Ajax-loader

'történelmi regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sir Arthur Conan Doyle - A ​nagy árnyék
Kevés ​író örvend olyan nagy népszerűségnek minden olvasógeneráció körében, mint a modern detektívregény atyja, Sir Arthur Conan Doyle. Halhatatlan hősét, Sherlock Holmest, a kérlelhetetlen logikájú magánnyomozót egy évszázada tisztelik és szeretik szerte a világon. A Sherlock Holmes-történetek sok száz kiadást értek meg, a belőlük készült színdarabokat, filmeket, televíziós feldolgozásokat számba venni is szinte lehetetlen. Conan Doyle azonban nemcsak krimiket írt: drámákat, értekezéseket, történelmi regényeket is. Utóbbiak közül kiemelkedik A nagy árnyék, amely éppoly fordulatos és izgalmas, mint a legkiválóbb Sherolck Holmes-novella. A nagy árnyék, mely egykor egész Európára rávetült, a rettegve tisztelt világhódító, Bonaparte Napóleon árnyéka. A "korzikai" sok millió ember életét változtatta meg a múlt század elején - e regény szereplőinek életét is. Jack Calder és Jim Horscroft, a két gyermekkori barát egy kis faluban élnek Skócia és Anglia határán, s mindketten fülig szerelmesek a szép Ediebe: őszintén remélik, hogy elnyerik a leány kezét. Ám a faluban feltűnik egy titokzatos idegen, akinek sem a kora, sem a foglalkozása, sem a neve nem állapítható meg, csak annyit lehet tudni róla, hogy rengeteg pénze van, művelt, világlátott katonaember, aki a svéd királlyal levelez. Egyszer csak híre jön: a száműzött Napóleon ismét Párizsban van. Hőseink pedig rövidesen egy kis belga faluban találják magukat. A neve: Waterloo...

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Hilary Mantel - Holtaknak ​menete
Hilary ​Mantel szinte pontosan ott folytatja történetét, ahol a "Farkasbőrben" végén abbamaradt: a központi szereplő továbbra is a cselszövésben jártas, agyafúrt Thomas Cromwell, akinek azonban ebben a kötetben az lesz a feladata, hogy a kiábrándult királyt megszabadítsa Boleyn Annától és családjától. A királynénak nem sikerült fiú trónörököst szülnie, vonzereje megkopott, s modorával is gyakorta felingerli Henriket, akinek egy nem kifejezetten szép, ám hamvas, csendes és visszahúzódó lány, Jane Seymour felé fordul a figyelme...

Marina Fiorato - A ​muránói üvegfúvó
Marina ​Fiorato regényében lebilincselően keveredik a történelem, a misztérium, a művészet, a zene, a romantika és a politika. A napjainkban és a XVII. századi Velencében játszódó történet két szálon fut. VELENCE, 1681… A köztársaság éltető ereje az üvegfúvás, és a velencei tükrök az aranynál is értékesebbek. A vérengző Tízek tanácsa féltékenyen őrzi titokzatos módszerüket, s ezáltal a muranói üvegfúvókat is, akik gyakorlatilag bebörtönözve élnek a lagúnák egy szigetén. Ám a legtehetségesebb üvegművész, Corradino Manin eladja a titkot és ezáltal a lelkét is a Napkirálynak, a francia XIV. Lajosnak, hogy új jövőt teremtsen leányának.. Ennek az egyedülálló tükörkészítési technikának a megszerzésével sikerült megépíttetnie a Napkirálynak pazar Versailles-i kastélyában a Tükörgalériát. NAPJAINKBAN… Évszázadokkal később leszármazottja, Nora Manin boldogtalan londoni élete elől menekül Velencébe – elhatározta, hogy ősei városában folytatja életét és a családi mesterséget. A szenvedélyes és tehetséges ifjú hölgy azonban nem is sejti, hogy ismert neve hamarosan mekkora veszélybe sodorja. Lázasan kutat páratlan tehetségű üvegfúvó őse életének rejtelmei után, s közben bízik abban, hogy új életre és talán szerelemre is talál Velencében, ám előbb meg kell küzdenie a múlt démonaival. Miközben élete egyre jobban kiteljesedik és számtalan rég eltemetett titokra derít fényt, rájön, hogy a múlt talán soha nem lesz olyan áttetsző, mint a kifújt üveg… Corradino és Nora Manin sorsa az időn átívelve összekapcsolódik, és mikor szörnyű titkok kerülnek napvilágra, a lány megérti, hogy csak akkor lelhet békére, ha tisztára mossa őse nevét. A valós személyeket bemutató reneszánsz korszakban és napjainkban párhuzamosan játszódó izgalmas történet a világ egyik legszebb városába repíti az olvasót, aki úgy érzi, a két főhős társaságában maga is bejárja Velence gyönyörű tereit és utcáit. "Marina Fiorato csodálatos két szálon futó történetet szőtt, művészettel, szerelemmel, intrikával és ravaszul ábrázolt karakterekkel.... elállt tőle a lélegzetem...." - Susan Vreeland, A jácintkék ruhás lány szerzője "Lebilincselő regény titkokról, odaadásról, szeretetről és árulásról. Fiorato biztosan meghódítja az olvasóit ezzel a gyönyörű és bonyolult Velencei történettel. Magával ragadó szereplői izgalmassá teszik ezt a lenyűgöző regényt." – Kate Furnivall, az Orosz szerető és a Vörös sál szerzője

Covers_41927
elérhető
5

Hans Habe - A ​küldetés
A ​világ szinte már teljesen elfelejtette, hogy az Egyesült Államok elnöke 1938 nyarán, a huszonnegyedik órában nemzetközi menekültügyi konferenciát hívott össze a Hitler által üldözött zsidók megmentése érdekében. A helyszín: Evian-les-Bains. Németország hajlandó fejenként 250 dollárért szabadon bocsátani a németországi és ausztriai zsidókat. Emberkereskedés. Hans Habe a Prager Tagblatt tudósítójaként részt vett ezen a konferencián.

William Somerset Maugham - Catalina
Az ​Inkvizíció, a "Szent Hivatal" Spanyolországában vagyunk. Egy városka székesegyházának lépcsőin angyalarcú, béna kislány beszélget egy kedves szavú, sugárzóan szép hölggyel. A kislány, Catalina, szomorúan, de készségesen elmeséli, miként történt az a végzetes eset, amelynek következménye az a két csúnya mankó a hóna alatt. A hölgy mosolyogva biztatja: nincs veszve semmi, él a városban valaki, aki csodát tehet... Ennek a csodának és utóhatásainak ironikus-szellemes históriája Maugham kései regénye, "őszikéje". Eleven alakok, szélsőséges helyzetek, hangulatok követik egymást a könyvben, s a színes cselekmény előterében ott áll Catalina, a béna kislány, akiből - a "csodának" köszönhetően - Spanyolország legnagyobb színésznője lesz.

Ernest Hemingway - Búcsú ​a fegyverektől
A ​huszadik századi amerikai próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették. 1934-ben magyar fordításban is megjelent. A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel.) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás. Mégpedig a szerelem jegyében: Frederic és Catherine szerelme és tragikusan rövid boldogsága a hit és a remény egyetlen ajándéka a létezés közönyös és könyörtelenül pusztító világában.

Fekete István - A ​koppányi aga testamentuma
Oglu ​aga, a koppányi vár ura párviadalban megöli Babocsai Gáspárt. László, a megölt magyar vitéz fia viadalra hívja ki Oglut. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásba. Így kezdődik a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a fiatal olvasóknak a dunántúli végvári harcok hétköznapjait.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Marina Fiorato - A ​Mandulaliget Madonnája
A ​Mandulaliget Madonnája felejthetetlen történet szerelemről és művészetről az itáliai háborúk színterében, A muránói üvegfúvó és A velencei szerződés írójától. Bernardino Luinit, Leonardo da Vinci kedvenc tanítványát a lombárd hegyek közé rendelik vallási tárgyú freskók megfestésére. A szeme megakad a gyönyörű Simonetta di Saronnón, a fiatal nemesasszonyon, akinek a férje elesett a csatában. Bernardinót annyira magával ragadja a szépséges és bánatos özvegy, hogy mindenképpen le akarja festeni, róla mintázza a Madonnát a saronnói templom csodálatos freskóihoz. A modell és a festő egymásba szeretnek, Simonetta pedig saját mesterművével viszonozza Luini zseniális alkotását: a mandulái felhasználásával elkészíti a szerelme számára a híres likőrt, az Amaretto di Saronnót. Ki a titokzatos aranykezű zsidó? Milyen szerepet játszik a fiatal, néma katona Simonetta végzetében? Marina Fiorato zseniális regénye csodálatos kirándulásra visz minket meghökkentő végállomással.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. "Becsületed - mondta - a hűség." Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.

Georg Ebers - Uarda, ​Egyiptom rózsája
A ​Théba melletti nekropoliszban II. Ramszesz fáraó lánya, Bent-Anat kocsijával elgázol egy fiatal lányt, és súlyosan megsebesíti. A szépséges Uarda, akinek a származása körül különös mendemondák keringenek, a híres orvos-pap, Nebszeht ápolásának köszönhetően felgyógyul. A tudós ellenszolgáltatásként azt kéri a lány nagyapjától, aki a halottfelnyitók megvetett kasztjába tartozik, hogy szerezzen neki titokban egy emberi szívet, mert csak azt felboncolva fejtheti meg az élet titkát. Igen nagy ár ez a gyógyulásért, mert halál fia, aki a törvénnyel szembeszegül... Georg Ebers (1837-1898) korának egyik legkiválóbb Egyiptom-szakértője volt, ugyanakkor híres regényíró, aki több százezer példányban elkelt műveivel valóságos Egyiptom-divatot teremtett. Legjobb történelmi regénye, az 1876-ban megjelent Uarda ma is lebilincselő olvasmány.

Umberto Eco - A ​tegnap szigete
A ​tegnap szigete afféle megtalált kézirat. Descartes-ból, Galileiből és Spinozából, Marinóból és John Donne-ból, Vermeerből, Arcimboldóból és mindenféle furcsaságokból összegyúrt, mégis szívgyönyörködtetően eredeti olvasmány. Egy barokk ifjúról szól, akit sorsa a spanyolok ostromolta Casale hős várvédőjéből szabadgondolkodó párizsi szerelmessé, majd a Bastille foglyává, Mazarin titkosügynökévé és végül déltengeri hajótörötté tesz. Végül? Hajótörése nem szokványos: "mióta világ a világ, alighanem egyetlen olyan képviselője vagyok emberi fajunknak, aki egy elhagyatott hajón szenvedett hajótörést” – írja a hajdani ifjú, Roberto de la Grive a lakatlannak tetsző hajón. A lakatlan hajó pedig egy szigettől (az "antipódus-délkör” vonalán túli legendás Salamon-szigettől?) nem messze horgonyoz, és minden földi jóval roskadásig meg van rakva, de ketrecbe zárt trópusi madarakon kívül egy lélek sincs rajta. Valóságos kísértethajó. Jobban mondva... Roberto egyre furább jeleit észleli egy titokzatos Másik nemkülönben titokzatos jelenlétének. Ki lehet az? A gyerekkorától a fantáziájában élő Hasonmás, aki miatt alkalmasint bajba, majd tengerre került? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kap az olvasó. A végső válaszokat azonban mintha a Tegnap szigete kínálná. Át kéne jutni. De hogyan? Roberto nem tud úszni. Vajon sikerül-e? A regényhős gyakorol, gyakorlás közben leveleket ír Szíve Hölgyének, emlékezik, és képzeleg. Végül úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi sorsát. Ajtót nyit a Képtelenség Palotáján. Belép a tulajdon regényébe.

Boston Teran - Kegyetlen ​kötelék
Mexikó, ​1910. A levegő vibrál a feszültségtől, teljes az anarchia: a forradalom kitörése elkerülhetetlen, az erőszak egy évtizedre mindent elsöpör. Az amerikai-mexikói határon a bűnöző, Csontésbőr megszerez egy rakomány fegyvert. Elfogják, és az amerikai kormány nyomozóhatóságának kezére kerül. Szabadságát úgy válthatja meg, ha részt vesz egy titkos kormányakcióban, amelynek során a fegyvereket a mexikói olajmezőkre szállítják. Veszélyes útjára a fiatal kormányügynök, John Lourdes kíséri, aki nem más, mint saját, évekkel ezelőtt elhagyott fia. Az ügynök azonban nem fedi fel származásának rejtélyét. Utazásuk célja, hogy lebuktassák a forradalom mögött álló bűnözői csoportot, ám a véres eseményekkel teli néhány nap egyben az utolsó lehetőség arra is, hogy apa és fia megismerje egymást...

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Mark Twain - Egy ​jenki Arthur király udvarában
Ez ​a regény a XIX. század irodalmának egyik legmaróbb szatírája. Egy jenki az amerikai Connecticut államban egy verekedésnél súlyos ütést kap a fejére, és amikor magához tér, a VI. század Angliájában találja magát, a legendás Arthur király udvarában. Mark Twain felvonultatja a lovagregények ismert hőseit: Lancelotot, Keyt, Merlint, a varázslót meg a többieket - nem beszélve magáról Arthur királyról és a gyönyörű Guinevra királynéról. Mulatságos epizódok egész során át mutatja be a VI. és a XIX. század találkozását. Humora és iróniája azonban elsősorban nem a lovagvilágot teszi nevetségessé: saját korának társadalmát gúnyolja ki ebben a mulatságos, nagyszerű regényben.

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Donászy Ferenc - Egy ​magyar diák élete Mátyás korában
"Hej, ​. de szerettem volna akkor isten igazában megrázni - mikor le kellett vetnem azt a kivarrott, szép magyar ruhát... De a beszéd egyszerre a torkán akadt és szemei a rémülettől tágra nyílva meredtek a szoba tulsó oldalára... A szemközti falon egy köpenybe burkolt, magas fekete alak árnyéka suhant végig s néma imbolygással tűnt el a tető és szegletek setét homályában. Riadtan néztek egymásra s halotti csendben." Donászy Ferenc (1858 - 1923), ifjúsági író. 1883-ban a budapesti egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Később az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa lett, majd 1894-től a Magyar Királyi Államnyomdánál dolgozott. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, tanulva belőlük hazafiasságot és erkölcsre való érzékenységet. Regényei olyan népszerűek voltak, hogy egy részük a szerző halála után is több kiadást ért meg. Az _Egy magyar diák élete Mátyás korában_ először 1892-ben jelent meg. Fontosabb művei még: _Tholdi Miklós_ (1893), _Őserdőkön, tengereken_ (1895), _Életünket és vérünket_ (1900).

Covers_263917
elérhető
1

Adam Kaska - A ​hídfő
1944 ​szeptembere. Varsó lángokban áll. Az augusztusi felkelés harcosai, bármilyen hősiesen küzdenek is a hitlerista túlerő ellen, napról napra szorongatottabb helyzetbe kerülnek. Aznap, amikor a Visztula túlsó partján, Praga elővárosban megjelennek a Vörös Hadsereg és az 1. lengyel hadsereg első egységei, magában a bal parti Varsóban a felkelők már csak négy, egymástól elszigetelt negyedben tartják magukat a Belvárosban, Zoliborzban, Mokotówban és Czerniakówban. Maguk is tudják, hogy napjaik már meg vannak számlálva, hacsak a pragai oldalról gyors és hathatós segítséget nem kapnak. Ezzel a Pragában bevonuló 1. lengyel hadsereg parancsnokai és katonái is tisztában vannak. Menetből, jóformán minden előkészítés nélkül indulnak Varsó fölmentésére. Csapatokat dobnak át a bal partra, amelyek hídfőállásokat alakítanak ki, s ezzel kezdetét veszi a több napos kegyetlen és drámai küzdelem az átkelt lengyel csapatok és a megsemmisítésükre törő német alakulatok között.

Mika Waltari - Az ​ország titka
Marcus ​Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.

Elisabeth Gifford - A ​tenger háza
_Egy ​mítosz, amely évszázadokon át él tovább, egy ősi titok, amely megoldásra vár, és egy magával ragadó utazás a skót szigetvilágba, amely kapcsot teremt múlt és jelen, ember és ember között._ _Tigh na Mara_, a tenger háza hosszú évtizedek óta sötét titkokat rejt. A fiatal Ruth és férje, Michael az egykori parókia falai között szeretne új életet kezdeni. A felújítások közepette azonban nem mindennapi maradványokra bukkannak, amelyek mintha mitikus lények létezését igazolnák. A megrendítő felfedezés miatt a maga démonaival és megrázó örökségével küzdő Ruth úgy érzi, nyomába kell erednie a rejtélynek, hogy megnyugvásra leljen. Kétségbeesett nyomozásba kezd, amelynek során megismeri az egykori tiszteletes, Alexander Ferguson életét és munkásságát, aki maga is megannyi titok tudója. Az asszonynak miközben rétegről rétegre hámozza le a talányt borító héjakat, nemcsak a sziget múltjának, hanem saját életének mozaikdarabkáit is a helyükre kell illesztenie. Elisabeth Gifford olyan, akár egy jó mesemondó: meglep, meghökkent, elgondolkodtat, múlt és jelen édes-bús hullámain ringat, valódi gyógyírt nyújtva minden megtört szívnek.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Herczeg Ferenc - Történelmi ​regények
Hercegh ​Ferenc négy olvasmányos, magyar tárgyú történelmi regényét kapja kézhez egy kötetben az olvasó. Herczeg Ferenc /1863-1954/ az Új Idők szerkesztőjeként /1894-1944/ is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország "írófejedelme" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Az 1902-ben megjelent Pogányok a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik, hőse Alpár, Thonuzóba besenyő vezér papnak állott fia, aki két világ határán próbálja megtalálni önmagát. Az Élet kapuja II. Gyula és X. Leó pápaságának Rómájában mutatja meg, hogyan próbál a magyar jobbágyivadék, Bakócz Tamás hatalmat szerezni, hogy a Magyarországra törő török veszélyt elháríthassa. A fogyó hold című történelmi kisregény már a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva egy nemzet életben maradásának lehetőségeit. A hét sváb /1916/ Herczegnek talán legsikerültebb történelmi regénye, amelyben szülővárosa, Versec svábságának állít maradandó emléket: hét derék verseci legény vére hullatásával is tanúságot tesz 1848 magyar eszményei mellett. Herczeg Ferenc művei sok kiadást értek meg. A mai olvasó kellő távlatból értékelheti mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős, és minden bizonnyal újból felismerheti a történelmi regények szórakoztató és tanulságos jellegét.

426_mary_nichols_az_ekszer
elérhető
39

Mary Nichols - Az ​ékszer
Egy ​kicsi lány értetlen félelemmel figyeli, ahogy szülei álruhába bújtatják, és egy szolgálóra bízzák testvérével együtt, hogy később már családostul menekülhessenek kaotikussá váló hazájukból, a vörösök és fehérek dúlta Oroszországból. A terv nem sikerül, tragédiát tragédia követ, és a négyéves grófnő élete is veszélybe kerül. Angol hajók érkeznek a menekülőkért, hogy nyugatra juttassák az elesetteket, és a véletlen úgy hozza, hogy a kislányt a brit konzul szánja meg. Az orosz grófnőnek egyetlen emléke marad a múltjából, a nagymamától örökölt értékes gyémántmedál, a Kirilov-csillag. Ez az ékszer kamaszként és fiatal felnőttként sem hagyja nyugodni. A kérdés újra és újra ott motoszkál a fejében: vajon apja és anyja túlélte a véres polgárháborút, valahol ma is ott vannak a sztálini Szovjetunióban? És az élet úgy hozza, hogy a fiatal nő egy férfit követve szülőhazájába indul, hogy felfedezze a múltját, de amit talál, az nem más, mint egy lepusztult otthon, nélkülözések, árulás és egy következő háború, amely megint menekülésre kényszeríti. Ám ekkor egy olyan szép szerelmet hagy maga mögött, amelyet új hazájában sem tud elfelejteni. Mary Nichols (Nyári lak, Lány a tengerparton) romantikus regényében a viszontagságos kalandok, tragédiák mellett a sors számtalan szerencsés fordulatot is tartogat, és sokat szenvedett főhősünkre végül rátalál a boldogság.

Katherine Webb - Ha ​eljő az éj
A ​szegénységbe született Leandro Cardetta gazdag emberként tér vissza Amerikából a szülőföldjére, Dél-Olaszországba. Felbéreli az angol építészt, Boyd Kingsley-t, hogy készítsen terveket omladozó palazzójának felújítására. A férfit elkíséri kamasz fia és visszahúzódó, bátortalan második felesége, Clare is, hogy együtt töltsék a nyarat Leandro vendégeként. A védett palazzo biztonságot nyújtó falain kívül azonban forrong a tartomány. A napról napra élő napszámosok mind elkeseredettebbek, és bármit megtennének, hogy munkához és élelemhez jussanak. Az egyikük Ettore, Leandro unokaöccse, aki túl büszke ahhoz, hogy a nagybátyjához forduljon segítségért. Ám amikor egy nap súlyosan megsérül, nincs más választása, mint hogy az ő ajtaján kopogtasson. És amikor a nagybátyja házában találkozik Clare-rel, minden visszavonhatatlanul megváltozik... 1921 nyarán, a perzselő hőségben számtalan titkokkal terhelt életút keresztezi egymást a kietlen Pugliában. Egészen pontosan hogyan gazdagodott meg Leandro Amerikában? Miért tudja a hatalmában tartani Boydot? És ahogy eljő az éj, lassan minden titokra fény derül...

Covers_22922
elérhető
9

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Irwin ​Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Vaszilij Jan - A ​jégmezők lovagja
A ​könyv rég letűnt időkbe, régvolt emberek közé, régi csaták színhelyére vezeti el olvasóit. Ellenség támad mindenfelől Nagy-Novgorod híres városára, portyázó tatárok, kegyetlen német keresztes lovagok, rabló svédek gyötrik az orosz erdők, puszták, mocsarak egyszerű népét. A tatárok végigsöprik a déli vidékeket (s eljutnak Magyarországba is), északon ugyanekkor a svédek és a kardhordozó német lovagok indulnak "keresztes hadjáratra" az oroszok ellen, akiknek egy része az "eretnek" görögkeleti egyház híve. De méltó vezére támad a sanyargatott népnek. Az ifjú Alekszandr fejedelem, a novgorodi bojárok árulása, ezernyi gáncsoskodása ellenére is élére áll a parasztokból, vadászokból, halászokból toborzott seregének, és a nagy túlerő ellen győzelemre vezeti őket: előbb a Nyeva folyónál lepi meg a svédeket és szétszórja őket, később pedig a talpig páncélba öltözött német keresztes lovagokat győzi le a Csud-tó jegén. A Nyevai Győző, Alekszandr Nyevszkij fejedelemnek regényes életrajza tele van izgalmas, érdekes epizódokkal. A csaták izgalma, a medvevadászat feszültsége, a középkori vásár színes forgataga mind, mind e könyv adta élmény szép emléke marad.

Ryszard Kapuściński - A ​császár
"Ez ​polgárháború. Ez ilyen. Leültem az ablak mellé - de ők rögtön: uram, üljön máshová, megláthatják az utcáról, így könnyen eltalálják. Jön egy autó, megáll, lövéseket hallani. Kik voltak - ezek vagy azok? És kik ezek és kicsodák azok, akik ellene vannak ezeknek, mert ezek támogatják amazokat? Az autó továbbmegy, ugatnak a kutyák. Addisz Abebában egész éjjel ugatnak a kutyák, kutyák városa ez, tele fajkutyákkal és elvadult, gubancos szőrű, férgektől és maláriától kínzott ebekkel. Fölöslegesen ismételgetik, hogy vigyázzak; hogy egyetlen címet vagy nevet, még az arcukat sem szabad leírnom, sem azt, hogy az illető magas vagy alacsony, sovány, milyen a homloka, a keze, a tekintete, a lába, a térde - már nincs ki előtt térdelniök. F.: Egy kis japán pincsi volt. Lulunak hívták. Joga volt a császári ágyban aludni. A különféle szertartások idején el-elszökött a császár térdéről, és az előkelőségek cipőjére pisilt. Az uraknak nem volt szabad megrezdülniök, semmiféle mozdulatot nem tehettek, amikor érezték a nedvességet a cipőjükben. Tisztem szerint az álldogáló uraságok között kellett járnom és letörölnöm a vizeletet a cipőjükről. Ehhez volt egy atlasz törlőrongyom. Ez volt a munkám tíz éven keresztül."

Jean-Pierre Montcassen - A ​halál vámszedője
Több ​mint négyezer évet szányalunk vissza a múltba. Észak-Afrikába, a Nílus vidékére. Az egyiptomi Ó-birodalom legendákkal áthatott hétköznapjaiba, VI. dinasztia korában teszünk feledhetetlen látogatást. A regény egyedülálló, lebilincselő, helyenként misztikus, mely a tudományos kutatások eredményeit messzemenően tiszteletben tarta. A hitelesség kedvéért el kell mondani, hogy még a rézkorban járunk, a bronz pár száz esztendő múlva, a vas majd másfélezer évvel később áll az ember szolgálatába, a vágóeszközök jobbára aithiotpia vagy obszidián kőből valók. A háziállatok közül a szarvasmarhát, a szamarat, a kecskét, a juhot, a kutyát már ismerik, de szelídítettek hiénát, antilopot és vadludat is. Nincs jelen még a ló, teve, baromfi, macska, bármennyire is jellemzőek voltak ezek a későbbi korokra. Ez idő tájt hitelt érdemlő bizonyíték a kerékre vonatkozóan sincs, a szállítás, teherhordás tehát még igen kezdetleges lehetett. Ennek dacára az Ó-birodalom idején épültek fel a leghatalmasabb piramisok, folytak a városok, paloták építései, a gazdagság - a Nílus áradásától függően - virágzott. Ebben a környezetben él egy céltudatos földműves fiú, aki a fejébe veszi, hogy balzsamozó lesz, a halál és a túlvilág titkainak tudója. Thimun az akaraterő és csibészség megtestesítője, aki nem tekinti követendőnek a hagyományos értékrendet, sajátos módszerekkel egyengeti útját. Hogy mivé lesz személyisége, hogyan formálja át környezetét, milyen érzelmeket szít különc viselkedésével, legyen a regény titka. Előjáróban még talán annyit, a kaland az izgalom, a szerelem természetes alkotórészei a történetnek. Mindennek hátterében ott zajlik a fáraódinasztiák hatalmi torzsalkodása, véres belháborúkkal.

Kőszegi Imre - A ​fellegvári Vénusz
"A ​kor legcsodálatosabb érzelmi kalandjai" -írta az a francia szerző, aki több mint háromszáz éve elsőnek énekelte meg Széchy Mária és Wesselényi nádor ravaszul gáláns szerelmi históriáját. Valamivel később Gyöngyösi István ezer versszakos hőskölteményét szerzett a nevezetes murányi várostromról, s könyve a XVIII. század legolvasottabb magyar költőjévé avatta a fegyvert s vitézt éneklő füleki seregbírót. Kinek és miért kellett, mit ért és mit jelentett a három részre szakadt Magyarországban Murány vára? Széchy Mária hódította-e meg Wesselényi Ferenc, vagy fordítva? Hadicsel volt-e, vagy szerelmi praktika? Nagyravágyás, családi viszály, lázadás és árulás! A tragikus sorsú ország ezer erénye és ezer ármánya, s sokféle ellenséggel viaskodó nemzet kétségbeesett élethalálharca tárul az olvasó elé Kőszegi Imre érdekes és tanulságos, szép történelmi regényében.

Kollekciók