Ajax-loader

Szántó Tibor könyvei a rukkolán


Szántó Tibor - Árnyékvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó Tibor - Bálnákról ​is beszéltünk
A ​regény főalakja Paolo, egy olasz származású líbiai ültetvényes, aki hazát akar változtatni és végleges letelepedés szándékával érkezik Szicíliába. Ott már az első napon, szinte akarata ellenére, belekeveredik a város polgárainak furcsa játékába, egy éjszakai autóversenybe, amely a fordulók közben italozó játékosok veszélyérzetét kelti fel a folytonos kockázattal és a karambolok lehetőségével. Paolo józan gondolkodása tiltakozik a verseny értelmetlensége ellen. Az egész egy rádióhírben említett bálnacsorda önpusztító viselkedésére emlékeztet. A Csendes-óceán félreeső partvidékén a teljesen egészséges óriás állatok egy csoportja érthetetlen okokból kiúszott sekély vízbe, s ott pusztultak el valamennyien. Paolót azonban később szándéka ellenére elragadja a verseny láza. A nekiszabadult pillanatok vétkessé teszik, majd pedig bűnössé. Az idegen és számára érthetetlen közegben az ő sorsa, az ő jövője már elvégeztetett. Valaki, egy leány azonban éppen azáltal áll mellé, hogy el akarja taszítani magától. Paoló viszont úgy érzi, maradnia kell. Kettőjük külön küzdelméről is szól ez a történet. A mindvégig izgalmas, s az értelmetlen verseny feszült légkörében játszódó regény fenyegető s kegyetlen tanulsága, hogy a természetes józan ész és a hagyományos erkölcs teljesen védtelen a "veszélyes élet" csábításának őrületével szemben. Az író tömören, eleven légkört teremtő erővel, a megidézés ellenállhatatlanságával az olvasót is bevonja a tébolyult éjszaka minden izgalmába, s a megrendült ocsúdás katarzisával ítéletének pengeélességét, véglegességét érzékelteti.

Szántó Tibor - Könyvtervezés
Ma ​a könyv az emberek elsőrendű szellemi és gyakorlati szükségletét elégíti ki. Ha a könyvek és a nyomtatványok külső formája művészi színvonalú, akkor azok a gyakorlati szükséglet kielégítése mellett a bennünket körülvevő anyagi világot az alkotó ember által teremtett új szépségekkel egészítik ki. A művészi könyv - mint bármely műalkotás - az emberi alkotóképesség okozta megelégedettség és öröm érzetét kelti a szemlélőben. A szép tipográfia, a művészi könyv olyan kategória, amelynél a szépség és a hasznosság, a művészi megoldás és a gyakorlati cél azonos arányban érvényesülnek.

Szántó Tibor - A ​Denevér-kastély
Ez ​a filmről is ismerős, nagy sikerű regény utolsó munkája a fiatalon meghalt, kiváló prózaírónak. A kérdés, amelyre feleletet ad, a tinédzserek problémavilágának a közepéből való: hogyan lehet töretlenül, a fiatalság kifinomult igazságérzetével belenőni a felnőttvilágba? A regény persze ennél szerényebb, de éppoly eleven kérdéssel indul: hogyan lehet híressé lenni? Miről lehetne híres Somsabátony? Egy tinédzsercsapat ődöng a lezárt bányatelepen, játszik az elhagyott bányavasúttal, helyrepofozza a szétnyomott síneket, s elfoglal egy romos kastélyt az erdő közepén, csapattanyának. Játszik, és álmodozik a világról, a sikerről, a felnőtt-társadalom bírálatát és értetlenségét elevenen érzékelve, s közben - hogy, hogy nem? - belép Somsabátonyba a nagyvilág, zenekaruknak ölébe hull a siker, s ők - megértve és megokosodva - belátják, hogy a felnőttvilág se nem jó, se nem rossz, hanem az erkölcs és az emberség törvénye szerint vannak benne jók, és vannak benne rosszak. Szántó Tibor regénye kivételes lélektani hitelességgel rajzolja elénk ezt az átmeneti kamaszvilágot. A mély emberségű, magas irodalmi szintű regény klasszikusokkal vetekvő, kimagasló teljesítménye a mai ifjúsági irodalomnak.

Szántó Tibor - Tízezer ​rendszám
Szántó ​Tibor igényes, szép regénye mindenki számára érdekes olvasmány. Színes története, az autórendszámgyűjtésből kifejlődő bűnügyi nyomozás, a regény ifjú hőseinek bujdosása az elhagyott dunai szigeten, a maga kalandosságával lebilincseli már a tizenkét éves olvasókat is, a könyv mélyebb mondanivalója: egy bűnügyi detektív vergődése a fasizmus hatalmi maffiájában pedig a legigényesebb felnőtt olvasók igényeit is kielégíti. Az író szűkszavúan, de pontos látással, az átélés hitelességével ábrázolja a háborús évek életét, a gyerekek játékait éppúgy, mint az edző, keserves és érlelő élményeket. Könyve tömörségében sokat mondó írás: képzelt kalandok helyett valódi kalandokról ad hűséges beszámolót. A rangos, rendkívül cselekményes regényt Szecskó Tamás rajzai teszik még színesebbé.

Szántó Tibor - Triciklin
Szántó ​Tibor 1928-ban született Pécsett. Küzdelmes gyermek- és ifjúkor után újságíró lett, - ma a Dunántúl című folyóirat szerkesztője. Már egészen fiatalon kezdett írni. Első novellája alig tizenhatesztendős korából való. Önálló kötettel most jelentkezik először. A "Triciklin" tizenöt elbeszélést tartalmaz. A művek utáni évszámok nemcsak a keletkezésüket jelzik, hanem egy lendületesen kibontakozó írói pálya állomásait is. Szántó Tibor elbeszéléseinek java részét inas- és munkáséveinek élményeiből meríti. Hősei többnyire csupavér és mozgalmas képzeletű kamaszok, akik félrecsapott sapkájuk alól tréfacsináló huncutsággal néznek szét a "fennkölt" úri világban. E novellák hangulatát a tervezgetések tarkasága, az álmok líraisága és valami finom, bujkáló humor teszi sajátosan eredetivé. Stílusának üde hányavetisége is egyik eszköze a hangulatteremtésnek. Az író tehetségét dicséri, hogy még a látszólag jelentéktelen eseményekben is meg tudja mutatni a közösségi érvényű igazságot, s a sokszor súlyos mondanivalót szinte észrevétlenül teszi az olvasó élményévé.

Szántó Tibor - A ​betűszedés könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó Tibor - S. Balogh Ilona - A ​magyar munkásmozgalom képeskönyve
A ​magyar munkásmozgalom képeskönyve több mint 1200 képben mutatja be a magyarországi munkásosztály kialakulásának, fejlődésének, történelmi hivatása teljesítéséért vívott küzdelmeinek napjainkig csaknem másfél évszázados izgalmas történetét. A mozgalmi szervezeteket, pártokat, szakegyleteket, szakszervezeteket, a munkássajtót, az osztályharc emlékezetes eseményeit, a sztrájkokat, tüntetéseket, forradalmakat, a kiemelkedő munkásvezetőket és névtelelen harcosokat ábrázoló képek, egykorú dokumentumok mellett eredeti felvételek szemléltetik a munkásság helyzetének, életmódjának alakulását, mindennapi életének jellemző mozzanatait, szívós törekvését önmaga művelésére. Nemcsak a kizsákmányolás és elnyomás elleni harc hőseként, hanem az anyagi értékek létrehozójaként is megjelenítik a munkást, munkája eszközeivel és műhelyeivel, alkotásai eredményeivel. A könyv nemzeti történelmünk egészébe helyezett, egyszersmind a nemzetközi munkásmozgalommal való kapcsolatokat isis megvilágító, hiteles képe ad munkásosztályunk történelemformáló szerepéről. A képek közül sok először kerül közlésre. Túlnyomó többségük a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nemzetközi hírű fotóarchívumából, a jelenkoriak egy része a Magyar Távirati Iroda gyűjteményéből származik. Harmonikus elrendezésük, a tipográfiai tervezés kiváló könyvművészünk, Szántó Tibor munkája. A válogatást és a forrásközlő képjegyzék összeállítását S. Balog Ilona muzeológus végezte. A fejezeteket bevezető és a képeket történelmi vonatkozásaikkal együtt ismertető-kommentáló összekötő szöveget a kötet összeállítója, Esti Béla írta. A magyar munkásmozgalom képeskönyve nemcsak az iskolai és a politikai oktatás nélkülözhetetlen kézikönyve, hanem élményt adó olvasmány, értékes kép- és dokumentumgyűjtemény mindenki számára, akit érdekel a történelem, a politika, a munkáshagyomány.

Szántó Tibor - Titoktartás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bereczky Loránd - Szántó Tibor - Muralia ​Hungarica
Az ​ember környezetalakító munkája közvetlen életkörülményeinek, azaz lakó- és munkahelyi feltételeinek megteremtésével kezdődött. Munkájával és ötleteivel "kiszakította" a természet egészéből a maga szűkebb környezetét, s ezzel - a természetes életfeltételek követelményeinek megfelelve - olyan többletértéket teremtett maga körül, amely elsősorban az emberi munkáról vall, de esztétikai szempontok alapján is megítélhető. A történelem, illetve a régészet és a művészettörténet igazolja, hogy az ember nemcsak a környezetalakítás parancsoló szükségeire, hanem a harmónia igényére is alkotó módon figyelt. Legrégibb emlékeinktől napjainkig, olykor már környezetet romboló megnyilvánulásáig tart az a folyamat, amelyben a funkció kielégítésére való törekvéssel együtt a szép, a díszített, az emberivé tett környezet iránti igény is mindig jelen van. Természetesen ebben a folyamatban, amely az ember esztétikai értékét kereső és teremtő útját mutatja be, az építészé a meghatározó szerep. Az építészet a maga technológiai és esztétikai törvényeivel inspirálója, mecénása, hordozója az épülethez kapcsolódó képző- és iparművészeti alkotásoknak. Ebben a történetileg változó kölcsönös kapcsolatban valósulhatott meg a különböző művészeti ágak - szobrászat, festészet, kerámia, ötvösség stb. - és az építészet harmonikus, egymás erényeit hangsúlyozó egysége; s találkozhattak embert szolgáló feladatukban a különböző anyagok: a fa, kő, üveg, vas, festékek stb.

Szántó Tibor - A ​könyv története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó Tibor - D. Fehér Zsuzsa - Graphica ​Hungarica I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Szántó Tibor - A ​magyar filmművészet képeskönyve
A ​könyv a magyar filmművészet kezdeteitől napjainkig kalauzolja az olvasóját: több mint háromszáz filmből villant fel emlékezetes jeleneteket. "Ezek ugyan "csak" állóképek - írja Nemeskürthy István -, mégsem azonosak a fényképművészet albumokban közzétett kompozícióival. Emlékezetünk filmjével kiegészítve megmozdulhatnak és életre kelthetik a most egyetlen fotóba sűrített cselekményt. De nem csupán az egyes filmek cselekményét óhajtanánk így a néző-olvasó közreműködésével megmozdítani, hanem az immár nyolvanegynéhány éves magyar film kalandos történetének mozgóképét is szeretnénk felidézni. Mit látunk ezeken a képeken? Tájékoztató közlést, divatos idegen szóval: információt? Tényszerű eligazítást: ez és ez, ekkor és ekkor, ebben meg ebben a filmben? Képes krónikát? Fényképművészeti műalkotást? S ha azt, kinek a művét? ... Vagy talán emlékeztető jelzés csupán, ami könyvünket lapozgatva a nézegető olvasó szeme elé kerül? Mindegyik és egyik sem." A magyar filmművészet képeskönyve nemcsak visszatekintés, hanem tabló is: egyaránt bemutatja az idősebb korosztály kedvenceit és a nyolcvanas évek fiatal rendezőinek legígéretesebb teljesítményeit.

Szántó Tibor - A ​sötétülő ház
"Válogatott ​kötetünk Szántó Tibor teljes novellisztikáját mutatja be, legjellemzőbb darabjaiban. A novellák időrendben következnek. Ez a kronológia kisebb-nagyobb visszaúszásokkal, ismétlésekkel, kilengésekkel megfelel a történelem huszonöt-harminc éves eseményrendjének. Nemzedékünkben kevés írót találunk, aki jobban követte volna a kor és a korszellem mozgását. Szinte egy szál deszkába kapaszkodva sodortatta magát. Hogy hova? Az időben mindenesetre előre. S közben élénken figyelt. Sőt, az ítélkezéstől sem tartotta vissza valamilyen jól fölfogott óvatosság, tapasztalati gátlás vagy intellektuális kényesség. Szántó így pörgettette magát az örvényekkel is. Ítélkezve és figyelve. Korai novellái a Horthy-rendszer peremkerületi, kisipari, kenyér- és téglaporillatú világában játszódnak. Majd a fölszabadulás élményére nézett vissza. S mihelyt lehetett - ahogy akkor lehetett - az ötvenes évek félmúltját és jelenét rögzítette. Aztán a konszolidációs idők fölerősödő társadalmi-magánügyi-érzelmi problémái érdekelték - és mintegy a felszín alól, a vizet megzavarva, a hatvanas évek különös közérzete ... " Galsai Pongrác

Szántó Tibor - Bezières-i ​lehetetlenségek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sík Csaba - Szántó Tibor - Ars ​poeticák a XX. századból
A ​Gondolat kiadó által 1982-ben kiadott kötet 1900-tól 1980-ig sorakoztatja fel a képzőművészek, zeneszerzők, írók, szobrászok, építészek művészetükről írott szövegeit, művészi hitvallását, igyekezve a legreprezentatívabb művészek megnyilatkozásait bemutatni, hagyományőrzőktől a forradalmárokig. A könyv megformálása Szántó Tibor tipográfiai mestermunkája.

Szántó Tibor - Könyvnyomtatás ​tipográfia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó Tibor - A ​betű
A ​reneszánsz óta nem érdeklődtek úgy a betűművészet iránt, mint manapság, éspedig nemcsak azok, akik hivatásból foglalkoznak a betűformák kialakításával. A betűművészet ismerete ma már nélkülözhetetlen mindenki számára, aki munkája során a betű kifejező erejét hasznosítani akarja, s mind nagyobb azoknak a tábora, akik a betűművészetben esztétikai élvezetet lelnek. Az írás és a nyomtatott betű művészetének gazdagságát sok-sok évszázad formaalkotó művészének tehetsége alakította ki. A klasszikus és újabb kori betűsorok reprodukciói méltán gyönyörködtetik majd a szép betű híveinek formaérzékét, és segítik új meg új eredményekre a betű hazai mestereit.

Szántó Tibor - A ​szép magyar könyv 1473/1973
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mesterházi Lajos - Szántó Tibor - Ezeréves ​Budapest
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó Tibor - A ​magyar plakát
A ​modern magyar művészet egyik legjelentősebb műfaja a plakát. Miként külföldön, nálunk is a századfordulón készültek az első jelentős falragaszok. Ekkor bontakozott ki például Faragó Géza és Bíró Mihály munkássága, ekkor születtek azok a kiállítási hirdetések, amelyek alkotói között - Ferenczy Károlytól Kozma Lajosig - legjelentősebb képzőművészeink szerepelnek. E korszakot az 1919-es politikai plakátok nagyszerű sorozata zárja le. Újabb periódus a két háború közötti két bő évtized. Ekkor alkotta legjelentősebb műveit Bortnyik Sándor és Berény Róbert, a korszak két fő reprezentánsa; az összkép mégis sokkal gazdagabb annál, mintsem hogy kettőjük mégoly jelentős munkásságával érzékeltetni lehetne. Igen változatos együttest alkotnak az art deco szellemében készült filmplakátok, valamint a klasszicizáló stílus darabjai. Ugyanakkor egészen más világot képviselnek az illegális kommunista párt expresszív hangvételű és egyszerű kivitelű munkái. A felszabadulást követő években elsősorban a politikai plakát indul fejlődésnek, az ötvenes évek átmeneti szürkesége után a hatvanas évektől plakátművészetünk igen gazdag mind műfaji, mind stiláris értelemben. Ekkor bontakozik ki, hogy csak néhány nevet említsünk, Konecsni György, Papp Gábor, Balogh István, Máté András, Sós László munkássága. Szántó Tibor könyve erről a száz esztendős történetről ad áttekintést. A bevezetőben a neves könyvtervező mint grafikus, műszaki szakemberként és személyes véleményét is érzékeltetve szól a plakát születésének technikai és történeti körülményeiről. Ezt követően sok száz illusztráció mutatja be korszakonként és műfajonként a legjelentősebb politikai, kereskedelmi, film, színház, kiállítási és egyéb témájú falragaszokat.

Kollekciók