Ajax-loader

'történelmi regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Rab_r%c3%a1by
elérhető
0

Jókai Mór - Rab ​Ráby
"... ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)

Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete / Péter és János
Maupassant ​talán két legjobb regényét tartalmazza a kötet. Az _Egy asszony élete_ lassan folyó, eseménytelen regény, semmi váratlan nem történik benne: kijön a lány a zárdából, tele vágyakkal, fogékonyan, valami szépre, csodálatosra áhítozva, beleszeret az első férfiba, akit meglát, akibe belevetíti minden álmát - s ezzel voltaképpen vége is mindennek: éli a férjes asszonyok unalmas vidéki életét, egyre reménytelenebbül. Maupassant látásmódja minden kiábrándultsága ellenére költői, a regény éppen egyszerűségében és eseménytelenségében megkapó. ___A _Péter és János_ annál feszültebb. Ez a regény is „klasszikusan" lassan, ráérősen indul, de egy váratlan örökség felkavarja a család életét; két fivér közül csak az egyik, János örököl egy néhai házibaráttól. Miért csak ő? Ahogy a gyanú befészkeli magát az idősebbik testvér lelkébe, úgy sűrűsödik a levegő, úgy lesz egyre fojtogatóbb a légkör a családban. Az események felgyorsulnak, elkerülhetetlen a robbanás - illetve mégis elkerülhető: találnak „polgári" megoldást. Az élet pedig megy tovább.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Thiery Árpád - Rekviem ​Wolf Antalért és a többiekért
A ​Tanácsköztársaság hadseregében sok ösztönös fiatal forradalmár, anarchista lázadó vált a forradalom tudatos katonájává. Az izgalmas történet ezt a folyamatot ábrázolja. A kisregényt követő elbeszélések kiszélesítik időben azt az emberi, közéleti témakört, melyet a Rekviem nyit meg, s egészen napjainkig követik az egyre bonyolultabb szálakat.

Koncsek László - Soproni ​farsang
A ​történet magva, a mód, ahogyan Ocskay László kuruc brigadéros, 1704. január tizenhetedike és huszonhatodika között, röpke tíz nap alatt Sopron városát elfarsangolta - igaz! Mint ahogyan az a ravasz cselszövés is az, amivel a császárpárti - magyarán labanc - soproniak, kijátszva a soproni kurucpárti polgárokat, a várost a császár hitére térítették. Károlyi Sándor kuruc generális keserű hangú levélben jelentette a történteket. Ez a regény színesen kavargó, izgalmas jelenetek során valósághoz híven ábrázolja az eseményeket, Rákóczy szabadságharcának ezt az érdekes korai epizódját.

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Raffaelo Giovagnoli - Spartacus
Hajnalodott. ​A nap vakító sugarai áttörtek a fellegeken és bearanyozták a környező dombok ormait. Pezsdítő meleget árasztott az emberekre, akik lassanként megtöltötték a cirkusz nézőterét. Mintegy százezer polgár várta a római nép kedvelt mulatságát: a gladiátorok küzdelmét... Giovagnoli történelmi regénye hitelesen ábrázolja Róma mindenhatóságát, féktelen vigasságokkal tarkított hétköznapjait, az itáliai rabszolgalázadás történetét.

Tempefői (Sibelka Perleberg Artur) - A ​befalazott Madonna I-II.
A ​kétkötetes regény a magyarság sorsának csaknem kétszáz éves időszakát, a 16. és 17. század jelentős fordulópontjait örökítette meg, rendkívül izgalmas és történelmileg hiteles cselekményben. Az első kötet első része 1506 és 1541 közötti évek eseményeit fogja át, II. Ulászló uralkodásának éveitől Buda török kézre jutásáig. Egy olasz származású kőfaragó, Donato a cselekmény központi hőse, aki Ulászló udvari szobrászaként megbízást kap Mária királynő szobrának elkészítésére. Ám a királynő helyett szerelmének, Annának a vonásait vési márványba, s egy pompás Madonna-szobor kerül ki műhelyéből, amelyik aztán elfoglalja méltó helyét a budai várbeli Nagyboldogasszony-templomban. A szobrot a törökök mecsetté átalakított templomban befalazzák. Donatio szerelme sem teljesedhet be, Annát egy magyar nemes úrhoz, Romochához kényszerítik. A sokágú történet így bővül egy újabbal, a Romocha család történetével. Anna ikerfiai - a kétfelé szakadt országot és népét szimbolizálva - közül az egyik Szapolyai, a másik Mária királyné híve, ádáz és kiengesztelhetetlen ellenségek. Az első kötet második része már a török uralom utolsó éveiben játszódik, amikor a magyarságot politikailag Lipót császár és Thököly osztja meg, s a magyar urak egyéni vagy országos érdektől vezetve hol császáriak és katolikusok, hol Thököly mellett állnak reformátusként és törökbarátként, mint ahogy Romochák késői leszármazottai, a Thököly-hívő Pál és testvére, a császár párti András. Évszázados családi birtokperek eseményei, a töröktől-némettől egyaránt nyomorgatott főurak és jobbágyok sorsának fordulatai a nagy történelmi eseményekkel párhuzamosan zajlik a regényben, melynek második kötete Bécs ostroma, Buda visszafoglalása napjaiban játszódik.

F. Marion Crawford - A ​bizánci rabszolgalány
Bizánc ​bukása régóta foglalkoztatja az írók és az olvasók fantáziáját. A kelet minden színpompáját hordozó városban a csillogó felszín alatt az élvezetek vad tobzódása, a trónért, a hatalomért folyó könyörtelen harc ássa meg a birodalom sírját. F. M. Crawford, amerikai írónő, akinek műveiből több nagysikerű történelmi film is készült, a hanyatló hatalom szétzüllött állapotát kalandos szerelmi történet keretében mutatja be. A hősnő igazi keleti szépség, önként adja el magát rabszolgának, hogy családját megszabadítsa a nyomortól. A bájos lány esze és elszántsága meghódítja gazdáját, különösen azután, amikor a bebörtönzött excsászár kiszabadításában önfeláldozása döntő szerepet játszik. Az izgalmas, kalandos történet széles történelmi panorámába ágyazódik.

Jaan Kross - A ​cár őrültje
A ​Magyarországon is méltán népszerű Michelson beiktatása és Menny-kő című művek után ismét egy történelmi tárgyú Jaan Kross-regény. Vajon miért tér az író minduntalan vissza a történelemhez, méghozzá hazája történetéhez? Ő maga így válaszol a kérdésre: "Lehet, hogy történelmi érdeklődésem abból az időből származik, amikor ötéves gyerekként édesapámmal a tallinni óvárosi templomokat és házakat jártam, amikor a városháza termében a magisztrátus ezüsttárgyait csodáltam, s amikor kisfiúként a tallini tornyokban mászkáltam... S hogy miért nem írok távoli országokról? Mert nehezen versenyezhetnék egy madagaszkári íróval Madagaszkár ismeretében, de bármikor versenyre kelhetek kortársaimmal, ha arról van szó, hogy mi történt országunkban négyszáz évvel ezelőtt... Hőseimet sok esetben a szimpátia alapján választom ki, máskor meg a pszichológiájuk érdekel... Egyébként A cár őrültjében olyan hőst választottam, aki par excellence ellensége minden kompromisszumnak."

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Grendel Lajos - Szakítások
Ez ​a regény a bársonyos forradalom napjaiban jelent meg, s a hetvenes-nyolcvanas évek fiatal szlovákiai értelmiségének értékkeresésével, értékzavaraival, érzelmi elsivárosodásával foglalkozik. Kritikus diagnózisa nemcsak a kor nyomasztó, levegőtlen társadalmi viszonyainak, hanem hősei gyengeségének, jellemhibáinak, rosszul megválasztott életstratégiáinak is. A sokszor triviviálisnak tűnő események mögött egy dráma körvonalai sejlenek föl. A kötet stílusa, hangvétele inkább keserű, mint ironikus. A Szakítások "realista" regény, s mint ilyen, egyelőre társtalan opusza az életműnek

Dusan Baranin - A ​nagyúr
1804-ben ​Szerbia népe felkelt a janicsár agák kegyetlen önkényuralma ellen, és Karagyorgye - a híres "Fekete György" - vezetésével kiűzte elnyomóit az országból. A felkelők kilenc évig dacoltak a török világhatalom haderejével. 1813-ban a szultán katonái ismét birtokukba vették az oszmán birodalom legészakibb tartományát, és úgy látszott, hogy Szerbia sorsa évtizedekre megpecsételődött. Ekkor lépett színre Karagyorgye egyik fiatal alvezére, Milos Obrenovity: ellentétben a felkelés legfőbb vezetőivel, nem menekült külföldre, hanem színleg meghódolt a belgrádi pasa előtt, titokban pedig új felkelésre készült. Az 1815-ben kirobbant második felkelés vezetőjeként, az első győzelmek után sikerült megalkudnia a törökkel: Szerbia részleges belső autonómiát kapott. Ezzel vette kezdetét az a hosszú, buktatókkal teli, de töretlen folyamat, amelynek során a szerb fejedelemség valóságos autonómiát vívott ki, majd - újabb fél évszázad múltán - független királysággá emelkedett. A parasztvezérből európai formátumú államférfivá növő Milos fejedelem nem tudta és főként nem akarta felfogni zseniális külpolitikájának belső társadalmi következményeit. Hatalma csúcspontján is szakított rá időt, hogy személyesen döntsön a hozzá forduló parasztok ügyes-bajos dolgaiban, de az alkotmányos kormányzást fölösleges időfecsérlésnek tekintette. Uralma így lassanként nyűggé vált, az ellene szegülő erők hosszú időre megfosztották trónjától, és amikor visszaszerezte fejedelmi rangját, a korszerűtlenség magányába zárva mindinkább elszakadt attól a világtól, amelyet a fia, a nyomába lépő Mihailo képviselt. Milos Obrenovity példázatos élettörténetét Baranin regényesen tárja az olvasó elé. A politka cselszövései mellett elbeszélésében bőven jut hely az érzéki szenvedélyek ábrázolására is. Sorra elvonulnak előttünk az ifjú vajda és a kényúrként uralkodó fejedelem szerelmei, megismerjük a török Belgrád és a szerb Kragujevac mindennapi életét, és egy-egy jelenteben felvillanak a cselekmény távolabbi helyszínei: a török szultán, az orosz cár és az osztrák császár udvara. Dusan Baranin 1902-ben született Crna Gorában. 1930-tól számos fordulatos, romantikus történelmi regénye jelent meg. Hetvenhét éves korában halt meg, 1979-ben.

Marian Brandys - Napóleon ​és a lengyelek
1808. ​november 30-án Somosierránál lezajlik Napóleon spanyol hadjáratának leghíresebb ütközete. A somosierrai győzelem a történetírás szerint a lengyel könnyűlovasság érdeme. Ez az elsöprő erejű, 6-8 perces lovasroham törte meg végül is a spanyolok ellenállását a szűk völgykatlanban. A Lengyel Légiók ekkor már tizenkét esztendeje ontották vérüket a Francia Köztársaság, majd Császárság ügyéért. De vajon volt-e értelme a lengyel katonák tízezreinek halálba menetelnie a francia zászlók árnyékában? Törődött-e Napóleon valójában a lengyelek érdekeivel? Mit jelentettek az Európa térképén akkor már nem létező Lengyelország számára a Légiók? S mit jelentenek ezek a harcok a lengyelek mai tudatában? Marian Brandys regényének középpontjában a könnyűlovasok egyik tisztjének, Jan Leon Hipolit Kozietulskinak alakja áll. Levelekből, emlékirat– és naplórészletekből, különböző dokumentumokból rajzolódik ki előttünk Kozietulski életútja, s közben megelevenedik a századelő varsói arisztokráciájának csillogó-viszálykodó világa, részesei leszünk a napóleoni hadjáratok röpítő lelkesedésének és kiábrándító mindennapjainak. Brandys Napóleon-portréja rendkívül érzékletes és rendkívül objektív; de az egész korszak arculatát meghatározó, népek reményeit felélesztő és összezúzó Napóleon vagy az édes Walewska grófnő mégis csak mellékszereplők. Mert a regény előterében mindvégig Kozietulski és bajtársai láthatóak, s nem csupán a somosierrai lovasroham hősi pózában, hanem elgyötörten, megalázottan is; a körülöttük-mögöttük kavarognak a lengyel történelem egyik legtragikusabb szakaszának megrendítő és elgondolkodtató eseményei.

Maria Kuncewiczowa - Az ​erdész
A ​lengyel irodalom egyik legszebb regénye, Az erdész, a múlt század végén játszódik, az 1863-as felkelés bukása után Lengyelország, Fehéroroszország és Litvánia határán. Egy szenvedélyes szerelem veszélybe sodorja Krzysztofowiczot, a félig lengyel származású cári bírósági hivatalnok, aki kétes fénybe kerül, és tragikus körülmények közt meghal. Az ő fia, Kaziuk a regény hőse, aki apja halála után Varsóba kerül az orosz líceumba. Mikor lakásadó gazdáját letartóztatják, mindenki besúgónak tartja. Apja emlékének örökségével s gyermekkorának felnőttek által bemocskolható tisztaságával teljesen magára marad. A konspirációval övezett és a mélybe taszított furcsa, szent, de egyúttal kissé nevetséges lengyel hazafiság Kaziuk vívódásainak legfőbb tárgya. Választás elé kerül. A varsói megpróbáltatások ellenére módja lesz megtisztulni és elmenekülni egy olyan világból, ahol a szerelem se szabadítja föl az embert.

Jiři Sotola - Szent ​a hídon
Csehország ​majd minden hídján, majd minden faluvégi kápolnájában ott díszeleg a csehek védőszentjének, Nepomuki Jánosnak a szobra, ki is IV. Vencel korában élt hányattatott életet, s halt erőszakos halált a Moldva habjaiban, és jó háromszáz évvel később, az ellenreformáció idején támasztatott fel, s avattatott szentté az eltévelyedett cseh népet a katolikus egyházba visszaterelni kívánó jezsuiták szorgalmazására. Vajon tiszteletre méltó mártír, törtető csaló vagy az egyházi s világi hatalmasok által mozgatott akarat nélküli báb volt ez a Nepomuki János? Vajon csak a XIV. század végének züllő cseh királyságában éltek Nepomuki Jánosok, vagy a mi korunknak is megvannak a "szentjei"? Ezekre a kérdésekre ad választ a Jézustársaság és a Nyársra húzva neves írójának groteszk történelmi regénye, amelyben Sotola nemcsak Nepomuki János, hanem minden szentek igaz történetét, nemcsak egy egyházi legenda, hanem minden politika, ideológia szülte legenda ellenlegendását írta meg - hol színpompás, monumentális, korhű történelmi tablókat festve, hol csípősen fanyar hangon anekdotázgatva, hol sztoikus-bölcsen elmélkedve élet s halál dolgairól.

Ludwig Tieck - Vittoria ​Accorombona
Vittoria ​Accorombona neve, sorsa ismerős képzeteket ébreszt az olvasóban: találkozhatott már vele Stendhal klasszikus elbeszélésében. Ludwig Tieck neve kevésbé ismerősen hangzik, holott a német romantika e jeles, sokoldalú alkotója igazán megérdemelné, hogy közelebbről is megismerjük. Ez a műve Walter Scott nyomdokain járó történelmi regény egy rendkívüli reneszánsz egyéniségről, a szépséges és szenvedélyes Vittoria Accorombonáról. Vittoria művelt, jómódú római család sarja, akit látszatra eleinte tökéletes harmóniával tölt el a költészet és a társas élet iránti vonzalma, mígnem fokozatosan kibontakozó szélsőséges tulajdonságai baljós sejtelmeket keltenek. És csakugyan, a reneszánsz harmónia idillje nem tart sokáig. Vittoria és családja sorsa mindjobban összekapcsolódik a hatalmi érdekek összeütközésével, küzdelmével, egyre mélyebben benn járunk a XVI. századi Itália hányatott, véres történelmének kibogozhatatlan szövevényében. Miközben Tieck történelmi tényeken alapuló realista körképet fest erről a késő reneszánszkori itáliai széttagoltságról és politikai zűrzavarról, szárnyaló ihletettséggel szépség, költészet, életerő romantikusra színezett reneszánsz ideálját teremti meg Vittoria alakjából, szabad, nagy egyéniséget alkotva, aki lenyűgözően fölébe emelkedik a féktelen erőszaknak és hatalmi harcnak, egy hozzá méltó férfi iránt fellobbanó szerelmével látványosan semmibe veszi a kor erkölcsi korlátait, s bár végül elbukik, a sorsával példázott eszmény diadala a romantikus szabadságeszmény diadalát hirdeti. A Vittoria Accorombona emlékezetes, izgalmas olvasmány, amely ma is rabul ejti mindazokat, akik kedvelik a kalandos, fordulatos történelmi regényeket, a régmúlt korok hőseit és hányattatásait idéző, hol titokzatosra vagy patetikusra hangolt, hol tárgyilagos realizmussal elbeszélő krónikákat.

Fajth Tibor - Fejedelmek ​lantosa - Bakfark Bálint életének regénye
Fajth ​Tibor nevét igen jól ismeri a magyar olvasóközönség, ha nem is mint szépíróét. Olaszországot és Velencét ismertető útikönyvei sok-sok kiadásban jelentek meg és vezették Itália látogatóit a városok épületei, múzeumai és műalkotásai közt. Első regénye egyben az utolsó is a sors kegyetlen játéka folytán. A Bakfark-regény nyomdai munkálatai közben Fajth Tibor távozott az élők sorából. Regénye azonban csak tényszerűen "első kísérlet", minőségére nézve nem. Kiforrott írói készség, jó regényszerkesztő képesség jellemzi könyvét. S nem utolsósorban az a nagy humanista műveltség, a művészetek, az irodalom, a műalkotások és a történelem alapos ismerete, amely útikönyveit is kiemeli a hasonló munkák sorából. Igaz, hogy a tárgya önmagában is ideális regénytéma. A "fejedelmek lantosa", Bakfark Bálint élete - mint általában igen sok XVI. századi művészé - telve van regényes, kalandos, izgalmas eseményekkel. Ifjúsága a mohácsi vész körüli idők Erdélyében zajlik, Szapolyai János erdélyi vajda udvari zenésze lesz. Karrierje előbb Olaszországba viszi, itt tökéletesíti tudását, majd III. Henrik és a szép Diane de Poitiers Franciaországát hódítja meg. Java férfikora Lengyelországban telik el, Zsigmond király nagyhatalmú bizalmasa és muzsikusa, de kémkedéssel gyanúsítják, s mindent hátrahagyva kell menekülnie. Útjának vége visszaviszi Padovába, ahol 1576-ban elragadja a pestis. A regényes életút - amelynek valódi és nagyon is elképzelhető eseményeit a regény jól kihasználja - nagy jelentőségű művész útja. Bakfark a lantművészet és az önálló lantkompozíció egyik úttörője. Lengyel földön ma is él a közmondás: "Bakfark után nyúlni a lanthoz...", mint a felesleges erőfeszítés kifejezése. A regény különös érdeklődésre tarthat számot most, a kibontakozó magyarországi Bakfark-renaissance idején.

Artur Lundkvist - Az ​Ég akarata
"Dzsingisz ​kánt így képzelem" - írja Lundkvist. ... végigkíséri a vezért ifjúkorától a feltétlen hatalom megszerzésén át addig a pillanatig, amikor a mongol birodalom és a kán hatalmának korlátlansága már az abszurditásba fordul - Dzsingisz kán haláláig.

Lissák György - Az ​aranykígyó
A ​mű leginkább történelmi regénynek nevezhető, mely a dokumentumregény, az irodalmi forgatókönyv és az esszé eszközeit is fölmutatja. Hangvétele olykor a riportéhoz közeli, olykor drámaivá forrósul. A szerző a történész alaposságával és a szépíró ihletettségével nyúl Fráfer György ellentmondásos alakjának megformálásához. A tényszerű és egyben szubjektív megvilágítás fényénél reneszánsz hősre ismerünk. Híven idézi a kort műveltség-, ízlés- és diplomáciatörténeti vonatkozásaival együtt. Párbeszédekbe és leírásokba szőtt utalásai, de mértékletes archaizálása is a kép pontosságát szolgálják. A regény Fráter György utolsó napjainak fölidézésével, az 1551. december 13-ától, Luca napjától 17-ig történt eseményekkel kezdődik. A krónika lapjain kibomlik a pályája csúcsára érkező barát történelmet formáló figurája, a diplomata, a pap és katona, aki hetvenévesen kész a pápai méltóság meghódítására, hogy a keresztény Európát a török ellen szervezze. És megelevenedik a kor egyik jellemző politikai gyilkossága: Castaldo és Pallavicini nemcsak a bíborosi jelvényeket viszik el Alvincra, hanem a bérgyilkos tőröket is. A történelemből jól ismert szituáció, a levéllel foglalkozó Fráter György felkoncolása drámaian, emberi, társadalmi és politikai indítékoktól motiváltan jelenik meg. Majd ezután - ahogy a fejezetcím is jelzi -, da capo al fine játszódik le kezdettől a végéig hősünk élete, sorsa. - A mű kettős feladatot teljesít: érdeklődésre számíthat olvasmányosságával, tárgyi gazdagságával mind a 16-18 éves tanulóifjúság, mind a történelmi érdeklődésű felnőtt olvasók körében.

Covers_194189
elérhető
0

Vajay Szabolcs - Lánc
A ​LÁNC cím kettős értelmű: jelenti a remekbe ötvözött egyiptomi nyakéket, a regény "főhősét", de ugyanakkor az egymást követő tulajdonosok is hosszú emberi és történelmi láncot alkotnak a fáraók korától a bombavető repülők idejéig. Ennek az emberi láncnak minden egyes szemét a szenvedély és a szenvedés kovácsolta. Vér tapad a lánchoz, könny, betegség, kaland, gyávaság és hősiesség. Az ember - a kapzsi, kéjelgő, gonosz, szenvedélyek fűtötte, de végső soron mindig megindító és fellebbezésre méltó ember - sorsának eszmei vajúdása ez a különös regény.

Jean-Pierre Chabrol - A ​százezer garasos ágyú
A ​neves francia szerző e tanulságos regényében világtörténelmi fordulóponttal ismerteti meg az olvasót. A cselekmény színhelye a nagy francia polgári forradalom góca: Párizs. 1871-ben azonban immár nem a polgárság, hanem maga a nép, a munkásság ragadta magához a hatalmat - igaz, átmenetileg. Poroszország támadása után III. Napóleon rendszere összeomlott. A régi uralom nem tudta, később nem is akarta Párizst megvédeni a betolakodókkal szemben. Inkább nemzetét elárulva, saját kiváltságainak biztosítására összefogott az ellenséggel a honvédő harcra szólító, magát és a nemzeti érdeket lelkesen védelmező Párizs leverésére. A hatalmas népi honvédő mozgalom két tűz alá került! Százszoros túlerővel szemben, keserves harcba bukott el és lett halhatatlanná a Párizsi Kommün, a világ első munkáshatalma. Amit az uralkodó osztályok lehetetlennek tartottak, azt a harcos múltú főváros népe megkísérelte. Ezért döfte le alattomosan hátulról saját burzsoáziája. - A regény - színes krónika a kevésbé ismert nagy eseményekről, az ádáz küzdelemről, az ostromlott főváros köznapi életéről. Az olvasó a regény hősének naplójából megismeri a harcos nép történelmi tettét, gondjait-bajait, az iszonyú nehézségeket. A védők elkeseredésükben jóformán mindennel harcoltak. Réz híján gyűjtött garasokból még ágyút is öntöttek. Ez az ágyú a kötet címadója és szimbóluma. Marthe, az utca nagyszerű gyermeke pedig a forró indulat lobogó lángja, örök példakép.

Luca Cognolato - Silvia Del Francia - A ​láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Van ​egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember - olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség... Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Révay József - A ​költő és a császár
A ​napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Új könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.

Passuth László - Sárkányfog
Az ​erdélyi késő reneszánsz korát és Báthory Zsigmond uralkodását bemutató Sárkányfog sok szálon futó krónikája rengeteg szereplőt vonultat fel. Passuth e művéből azonban nem csak szűk három évtized erdélyi eseményeibe nyerhetünk bepillantást; megelevenedik II. Fülöp barokk Spanyolországa, illetve megismerhetjük a francia és a császári udvar intrikus világát is.

V. G. Jan - A ​tatárjárás
A ​mongol horda végigvonul Kelet-Európán, nyomában vér, könny, pusztulás. Hiába minden hősiesség, elszántság, egymás után lángol fel a halotti máglyák tüze az elfoglalt városok és falvak romjai felett. A Kék Horda,a rettegett Batu kán már Nyugat-Európát, a napnyugati országokat fenyegeti. Egymás után véreznek el a lengyel, magyar, német seregek a ravasz taktikával fergetegesen támadó mongol lovasság csapásai alatt. Batu kán serege eléri az Adriai-tengert, Triesztet fenyegeti, amikor váratlan fordulat következik, a sereg megáll, visszafordul. E roppant méretű hadjáratot, a Horda győzelmeinek, majd visszafordulásának okait mondja el a korabeli dokumentumokra épülő regénytrilógia befejező kötete.

Kollekciók