Ajax-loader

'civilizáció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Cixin Liu - Hangyák ​és dinoszauruszok
Cixin ​Liu (1963) a világszerte kétmilliónál is több példányban elkelt Háromtest-trilógia Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas kínai szerzője, akinek regényfolyamából – minden idők legmagasabb jogdíját fizetve az adaptációs jogokért – a _Trónok harca_ alkotói készítenek Netflix-filmsorozatot. A siker garantált, hiszen a _Vándorló Föld (The Wandering Earth)_ című kisregényéből készült nagyszabású kínai film is hatalmas kasszasikernek bizonyult. Cixin Liu a _Hangyák és dinoszauruszok_ című kisregényében ezúttal a késő krétakor fantasztikus világába kalauzolja el az olvasót, ahol intelligens rovarok és értelmes ősbehemótok civilizációi küzdenek egymással – a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más – 66 millió évvel később megjelenő –, önmagát szintén értelmesnek tartó faj számára is tanulságos módon… Szatirikus mese? Politikai allegória? Ökológiai vészcsengő? A kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője megtévesztő egyszerűséggel, de ragyogó éleselméjűséggel – és finom humorral: vajon hány _Stegosaurus_ fér el egy buszban? – idézi meg az atom- és hidegháború korszakát, amely máig hatóan a gombafelhők árnyékába kényszerítette az emberiséget.

Nemere István - Új ​titkok könyve
Világunk ​még ma, a huszadik század vége körül is tele van megfejtésre, magyarázatra váró jelenségekkel - "titkokkal". Hol az égbolton megjelenő azonosíthatatlan tárgyak/járművek (?) - "UFO"-k - hol egyes embertársaink meghökkentő képességei döbbentenek rá bennünket, mennyi mindent nem ismerünk még igazán. Titkokat rejt a múltunk is: a glozeni régészeti leletek az emberi civilizáció kialakulásával kapcsolatos ismereteink újragondolásával késztetnek, s kérdőjelek sorába botlunk, ha Rudolf trónörökös halálának vagy hajdani híres emberek hirtelen eltűnésének a körülményeit firtatjuk. A sikeres szerző ilyen érdekes "rejtélyekből" és "titkokból" összeállított újabb csokrot nyújt át az olvasóközönségnek.

Yuval Noah Harari - Homo ​Deus
Legyőztük ​a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Douglas Palmer - Az ​ember eredete
Amióta ​az ember gondolkodó lény lett - mintegy 200 000 éve - minden korban foglalkoztatta három kérdés: - Hogyan fejlődött ki a Homo sapiens, a "bölcs ember"? - Miképp népesítette be a Földet? - Milyen jegyek különböztetik meg nem emberi őseitől? A szerző a kötetben e kérdésekre kerete a választ, és eljutott egészen a huszonegyedik század jelentős felfedezéseiig. A különféle forrásokból - ősmaradványokból és kihalt emberek DNS-éből - összegyűjtött bizonyítékok alapján átfogó áttekintést nyújt arról, mit tart napjaink tudománya az ember eredetéről és a földön való elterjedéséről.

Graham Hancock - A ​mélység titkai
Graham ​Hancock mindenkinél többet foglalkozott korunk egyik nagyszabású elméletével, mely szerint egy ismeretlen, nagy civilizáció létezett a prehistorikus időkben. Hancock könyvei és tv-műsorai heves vitákat váltottak ki a tudósok között, emberek millióinak keltették fel az érdeklődését szerte a világon, és az emberi civilizáció eredetének újfajta szemléletéhez vezettek. _A mélység titkai_ban a víz alatt folytatja a figyelemre méltó kutatást - ahol az ókori mítoszok szerint egy globális özönvíz pusztította civilizáció romjai találhatók. Miközben igyekszik feltárni a mítoszokban rejlő igazságot, Hancock a modern tudomány segítségével vizsgálja az utolsó jégkorszak titkát. Ahogy a jég elolvadt, mintegy 8-15000 évvel ezelőtt, a tengerszint megemelkedett, és ezáltal összesen több mint tízmillió négyzetkilométer szárazföld került víz alá, gyökeresen megváltoztatva az emberek által lakott világ alakját. Hancock a legújabb számítógépes technika segítségével a szárazföldi partvonal változásait térképezi fel, és megdöbbentő összhangot talál az ősi özönvíz-mítoszokkal. _A mélység titkai_ egy történelmi nyomozás, rejtély és felfedezés könyve. Komoly bizonyítékokat mutat be az emberi történelem egy lenyűgöző, elfeledett epizódjáról, és teljesen új magyarázatot ad az emberi civilizáció eredetéről.

Philip Heselton - Földmisztériumok
Régi ​korok üzenete című sorozatunkat megújítottuk. Azzal a céllal indítottuk ismét útjára, hogy igényes ismeretterjesztő köteteket adhassunk az olvasók kezébe. A szerzők az adott témák szakértői, akik tudományos bizonyítékokon alapuló tényeken keresztül mutatják be a legváltozatosabb témákat: egyes népek gondolkodását, hagyományait, hitvilágát, vallását, világképét, kultúráját. A sorozat figyelemre méltó erénye, hogy ráébreszti az olvasót a Föld és az élővilág iránti tiszteletre, az itt élő népek szellemi javainak valós értékére. A sorozat indító kötetéhez, a Földmisztériumok című könyvhöz kellemes olvasást kívánunk. Az eredetileg földrajztudós szerző régóta elkötelezett kutatója a földmisztériumok összefoglaló néven ismert jelenségkörnek. Ez a kifejezés különféle témák egész sorát öleli fel, az úgynevezett ley-vonalaktól, a varázsvesszős kutatáson át, a néphagyományokig és a régmúlt időktől rejtélyekkel övezett különféle helyszínekig, legyenek azok ősi kőkörök, a környékbeliek által áhitatosan tisztelt állókövek vagy szentnek tekintett ligetek. A könyv megismertet mindazokkal az analitikus és intuitív megközelítési módszerekkel, amelyek segítségével közelebbről megvizsgálhatjuk mindezeket a jelenségeket.

Hankiss Elemér - Félelmek ​és szimbólumok
Az ​emberi kaland című kötet javított és bővített kiadása jelenik meg most - új címen - a szerző életműsorozatában. Ebben az új formában a könyv a szerző 2005-ben megjelent művének, Az ezerarcú énnek a gondolatvilágához kapcsolódik. Mindkét könyv egy alapvető kettősségről szól, arról, hogy mindennapi életünk felszíne alatt hogyan küzdünk, tudva-öntudatlan, az emberi lét nagy problémáival: azzal, hogy vajon itthon vagyunk-e ebben a világban? Hogyan került be a rossz, a gonosz, a szenvedés a világba? Van-e az emberiségnek valami szerepe a világmindenségben? Van-e célja, értelme az emberi életnek? Meg tudjuk-e állítani, vissza tudjuk-e fordítani az időt? Szembe tudunk-e nézni az elmúlással? Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól ez a könyv egy olyan világban, amelyben a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és az élet küzd egymással.

Mitoszok
Mítoszok ​földjén Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Mítoszok ​földjén
A ​mai szóhasználatban a mítosz képzeletbeli, nem valós történet. Ennek ellenére bizonyos értelemben a történelem része, hiszen a világról, istenről és az emberről alkotott kép tükröződik benne. A történelem előtti idők megismerésében nagy segítségünkre vannak a mítoszok. Az ausztráliai őslakók "álomidőnek" nevezik azt a mitikus ősálom kort, amikor a felelevenített események történhettek. A XX. század embere civilizációs fejlettségénél fogva elszakadt a természettől, kevésbé függ az élete annak változásaitól, s mégis egyre nagyobb érdeklődést mutat az ősálom, az aranykor, a mitikus idők iránt. Európa a görög-római mitológián nőtt fel. Ezek az ősminták ismertek előttünk. E könyv páratlan képanyag segítségével öt világrész mítoszait villantja fel, s mert a mítosz és a rítus szoros kapcsolatban állnak, a Mítoszok földjén bemutatja a szent helyeket, a hegyeket, a völgyeket, a rajzolatokat, mindazt, ahol az ember kapcsolatba léphetett a földöntúli erőkkel. Stonehenge csillagászati megfigyelések számára mértani pontossággal kialakított körzet, ahol valószínűleg ünnepségeket is tartottak. Ebből a könyvből számos más helyet is megismerhetünk, amely hasonló célból épült, így a franciaországi Carnac. Chartes katedrálisának tervei mitikus elemeket is tartalmaznak, s ugyanez mondható el a zarándoklatok nagy katedrálisáról Santiago de Compostelában. Az állat- vagy emberalakot formázó földhalmokat a világ minden táján megtalálhatjuk, Észak-Amerikában csakúgy, mint Ausztráliában és Európában. Könyvünk bemutatja a mára már szállóigévé vált Eldorádó helyszínét és a köréje kerekített hiedelemvilágot, s felvonultatja azokat az adatokat, amelyek az eltűnt földrészekről szólnak, Atlantiszról és Mu földjéről.

Hankiss Elemér - Az ​emberi kaland
Itthon ​vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább. A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.

Ismeretlen szerző - Őstörténet ​és a korai civilizációk
A ​Világtörténelmi enciklopédia sorozat 1. része. Az első kötet az őskor és az ókor első évezredeinek világát mutatja be. Az egyes fejezetek az emberré válás folyamatától a paleolitikum és neolitikum korszakain át kalauzolják el az olvasót az ókori civilizáció első helyszíneire, Mezopotámiába és Egyiptomba.

Erich von Däniken - Találkozás ​az istenekkel
Mítoszok, ​legendák és írásos anyagok is tanúsítják hogy az ősi időkben éltek olyan emberek, akik ismerték a repülés művészetét. Honnan származott tudásuk? Vajon az égből leszálló "istenek" tanították őket? Kenneth Arnold pilóta 1947.június 24-én látta meg az újabb idők első ufóját. A világ egyetlen számítógépén sem tárolnak azzal kapcsolatos adatokat, hány ember került azóta kapcsolatba az "idegenekkel". Kik lehetenk ők? Hol van a hazájuk? Az "istenek" megígérték, hogy egyszer visszatérnek hozzánk. Elérkezett az idő? Olvassa el Eric von Däniken legújabb könyvét, s készüljön fel Ön is a "találkozásra"!

Erich von Däniken - Istenek ​ivadékai vagyunk
Bizonyítja-e ​Sába királynőjének szőrös lába a titokzatos szépasszony földönkívüli származását? Óriás volt-e Éva ősanyánk? Mit üzent az emberiségnek a fatimai Szűz Mária? Erich von Däniken izgalmas utazásra hívja olvasóit térben és időben. Nem kevesebbre kíváncsi, mint az élet és elsősorban az értelmes élet eredetére a Földön. Távoli tájakon és távoli évszázadokban kalandozva jut el a Bibliától a génsebészetig, Szaúd-Arábiától Teneriféig, Áron sírjától az UFO-kig. A számos világsikert aratott és világraszóló vitát kiváltott kötet szerzőjének legújabb művét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Juan de Tovar - Azték ​krónika
A ​mexikói aztékok történelmére vonatkozó ismereteink nagy része három, egymással sok rokon vonást mutató, XVI. századi spanyol krónikából származik. Közülük a legnagyobb gonddal és a legszínesebb stílusban megírt történeti forrás Juan de Tovar műve, amely most teljes terjedelmében jelenik meg magyarul. A „mexikói Ciceró"-ként is emlegetett jezsuita páter azték kódexek alapján és művelt, előkelő indiánok segítségével írta meg a történeti irodalomban alapvető forrásként használt, elbeszélésként egyszerre drámai és lebilincselő kéziratát, amelyben az aztékok történelmét mondja el mitikus őshazájuk elhagyásától a spanyol hódításig. Elbeszéli a viszontagságos honfoglalást, a kalandos és véres birodalomalapítást, behatóan ismerteti hitvilágukat és emberáldozattal tisztelt isteneiket. Eleven képet ad ünnepeikről, szertartásaikról, papjaik életéről és a Gergely-naptárnál pontosabb azték naptárról. Tovar bőven merített a szóbeli hagyományból is, bizonyságképpen a cselekmény fordulópontjain a főhősök dialógusába vált át az elbeszélés, amitől csak plasztikusabbá válik ez a nagyvonalú, minden felesleges részlettől megszabadított, lényegre törő mű.

Rik Smits - Nyelvek ​hajnala
A ​cro-magnoniak már 25 ezer évvel ezelőtt gyönyörű barlangfestményeket készítettek. A testalkatuk hasonlított a mienkre, de vajon szellemüket tekintve is olyanok voltak, mint mi? Vajon tudtunk volna beszélgetni velük? Hogy lehet választ találni ezekre a kérdésekre? Szemtanúk nincsenek, a kövületek pedig semmit sem árulnak el a lélekről . Rik Smits, holland nyelvész és tudományos újságíró detektívekhez illő elszántsággal indult a rejtély nyomába. Nyomozása során eljutott az afrikai szavannáktól az urali sztyeppéken át a Pireneusokban található barlangokig. Ha vele tartunk ebben az izgalmas szellemi kalandban, megtudhatjuk, hogyan állnak összefüggésben az emberi nyelv megszületésével a mérges madarak, a táncoló méhek és a beszélő majmok kommunikációs módszerei, a fantomvégtagok érzékelése vagy a hallucinációk. Megmutatja, mikor lettek elődeink modern emberek, mit jelent a szabad akarat, hogyan alakítottunk ki egy saját, teljesen egyedi világot a fejünkben, és hogy hol lakozik a lelkünk. Könyvéből megismerhetjük, hogyan csúcsosodott ki ez a folyamat mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a teljes értékű emberi nyelv megjelenésében, ami képessé tett bennünket arra, hogy identitásunknak formát adjunk. A nyelvek hajnala egy bűntény nélküli krimi, amelyben egymást érik a meglepő fordulatok, felfedezések és a nyelv keletkezésével kapcsolatos forradalmi evolúciós nézetek.

Joyce Tyldesley - A ​fáraó ítélete
A ​fáraó ítélete eredeti, emberi, szórakoztató és értékes mű, amely felbecsülhetetlen tudásanyaggal egészíti ki az ókori egyiptomiak életéről szerzett ismereteinket. Az ókori Egyiptom sokak képzeletében úgy él, mint egy idilli hely, ahol bölcs fáraók kormányozták békés és gazdag birodalmukat háromezer éven át. A történészek azonban kételkednek ennek a képnek az igazságában, s gyakran próbálták lerombolni, hogy a nem szakmai közönségnek is bemutassák a hétköznapi egyiptomiak életének valóságát. Joyce Tyldesley könyve elsőként világít rá a Nílus-völgyi hétköznapi lét egy mindeddig bizonytalan aspektusára: az ókori egyiptomi bűnözőkről és tetteikről rántja le a leplet.

Herbie Brennan - Az ​ókori Egyiptom titkos története - Hogyan tűnt el egy fejlett civilizáció?
Hogyan ​voltak képesek az egyiptomiak többtonnás gránittömböket emelgetni? Valóban ismerték a tengeralattjárók és helikopterek működési elvét? Mágia vagy tudomány állt elképesztő technikai megoldásaik háttérében? Herbie Brennan új könyvében választ kaphatunk a fenti, és sok más, hasonlóan izgalmas kérdésre. Az ókori Egyiptom titkos története lendületes, bámulatos kutatásokra épülő mű. Az új régészeti felfedezések és tudományos kormeghatározási módszerek teljesen megváltoztatják a történelem előtti korokról alkotott eddigi nézeteinket. Herbie Brennan ezen információk felhasználásával nyújt lenyűgöző betekintést a világ legelképesztőbb kultúrájának rejtelmeibe. A szerző bebizonyítja, hogy a technikailag fejlett egyiptomi kultúra a történészek által megadott időpontokhoz képest évezredekkel korábban virágzott.

Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

Csermely Péter - A ​rejtett hálózatok ereje
"Miért ​szép Mona Lisa mosolya? Miért stabilizálják a nők a társadalmakat? Miért egyformák a gyümölcslegyek? A könyv megmutatja, hogy a fenti kérdésekre a válasz ugyanaz. Minden komplex rendszert a gyenge kölcsönhatások stabilizálnak. E kölcsönhatások alkotják a rejtett hálózatokat, melyeket Szűcs Édua nagyszerű karikatúrái hoznak az olvasóhoz még közelebb. A könyv kivételesen sok területet kapcsol össze, és mind az új tudományos eredmények iránt érdeklődő laikus olvasónak, mind a hálózatok szakértőinek számos újdonságot ad." Vicsek Tamás akadémikus

Varga Csaba - A ​kőkor élő nyelve
"A ​KŐKOR SZAVA: KÉP". A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig "képet mondtak" egymásnak, maguk az ősi szavak is "mondott képek", látványok.A könyv részletesen igazolja, hogy Európában a magyar nyelv őrzi legtisztábban - lényegét tekintve csaknem változatlanul - a kőkor nyelvét, gondolkodásmódját; valóságos élő kövület. Egy teljes fejezet igazolja, hogy - többek között - az ókori latin nyelv is mennyire jelentős tárháza a kőkori nyelvnek.Külön érdekessége e könyvnek, hogy a kőkori pont-pont-vesszőcske számírást szemlélve felfedezhetjük: számneveink jó része nem is az ókori, hanem egyenest az őskori számírás emléke. 15.000 évvel ezelőtti arcképcsarnokban is gyönyörködhetünk.

Brian M. Fagan - Hetven ​rejtély szerte a világból
Huszonnyolc ​történettudós a modern tudomány és a legfrissebb kutatási eredmények alapján tárja elénk a régmúlt megoldatlan rejtélyeit:Iaszóntól és az argonautáktól Noé bárkájáig, a trójai háborútól a maja rejtélyig: véget ér-e a világ 2012-ben? Hogyan alakult ki a nyelv? Mi történt a Neander-völgyi emberrel? Kik voltak az első ausztrálok? Létezett-e istenanya-kultusz? Ötzi: pásztor vagy sámán? Hogyan épült a Stonehenge? Fekete afrikaiak voltak-e az ókori egyiptomiak? Miért áldoztak gyermekeket az inkák? Hogyan emelték a piramisokat és az obeliszkeket? Meggyilkolták-e Tutanhamont? Mocsári tetemek: gyilkosság vagy feláldozás? Róma elveszett légiói A Nazca-vonalak rejtélye, Az 55-ös sír rejtélye, Nagy Sándor elveszett sírja Kína első császárának sírja, Krisztus sírja, Az írás eredete, Az ábécé eredete, Az etruszk ábécé A rúnák és a pikt jelképkövek, Rongorongo, A thérai vulkánkitörés és a minószi világ vége, Róma bukása Miért omlott össze a maja civilizáció?, Katasztrofális becsapódások az űrből?

George Cox - A ​mitológia kézikönyve
George ​Cox angol klasszika-filológusnak a 19. század közepén több kiadásban is megjelent mitológiai kézikönyvét 1877-ben adták ki magyarul, Simonyi Zsigmond fordításában és a finnugor "mitológiával" foglalkozó kiegészítéseivel. A gimnazista fiatalok számára készült kis könyv lényegében csak a görög és római mitológiával foglalkozik, az egyiptomi, asszír és egyéb kiegészítések alig pár oldalasak. Ám a törzsrész is egy réges rég elavult mitológiafelfogást és pedagógiai szemléletet reprezentál: fő törekvése racionalizálni és egységesíteni a sokszálú és ellentmondásos mitologémákat, leltárba foglalni a sokszor szinkretikus szereplő- és eseményanyagot.

Pic-1
elérhető
42

Kepes András - Világkép
Mi ​végre vagyunk a Földön? Miért szeret és miért gyűlöl az ember? Megérthetjük-e egymást valaha? Mi jön a halál után? Mi a jó és mi a rossz? Mit jelent a szabadság? És a szerelem? A család? Ezekre a kérdésekre megannyi jó választ adhatunk, de csak az igazán jó kérdések maradnak meg örökre. Néha egy rosszul feltett kérdésre is van okos válasz, ha sikerül elhajolni a kérdés elől. Ebben a könyvben életem, találkozásaim, olvasmányaim apró darabkáiból próbálom összeilleszteni magamnak azt a lélekvesztőt, amin mint Afrika partjairól a fuldokló menekültek átvergődünk a 21. századba. Valami ilyesmi, azt hiszem, a világkép. Mindenkinek van világképe, legfeljebb még nem rakta össze tudatosan az ismereteiből, félelmeiből és a reményeiből. Meg mások világképeiből, amelyek halomban hevernek bennünk, és irányítanak anélkül, hogy tudnánk. Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrák egymáshoz való viszonyával, a beilleszkedés nehézségeivel kapcsolatban. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban.

José Saramago - Vakság
Különös ​kór terjed a városban: először egy autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele; az autótolvaj, aki hazaviszi, a szemorvos, aki megvizsgálja, a prostituált, aki véletlenül mellette ül a rendelőben... Az elharapódzó járványt, úgy látszik, nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett egy ódon elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes fehér kór tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, a hatóságok kapkodásának, de még inkább az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból... Az 1995-ben megjelent Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb regénye: varázslatos erejű vízió arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha egyszer csak szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben. Saramago 1998-ban, hetvenhat évesen életművéért s jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakság-nak köszönhetően elnyerte a Nobel-díjat. Azóta is töretlen alkotókedvvel dolgozik, aminek bizonysága, hogy szinte évente jelentkezik új regénnyel (2004-ben jelentette meg a Vakság folytatását Megvilágosodás címmel), s minden könyve újabb meglepetés: újabb meghökkentő, bizarr ötlet, valamilyen szélsőséges léthelyzet szuggesztív ábrázolása, s ugyanakkor: valami örök, eredendő vakság lenyomata avagy a látásért való állandó küszködését.

Quinn_izmael
elérhető
62

Daniel Quinn - Izmael
„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.” Ray Bradbury "Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár. Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa."

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A ​szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Galambos Péter (Galamb) előadásában Teljes idő: 208 perc.

Leena Krohn - Emberruhában
Egy ​kisfiú, Emil a bisztróban egy furcsa külsejű úrra lesz figyelmes, akinek hosszan előreugró álla van, feltűnően sápadt, s az újságját fordítva tartja. Mintha nem is ember volna, hanem egy óriási madár, mégpedig az a nagy fehér, amelyiknek olyan jellegzetes csőre van... Emil nem csalódott. A kávézó "úr" valóban madár, egy pelikán, akinek annyira megtetszik az emberek világa, hogy elhatározza, maga is emberré válik. Megfelelő ruházatra teszt szert, állást vállal az Operában, lakást bérel, barátokat szerez, megtanul írni, könyvtárba járni, s ott elmélyül a tudományok tanulmányozásába, sőt még az udvarlással is megpróbálkozik. Kettejük barátságát és kalandjait meséli el Leena Krohn nem mindennapi eseményekben bővelkedő regénye. A hazájában igen népszerű finn írónő regénye jóval több egy játékos ötletnél, izgalmasan, kamaszfejjel is jól követhető formában az emberi lét lényegét ragadja meg. Azt boncolgatja, vajon kibújhat-e valaki saját bőréből, elégedett, boldog lehet-e saját fajtája törvényeinek, lehetőségeinek, hagyományainak megtagadásával. Aki figyelmesen olvassa a könyvet, az Olajos György különös hangulatú rajzainak majd mindegyikében is találkozhat a pelikánnal.

Vojtech Zamarovsky - A ​felséges piramisok
Vojtech ​Zamarovskynak a tényirodalom műfajába sorolható valamennyi műve bestseller. Legújabb könyve a napfényes Egyiptomba, az első világcsodák országába vezet el bennünket: a Nílus menti kőhegyekhez, a világ legrégibb monumentális építményeihez, amelyek előtt a kozmikus kor embere is döbbenten torpan meg - a piramisokhoz. Hogyan és miért jöttek létre ezek az óriási építmények, ki és milyen eszközökkel alkotta meg őket? Hogyan alakult sorsuk az építésük óta eltelt hosszú évezredek folyamán? Kik voltak a kutatóik és kik a rombolóik? Ki fejtette meg rejtélyeiket? S vajon sikerült-e egyáltalán megfejteni a köröttük felgyülemlett sok titokzatosságot? Ezekre a főbb kérdésekre válaszol a könyv, a tudomány legújabb eredményei alapján. A felséges piramisok azonban nem csupán a piramisok könyve: az ókori Egyiptom történelmének, kultúrájának és civilizációjának plasztikus képét is megtalálja benne az olvasó.

Bajomi Lázár Endre - Arpadine
Bajomi ​Lázár Endre írja új könyvéről: "Több mint négy évtizedig forgattam a magyar-francia kapcsolatok mezején toll-fegyverem az írók, műfordítók és hírlapírók regimentjében. Most, veteránkorban, magam adományoztam magamnak a nyomozói sarzsit és a kutatói rangot. Kötetemet egy jelképes keresztnév védnöksége alá helyezem, amely Tinayre asszony, a hazánkba menekült kommünhősnő leveleiben bukkant fel, s egy Nagy Károly-i »franciabolond« honleányé volt, akinek szülei gyöngéd odaadással vették körül a számkivetetteket. A dicső magyar vezér neve nőnemű francia raggal tehát nem az én »kitalálmányom«, hanem valóságos személyé volt, mint ahogyan valóban élt és küzdött többi hősöm is: a Lajos-Fülöp trónjára ülő Garay Antal; a Montmorencyban gyülekező negyvennyolcas emigránsok; a Csatorna-szigeteken, a »száműzöttek Mekkájában« Victor Hugót körülvevő Teleki Sándorék; a hosszú életét a magyar-francia kapcsolatok belterjes ápolásának szentelő De Gerandóné Teleki Emma; a párizsi Magyar Egylet vezetői; a kalandos életű Türr István; Reclus, a nagy földrajztudós és anarchista álmodozó; a vértanúhalált halt Victor Basch; Girault, Ady »furcsa párizsi isrnerőse« vagy Louise Michel, az Adyt szenvedélyes hírlapi himnuszokra ihlető másik francia forradalmár, és amint valóban élt és hősi halált halt Hevesi András ... Róluk szólnak ezek az írások, amelyeknek adatait nemcsak régi könyvekből, megsárgult újságokból, elfakult levelekből merítettem, hanem az unokák, dédunokák és más, még élő tanúk vaIIomásaiból is."

Temesiné Schmöltz Margit - Mérföldkövek ​a civilizáció történetében
Ebben ​a könyvben nem feladatokat, képleteket, definíciókat találsz, hanem emberekrõl szóló történeteket, melyek a tudomány titokzatos és kalandos múltjába vezetnek. Megtudhatod, hogy a pénzhamisító Diognészbõl hogyan lett filozófus, és hogy melyik a világ leghíresebb végrendelete. Megismerhetsz régi gyógyítókat, akik sokáig (félre)vezették az orvostudományt. Kiderül az is, miért volt házsártos felesége Szókratésznek. Nemcsak angyalok, zsenik és hõsök szerepelnek a könyvben. Akad közöttük bizony pénzsóvár, irigy, féltékeny, csúnya és kiálhatatlan alak is. Egyvalamiben azonban megegyeznek: olyasmit tettek, amit érdemes még haláluk után is megemlíteni. Ezért tanuljunk tõlük vagy éppen a hibáikból. Könnyû lesz megjegyezni a tudományos eredményeket, ha látod: semmi ördöngõsség nincs bennük. Egyszerû, hétköznapi emberek találták ki valamennyit, mert nem voltak hajlandóak elhinni, hogy nincs megoldás a problémáikra. Az sem érdekelte õket, ha kollégáik, barátaik elfordultak tõlük. Mert a csúfolódás, érdektelenség könnyen csodálattá alakult, ha rájöttek a felfedezés lényegére, nagyságára. Sajnos néhány tudós, feltaláló ezt már nem érhette meg.

Terézia Mora - Nap ​mint nap
Abel ​Nema egy kelet-európai országban dúló háború elől egy német nagyvárosba menekül, ahol illegális bevándorlóként az alvilágban bolyongva kénytelen boldogulni. Kétes egzisztenciák veszik körül: parkban tanyázó hajléktalanok, melegek látogatta félvilági mulatóhely törzsközönsége, szintén keletről bevándorolt, bandázó cigánygyerekek és vándorzenészek, akik egy időre megosztják Abellal kaotikus lakóhelyüket és életmódjukat. A férfi élete lassan mégis egyenesbe kerül, amikor megismerkedik Mercedessel, akinek élettársa ösztöndíjat szerez számára. Kiderül, hogy Abelnek zseniális nyelvérzéke van. Már a tizedik nyelvet beszéli hibátlanul, amikor az időközben megözvegyült Mercedessel látszatházasságot köt, hogy állampolgárságot szerezzen, és felrémlik egy egyetemi karrier lehetősége is. Ám a végzet mást tartogat számára - az alvilág Abel után nyúl.Terézia Mora első regénye a nyüzsgő, modern nagyváros pikareszk tablója, melyben a kétnyelvű szerző a beszéd és a hallgatás, az elbeszélhetőség és az elhallgathatóság kérdéseit is izgalmas, újszerű módon helyezi középpontba. "Állítólag a férfi is valahogy úgy nézett ki, mint egy madár, vagy mint egy denevér, de valami óriási, ahogy ott lógott, fekete kabátszárnyai meg-megrándultak a szélben. Először azt hitték, vallották később a nők, hogy valaki csak ottfelejtette a kabátját azon a szőnyegporolón, vagy min, mászókán. De aztán látták, hogy alul kéz lóg ki belőle, két fehér kéz, a begörbült ujjak hegye szinte a földet érintette. Egy kora őszi szombat reggelen a pályaudvari negyed elhanyagolt játszóterén három munkásnő egy mászókán fejjel lefelé himbálózva találta Abel Nema fordítót és tolmácsot. Ezüst színű ragasztószalaggal volt összekötve a lába, hosszú fekete ballonkabátja rálógott a fejére. Enyhén himbálózott a reggeli szélben."

Eva Benet - A ​keresztezett
Tudtam, ​éreztem, hogy más vagyok, de családom tragikus elvesztése után már nem volt, aki megtaníthatta, elmagyarázhatta volna nekem, hogy ki és mi vagyok, hogyan működöm és hogyan kezeljem a sok-sok furcsa érzést és képességeket, amiket érzek, amikkel rendelkezem. A 21. század Mauglija a civilizáció közepén. Cross Bred. Így hívnak. Vagyis ezt a nevet vettem fel. A múltamról homályos, zavaros emlékeim vannak. Magamra utalva, bujkálva nőttem fel, próbáltam beleolvadni éppen aktuális környezetembe. Két létforma között egyensúlyozva tanultam és kutattam, hogy megtudjak és megteanuljak magamról, amit csak lehet. Igy, sok mindennel kellett szembesülnöm. Keresem, hogy ki és mi vagyok. Keresem a gyökereim.

Kollekciók