Ajax-loader

'mítosz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lincoln Child - Jégbe ​zárt félelem
Az ​Északi-sarkkörtől majdnem háromszáz kilométerre, a Föld egyik legzordabb és legsivárabb helyén elhagyatott katonai épület áll. Evan Marshall és maroknyi csapata innen indul tudományos expedícióra, hogy a közelben lévő gleccseren tanulmányozza a globális felmelegedés hatásait. Kutatás közben azonban egy hatalmas őslény jégbe fagyott tetemére bukkannak, amely látszólag örökre a jég fogságába esett. A helyi őslakosok baljós figyelmeztetése és Marshallék aggályai ellenére a kutatást finanszírozó médiabirodalom rögtön megragadja a lehetőséget, hogy pénzt csináljon az egyedülálló leletből. Ám a tudósok szörnyű felfedezést tesznek: a fenevad nem hasonlít semmilyen más fajhoz sem - és még ők maguk sem sejtik, hogy veszélyesebb minden valaha élt élőlénynél... Lincoln Child (Örvénylő mélység, A fáraó átka) legújabb regényét egy ősi mítosz és a mindent átható félelem keveréke szövi át, hogy ismét kitűnő szórakozást nyújtson a rejtélyeket és borzongást kedvelő olvasóknak.

Mitoszok
Mítoszok ​földjén Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Mítoszok ​földjén
A ​mai szóhasználatban a mítosz képzeletbeli, nem valós történet. Ennek ellenére bizonyos értelemben a történelem része, hiszen a világról, istenről és az emberről alkotott kép tükröződik benne. A történelem előtti idők megismerésében nagy segítségünkre vannak a mítoszok. Az ausztráliai őslakók "álomidőnek" nevezik azt a mitikus ősálom kort, amikor a felelevenített események történhettek. A XX. század embere civilizációs fejlettségénél fogva elszakadt a természettől, kevésbé függ az élete annak változásaitól, s mégis egyre nagyobb érdeklődést mutat az ősálom, az aranykor, a mitikus idők iránt. Európa a görög-római mitológián nőtt fel. Ezek az ősminták ismertek előttünk. E könyv páratlan képanyag segítségével öt világrész mítoszait villantja fel, s mert a mítosz és a rítus szoros kapcsolatban állnak, a Mítoszok földjén bemutatja a szent helyeket, a hegyeket, a völgyeket, a rajzolatokat, mindazt, ahol az ember kapcsolatba léphetett a földöntúli erőkkel. Stonehenge csillagászati megfigyelések számára mértani pontossággal kialakított körzet, ahol valószínűleg ünnepségeket is tartottak. Ebből a könyvből számos más helyet is megismerhetünk, amely hasonló célból épült, így a franciaországi Carnac. Chartes katedrálisának tervei mitikus elemeket is tartalmaznak, s ugyanez mondható el a zarándoklatok nagy katedrálisáról Santiago de Compostelában. Az állat- vagy emberalakot formázó földhalmokat a világ minden táján megtalálhatjuk, Észak-Amerikában csakúgy, mint Ausztráliában és Európában. Könyvünk bemutatja a mára már szállóigévé vált Eldorádó helyszínét és a köréje kerekített hiedelemvilágot, s felvonultatja azokat az adatokat, amelyek az eltűnt földrészekről szólnak, Atlantiszról és Mu földjéről.

A_naptest%c5%b1_pa'i
A ​naptestű Pa'i Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - A ​naptestű Pa'i
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Graves - Raphael Patai - Héber ​mítoszok
"Kezdetben ​teremté Isten az eget és a földet..." Ezzel kezdődik a világ egyik legtöbbet olvasott és legtöbbet vitatott könyve, a Biblia. A világ teremtése, Bábel tornya, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és fiainak története. Mózes I. könyvének, a Genezisnek elbeszélései sokakat foglalkoztattak, gyönyörködtettek és gondolkodtattak már el. Robert Graves, az _Én Claudis_, a _Claudius, az Isten_, a _Jézus Király_ és sok más híres, népszerű mű szerzője egy tudóssal, Raphael Pataival társulva a Genezis könyvét veszi vizsgálat alá. Összeveti más népek mítoszaival, vizsgálja a bibliai elbeszélések történeti, földrajzi, néprajzi alapjait, keletkezésük körülményeit - mindezt érdekesen, ugyanakkor alaposan. E tudományos vizsgálat megfosztja a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás dicsfényétől, de megmutatja rangját, helyét az emberi szellem alkotásainak örökbecsű értékei között.

Jay Kristoff - Stormdancer ​- Vihartáncos
Ennek ​a fantasy-sorozatnak az első része egy felejthetetlen hősnőt és egy lenyűgöző, világot mutat be. HALDOKLÓ FÖLD A Shima Birodalom az összeomlás szélén táncol; a szigeten élő nemzet régebben gazdag hagyományokkal és mondákkal rendelkezett, mára azonban lakóit megtizedelték a Lótusz Céh ipari fejlesztései és a gépek imádata. Az ég vörös, mint a vér, földje haldoklik a szennyező mérgektől, a hatalmas szellemállatok pedig, melyek régebben a vadonjaiban kóboroltak, örökre eltűntek. A LEHETETLEN FELKUTATÁSA A Shima Birodalom udvari vadászai megbízást kapnak a sóguntól, hogy kapják el a mennydörgéstigrist – egy mondabeli félig sas, félig tigris teremtményt. De minden bolond tudja, hogy ezek a vadállatok már több mint egy évszázada kihaltak, mégis, ha üres kézzel térnek haza, a sógun halállal bünteti őket. TITKOLT ADOTTSÁG Yukiko a Róka klán gyermeke, aki olyan adottsággal bír, amiért – ha kiderül –, a Lótusz Céh kivégzi. A lány elkíséri apját a vadászatra, melynek során égi hajójuk lezuhan, és a fiatal lány Shima utolsó megmaradt vadonjában találja magát, ahol a társa csupán egy dühös, röpképtelenné tett vihartigris lesz. Bár a lány hallja a gondolatait, és megmentette az életét, csak abban lehet biztos, hogy az állat inkább látná holtan, minthogy segítsen neki. Ám végül rettenthetetlen barátság szövődik köztük, és kihívják maguk ellen a birodalom hatalmasságainak haragját.

Sjón - A ​cethal gyomrában
1635-öt ​írunk: a Nap még a Föld körül kering, a hínár időnként madarakat szül, az unikornisszarv keresett luxuscikk, egy jól összerakott versnek pedig ördögűző hatása lehet. Ebben a különös világban csetlik-botlik Tudós Jónas Pálmason, az autodidakta természettudós, költő és képfaragó a világtól távoli Izlandon, ahol rosszakarói perbe fogják vajákosság és fekete mágia vádjával, és egy lakatlan szigetre száműzik. Ezen a szigeten idézi fel az öreg Jónas fordulatos életét és hányattatásait, egy balul elsült kísértetvadászattól kezdve az erőszakos reformáció rémtettein és a baszk bálnavadászok legyilkolásán át a látogatásáig a kor egyik szellemi központjában, a koppenhágai egyetemen, egészen addig, amíg élete végén el nem jön érte a hatalmas cethal, hogy mint a bibliai névrokonát, őt is elnyelje és elvigye más, boldogabb partok felé. A kortárs izlandi irodalom legnagyobb mesélője, Sjón ezúttal is káprázatos látomásokban és elképesztő történetekben vegyíti a valóság és a képzelet, a tudomány és a népi hiedelmek elemeit. Tudós Jónas élettörténete egyszerre érzéki látlelet a XVII. századi Izland veszélyes és kegyetlen világáról, és egyben költői himnusz az olthatatlan emberi tudásvágyhoz.

139424674
Biblia Ismeretlen szerző
17

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Susan Sontag - A ​betegség mint metafora
A ​betegség az élet sötét oldala, a kínosabbik, a terhesebb állampolgárság. Ugyanis minden ember kettős állampolgársággal születik, egyaránt polgára az egészség és a betegség birodalmának. Bár mindannyian szívesebben használjuk az egészség útlevelét, előbb-utóbb valamennyien rákényszerülünk, hogy ha rövid időre is, de átlépjünk a másik királyság állampolgárának szerepébe. E könyvben nem azt szeretném leírni, hogy mit jelent a valóságban, ha az ember átköltözik a betegség birodalmába, hanem azt, hogy miféle, embert büntető, illetve bizalmas képzetek tapadnak hozzá: nem a betegség valóságos geográfiája érdekel, hanem mintegy a nemzetkarakterológia sztereotípiái. Könyvem tárgya nem a betegség maga, hanem a betegség átvitt értelmű és metaforikus alkalmazása. Az én véleményem szerint a betegség nem metafora, és a betegséghez való emberi viszony legigazabb változata - egyben a betegség elviselésének legegészségesebb módja is - az, amely a leginkább meg van tisztítva a metaforikus gondolkodás elemeitől. Tudom, szinte lehetetlen feladatra vállalkozik, aki előítéletek nélkül szándékozik letelepedni a betegség birodalmában, ahol a tájat baljós metaforák népesítik be. Könyvemet e metaforák megvilágításának és felszámolásának eszközéül ajánlom.

Covers_89004
3

Ismeretlen szerző - A ​világ leghíresebb mítoszai
Talán ​nem is gondolnánk, de a mítoszok bizony veszélyes dolgok, veszélyesek, mert kétélűek. Az irodalomtudomány számára hasznosak és örvendetesek, míg a történelemtudományt hajlamosak megtéveszteni, tévútra vezetni. Az olyan archaikus kultúrájú népek számára, amelyek nem rendelkeznek írott történelmi forrásmunkákkal, egykorú beszámolókkal, a mitológiai források minden hézagosságuk és pontatlanságuk ellenére pótolják a történeti forrásokat. Csakhogy e mítoszokban tudni kell olvasni; különbséget kell tenni a történelem, mint múltbeli emberi tettekről szóló tudomány és a mítoszok között, hiszen ez utóbbiak többnyire historikus forma megtartása mellett szinte teljesen mellőzik az emberi cselekedeteket.

Agatha Christie - Herkules ​munkái
___ ​A nyomozói pályáról való visszavonulását fontolgató "modern Herkules", azaz Hercule Poirot elhatározza, hogy mitológiai névrokonához hasonlóan tizenkét "munkát" végez el - felderíti tizenkét rejtélyes, a maga nemében "klasszikus", sőt "mitológiai vonatkozású" bűneset elvetemült tettesét...

Trencsényi-Waldapfel Imre - Mitológia
Az ​őstársadalmak nagyjában és egészében egyöntetű fejlődéséből önként következik, hogy istenek és istennők, s róluk szóló mítoszok nemcsak a görög nép képzeletében születtek meg, hanem a világ minden táján, ahol az ember kisebb-nagyobb törzsekbe szerveződve léte fenntartásáért küzdött, s e küzdelem során kísérletet tett arra, hogy a természet erőit a maga szolgálatára kényszerítse. A társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeiből következik az összehasonlító mitológia számára az a tanulság, hogy a különböző népek mítoszainak gyakran megfigyelhető egyezései nem szorítkoznak a rokon népek közös származásával magyarázható közös vonásokra.

Robert Holdstock - Mitágó-erdő
Az ​Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna. Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon, a szerzőről Angliában tavaly díjat neveztek el.

Ismeretlen szerző - Húsvét-szigeti ​mítoszok, mondák és legendák
A ​könyv a Húsvét-sziget színes, sokszor rejtelmesnek tűnő folklórvilágába viszi el az olvasót. A 19-20. században lejegyzett szövegeket eddig csak a sziget kutatásával foglalkozó szerzők (Métraux, Englert, Felbermayer, Barthel stb.) műveiben elszórtan lelhettük meg, ez a kiadvány gyűjtötte össze és dolgozta fel első ízben a teljes anyagot, amely a világ és az ember teremtésének, a leghatalmasabb isten szerepének, hatalmának, a fa- és a kőszobrok elterjedésének a mítoszait, legendáit, a szellemekről, a lélekről szóló legendákat, az évszázadok során keletkezett didaktikus és tanító szövegeket (a földművelésről, az évszakokról, a hónapokról szóló hasznos tudnivalókat) stb. tartalmazza. A bevezető tanulmányban a szerző ismerteti a sziget felfedezésének és későbbi sorsának a történetét, a könyv tematikai felosztását, és magyarázatot fűz az egyes fejezetekhez.

Jurij Ritheu - Amikor ​a bálnák elmennek
Jurij ​Ritheu a Szovjetunió legészakibb vidékén élő kis nép, a csukcsok immár világszerte ismert írója. 1930-ban született, apja örökké a tengert járó vadász volt, s az író maga is az ősközösségi társadalom formái közt élő halász-vadászok kunyhóiban töltötte gyermekéveit. A háború után a leningrádi egyetemen tanult , s itt fedezték fel az eredeti látásmódú, tehetséges fiatalt, aki már első írásaiban - verseiben és elbeszéléseiben - az európai ember számára oly távoli világ életéről hozott hírt. Ritheu több regénye és elbeszélése az ősi csukcs életforma átalakulásáról, s arról szól, hogyan talál magára a hagyományait őrző közösség a szocialista társadalom valóságában. Legújabb műve - Amikor a bálnák elmennek - a csukcsok eredetmondájára épül, története, szereplői is a népi mitológiából hagyományozódtak az író nemzedékére. Ritheu arra vállalkozott, hogy az évezredek mélyéből továbbítsa számunkra ősei üzenetét.

M. I. Sztyeblin-Kamenszkij - A ​mítosz
Sztyeblin-Kamenszkij ​könyve népszerű formában megírt mítoszelmélet, mely főként skandinavisztikai anyagon, az Edda-eposz elemzésén alapul. A mítoszelmélet mibenléte napjaink kultúrájában vitatott kérdés. Sztyeblin-Kamenszkij nem strukturalista, és nem tágítja ki a mítosz fogalmát parttalanul sem, inkább alapvetően történeti szemléletű, és ez elemzési tárgyának kijelölésekor is hagyományos. Számára a mítosz isteneről szóló történet, könyve élvezetes és érdekes olvasmány.

Charles G. Leland - Aradia, ​avagy a boszorkányok evangéliuma
Az ​Aradia, avagy a Boszorkányok Evangéliuma a toscana-i "vecchia religione", régi vallás legendáit és varázslatait foglalja magába. Gyűjtője, Charles G. Leland képzett néprajzkutató, és a legendák világában kiválóan otthon van, ugyanakkor mentes mindazon álszent miszticizmustól, mely a New Age felbukkanásával ragályként terjedt el az "ezoterikus" írók körében. E mű jelentős részét egy Maddalena nevű strega (itáliai "boszorkány") gyűjtötte össze. ő küldte el Lelandnak. Csodálatos legendákat rejt a szöveg. Egy teremtésmítosszal kezdődik: Diana, a sötétség kiválasztja magából a Fényt, Lucifert, majd újra egyesülni akar vele, de a Fény menekül a Sötétség elől, így lettek a nappalok és éjszakák. Mikor Diana csellel mégiscsak ráveszi, hogy együtt háljanak, szerelmükből keletkezik a világ. Történet történetet követ, és az ember lassan megérti Leland lelkesedését a téma iránt - az ősi korok hangulata lengi be az egész művet. A könyv másik érdekessége, hogy a mítoszokba eredeti, ősi varázsszövegek vannak szőve, ezáltal éppoly élvezetes olvasmányélményt jelent az ezoterikus művészetek tanulmányozóinak és beavatottjainak, mint a legendák rajongóinak. A könyv az Aradia keletkezésével foglalkozó előszavát Osara LaMort Wicca főpapnő írta, kinek tudományos alaposságát egyiptomi mágiáról szóló könyvéből már ismerhetik az olvasók, utószavát pedig az a Frater U. D., aki az Illuminates of Thanateros káoszmágus rend alapító tagja volt, és jómaga is hozzájárult a német Wicca megerősödéséhez.

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Agatha Christie - Hercules ​munkái
Hercule ​Poirot vissza akar vonulni. Egy baráti beszélgetés során támad az az ötlete, hogy a mondabeli Herkuleshez hasonló tizenkét munkát vállal el még utoljára. Először is beleássa magát a görög-római mitológiába és megállapítja, hogy névrokona nem az esze miatt lett híres! Őhozzá képest az eredeti Herkules egy nagy testi erővel megáldott erőszakos fráter volt. A mi Hercule-ünk azonban csak agyára hagyatkozhat, miközben véghezviszi önként vállalt tizenkét feladatát. De rögtön komoly nehézséggel szembesül: hol találhat oroszlánnal kapcsolatos bűnügyet? Ráadásul egy pénzember azzal akarja megbízni, hogy keresse meg felesége kínai palotapincsijét… Az utolsó novella pedig magában a Pokolban játszódik, ahol Cerberust kell foglyul ejtenie… A kettő között pedig Agatha Christie legjobb novelláskötetének darabjai sorakoznak. Új fordításban adjuk az olvasó kezébe ezt a klasszikus Christie-művet.

Neil Gaiman - Északi ​mitológia
Egy ​új klasszikus: a jól ismert skandináv mítoszok a történetmesélés nagymestere, Neil Gaiman elképesztő átiratában. Az ősi történetekből Gaiman regényszerű ívet kovácsol, kezdve a kilenc világ legendás megteremtésével, majd sorra veszi a félistenek, törpék és óriások tetteit. Például Thor pörölyének ellopását, aki ezután kénytelen nőnek öltözni – ez az ő szakállával és étvágyával nem kis feladat –, és úgy visszalopni. De elmeséli a legmeghatóbb történetet is, amikor Kvasir, a legbölcsebb isten véréből megfőzik azt a sört, amely aztán létrehozza a költészetet. A számtalan kaland Ragnarökkel, az istenek alkonyával, új idők és emberek születésével zárul. Gaiman keze alatt a régi poros mítoszok újra élettel telnek meg. A regény mesteri és szellemes prózája kiemeli az istenek versengő énjét, megmutatja hajlamukat arra, hogy átverjenek másokat, és őket is átverjék, valamint megismerteti az olvasót azzal a tulajdonságukkal, hogy a szenvedélyt mindig hagyják felülkerekedni a józan eszükön.

Mabinogion_-_walesi_legend%c3%a1k
Mabinogion Ismeretlen szerző
23

Ismeretlen szerző - Mabinogion
"A ​kút szélén egy aranyedény állt egy márványlapon, és az aranyedény négy láncon függött, és a láncok az ég felé nyúltak, és Pryderi nem látta a végüket. Elkápráztatta az arany szépsége és az edény finom kidolgozása. És odalépett az edényhez, és megragadta. De amint megérinti az edényt, az a kezéhez ragad, a lába meg a márványlaphoz, amelyen áll, és elveszíti a hangját, és egyeden szót sem tud kiejteni a száján." Varázslat, szerelem, vadászat, árulás, lovagi próbatételek - a mai walesiek őseinek rendkívül gazdag fantáziavilága tárul fel ebben a könyvben az olvasó előtt. A Mabinogion a kelta mitológia számos elemét tartalmazó Négy ágból (azaz a Pwyllról, Branwenről, Mana-wydanról és Mathról szóló mesékből), az öt, Arthurhoz köthető történetből, továbbá két történelmi jellegű elbeszélésből áll. A szövegek teljes, jegyzetekkel ellátott és a legújabb angol nyelvű fordítást felhasználó kiadását tarthatja első alkalommal a kezében a magyar olvasó, amely egyedülálló betekintést nyújt Britannia őslakosainak középkori kultúrájába.

Markus Heitz - Vámpírok! ​Vámpírok!
_Valóságos ​rémképek, hátborzongató igazságok_ _1731 telén Medvegia falujában, Belgrádtól délre egy sor titokzatos haláleset történik. Amikor egyre több ember hal meg, miután rémálomba illő éjszakai vendégeik látogatást tesznek otthonaikban, a lakosság körében kitör a pánik. Egy különleges küldöttség exhumálja az áldozatokat, és arra a következtetésre jut, hogy azok halálukban is természetellenesen "élőnek" tűnnek. Diagnózis: vámpírizmus. A halottak testét haladéktalanul át kell döfni egy karóval... _ _A vámpírizmus e legismertebb, történelmileg hiteles esete jelenti Markus Heitz briliáns módon összeállított, vérszívókról szóló kötetének kiindulópontját. Mióta létezik ez a mítosz? Ki volt Drakula gróf valójában? Hogyan védekezhetünk a vámpírok ellen? Vajon léteznek-e hihető bizonyítékok a létezésükre?_ _Mit ne higgyünk el?_ _Markus Heitz bestseller-szerző egyedülálló, izgalmas és fergeteges expedíciója a vérszívók történetén keresztül, szarkasztikus humorral fűszerezve._ _Ha nem rémít a valóság!_

Dacre Stoker - J. D. Barker - Dracul
_A_ ​Drakula _hivatalos előzménye, amelyet a klasszikus regény szerzőjétől hátramaradt feljegyzések és szövegek inspiráltak._ 1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek… Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik az életükből. Évekkel később Matilda Párizsba megy tanulni, ahonnan azzal a hírrel tér haza, hogy látta Ellent, és a rémálom, amelyről Brammel azt hitték, hogy már régen véget ért, valójában csak most kezdődik. A _Dracul_ egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek. A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A _Dracul_ valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét.

Székely Péter - Germán ​főisten archetípusa történeteinek tükrében
A ​mai kor embere egy olyan világban nőtt fel, hol a vallási meggyőződés egyenlő lett a babonás félelemmel, ami tudományos szempontból megkérdőjelezhető. Az létezik, amire van bizonyíték. A vallásosságnak azonban nem kell bizonyíték, hiszen az a bizonytalanságba vetett hitből és reményből táplálkozik. A többség azonban ezt nem ismeri el. Mítoszokra, s a bennük szereplő istenekre és hősökre nem úgy kell tekinteni, mint egy letűnt világ hírmondói. Ők mindig példaként álltak az emberek elé, így kísérve bennünket a történelem folyamán. Viszont sokszor át kellett alakulniuk, hiszen az ember és környezete folyton változott és ehhez alkalmazkodniuk kellett. Ők, hű társai az emberiségnek, ennek ellenére velünk maradtak, s vezettek át minket a legsötétebb időszakokon át. Velünk együtt isteneink és hőseink is változtak, akárcsak a történetek, melyben szerepeltek. Egyszerre maradtak azok, akik voltak: ősi vezetőink; s formálódtak azzá, amire épp szükségünk volt. Régi isteneink sosem haltak meg. Mindvégig velünk voltak, vigyáztak ránk, mutatták az utat. Hol királyokká lettek, hol démonná alakultak. Később belőlük lettek hőseink, majd szuperhőseink… Arra keresem a választ, hogy Odin, a pogány germánok főistene, hogyan maradhatott meg a keresztény Európában, milyen formákat öltött, hogy később ismét előléphessen a színfalak mögül. Vajon ugyanaz az istenség maradt, mint 1000 évvel ezelőtt, kit a barbár vikingek tiszteltek? Mindez azért fontos, mivel ez az istenség egy archetípust testesít meg, ami Európában számos formát öltött. Mítoszai, történetei a mai napig nevelnek, tanítanak minket, ezáltal ő maga is. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy vajon több ezer év távlatából mit taníthat nekünk Odin? Tudása aktuális-e még felgyorsult világunkban?

Longosz - Daphnisz ​és Chloé
Az ​igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

Polgár Ernő - A ​kultúrák eredete és ősképei
Bevezetés ​a mítoszok és szimbólumok világába

Andrzej Kusniewicz - Holt ​nyelvek órája
A ​kitűnő lengyel író legújabb regénye az első világháború utolsó évében játszódik, már a monarchia sorsát megpecsételő döntő ütközetek után. Alfred Kiekeritz osztrák főhadnagy, a régi porcelánok, rézmetszetek, ikonok szenvedélyes gyűjtője, egy csapat orosz hadifogollyal és kisszámú őrséggel egy kárpátaljai városkában húzódik meg. Ez az átszellemült műértő és megszállott esztéta a művészet megidézésével próbálja magát fölvértezni a mindenütt jelenvaló halállal szemben. Jelképek, szimbólumok és mítoszok labirintusán át vergődve igyekszik kifürkészni a "holt nyelvek" titkát.

James Harpur - Jennifer Westwood - Legendák ​földjén
Ahol ​a természeti szépség egybefonódik a legendával, a mítosszal és a történelemmel, olyan hangulat jön létre, amely felülemelkedik a pusztán ésszel felfogható jelenségeken. Ezek az elbűvölő helyek régóta ihletői művészeknek, világjáróknak, tudósoknak. E könyvünk, a Legendák földjén olyan világ körüli utazásra repít el bennünket, amely mesebelien valódi helyeket érint, olyanokat mint a Tigris és Eufrátesz közé ékelt földi paradicsom, vagy Camelot és Avalon , a Fudzsi hegy és a Gangesz folyó. Időtlen tájak ezek, olyan helyek, ahol egykor az istenek leszálltak a földre. A legendák földjén a nagy sikerű Mítoszok földjén című kötetünk folytatása, éppolyan igényesen és mégis közérthetően megírt, általános kultúrtörténeti ismereteket is közlő szöveggel és hasonlóan látványos szép fotókkal.

Kurt Rieder - Kémek ​és hírszerzők a III. Birodalomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

Magyariné Elek Andrea - Mítoszok ​és Legendák Könyve
A ​tizenegy novellában a valós és az elképzelt világ határai egybemosódnak, a főhősök pedig sokszor egészen addig nem tudják, hogy ezen a határon állnak, amíg életük sorsfordító eseménye rá nem döbbenti őket.

Tormay Cécile - Görög ​mesék
Mély, ​illatos völgy fenekén, egy kék forrásban élt Chreseys, a kicsiny naiád... Körülötte nagy csend volt mindenkoron, csak feje felett suttogott a rengeteg, melyet sűrű boltozattá font össze a vadszőlő kúszó indáival... És ezért nem látta még soha a napot, a holdat és a csillagokról is csak azt tudta, amit a fák hamadryádjai csendes éjtszakákon neki elmeséltek. Mióta visszaemlékezett, itt élt ő a hűvös zöld homályban, a mohos fák alatt. Atyja Achelois a folyó, anyja egy aranyhajú nympha volt. Mint gyermeket hozta őt magával a hegyekről és tette le ide a mohára, sápadt irisek közé... Azután jött egy satyr s addig furulyázott, míg anyja elment vele a vadonba és nem tért vissza többé soha. Így maradt egyedül a szakadék fenekén s a hamadryadok elnevezték Chreseysnek. Gondosan őrködtek felette, megvédték forróságtól, vihartól és ő hálából fiatal életerejét ontotta rájuk. Ettől lett évről-évre sűrűbb a platánok, tölgyek koronája s árnyasabb a kis naiád fekhelye.

Tótfalusi István - A ​Nibelung-sztori
Ez ​a könyv a Nibelung-mondák varázslatos világába vezeti az olvasót: északi istenek, óriások, törpék, mágikus erejű gyűrű, Világfa… Tótfalusi István, akinek Operakalauzán és más ismeretterjesztő könyvein generációk nőttek fel, most arra vállalkozott, hogy végigmeséli a Wagner-operafüzér teljes mitológiai hátterét, és mindennek történeti megalapozását is összefoglalja. Az opera világa és az eredeti mondabeli alakok sorsa, a Gyűrű cselvetései úgy szövődnek egybe elbeszélésében, mint az északi fonadékminták motívumai, Schmal Róza illusztrációi pedig remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót a történet befogadásához.

Kollekciók