Ajax-loader

Joseph Roth könyvei a rukkolán


Megrendítő ​olvasmány. A szerző beutazta az Osztrák-Magyar Monarchia "keleti" zsidók főbb lakhelyeit, s élményeit esszéregényben rögzítette. Körkép a holokauszt előtti zsidóságról.

A ​Radetzky-induló - ez a keserűséggel vegyes elégia a Ferenc József-i korról - 1932-ben jelent meg, tizennégy évvel a Monarchia összeomlása után. Szerzője - a két háború közti korszak talán legosztrákabb osztrák írója - maga is a Ferenc József-szakáll és a Ferenc József-kabát korában, a Radetzky-induló és a "Gott erhalte" ünnepélyes hangjai mellett nőtt fel. A soknépű monarchia hű fia volt, a távoli szláv tájak mélabúja, a bécsi kedély, a katonatiszti könnyelműség és a félszeg slemil-ség ötvözete. A Radetzky-induló a Trotta család három generációjának sorsában állít emléket a Monarchia tündöklésének és bukásának. Roth élete utolsó éveiben megírta a Radetzky-induló folytatását is: A kapucinus kriptában a Trották egy rokonát vezeti végig a háborún, a Monarchia bukásán, egészen a gyászos utolsó felvonásig, az anschlussig, Ausztria bekebelezéséig. Búcsú ez a könyv, melyben még egyszer felvillan Roth fájdalmas, bús mosolya, bölcs iróniája.

Mint ​mondottuk: naplopók és gazemberek jártak Jadlowker határcsárdájába; csavargóknak, koldusoknak, tolvajoknak és rablóknak adott szállást. És annyira ravasz volt, hogy a törvény sose tudta rajtakapni. Iratai és vendégei mindig rendben voltak. A hivatalos spiclik, akik csak úgy rajzottak a határ környékén, semmi rosszat, semmi tilalmasat nem tudtak jelenteni róla. Azt rebesgették Leibusch Jadlowkerről, hogy ő minden gaztett értelmi szerzője az egész zlotogrodi járásban - és a gaztett nem volt kevés: gyilkosságok történtek, rablógyilkosságok és gyújtogatások is, a lopásokról nem is beszélve. Az osztrák katonaszökevényeket, akik Oroszországba, s az oroszokat, akik Ausztriába menekültek, mondhatni, kicserélte. Akik pedig nem fizettek, azokat - állítólag - lelövette az osztrák vagy az orosz határőrökkel...

A ​mélyen hívő zsidó tanító, Mendel Singer felesége, Debora negyedik gyerekét várja, aki azonban fogyatékosnak születik. A rabbi megjósolja az aggódó anyának, hogy Menuhim - ez a gyermek neve - egészséges lesz. Lelkére köti, hogy soha ne hagyja el gyermekét még akkor sem, ha súlyos teherré válik. A rabbi jóslata szerint Menuhimra nagy jövő vár. Hosszú évek telnek el. Az első világháború előtt vagyunk. Jones, a legidősebb fiú a cári hadseregben szolgál, Semarja, az öccse pedig a sorozás elől külföldre szökik. Miriam, a harmadik gyermek egyre inkább az érzéki gyönyöröknek áldozza magát. Egyszer hír érkezik Amerikából: Semarja üzen szüleinek, s hívja őket, települjenek át hozzá. Singer és felesége úgy határoz, hogy csak Miriamot viszik magukkal, a beteg Menuhimot a szomszédok oltalmára bízzák. Amerikában kezdetben minden jól alakul. Semarja már tehetős ember, Miriamnak udvarlója van. Ekkor azonban kitör a világháború, s a frontra vonuló Semarja nem tér vissza többé. A fia halálhírét nem éli túl Debora, nemsokára pedig újabb csapás éri Singert: Miriam gyógyíthatatlan idegbajjal kórházba kerül. S tetézi a bajt, hogy Jonas fia is eltűnt a háborúban. Mendel Singer a barátaihoz költözik. Már nem imádkozik, perbe száll Istennel. "Istent akarom elégetni" - mondja egyszer barátainak. A modern Jób lázadásának a csoda vet véget. Amerikában turnézik egy híres zenész, aki üzenetet küld barátain keresztül Singernek, hogy találkozni óhajt vele. S Mendel Singer viszontlátja Menuhimot, otthon hagyott fiát, aki nemcsak meggyógyult, de híres muzsikus lett. Menuhim láttán Singerben fölébred a bűntudat, emlékezetébe idéződik a jóslat... Joseph Roth könyve a jól ismert bibliai példázat modern feldolgozása, ékesen bibliás hangvételű, veretes nyelven. A remek fordítás nagyszerű élménnyel ajándékozza meg az olvasót.

A ​Radetzky-induló - ez a keserűséggel vegyes elégia a Ferenc József-i korról - 1932-ben jelent meg, tizennégy évvel a Monarchia összeomlása után. Szerzője - a két háború közti korszak talán legosztrákabb osztrák írója - maga is a Ferenc József-szakáll és a Ferenc József-kabát korában, a Radetzky-induló és a "Gott erhalte" ünnepélyes hangjai mellett nőtt fel. A soknépű monarchia hű fia volt, a távoli szláv tájak mélabúja, a bécsi kedély, a katonatiszti könnyelműség és a félszeg slemil-ség ötvözete. A Radetzky-induló a Trotta család három generációjának sorsában állít emléket a Monarchia tündöklésének és bukásának.

Élt ​egyszer a zlotogrodi járásban egy mértékmester, Anselm Eibenschütz volt a neve. Az volt a feladata, hogy a kereskedők mértékeit és súlyait ellenőrizze az egész járásban - így kezdődik Joseph Roth 1936-ban írott furcsa, érdekfeszítő története, A hamis súly. A kisregény az Osztrák-Magyar Monarchia keleti határvidékére kalauzol bennünket, a lótolvajok, kofák, pénzhamisítók, csavargók, gyújtogatók, koldusok, gesztenyeárusok, uzsorások és egyéb kalandorok világába. A kisregényt a nagy osztrák író halála előtt írt két nagyszerű elbeszélésével egészítettük ki (A szent korhely legendája, A Leviathán). Ezekben még egyszer megcsillan Joseph Roth lenyűgöző képzelőereje, s még egyszer megérint bennünket az író érett írásművészetének emberi, sötéten izzó tragikuma. A szent korhely legendája című elbeszélésből 1988-ban világszerte nagy feltűnést keltett film készült az olasz Ermanno Olmi rendezésében: a főszerepet alakító holland világsztár, Rutger Hauer a filmben nyújtott alakításáért több díjat is nyert.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eine ​liebevolle, oft auch ironische Zeichnung der ostjüdischen Kultur, vor allem aber auch des Elends, das so viele in die Welt hinaustrieb, und eine fesselnde Beschreibung der neuen Heimatorte, der Judenviertel in Wien, Berlin, Paris und New York. In seinem 1927 erschienenen Essay ›Juden auf Wanderschaft‹ stellt Roth, selbst aus Ostgalizien stammend, die Frage, für wen das Buch bestimmt sei. Im Vorwort schreibt er: »Der Verfasser hegt die törichte Hoffnung, dass es noch Leser gibt, die Achtung haben vor Schmerz, menschlicher Größe und vor dem Schmutz, der überall das Leid begleitet; Westeuropäer, die auf ihre sauberen Matratzen nicht stolz sind; die fühlen, dass sie vom Osten viel zu empfangen hätten und die vielleicht wissen, dass aus Galizien, Russland, Litauen, Rumänien große Menschen und große Ideen kommen; aber auch (in ihrem Sinne) nützliche, die das feste Gefüge westlicher Zivilisation stützen und ausbauen helfen - nicht nur die Taschendiebe, die das niederträchtigste Produkt des westlichen Europäertums, nämlich der Lokalbericht, als ›Gäste aus dem Osten‹ bezeichnet.«

Die ​Kapuzinergruft, Grabstätte der österreichischen Kaiser, wird hier zum Symbol der vergangenen Donaumonarchie. Der Roman spielt kurz vor, während und nach dem Ersten Weltkrieg; er endet mit dem sogenannten »Anschluß« Österreichs an das Deutsche Reich 1938. Die Hauptfiguren sind – wie im ›Radetzkymarsch‹ – Angehörige der Trotta-Familie, die in dem allgemeinen Umbruch nach dem Krieg 1918 entwurzelt und mittellos wurden. Immer wieder klingt leitmotivisch die Trauer an um eine dahingegangene Lebensordnung, die gebunden war an Tradition und das feste Gefüge einer monarchischen Staatsform. Erotische Abweichungen von der Norm, zweifelhafte Geschäftemacher, als maskulin empfundene Frauen werden als Kennzeichen einer zerrütteten Welt verstanden, deren Niedergang der Adel und die Anhänger der k.u.k. Monarchie mit Trauer, Verzweiflung und einer schwermütigen Resignation verfolgen. Wie in Roths gesamtem erzählerischem Werk spiegelt sich auch in diesem Roman das Schicksal der Menschen, die durch den Untergang der österreichischen Monarchie nicht nur materiell, sondern auch seelisch zutiefst getroffen wurden. Nach ›Hiob‹ , ›Radetzkymarsch‹ und ›Hotel Savoy‹ ist dies der vierte Roman in der neu bei dtv erscheinenden Joseph-Roth-Edition, die einen der bedeutendsten deutschsprachigen Erzähler des 20. Jahrhunderts für unsere Zeit aufbewahrt.

Kollekciók