Ajax-loader

Tarbay Ede könyvei a rukkolán


Tarbay ​Ede minden könyve mélységes humánumot, erkölcsi tisztaságot képvisel. Bogumil, a félelmetes kandúrvarázsló alakja is a varázshatalmától megittasult, majd rendkívüli képességét a mások szolgálatába állító személyiség fejlődését példázza. A könyv sajátos mesevilága, a Szalonnás-erdő lakói, köztük Kunkori, a televíziós bábjátékból is ismert bátor kis vadmalac emlékezetesek maradnak az olvasónak. Ebben a könyvben bukkannak föl először a lusta, ingyenélő Sluga manók is, innen indulnak tovább Varjúdombra, a Varjúdombi mesék világába. A szép, tanulságos és érdekes könyvet Heinzelmann Emma kitűnő, markáns rajzai díszítik.

Ennek ​a könyvnek csalóka a címe. "Hétköznapi" - és azzal kezdődik: "Ez a vasárnap más volt, mint a többi..." De mindaz, ami ezen a vasárnapon a mamával és a lányokkal történt - akik négyen voltak -, bárkivel és bármikor megtörténhet. Találkozások, barátkozás egy idegen fiúval, nyugtalanság a messzi nagymama miatt, aki "mostanában nem érzi jól magát", ismerkedés az állatkert lakóival, fel-felbukkanó emlékek, álmok... Igen, mindez bárkivel megtörténhet, azért is lett ez a vasárnap - hétköznapi. Az állatkerti séta különös hangulatát Gémes Péter rajzai jelenítik meg.

Ugye ​jó, ha mindig van valaki, akivel meg tudjuk beszélni titkainkat, felfedezéseinket! _A kisróka_-történetek főszereplőjének, az óvodás Eszternek ilyen elmaradhatatlan társa egy kisróka, akit a kislány maga talált ki magának. Mint igazi jóbarát, olykor bele is szól Eszter dolgaiba. Közösek az élményeik, együtt töprengenek Eszter mindennapjainak apróbb-nagyobb eseményein. Otthon, az óvodában, nyaralóhelyen s a felnőttek életének, munkájának legfőbb színterein kalauzolja egymást Eszter és a kisróka. Tarbay Ede új könyvében finom, költői hangon szól a gyerekekhez. Ezt a líraiságot gazdagítják Stuiber Zsuzsa művészi rajzai. 3 éves kortól

"Az ​ajtó becsukódott. - Egyedül maradtunk. - Egyedül. - De hiszen hárman vagyunk. Sohase vagyunk egyedül. - Soha? - kérdezte az első. Egymásra néztek. - Soha - ismételte a harmadik, de nem folytatta." Bizonyára lesznek a _Vadgesztenyék_ olvasói között, akik előtt ismerősen csengenek ezek a tömör mondatok. A rádióban, különféle antológiákban találkozhattak a gyerekek a három ikertestvérrel, akik mindig együtt játszanak, beszélgetnek, torzsalkodnak és megegyeznek, s miközben ők beszélnek, ők cselekszenek, minden gyerek kicsit magára ismerhet, a benne lakó jó és rossz tulajdonságokra, kisebb-nagyobb félelmekre, arra a jó érzésre, amikor a félelem feloldódik, s nem utolsósorban apa és anya megnyugtató jelenlétére, biztató, okos szavára is. Így válik a három ikertestvér szinte jelképpé és mégis személyes jó baráttá. Hogy kik ezek az ikrek? És milyenek? Azt érdekes történeteiken kívül Szecskó Tamás finom művű rajzaiból is megláthatja minden gyerek, de beleképzelheti legjobb barátját is új pajtásainak alakjába.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kicsit ​talán furcsa ez a könyv. Álom vagy valóság? Nem könnyű eldönteni. Meglehet, hogy nem is ez a fontos. Fontosabb az, amiről mesél. De miről mesél? Egy különös örökségről. Különös, mert nem lehet kézbe venni. Értéke sem kézzelfogható. Ez az örökség emlékek sora. Emlékek és olyan emberek, akik a nagyapa alakját felidézik. Ahogy emlékeznek, barátokká válnak. Barátai lesznek a gyereknek, akit a róka vezetett hozzájuk. A sánta róka, aki egy éjszaka azért jön, hogy hívja a fiút, elvezesse a völgybe azok közé, akik mind-mind emlékeznek arra, akit a gyerek felejteni kezd. Később a sok barát nagy családdá válik, segítőkké, emberi társakká. Az egyszerre vidám-szomorú könyv képi világát Szabados Árpád kitűnő rajzai teremtik meg.

Nem ​is olyan régen a Rádió gyermekműsorában hangzott el folytatásokban Centi és a Csicseri bolt lakóinak vidám története. A meséből két könyvre is telt: az első kötetet Centi címmel megtalálod a könyvtárban, ha nem olvastad vagy hallgattad volna. A második kötetben hősünk, Centi, újabb kalandokra indul barátai társaságában. Expedíciót szervez a Déli-sarkra Csicseri apó és Fegatt Ákos megmentésére, megvív a gonosz kandúrral, Szafárival, aki a bolt állatait cirkuszi számokra akarja betanítani, visszajuttatja Csicsit, az ezüstmadarat szülőbolygójára, békét köt legfőbb ellenfelével, Colossal, s a már bátor és erős Centi elvisz a Csicseri boltba egy gyenge és félénk kisfiút, amilyen ő volt valaha.

Egyszer ​volt, hol nem volt... az egy olyan varázslatos mesekönyv, amely közel százharminc mesét és verset foglal magában, hogy a gyerekek elé tárja a magyar és külföldi meseirodalom ismert és kevésbé ismert műveit.A kötet meglepetésként ajándék CD-t rejt, amelyen színművészek mondanak el néhány verset és mesét a könyvből.

Ennyi ​író és egy ilyen pici név? Hogy lehet ez?! Elmondjuk hát nektek, gyerekek, a könyv keletkezésének történetét. A három jól ismert gyerekkönyvíró egy szép napon összefogott - először csak a rádióval, később a kiadóval is -, és kitaláltak együtt egy történetet. Történetet? Inkább egy mesehőst. Centit. aki a legkisebb az osztályban, akit a nagyok kinevetnek, megvernek. Ez gyakran megesik. De a három író jóvoltából ezzel a kicsi Centivel fantasztikus dolgok történnek! Először is egyik elkeseredett napján ott az utcasarkon, ahol mindennap befordult a térről, a régi vakablak helyén talál egy kis üzletet. És abban az üzletben egy nem akármilyen, színes, tarkabarka világot. Itt vigasztalódik meg Centi, és innen indul nagy kalandokra, hogy erejét bebizonyítsa. A három vidám író pedig szőtte, szövögette Centi sorsát, egyik történetet a másik után. Mindig a soros találta ki a következő fejezetet, míg együtt nem tettek pontot az egészre, Centi centis növekedésére és a valóságban megtalált jókedvére. Kelemen Károly mulatságos rajzaiból ismerhetitek meg közelebbről Centit és különös világát.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarbay ​Ede a kortárs gyermekirodalom egyik legismertebb és legolvasottabb szerzője. Gyermek-legendáriumában gazdag forrásanyagból merített a Biblia Pauperumtól kezdve a Magyar Legendáriumon, István király intelmein keresztül a Szentek Lexikonáig. A könyv 17 rövid novellát tartalmaz, amelyek magyar és a világegyház szentjeinek életébe engednek bepillantást.

13 ​mese fekete-fehér illusztrációkkal,1975-ös kiadás.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Az ​izgalmas történetek mindig másokkal esnek meg. Másokkal és mindig is tőlünk távol, odakint a világban. De vajon így van-e valóban? Nem úgy van-e inkább, hogy mi magunk is rengeteg érdekes, izgalmas, fontos eseményt élünk meg, csak éppen elfelejtjük észrevenni, elmulasztjuk felfedezni őket? Belső világunknak eseményei, egy barátság kialakulása, a családi összetartozás hirtelen felforrósodó érzése, bepillantás az életből kifelé tartó öregek világába, és így tovább, egytől egyig lehet fontos, sőt izgalmas élmény. Csak fel kell fedeznünk magunkban magunknak. Tarbay Ede kis novellás kötete ilyen felfedezések seregszemléje. Az avatott író lélektani érzékével és mély átélésével tárja fel belső világunkat, és mutatja meg: mennyi minden van az életünkben, milyen gazdagok vagyunk. Csak leljük meg gazdagságunk kulcsát, hogy át is élhessük. A lírai fogantatású, bensőséges írások hangulatát Szabados Árpád mélyen átélt rajzai egészítik ki és teszik még szuggesztívabbá.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​késői reneszánsz nagy lángelméje, Michelangelo, kortársai szerint különc, magányos, barátságtalan ember volt. Ám ebben a teremtő magányban, melyet a tapintatlan világ oly kevéssé tartott tiszteletben, a múzsák közül négyen is társául szegődtek: a szobrászaté, a festészeté, az építészeté és a költészeté. Ezzel az utóbbival folytatta legbizalmasabb beszélgetéseit. Lírájának sajátos értéke, hogy amíg szobraiban és festményeiben jórészt kora kultúrájának embere, verseiben elsősorban önmaga. Bár saját költészetét nem sokra becsüli, versein keresztül egész életén át elkísérhetjük őt: az ifjúság üde, a hamvasan friss darabjaitól a komor öregkor zord elmélkedéseiig.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pjotr Iljics Csajkovszkij 1876-ban komponálta első balettjét, a Hattyúk tavát. A régi orosz népmesei ihletésű történet az igaz szerelemnek a gonosz bűverejét is legyőző hatalmát mutatja be. A kötet a legifjabbaknak szóló klasszikus mese mellett ismeretterjesztő részeket is tartalmaz az idősebb olvasók számára, melyek bevezetnek Csajkovszkij és a balettmesterség világába is. Tarbay Ede írását Gyöngyösi Adrienn kedves rajzai illusztrálják és a balettzene részleteit tartalmazó CD melléklet kíséri.

Szabó Lőrinc hosszú éveket, évtizedeket töltött Shakespeare magyar nyelvre ültetett szonettjeinek tökéletesítésével, átdolgozásával, mire az első, 1921-es kiadás után 1948-ban megjelent a ma ismert fordítás. Tarbay Ede életét végigkísérte ez a kötet, mint Shakespeare-biblia, és másfél évvel ezelőtt nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy maga is átkölti, saját költői világához igazítja a Shakespeare-szonetteket. Célja nem a már létező fordítás (fordítások) átírása, hanem a szonettek egyéni olvasat szerinti megformálása volt. Nem vett át sorokat, kifejezéseket az eddigi magyarításokból, gyakorta bátran, szép hűtlenséggel eltért az eredeti szövegtől. A Shakespeare csábításában a szonettek összefüggenek, mintegy regénnyé szerveződnek, egymásra épülnek, fejezetekre (caputokra) tagolódnak. Ezzel a szokatlan beosztással is hangsúlyozva, hogy e mű Tarbay Ede felfogásában szerkezetével, jellegével, hangvételével eltér minden korábbi fordítástól. A Shakespeare-szonettek varázslatára keletkezett átköltéseket Prospero A viharból kölcsönzött szavai bocsátják útjukra: Tetszés volt a célom.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mit ​csinál a néni? Mit csinál a bácsi? - érdeklődik az óvodás, amikor képeskönyvében vagy az utcán dolgozó embert vagy a televízió képernyőjén üzemet lát. Óvodai foglalkozásokban is gyakran beszélgetnek a munkáról. Tarbay Ede, a könyv összeállítója magyar és külföldi írók, költők műveiből olyan történeteket, meséket, verseket válogatott, amelyek a munka szépségét, a különféle mesterségeket ismertetik meg a gyerekekkel. A kötet az "Add a kezed!" sorozatban jelenik meg.

"...Csak ​a szekrény ajtaja / árulkodik éjszaka. / Nyikorog és megroppan, / ott, ahol a dió van. / Azt dézsmálja, rágcsálja, / s így vonul a padlásra..." - mármint az Álom-manó, Tarbay egyik kedves törpéje, a kötet címadó figurája. Az író-költő mesevilágához hozzátartoznak a meleghozó manók és hiú törpék ugyanúgy, mint a ködlepte vidék Ősz-anyója vagy a _Varjúdombi mesék_ Esernyős tündére. Ezt a verseskötetét is képzeletbeli lények népesítik be: szorgos kis boszorkány, zsörtölődő Jégmanó, egy kis kíváncsi királylány, vásári bábjátékfihurák és a többiek. Líra és aprócska fintor, képzelet és a világra rácsodálkozó gyerek, varázslat és valóság keveredik a költő verseiben. Tábori Csaba mulatságos figurái, mókás ötletei még jobban kiemelik a költő tréfás kedvét, varázslatos világát, más rajzai pedig a megnyugtató esti, elalvás előtti hangulatot idézik meg.

Pjotr ​Iljics Csajkovszkij 1876-ban komponálta első balettjét, A hattyúk tavát. A régi orosz népmesei ihletésű történet az igaz szerelemnek a gonosz bűverejét is legyőző hatalmát mutatja be. A kötet a legifjabbaknak szóló klasszikus mese mellett ismeretterjesztő részeket is tartalmaz az idősebb olvasók számára, melyek bevezetnek Csajkovszkij és a balettmesterség világába is. Tarbay Ede írását Gyöngyösi Adrienn kedves rajzai illusztrálják és A hattyúk tava – szvitet tartalmazó CD melléklet kíséri.

„— ​Ennél még az iskola is jobb - gondolta Csipisz, és kinézett a ködbe ..." így kezdődik Tarbay Ede különös története, amelynek szereplőit: Csipiszt, Nagypapát, Nagymamát és furcsa barátaikat bizonyára sokan ismerik a gyerekek közül, hiszen „A mozgólépcső vándorai" az 1979-es mesejátékpályázat egyik díjnyertes darabjaként a rádióban hangzott el először. Ebben a könyvben tovább élnek, és az író világát pontosan érzékeltető rajzok - Beke László munkája — segítségével meg is jelennek az egymástól nagyon távolra került Nagypapa és Nagymama képzelet-teremtette valóságos figurái. Mert két olyan egyformán érző és gondolkodó ember, mint ők, ugyanazokkal barátkoznak is: Toll bácsival, Cirrel, Levél anyóval, Gyíkpásztorral, Parázs úrral. Mi sem természetesebb, mint az, hogy Csipisz, aki mindkettőjüket egyformán szereti, azt akarja: nagyszülei újra együtt éljenek. Ez a mese -vagy mesés regény - arról szól, hogy hogyan mesterkedik az unoka a Nagypapa titokzatos nagymarosi házában, amit egy — talán eltitkolt — mozgólépcső köt össze a Nagymama pesti műteremlakásával, és ami feltehetően a furcsa vándorok, közös barátok útja is.

Mózes ​Áron vagyok, és azok közé tartozom, akiknek nincs állandó lakásuk. Napokon át a szentendrei Öregpatak hídja alatt háltam, de ma éjszaka megint fedél lesz a fejem fölött. Így juthattam írógép közelébe is (nem betörés útján, hanem mert egy jó ember befogadott). Most rendkívül tisztának érzem magam, kádban fürödtem, szappannal mosakodtam. Anyaszült meztelen ülök egy kerttel szemben, ahol a kutya éppen megugat egy hozzám hasonló csavargó alakot. Hogy mikor születtem, nem tudom pontosan. Apám is, anyám is másra emlékezett, amikor utoljára találkoztam velük. Öt-hatéves koromban tanultam meg írni-olvasni a zirci főapát úrtól, akinek ezért azóta is nagyon hálás vagyok. Mellette éltem addig, amíg szét nem zavarták a rendet. Akkor egy ideig a toronyban aludtam (emiatt egy kicsit rossz a hallásom), és emlékszem egy olyan misére, amit az odagyűjtött apácáknak és szerzeteseknek mondtak. A legszebb a csengők hangja volt. Legalább huszan végezték a ministránsok dolgát. Azóta leginkább az erdőkben vagyok otthon, ősztől tavaszig padláson, istállókban. Keserves idő volt, amikor lovak, tehenek nélkül csak magam feküdtem a szétrohadt szalmán. Ahol helyet adnak, és ahol könyv is akad, mindent elolvasok, már ameddig megtűrnek maguk mellett. Sohasem loptam, még kenyeret, tejet sem, pedig a városokban nagy a csábítás a boltok elé hajnalban kitett kosarak és rekeszek miatt. A következő verseket sok éven át írtam, egyetlen tulajdonom az a füzet, amiből most néhányat kimásolok. Ezt is a gazdám unszolására teszem, aki most azt mondja: fejezzem be, mert még két szó, és unalmas leszek.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Az ​1932-ben született Tarbay Ede, számos meseregény, gyermekvers írója, három éve a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola óraadó tanára. _Gyermekirodalomra vezérlő kalauz_ában tanári munkáját összegezi sajátos módon. A könyv első részében, a "Mítosztól a mítoszteremtésig"-ben az egyetemes gyermek- és ifjúsági irodalom történetével foglalkozik a kezdetektől, a népköltészet legrégibb, mágikus korban gyökerező és nyomaiban máig élő darabjaitól a _Robinson_on, _Jelky András kalandjai_n, _A Pál utcai fiúk_on át, a francia Saint-Exupéry _A kis herceg_ és az amerikai Lawson _Eljöhetnél hozzám_ című meseregényéig. A második részben, melynek címe "Művek és alkotók", egy népmesétől Petőfi _Arany Lacinak_ján (melyet a magyar gyermekirodalom kezdetének tekint) vagy Kipling _A dzsungel könyve_ című remekművén át Pilinszky verses meséiig, Nemes Nagy Ágnes gyermekverseiig, Lázár Ervin szeretetmítoszt teremtő könyveiig a művek és alkotók összhangjára, a művekben található világképre, etikára figyelve elemzi a gyermek- és ifjúsági irodalom legjelentősebb alkotásait. A két rész között hidat teremt az, hogyha fontosnak tartotta az elmélyülést egy-egy témában, a lapalji jegyzetekben utal a második részben található elemző írásra. A gyermekirodalom-történet végén található "Bibliográfia" alcímében is utal nemcsak az elméleti forrásmunkákra, hanem első sorban azokra a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó művekre, melyek kiegészítik munkáját, vagy amelyekben íróik más nézőpontból elemzik a műveket. Az irodalomtörténet bevallott hiányossága, hogy az élő magyar kortárs írókkal nem foglalkozik, mert ő maga is közéjük tartozik, de bízik abban: ez a _Gyermekirodalomra vezérlő kalauz_ segítséget nyújt ahhoz, hogy az olvasó - a gyermekirodalommal foglalkozó főiskolai hallgató, óvodapedagógus és általános iskolai tanító - saját véleményét kialakítva, önálló nézőpontból elemezhesse a hiányzó remekműveket (vagy éppen elriasztó példákat).

Centi ​a legalacsonyabb az osztályban. Ez önmagában is elkeserítő, de még csúfolják is emiatt. És otthon? Hát ott sem fenékig tejfel az élet: az apukája a világot járja, a nagymamája meg folyton prédikál neki. Ráadásul a boltban nem tud fizetni, mert lyukas nadrágzsebéből kipotyogott a pénz. A térről hazafelé igyekezve furcsa kis üzletre lesz figyelmes ott, ahol azelőtt csak egy vakablak ásítozott. A Csicseri-boltban különös barátkora lel, és olyasmik történnek vele, amiket álmában sem képzelt volna. Marék Veronika, Tarbay Ede és Urbán Gyula ,,hatkezes meseregényt" írt. Egyikük elkezdte, majd felváltva szőtték tovább a történetet fordulatról fordulatra. Radnóti Blanka pedig most új illusztrációival új életre keltette Centit, aki a végére elfeledkezik rossz kedvéről. Sőt, talán még meg is nő egy picit?

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarbay ​Ede gyermekekhez szóló verseiből és fordításaiból válogatott nagy műgonddal. Kötetében olvashatunk tündérekről, kedves vagy mókás mesefigurákról, az esztendő jeles napjairól. A költő népszerű versei (pl. Ősz-anyó, Karácsonyi mondóka) és az új ciklusának darabjai, a Bodza-versek is felcsillannak. A varázslatos világú könyvet Borbás Zoltán illusztrációi teszik még kedvesebbé.

Hol ​volt, hol nem volt időbe vezeti ifjú olvasóit az író-költő Tarbay Ede, aki a szekszárdi Háry Jánosnak, Garay János által egykor versbe szedett történetét eleveníti föl. A kalandokban bővelkedő, olykor nagyotmondó Háry története egyszerre elevenedik meg a könyv lapjain szövegben és képben, a CD-melléklet jóvoltából pedig a jól ismert dallamokban is. A sorozatban eddig megjelent köteteink a Diótörő, A hattyúk tava.