Ajax-loader

'interjú' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Zalatnay Sarolta - Ezt ​sem a zárdában írtam
Köszönöm ​ezt a könyvet a férfiaknak, akik hagytak mesélni... Köszönöm a nőknek, Czinkóczi Zsuzsának, Dollynak, Galambos Erzsinek, Hernádi Juditnak, Kondor Katalinnak, Kovács Zsuzsának, Kudlik Júliának, Lakatos Gabriellának, Mészáros Mártának, Pataki Áginak, Pécsi Ildikónak, Psota Irénnek, Ruttkai Évának, Szekeres Robertának, Törőcsik Marinak és az Édesanyámnak, akik többet mondtak el, mint amit valaha reméltem!

Halász Zoltán - Királynők ​- Királynék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalai Vivien - Stohl ​- Őszintén
Szabadságvágy? ​Vagy inkább valamiféle megzabolázhatatlan, s ezért akár önpusztításra is képes energia. Egy ember, akit leginkább ez az erő irányít. Ösztönök, vágyak, érzések - számítgatás és érdek nélkül. Vagy mondjuk másképp, beszéljünk egy felnőni képtelen, ösztönös kisgyerekről, aki nem mellékesen három lány édesapja. Valakiről, aki naivan, önzőn, hedonistán él meg minden pillanatot, de közben valahogy mégis szerethető marad. Aztán amikor arcába vág a valóság, meghökkenve próbál észhez térni. Stohl Andrást 2011. szeptember 6-án jogerősen tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, október elején vonult börtönbe. Előtte azonban hosszú heteket töltött azzal, hogy Szalai Vivien kérdéseire választ adjon, s ez az interjúkötet elkészüljön. Hogy miért? Mert abban bízott, az emberek így jobban megértik, árnyaltabb képet kapnak róla. S hogy ezáltal ő maga is jobban szembesülhet saját magával. Ez a könyv Stohl András vallomása - őszintén.

Eve Ensler - Tökéletes ​testek
Botox, ​bulímia, mell-implantátumok: valóban az önsanyargatás lenne a tökéletes testhez vezető út? Eve Ensler, aki maga is hadilábon állt az öregedéssel együtt járó alakváltozással, és már mindenféle radikális fogyókúrás módszerrel megpróbálkozott, végül elhatározta, hogy megtanulja elfogadni önmagát. Célja elérése érdekében különböző nők történeteit gyűjtötte össze a világból, akik hozzá hasonló rögeszmékkel küszködtek: a fiatal latin-amerikai lányét, aki őszintén megveti magát zsírpárnái miatt; a plasztikai sebész feleségéét, akit a férje – a tökéletességre törekedve – centiről centire átalakított; vagy az idősödő laptulajdonosét, akit máig kísért a gyerekkorában rákényszerített állandó edzések emléke. Útja során azonban olyan nőkkel is találkozott, akiknek nagy nehezen sikerült megbékélni alakjukkal: az afrikai anyával, aki minden testre úgy tekint, mint a természet sokféleségének a megnyilvánulására; az indiai asszonnyal, aki legyőzte futópad-mániáját, és mára már kifejezetten szereti kerekded formáit; vagy a csadorban járó afgán nővel, aki hajlandó a börtönt is vállalni a vaníliafagylalt ízéért. Ez a könyv megtanít végre feltétel nélkül szeretni a saját tökéletes testünket!

Havas Henrik - A ​sztár, a lúzer és aki az anyját kereste
Két ​külön világról van szó: Kelemen Anna a Rózsadombról indult, Molnár Anikó pedig Pomázról, egy vályogházból. Kelemen Anna pénzért szexel, Molnár Anikó pedig az illúzióért. A könyv egyáltalán nem időrendi sorrendben mutatja be a pomázi lány életét. A könyvben három kivétellel névtelenek maradnak a szereplők, annak ellenére, hogy Anikó partnerei közül többen felvállalták a kapcsolatukat, például Bochkor Gábor, vagy Kammerer Zoltán. Névvel "csak" Albert monacói herceg, valamint Sylvester Stallone szerepel, illetve Angelo, a színes bőrű táncos fiú, akivel bőségesen foglalkozott a bulvársajtó. A könyvnek három fő vonulata van: Egyrészt foglalkozik azzal a két monstre tévéműsorral, amely a celeb világba emelte Anikót, tehát a Való Világ reality show-val, valamint a Nagy Ő című partnerkereső műsorral. Szó esik természetesen a kulisszatitkokról, valamint a csatornák és a bulvármédia manipulatív együttműködéséről. Egyszerre tragikus és mulatságos a főszereplő szerelmi élete. Itt egymás után bukkannak fel az izgalmasabbnál izgalmasabb figurák. Az Anikóba reménytelenül szerelmes alkoholista, és impotens milliomos, a szeretőt tartó, de feleségétől rettegő másik milliomos, a kis srác, aki meghúzza magát Anikónál, csak azért, hogy pénzt takarítson meg, a sportoló, aki Anikó után megy a világ végéig, hogy csokit vigyen neki, az állatok szerelmese, aki két éjszakát is Anikó ágyában tölt, de szex helyett a horrorfilmek szerelmese, és végtelen sorban vonulnak fel a reménytelen férfiak, bár Anikó mindegyikben a lehetséges férjet és apát látja. És végül, a harmadik vonulat nem más, mint Anikó élete, az az út, amely Pomázról a gazdagok világába vezet. A reménytelen küzdelem egy jobb létért és apró győzelmek, potyogtatós budi helyett angol vécé, lavór helyett villanybojler és gáz. A könyv megjelenésekor kerül a bulvárlapok címlapjára az, amit Magyarországon még senki nem vallott be: Anikó milliós nagyságrendű összegért egy hetet töltött az egyik arab herceg vendégeként, több tucat tizenéves európai szépség társaságában. Hogy ott mi történt, az kiderül a könyvből.

Hámori Tibor - Piszkos ​Fred és a többiek...
"Egy ​ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől. - Félsz, Jenő? - kérdezte Magda. Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta: - Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"

Szilágyi János - Köszönöm ​az interjút!
Riportalanyok: ​Darvas Iván Novotny Zoltán Gyarmati Dezső Hernádi Gyula Szegvári Kati Berkesi András Marton Frigyes Gyarmati Andrea Szinetár Miklós Horváth Teri Lakatos Gabriella Sándor Pál Medveczki Ilona Ernyey Béla Szász Péter Kállai Ferenc Tabányi Mihály Pilinszky János Kudlik Júlia

Földes Anna - Színésznek ​született
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zombori Attila - Szexpiaci ​körséta
Mindjárt ​az első este szerencsénk volt. Felcsíptünk két japánt, akik köztudottan a legjobb vendégek. Borzasztóan gátlásosak, csak sandítanak a lányokra azzal a ferde szemükkel, nem mernek megszólítani senkit. Ha meg odamegy hozzájuk az ember, egy perc alatt rátérnek a lényegre, s megkérdezik, hogy mennyi? És villámgyorsak az ágyban. Ez pedig nem utolsó szempont. Meg vannak őrülve a nagymellű nőkért. Na, felvittük a japánokat az én lakásomra. Szó nélkül letették a 100-100 dollárt, aztán szépen eldiliztünk velük. Nem is tűnt munkának a dolog. Nem jutott az eszembe, hogy én most pénzt keresek. Akkoriban még nem csináltam olyan vadul a dolgot, mint később. Etettük, itattuk a japánokat, aztán persze megkapták azt is, amiért fizettek és szépen, sűrű meghajlások közepette távoztak. Igen elégedettek voltak. Mit mondjak - mi is.

Marguerite Duras - Oroszlánszáj
Valahol ​Franciaországban egy vonat tetején emberi testrészt találnak. Az ország túlsó csücskében egy másik vonat tetején egy másik emberi testrészt. Aztán megtalálják a harmadikat, a hetediket: kilenc vonaton kilenc emberi testrészt. És tulajdonképpen itt, ebben a detektívregény-alaphelyzetben, kezdődik ez a páratlanul izgalmas, modern eszközökkel elemző lélektani regény, nem is regény, inkább jegyzőkönyv, amely három magnetofonszalagra jegyzett beszélgetésből bontja ki a bűntény körülményeit, megrendítő, váratlan és szinte természetes indítékait, de a legnagyobb láttatóerővel a gyilkosság aktív és passzív szereplőinek egyéniségét. Duras nagy feszültségű "magánnyomozása" azoknak a tényezőknek a felderítésére irányul, amelyek a normálisnak tekintett emberi cselekedetektől eltérő cselekedetek kiválthatják.

Dr. Torgyán József - Antalltól ​Orbánig
Nincs ​más kiút, mint a 180 fokos fordulat! A gyökeres változtatás azonban nem áll a rendszerváltoztatás haszonélvezőinek érdekében. A zsákmányszerzők a jelenlegi igazságtalnan társadalmi rend fenntartásában érdekeltek. Ezért a nemzeti vagyon jelentős részét megkaparintó, megegyezéses-megélhetési hatalmi elit egészét el kell söpörni, és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívásával kell az új rend alapjait lefektetni. Csak így kerülhető el nemzetünk soha meg nem élt tragédiája, a kistelepülések lakosságának bádogviskókba nyomorítása, a munkások bérrabszolgasága és a társadalom visszafordíthatatlan elidegenedése ezeréves hitünktől és törekvéseinktől. A vérszívó, parazita elemek tobzódását meg kell szüntetni. Meg kell teremteni a munka és a munkájukból élők becsületét és létbiztonságát. Nem engedhetjük, hogy nemzetünk gátlástalan rabló bandák prédájává váljék. A magyarság már kisebbségbe került saját hazájában. De győztünk mi már egyszer így is. Most szinte reménytelen helyzetből kell ezt tennünk. Fogyatkozunk, ha nem teszünk, elapadunk. Ezért hadba kell szállnunk, hogy kiharcoljuk mindazt, ami megillet minket. Ehhez a harchoz szeretnék hozzájárulni a leghatékonyabb fegyverrel, e könyvemben feltárt igazsággal.

Sütő András - Sárkány ​alszik veled
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rangos Katalin - A ​képzett beteg
Rangos ​Katalin első kötete válogatás a szerző Klubrádiónak készített orvosinterjúiból. Gyerekként, ha meghallottam, hogy szüleim Kőhidai doktor bácsi kihívását tervezgetik, képzeletben egy speciális vegyszerrel spricceltem tele a szobát, mely arra volt hivatott, hogy ők felejtsék el az orvos kirendelését. Ezt a varázslást néha siker koronázta, néha nem, mindenesetre egész életemben féltem a tűtől, a kórházszagtól, és nem utolsósorban a betegségektől. Aztán úgy alakult, hogy egyre többet beszélgettem a rádióban orvosokkal, és elképedve értesültem egy csomó újdonságról. Műfül? Lenyelhető kamerakapszula? Kis "sámfák" az érben? Székletátültetés? Rájöttem, hogy mindez nem csak engem érdekelhet. Így született meg ez a könyv. Mert ha már elkerülhetetlen, hogy olykor ágynak dőljük, legalább legyünk képzett betegek. A szerző pályájának korábbi szakaszát a Magyar Rádiónál és Televíziónál töltötte, riportergyakornokként kezdte, kuratóriumi elnökként fejezte be több évtizedes újságírói tevékenységét a közszolgálatban, 2010-ben. Azóta Szabad Sáv címmel napi műsort szerkeszt és vezet a már említett Klubrádióban.Több mint húsz éve tanít a Színművészeti Egyetemen televíziós műsorkészítőknek szerkesztést és riporteri gyakorlatot. "Rangos Kati nemcsak képzett beteg, de igazi gyógyító. Bármikor kezébe adom a lelkem. Mert empatikus, ugyanakkor nem fél használni szikeéles nyelvét, ha arra van szükség. Így működik munka közben is. Ezért élmény őt hallgatni, olvasni." -Krizsó Szilvia

Juszt László - "...és ​én mégis élek!"
Minden ​kornak megvannak a maga szépségei, s megvannak a borzalmas, mindenképpen feledésre ítélhető oldalai. A baj csak ott van, hogy az ember ezeket a feledni való dolgokat el is felejti. Így azután időről időre ismét elköveti új helyen, új szereposztásban, új eszmék nevében. Nem tudnék az emberiség történetéből kiválasztani tíz olyan évet, amelyben - bármilyen társadalmi formában - ne lennének elnyomott, kizsákmányolt, megalázott, sárba tiport, embertelen életmódba kényszerített népcsoportok, társadalmi rétegek. Miért van az, hogy az ember felejt? Miért van az, hogy önnön szenvedésein átlépve, ugyanazokat könnyű szívvel okozza másoknak? Miért nem tudunk együtt élni békében, egymás mellett, kisebb és nagyobb tömegek? Miért lételeme az embernek az elnyomás? Hogyan lehet egyszer kilépni ebből az ördögi körből? Nincsenek gyermeki álmaim - ezért is biztos vagyok abban, hogy egy írás ezt a kérdést nem oldhatja meg. Mégis - ennek ellenére is -írni is kell! Le kell írni, hogyan szenvedtek és szenvednek embertársaink a mai napig is. Ha az ütések nyomai már el is múltak a testükről. Hiszen a szenvedést sokkal inkább a lélekben, mint a bőrén, csontján, húsán hordozza az ember.

Friderikusz Sándor - Szigorúan ​nyilvános
Szóval ​az úgy volt, illetve úgy van, hogy jó sorsom immárom a harmadik évad óta arra kényszerít, hogy járjam az országot, főleg Debrecent és egy-két nagyobb várost az úgynevezett talk-show-immal. Hangozzék ez akármilyen ironikusan is, becs' szóra komolyan gondolom, hogy jó sorsom vetett e műfaj partjára, hiszen ha nem alakul úgy, hogy kölcsönösen megválunk egymástól, mármint a Rádió és én, biztosan még mindig élek-halok azért a szakmáért, s mára már talán beleszürkülök, belefáradok a napi, hazai valóságot követő, egyre kilátástalanabb verklibe. Csakhogy megfosztottak az ott dolgozás lehetőségétől. Engedelmükkel, az okok sorolásától ezúttal eltekintenék, hiszen arrólküln könyv szólhatna. Legyen elég annyi, hogy az elválás nekem sokszor nyolc napon túli sérülést okozott. De végül mégiscsak sikerült felkelnem a padlóról. S ebben nem kis szerepe volt új gazdámnak, magának a talk-show műfajának. Ugyanis kitaláltam itthon, amit a világ már vagy tizenöt éve kitalált, azaz egy kisebb színpadon a legegyszerűbbnek látszó dolgot művelni: beszélgetés híres vagy érdekes emberekkel, közönség előtt.

Interj%c3%ba
Interjú ​I-II. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Interjú ​I-II.
Mi ​a fontosabb, mi az érvényesebb? - az alkotó szándéka vagy az alkotás? Úgyszólván minden esztétikai irányzat - joggal - egyetért benne, hogy a mű, az életmű a döntő, hiszen a regény, a vers, a dráma, ha egyszer formába öntötték, tovább éli a maga életét. És mégis: a legtöbb irodalomkritikust és olvasót érdekli a szerző személye is. Jogos kíváncsiság, mert az alkotó, ha nem is egyszerűen kulcsa alkotásának, személyes megnyilatkozásaival gyarapítja a mű megértésének lehetőségeit. Aki írót faggat, írói műhelytitkokat derít fel, kiváltságos helyzetben van: az írók komolyan veszik a szót, és többnyire szívesen válaszolnak a kérdésekre. Miért ír? Hogyan születik egy elképzelés, egy figura, egy szerkezet? Izgatja-e a közönség véleménye? Hát a kritikusoké? Milyen módszerrel dolgozik? Elégedett-e önmagával? Mi a véleménye pályatársairól? Hogyan érzi magát a világban, melyben él? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre felel a jelenkori világirodalom 27 alkotója - olyan írók, akik nem szerepeltek az Interjú 1964-ben megjelent két kötetében

Kabdebó Lóránt - A ​háborúnak vége lett
Kabdebó ​Lóránt e hallatlanul izgalmas interjúkötetében mai életünk egész élettörténete: a második világháború, hazánk felszabadulása és az azt követő koalíciós időszak felidéződik. Interjúalanyai - irodalmi és képzőművészeti életünk kiemelkedő egyéniségei - történelmi távlatból tekintenek vissza a sorsdöntő évekre. E történelmi távlat már lehetővé teszi a lelkiismeretes számbavételt, az emlékek szembesítését, a dokumentumok árnyalt értelmezését. Négy-öt év (ha tágabban nézzük, akkor is csak egy évtized) történetét felidézve tulajdonképpen Magyarország történelmének egésze sűrűsödik össze: egy ezeréves múlt jutott akkor csődbe, és váltott át a századok óta várt új rendre. Hónapok, napok alatt kellett megváltoztatni egy ország társadalmi, politikai, kulturális szerkezetét. Ritka szerencsét és felelősséget jelentett e változás résztvevőjének lenni.

Covers_351169
elérhető
0

Varga Zsuzsa - Palotás
"A ​kocsim ablakán kint van a képviselői igazolványom másolata, amióta bekerültem a parlamentbe, és ez nemhogy a kocsim kárára volna, hanem inkább megvédi. Én az ország bármelyik pontján bármelyik üzletbe, étterembe vagy más nyilvános helyre bemehetek, és egész biztos lehetek benne, hogy semmiféle atrocitásnak nem teszem ki magam. Különben a Magyar Demokrata Fórum tagjai és szavazói körében a legújabb közvéleménykutatási adatok szerint is a harmadik helyen állok. Göncz Árpád az első, Antall a második, és ezután következem én. Jóval hátrább van nálam Kónya Imre, Csurka István..."

Keleti Judit - Tudósítás ​B. A. életéről és öngyilkosságáról
Milyen ​lelki és társas történések vezettek a 40 év körüli értelmiségi férfi, B. A. önkezű halálához? Milyen társadalmi, társadalomlélektani folyamatok, feszültségek, ellentmondások sejlenek föl az öngyilkosságban végződő élettörténet hátterében? A pszichológus szerző ilyen kérdésekre keresi a választ könyvében, amelyben azokat az interjúkat dolgozza fel és elemzi, amelyeket B. A. barátaival, ismerőseivel és hozzátartozóival készített. Ennek során kibontakozik a nem mindennapi tehetséges, sokak által becsült és szeretett, ámde összetetten nehéz sorsú férfi életének és öngyilkosságának története. A sors és az életút egyedi, olyan azonban, amely az interjúk érdekessége, izgalmas és dinamikus kompozíciója, valamint B. A. személyiségének sokszínűsége folytán bőven kínál lehetőségeket az olvasónak arra, hogy továbbgondolja, saját élményeivel, tapasztalataival egészítse ki az olvasottakat.

Marsall László - Negyvenegy ​öregek
Részletek ​egy Marsall Lászlóval készült rádióinterjúból: - Aki Marsall Lászlóval behatóbban akar megismerkedni, három verseskönyvét tanulmányozhatja. Az első címe Vízjelek, a másodiké Szerelem alfapont, a harmadiké: Portáncfigurák. Most az öregek felé fordultál. Miért? - Talán azóta foglalkoztatnak az öregek, amióta kezét csókolomot köszönnek nekem a gyerekek. Azóta érzem azt, hogy nekem is be kell szállnom abba a hajóba nemsokára, amelyik az öregeket szállítja az időóceánon. Attól fogva elősorjáztak bennem azok az öregek, akikkel kapcsolatba kerültem, tanáraim voltak, vagy alkalmi ismerősök, vagy a történelem, a mitológia kivetülő és kimerevített árnyképei, nagy példái az öregkornak. Hirtelen elkezdett az egyik vers a másikhoz kapcsolódni... - Az öregség foglalkoztat, vagy a halál? - Mind a kettő. Az öregeket szánja az ember, mert az a korszak gyerekcentrikus korszak. Az öregek legjobb esetben úgy jönnek számításba, hogy jó az öreg a háznál; de legtöbb esetben teher a háznál, teher a társadalom számára is. Eltartottak. Nincsenek kialakult intézményeink, amelyek az öregekkel foglalkoznának. Egyfelől így. Másfelől: a világ elöregedőfélben van. Ezt tudjuk. Egyre sokasodik az öregek száma az elkövetkező évtizedekben, és elsősorban nem amiatt, hogy a halálozási arány csökken, hanem a születési arányszám, az csökken. - Az utóbbi két-három esztendőben igen sok verset publikáltál. Azokban egy áradóan gazdag, eleven majdnem azt mondtam, pompázó természetben jelenik meg a halál, valamilyen nyers, kíméletlen, már-már ordításra kész fájdalom kíséretében. - Valahogyan úgy érzi az ember, hogy az élet értéke a halálban, mint tükörben jelenik meg. Úgy, ahogyan Rilke beszélt erről több versében, hogy az ember saját halálával szemben áll, az állatnak csak veszte van. Az élet értékét az ember számára éppen a halál alapozza meg. Fekete tükröt látsz, és abban színes tükröződést. Meg kellett tanulnom, mi az, hogy az ember elveszíti valaki legkedvesebb hozzátartozóját, s ezzel a halál sokkal közelebb kerül hozzá, mint a saját halála. Felhívja a figyelmet minden halállal összefüggőre. Többek közt előtérbe kerül az, amit Heidegger említ valahol, a gondoskodás, a lét pásztorlása. Egyébként az öregségnek-öregedésnek kultúrája van. Meg kell tanulni öregnek lenni, hogy az ember megkönnyíthesse életének ezt a korszakát, akkor személyiségében is erősebb lesz. - Segíteni akarsz a versekkel? - Esetleg, ha ezzel lehet. Nem tudom, hogy mit akarok, az embernek nincsenek szándékai, amikor verset ír. Jönnek, egyik a másik után, öregek - versek... Felvonul bennem az öreg nemzedék. Talán ez a felvonulás érdekel.

Lengyel László - Várszegi Asztrik - Beszélgetőkönyvecske
Katolikus ​püspök, szerzetes és szabadgondolkodó értelmiségi Magyarországon nem folytatott még párbeszédet életről és ha­lálról, emberről és Istenről, földi és égi világról. Ez a kicsiny beszélgetőkönyvecske talán egy botrány utolsó és a megértő kézfogás első jele. A pannonhalmi bencés főapát elfogulatla­nul és címét, rangját feledve, egyszerű emberként beszélgetett, miként én is azon igyekeztem, hogy előítéleteimet, beidegző­déseimet kizárjam ebből a beszélgetésből. A párbeszéd egyenrangú felek párbeszéde. Egyikünk se érezte annak szükségét, hogy a másikat kioktassa, megtérítse. Megér­teni akartuk egymás szempontjait, rezdüléseit itt az ezredfor­dulón. Elismertük a másik jogát a hitre és a nem-hitre... Tréfálkoztunk azon, hogy a főapát urat hogyan kísérti meg az ördög személyemben. Valójában párbajunk inkább a kóbor lovag és a befogadó szerzetes játéka. Ő játszott a bűn és erény, a fény és sötétség kockáival. Azután mindketten feldobtuk a tudás és tudatlanság gnosztikus kockáját. Egy szabályokkal rendelkező játékot játszottunk. Szórakoztatót, néha vérre me­nőt, de mindig becsületest. Szigorúan tiszteletben tartottuk a játékszabályokat. Ennek annál is inkább jelentőséget tulajdoní­tottunk, mert beszélgetésünk újra meg újra élethelyzeteket, er­kölcsi próbákat érintett - voltak-e, vannak-e és főként lesznek-e eligazító, betartható regulák?... Ez a könyv szabad könyv. A szabadság hatja át minden sorát. Várszegi Asztrik a II. Vatikáni Zsinat által megújult katolikus egyházat képviseli függetlenséggel és alázattal. Én felszabadult értelmiségi vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Másoktól nem várhatjuk el, nem követelhetjük, hogy felelőssé­get vállaljon elődeink hibáiért és bűneiért, de magunktól igen. Elvállaltuk ezt a felelősséget. Lengyel László

Illyés Gyula - Hajszálgyökerek
„A ​Hajszálgyökerek nem teljesen véletlen könyvcím - írja az elmúlt három évtized kötetben kiadatlan esszéit, portréit, útirajzait, tanulmányait és interjúit keletkezésük sorrendjében összefogó, új könyvéről Illyés Gyula. - Eredetileg egy cikksorozat tetejébe íródott, akkor még így: A nemzeti érzés hajszálgyökerei. Még előbb pedig, a kézirat fejére így: A közösségi tudat hajszálgyökerei. A hajszálgyökerek a gondolat tapogatózását akarták érzékeltetni. Az eszmék, akár a fák, a derék- és karvastagságú csápjaikkal tartják magukat egyenesen a termő talajon, a valóságban. De napi táplálékukat a cérnavékony, a csipkefinom bolyhocskáikkal szerzik. Azokkal végzik terjeszkedésüket is, azokkal a kis előőrsökkel. Mi táplálhatja vajon - vagy mi mérgezheti - napjainkban a nemzeti érzést? - eredetileg tehát ezt a vizsgálódást akarta bevezetni ez a növénytani hasonlat. De a vizsgáló módszert nem akkor használtam először. Nem is utoljára. Mi biztosítja vajon még egy-egy - a nemzeti érzésnél is alaposabban körülírt, mert régebb óta megfigyelt - jelenség mai talpon állását, meggyökeresedettségét? Mivel erősíti vajon korunk ezt és ezt az eszmét, és satnyítja meg amazt? Azaz, hogyan működik vajon jelenlétünkben a közösségi tudat? Hol s miképp észlelhető a szellemi - s a művészeti - élet érintkezése a valóságos, a köznapi élettel: hogyan hat az egyik a másikra? Ez a nem műfaj szerinti, hanem - nagy szökkenésekkel is - időrendben való fölsorakoztatás tán arra is jó lesz, annak a nyomon követésére: mint alakul, fejlődik, tér vissza újra egy elmében egy gond, századunk tán legnagyobb soron levő gondja. Hogy az anyagi termelés megszervezésével, a testet tápláló közösség megteremtésével párhuzamosan, hogyan alakítsuk ki azt a közösséget, első föladatként azokat a közösségeket, amelyek a szellemet táplálják egészségesen; amelyek a tudatot - a szívet - szabadítják emberhez méltó létre. Útleírásban, könyvkritikában, visszaemlékezésben merülnek föl azok a hajszálgyökérhez hasonlított kérdések: mi is a nemzet, az emberek értékvédő összetartozása, itt és most? És hogyan szolgálhatja azt a majdani egy nagy hazát az irodalom? Hogy működése több legyen, mint az elme fényűzése. Mi indokolja ilyen fejtegetések láncolatában fölvillantani Baudelaire, Breton, Picasso alakját, a jövőre szűkülő éles szemükkel? Irányjelzőül, hogy milyen tágnak akarjuk mi is azt a jövőt, a mégis, lám, megteremthető otthont."

Carla Galli - Jósnő ​vagy boszorkány?
Napjainkban, ​amikor az embereknek szükségük van lelki támaszra, él közöttünk egy asszony, aki erőt, bátorságot táplál lényünkbe. Figyelmeztet, óv, tanáccsal szolgál. Ki ő ez a titokzatos asszony? Jósnő? Vagy Boszorkány? Egy asszony, aki madarak, mókusok, virágok között egy roskatag, körfolyosós bérházban űzi mesterségét. Arra hivatott, hogy a saját hányatott sorsa ellenére is bekopogjon és betekintsen az emberi lélek legmélyebb zugaiba. Emberek százai tárják fel lelküket, sorsukat a kopott kis szobában. Őt becsapni nem lehet. Belénk lát, ismeri sorsunkat, jellemünket, látja jövőnket. Tündér Ilona. A könyv főszereplöje Inkognitóját megőrzi a könyvben, hiszen neves személyek, színészek, politikusok és természetesen mi, kisemberek is újból felkeressük Őt: Mit tegyek, mi lesz velem? És ő nem kérdez. Nem érdekli ki vagy. Elmondja jövődet. Létezhet, hogy elmondja, mikor, kivel kössünk üzletet, kivel ne? Látja, hogy kivel találkozzunk életünk során, kitől szakadunk el? Kitől óvakodjunk? Figyelmeztet betegségre, balesetre? Látja-e halálunkat, beszél-e róla? Mi a véleménye az asztrológiáról, a spiritualizmusról, a reinkarnációról? Boszorkány, aki szíve szerint megállítaná az utcán az idegent, figyelmeztetni: Vigyázz idegen, bajban vagy! Ne légy szomorú, nemsokára boldog leszel! Ezekre és más érdekes kérdésekre ad választ az olvasónak az újságíró-szerző riport formájában megírt könyve.

Brian Winter - Pelé ​- Csak a foci
Foci. ​Futball. Labdarúgás. A világ legnépszerűbb sportját számos néven emlegetik, de egyvalamiben évtizedek óta egyetértenek a szurkolók: minden idők legnagyobb játékosa Pelé. Ebben a könyvben a legendás sztár, a labdarúgás nagykövete a futballban rejlő fantasztikus lehetőségekről gondolkodik, és most először mesél az életéről, számol be tapasztalatairól, páratlan élményeiről. Messi, Ronaldo és Beckham előtt ott volt Edson Arantes do Nascimiento, akit egyszerűen csak Pelé néven ismertek. A brazil nemzeti kincs, aki a pályán nyújtott bámulatos teljesítményével milliókat kápráztatott el: ő az egyetlen labdarúgó, aki háromszoros világbajnoki címmel büszkélkedhet, és húszéves pályafutása alatt 1283 gólt szerzett annyit, mint senki más. Most, hogy több mint hatvan év után ismét Brazília rendezi a világbajnokságot az az ország, amely sokak véleménye szerint tökélyre fejlesztette ezt a sportot , a labdarúgás különleges lehetőségeket kínál a globális szintű változások elősegítésére. És a torna hivatalos nagyköveteként Pelé készen áll arra, hogy a haladás ikonja legyen. Pelé most először tekinti át a labdarúgás elmúlt néhány évtizedének történetét, és új megvilágításba helyezve vizsgálja, milyen szerepe van a futballnak abban, hogy közel hozza egymáshoz a világ különböző országaiban élő játékosokat. A sport globális nagyköveteként beutazta a világot, és jótékonysági szervezetek támogatójaként hirdeti, hogy a labdarúgás nagyon pozitív hatással lehet fiatal férfiak és nők, nehézségekkel küszködő közösségek, sőt akár egész nemzetek sorsára is. Alapos részletességgel, megejtő nyíltsággal beszél a legmeghatározóbb élményeiről, szívet melengető történeteket mesél el, keserves tapasztalatok árán kiérlelt bölcs gondolatokat oszt meg az olvasóval, és áttekinti, milyen újabb távlatok nyílhatnak a labdarúgás előtt. Ez Pelé hagyatéka: igyekszik továbbadni mindent, amit tanult, és ösztönző hatással lenni az új nemzedékekre. Könyvében részletesen leírja, milyen ambiciózus céljai vannak a sport és ezáltal az egész világ jövőjét illetően.

Lázár István - Vélemények ​és vallomások
Interjúk: ​Faluvégi Lajossal, Fülöp Józseffel, Huszár István, Pozsgay Imre, Rakonczay Zoltán, Romány Pál, Schulteisz Emil, Szabó István, Veress Péterrel

Fodor_j%c3%a1nos_-_cseveg%c3%a9s
elérhető
1

Fodor János - Csevegés
A ​népszerűvé vált televíziós műsor riportere, Fodor János újból beszélgetést kezdeményez a képernyőről már ismert, s egyébként is közkedveltségnek örvendő riportalanyaival: számos neves színművésszel (Cserhalmi György, Garas Dezső, Temessy Hédi, Psota Irén, Bodnár Erika és mások), Gregor József énekessel és egy-két extravagáns személyiséggel (a 60-as évek exkluzív bárhölgye, a magát nővé operáltató férfi stb.) beszélget. Felkészülten, imponáló lelkiismeretességgel kérdez, láthatóan előzetesen igen alaposan megismerkedett interjúalanyaival - kritikák, nyilatkozatok révén, melyekből gyakorta idéz is. Előítéletek nélkül, nyitottan fordul hozzájuk, s az olvasó is érzékelteti azt a bölcs empátiát, amelynek hatására megnyílnak a beszélgetőtársak. Legtöbbször vallomássá kerekedik egy-egy csevegés, s az olvasó megrázó életmozzanatokról is hallhat. Az interjúgyűjtemény legmegrendítőbb vallomása éppen egy komikus szájából hangzik el; Kabos László beszél mautthauseni emlékeiről. Egy-egy fekete-fehér kép is készült a kérdezettekről, Dunai Tamásról, Csákányi Lászlóról, Tábori Nóráról és a többiekről. ; Dalszövegek szerepelnek a kötet végén; létezik ugyanis a kötetnek egy exkluzív kiadása is (kazettával vagy CD-lemezzel együtt jelenik meg) - hiányzik azonban belőle a tartalomjegyzék. - Minden érdeklődőnek ajánlható, aki szeret olvasni a híres emberekről.

Fejes Imre - Eddie ​Murphy
2 ​milliárd dollár. Ennyi bevételt eredményeztek eddig Eddie Murphy filmjei. Soha egyetlen fekete színésznek sem sikerült még ez. Mi a siker titka? Talán ebből az interjúkötetből kiderül.

Illés Lajos - Szereti ​Ön az állatokat?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baló Júlia - Sztárinterjúk ​forgatás közben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_194281
elérhető
2

Karinthy Ferenc - Dialógus
Nincs ​régi élet és modern élet. Minden élet modern. Az Odüsszeia rendkívül modern, mert akkor az volt a jelen idő. Ez a mai jelen idő engem rettenetesen érdekel. De a magam munkáját nem tudom kiszakítani abból a szerves folyamatból, ami a magyar irodalom.

Covers_260570
Szakmák ​könyve Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szakmák ​könyve
"A ​kiadvány 200 foglalkozást (munkakört) mutat be kilenc kategóriában: szerepelnek benne vezetõ irányítók, szakirányítók, beosztott irányítók csakúgy, mint szolgáltatók, irodai foglalkozásúak, agrár- és ipari dolgozók, gépirányítók és fegyveres testületiek. Az egyes kategóriákon belül azok a szakmák kaptak helyet, amelyekben a legtöbb munkavállalót foglalkoztatják Magyarországon. A kiadványban a szakmák gyakorlói, mûvelõi is teret kaptak: 200 interjú mutat be egy-egy személyes életutat, a megszólalók elmondják, miért éppen azt a foglalkozást választották, hogyan látják a szakma és a saját jövõjüket, nehezen jutottak-e álláshoz, bíznak-e abban, hogy az meg is marad a számukra."

Havas Henrik - Az ​első számú közellenség
Én ​be merem vallani, hogy igenis már nagyon sokszor elfogott a félelem életemben. Ha valaki azt állítja, hogy soha nem fél, az hazudik. Ez egy olyan mechanizmus, ami a saját érdekünkben alakult ki bennünk az evolúció folyamán. Értünk van, és csupán rajtunk múlik, hogy miként kezeljük: a félelem uralkodik felettünk, vagy fordítva. Én magam minden egyes komoly akciót megelőzően féltem. Egyfajta kábítószer volt a számomra. Vágyakoztam utána, mint a drogos az anyag után. Jelenleg majd 20 000 ember ül börtönben Magyarországon. A rácsok mögött az elítéltek egy teljesen külön világba kerülnek, amelynek saját szabályrendszere és értékrendje van. A legtöbbeknek pokolian nehéz alkalmazkodni, de vannak olyanok, akiknek ez a világ sokkal otthonosabb, akik nagyobb tekintélyt vívnak ki maguknak a rácsok mögött, mint a külvilágban. Dodi az utóbbi típusba tartozik. Az ország összes börtönében ismerik a nevét: a rabok és az őrök egyaránt élő legendaként tekintenek rá. Gyerekként tartóztatták le először, azóta ki-be jár a börtönből. Legtöbbször rablásért, betörésért csukták le, és majd minden alkalommal próbálkozott szökéssel. Egyik ilyen, sikeres akciója után nevezték ki az őt kereső rendőrök az első számú közellenségnek. Havas Henrik hónapokon keresztül interjúzott vele. Dodi kendőzetlenül mesélt neki a gyerekkoráról, a bűncselekményeiről, a börtönéletről, a szökési kísérletekről. Az első számú közellenséget olvasva nemcsak a bűnelkövetés lélektana vagy az igazságszolgáltatási rendszer problémái tárulnak fel előttünk, hanem az elmúlt évtizedek Magyarországának történetét is új szemszögből ismerhetjük meg. Havas Henrik újságíró, televíziós és rádiós műsorvezető, közéleti szereplő. Számos nagy sikerű riportkönyv szerzője, gyakran foglalkozik provokatív, súlyos témákkal. A Libri Kiadónál eddig megjelent művei: Könyörtelenek Életre ítélt gyilkosok (2012) Szeretők Hálószobatitkok férfi és női szemmel (2013) Az a helyzet, hogy sokszor használtam eszközöket. Az eredeti nyomán az én mondásom úgy szólt: ha rövid a kezed, toldd meg egy bozótvágóval, vagy egy kilencmilliméteres pisztollyal. Ennek megfelelően mindig különböző eszközök voltak nálam: bokszer, vipera, szamurájkard, bozótvágó vagy lőfegyver. Viszont nem mindenhol vehet elő egy szamurájkardot, főleg lőfegyvert az ember, ezért én sokkal jobban szerettem a bokszert. A bokszerrel újra és újra lehet ütni, méghozzá közelről. Hallani, ahogy a palinak törik az állkapcsa, ropog a fogsora. Semmi máshoz nem hasonlítható, amikor a véres péppé zúzott húsban tompán tocsogva csattan, szinte húz az ütés! Ez olyan euforikus érzés, mint amikor szétárad az emberben az az adrenalin, és megszáll valami kurva lebegés.

Kollekciók