Ajax-loader

Walter Jens könyvei a rukkolán


Walter Jens - A ​Júdás-ügy
A ​Júdás-ügy Walter Jens német író 1975-ben megjelent regénye, mely magyarul 2003-ban jelent meg Kerényi Gábor fordításában. A regény egy fiktív tudósítás stílusában íródott. Tárgya az az egyházi per, amelyben kezdeményezik Júdás boldoggá avatását. A regény egyszerre mutatja be a római katolikus egyház ügymenetét és az egyes teológiai nézőpontok ütköztetésének módjait. "Ez a regény a tisztességes gondolkodás könyve, a dolgok mélyére tekintés könyve, az előítéletek legyőzésére irányuló gondolkodás könyve, a gondolati sémáink béklyójából kitörni tudás könyve: tehát mindannak, ami az önmagunkkal, a múltunkkal (és jelenünkkel) való szembenézés elengedhetetlen feltétele. Ez a könyv mindenek fölött a tolerancia és az értékek sokféleségének, illetve ezek elfogadásának könyve. A német születésű Berthold jeruzsálemi franciskánus páter kérelmet nyújt be egyházához a Jézus árulójának tartott Iskariotes Júdás boldoggá avatása ügyében. Nézete szerint ugyanis Júdás az isteni szándék kiválasztottja és végrehajtója volt, nélküle, az ő önmegtagadása nélkül - tehát, hogy tudván tudva, mit cselekszik, magára vette a világ megvetését - az üdvösség terve nem valósulhatott volna meg. Júdás boldoggá avatási eljárásának, tehát az úgynevezett ügyvizsgálatnak a történetét, "dokumentációit" tartalmazza a könyv. De van a műnek még egy fontos üzenete. A boldoggá avatási kérelmet Berthold páter, az egyház hithű gyermeke nyújtja be. Jens ezzel egyértelműen kifejezésre juttatja: a megújulásnak, megtisztulásnak belülről kell megindulnia."

Walter Jens - Az ​utolsó vádlott
"Új ​író, de mekkora erejű látomás!" - ezekkel a szavakkal fogadta 1950-ben egy kritikus Walter Jens első regényét. Az író azóta a nyugatnémet próza egyik jelentős képviselője, neve mindig ott van az élvonal névsorában. Két művét - _Elfelejtett arcok. Odüsszeusz testamentuma_ - a magyar olvasó is ismeri; _Az utolsó vádlott_ magyar kiadása a haladó nyugatnémet irodalom fejlődéstörténetének egy hazai hézagát tölti most ki. (Az író regénye sokadik német kiadáshoz írt utószavában, úgy vall, hogy "melankolikus parabolája" ma is mond valamit, nem évül el.) Melankolikus parabola? Sokkal inkább keserű látomás, a fantasztikus-végletes fikció eszközének művészi kihasználásával alkotott kép egy szupertotalitariánus állam szuperterror-világáról; egy "utolsó" háborúban az a terrorideológia győz, amelynek pusztító válfajával a német nép a Harmadik Birodalom idején megismerkedett, és amelynek bármilyen válfaja ellen a pályakezdő Walter Jens, a polgári humanista indíttatású fiatal germanista szót emelt. A regény főhőse, Walter Sturm: író és irodalomtörténész, egyben az utolsó individuum, az utolsó szabadon gondolkodó ember, épp ezért "az utolsó vádlott" is egy rémlátomás-államban, egy fiktív, de szikár realizmussal megjelenített világban, ahol fasiszta következetességgel - eszelősséggel - dolgozó államgépezetben őrlődve, végső alternatívával kerül szembe: megtörni vagy megsemmisülni? Walter Sturm az alternatíva órájáig passzív - mint oly sokan oly sokáig a történelem veszélyhelyzeteiben - , az erőszakra a humanista hallgatásával felel - mint oly sokan tették nem-cselekvő humanisták -, de a végső kihívásra határozott nemet mond a gépezetnek, amely föl akarja használni. Tudatosan lemond puszta létéről is az emberi tisztesség, erkölcs, értelem, a humánum védelmében. A regény nem melankolikus parabola, hanem egy olyan fiatal író keserű-nyomasztó vádbeszéde a mindig lehetséges, mindig restituálható nép- és értelemelnyomó erőszak ellen, olyan emberé, aki a hidegháború, a boszorkányégető hisztéria, a vereség kábulatából ismét erőre kapó revansizmus első éveiben írói látással és emberi szenvedéllyel fokozta a lehetséges új veszedelmet. Az olvasó nem megkönnyebbülten hajtja majd a regényre az utolsó lapot, hanem háborgó tudattal is - azt a teljesítményt is tisztelve, amellyel Jens a második világháború utáni első korszakban, még a "nulla órára" s a "tarvágás" tabula rasájára is emlékezve, nem a kezdődő konszolidációba és ígéretes gazdaságicsoda-világ apolitikusságába ringatózott bele, hanem a hidegháború és az embertelenség veszélyét látva-érezve egy abszurd-fiktív végveszély látomásával figyelmeztetett.

Inge Jens - Walter Jens - Frau ​Thomas Mann
"Frau ​Thomas Mann" - így írta alá valamennyi asszonykorában írt levelét Katia Mann, a világhírű író mellett élethosszig hűen kitartó feleség. Igaz, ez a névválasztás nem volt szokatlan akkoriban, Katia Mann esetében mégis többről van szó: ő tudatosan, vállaltan határozta meg önmagát férje nevével és állította egész életét Thomas Mann szolgálatába. Inge és Walter Jens ennek a különleges asszonynak az életét mutatja be számos, eddig ismeretlen dokumentum felhasználásával. A szerző-házaspár sok szeretettel és empátiával - ráadásul nagyon olvasmányosan - megírt könyvéből egy nagyszerű, nagy formátumú ember portréja rajzolódik ki.

Walter Jens - Hans Küng - Menschenwürdig ​sterben
Dies ​ist weit mehr als ein weiterer Beitrag zur Sterbehilfe: ein bewegendes, vom persönlichen Schicksal geprägtes und aufklärendes Buch über den Umgang mit dem eigenen Tod mitten im Leben. Was ist, wenn die letzte Phase des Lebens nur mehr Leid und Schmerz ist? Darf der Mensch dann seinem Leben ein Ende setzen? Walter Jens und Hans Küng haben diese Frage vor Jahren in diesem Buch mit »Ja« beantwortet. Nun ist Jens, der große Rhetor, selber verstummt – lebt demenzkrank in einer eigenen Welt. Über das Quälende einer solchen Situation berichtet in dieser Neuausgabe Inge Jens aus der direkten Sicht der Angehörigen und ergänzt damit konkret, was ihr Mann vor Jahren so literarisch funkelnd behandelt hat. Noch immer ist dies ein tabuisiertes Thema und eines, das gerade in Deutschland nicht sachlich diskutiert wird. Küng plädiert deshalb dafür, den leidenden Menschen und seine Würde in den Mittelpunkt zu stellen.

Walter Jens - A ​vak
A ​könyv hőse, Heinrich Mittenhaufen hamburgi tanító, negyvenéves korában vörheny-megbetegedés következtében megvakul. A borzalmas csapást csak úgy tudja elviselni, hogy a valóságból álmai világába menekül, s építőjáték kockáiból építgeti légvárait. A szerző mesteri lélektani érzékkel mutatja meg, hogyan tér vissza hőse az álmok birodalmából az életbe, hogyan tanulja meg elviselni sorsát, s hogyan kezd bízni a jövőben.

Walter Jens - Elfelejtett ​arcok
Öreg ​színészek otthonába, egy tizennyolcadik századi francia kastélyba viszi el olvasóit a nyugatnémet szerző, akinek művészetéből már ízelítőt adott magyar fordításban megjelent "A vak" című kisregénye. Halk szavú, finom tollú író Walter Jens, a lélek rezdüléseinek, az emberi kapcsolatokat meghatározó, sokszor ellentétekből összefonódó érzelmeknek értő megfigyelője. Ábrázolása nyomán sorra feltárulnak előttünk az elfelejtett arcok, a francia színpad letűnt csillagai. A legtragikusabb, hogy mi sem ismerjük őket - babér és hagymakoszorú egyaránt elfonnyad ebben a művészetben, s a minden nemzet napszámosai sohasem kaphatják meg a méltó elismerést az utókortól.

Kollekciók