Ajax-loader

'történelmi regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Herbjørg Wassmo - Dina ​vagyok
"Észak-Norvégia, ​az 1800-as évek közepe. Dina Gronelv sorsa megpecsételődik, amikor gyermekkorában egy tragikus baleset során saját édesanyja halálát okozza. Fájdalmában és dühében apja egy tanyára száműzi, ahol nem részesül megfelelő nevelésben, ezért évekkel később teljesen elvadulva tér vissza a családi birtokra. Apja barátját, Jacobot azonban megbabonázza a lány ellenállhatatlan erotikus kisugárzása. Az öntörvényű és különc Dina tizenhat évesen férjhez megy a nála jóval idősebb férfihoz, aki azonban rejtélyes körülmények között nem sokkal később meghal. Az újabb tragédia után Dina megnémul, de gyermeke születése visszahozza az életbe, és hamarosan a gazdaság irányítását is kezébe veszi. A Dinából áradó nyers erő mindenkire hatással van: vágyai és ösztönei irányítják, de igazságot tesz a körülötte élők között. Már érett nőként ismeri meg az orosz utazót, Leo Zsukovszkijt, akibe életében először szerelmes lesz. Vajon megtalálja-e végre a boldogságot? A regényből 2002-ben azonos címmel nagy sikerű film készült Maria Bonnevie és Gérard Depardieu főszereplésével, melyet a hazai mozik is bemutattak. "

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Covers_47177
elérhető
16

Walter Scott - Ivanhoe
Majdnem ​pontosan ezer éve történt, hogy a francia nyelvű normanok elözönlötték a brit szigeteket, és meghódították angolszász lakóit. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyé olvadt, és így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Az író akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyzei hőseit, a nemeslelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát, és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richárd királyt és a legendás Robin Hoodot. A romantius, kalandos nagy regény másfél évszázada kedves olvasmánya felnőtteknek és fiataloknak.

Rút Lichnerová - Anna ​Regina
"Anna ​Regina vagyok, aki nem hitte, hogy valaki beleszerethet, és amikor beleszeretett valaki, megint csak nem hitte, hogy ez szerelem volna." Selmecbánya a tizennyolcadik század első felében rohamosan fejlődő, pezsgő bányaváros volt. Felvirágoztatásához tetemesen hozzájárult két hírneves polgára, Mikoviny Sámuel, a sokoldalú tudós, geodéta, kartográfus, és mestere, a polihisztor Bél Mátyás. Ebből a történelmi háttérből emeli ki a szerző Mikoviny Sámuel feleségét, Anna Reginát. Az ő szalonjából, hálószobájából, konyhájából láttatja a soknyelvű város különböző társadalmi rétegekből származó polgárait, a város életét. Anna Regina öntörvényű, okos és józan asszony. Hogy a tizennyolcadik század elején miként él a fenti adottságokkal megáldott nő egy olyan férfi oldalán, aki megszállottja hivatásának, aki ideje nagy részét az ország feltérképezendő területein tölti, ráadásul feleségénél jó néhány évvel fiatalabb? Rút Lichnerová szellemes, tárgyilagos, jó adag szarkazmussal és pajzánsággal fűszerezett regényéből kiderül. Rút Lichnerová szlovák író, művészettörténész Selmecbányán él. Évekig a Selmecbányai Bányamúzeum munkatársa volt, ahol az UNESCO kulturális örökségeként bejegyzett gyűjtemények megőrzésével és bemutatásával foglalkozott. A Kollár Galéria igazgatójaként Szlovákiában és külföldön több mint száz képzőművészeti kiállítást rendezett. Hazájában regényeivel, elbeszéléseivel, novelláival, rádiójátékaival, esszéivel vívott ki magának elismerést. Munkásságát több díjjal is jutalmazták.

Bíró Szabolcs - Non ​nobis, Domine 1. - Kelet oroszlánja
Miután ​1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle. Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre. Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet. A _Sub Rosa_ című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Ott lehet az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.

Covers_17539
elérhető
0

Clive Irving - A ​tengely
Egy ​régi és elegáns angliai kastélyban, a buckinghamshire-i Clivedenben előkelő társaságba csöppen Edward Seton: ez a látszatra szürke, középkorú köztisztviselő, az első világháború pilótahőse. Lady Nancy Astor vendége többek között Charles Lindbergh ezredes, Sir Alexander Cadogan külügyminiszter-helyettes és Neville Chamberlain pénzügyminiszter. 1936-ban vagyunk. Különös párbeszédeket hallhat itt Seton: Lindbergh a náci Németország légierejének legyőzhetetlenségéről papol s arról, hogy Angliának sosem szabad konfliktusba kerülnie Hitlerrel. Mások Gőringert magasztalják. Az angol felső tízezer eme csoportjának meggyőződése nem változott 1940-ig, sokaké még azután sem. S ahogy a hitleri agresszió egyre fenyegetőbb méreteket öltött, a brit közvélemény (és a kémelhárítás) fokozatosan ráébredt, hogy ezekben az emberekben az "ötödik hadoszlopot" kell látnia - a nemzet és az emberiség árulóit. Történelmi regényt írt Clive Irving, némiképp a Walter Scott-i szabályok szerint: a háttérben valóságos történelmi figurák mozognak - a trónjáról lemondó, náciszimpatizáns VIII. Edward, Churchill, Hitler, Camaris stb. -, a főszereplők azonban kitalált alakok. Edward Seton és egy fiatal amerikai lány, Ruth Dexter az igazi hősei a könyvnek. A brit és az amerikai népet szimbolizálják, amelyek vonakodva, megkésve, a sokfelé húzó politikai érdekek zűrzavarában tévelyegve végül is belátják: a hitleri Németország ellen fegyvert fogni nemcsak honvédelmi, hanem erkölcsi parancs is. Mivel pedig történelmi kémregényt tart kezében az olvasó, nemcsak információkban, hanem izgalmakban, kalandokban is bőségesen részesülni fog.

Passuth László - A ​mantuai herceg muzsikusa
Passuth ​László Tiziano halálával kezdi regényét: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet - a zene felé fordulnak. Ekkor tűnik fel Claudio Montererdi Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra, hogy kiformálja a "dramma per musica"-t - a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Montererdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremti újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző hatalmas történelmi regénye. 16 éves kortól ajánljuk

Helen Bryan - A ​háború jegyesei
Crowmarsh ​Priors álmos, kis falu Anglia déli partjainál. A második világháború azonban mindent megváltoztat: a fiatal férfiak bevonulnak, és új lakók jelennek meg a jól ismert házakban. Egy fiatal, titokzatos, amerikai nő; egy botrányairól híres, londoni, jó családból való fruska; a bécsi zsidóüldözés elől menekülő, terhes fiatalasszony; London egy munkásnegyedéből származó csitri. A négy fiatal nő kiszakadva a megszokott kerékvágásból, új életet kénytelen kezdeni, amelyben csak egymásra számíthatnak, és egy kortársukra, a néhai lelkész lányára. Szerelem, féltékenység, árulás, tragédiák sora alakítja sorsukat, a háború is egyre fenyegetőbb, a német vadászgépek már a falu felett húznak el, és mintha valaki a helyiek közül előre értesítené őket... Ötven év után az asszonyok újra összegyűlnek a faluban, de nem csak ünnepelni és emlékezni. Visszatérnek, hogy bosszút álljanak, hogy megtorolják annyi ártatlan ember halálát. Helen Bryan (A medál rendje) regénye érdekfeszítő és érzelmes könyv, széles történelmi tablóval, egy kortalan barátság történetével.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Vámos Miklós - Utazások ​Erotikában
A ​szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Fábián Janka - Az ​utolsó boszorkány lánya
1760-ban ​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte… Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Ernest Hemingway - Búcsú ​a fegyverektől
A ​huszadik századi amerikai próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették. 1934-ben magyar fordításban is megjelent. A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel.) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás. Mégpedig a szerelem jegyében: Frederic és Catherine szerelme és tragikusan rövid boldogsága a hit és a remény egyetlen ajándéka a létezés közönyös és könyörtelenül pusztító világában.

Heinrich von Kleist - Heilbronni ​Katica
"Erő, ​báj és tarka népiesség valóságos csodája ez a mű" - írta Gerhardt Hauptmann a "Heilbronni Katicá"-ról. - "Bizonyságul és gyönyörűségül elég akár csak a szereplők jegyzékét elolvasni. A császárral kezdődik, és hírnökökkel, szénégetőkkel, inasokkal, törvényszolgákkal és a köznéppel végződik. Köztük vendégfogadósok, lovagok, a titkos vésztörvényszék bírái, várgrófok, nemes kalandornők, egy fegyverkovács és a lánya..." Heilbronni Katica: a fegyverkovács lánya. Az ő csodálatos, megszállott szerelme bontakozik ki ebben a színpompás, középkori keretben a divatos lovagdrámák romantikus díszletezésében. És az ő mindenható, mágikus erőtől vezérelt szerelme emeli a darabot a szokványos romantikus lovagdrámák tucatjai fölé, az ő mesés alakjában ölt testet a nagy német drámaköltő benső világának egész érzelmi gazdagsága. "Az érzés minden fioláját, égieket és földieket akarom kinyitni" - mondta maga Kleist e darabjáról. Heinrich vont Kleistet (1777-1811) elsősorban remekmívű kisregénye, a "Kohlhaas Mihály" alapján ismerhette eddig a magyar olvasó. A német romantika e tragikus sorsú írója - zaklatott életének önkezével vetett véget - mindenekelőtt drámaköltő volt. Egyik legkiválóbb darabja a "Heilbronni Katica", amelyet most új fordításban ismerhet meg a magyar olvasó.

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Scarlett ​O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele - és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is - mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz. Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól. A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.

Scott Oden - Kairó ​oroszlánja
IMÁDKOZZ, ​HOGY A TE OLDALADRA ÁLLJON. Az időtlen Nílus partján, aranytól és drágakövektől csillogó palotájából irányítja ingatag birodalmát az ifjú fátimida kalifa, Rasid al-Haszan, aki puszta báb nagyvezíre, Dzsalal kezében. Kairó az árulás és ármány melegágya. A Szürke mecset árnyékában cselszövő udvaroncok és emírek sietnek a szűk sikátorokban, és megfélemlítés vagy gyilkosság révén hallgattatják el ellenlábasaikat. Egyiptom számtalan sebből vérzik. És a vérszagra, akár a cápák, gyülekezni kezdenek ellenségei: Damaszkusz muszlim szultánja a hit védelmében, Jeruzsálem keresztény királya saját kapzsiságát kielégítendő, egyszerre indítja el csapatait az ősi birodalom ellen. De még nincs minden veszve. A kalifa váratlan szövetségesre lel a távoli Alamut Ismeretlen Urában, aki leghatékonyabb fegyverét küldi Egyiptom megsegítésére. Egyetlen embert. Egy asszaszint. Akit a világ csak A KARD EMÍRJE néven ismer.

Steve Berry - The ​14th Colony
Shot ​down over Siberia in what was to be a simple meet-and-greet-mission, ex-Justice Department agent Cotton Malone is forced into a fight for survival against Aleksandr Zorin, whose loyalty to the former Soviet Union has festered for decades into an intense hatred of the United States. Before escaping, Malone learns that Zorin and another ex-KGB officer, this one a sleeper still imbedded in the West, are headed overseas to Washington D.C. Inauguration Day-noon on January 20th-is only hours away. A flaw in the Constitution, and an even more flawed presidential succession act, have opened the door to political chaos and Zorin intends to exploit both weaknesses to their fullest. Armed with a weapon leftover from the Cold War, one long thought to be just a myth, Zorin plans to attack. He's aided by a shocking secret hidden in the archives of America's oldest fraternal organization-the Society of Cincinnati-a group that once lent out its military savvy to presidents, including helping to formulate three covert invasion plans of Canada. In a race against the clock that starts in the frozen extremes of Russia and ultimately ends at the White House itself, Malone must not only battle Zorin, he must also confront his deepest fear, a crippling weakness that he's long denied but one that now jeopardizes everything. Steve Berry's trademark mix of fact, fiction, history and speculation, is all here, front and center, in this provocative new thriller.

Móricz Zsigmond - A ​nagy fejedelem
A ​legnagyobb szabású magyar történelmi regénytrilógia, a legjelentősebb Móricz-mű második része A nagy fejedelem 1927-ben jelent meg. Az új fejedelem, Báthory Gábortól romokat és felfordult, megriadt, bizakodásra szinte már képtelen országot örökölt. Bethlen Gábor elhatározta, hogy föl fogja emelni Erdélyt. Ennek az emberfeletti, a magyar történelem egyik legjelentősebb, legnagyobbszabású vállalkozásának elbeszélését nyújtja a kötet. A történelmi regény azonban önéletrajzi elemekkel is gazdagodott. Elsősorban Bethlen házassága válságának rajzában. A robotos, kemény erkölcsiségű hitves, Zsuzsanna fejedelemasszony mellett megjelenik a puritán fejedelem életében egy izgató szexuális talány is, a démoni vonzású szerető, Báthory Anna. Bethlen két nő között osztja meg szívét. Felesége, Károlyi Zsuzsanna a jóságot, szeretője Báthory Anna a nagyvonalúságot, merészséget, szépséget és romlottságot képviseli. E szenvedély hatalmas erejű megjelenítése a regény egyik legnagyobb tette; legyőzésekor, a válságon való túllépéskor, a regény végén pedig sugárzó többértelmű jelentéssel, ismét felvillan a valahai tündérkirályfi, Báthory Gábor figurája. A diadalmas "nagy fejedelem" az ő nótájára gyújt.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Jean-Pierre Montcassen - A ​legionárius
A ​regény cselekménye az ókorban, a római birodalom területén játszódik. Marcus Etrurio százados szemszögén át pillantunk be a híres légiók szerkezetébe, részesei leszünk egy nagy szerelemnek, egy nagy utazásnak, megismerkedünk a főhős érdekes barátaival, azon túl Germanicus hadvezérrel, és kisfiával, akinek a neve Gaius Caligula, akiből a későbbi hírhedt császár lett. Az olvasó már ebből is láthatja, hogy egy lebilincselő történelmi, korfestő kalandregényről van szó. Akik már olvasták Jean-Pierre Montcassen történeteit, tudják, hogy az író éppolyan érzékletességgel játszik az érzelem húrjain, mint amilyen tehetséggel szövi a cselekményeket. A könyv, drámaiságát tekintve megegyezik A gladiátor c. nagyszerű filmmel, témájában is van hasonlóság, de mégis más, egyedi. Erotika, spiritualitás, küzdelem életre-halálra, játékosság, humor, barátság, emberség, minden életre kel a könyv lapjain.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Majtényi Zoltán - Istennő ​szépséges fia!
Sudár, ​gyönyörű ifjúvá serdül az a kisfiú, akiről az Ída hegység vidékén azt rebesgetik, hogy maga Aphrodité, a szerelem istennője szülte. Aineiász kölyök még, amikor fény derül származása titkára, s akkor tudja meg azt is, hogy édesapja nagy hatalmú városfejedelem, rokonsága pedig Trójában uralkodik. Aineiász azonban nemcsak szép és nemes szívű férfi, hanem messze földön híres vitéz is; az istenek őt szemelik ki arra, hogy megmentse a trójaiakat a győztes görögök gyilkos dühétől, a végpusztulástól. Hosszú vándorútja során elvetődik Karthágóba is, ott halálos szerelemre lobban iránta Dídó királynő. Hogyan sikerül megszöknie a hatalomféltő asszony székvárosából, milyen hányattatások, véres ütközetek és ostromok után telepedhet meg Itáliában, az ígéret földjén? Erről szól ez a meghatóan szép és lenyűgözően érdekes regény.

Covers_173038
elérhető
2

Guido Dieckmann - Luther
Eretnek, ​forradalmár vagy reformátor? - Luther Márton kétségkívül izgalmas és bátor egyéniség volt, aki a sarkából fordította ki a világot. Amikor 1517-ben téziseit nyilvánosságra hozta, majd azok visszavonását megtagadta, hatalmas és veszélyes ellenségekkel találta szembe magát. Nemcsak a római pápa, hanem a császár is el akarta őt némítani. Luther ellenállt, és akarata ellenére népi hős, sőt reformátor lett belőle. Drámai feszültségekkel teljes életét, a pápával és a császárral folytatott harcát egy látványos nemzetközi szereposztású film mutatja be, melyet a történelmi színhelyeken forgattak. Luther Mártont komoly és egyben szórakoztató előadásmódjával a "Szerelmes Shakespeare"-ből ismert Joseph Fiennes személyesíti meg. További szerepekben Sir Peter Ustinov, Bruno Ganz, Claire Cox, Alfred Molina, Uwe Ochsenknecht lépnek fel. Magyarországi egyházak képviselőinek véleménye a filmből: "Bár a történeti tényekre és adatokra épülő film a művészet eszközeivel élve kissé túlozva jeleníti meg a római egyház bűneit, mégis alkalmas arra, hogy az evngélium radikális megvalsításával szembesítsen. Legyen ez a film a krisztusi örömhír tiszta továbbadására való igény ösztönzője!" "...a forgatókönyv megírását valóságos teológiai műhelymunka előzte meg. ...Egyházilag is hiteles Luther-portré rajzolódik ki. A kételkedőket arra bátoríthatja, hogy ők is megtalálhatják ama kegyelmes Isten." "...Lutherrel az az ember jelenik meg előttünk, akinek életében Krisztusnak és az egyháznak központi szerepe van." "Nagyszerű a bátor, férfias, igazi hitnek és eredményességének e bemutatása Luther példáján. Nem csak történelem: ma is aktuális."

Covers_146735
elérhető
56

Charlotte Brontë - Shirley
Első ​regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait. Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa. A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját. A regény 1849-ben jelent meg először.

R. D. Blackmore - Lorna ​Doone
First ​published in 1869, Lorna Doone is the story of John Ridd, a farmer who finds love amid the religious and social turmoil of seventeenth-century England. He is just a boy when his father is slain by the Doones, a lawless clan inhabiting wild Exmoor on the border of Somerset and Devon. Seized by curiosity and a sense of adventure, he makes his way to the valley of the Doones, where he is discovered by the beautiful Lorna. In time their childish fantasies blossom into mature love a bond that will inspire John to rescue his beloved from the ravages of a stormy winter, rekindling a conflict with his archrival, Carver Doone, that climaxes in heartrending violence. Beloved for its portrait of star-crossed lovers and its surpassing descriptions of the English countryside, Lorna Doone is R. D. Blackmore's enduring masterpiece.

Kovai Lőrinc - Táruló ​égbolt
Mint ​egy pompás keleti szőnyeg mintázata, olyan gazdag és változatos ez a színesen kavargó történelmi regény. A Táruló égbolt majd száz év története; 1453-ban indul, mikor a törökök beveszik Konstantinápolyt, és a XVI. század közepén, a németországi parasztháborúk leverésével ér véget. Egy nagy kor erényekben és bűnökben kimagasló alakjai elevenednek meg a sorokban, egy rendkivüli évszázad törekvései; roppant távlatokat jár be az olvasó, mire e széles ívű regény utolsó lapjához ér. Kovai mesteri biztonsággal rendezi a könnyedén illeszkedő részletek laza képsorait, mintegy varázsintésre kél életre nála a történelem. Lorenzo Medici, a nagy reneszánsz fejedelem firenzei palotájában kiváló tudósokkal, művészekkel, filozófusokkal találkozunk, megismerjük a Borgiák viselt dolgait, a világias egyházfők fényűző élete ellen dörgő Savonarolát, s Luther Márton életét, a bölcsőtől a koporsóig. Kolumbusz Kristóffal először a portugál király udvarában találkozunk, hogy aztán a spanyol Izabella királynő trónja előtt lássuk viszont, s végigkísérhessük - őt is és a többi merész conquistadort - a nagy földrajzi felfedezések kockázatos és véres kalandjain. Angliában erre az időre esik VIII. Henrik uralkodása. Az ő élete is hálás téma a regényes feldolgozásra. A kötet Magyarországon játszódó fejezetei két nevezetes eseményről közvetítenek képeket: a Dózsa-féle parasztfelkelésről és egyik emlékezetes nemzeti gyászunkról, a mohácsi vészről.

Covers_70198
elérhető
0

Franz Werfel - Cella
Romm ​nagysikerű filmjével, a Hétköznapi fasizmussal rokoníthatnánk Werfel nemrég fölfedezett regényét. Igaz, jóval előbb keletkezett Romm filmjénél, hiszen Werfel 1938-39-ben párizsi emigrációjában örökítette meg Ausztria náci leigázásának drámai napjait. Burgenland fővárosában az Eszterházyakról ismert Kismartonban és Bécsben játszódik a cselekmény. Szereplői Bodenheim, zsidó származású ügyvéd és egy magyar áldzsentri, aki a náci titkosszolgálatnak dolgozik. Rajtuk kívül a régi Ausztria "színe-virága" elevenedik meg a regény lapjain: enervált ifjú herceg, világhírű zenei szakemberek, papok, császárhű tisztek és kispolgárok. A szerző egy krimi izgalmával bonyolítja a cselekményt, melyben hű képet fest a korról. Franz Werfel Magyarországon évtizedek óta a legnépszerűbb, legolvasottabb írók közé tartozik. Ez az új regénye is méltó az olvasók legszélesebb körének a figyelmére.

Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belõlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkezõ, szintén hallg–atag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkõ a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnõtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elûzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha õ akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplõi és szemlélõi. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának fõszereplõit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testembõl adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten elõször látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

Helena Marten - A ​kávé illata
Frankfurt, ​1729. Férje halála után Johanna Gabriel, egy zsidó zenész segítségével a város legjobb kávézójává teszi a megörökölt üzletet. Ám egy ármány miatt menekülnie kell a városból, így Velencén keresztül eljut Konstantinápolyba, ahol a szultán kávémestere lesz.

Pusztai Andrea - A ​zöld szemű kígyó
Kr. ​u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. A trilógia első kötetében megismert Anasztázia immár Theophanó császárnőként az udvari intrikák kereszttüzébe kerül. Amikor megpróbálják megmérgezni, tanácsosabbnak tűnik vidéki birtoka biztonságába visszahúzódni, ám Anasztázia kihasználja a lehetőséget, és a tiltás ellenére a hadjáraton járó férje, Rómanosz után szökik. Kagan vezér összegyűjti a bizánci császárnak ígért húszezer lovast, és elindul Rómanosz serege után, hogy együtt ütközzenek meg a fenyegetően közeledő odjogur törökökkel. Hírszerzői révén azonban hamarosan tudomást szerez róla, hogy a töröknél sokkal halálosabb veszély is közeledik keletről. León Phókasz hazatér Narbosz szigetére, ahol fivére családja és saját gyermekei várják. Azonban hamarosan lecsap az otthonára Samir, a syrakuzai kalóz, és León kénytelen végignézni, ahogy mindene az enyészete lesz. És mindeközben a palotában tovább szövi hálóját a rejtélyes Fehér Sárkány... Pusztai Andrea regénytrilógiájának második kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Benkő László - Drezdai ​emberünk
Kémek, ​titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén. Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik. Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket. Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.