Ajax-loader

Móra Ferenc könyvei a rukkolán


Móra Ferenc - Nevenincsen innen, Nekeresden túl
Nevenincsen innen, Nekeresden túl... Ugyan hol másutt játszódhatnának Móra Ferenc meséi, kisnovellái? Mese és valóság határán, ahol a szerzőn kívül csakis a kisgyerek érzi otthon magát. Királyos meséket és történelmi regéket válogattunk össze ezúttal Móra gazdag írói terméséből - óvodásoknak és kisiskolásoknak. Huszonnégy történetet a magyar múlt valóságos és képzelettel festett hőseiről, a honalapító Árpádról és az igazságos Mátyásról, csalafinta udvari bolondokról és rászedhető török basákról, dicsőséges fejedelmekről és szeretni való szegény emberekről.

Móra Ferenc - Csicseri ​történet
Aranyszívű ​szegény gyermekekről és öregekről, aranyhajú Vilmácskáról és sétára induló Pankáról, habókos Fityókról és bolondos csicseriekről mesél a bűvös hangú író, s történeteivel könnyedén fakaszt mosolyt, könnyet és kacagást. Világában csak futó árnyék a rossz, a szív jósága átfénylik a szegénység rongyain is - jó az ember, vallja olyan hittel, ahogy csak a gyermek vallja, aki mindenben a szépet és a jót keresi, és ezért meg is leli. Gyermekirodalmunk nagy klasszikusának kisgyermektárgyú elbeszéléseit és meséit gyűjtöttük egybe sorozatunk második kötetében, Reich Károly ihletetten keltette életre a Móra megálmodta alakokat.

Móra Ferenc - Dióbél ​királyfi / Kincskereső kis ködmön
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Csalavári ​Csalavér újabb kalandjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Az ​ember feje nem füge
Móra-sorozatunk ​utolsó kötetének anyaga változatos, ismét bebizonyosodott, hogy Móra Ferenc mennyire sokoldalú író, s bármiről ír, egyformán élvezetes olvasmány, legyen az régészeti feltárás, derűs betyárhistória, iskolai emlék, történelmi visszapillantás. A novellákat át- meg átszövi az anekdota, amelyet az író olyan nagyszerűen ad elő, hogy még az ismerős adomákat is szinte újjávarázsolja. A kötet minden írása igazi olvasmányélmény. Reich Károly nagyszerű rajzai elevenítik meg Móra hőseit.

Móra Ferenc - Könnyes ​könyv
Nagy ​ifjúsági írónk 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, akinek hatására 1905-től Az Én Újságom című gyermeklapba írt, melyben 1922-ig több mint ezer írása jelent meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták, a magyar irodalom klasszikusává tették, ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy ilyen munkásság mellett 1920-ban megjelentette az első, felnőtteknek szánt verses kötetét, a Könnyes Könyvet is.

Móra Ferenc - A ​kéményseprő zsiráfok
Móra ​Ferenc meséinek olvasása kicsiknek és nagyoknak egyaránt kedvelt időtöltést jelent. Ebben a kötetben megismerkedhetünk a hatrongyosi kakasokkal - akik rájöttek, hogy a nap nélkülük is felkel -, a segítséget nyújtó kéményseprő zsiráfokkal, és a versenyfutó csigákkal.

Móra Ferenc - Mondák ​és mesék
Móra ​Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.

Móra Ferenc - A ​pillangók királya
Móra ​Ferenc talán a legnagyobb mesemondó íróink közül. Szívesen mesél a gyerekeknek, s meséiben jól érti a nyelvüket, legyen szó a saját gyermekkorát idéző történetekről, vagy már ismert magyar népmesék feldolgozásáról, mórásításáról. Ha a jó kedve úgy hozza, bőbeszédű, mégsem unalmas, a humora kedves kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Talán emiatt is megunhatatlanok, amit jól bizonyít jelen kötet, mely Móra Ferenc már-már klasszikusnak nevezhető meséi közül a legszebbeket kötötte csokorba.

Móra Ferenc - Daru ​utcától a Móra Ferenc utcáig
A ​könyvet maga a szerző állította össze. Önéletrajzi írásait közli egy kötetben, melyekből gyakran visszaköszön szülőfaluja, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe. Csalódásait és örömeit megörökítő életképeiben az élőbeszéd elevenségével ható szép magyar nyelvben gyönyörködhetünk .

Móra Ferenc - Móra ​Ferenc levelesládája
A ​válogatott levelek 1902-től, Móra írói pályájának kezdetétől 1934-ig, haláláig terjedő időszak összegyűjtött leveleit tartalmazza. Legbensőbb nézetei, tervei, elfojtott indulatai kavarognak e levelekben. A háború és az ellenforradalmi rendszer erős hangfogót tett Mórára is. Igazi véleményét műveiben gyakran még burkoltan, képletesen sem tudta megírni. De leveleiben, - rejtve az ellenforradalmi rendszer kopói elől, - a hasonló nézetű barátok előtt őszintén feltárul. Gondolatainak szabad áradásában azonban nemcsak az író Móra egyénisége bontakozik ki, hanem az emberré is, aki él, szeret, szenved és akinek az élet sodrában ezer és ezer napi üggyel, bajjal és bánattal kell vívódnia. Ezek az intim vallomások sem érdektelenek. És nemcsak irodalomtörténeti jelentőségük van, hanem olvasmányosak is: emberek, portrék, események elevenednek meg bennük, itt-ott műhelytitkokkal és érdekes történetekkel tarkítva felkeltik az olvasók érdeklődését s az irodalomtörténészek figyelmét. Madácsy László, Móra kiváló ismerője gyűjtötte össze ezeket a leveleket és értékes előszóval, jegyzetanyaggal, segíti jobb megértésüket.

Móra Ferenc - Hannibál ​feltámasztása
"Feleségemnek ​archimandrita vagy mi a mándruc volt a nagybátyja, akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy azzal verték agyon a bolsik, isten nyugtassa szegényt" - írta Móra Ferenc 1924-ben a Hannibál feltámasztása című regénye kéziratában. A mondat második fele A Magyar Nemzetben - ahol a kisregény 1949 végén először jelent meg - meglehetősen átalakult: "...akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy elég volt hordani neki." De nem csak ezt a mondatott cenzúrázták. Az egész regényt durván meghamisították. Ceruzás zárójelbe került minden - s így ki is maradt -, ami a rezsimnek kínos volt (első sorban a Szovjetunióban uralkodó állapotokra tett ironikus megjegyzések), s bekerült jó néhány nem Mórától származó mondat, ami a proletárdiktatúrát s annak eszméjét igyekezett jó színben feltüntetni. Ez eredeti kézirat megszámlálhatatlan helyen tér el a nyomtatásban megjelenttől, amely aztán alapja lett a további kötet-megjelenésnek. Van, ahol a cenzor még ahhoz is vette magának a bátorságot, hogy saját ízlése szerint stilizálja Mórát. A hiteles szövegből egyértelműen kitűnik, hogy Móra Ferenc elutasít mindenféle diktatúrát és terrort, s az irónia halálos fegyverével le is számolt velük, legyen a színük akár vörös, akár fehér.A kézirat sorsa maga is igazi kelet-európai regény. 1924-ben Feleky Géza, a Világ főszerkesztője tíz évre "elvesztette" a Horthy-rendszert kipellengérező, vitriolos stílusú művet. Aztán Roóz Rezsőhöz került, akit üldözőbe vettek a nyilasok. Majd megjelent a megcsonkított-átalakított szöveg a Magyar Nemzetbe, s az eredeti "kutyanyelvek" ismét fél évszázadot illegalitásban töltöttek egy barna borítékban. 80 esztendőt várt szegény Hannibál, hogy megálmodója születésének 125. évfordulóján feltámadhasson, hogy végre csonkítatlanul megjelenhessen.

Covers_137091
elérhető
0

Móra Ferenc - Georgikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Napok, ​holdak, elmúlt csillagok / A fele sem tudomány
"Móra ​Ferenc két nappal a már fél éve biztos halála előtt még felült az ágyban, odahúzta maga elé a papírt és a tollat, körülbelül akkora erőfeszítéssel, amekkorával sziklát hengergetnek dantei figurák a barlang szájából - felemelte a szivart, tűnődve nézett ki az ablakon, s aztán... elkapta a hintát... írni kezdte a szavakat, hogy vasárnapra ott álljon a kolumnás cikk, a produkció, ahogy az elkényeztetett közönség megszokta tőle... Utolsó cikkét csakúgy megírta, mint a többit: a bölcs, mosolygós magyar úr anekdotázó szemléletében vitázott a kor legnehezebb (s legnehézkesebb) gondolkodjával, Spenglerrel; néhány mondatban készen volt a tárgyi bírálat s a felhozható ellenérvek, kétszáz esztendő hátterében - utána egy dupla paradoxon, optimizmusról és pesszimizmusról, előbbi győzelmét hirdetve, s végre a talpraesett ötlet - bocsánat, hölgyeim és uraim, de nem biztosíthatom önöket, hogy a legközelebbi vasárnap ugyanitt találkozunk: lehet, hogy közbejött halálom megakadályoz a pontos megjelenésben." Karinthy Frigyes

Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Papp Dániel - Tömörkény István - A ​földhözragadt János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Történelmi ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Móra Ferenc - Mindenki ​Jánoskája
A ​szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút. A kötet többi elbeszélése is gyerektörténetet elevenít meg, néhány közülük Móra Ferenc gyermekkorának emlékeit idézi.

Móra Ferenc - Az ​aranyszőrű bárány / A betlehemi csillag
Az ​aranyszőrű bárány közismert történet Mátyás király és a hűséges juhász között. A második történet a Paradicsomból kiűzetett Ádám és Éva kínszenvedései, amelyek Jézus születésével szűnnek meg. Hasonmás kiadás az 1903-ban a Szegedi Napló által kiadott könyv alapján.

Móra Ferenc - A ​cinege cipője
\"Vége ​van a nyárnak, hűvös szelek járnak, Nagy bánata van a cinegemadárnak.\"

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön / Rab ember fiai
Móra ​ebben a könyvben is, mint majdnem minden ifjúsági művében, saját gyermekkorát idézi. Szép magyar nyelvével, könnyes humorával a Kincskereső kisködmön a magyar gyermekirodalom egyik gyöngyszeme. Egy Gergő nevű kisfiúról szól a mese, akinek apja, az öreg szűcs gyönyörű kisködmönt varr, de a ködmön csak akkor kényelmes, ha viselője emberül viselkedik. Ha rosszat tesz, azonnal szorítani kezd. És ez a mesebeli kiskabát bearanyozza a szegény falusi gyerek életét, és álomvilágba, de a valóság álomvilágába viszi az olvasót, bemutatva a szegénységgel küszködő derék apát, a csendes, jóságos anyát és a körülöttük élő embereket. Apafi Mihály két kis apródja, Szitáry Tamás és Szitáry Ádám vándorútra indul. Ártatlanul bebörtönzött apjukat akarják kiszabadítani. Velük tart hűséges, öreg szolgájuk, Pipitér, s elviszi őket a bujdosók közé a lápvidékre. Sok érdekes kalandot élnek át az úszó szigeten, velük tartanak a környék árván maradt, rongyos gyerekei, de velük van a fejedelem elveszettnek hitt fia, a kis Apafi Mihály herceg is. Neki, meg a hűséges Pipitér ügyességének köszönhető, hogy kiderül a két Szitáry gyerek apjának ártatlansága, s így a kis család boldogsága újra teljes.

Móra Ferenc - Az ​aranyszőrű bárány
Az ​egyik legszebb magyar népmesét majd minden nagy író feldolgozta. Móra Ferenc versbe szedte az igazmondó juhász történetét - az igazmondó juhászét, aki régóta a becsületesség, a tisztaszívűség jelképe. Szeretnénk, ha az óvodások is megismernék ezt a feldolgozást Reich Károlynak - Móra ihlette képi tolmácsolójának - színes grafikáival.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Móra Ferenc - Nekopogi ​kovács
"Sok ​nagy úrnak a nevét elnyelte az idő, aki a Mátyás király udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem nyelte el. Pedig az bizony nem sokat koptatta a budai vár aranyos küszöbét. Kint remetéskedett a budai hegyek közt, azok közül a legmagasabbat máig is őróla nevezik János-hegynek. Afféle mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga Hollós Mátyás is szívesen beszédbe ereszkedett vele, ha a barlangja körül vadászgatott, pedig ő nem igen szokott észért a szomszédba menni." (részlet)

Móra Ferenc - Hannibál ​föltámasztása / Ezek az évek (1914-1933)
,,A ​hadifogságos tanár hazajön, ír egy értesítői programértekezést a zámai csatáról, azt fejtegeti benne, hogy mi lett volna a világból, ha Hannibál győzött volna, akadémiai pálmát vár, parlamenti interpellációt kap a "sémi világeszme propagálásáért" ;mivel senki a világon el nem olvasta a tanulmányát, maga az interpelláló sem, öngyilkos akar lenni, de a felesége megsúgja neki az örvendetes titkot, és erre megnyugszik abban a hitben, hogy majd a fia fogja föltámasztani Hannibált, aki a civilizációt képviseli a barbár katonákkal, Rómával szemben.-Ez a meséje Hannibál föltámasztásának- írta Móra Ferenc Supka Gézának 1924-ben. " A Szegedi Napló megszűnése után, főként a szabadkőművesek Budapesten megjelenő napilapjába, a Világba dolgozik. 1911-ben ő maga is a szabadkőművesek sorába lépett. Nevét már eddig is ismerték, de valójában most, a húszas években kapcsolódik be a fővárosi napilapon keresztül az élő irodalom vérkeringésébe. Írásait most ismerik meg szélesebb körökben. A Világ megszűnése után a Magyar Hírlap lett a Fóruma." - olvasható publicisztikai tevékenységének színteréről A magyar irodalom története hatodik kötetében. Az Ezek az évek Móra Ferenc 1914 és 1933 között írt vezércikkeinek válogatott gyűjteménye.

Móra Ferenc - A ​hatrongyosi kakasok
Móra ​Ferenc nagy szeretettel és értő figyelemmel fordult az állatokhoz, négylábú, szárnyas vagy zümmögő barátainkhoz, és hol bűbájos mesét, hol tanulságos ismereteket mondott el róluk. A hatrongyosi kakasok, a nagyhatalmú Sündisznócska, a gavallér zsiráfok, Harkály mester és a csókai csóka régi kedves ismerősei a magyar gyermekeknek. Talán azért, mert már szüleik, sőt nagyszüleik is az ő közvetítésükkel ismerkedtek meg Móra Ferenc világával.

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya / Hannibál föltámasztása
Móra ​összegyűjtött műveinek sorozatában együtt jelenik meg a húszas évek elején írt két kisregény. Mindkettő érdekes, színes alkotás. A Négy apának egy lánya kedves történet ásatásokról, falusi „középosztályról”, szemrevaló postáskisasszonyról – és írói munkáról. – A Hannibál föltámasztása a bajtársi egyesületek, titkos szövetségek ellenforradalmi Magyarországának kegyetlen szatírája, melyben a polgári-humanista Móra keserű humorral támad neki a „keresztény-nemzeti” rezsimnek… Új kiadása a radikális Móra emlékének szolgáltat elégtételt.

Móra Ferenc - Sétálni ​megy Panka...
Jó ​lenne, ha Móra Ferenc verses meséi a kicsi lakókkal együtt költöznének be a gyerekszobába, hiszen a játékosan perdülő ritmus, a csilingelő rím az értelmet is könnyen megnyitja a szépre és a jóra. A kis cipőre áhítozó cinege, a csókai csóka, a gavallér zsiráf, a didergő király és a virágszemű Panka a kisgyerek első versbéli és szívbéli barátai. S ma már el sem képzelhetők másképpen, mint amilyennek Reich Károly rajzaiból megismertük őket.

Móra Ferenc - Úri ​kalap
"Világnézetét ​derűsnek szokás nevezni. Én nem tartom annak. Derűs ez, de borús is egyszerre, az édest vegyíti a keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel, az andalgást a teremtettével, a szomorkodást a duhajsággal s egy csipetnyi rokonszenves lázadással. Ezek a tulajdonságok azonban nem mondanak ellent, hanem szervesen, arányosan összeolvadnak a "humor" nedűjében. Csak a humor tud megérteni egyszerre kettőt, csak az képes fölfogni egyszerre a dolgok kicsiségét és nagyságát, az egész élet viszonylagosságát. Úgy beszél, mint a tápéi paraszt, de valójában szenvedélyes könyvbújó, talán az utolsó polihisztor." Kosztolányi Dezső

Móra Ferenc - Beszélgetés ​a ferde toronnyal / Túl a palánkon
"Ha ​az ember azt akarja, hogy ne legyen láza, akkor ne hőmérőzze magát. Ez politikai axiómá­nak látszik, pedig csak az én privát életregulám, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott. Ez ugyan a politikákkal is így szokott lenni, meg az axiómákkal is. Három esztendeig meg tudtam magam őrizni a hőmérőtől, és addig soha nem volt lázam, csak melegem. Most a negyedik esztendőben rám szabadult a doktor, nekem fogta a hőmérőt, és mérgesen nézett hol arra, hol énrám: - Látod, micsoda ember vagy te! Csak hozzád értetem a hőmérőt, máris harminchét-kettőt mutat. - Akkor ne azt mondd, micsoda ember, hanem azt, hogy micsoda hőmérő." (részlet)

Móra Ferenc - Gárdonyi Géza - Sündisznócska ​lovagol
Mackó ​bácsi alig törölte meg a száját a délebéd után, kifeküdt szundítani a napra egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár beszélget a feje fölött a bükkfaágon. ....

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya / Véreim
Móra ​Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos,a hírnévre áhitozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a "négy apa" verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Kollekciók