Ajax-loader

'regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


P. G. Wodehouse - Az ​életművész
A ​címben szereplő életművész, Stanley Featherstonehaugh Ukridge, ellentétben Wodehouse léhűtő és ütődött ijfú arisztokratáival, agyafúrt észkombájn - de nem kevésbé léhűtő. Szervezőképességét és egyéb zseniális adottságait fantasztikusnál fantasztikusabb tervekre pazarolja - kutyaiskolát nyit; vasöklű, ám hitbuzgó rakodómunkásból igyekszik profi bokszolót nevelni; bajba jutott leánykák hosszú sorának nyújt baráti segítséget, és így tovább - és, amikor minden kötél szakad, mit tehet mást: jobb sorsra érdemes író barátjától, Jummy Corcorantől kölcsönöz (annak tudatával és beleegyezésével vagy anélkül) pénzt, paripát, fegyvert - vagy amire történetesen szüksége van az éppen aktuális kutyaszorítóban... Az életművésznek és barátjának kalandjairól szóló összefüggő elbeszéléssorozatot Révbíró Tamás fordította.

Debbie Macomber - Próba ​szerencse
Buffalo ​Valley lakóinak újabban minden okuk megvan a derűlátásra. Lindsay boldog feleség, barátnője, Maddy pedig felvirágoztatta a Fő utcai vegyesboltot. Sarah-nak azonban meggyűlik a baja kamasz lányával, és amíg nem tesz pontot egy befejezetlen ügy végére, addig nem meri kimutatni Dennis iránti szerelmét. Brandon megint találkozgatni kezd Joanie-val, de türelmetlenségével majdnem tönkreteszi újból bimbózó kapcsolatukat. Heath, a bankár hasztalan csapja a szelet Rachelnek, aki immár egész héten nyitva tartja jól menő pizzázóját. Jeb McKenna súlyos baleset következében elveszti fél lábát, és azóta emberkerülő, mogorva alak. Csakhogy Maddy látja a felszín alatt rejtőző kedves, érzékeny férfit, és megpróbálta kicsalogatni a remetebarlangjából. Buffalo Bobnak végre teljesül leghőbb kívánsága, de arra nem számít, hogy ezzel bonyodalmak egész sora zúdul a nyakába...

91c-g1ztwtl._sl1500_
elérhető
31

Colm Tóibín - Brooklyn
Az ​1950-es évek Írországában vagyunk, és Eilis Lacey sok fiatal ír lányhoz hasonlóan nem dúskál a lehetőségekben. Ezért amikor nővére elintézi, hogy kivándorolhasson New Yorkba, Eilis tudja, hogy mennie kell, s első ízben kell maga mögött hagynia családját és otthonát. Amikor megérkezik a zsúfolt brooklyni albérletbe, csak arra tud gondolni, mit áldozott fel. Távolra került otthonától és honvágya van. Aztán amikor az első tapogatózó lépéseket teszi a barátság és talán valami más felé is, olyan hírt kap, ami miatt vissza kell térnie Írországba. Ott szörnyű dilemmával néz szembe a kötelesség és a nagy szerelem közti rettenetes választással. Nick Hornby forgatókönyve alapján azonos címmel film készült Eilis történetéből, melyet február 4-től játszanak a magyar mozik.

Gert Prokop - A ​riporter halála
"Neumann ​az asztalra fektette a tenyerét. Lassan hátradőlt magas hátú, bőrbevonatú karosszékében. - Ez az eset vastag betűs címeket kap, teljesen mindegy, hogy baleset volt-e vagy gyilkosság... - Vagy öngyilkosság - szúrta közbe Lobenstein. - Nem öngyilkosság. Jörgensen sosem ölte volna meg magát. Nem az az emberfajta. És ha mégis, akkor a kocsival, háromszázzal a szakadékba. Vagy ejtőernyővel, amelynek nem húzza ki a zsinórját. Még a halálát is ki akarta volna élvezni. De egy híd az autópálya fölött... egyszerűen nevetséges! Majd meglátja: meggyilkolták." Egy frankfurti sztárriporter rejtélyes halála - Titokzatos gyilkosság a bolgár tengerparton. - A kiváló német krimiíró két regénye egy kötetben.

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója 2. - Mindjárt megőrülök!
A ​Napló ott ért véget, hogy Bridget megkapja álmai férfiját, Mark Darcyt. Bridget Jones naplójának második kötete ott kezdődik, hogy baj van: Darcy, aki időnként Bridget lakásán tölti a napot és/vagy az éjszakát, nem hajlandó mosogatni! Azonkívül – vélekednek a barátnők – bizonyára homokos is, mert egyre többet lebzsel a zsiráflábú, feneke-nincs, egyszóval férfias Rebecca körül... Persze vannak más bajok is: Bridget anyjának legújabb dilije például, hogy Kenyába rohangál szafárit látni és maszájokat fogdosni – egy ifjú kikujut magával is cipel Londonba, hogy véres kardként körbehordozza. Bridget mindezt egy thaiföldi búfelejtővel próbálja túlélni, ám olyan valódi és álkalandokba bonyolódik, hogy akár élete végéig egy thai dutyiban senyvedhetne, ha ismét meg nem jelenne a színen Mark Darcy.

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója
Fogyókúrázni ​fogok (most már tényleg), hetente háromszor edzõterembe járok, leszokom a dohányzásról, a fényképeket albumba rakom, nem beszélek ki másokat a hátuk mögött, otthon is rendesen felöltözöm, megtanulom beprogramozni a videót, és végre rendes pasit kerítek magamnak. Ismerős? Ha Ön, kedves Olvasó, még sohasem tett ilyen vagy ezekhez hasonló újévi fogadalmakat, akkor Ön egy szent, vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet e könyv hősnőjével, Bridget Jonesszal, akinek naplójából élete egy évének történetét ismerhetjük meg. Bridget túl van a harmincon, és legnagyobb bánatára még mindig „szingli”, vagyis nincs férjnél. Egy könyvkiadóban végez amolyan aktatologató munkát, és csak az tartja benne a lelket, hogy az asztalától állandóan láthatja az imádott férfit. Január elején a szülei baráti köre által rendezett újévi vigasság rémségein próbálja túltenni magát. Az effajta összejövetelek nem titkolt célja, hogy őt összehozzák a megfelelőnek ítélt fiatalemberrel, és rendszerint katasztrofálisan végződnek. Saját barátai – a harcos feminista Sharon; a kétgyerekes Magda, akit csal a férje; Jude, akinek a barátját mindenki utálja; a homoszexuális Tom – szintén ellátják különféle jó tanácsokkal az élet dolgait illetően, miközben néha maguk is látványosan melléfognak a saját szerelmi és egyéb ügyeikben. De mire újra eljön a szilveszter, sok mindenki életében sok minden megváltozik. A könyv hihetetlen sikert aratott nem csak Angliában és Amerikában, hanem nálunk is, amit nem utolsósorban fergeteges humorának és a könyvből készült filmnek köszönhet. És valóban, Bridget naplóján minden nő szívből kacaghat – ki azért, mert ő nem ebben a cipőben jár, ki azért, mert nem csak ő jár ebben a cipőben. A férfiak is pompásan szórakozhatnak rajta, talán még tanulnak is belőle.

Marlitt E. - Gizella ​grófnő
- ​Ne merj hozzámnyúlni! - kiáltott fel a szépasszony fenyegetőleg. - Semmi jogod többé hozzám!... Ó, ki adja nekem vissza elrablott fiatalságomat, a kárba veszett tizenegy esztendőt!... - Jól van hát, igazad van - mondta a miniszter. - Hamisítottam, csaltam is... Ha azonban e válságos pillanatban semmi egyébre sem gondolsz, mint arra, miképpen alázhatnál minél mélyebbre, hát kénytelen vagyok röviden elmondani, hogy kiért váltam tulajdonképpen koldussá... Házasságunk minden évével egyre fokozottabb igénnyel léptél fel, s végül már határt sem ismertél. És én nem ellenkeztem soha. Teljesítettem minden óhajtásodat, megszereztem mindazt, amire csak áhítoztál, úgyhogy kezeid a szó szoros értelmében könyékig dúskáltak az aranyban... A báróné kiragadta magát férje karjaiból... - Ne nyúlj hozzám még egyszer! Undorodom tőled!

Rejtő Jenő (P. Howard) - Egy ​bolond száz bajt csinál
Mi ​a furcsa abban, ha egy ifjú lord feleségül akar venni egy roppant bájos és nagyreményű művésznőt? Az ötlet nem nyeri meg a hagyománytisztelő rokonok tetszését, s rövid úton a bolondokházába csukatják a heves vérű örököst. Hősünk meglepő nyugalommal veszi tudomásul az eseményeket, s elhatározza, hogy egy bolond száz bajt csinál. Terve meg is valósul, bár nem egészen úgy, mint ő gondolta, mert titokzatos bűnügyek is keverednek a történetbe; végül természetesen minden megoldódik, s még az oly féltve őrzött hagyományokon sem esik - látszatra - semmi csorba.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​fehér folt
Geoffrey ​Halley angol olajmágnás Afrika egyik "fehér foltján", Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjhez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja - és az angol gyarmatosítók - üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

Nemere István - A ​fantasztikus nagynéni
Talán ​nincs is olyan diák, akiben fel ne merült volna a vakáció első napjaiban: "Hej, nem sikerül, amit a szünidőre terveztem! Ez a nyár bizony már az ördögé!" Így kesereg ennek az érdekes regénynek a két főhőse is. Külföldi kalandozás helyett otthon maradással sújtja őket a szülői szigor, sőt a dolgot még egy nagynéni is súlyosbítani fogja... Aztán mintha csoda történne! Megérkezik a nagynéni, aki küllemében is, jellemében is egyaránt "fantasztikus", és ezzel megkezdődik ifjú barátainknak, Csabának és Hubának nem mindennapi vakációja.

P. L. Travers - A ​csudálatos Mary
A ​csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el. De mi minden történt közben a Banks-házban! Mary Poppins felejthetetlen alakja méltán állandó figurája az európai gyerekirodalomnak. A gyerekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek Travers elbűvölő könyvében, mely Benedek Marcell szép fordításában jutott el a magyar gyerekekehez.

Robert Leeson - Újra ​a kincses szigeten
Apáinknak, ​sőt nagyapáinknak is kedvenc olvasmánya volt Stevenson halhatatlan _Kincses szigete_. A kalandos, izgalmas kalózhistória a mai fiatalok képzeletét is joggal elragadja. Hányan és hányan teszik fel magukban a kérdést - mi történt azután? Nos, Robert Leeson, a mai angol ifjúsági irodalom ismert szerzője felel a kérdésre. Tovább szövi a kincses sziget különös históriáját, a régi regényhősök újra elénk kerülnek, sőt újra kikötnek a szigeten. A kincs, a legendás kincs sarkallja őket most is, ezért vállalnak minden kockázatot, ezért képesek ismét fegyvert fogni egymásra. Leeson izgalmas, nem kevés humorral megírt regénye méltó Stevenson alkotásához. Mint minden jó könyvvel, ezzel is megtörténik: alighogy letesszük, máris megkérdezzük - és mi történt azután?

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

David Baldacci - Emlékek ​börtönében
Az ​ifjú Amos Decker sportkarrierje egyetlen pillanat alatt omlik össze: egy mérkőzésen kis híján az életét veszti egy balesetben. A szervezete sosem lesz már a régi, megváltozott agyműködése miatt ugyanis semmit sem felejt el, amit valaha érzékelt. Mivel mindent újra kell kezdenie, úgy dönt, tökéletes emlékezőtehetségét a rendőri munkában kamatoztatja, mégpedig nagy sikerrel. Egy nap azonban vérbe fagyva találja a családját az otthonukban. Ettől kezdve halott felesége, kislánya és sógora képe lebeg kitörölhetetlenül a lelki szemei előtt. A bűntény felderítetlen marad, egészen addig, amíg a kisváros iskolájában történt sorozatgyilkosság és Decker személyes tragédiája között hasonlóságokra nem bukkannak. Amos megállíthatatlan hajszába kezd, hogy megtalálja a tettest. Honnan is sejthetné, egykor milyen közel is volt hozzá? A bestsellerszerző új sorozatában is garantálja a tőle már megszokott akciódús, felkavaró cselekményt, pergő párbeszédeket és azt az állandó feszültséget, amellyel eléri, hogy a könyve letehetetlen legyen.

Covers_51002
elérhető
15

Edith Templeton - Gordon
Az ​eredetileg álnéven írt, önéletrajzi szenvedélyregény a második világháború utáni Londonban játszódik. "Szalonképtelennek" ítélt jelenetei miatt botrányt kavart és a korabeli angol cenzúra betiltotta. Először 2001-ben jelent meg a szerző valódi nevén. Templeton hősnője, az elegáns, művelt, épp válófélben lévő Louisa Walbrook életében először ül be egyedül egy londoni kocsmába. Kisvártatva egy ismeretlen hang szólal meg mögötte: "Jöjjön, majd másutt megiszunk valamit!" Louisa engedelmeskedik, és egy órán belül, egy magányos kerti kőpadon a férfi, akinek még a nevét sem tudja, magáévá teszi. Így kezdődik ez az elképesztő szerelmi történet, melynek mágikus vonzása alól a hősnő - s az olvasó - nem képes kivonni magát. Mi késztet egy okos, tapasztalt nőt arra, hogy szó nélkül odaadja magát egy Mefisztó-külsejű idegennek? Hogy néhány hét alatt a férfi minden szeszélyét kiszolgáló rabjává váljon? A testi kapcsolat intim részletei mellett a lélek kitárulkozása jellemzi a regényt. Az olvasó megrázó dráma tanúja lehet, amely nem csupán történeténél, de irodalmi értékénél fogva is maradandó alkotás, visszhangja talán csak a Lady Chatterly szeretőjéhez hasonlítható. Edith Templeton 1916-ban született Prágában. Fiatal lányként vándorolt ki Angliába. Első novellái a The New Yorkerben tűntek fel az ötvenes években, majd sorra jelentek meg regényei Angliában. 1956-ban második férjével, a nepáli királyság ismert kardiológusával áttelepült Indiába, jelenleg az olasz tengerparton, Bordigherában él.

Covers_90856
elérhető
1

Claire Kenneth - Panoptikum
A ​Panoptikum a világhírű amerikai-magyar írónő legújabb regénye, melyet örömmel nyújtunk át olvasóinknak. Ez a 14. Kenneth-könyv, mindegyik bestseller, a közönség mindig lázas izgalommal várja és a megjelenés első napjaiban szétkapkodja. A Panoptikum izgalmas, frappáns fordulatokkal, csodálatos lélekrajzzal megírt alkotás. Színhelye: New York, Santa Monika és néhány fejezetében Budapest. A regény hősnője, Judith, gazdag és szép fiatal lány, aki elmenekül rózsadombi otthonából és Amerikába kerül. Leánya Adrienne, már New Yorkban születik, ő a második főszereplő. Végül a 18 éves Melissa, a harmadik generáció. A férfiak, akik a szerelmet és a tragédiákat jelentik, Jeff, a Park Avenue-i orvos, Patrick, a fiatal egyetemi tanár, Erik, a divattervező, Roy, a festőművész és Teddy, az egyetemi hallgató. Judith régi udvarlói, akik az 56-os forradalom után emigráltak, őszinte képet mutatnak azokról, akiknek nem sikerült boldogulni Amerikában. Iván, a huszártiszt, Félix, a báró és Zoltán, a bonviván. A nagy szerelmeket és a súlyos csalódásokat megrázó realitással ábrázolja az írónő. A Panoptikum után következő rövid történetek az amerikai életbe, a felső tízezer világába adnak izgalmas és páratlanul érdekes bepillantást. A kötet az olvasóknak élmény, mint minden eddigi Claire Kenneth-regény, amiért a világban szétszórt magyarság rajongva szereti minden idők egyik legsikeresebb írónőjét. Claire Kenneth angol neve mögött izzóan magyar szív dobog.

Gerty Agoston - Száz ​férjem volt!
Kedves ​magyar olvasóim! Boldog vagyok, hogy végre, amerikai, angliai, németországi és hollandiai könyvsikereim után szülőhazámban is megjelenik e vidám regényem, amelyben a püspökladányi születésű, de New York-i illetőségű Kuku Wacker (született Klotz-Fekete) mulatságos kalandjaival szórakoztatom Önöket.

Melissa Anderson - Superman ​a szomszédom
Roseanne ​veszélyt érzett, amikor Philip anélkül, hogy pillantását egy percre is levette volna róla, hirtelen letette a kávésdobozt a konyhaasztalra, és mielőtt még a lány felocsúdhatott volna, kitárta a karját, átölelte és magához húzta. -Jó éjt, édes kis szemtelen Roseanne - súgta forrón, majd lágyan megcsókolta. Roseanne megremegett. Esze azt súgta, tiltakoznia kellene, de a teste erősebb volt akaratánál. Egyszerűen nem tudott ellenállni Philip vonzerejének. Ahelyett, hogy ellökte volna magától, még szorosabban simult hozzá. Philip ajka lejjebb vándorolt a nyakán, majd vissza a szájához. Ez a második már nem lágy, jó-éjszakát-puszi volt, hanem igazi, szenvedélyes csók. Roseanne sem tehetett mást, egyre növekvő vágyakozással viszonozta a csókot. Őrültség! - futott át a lány agyán, miközben testét izgató bizsergés remegtette meg. Tökéletes ostobaság, amit művelsz, Roseanne! De annyira izgalmas, hogy lehetetlen ellenállni.

M. R. Heinze - Túl ​vad házasság
- ​Jó, nagyon jó - mormolta Elizabeth elgyengülten, és hátranyújtotta mindkét karját, hogy szorosabban magához húzhassa a férfi csípőjét. William azonnal reagált a mozdulatra, magával húzta feleségét az ágyhoz, majd ledöntötte a hűvös takaróra. Egyetlen pillanatra sem engedte el. Elizabeth pedig halkan, vágyakozva felnyögött. Lehet, hogy ez a pali szatír meg bigámista meg gazember, de ahhoz ért, hogyan kell boldoggá tenni egy nőt. Ennyi együtt töltött év után is, mindig megtalálja a megfelelő időpontot és módozatot, hogy elvarázsolja. Elizabeth hosszú, elnyújtott sóhajtással jelezte, mennyire szeretné, ha a férfi beteljesítené a vágyát, és ennek egyre hevesebb mozgással is hangsúlyt adott. William fölé hajolt, és átkarolta. Fejét Elizabeth a vállába fúrta, forró lehelete a nyakát, arcát érte. - Faith - suttogta. - Szeretlek...őrülten...érzed? Amikor pedig felesége bólintott, szorosabban ölelte. Elizabeth remélte, hogy William most is hévvel és szenvedéllyel fogja szeretni, felszítva beteljesülés utáni vágyát, amire egyedül ő képes.

Louis Bromfield - Mrs. ​Parkington
Ha ​az ember nyolcvan esztendő tapasztalataival kezdhetné az életet, sok csapdát kerülhetne el. Különben is persze, ha azok a csapdák nem lennének olyan vonzóak, édesek, izgatóak. A legvonzóbb, legizgatóbb csapda - a pénz. A sok pénz, amellyel minden megszerezhető - birtok, szabadság, szerelem -, vagy annak látszata: megszerezhető az öröm, a vidámság, bármilyen cél - a halál is... Bromfield e lebilincselő regényében is gyönyörű asszonyok és erős - bár olykor csapodár - férfiak küzdenek egymással és önmagukkal, a pénzzel - és a pénzért. Csapdák nyílnak és zárulnak. - Csak egyetlen ember nyugodt és biztos léptű az élet ösvényein - Mrs. Parkington. Ő minden könnyét elsírta már - nyolcvan év alatt.

P. G. Wodehouse - Hübele ​Sámuel
Sam ​Shotter amerikai fiatalember egy újságkivágás alapján beleszeret egy lányba, akinek még a nevét sem tudja: átkel az óceánon, és megtalálja. Egy nagystílű bűnöző, mielőtt külföldre menekülne a bűnüldöző szervek elől, egy kertvárosi villában rejti el utolsó zsákmányát. Volt cinkosai egymást kijátszva próbálják a hatalmas összeget megkaparintani. Fordulatos, izgalmas, mindvégig humoros olvasmány P. G. Wodehouse könyve.

Cecelia Ahern - Talált ​tárgyak országa
Sandy ​Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket. Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta. Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomtalanul eltűnt emberek birodalmában. Ez az új, szórakoztató és vidám világ, kedves, ám néha furcsa lakóival együtt befogadja Sandyt, ő azonban másra sem vágyik, csak hogy megtalálja a hazavezető utat. A mindössze 28 éves Cecelia Ahern e regényében is kiválóan ötvözi a mesét és a valóságot.

Cserna-Szabó András - Puszibolt
Ez ​a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre.

Alexandre Dumas - Egy ​orvos feljegyzései
- ​Herceg... -mondta a grófné réveteg pillantással. - Tessék. - Ki az a férfi ott, ott lejjebb, de Guéménée mellett? - Az a barna bőrű, fekete szemű, mozgékony arcú férfi? Az, grófné, alighanem valami főtiszt, akit őfelsége a porosz király küldött ide... Ez a párbeszéd Dubarry grófné, XV. Lajos francia király szeretője és Richelieu herceg, Franciaország marsallja között zajlott le. De valóban, ki is ez a rejtélyes férfiú, ez a Joseph Balsamo - mert hiszen róla van szó -, aki szerepeit állandóan cserélgetve jelenik meg az olvasó előtt? Ki ez a szabadkőműves, ez a kétezer esztendős, örökéltű Acharat, ez az alkimista, aranycsináló, magnetizőr, múltba látó és jövendőmondó lélekidomár, aki párizsi, Szent Kolozs utcai rejtekhelyéről igazgatja a francia forradalom előkészületeit, sakkban tartja Párizs félelmetes rendőrfőnökét, s látnoki képességű médiumai,a sápatag vidéki bárólányka, Andrée, és a forróvérű, szenvedélyes olasz Lorenza révén a háttérből irányítja a francia politikát? Dumas-nak a különös figura megformálásához valóságos történeti személy szolgált mintául: az a Cagliostro gróf néven ismert, palermói származású nemzetközi kalandor, aki Európa számos udvarában megfordult, és a legbefolyásosabb körökből szedte áldozatait. E nem mindennapi személy kalandos, olykor borzongató históriája jó alkalmat ad az írónak, hogy felrajzolja a nagy francia forradalmat megelőző korszak súlyos eseményekkel terhes, zaklatott hétköznapjait is.

Sidney Lawrence - Rejtélyes ​kábulat
Kate ​Hill az apja halála után teljesen magára marad. Az anyja kicsapongó életet él, a bátyja kétes ügyletekbe keveredik. A legszörnyűbb azonban mégis az számára, hogy elveszíti a gyermekét. Vajon megtalálhatja-e még a boldogságot?

William Styron - Sophie ​választ
A ​második világháborús hadszíntért sikeresen megúszó déli amerikai írópalánta - maga Styron - egy olyan háromszög poklába keveredik bele, ahol a másik két "emberi tényező" ugyanezen háború traumájának a perverzitás fokáig sérült pólusa: a regény végén a kettős öngyilkosság a szeretet és gyűlölet, az irracionálissá fejlődő, szinte állati ragaszkodás és kínzás, tapadás és taszítás logikus következménye, shakespeare-i konzekvencia. Sophie, ez a konzervatív, sőt antiszemita lengyel lány a véletlen folytán kerül Auschwitzba, ahol előkelő árja létére zsidósorsot él meg, olyan sorsot, amelyen szerelmének, Nathannak fizikailag nem kellett átesnie. S itt jön a regény egészen eredeti paradoxona: Nathan számára az európai lidércnyomás - még közvetlen átélés híján is - olyan személyes katasztrófát jelent, amely logikusan vezet el a világ teljes megtagadását jelentő őrületig, a halál választásáig. E két ember egymás kínzásában, őrült szeretkezéseiben, harcában azért nem lehetséges békében feloldódó megnyugvás, mert a fasizmus patológiája sejtjeikig megfertőzte őket. Hiába akarják a megváltást, már képtelenek rá.

Lanczkor Gábor - Folyamisten
Napjaink ​Londonjában egy fiatal grafikuslány brutális nemi erőszak áldozatává válik egy ködös éjszakai parkban. A tettes ismeretlen, a rendőrség tehetetlenül nézi a biztonsági kamerák zavaros felvételeit. A lány viszont úgy dönt, megtartja az aktusból fogant gyermeket. Az unokatestvérével, akivel közösen zenélnek az Anarchitecture nevű rockzenekarban, Indiába utazik, hogy kipihenje magát, mit sem sejtve arról, milyen természetfeletti erők tartják kézben sorsának törékeny fonalát. Eközben Gellei János, egy Pest megyei katolikus plébánia papja egy fogyatékos kisfiú és egy Rómába vezető zarándokút kapcsán olyan kérdésekkel kénytelen szembenézni, amik nem csak a hitét, de elméjének épségét is veszélybe sodorják. Ságvári László pedig, aki Szeged és London között ingázva éli a fiatal magyar értelmiségiek vándoréletét, a két város folyóinak titkos életét kutatja, talán egy új világvallás első csíráit, talán csak a saját delíriumos álmait követve. Lanczkor Gábor második regénye igazi XXI. századi, regényes ördöglakat, mely Magyarország lerobbant panelházaitól Anglia fülledt koncerttermeiig, Olaszország árnyas sikátoraitól India ezerszínű forgatagáig járja be a világot egy titokzatos mítosz nyomában, ami talán most, ennek a könyvnek a lapjain születik meg éppen.

Emmanuil Roidisz - Johanna ​nőpápa
A ​Johanna nőpápa című regény modern feldolgozása annak a népszerű, bár a legújabb kutatások által megcáfolt középkori meselegendának, mely szerint a 9. században egy angol származású szerzetes, bizonyos Johannes Angelicus - valójában álruhás nő - került a pápai trónra, majd kétévi uralkodás után egy körmeneten gyermeknek adott életet, és belehalt a szülésbe. Roidisz művét nemcsak különös tárgya teszi értékálló könyvvé, hanem az, hogy szellemesen leplezi le benne a hamis eszményeket és a hamis eszményesítést. Ami pedig a legnagyobb érdeme: briliáns stílusa. Fennkölt, pompázatos nyelvét minduntalan hétköznapi, sőt profán mondatok szaggatják szét; a magasztos vagy ájtatos hangulatot árasztó passzusokat egy-egy váratlan anakronizmussal vagy "illetlen" párhuzammal teszi nevetségessé, mindig bámulatos leleménnyel, nem tisztelve semmiféle beidegződést, semmiféle sérthetetlennek tartott tabut. Így vált a könyv a korabeli görög irodalom stíluseszményeinek markáns paródiájává, a kor szellemi és társadalmi elmaradottságának leleplezőjévé, sőt a nagy hatalmú ortodox egyház éles bírálójává.

Covers_191348
elérhető
2

Sarkadi Imre - Regények
\"Dózsa ​György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel\" - írja Illyés Gyula irodalmunk egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összefonódott a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Regényírói munkássága a móriczi hagyomány tudatos vállalásával és folytatásával indul, de a népi irodalom szigorú valóságtisztelete ugyanúgy nyomot hagy prózáján, mint ahogy benne vibrál a modern irodalom gondolati igényessége is. Egyszerre volt kedvenc írója Tolsztoj és André Gide, A boldog ember Móricz Zsigmondja és az Iszony Németh Lászlója. Ezt bizonyítja regényírói munkásságának két fontos pólusa: a Gál János útja és A gyáva. Közülük az első Veres Péter Pályamunkások-ja és Szabó Pál Isten malmai című regénye mellett a paraszti felszabadulás maradandó értékű művészi dokumentuma. A másodikban a \"látványos teljesítményekkel való önérdekű parádézást\", az alkotó életre való képtelenséget és gyávaságot állítja pellengérre főhőse alakjában. Regényírói pályájának e két pólusa között olyan remekek sorakoznak, mint a Tanyasi dúvad (amelyből a Dúvad című nagy sikerű film született), a Viharban, a Bolond és szörnyeteg (az Elveszett paradicsom című kitűnő drámájának regényelőzménye), amelyekben kivételes művészi erővel ragadta meg a szocialista építés kezdeti éveinek társadalmi összeütközéseit s az új társadalom alapvető erkölcsi problémáit. Kötetünkben két, eddig még kötetben nem publikált regénye is szerepel. Az Elmentek-visszajöttek a felszabadulást követő évben született, és a Szabad Szó című lapban jelent meg folytatásokban. A hadifogolytáborban játszódó történet közvetlen egyszerűségével és mélységesen humánus szemléletével, alakábrázolásával ragadja meg az olvasót. Hagyatékából került elő az Oszlopos Simeon, a nagy sikerű dráma korai (1948) regényfeldolgozása. Kötetünk a Sarkadi-életműsorozat első köteteként jelenik meg,

Antoine de Saint-Exupéry - Éjszakai ​repülés
1900-ban ​született Lyonban, arisztokrata családban. 1944-ben tűnt el Korzika fölött, később derült ki, hogy felderítőgépét lelőtték a németek. Élete is, halála is legenda lett. Nem csoda. Hiszen a polgári repülés egyik úttörője volt, a szaharai és atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítője és megszervezője, így élete bővelkedett regényes-romantikus fordulatokban. Kétszer le is zuhant, de túlélte, bár haláláig sejtjeiben hordta „a gyáva test emlékező iszonyatát". Balesetei, kényszerleszállásai mesebeli tájakra sodorták, megjárta a Kordillerák fagyos kőrengetegét és átvergődött a Szahara izzó holdbéli tartományain. Ám a legizgalmasabb és legfontosabb a szellem kalandja volt számára, a falusi éjszaka magányában, a majdnem üres szobában, az íróasztal mögött megélhető nagy kaland, az írás kalandja.Íróvá a mestersége, pontosabban hivatása avatta: repülésről, repülőkről szól négy regénye, meg arról, ami a XX. század „metró és mozi közé szorult" embernyája fölé szálló, csillagok között bolyongó, tágabb, nem e világi horizontokhoz szokott ember szeme előtt feltárul. Az ég vándora odaföntről új módon veszi birtokba a földet, a felhők magasából már csak a tiszta lényeget, az igazi értékeket látja: az emberi méltóságot, nemességet, az önfeláldozást, hősiességet.Az 1929-ben, a Szaharában írt Déli futárgép-ben, az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején, 1931-ben született Éjszakai repülés-ben és Az ember földjé-ben, amely 1939-ből való, Saint-Exupéry ezeket a már-már lomtálba került értékeket fényesíti ki és mutatja fel, de sallangok, pátosz és illúzió nélkül. A hadirepülő-t már századosként az 1940-es francia összeomláskor írta, a hirtelen elharapódzott kishitűség és fogódzó-nélkül-maradás napjaiban. Az ernyesztő kétségbeesésnek ellenszegülő, kemény, tiszta hangú mű végén Hitvallásba foglalta megtisztult és megújult hitét, azt, hogy milyennek akarja látni az embert. Érvényes erkölcsöt próbált adni az érvénytelen régi helyett, a tettet magasztalva.Egy kiábrándult, ernyedt kor modern lovagja, egy emberszabású heroizmus apostola ő, művei pedig a helytállás, a halállal való szembenézés párjukat ritkító írói dokumentumai.

Leonhard Frank - Jézus ​tanítványai
A ​Jézus tanítványai című regény még az író hazatérése előtt, New Yorkban, 1949-ben keletkezett, mégis rendkívül eleven képet fest a háborúban összeomlott Németországról, a németség meghasonlásáról és a volt nácik üzelmeiről. De ugyanakkor tanúságot tesz az író hitéről is a tiszta szívű, egyszerű emberek győzelmében és a társadalmi megújulás lehetőségében.

Joseph Heller - Valami ​történt
Valami ​történt Bob Slocummal, a negyvenes évei derekán járó, jómódú, családos, középszintű vezető hivatalnokkal. Valami valamikor történt vele, ami félresiklatta az életét. Bob Slocum a neurotikus emberek rögeszmés megszállottságával kutatja életében és emlékezetében ezt a fordulópontot. Ilyen fordulópont persze nincs, az oknyomozó és egyre ziláltabb monológ is csak tünete a mélyebb gyökerű bajnak, a személyiség széthullásának. Bob Slocum mindazonáltal szorongásaival, zaklatottságával, elembertelenedésével egyszersmind nagyon is "normális" ember. Heller regényének legfőbb mondanivalója éppen ez: az amerikai szervezeti-vállalati embernek, az amerikai életforma e kulcsfigurájának normális élete maga a neurózis. A Valami történt regénytechnikai szempontból is bravúros teljesítmény. Szorongató, kegyetlenül pontos analízise egyszerre készteti az olvasót gyötrelmes azonosulásra és ironikus kívülállásra, amit Bob Slocum maga is szinte ilyen, kétfelé hasadt tudattal vizsgálja önmagát. És ezt a tudathasadásos állapotot, híven a regény alapképletéhez, mindig a "normális" hétköznapi élet közegében, a munkahelyi és az otthoni kisvilág mindig konkrét, mindig megragadóan hiteles és jellemző helyzeteivel teremti meg Heller, egy percre sem feledkezve meg az amerikai regényírónak arról a kimondatlanul is kötelező alapelvéről, hogy az olvasó a történetre kíváncsi.

Kollekciók