Ajax-loader

'tanulmány' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_347737
elérhető
0

Juhász Gyula - Örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fried István - Tíz ​híres regény
"Olvasni ​jó!" - kezdi könyvét a szerző, és ez a kurta kijelentés műve mottója, egyben summája is lehetne. Olvasni valóban jó, de jól olvasni nem könnyű, hiszen az olvasás bonyolult folyamat: együttmunkálkodás a szerzővel, fölfedezés, megismerés és értelmezés, élettapasztalatunk és önmagunk gazdagítása. És az olvasó éppen ezért olvasás közben szeretne még valamit, még többet megtudni a műről és írójáról, a mű keletkezésének miértjéről és hogyanjáról. Ebben siet a segítségére Fried István irodalomtörténész, az összehasonlító irodalomtudomány neves művelője, aki a világirodalom tíz híres regényét - a számára tíz legkedvesebbet, amit magával vinne arra az oly sokszor emlegetett lakatlan szigetre - úgy mutatja be az olvasónak, hogy felhívja a figyelmét minden olyan jelenségre, amelyek a szóban forgó regény olvasásakor érdekesek és tanulságosak lehetnek, megkönnyíthetik, még élvezetesebbé tehetik az olvasást. Célja - hogy ismét őt magát idézzük - "az olvasás jóízének megőrzése volt. S az olvasásban lelt élvezet megosztása a másik olvasóval".

Hódosy Annamária - Kiss Attila Atilla - Remix
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristo_az_allamalapito
Az ​államalapító Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Tőkei Ferenc - A ​kínai elégia születése
Miért ​nem fejlődött ki az ókori Kínában a hősi eposz műfaja, milyen irányba fejlődtek a primitív epikai formák, s miért vált az elégia a kínai költészet középponti jelentőségű műfajává? Ezekre az irodalomtörténészeket és esztétikusokat egyaránt érdeklőd kérdésekre keres feleletet e kötet szerzője. Az első fejezetek minden elvileg számba jöhető primitív-epikus, epiko-lírai és lírai formát megvizsgálnak a Csou-kori irodalomban (i.e. I. évezred), az eredeti szövegek alapján, műfaj-elméleti elemzéssel. A tanulmány ezután K'iü Jüan, a legnagyobb kínai költő életművének részletes elemzésével bizonyítja, hogy a Csou-korban kialakult műfajok mozgása a korszak végén hogyan teremti meg a legjellemzőbb kínai műfajt, az elégiát. A szerző fejtegetéseit. bőségesen támasztja alá versidézetekkel, melyek kiváló műfordítóink tolmácsolásában ugyancsak értékes részei e jelentős munkának.

Kamarás István - Varga Csaba - A ​szerelemről - komolyan
Ősi ​témáról, kétneműnek születő emberek egymás iránt fellobbanó szenvedélyéről szólnak e kötet írásai. Filozófiai, szociológiai, lélektani vagy irodalmi-esszéírói megformálásban olyan személyiségek mondanak véleményt a szerelemélmény mai helyzetéről, mint Ancsel Éva, Buda Béla, H. Sas Judit, Mérei Ferenc, Miskolczi Miklós, Nyíri Tamás, Radnóti Sándor vagy Szilágyi Ákos. Létezhet-e szerelem a modern világban? Mi az individualitás és a szolidaritás részaránya a modern szerelemben? Hányszor lehetünk szerelmesek életünkben? Mi a tiszta erotika, és mi a házasság viszonya a szerelmi élményhez? Milyen szerelemképük van a faluközösségben élő embereknek, s milyen a mai városi fiataloknak? Az egymással is vitázó írások nagyon sok elgondolkodtató érvet és bizonyságot fogalmaznak meg a szerelemélmény mai problematikusságáról, és kikezdhetetlen jövőjéről.

Nemes Károly - Alfred ​Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Edmond de Goncourt - Jules de Goncourt - A ​XVIII. század művészete
Igen ​értékes forrásanyag ez a kötet, amely két múlt századi francia regény- és tanulmányíró, Edmond és Jules de Goncourt művészeti esszéit tartalmazza. A Goncourt-ok regényeit ma már kevesen olvassák, és még kevesebben tudják, hogy a Goncourt fivérek a korabeli és a régebbi képzőművészet iránt is szenvedélyesen érdeklődtek, műgyűjtők és egyszersmind kritikusok voltak, sőt Jules de Goncourt maga is készített egyáltalán nem amatőr-kézre valló rézmetszeteket. Fogékonyságuk és közönyük antagonizmusa meghökkentő: az impresszionisták kortársaiként részben érzéketlenül, részben bosszankodva mentek el a korabeli kezdeményezések mellett, míg a japán művészetet szinte elsőként fedezték fel, rajongtak érte és propagálták; azt a japán művészetet, amely az impresszionistákat és különösen az utánuk jövő nemzedéket, élén van Goghgal, annyira inspirálta. A XVIII. század művészete iránti vonzódásuk is igen figyelemre méltó, hiszen a közelmúlt festészetét rendkívül friss szemmel érzékelték, és modern, szenzualista képzőművészeti szemlélettel értékelték. Karakteres arcképeket rajzoltak a Saint-Aubinokról, Gravelot-ról, Cochinról, Moreauról, azokról a rézmetszőkről, akik koruk társadalmi és erkölcsi fonákságait vették célba. Tanulmánykötetük legszebb és a mai olvasó számára is legélvezetesebb fejezetei azonban a festőkről szóló pompás írások, a Fragonard, Watteau, Boucher és Chardin művészetéről szóló emelkedett hangvételű tanulmányok, melyek irodalmi stílusa szinte teljesen egybeesik az elemzett tárgy képzőművészeti stílusával, érzékenységével, cikornyáival és színpompás villódzásaival. A könyvet 12 művészeti reprodukció illusztrálja.

Latinovits Zoltán - Verset ​mondok
"... ​valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli." (Latinovits Zoltán)

Bori Imre - Irodalmak ​- kölcsönhatások
Irodalomtörténeti ​kutatásai során Bori Imre olyan hatásokat és összefüggéseket talált a magyar, a szerb és a horvát irodalom között, melyekre eddig nem figyeltek fel. A szerb és a magyar Szent László-legenda transzformációi, Vuk Karadzicnak, a szerb nyelv reformátorának kapcsolatai a magyarsággal, valamint a XX. század első évtizedeinek avantgarde-mozgalmai a Belgrád-Zágráb-Budapest háromszögben: ezek a témák foglalkoztatták Bori Imrét, s e kötetbe foglalt tanulmányai ezeket a kapcsolatokat és vonatkozásokat tárják fel, elemzik és építik bele egy átfogóbb irodalomtörténeti szemléletbe, amely jelentőségében túlhaladja az irodalom, a leírt szó művészetének határait, s az európai terek elválaszthatatlanságára, az itt élő nemzetek összetartozására mutat.

Szabó Katalin - Ferenczy ​Béni
Múlt ​és jelen kultúrájának értékei kevés magyar művész munkásságában forrottak össze olyan harmonikus egységgé, mint a közelmúltban elhunyt Ferenczy Béni alkotásaiban. Amikor a kötet munkáit elkezdtük, még ő maga támogatott bennünket. Ferenczy Béni művészete a hazai hagyományokon nőtt naggyá, magába olvasztotta a görög és a reneszánsz szobrászat tanulságait, sikerrel gyümölcsöztetve a modern irányzatok eredményeiből is mindazt, amit alkalmasnak tartott egyéni stílusának továbbfejlesztésére. Ferenczy Béni métán tartozott itthon is, határainkon túl is a legismertebb magyar művészek közé. A művészet kiskönyvtára sorozatban megjelenő kötet, Szabó Katalin művészettörténész tanulmányával és a művész alkotásainak reprodukcióival, most a szélesebb közönséggel kívánja megismertetni életútját és alkotásainak java részét.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Darai Lajos Mihály - Búvárlat ​a kor ütőerében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarján Tamás - Szentivánéji ​Vízkereszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Két ​nemzedék
Az ​én katedrámon a Nyugat-nemzedék elődeiig követtem irodalmunk történetét. Ez a kötet Ady fölléptétől 1944-ig kíséri - írja könyve előszavában Németh László. A Nyugat-nemzedék felléptemkor félig-meddig elhelyezkedett már az irodalomtörténet távlatában, az arcképsorozat csak ezt az elhelyezkedést siettette. A második rész arra lehet példa, mint keresi, szólítja a másféle atmoszféra igényével eltelt kritikus a kimaradtakban s az erdélyi irodalom akkor feltűnt alakjaiban várakozásai hőseit; a Nemzedék születik pedig, hogy izgalmas felismerésekben mint talál reájuk, s mint állítja össze 1931 táján első seregszemléjüket. A kötet második fele olvadtabb állapotban mutatja a napi bírálatot; az áttekintés, az irodalomtörténet-alkotás igénye azonban már 1928-ban, majd 1932-ben a Tanú-ban, kétszer is megpróbál a műfajok áttekintésével a művek özönében szilárdabb gerincet emelni. Amikor pedig a Tanú által kiváltott viharok, indulatok lehetetlenné teszik, hogy kedves műfajomat az első hét-nyolc év szenvedélyes tárgyilagosságával folytassam, a megszokott öröm még mindig új s új ürügyet talál friss művek elemzésére, egy induló folyóirat számára Pörje Sándor álnéven készítek kritikákat; az a Felhőkakukkvár - a színházi világ amelynek kártékony csőreit mint drámaíró ismertem meg, 1940-től színházi kritikusként dob egy elhasználatlan terepre; 1943-ban pedig A kritikus búcsúja c. ciklusban nézek végig a csakhamar örökre otthagyott mezőn."

Bálint György - A ​toronyőr visszapillant
"Besötétedett, ​hűvösen lebben a szél. Most kellene menekülni, ki tudja, lehet-e még, mire megint világos lesz. Maradok" - írta Bálint György, s a szellemi magatartás, amit neve és műve szimbolizál, ma is tiszteletet ébreszt az olvasóban. Az értelmetlenséget és antihumanizmust tartotta az emberiség legnagyobb ellenségének, azért törekedett arra, hogy az értelem, a racionalizmus világossága jellemezzék írásait. Esszéiben az apróságokból nyílik a távlat, a jelenségből következtethetünk a lényegre. Írói műfajának az aktualitás és a szimbolizmus a jellemzője és fő erénye. Minden írása mozgósít és érdekeltté tesz. Minden szava politikus - művészi megoldásainak ez adja hitelét. Bálint György írásainak ez az új, kétkötetes kiadása jóval bővebb, mint minden eddigi gyűjtemény - felöleli életművének jóformán minden számottevő darabját.

Bánlaky Pál - Varga Csaba - Azon ​túl ott a tág világ
"A ​lineáris programozás? Hülyeség, öreg, hülyeség. Amikor idejöttem, elkezdtem emlegetni a főmérnöknek. A francba küldött. Azt mondja, elmegy így a verkli, hozzuk a tervet, kár kockáztatni. Egy darabig óberkodtam, de aztán meguntam. Ha nekik nem fontos, én mit ugráljak? Amennyi a prémiumhoz kell, fél kézzel megcsinálom, a többi meg le van..."

Covers_249389
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​Kosztolányi Dezsőről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Toldy Ferenc - Irodalmi ​arcképek
1856-ban ​jelent meg Toldy Ferencnek az irodalmi arcképeit és beszédeit összegyűjtő kötete, melynek anyagából válogatásunk készült. Rövidebb tanulmányait és a régi magyar irodalom néhány vitás kérdését boncolgató előadásait Toldy Ferenc az eredeti kiadásban ezekkel a mondatokkal bocsátotta útjára: "...többnyire a futó óra művei; s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteiből kölcsönzött vonásokkal, mik - úgy biztatom magamat - jellemzők is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekből, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll; város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerű házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is önismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is - mert alkalom és idő nem egyformán szolgáltak - különböző becsűek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyiknek fog találni adatokat és iránypontokat, miket fán csak e lapon őriznek meg; a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamikor minden Jónak, derűben s borúban, úgy szerzőnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítője volt."

Ungvári Tamás - Kaland ​és gondviselés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_29448
elérhető
0

Makkai Sándor - Egyedül
Makkal ​Sándor (Nagyenyed, 1890. máj. 13. ? Bp., 1951. júl. 19.): erdélyi református püspök, egyetemi tanár, író. Teológiai és filozófiai tanulmányai után Sárospatakon, 1918-tól a kolozsvári teológián tanított, 1922-től az erdélyi református egyházkerület püspökhelyettese, 1926-tól püspöke. Mint püspök sokat tett az erdélyi magyarság tanügyi, kulturális és irodalmi szintjének megtartásáért, felemeléséért. A román szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyarság politikai jogainak védelmében. A kisebbségi küzdelmekbe belefáradva hagyta el Erdélyt és 1936-tól Debrecenben egy.-i tanár. Számos irodalmi bírálatot, vallási, etikai, pedagógiai, filozófiai tárgyú cikket, tanulmányt írt, s kiterjedt szépirodalmi tevékenységet folytatott főleg történelmi regényeivel vált ismertté.

Kemény Gábor - Szabó ​Ervin és a magyar társadalomszemlélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Herder ​árnyékában
"Annak ​a sajnálatos ténynek, hogy ahova nézünk, ahova fülelünk, óhatatlanul a nyelvi műveletlenség tüneteivel találkozunk, végső magyarázata az anyanyelvi oktatásnak nem az elégtelensége, hanem nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk: - a hiánya. Hogy az iskolán belül mi történik, milyen módszerrel, heti hány órában tanítják anyanyelvünket, a pedagógusok a megmondhatói. Ha viszont az eredmények felől közelítjük meg a kérdést, az a benyomásunk, hogy az iskola ugyanazzal adósa a mai tanulónak, mint annak idején nekünk volt. Más szóval anyanyelvi oktatásunk ma, több mint harminc esztendővel a felszabadulás után, még mindig ott tart, ahol Ferenc József uralkodása idején."

Magyari Beck István - Alkotás, ​szakértő, társadalom
Néhány ​tézis a tudományos alkotás mérésének, értékelésének föltételeiről/Műhelytanulmány

Schöpflin Aladár - Móricz ​Zsigmondról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fejes Endre - Gondolta ​a fene
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartók Béla - Bartók Béla - A ​népzenéről
Nyolc ​rövidebb Bartók-tanulmány kapott helyet ebben a gyűjteményben; olyan írások, amelyek nem zenei szakemberek, hanem az érdeklődő olvasóközönség számára készültek. A szerző részletesen kifejti bennük a népzenére vonatkozó elméletét, gondot fordít arra is, hogy a valódi, értékes parasztzenét élesen megkülönböztesse az álnépi nótáktól. Röviden, de minden apró részletre kiterjedően ismerteti a népzene gyűjtésének szabályait, javaslatot tesz az európai gyűjtések összehangolására. A háború alatt írott cikkeiben pedig éppen gyűjtőútjain szerzett tapasztalatait használja fel, hogy tiltakozzék az értelmetlen pusztítás, a barbarizmus ellen: Így ír: "...talán időszerű rámutatni arra, hogy a parasztokban ádáz gyűlölködésnek más népek iránt nyoma sincs és sohasem volt... Döntő bizonyíték erre a nép lelkének tükre: maguk a lírai népdalszövegek."

Rácz József - Márványkövi Ferenc - Melles Katalin - Vadász Viktória - Út ​a túléléshez - Nyílt színi droghasználat és "belövőszobák" Budapesten
A ​tanulmánykötetben elsősorban a budapesti injekciós droghasználatokról szólunk. Kiemelten tárgyaljuk a nyílt drogszcéna kialakulását, amely Budapest egyik kerületében jól láthatóan jelen van, a kapcsolódó illegális "belövőszobákkal" együtt. A nyílt színi tömeges droghasználatról a honi drogpolitika csak most kezdi kialakítani az álláspontját.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Kállay Géza - A ​nyelv határai
A ​kötet tartalmából: A nyelv határai; "Az idő is adós tán?" - idő és önazonosság a Tévedések vígjátékában; "Ember szeme nem hallott olyat": a mérték megalapozása Zubolytól Montaigne-ig; A ládika, a gyűrű és a zálog: a jelentés értelmei A velencei kalmárban; "Lenni vagy nem lenni" és "Cogito ergo sum": gondolat és lét a Hamletben és Descartes Elmélkedéseiben; "E végső csókban múljak el veled": szerelem és halál az Othellóban; "Kép szemének, kín szívének": Macbeth tőre Wittgenstein Filozófiai vizsgálódásai előtt; "De végezz, nyelv, némulj, keserű száj": Athéni Timon és a visszavont jóság; A "leképezés logikája" és a "látás páraváza": Wittgenstein Tractatusa és Shakespeare: A vihar

Hatvany Lajos - Emberek ​és korok
Az ​„Emberek és korok” első kötete szépirodalmi jellegű kor- és családtörténeti regényen s elbeszéléseken kívül történelmi tanulmányokat és kisebb emlékezéseket tartalmaz. Az előbbiek közül legérdekesebb a Draheim-nemzetség, ez a nagyarányú családtörténeti regény, az utóbbiak közül pedig legizgalmasabb a Szécsényi-nemzetség felemelkedéséről szóló tanulmány. Az előbbi írásokban a történész és író, az utóbbiakban a történelemkutató és a szemfüles riporter legjobb képességeinek pompás ötvözetét csodálhatjuk meg. A második kötet, noha másféle izgalmat kelt az olvasóban, érdekességben nem marad el az elsőtől, már azért sem, mert főhőse maga az író. Emlékirataiban ("Négy országon keresztül", "Egy hónap története"), cikkeiben és naplójegyzeteiben igen sok nem közismert történelmi dokumentumot találunk, s ugyanakkor ezek az írások az író ésszerű, tehát rokonszenves fejlődésének grafikonját is elénk rajzolják: a radikális polgári eszméktől a marxizmus elvi igazságának felismeréséig. Az „Emberek és korok” írásainak jó része most jelenik meg először nyomtatásban, a két kötet tehát a Hatvany-életmű legalaposabb ismerői számára is meglepetést fog jelenteni.

Kollekciók