Ajax-loader

Saláta / #452

Értékteremtő magyarok - könyvajánló és kiadói rukk

Hazam_dij_noemi

A Kossuth Kiadó küldetésének tekinti azon könyvek kiadását, amelyekből nem lesz kasszasiker, de amely kiadványok mégis fontosak, mert értéket közvetítenek: tudást, hagyományt, véleményt, amelyből mindenki leszűrheti a maga tanulságait, átélheti a közösséghez tartozás élményét, lehet büszke, vagy egyszerűen csak elégedett. Három könyvet ajánlok figyelmetekbe. Az első László Ágnes Értékteremtők 2016 c. könyve, amely a Hazám-díjasok emberi oldalát mutatja be. A második kötet Vekerdy Tamás neve fémjelezte Naplók könyve – a cím önmagáért beszél. A harmadik mű Bálint György Emlékfoszlányok című könyve. Olvassátok a könyvajánlót, és a kiadó jóvoltából szerezzétek meg a köteteket prerukkról!

László Ágnes: Értékteremtők 2016

László Ágnesről azt tartják szakmai berkekben, hogy ő az az újságíró, akit érdekel a válasz is arra, amit kérdez az interjúalanyától, és ez nagy szó. Semmiképpen sem mondhatjuk, hogy könnyű műfaj az övé, olyan kaliberű emberekkel leülni beszélgetni, mint ebben a könyvben, akik már láttak, hallottak és átéltek szinte mindent, és mindennek az ellenkezőjét, akik a fals ritmust nemcsak nem szeretik, hanem meg is torolják: büntetlenül az ő idejüket már nem lehet rabolni. László Ágnes óvatos, érzékeny, mégis célratörő, okos kíváncsisággal faggatta ki a 2015-ben Hazám-díjjal kitüntetett személyiségeket, akiknek nemcsak a műveire, tevékenységére, hanem az alkotások mögött meghúzódó emberre is kíváncsi volt.

LaszloAgnes1.jpg

Aki kérdez: László Ágnes

A Hazám-díj 2001-ben került először átadásra. Alapítója a XXI. Század Társaság. Tagjai József Attila emlékére alapították. A díjat minden év novemberében a magyar szellemi élet 7-7 kiválóságának ítélik oda. A Hazám-díj kuratóriumának tagjai garantálják, hogy érdemtelen név nem kerülhet a kitüntettetek közé: dr. Vámos Tibor (akadémikus, villamosmérnök, a kuratórium elnöke); Ágh Attila (professor emeritus, politológus); Gönczöl Katalin (professor emerita, kriminológus); Kocsis András Sándor (XXI. Század Társaság elnöke); Romsics Ignác (akadémikus, történész); Spiró György (író); dr. Varga Gyula (professor emeritus, közgazda).

2015-ben is hét ember találtatott méltónak a Hazám-díjra. Lássuk, kik ők!

Baranyi Ferenc költő, műfordító
„Egész pályafutásom alatt törvény volt számomra,
hogy ne csak magyarul – hanem magyarán is szóljak.”
„Nem lekötelezett, hanem elkötelezett költő maradtam.”

Keres Emil színművész
„ A színész a magánéletét csak mellékesen éli, akár tud róla, akár nem, akár tetszik neki, akár nem, egyszerűen nem lehet másképpen élnie.”

hazamdijtek2.jpg

Csoportkép a díjazottakkal

Maurer Dóra grafikus
„Számomra nem a kitüntetések az igazi visszaigazolásai annak, hogy csináltam valamit az életemben.”

Snétberger Ferenc zeneművész
„Nekem a zene az életem.” „…ez másképp nem működik. Ha valaki csak rutinból csinálja, akkor jobb, ha abbahagyja.”

Szabó István nyugalmazott tsz-elnök, paraszt- és agrárpolitikus
„…ne hülyéskedjünk már, hogy Kínából hozzuk a fokhagymát, Hollandiából a sárgarépát…” „…a mi kitörési lehetőségünk csak a mezőgazdaság!”

Ungvári Tamás író
„Olyan történetet soha nem írtam meg, amelyben én valamiben győztem… az irodalom a vesztesekről szól”.

Posztumusz Hazám-díj: Ferenczi Krisztina színművész, író, újságíró
„Az ember nem tudja magát a hajánál fogva felemelni.”

Miért olvasd el a könyvet? Mert halvány mását sem tudom visszaadni annak a hangulatnak, annak a gyakran könnyed mondatokba foglalt súlyos mondanivalónak, amelyek leszűrhetők a riportokból. Mert olyan emberek nyilatkoznak, akikre figyelni érdemes. Nem kell, nem muszáj: csak érdemes.

László Ágnes könyvére itt licitálhattok:

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Vekerdy Tamás: Naplók könyve

vekerdy_2.jpg

A szerző, Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamást mindenki ismeri.
Mindenki.
Főleg kisebb-nagyobb gyerekekkel kapcsolatos tevékenysége, írásai közismertek, de ezenkívül kirándul ő más műfajokba is. Jelenleg naplókat, naplótöredékeket bocsát útjára a nagyközönség felé, amelyeket ő és rokonai írtak semmiségekről és történelemmel átszínezett tényekről – véleményként.

Az első mindjárt Böske naplója 1924-től, amikor még a skót diakonisszák iskolájában a kettes a mai négyest jelentette, amikor Erdős Renée-t olvasni szabad ugyan, de a szülők nem örülnek neki, amikor Zahoreczky teniszezni hívta (Zahoreczkyék Felvidékről menekültek), amikor Sági, a gyorsíró tanár később nagy nyilas lett, amikor a mai Művész mozi Décsi volt, amikor sárga csillagot kellett viselni, mert sárga csillagot kellett viselni, amikor a fiatalságot beárnyékolta a történelem.

Másodjára 1944-45-ben járunk, a napló írója már Vekerdy Tamás. Amikor Szálasi úgy jön, mintha menne. Amikor Böskét, a nagynénjét Auschwitzba vitték, hogy soha ne jöjjön onnan többé vissza. Amikor Horthy kiugrási kísérletétől volt hangos a rádió. Amikor Hitlert szidni nagy bátorságra, vagy észtvesztő botorságra vallott. Amikor karácsonykor már Vecsést ágyúzták. Amikor muszáj volt az oroszokkal okosnak lenni az asszonyoknak. Amikor orosz kenyeret ettek, arany stopperóráért.

Harmadjára 1956-58-ról szól a napló. Ugye mindenki emlékszik, milyen idők voltak azok?
Aztán békeidők, rendszerváltás utáni idők naplóbejegyzései, reflexiói, cikkei következnek, amelyek érvelnek, vitáznak, utat keresnek, utat mutatnak, hisznek és hitetlenkednek.

Vekerdy Tamás könyvére itt licitálhattok:

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Bálint György: Emlékfoszlányok

balint_gazda.jpg

A szerző, Bálint György

Bálint György mindenki Bálint gazdája, aki pár évtizede „tért meg” a háztáji kertészkedés apostolává, és nyüstöl minden telekkel rendelkező embert, hogy ne csak fű és tuja legyen abban a kertben, hanem veteményes borsóval, uborkával, sárgarépával, gyümölcsfákkal és szőlővel. Mert a saját termés az saját termés, közelébe se jönnek a piacról beszerzett áruk (már, ha sikerül az évünk, persze).

Most privát történelmét osztja meg velünk:

- gyermek és ifjúkorából (a ház őrangyaláról, aki több volt, mint házvezetőnő, a gödöllői dzsemboriról, kimerítő értekezést olvashatunk a napszámosok ebédjéről, továbbá a jégverem gyakorlati funkcióiról és a körülötte lévő teendőkről, a birkanyírásról, a falusi kereskedelemről, stb.)
- küzdelmes férfikorából (munkaszolgálatról, a kenyér szentségéről, a háború végéről, 1956-ról, Kicses Kalendáriumról, dohánytermelés és dohányzás kérdéséről, és egyéb, szívnek, léleknek kedves anekdotákról).

A könyv nagyobb része apró történésekből áll, valóban egy-egy emlékfoszlányból, amelynek nincs országos híre, csak a szereplők számára fontos. És nekünk, olvasóknak fontos, hogy emberek tudjunk maradni nehézségeken, gondokon is keresztül. A természet és a józan ész segít! – sugallja mindenki Bálint Gyuri bácsija.

Bálint György könyvére itt licitálhattok:

A képek forrásai sorrendben:

A főkép Bruzák Noémi munkája, MTI. http://ujszo.com/online/kultura/2014/11/09/hazam-dij-szigeti-laszlonak_
http://www.nagygeneracio.hu/radiomusor/2016-os_evad/05_18-i_adas_Laszlo_Agnes_ujsagiroval
http://www.snetbergerkozpont.hu/hu/Hirek/2015-11-14/Hazam-dij
http://felelosszulokiskolaja.hu/index.php/2015/01/04/vekerdy-tamas-erzelmi-biztonsag-kell-a-gyereknek-nem-hajsza/
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/balint-gyorgy-92-eves/

Blog_logo