Ajax-loader

'civilizáció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

Csermely Péter - A ​rejtett hálózatok ereje
"Miért ​szép Mona Lisa mosolya? Miért stabilizálják a nők a társadalmakat? Miért egyformák a gyümölcslegyek? A könyv megmutatja, hogy a fenti kérdésekre a válasz ugyanaz. Minden komplex rendszert a gyenge kölcsönhatások stabilizálnak. E kölcsönhatások alkotják a rejtett hálózatokat, melyeket Szűcs Édua nagyszerű karikatúrái hoznak az olvasóhoz még közelebb. A könyv kivételesen sok területet kapcsol össze, és mind az új tudományos eredmények iránt érdeklődő laikus olvasónak, mind a hálózatok szakértőinek számos újdonságot ad." Vicsek Tamás akadémikus

Graham Hancock - A ​mélység titkai
Graham ​Hancock mindenkinél többet foglalkozott korunk egyik nagyszabású elméletével, mely szerint egy ismeretlen, nagy civilizáció létezett a prehistorikus időkben. Hancock könyvei és tv-műsorai heves vitákat váltottak ki a tudósok között, emberek millióinak keltették fel az érdeklődését szerte a világon, és az emberi civilizáció eredetének újfajta szemléletéhez vezettek. _A mélység titkai_ban a víz alatt folytatja a figyelemre méltó kutatást - ahol az ókori mítoszok szerint egy globális özönvíz pusztította civilizáció romjai találhatók. Miközben igyekszik feltárni a mítoszokban rejlő igazságot, Hancock a modern tudomány segítségével vizsgálja az utolsó jégkorszak titkát. Ahogy a jég elolvadt, mintegy 8-15000 évvel ezelőtt, a tengerszint megemelkedett, és ezáltal összesen több mint tízmillió négyzetkilométer szárazföld került víz alá, gyökeresen megváltoztatva az emberek által lakott világ alakját. Hancock a legújabb számítógépes technika segítségével a szárazföldi partvonal változásait térképezi fel, és megdöbbentő összhangot talál az ősi özönvíz-mítoszokkal. _A mélység titkai_ egy történelmi nyomozás, rejtély és felfedezés könyve. Komoly bizonyítékokat mutat be az emberi történelem egy lenyűgöző, elfeledett epizódjáról, és teljesen új magyarázatot ad az emberi civilizáció eredetéről.

Brian M. Fagan - Hetven ​rejtély szerte a világból
Huszonnyolc ​történettudós a modern tudomány és a legfrissebb kutatási eredmények alapján tárja elénk a régmúlt megoldatlan rejtélyeit:Iaszóntól és az argonautáktól Noé bárkájáig, a trójai háborútól a maja rejtélyig: véget ér-e a világ 2012-ben? Hogyan alakult ki a nyelv? Mi történt a Neander-völgyi emberrel? Kik voltak az első ausztrálok? Létezett-e istenanya-kultusz? Ötzi: pásztor vagy sámán? Hogyan épült a Stonehenge? Fekete afrikaiak voltak-e az ókori egyiptomiak? Miért áldoztak gyermekeket az inkák? Hogyan emelték a piramisokat és az obeliszkeket? Meggyilkolták-e Tutanhamont? Mocsári tetemek: gyilkosság vagy feláldozás? Róma elveszett légiói A Nazca-vonalak rejtélye, Az 55-ös sír rejtélye, Nagy Sándor elveszett sírja Kína első császárának sírja, Krisztus sírja, Az írás eredete, Az ábécé eredete, Az etruszk ábécé A rúnák és a pikt jelképkövek, Rongorongo, A thérai vulkánkitörés és a minószi világ vége, Róma bukása Miért omlott össze a maja civilizáció?, Katasztrofális becsapódások az űrből?

George Cox - A ​mitológia kézikönyve
George ​Cox angol klasszika-filológusnak a 19. század közepén több kiadásban is megjelent mitológiai kézikönyvét 1877-ben adták ki magyarul, Simonyi Zsigmond fordításában és a finnugor "mitológiával" foglalkozó kiegészítéseivel. A gimnazista fiatalok számára készült kis könyv lényegében csak a görög és római mitológiával foglalkozik, az egyiptomi, asszír és egyéb kiegészítések alig pár oldalasak. Ám a törzsrész is egy réges rég elavult mitológiafelfogást és pedagógiai szemléletet reprezentál: fő törekvése racionalizálni és egységesíteni a sokszálú és ellentmondásos mitologémákat, leltárba foglalni a sokszor szinkretikus szereplő- és eseményanyagot.

José Saramago - Vakság
Különös ​kór terjed a városban: először egy autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele; az autótolvaj, aki hazaviszi, a szemorvos, aki megvizsgálja, a prostituált, aki véletlenül mellette ül a rendelőben... Az elharapódzó járványt, úgy látszik, nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett egy ódon elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes fehér kór tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, a hatóságok kapkodásának, de még inkább az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból... Az 1995-ben megjelent Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb regénye: varázslatos erejű vízió arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha egyszer csak szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben. Saramago 1998-ban, hetvenhat évesen életművéért s jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakság-nak köszönhetően elnyerte a Nobel-díjat. Azóta is töretlen alkotókedvvel dolgozik, aminek bizonysága, hogy szinte évente jelentkezik új regénnyel (2004-ben jelentette meg a Vakság folytatását Megvilágosodás címmel), s minden könyve újabb meglepetés: újabb meghökkentő, bizarr ötlet, valamilyen szélsőséges léthelyzet szuggesztív ábrázolása, s ugyanakkor: valami örök, eredendő vakság lenyomata avagy a látásért való állandó küszködését.

Quinn_izmael
elérhető
67

Daniel Quinn - Izmael
„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.” Ray Bradbury "Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár. Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa."

Erich von Däniken - Találkozás ​az istenekkel
Mítoszok, ​legendák és írásos anyagok is tanúsítják hogy az ősi időkben éltek olyan emberek, akik ismerték a repülés művészetét. Honnan származott tudásuk? Vajon az égből leszálló "istenek" tanították őket? Kenneth Arnold pilóta 1947.június 24-én látta meg az újabb idők első ufóját. A világ egyetlen számítógépén sem tárolnak azzal kapcsolatos adatokat, hány ember került azóta kapcsolatba az "idegenekkel". Kik lehetenk ők? Hol van a hazájuk? Az "istenek" megígérték, hogy egyszer visszatérnek hozzánk. Elérkezett az idő? Olvassa el Eric von Däniken legújabb könyvét, s készüljön fel Ön is a "találkozásra"!

Leena Krohn - Emberruhában
Egy ​kisfiú, Emil a bisztróban egy furcsa külsejű úrra lesz figyelmes, akinek hosszan előreugró álla van, feltűnően sápadt, s az újságját fordítva tartja. Mintha nem is ember volna, hanem egy óriási madár, mégpedig az a nagy fehér, amelyiknek olyan jellegzetes csőre van... Emil nem csalódott. A kávézó "úr" valóban madár, egy pelikán, akinek annyira megtetszik az emberek világa, hogy elhatározza, maga is emberré válik. Megfelelő ruházatra teszt szert, állást vállal az Operában, lakást bérel, barátokat szerez, megtanul írni, könyvtárba járni, s ott elmélyül a tudományok tanulmányozásába, sőt még az udvarlással is megpróbálkozik. Kettejük barátságát és kalandjait meséli el Leena Krohn nem mindennapi eseményekben bővelkedő regénye. A hazájában igen népszerű finn írónő regénye jóval több egy játékos ötletnél, izgalmasan, kamaszfejjel is jól követhető formában az emberi lét lényegét ragadja meg. Azt boncolgatja, vajon kibújhat-e valaki saját bőréből, elégedett, boldog lehet-e saját fajtája törvényeinek, lehetőségeinek, hagyományainak megtagadásával. Aki figyelmesen olvassa a könyvet, az Olajos György különös hangulatú rajzainak majd mindegyikében is találkozhat a pelikánnal.

Vojtech Zamarovsky - A ​felséges piramisok
Vojtech ​Zamarovskynak a tényirodalom műfajába sorolható valamennyi műve bestseller. Legújabb könyve a napfényes Egyiptomba, az első világcsodák országába vezet el bennünket: a Nílus menti kőhegyekhez, a világ legrégibb monumentális építményeihez, amelyek előtt a kozmikus kor embere is döbbenten torpan meg - a piramisokhoz. Hogyan és miért jöttek létre ezek az óriási építmények, ki és milyen eszközökkel alkotta meg őket? Hogyan alakult sorsuk az építésük óta eltelt hosszú évezredek folyamán? Kik voltak a kutatóik és kik a rombolóik? Ki fejtette meg rejtélyeiket? S vajon sikerült-e egyáltalán megfejteni a köröttük felgyülemlett sok titokzatosságot? Ezekre a főbb kérdésekre válaszol a könyv, a tudomány legújabb eredményei alapján. A felséges piramisok azonban nem csupán a piramisok könyve: az ókori Egyiptom történelmének, kultúrájának és civilizációjának plasztikus képét is megtalálja benne az olvasó.

Bajomi Lázár Endre - Arpadine
Bajomi ​Lázár Endre írja új könyvéről: "Több mint négy évtizedig forgattam a magyar-francia kapcsolatok mezején toll-fegyverem az írók, műfordítók és hírlapírók regimentjében. Most, veteránkorban, magam adományoztam magamnak a nyomozói sarzsit és a kutatói rangot. Kötetemet egy jelképes keresztnév védnöksége alá helyezem, amely Tinayre asszony, a hazánkba menekült kommünhősnő leveleiben bukkant fel, s egy Nagy Károly-i »franciabolond« honleányé volt, akinek szülei gyöngéd odaadással vették körül a számkivetetteket. A dicső magyar vezér neve nőnemű francia raggal tehát nem az én »kitalálmányom«, hanem valóságos személyé volt, mint ahogyan valóban élt és küzdött többi hősöm is: a Lajos-Fülöp trónjára ülő Garay Antal; a Montmorencyban gyülekező negyvennyolcas emigránsok; a Csatorna-szigeteken, a »száműzöttek Mekkájában« Victor Hugót körülvevő Teleki Sándorék; a hosszú életét a magyar-francia kapcsolatok belterjes ápolásának szentelő De Gerandóné Teleki Emma; a párizsi Magyar Egylet vezetői; a kalandos életű Türr István; Reclus, a nagy földrajztudós és anarchista álmodozó; a vértanúhalált halt Victor Basch; Girault, Ady »furcsa párizsi isrnerőse« vagy Louise Michel, az Adyt szenvedélyes hírlapi himnuszokra ihlető másik francia forradalmár, és amint valóban élt és hősi halált halt Hevesi András ... Róluk szólnak ezek az írások, amelyeknek adatait nemcsak régi könyvekből, megsárgult újságokból, elfakult levelekből merítettem, hanem az unokák, dédunokák és más, még élő tanúk vaIIomásaiból is."

Arend Theodoor van Leeuwen - Kereszténység ​a világtörténelemben
Korunkban ​a kultúrák találkozásának és keveredésének hatására sokan a nyugati civilizáció végét prognosztizálják. Arend Theodoor van Leeuwen nagyszabású, politikatörténeti művében - bár elismeri a nyugati hegemónia háttérbe szorulását -, mégis azt állítja, hogy a korszak egyben a kereszténység egész világon való elterjedésének időszaka is. Könyvében azt vizsgálja, milyen szerepet játszott a zsidó vallástól egyre karakteresebben elkülönülő kereszténység a görög-római világban, majd azt követően az európai kultúra és történelem alakulásában. Mindemellett kitekint a nem-nyugati társadalmakra is, mint amilyen Kína, India vagy az iszlám országok civilizációja.

László Ervin - Világváltás
Egy ​új kor hajnalát vagy az összeomlás végnapjait éljük? válaszúthoz közeledünk: az egész világot érintő fordulóponthoz. A túlélésünk vált kétségessé. Rajtunk múlik, hogy összeomlás következik vagy áttörés egy új típusú világ felé. Erről szól László Ervin új könyve. Tudományos kutatások eredményeire támaszkodva elemzi az emberiséget válasz út elé állító környezeti és társadalmi veszélyeket. De ennél sokkal többet is tesz: az átalakulásnak ebben a drámai korszakában „útikalauzt” nyújtó új szemlélettel áll elő. A legújabb tudományos eredményeket felhasználva vázol fel egy új világképet: a világunkban a kvantumjelenségektől kezdve a bioszféra evolúcióján át egészen a csillagrendszerekig sokkal nagyobb a koherencia, mint ahogy azt korábban képzeltük. Ha sikerül megértenünk a változó világunk összefüggéseit és kialakítanunk egy új, egységen alapuló világképet, akkor már a megérzéseinkre és a bölcsességünkre támaszkodva magabiztosan haladhatunk előre. László Ervin a párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot szerezte meg, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon). Számos díjjal tüntették ki, többek között 2001ben megkapta a japán békedíjat, a Goidíjat, 2004-ben pedig Nobel békedíjra jelölték. Filozófiát, rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő különböző egyetemeken az Egyesült Államokban, Európában és a Távol-Keleten. A nemzetközi humanitárius és kutatásszervező központnak, a Budapest Klubnak alapítója és elnöke, a General Evolution Research Group (Általános Evolúciókutató Csoport) alapítója és igazgatója. Több mint 70 könyv szerzője, könyveit 20 nyelvre fordították le. Jelenleg Olaszországban él.

Georges Duby - Robert Mandrou - A ​francia civilizáció ezer éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wolf Schneider - Városok ​Urtól Utópiáig
Öreg ​Földünk még mindig kietlen és puszta, de ezt csak azóta érzékeljük, mióta a repülőgépek nagy távolságokat tesznek meg. Több óráig repülhetünk óceánok, őserdők, kopár hegységek, végeláthatatlan mocsarak, homokos és jeges puszták felett, amíg emberek által sűrűn lakott, kulturált tájak fölé érünk. De a nagyvárosok még az egyelőre lakatlan tájakra is rányomják bélyegüket: Grönlandban jeget robbantottak, hogy repülőteret építhessenek a Koppenhága-Los Angeles járat számára; a Szaharán keresztül végtelen olajvezetékek húzódnak, mivel a városoknak olajra van szükségük a gyárak és az autók számára.

Johan Goudsblom - Tűz ​és civilizáció
A ​természetbe való első nagy emberi beavatkozás a tűz feletti uralomhoz kapcsolódik, ami egyúttal a földművelés és az ipar fejlődését is elindította. Csupán az emberek tettek szert a tűz feletti uralomra; ám minél jobban kiterjesztették ezt az uralmat, annál erősebben kezdtek függni a tűztől, s ez gyakran előre nem látott következményekhez vezetett. Tűz és civilizáció című munkájában erről a folyamatról ad képet J. Goudsblom, az Amszterdami Egyetem szociológiaprofesszora, aki, mint könyve előszavában írja, "hűvös könyvet" szeretett volna írni a tűzről. A nagyívű tanulmány, melynek elméleti hátteréül Norbert Elias civilizációelmélete szolgál, a kora őstörténettől a mai ipari korszakig tekinti át a tűz számos különféle produktív és destruktív alkalmazását, illetve ezek jelentőségét az emberi életre nézve.

Kenneth Clark - Nézeteim ​a civilizációról
A ​világhírű angol művészettörténész a magyar közönség körében is kedveltté vált magas színvonalú és ugyanakkor nagyon közvetlen, minden érdeklődő számára közérthető előadásai révén, melyekből már a magyar televízió is vetített három sorozatot. A Corvina kiadó 1983-ban jelentette meg nagy példányszámban Leonardo da Vinciről írott monográfiáját. Jelen könyve, melyet a 12. angol kiadásból fordítottunk, s mely szinte minden világnyelven több kiadást is megért már, a BBC számára készült tévésorozat csaknem változatlan szövegét tartalmazza, a filmanyagból válogatott rendkívül vonzó illusztráció kíséretében (238 fekete-fehér és 48 színes képpel). A szerző tizenhárom nagy fejezetben vezeti végig olvasóját a nyugat-európai kultúra nagy korszakain, a népvándorlás korától egészen a XX. századig: óriási irodalmi és filozófiai műveltségére támaszkodva a képzőművészet, a művelődéstörténet és a technika fejlődésének összefüggéseit kutatva igyekszik az egyes korok legjellemzőbb vonásait megragadni sajátos angol látószögéből egyénien értelmezve a civilizáció fogalmát.

Hankiss Elemér - Az ​emberi kaland
Itthon ​vagyunk-e ebben a világban? Körülöttünk forog- e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt? Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek? Miért vakította meg önmagát Oidipusz? Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal? Mi köze a szépségnek a rettenethez? Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább. A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.

Pablo Urbányi - Silver
- ​Jaj, ne így, finoman, Silver, finoman, kérlek, szerelmem, óvatosan... így... ne nehezedj rám annyira... a majmok nem így csinálják... de majd megtanulod... megtalálod az utat. Grrr... - Így, ez az, jaj, így, ahhhh... S megtaláltam a boldogság soha azelőtt nem sejtett mélységes útját... és folytattam... grr... himbálóztam, mint egy gorilla, aki voltam... és... Az ütés csaknem szétverte a fejemet. A hirtelen kettéhasított boldogságtól félig kábultan hátrafordultam, s a baseballütő újra lecsapott. Sajgó csuklómmal próbáltam elhárítani, felugrottam, odahagyva az utat, Dianne nyögött: "... jaj, ...Silver... hol vagy... ne menj el...", szemtől szemben álltam vele, arcán félelem, tétovázott, rávetettem magam, bömbölésem megremegtette a házat, elkaptam, a magasba emeltem, s kihajítottam az ablakon át, az üvegek szétrobbantak, a fakeretek recsegtek, aztán egy csattanás, majd Dianne sikolya.

Rik Smits - Nyelvek ​hajnala
A ​cro-magnoniak már 25 ezer évvel ezelőtt gyönyörű barlangfestményeket készítettek. A testalkatuk hasonlított a mienkre, de vajon szellemüket tekintve is olyanok voltak, mint mi? Vajon tudtunk volna beszélgetni velük? Hogy lehet választ találni ezekre a kérdésekre? Szemtanúk nincsenek, a kövületek pedig semmit sem árulnak el a lélekről . Rik Smits, holland nyelvész és tudományos újságíró detektívekhez illő elszántsággal indult a rejtély nyomába. Nyomozása során eljutott az afrikai szavannáktól az urali sztyeppéken át a Pireneusokban található barlangokig. Ha vele tartunk ebben az izgalmas szellemi kalandban, megtudhatjuk, hogyan állnak összefüggésben az emberi nyelv megszületésével a mérges madarak, a táncoló méhek és a beszélő majmok kommunikációs módszerei, a fantomvégtagok érzékelése vagy a hallucinációk. Megmutatja, mikor lettek elődeink modern emberek, mit jelent a szabad akarat, hogyan alakítottunk ki egy saját, teljesen egyedi világot a fejünkben, és hogy hol lakozik a lelkünk. Könyvéből megismerhetjük, hogyan csúcsosodott ki ez a folyamat mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a teljes értékű emberi nyelv megjelenésében, ami képessé tett bennünket arra, hogy identitásunknak formát adjunk. A nyelvek hajnala egy bűntény nélküli krimi, amelyben egymást érik a meglepő fordulatok, felfedezések és a nyelv keletkezésével kapcsolatos forradalmi evolúciós nézetek.

Adrian G. Gilbert - Napkeleti ​bölcsek
A ​könyv egy õsi rejtély nyomába ered. Arra vállalkozik a szerzõ, hogy kinyomozza, kik voltak a Háromkirályok? Honnan, és miért jöttek, hogyan találtak rá a kis Jézusra Betlehemben? A történetben a modern csillagászat is jelentõs szerepet játszik,hiszen egy különleges égi jelenség vezette a bölcseket a kis Jézus nyomára. Ezt a jelenséget, és sok más kapcsolódó tárgyat és építményt a könyvben található több mint 40 színes fotó mutatja be.

Philip Heselton - Földmisztériumok
Régi ​korok üzenete című sorozatunkat megújítottuk. Azzal a céllal indítottuk ismét útjára, hogy igényes ismeretterjesztő köteteket adhassunk az olvasók kezébe. A szerzők az adott témák szakértői, akik tudományos bizonyítékokon alapuló tényeken keresztül mutatják be a legváltozatosabb témákat: egyes népek gondolkodását, hagyományait, hitvilágát, vallását, világképét, kultúráját. A sorozat figyelemre méltó erénye, hogy ráébreszti az olvasót a Föld és az élővilág iránti tiszteletre, az itt élő népek szellemi javainak valós értékére. A sorozat indító kötetéhez, a Földmisztériumok című könyvhöz kellemes olvasást kívánunk. Az eredetileg földrajztudós szerző régóta elkötelezett kutatója a földmisztériumok összefoglaló néven ismert jelenségkörnek. Ez a kifejezés különféle témák egész sorát öleli fel, az úgynevezett ley-vonalaktól, a varázsvesszős kutatáson át, a néphagyományokig és a régmúlt időktől rejtélyekkel övezett különféle helyszínekig, legyenek azok ősi kőkörök, a környékbeliek által áhitatosan tisztelt állókövek vagy szentnek tekintett ligetek. A könyv megismertet mindazokkal az analitikus és intuitív megközelítési módszerekkel, amelyek segítségével közelebbről megvizsgálhatjuk mindezeket a jelenségeket.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Popper Péter - Egy ​illúzió halála
Ez ​a könyv kérdez és újra kérdez. Hogyan lett a műveltségből informáltság? Mi a különbség a fehér és az európai ember között? Miért tör fel újra meg újra az értelmetlen erőszak? Hogyan győzhető le a szellemi csőcselék, és lehet-e menekülni rémuralmuk elől?Keserű könyv, a népszerű pszichológus gondolatai a klasszikus európai kultúra elrablásáról..

Michele Angelico - Ókori ​civilizációk
Amikor ​az ősemberek közösségekbe tömörültek, megszülettek az első civilizációk. Az őskori emberek számára könnyebb volt a földművelés, az állattartás, illetve a védekezés is, miután csoportokat alkottak. Az ókorban Kína, Európa, vagy a Közel-Kelet területén egyaránt kialakultak fejlett civilizációk, amelyek nagy különbségeket mutattak. Ezek a civilizációk eltűntek a történelem forgatagában, de örökségük velünk maradt -mindannyian a leszármazottaik vagyunk. Gyönyörű rajzok és tanulságos szövegek segítenek felfedezni a sumér és akkád civilizációt, a babiloniak hatalmának kiterjedését, az első kínai dinasztiák születését, a fáraók ókori királyságát, az olmék kultúrát vagy a nagy perzsa birodalom megalapítását... A könyv elbűvölő történelmi utazást kínál a 8 évesnél idősebb olvasók számára az ókori civilizációk világában.

Juan de Tovar - Azték ​krónika
A ​mexikói aztékok történelmére vonatkozó ismereteink nagy része három, egymással sok rokon vonást mutató, XVI. századi spanyol krónikából származik. Közülük a legnagyobb gonddal és a legszínesebb stílusban megírt történeti forrás Juan de Tovar műve, amely most teljes terjedelmében jelenik meg magyarul. A „mexikói Ciceró"-ként is emlegetett jezsuita páter azték kódexek alapján és művelt, előkelő indiánok segítségével írta meg a történeti irodalomban alapvető forrásként használt, elbeszélésként egyszerre drámai és lebilincselő kéziratát, amelyben az aztékok történelmét mondja el mitikus őshazájuk elhagyásától a spanyol hódításig. Elbeszéli a viszontagságos honfoglalást, a kalandos és véres birodalomalapítást, behatóan ismerteti hitvilágukat és emberáldozattal tisztelt isteneiket. Eleven képet ad ünnepeikről, szertartásaikról, papjaik életéről és a Gergely-naptárnál pontosabb azték naptárról. Tovar bőven merített a szóbeli hagyományból is, bizonyságképpen a cselekmény fordulópontjain a főhősök dialógusába vált át az elbeszélés, amitől csak plasztikusabbá válik ez a nagyvonalú, minden felesleges részlettől megszabadított, lényegre törő mű.

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Graham Hancock - Santha Faiia - Égi ​tükör
Égi ​tükör című könyvében Graham Hancock folytatja az Istenek kézjegyei című művében megkezdett, az emberiség rejtett örökségének feltárására irányuló kutatásait, s újabb bizonyítékokat sorakoztat fel amellett, hogy az általunk ősinek tartott kultúrák valójában sokkal régebbi civilizációk örökösei voltak, s elődeik archaikus bölcsességére alapozták létüket. Élményekben gazdag expedíciója során Hancock - fotográfusa, Santha Faiia társaságában - igyekszik felderíteni az ősidők szakrális központjainak az egész bolygóra kiterjedő hálózatát Egyiptom piramisaitól és templomaitól a Húsvét-sziget talányos szobraiig, a prekolumbiánus Amerika kísérteties romjaitól Angkor Wat pompás palotáiig. Célja mindenütt ugyanaz: megfejteni a letűnt ősök rejtjeles üzeneteit. A tenger alatti városokba és a piramisok rejtett kamráihoz vezető "odüsszeia" során a szerző a régészet néhány vadonatúj szenzációjával ismertet meg bennünket, feltárva egyúttal a mögöttük álló mítoszok varázslatos világát is, s arra késztet, hogy felülvizsgáljuk a civilizációnk eredetével kapcsolatos korábbi elképzeléseinket. Az Égi tükör nem tekinthető pusztán a korábbi mű, az Istenek kézjegyei folytatásának. Elődeink spirituális hitének felelevenítését, s annak a csillagászat nyelvén megfogalmazott titkosírásnak a megfejtését tűzi maga elé, amelyet az ősi szakrális építmények őriztek meg az utókor számára. Ég és föld misztikus kapcsolatát rögzíti ez a titkosírás, amely a templomokat csillagokká, az embereket pedig istenekké változtatja.

David Rohl - Legendás ​civilizációk
A ​Genezis forrásainak mélyreható elemzésével, az egykorú kultúrák emlékanyagának felhasználásával Rohl bebizonyítja, hogy a Biblia első könyvének több története valós eseményeken alapul, és voltaképpen civilizációnk kialakulásának történetét beszéli el.

Fiona Macdonald - Városok
Hol ​alakultak ki az első városok? Mi volt a halottak városa? Melyik város köszönhette alapítását egy ikerpárnak? Mennyit fizettek a hollandok New Yorkért? Mit nevezünk intelligens épületnek? A könyv választ ad ezekre a kérdésekre és még sok másra is. Nyomon követi a városok fejlődését a legkorábbi időktől mai urbanizációs terjeszkedésükig, s felvázolja a jövő városainak képét.

Mitoszok
Mítoszok ​földjén Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Mítoszok ​földjén
A ​mai szóhasználatban a mítosz képzeletbeli, nem valós történet. Ennek ellenére bizonyos értelemben a történelem része, hiszen a világról, istenről és az emberről alkotott kép tükröződik benne. A történelem előtti idők megismerésében nagy segítségünkre vannak a mítoszok. Az ausztráliai őslakók "álomidőnek" nevezik azt a mitikus ősálom kort, amikor a felelevenített események történhettek. A XX. század embere civilizációs fejlettségénél fogva elszakadt a természettől, kevésbé függ az élete annak változásaitól, s mégis egyre nagyobb érdeklődést mutat az ősálom, az aranykor, a mitikus idők iránt. Európa a görög-római mitológián nőtt fel. Ezek az ősminták ismertek előttünk. E könyv páratlan képanyag segítségével öt világrész mítoszait villantja fel, s mert a mítosz és a rítus szoros kapcsolatban állnak, a Mítoszok földjén bemutatja a szent helyeket, a hegyeket, a völgyeket, a rajzolatokat, mindazt, ahol az ember kapcsolatba léphetett a földöntúli erőkkel. Stonehenge csillagászati megfigyelések számára mértani pontossággal kialakított körzet, ahol valószínűleg ünnepségeket is tartottak. Ebből a könyvből számos más helyet is megismerhetünk, amely hasonló célból épült, így a franciaországi Carnac. Chartes katedrálisának tervei mitikus elemeket is tartalmaznak, s ugyanez mondható el a zarándoklatok nagy katedrálisáról Santiago de Compostelában. Az állat- vagy emberalakot formázó földhalmokat a világ minden táján megtalálhatjuk, Észak-Amerikában csakúgy, mint Ausztráliában és Európában. Könyvünk bemutatja a mára már szállóigévé vált Eldorádó helyszínét és a köréje kerekített hiedelemvilágot, s felvonultatja azokat az adatokat, amelyek az eltűnt földrészekről szólnak, Atlantiszról és Mu földjéről.

Eva Benet - A ​keresztezett
Tudtam, ​éreztem, hogy más vagyok, de családom tragikus elvesztése után már nem volt, aki megtaníthatta, elmagyarázhatta volna nekem, hogy ki és mi vagyok, hogyan működöm és hogyan kezeljem a sok-sok furcsa érzést és képességeket, amiket érzek, amikkel rendelkezem. A 21. század Mauglija a civilizáció közepén. Cross Bred. Így hívnak. Vagyis ezt a nevet vettem fel. A múltamról homályos, zavaros emlékeim vannak. Magamra utalva, bujkálva nőttem fel, próbáltam beleolvadni éppen aktuális környezetembe. Két létforma között egyensúlyozva tanultam és kutattam, hogy megtudjak és megteanuljak magamról, amit csak lehet. Igy, sok mindennel kellett szembesülnöm. Keresem, hogy ki és mi vagyok. Keresem a gyökereim.

Kollekciók