Ajax-loader

Tüskés Tibor könyvei a rukkolán


Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Tüskés Tibor - Tájak, ​emberek
Elfogult ​vagyok? Csak annyira, hogy tudom: csak a kötődés, a valahová tartozás tehet szabaddá és otthonossá a világban. Szülőház, szülőföld, bölcsőhely – látszólag idejétmúlt, használatból kikopott szavak. Valójában éppen az elidegenedett világ, a kallódó, magányos élet adhatja vissza igazi jelentésüket, tartalmukat. A szülőföldet nem mi választjuk, szerencsés esetben a szülőföld választ minket. Úgy, hogy családot, otthont, anyanyelvet ad, fölnevel, beleköt a világba. Ebben az értelemben egy fővárosi, ötödik kerületi bérház éppúgy lehet szülőföld, mint egy kis falu vagy egy magányos vasúti őrház. Tüskés Tibor

Covers_207681
elérhető
0

Tüskés Tibor - Időrosta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_207665
elérhető
0

Tüskés Tibor - Mohács
Város, ​amelynek leginkább csak múltja és jövője van - a város iránti szeretet egy csepp iróniába rejtve, manapság így szokták Mohácsot emlegetni. Múltja: szomorú szimbólum, gyakran idézett történelmi jelkép, későbbi események magyarázataként fölmutatott ok. Jövője: a legdinamikusabban fejlődő magyar vidéki város, folyóvízzel, a modern iparosítás legfontosabb föltételével rendelkező település.

Bellon Tibor - Czellár Katalin - Holényi László - Lőrincz Ottó - Péter László - Szekeres Zoltán - Tóth Pál - Tüskés Tibor - Magyarország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Nyár, ​erdő, kakukk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Szülőföldünk, ​a Dunántúl
A ​Szülőföldünk... sorozat harmadik kötete a Dunántúlról szól. Ezt az országrészt nem is lehetne találóbban jellemezni, mint Keresztury Dezső szavaival: A Dunántúl "azért oly elragadó, mert egyszerre jelen és évmilliós múlt, természet és társadalom, növekedés és alkotás, sors és szabadság, otthon és nagyvilág." Ezt a sajátos világot tárja elénk ez a gazdag irodalmi olvasókönyv, amelyben dunántúli írók, költők, tudósok és művészek írásai találhatók. Megszólal itt a messzi történelmi múlt, régi krónikák lapjairól megelevenednek régi históriák; dicsőséges és vesztett csaták hősei, jelenetei vonulnak el szemünk előtt; kirajzolódnak a szemelvényekből apáink nehéz gondjai, ellentmondásos harcai, a közelmúlt sokszor hiábavaló, olykor eredményes küzdelmei; és megismerjük a Dunántúl változatos, sokszínű mai életét is. Az utolsó fejezetben költők és írók tesznek vallomást a Dunántúlhoz fűződő érzelmeikről. Egyikük a Balatonért vagy a Dunántúl más - oly sokféle! - természeti szépségéért, másikuk kedves városa fényeiért lelkesedik. Van köztük, aki egy vidám gyermekkori emlékét idézi föl, vagy az első gólyáról mesél. Egyesek a keserű múltat siratják, míg mások a tájak és a városok formálóját, az alkotó embert köszöntik. Van, aki a Dunántúl jövőjét rajzolja, színezi, és van, aki - mint Illyés Gyula - a szülőházáról, egy kétablakos kis dunántúli parasztházról ír - de végeredményben valamennyien a hazáról beszélnek. Így válik a Dunántúl mindnyájunk szülőföldjévé, hiszen "A hazám a házam tája, amely pillantásommal, ahogy növekszem, egyre bővül, széles gyűrűkben egyre távolabbi területekre terjed, mint a hullám a vízbe dobott kavics körül; világokat hódíthat, elérheti a csillagokat, - amikor a régi ház már örökre elmerült".

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Tüskés Tibor - Magyarország
Magyarország ​mérsékelt éghajlatú ország Magyarország a mérsékelt szépségek országa Nincsen tengere, mint a legtöbb európai országnak, nincsenek örök hóval fedett hegyei, zúgó nagy vízesései. A nagy folyók csak keresztülpántlikáznak testén; nem itt erednek, a tengert idegen tájon érik el. Miért szép mégis ez az ország nekünk? Amiért édesanya szép a gyermek szemében: Hogy az övé, s hogy egyetlen. E táj dajkál és fölnevel, anyanyelvet ad, megtanít beszélni. Ez a föld a mi kis szülőföldünk, "egy kis világ maga"!

Tüskés Tibor - Így ​élt Zrínyi Miklós
Tizenhét ​esztendős Zrínyi Miklós, amikor a pápa magánkihallgatáson fogadja, és verseinek gyűjteményével ajándékozza meg. Más nemesi ifjak még a kardforgatást, a társasági viselkedést tanulgatják, amikor ő már egy országrésznyi birtok ura és gondviselője. Európai műveltségű költő, rettegett nevű hadvezér, hazája jelenéről és jövőjéről felelősséggel gondolkodó, széles látókörű politikus válik belőle. Kivételes tehetség, szenvedély, férfias akaraterő kell ehhez. Tüskés Tibor műve a leghitelesebb források, Zrínyi versei, prózai munkái, levelei, a kortársak feljegyzései, korabeli metszetek, képek felhasználásával állítja az olvasó elé a XVII. század legnagyobb magyarjának alakját.

Tüskés Tibor - A város és írója
A 2009-ben elhunyt író, irodalomtörténész, több mint hetven önálló könyv szerzője ebben a posztumusz kötetében a 20. századi irodalom ismeretterjesztője, népszerűsítője, olyan irodalmi arcképcsarnok létrehozója, melyben egyidejűleg jelen vannak múlt századi klasszikusaink (Babitstól Móriczig, Kodolányiig, Mészölyig), az elismerések, díjak övezte pálya képviselői és a mérsékeltebb ismertségben, elismertségben részesültek (Csorba Győző, Pákolitz István, Arató Károly, Örsi Ferenc stb.), a többre érdemesültek és a peremre szorítottak (Dénes Gizella, Kocsis László, Lovász Pál, Szántó Tibor stb.). Olvasmányos, számos érdekességet, személyes élményt tartalmazó, az alkotópályák összetettségét, bonyolultságát is érzékeltető portrék. Az irodalmi örökség ápolása, az értékek ébren tartása, a figyelem felkeltése vezette a kiadót megjelentetésükkel.

Tüskés Tibor - Weörestől ​- Weöresről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - A ​Sorsunk
A ​negyvenes évek egyik legjelentősebb irodalmi folyóiratának, az 1941 és 1948 között Várkonyi Nándor szerkesztésében megjelent Sorsunknak az írásaiból született válogatás ez az antológia. Benne egyrészt a népi írói mozgalom bázisát jelentő írók (Erdélyi József, Kodolányi János, Németh László, Sinka István, Veres Péter), másrészt az ún. polgári-urbánus törekvések képviselőinek (Hamvas Béla, Mándy Iván, Rónay György, Weöres Sándor) írásai egyaránt megtalálhatóak. Várkonyi, aki minden érték befogadására törekedett, a fentieken túl otthont adott a fiatal tehetségek számára is: Fodor András, Mészöly Miklós, Rákos Sándor, Simon István "fölfedezése", első közlése is a Sorsunkhoz kötődik. Az irodalomtörténeti információk és értékek mellett a Tüskés Tibor által készített bőséges válogatás mai olvasmányként, esztétikai élményt adó könyvként is kézbe vehető. Az antológia hasonmás oldalakkal, reprint formában történő megjelenése a ma már nagyrészt hozzáférhetetlen folyóirat eredeti tipográfiáját is felidézi számunkra.

Tüskés Tibor - Abaliget ​és Orfű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - A ​nyugati kapu
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Siklós ​és vidéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Novelláról ​novellára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - A ​határtalan énekese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - 12 ​óra filmesztétika
Balázs ​Béla mondta: "a film századunk népművészete". Ez nemcsak úgy igaz, hogy a hagyományos, paraszti népművészetet napjainkban kiszorítja és fölváltja egy másik művészet, hanem úgy is, hogy a film, a mozgókép minden korábbi egyéni-alkotó művészetnél populárisabb, a népművészethez hasonlóan társadalmi méretű művészet. A kép az emberi érzékelés legfontosabb eszközévé vált korunkban. A magyar nyelv a nézni és a látni ige közti különbségtétellel pontosan jelzi, hogy a szem csak a lehetőségét adja meg a kép befogadásának. "Nézi, de nem látja" - mondja a szólás. A látni tudó, képértő nézőközönség kialakítása napjainkban a művészetkritika és az iskola minden korábbinál sürgetőbb feladatává vált. Az iskola, mely vállalja a szolgálatot, a leendő nézőközönség fölnevelését, a filmkultúra színvonalának emelését: a jövőnek dolgozik. A film új, sajátos eszközöket használó, önálló formanyelvvel rendelkező művészet. Ahogy az irodalomértés föltétele az olvasni tudás, az ábécé ismerete, a képértés számára is elengedhetetlen a filmnyelv alapelemeinek megmutatása. A magyar iskola nemzetközi méretekben is úttörő szerepet vállalt, amikor az iskolareform során a tantervi feladatok közé illesztette a filmesztétikai ismeretek tanításának szükségességét. A középiskolai filmesztétikai oktatás jellegét és alapvető feladatait a Tanterv és utasítás szabja meg. Ennek figyelembevételével készültek el az első hazai filmesztétikai tankönyvek, módszertani útmutatók és segédkönyvek.

Kenyeres Zoltán - Pomogáts Béla - Radnóti Sándor - Tarján Tamás - Tüskés Tibor - Az ​élő magyar líra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Pannóniai ​változatok
Az ​utóbbi években emlékezetes, szép könyveket alkotott Tüskés Tibor, s tájesszéi, Pécsről szóló szociográfiai könyve után ezúttal irodalmi tanulmányait - pályarajzait, íróportréit, szélesebb problémaköröket pásztázó esszéit, személyes találkozásokhoz kapcsolódó, élményfelidéző vallomásait -gyűjtötte össze. Ezek az írások arról tanúskodnak, hogy szerzőjük műveltsége, érdeklődése szerves egészet alkot, önálló egyéniséget, arculatot teremt. Tüskés Tibort szellemi vonzalmai a dunántúli, ezen belül jelesül a pécsi kultúrához kötik. Ezt a pécsi kultúrát, sugárzó szellemiséget ö úgy éli át, mint a hazai kultúra szerves részét, szeretetremegőrzésre érdemes árnyalatát. A mai, Pécshez kötődő, onnan induló írók, művészek munkásságának finom, értő elemzésével keresi ennek a kultúrának megkülönböztető, egyúttal azonban más tájakhoz egészséges kölcsönhatásban kapcsolódó jegyeit. Vérbeli méltató esszéista: érdeklődése és módszere sajátos egységben tartalmazza a jeles művek iránti tiszteletet és az alkotók emberi háttere iránti figyelmet. A különböző hangütésű, sokféle terepet vizsgáló írások, fejezetek együttesen a dunántúli művészi és szellemi élet érdekes, vonzó seregszemléjévé, körképévé, reprezentáns arcképgyűjteményévé kerekednek.

Tüskés Tibor - Nagyváros ​születik
Az ​író mondja könyvéről: "Csaknem egy esztendőn keresztül figyeltem közelről Pécs életét, hallgattam szívműködését, vizsgáltam érrendszerét, mértem vérnyomását. Megálltam az emberekkel beszélgetni, belestem a kapualjakba, leültem az irodákban, megfordultam a munkahelyeken, az üzemekben. Meghallgattam a panaszkodókat, örültem az eredményeknek, vizsgáltam a statisztikai számoszlopokat, elmélyedtem a távlati tervek tanulmányozásában... Mit akartam egy éven át? Kerestem Pécs mai "jelentését", kerestem azokat a tanulságokat és lehetőségeket, amelyek a magyar városfejlődésben a többi városnak is fölmutathatók. Tanulmányoztam a város arcát, ünnepeit és hétköznapjait, a magyar urbanizáció általános és egyéni vonásait. Kérdéseket akartam megfogalmazni az elmélkedés és az irodalom határán. Ami harag és indulat a sorok közé vegyült, azzal is megjobbulást, a szocialista várost, a harmonikusabb életet akartam szolgálni. De nem kívántam tételeket megfogalmazni, szabályokat, törvényeket alkotni, a szaktudományok körébe vágó ítéleteket hozni. És nem akartam a puszta benyomásoknál sem megmaradni, a vslóságot 'regényesíteni', szépirodalommá formálni. Az olvasót mindig társként éreztem magam mellett, aki azt itt talált jelenségekre ráfényképezi a maga tapasztalatait és ismereteit... Könyvemet a magyar városszociográfia műfajában kísérletnek szánom."

Tüskés Tibor - Mérték ​és mű
Az ​író vallomása: "Legújabb könyvem az elmúlt húsz esztendőben írt s az élő magyar irodalommal foglalkozó tanulmányaim, kritikáim sorozata. A gyűjteményt Pannóniai változatok című, 1977-ben megjelent kötetem párjának tekintem. De még ott a szorosabban vett dunántúli s ezen belül a pécsi kultúrához kötődő írókról, művészekről szóló tanulmányaimat adtam közre, ezúttal egy tágabb körből, az elmúlt két évtized magyar irodalmával foglalkozó írásaimból válogattam össze a gyűjteményt. Az olvasó bizonyára okkal hiányol a kötetből jelentős neveket és fontos műveket, másokról viszont talán itt hall és olvas először. Ami magyarázatot ad: nem két évtized irodalomtörténetét írtam meg, hanem e két évtizedben kritikákat írtam. S mivel inkább a magam ízlése és vonzalma, mintsem a szerkesztőségek megbízása alapján választhattam az írókat és a könyveket, akikről, illetve amelyekről szóltam, szeretném hinni, hogy nemcsak két évtized magyar irodalmának vázlatos képe rajzolódik ki a gyűjteményből, hanem a kritikus egyénisége, igénye, szellemi arculata is. Amit pedig magam is tartozásnak érzek, remélem, a jövendő, a megírandó kritikákban és tanulmányokban törleszthetem."

Tüskés Tibor - Vidéken ​élni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Babits ​és Pécs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - A ​hasznos szép költője
Írások ​Takáts Gyuláról.

Tüskés Tibor - Az ​újraolvasott Kodolányi
A ​kötet három nagy fejezetbe rendezett írásai egyrészt részletes műelemzéseket tartalmaznak, másrészt a jelentős életmű befogadásának és elismertetésének fontos mozzanatait idézik fel, harmadrészt eredeti, könyvben eddig nem publikált, vagy éppen kéziratban maradt írásokat, dokumentumokat tesznek először hozzáférhetővé az olvasóközönség számára. A szerző a befogadás-esztétika módszerével közelít témáihoz. Könyve nem vitairat, de írásai új kutatási eredményekről tanúskodnak, és hozzájárulnak az irodalmi kánon-formáláshoz, ahhoz, hogy a 20. század első fele jelentős írói teljesítményének, Kodolányi munkásságának maradandó értékei az eddigieknél is karakteresebben rajzolódjanak ki a jelen számára.

Tüskés Tibor - Zalamente, ​Somogyország
Vallomások ​a szülőföldről -így lehetne röviden jellemezni kiadónk sorozatát, amely tizenkét kötetben egy sokak számára kevéssé ismert, felfedezésre váró országot mutat be: Magyarországot. Neves írók, költők vállalkoztak arra, hogy a „fölnevelő táj" arculatát megrajzolják, megcsodáltassák műemlékeit, népi művészetét, irodalmi hagyományait, bemutassák az ott élők táj- és életformáló mindennapjait. Más-más hangon, de közös céllal szólnak hozzánk ezek az írások: országjárásra, fölfedező utakra sarkallnak, jól tudva, hogy csak az átélt élmény maradandó. Első kötetünk is ennek a gondolatnak jegyében született. Somogy és Zala kedves dombjain kalauzol végig, római és Árpád-kori emlékekről éppoly színesen vall, mint az egykori balatoni fürdőéletről vagy a Drávamente madárparadicsomáról, s nem hiányzik belőle a mai valóság sem, örömeink és gondjaink őszinte feltárása. A kötetet több mint száz művészi fénykép gazdagítja.

Tüskés Tibor - Kortárs ​irodalom a középiskolában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Versről ​versre
„Tüskés ​Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."

Tüskés Tibor - Titokkereső
Tüskés ​Tibor új könyvében tizenkét, a XX. századi magyar novellairodalom kiemelkedő alkotását elemzi a tőle megszokott szakmai alapossággal, megismertetve a olvasót a modern műelemzés módszereivel. A vers és a regényelemzések gazdag irodalma mellett a novellaelemzés meglehetősen elhanyagolt terület. Ez önmagában jelzi a szerző vállalkozásának fontosságát. Tanárnak, diáknak, a század-elbeszélő irodalmában tájékozódni kívánó olvasóknak jó szívvel ajánlható az olvasmányos, hiánypótló könyv.

Kollekciók