Ajax-loader

'történelmi regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szécsi Noémi - Nyughatatlanok
Szécsi ​Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket - és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna. A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.

Vámos Miklós - Utazások ​Erotikában
A ​szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Maurice Druon - A ​Vaskirály
A ​világszerte ismert Maurice Druon hétkötetes történelmi regénysorozata a 14. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A sorozat első darabja Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel. A hideg és kegyetlen uralkodó szeme előtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Miközben a Vaskirály az ellenfeleivel küzd a csatamezőkön, megismerhetjük az udvari életet, annak minden ragyogásával és intrikájával együtt. Szerelem, ármánykodás, sorozatos házasságtörések és diplomáciai cselszövések teszik még izgalmasabbá a valós történelmi alapokon nyugvó regényt. Amikor Szép Fülöp meghal, a trónon legidősebb fia, X. Lajos követi. Hogyan alakul az új király és Franciaország sorsa? Erre már a sorozat következő része adja meg a választ.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Leon Uris - A ​királynő törvényszéke
A ​koncentrációs tábort is megjárt Adam Kelno, a kiváló sebész és lengyel hazafi Londonban telepedik le a háború után. Szédítő szakmai karrier előtt áll, amikor a kommunista lengyel kormány kiadatási kérelemmel fordul az angolokhoz. A vád: dr. Kelno háborús bűnös. Kelnónak sikerül bebizonyítania ártatlanságát, de a meghurcoltatások miatt családjával Borneóra költözik. Abraham Cady, a sikeres író könyvet jelentet meg Holocaust címmel. Megtörik a felejtés és hallgatás csendje. Kelno ismét bíróság elé áll, hogy végérvényesen tisztázza magát. A per során felizzanak az indulatok, feltépődnek a régi sebek, de fény derül az igazságra...

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows - Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság
1946 ​januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. "A szerzőpáros magával ragadó, ugyanakkor szívbe markoló könyvet írt - Jane Austen-i hangulatú, történelmi tanmesét. A leveleket nem az olvasónak címezték, mégis neki szólnak." Sarah Addison Allen "Soha nem akartam annyira egy könyvklubhoz tartozni, mint a _Krumplihéjpite_ olvasása közben. A regény minden lapjáról sugárzik a szeretet." The Christian Science Monitor "Hihetetlen szerelmi történet, mely egyben a túlélésről és a hősiességről is szól, emléket állítva egy kis közösségnek, melyet a könyvek szeretete kovácsolt eggyé." The Charlotte Observer

Im%c3%a1g%c3%b3
elérhető
138

Ljudmila Ulickaja - Imágó
Ljudmila ​Ulickaja legújabb regényében három jó barát - egy zenész, egy költő és egy fotográfus - életsorsán keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle ,,peresztrojkáig" terjedő időszak, az ,,olvadás" és a ,,pangás" korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás - a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai; megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával. A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar, anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a XX. század második felének embere miként képes - ha képes egyáltalán - a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá. Az Imágó Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve.

Ernest Hemingway - Búcsú ​a fegyverektől
A ​huszadik századi amerikai próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették. 1934-ben magyar fordításban is megjelent. A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel.) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás. Mégpedig a szerelem jegyében: Frederic és Catherine szerelme és tragikusan rövid boldogsága a hit és a remény egyetlen ajándéka a létezés közönyös és könyörtelenül pusztító világában.

Edward Bulwer-Lytton - Pompeji ​utolsó napjai
„Nem ​érdektelen megfigyelni, hogy azokban a távoli időkben, a miénktől annyira különböző társadalmi rendszer mellett ugyanazok az apró-cseprő okok zavarták föl, szakították meg a szerelem útját, amelyek ma is annyira közönségesek. Ugyanaz a találékony féltékenység, ugyanaz a ravasz rágalom ma is annyiszor szét tudja tépni a legigazibb szerelem kötelékeit is. Az életnek e kisebbfajta cselszövései révén találjuk magunkat leginkább otthon a múltban.” A majd' kétezer éve elpusztult Pompeji az első feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az idő, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgő tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert. A Pompeji utolsó napjai sokrétű, élettől lüktető mű. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismerője. Megrajzolt karakterei rendkívül élethűek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-cseprő problémákkal küzdő szereplők többségére. A romantikus írót mégis elsősorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyőzhető-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi. A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es első kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsővel veheti kezébe az Olvasó.

Rita Monaldi - Francesco Sorti - Imprimatur
IMPRIMATUR SECRETUM VERITAS MYSTERIUM UNICUM ... ... "Monaldi ​& Sorti a műfaj megteremtőjét, Umberto Ecót is felülmúlja" NRC "Ez a különös érdekfeszítő és gazdagon részletezett történelmi thriller olyan pazar és lenyűgöző, mint a korszak, amelyben játszódik." The Independent Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Robert Graves - Jézus ​király
Jézus-életrajzban ​a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az újjászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám óta. A világi hatalom igényéről való puszta lemondás nem volt elegendő. Elszántan remélte, hogy magát a halált is legyőzi. Tragédiája a keresztrefeszítéskor teljesedik be - nem a fizikai halálban, mely az ő szándéka szerint való, de mert ráébred arra, hogy áldozata fölösleges. Graves Jézusa nem természetfölötti csodákat véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű gyermeke, az elhivatottság megszállottja, átfogóan mély erkölcsös gondolatok hirdetője. A könyv műfaját tekintve nem valódi történelmi regény, mert hősét történelmi környezetbe helyezi ugyan, de ezt a történelmet saját költői látása szerint formálja.

Walter Scott - Quentin ​Durward
Kalandban, ​izgalomban, fordulatos cselekményben Walter Scott talán leggazdagabb regénye. Színhelye a háborúk, cselszövések, lázadások zaklatta XV. századi Franciaország. A cselekmény bonyolítója XI. Lajos, Franciaország királya, korának egyik legravaszabb politikusa. Ellenfele: a vad és elszánt burgundiai herceg, Merész Károly. A tét: Liége városa. A kiszemelt áldozat: a szépséges Isabelle grófnő, akit Lajos király a burgundiai herceg egyik ellenfele, a vadsága és durvasága miatt Vadkannak csúfolt Guillaume de la Marche kezére akar játszani. A hatalmasok e küzdelmébe keveredik bele az ifjú Quentin Durward, egy Skóciából Franciaországba szakadt kóbor vitéz, akit a véletlen összehoz Lajos királlyal. Belép az udvari gárdába, bátran kiáll minden próbát, és sok veszélyes kaland után végül nagyrészt az ő vitézségén múlik, hogy a történet nem véres tragédiával zárul.

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Friedrich Karl Kaul - Az ​Eichmann-ügy
Tartalom: - ​Hogyan fogták el? - Ki volt Eichmann? - Zsidók és zsidóellenesség Németországban 1933 előtt - "Zsidó dögölj meg, Németország ébredj!" - Izrael állam vádol - Az Eichmann elleni izraeli akció indokai - Eichmann vall - Nagy események vetik előre árnyékukat - Vádemelés és a tárgyalás előkészületei - A nyitány - Megkezdődik a bizonyítási eljárás - Vádolnak a kivégzett cinkostársak - Tárgyaláson kívüli bizonyításkiegészítés - Halál a jelszó! -...

Honfoglal%c3%a1s
elérhető
0

Illés Béla - Honfoglalás
A ​Honfoglalás a szó legteljesebb, legeredetibb értelmében történelmi regény: sorsfordulóról, az egész nép életére kiható eseményekről tudósít, a történettudomány pontosságával és a riport frisseségével. A nagyszabású - és mégis meghitt - történelmi képsor 1943 telétől, a voronyezsi csatatértől 1945-ig, az első magyar kormány megalakulásáig, a fél ország felszabadulásáig ível. Belefért nemcsak a hadifoglyok, táborok élete, a magyar partizánok harca, de a felszabadító szovjet hadsereg Kárpátok-beli hadműveletei is...

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Bárány Tamás - Rákóczi ​zászlai
Az ​író új kiadásban megjelenő, népszerű történelmi regénye abban különbözik a Rákóczi-szabadságharc sok más szépirodalmi feldolgozásától, hogy szerencsés kézzel megválasztott két főhőse sorsán keresztül az egész Rákóczi-korról kitűnő áttekintés nyújt. Almássy Pál földbirtokos nemes két nevelt fia, Majos János és Majos Kristóf más-más utat futnak meg, de mindkettejük sorsa igen jellemző a korra, és sokak életútjával párhuzamos. János a nép igaz ügye és a fejedelem személye iránti következetes hűség jegyében harcolja végig ezt a szabadságharcot, még a számüzetésbe is követi Rákóczi Ferencet. Kristóf élete pedig annak tükre, mikor hogyan áll a nemzeti felkelés ügye: lelkesedése, vakmerősége, csüggedései s végül árulása mögött is mindig személyes érdekek bújnak meg, "áldozatait" is a várható "eredményhez" szabja. A történet nagyobbik felében János életét követi nyomon az író, Esze Tamás zászlóbontásától kezdve látjuk a kor nagy csatáit, megismerkedünk a vezérekkel, tisztekkel, közkatonákkal, és megtanuljuk tisztelni a szabadságért fegyvert ragadó népet.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Jules Verne - Sándor ​Mátyás
Sándor ​Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Felülmúlhatatlanul ​romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon. A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele - ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát. Az angolparkban minivizesárokkal körülvett neogótikus melléképületet pedig, ahová dolgozni vonult vissza, If váraként emlegette. "J'aime qui m'aime" (Szeretem azt, aki szeret engem), vésette az írópéldaképek portréival díszített épület bejárata fölé. A párizsi művésztársadalom irigységgel vegyes csodálattal élvezte vendégszeretetét. Ő maga paradicsomnak mondta a Monte Cristo-kastélyt, nagy vetélytársa, Balzac őrületnek, melynél kellemesebbet azonban kívánni sem lehet. A nevezetes kastély 1994 óta az író emlékmúzeuma, a Monte Cristo grófjá-nak diadalútja mindmáig töretlen.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Az ​első világháború idején az oszmán-török birodalom vezetői pusztulásra ítélték a keresztény örmény népet: a sivatagba, a semmibe száműzték őket otthonukból. Hét kis-ázsiai falu népe azonban a halálba vezető vándorút helyett a tengerparti Musza Daghra menekült. A mindössze ötezer lélek "Mózes hegyén" negyven napig tartotta magát, többször visszaverve a török ostromot, míg egy francia hadihajó ki nem szabadította őket. Franz Werfel regénye a céltudatos helytállás és a gyűlöletes népirtással való elszánt szembeszegülés története, amely úgy ábrázolja az örmény nép tragikus sorsát, hogy közben nem próbál ellenszenvet kelteni a török iránt.

Marian Brandys - Napóleon ​és a lengyelek
1808. ​november 30-án Somosierránál lezajlik Napóleon spanyol hadjáratának leghíresebb ütközete. A somosierrai győzelem a történetírás szerint a lengyel könnyűlovasság érdeme. Ez az elsöprő erejű, 6-8 perces lovasroham törte meg végül is a spanyolok ellenállását a szűk völgykatlanban. A Lengyel Légiók ekkor már tizenkét esztendeje ontották vérüket a Francia Köztársaság, majd Császárság ügyéért. De vajon volt-e értelme a lengyel katonák tízezreinek halálba menetelnie a francia zászlók árnyékában? Törődött-e Napóleon valójában a lengyelek érdekeivel? Mit jelentettek az Európa térképén akkor már nem létező Lengyelország számára a Légiók? S mit jelentenek ezek a harcok a lengyelek mai tudatában? Marian Brandys regényének középpontjában a könnyűlovasok egyik tisztjének, Jan Leon Hipolit Kozietulskinak alakja áll. Levelekből, emlékirat– és naplórészletekből, különböző dokumentumokból rajzolódik ki előttünk Kozietulski életútja, s közben megelevenedik a századelő varsói arisztokráciájának csillogó-viszálykodó világa, részesei leszünk a napóleoni hadjáratok röpítő lelkesedésének és kiábrándító mindennapjainak. Brandys Napóleon-portréja rendkívül érzékletes és rendkívül objektív; de az egész korszak arculatát meghatározó, népek reményeit felélesztő és összezúzó Napóleon vagy az édes Walewska grófnő mégis csak mellékszereplők. Mert a regény előterében mindvégig Kozietulski és bajtársai láthatóak, s nem csupán a somosierrai lovasroham hősi pózában, hanem elgyötörten, megalázottan is; a körülöttük-mögöttük kavarognak a lengyel történelem egyik legtragikusabb szakaszának megrendítő és elgondolkodtató eseményei.

Robert Merle - Francia ​história
A ​szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol "libben a szoknya", és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora. A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban. Merle nagy sikerű regényciklusának új - javított - kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.

Jókai Mór - Kárpáthy ​Zoltán
"Az ​Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb - írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeiről, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg először a Pesti Napló tárcarovatában. - A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel előbb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékkő vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költői szabadsággal. A hetvenéves öreg főúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett nőül, kitől Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértőket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetből és mellékepizódjaiból van szőve a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélőjévé emelte." "Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, műveinek nemzeti jelentősége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezető fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszerűen predesztinált erre a feladatra... Díszítő fantáziájával, irreális optimizmusával ő teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hősei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)... úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette őket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását." Szerb Antal

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Statements_759241
elérhető
9

Mary Balogh - Lánykérés
A ​napóleoni háborúk alatt egy angol herceg nyitva hagyja a kastélyát a harcokban megsérült előkelő tisztek előtt. Egy kis csapat egykori katonatiszt évente visszatér ide, pihenni és emlékezni. Egyikük, aki katonai hőstettei miatt kapott főúri rangot, a tengerparton megismer egy balesetet szenvedett hölgyet, egy igazi ladyt, akit pár napig a kastélyban ápolnak. Kezdetben idegenkednek a másik társadalmi köreitől, de vajon meddig tudnak ellenállni egymásnak?

Maurice Druon - Az ​ősi törvény
Az ​ősi törvény Maurice Druon francia történelmi regénysorozatának, Az elátkozott királyok-nak a negyedik kötete. Az előző kötetben, a Korona és méreg-ben megismert szép Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először üres. Király nincs, sőt pápa sincs? A bíborosok sehogy sem tudnak megegyezni. Az uralkodó szokásjog nem mutat kiutat az előállt veszélyes helyzetből. Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia egy ősi törvényre hivatkozva a férfiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajosnak meggyilkoltatott első feleségétől ugyan már volt gyermeke, de lány, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy Johannának nem is Lajos az apja... Klemencia és Lajos gyermeke végre megszületik. És fiú! De kereszteléskor megmérgezik a csecsemőt. Postumus János mindössze néhány napig élhetett. A régens, a Vaskirály fia azonnal megkoronáztatja magát. Ő V. Fülöp király, aki Kapuzáró gúnynévvel vonul be a történelembe. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti, akit a befalazott Jakobinus-templomban hosszú alkudozások után csak azért választanak meg, mert halálos betegnek hiszik. Ám a megmérgezett csecsemő mégsem a kis királyfi, hanem egy cseregyerek volt, de ezt csak kevesen tudják. És a titkot szigorúan őrzik. Vajon fény derül-e rá egy napon és vajon hogyan alakul Franciaország és elátkozott királyai további sorsa? Ezt majd a következő kötetből tudhatják meg az olvasók.

Kollekciók