Ajax-loader

Konrad Lorenz könyvei a rukkolán


Konrad Lorenz - Ember ​és kutya
A ​világhírű tudós – aki kitűnő humorú írónak bizonyul ebben a könyvében is - hosszú évek tapasztalatait írja meg nagyszerűen felépített kis kutyatörténeteiben. Mint etológus arra keres feleletet, mi az ami az emberi és állati magatartásformákat megkülönbözteti és ugyanakkor arra is – mi az ami összekapcsolja őket. Könyvében arról is ír röviden, hogyan alakult ki az ember és kutya évezredes kapcsolata, de sokkal inkább foglalkoztatja a kutya és gazdája mai helyes „együttélési” szabályainak sok kérdése. Tanácsai arra vonatkoznak ki milyen kutyát válasszon, milyen szoktatási módszereket tekinthetünk emberhez és állathoz méltónak, milyen tapasztalatai vannak az egyes kutyafajtákkal kapcsolatban. A sok kitűnő etológiai és természeti megfigyelés ellenére sem szakkönyvet tart a kezében az olvasó. Nagyszerűen felépített, szórakoztató, irodalmi igényeket is kielégítő olvasmány ez, melynek minden sorából az élőlények iránti szeretet, gyengédség és tisztelet árad. Egyszerű stílusa, árnyalt, sokszínű humora bizonyára éppúgy megragad majd mindenkit, mint ahogyan ez előző könyvénél, a Salamon király gyűrűjé-nél történt.

Konrad Lorenz - Az ​agresszió
Vak ​század vakbizonyossága, hogy tiszta lappal indulunk mindnyájan, rárójuk tapasztalatainkat, majd gyermekeinkre örökítjük. Sok egyéb közt ezt örökítette a századra Lamarck, Marx, ezt fejlesztette tovább Freud, Liszenko, Sztálin, Arthur Koestler és több más hitvalló. Hitvallásukhoz járó átkuk pedig legkiáltóbb gonoszságunkat, a rossz társaságban tanult agressziót sújtja. Konrad Lorenz 1963-ban napvilágot látott agresszió-könyvére az AMIT GONOSZNAK NEVEZNEK óvatos címet akasztotta. Lorenz tudós volt. Megfigyelő, nem hitvalló. De az oktalan állat lelkét, már a ma született bárányét agresszióval találta teleírva. Hitet ugyan az ő éles szeme sem talált benne egy mustármagra valót, de jóra való restséget sem. Inkább a szorgalmas tanulás vágyát, hogy vele született támadó kedvét zabolázza a maga rangrendjében, a maga hazájában. Mivel agressziójától csakis feleinek van tartanivalója. Holló csakis hollónak vájja ki a szemét. Nekünk pedig, lelkes, okos és mélyen hívő főemlősöknek elegünk lett a békeharc szertartásából, az osztályharcból csak Lorenz könyvének megjelenése óta, végül a szocalizmus építéséből is. Legújabban a piacgazdasági és aurópai szertartásokkal kapcsolatosan is támadtak kétségeink, nem szólva az állatvilágban fel nem fedezhető demokráciáról. Ideje talán, hogy a végre magyarul is forgatható, 32 éve világhírű könyv segítségével gondolljuk meg, miért sikertelenek az államilag kezesített bárányok.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
"...Miközben ​az emberiség az őt körülvevő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófákkal fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz. De arra legalább rá fog jönni, hogy ez a barbár folyamat az ő lelkében micsoda károkat okozott. A természettől való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért. A felnövekvő generáció hogyan tanulná meg bárminek is a tiszteletét, ha maga körül csak emberkéz alkotta környezetet talál...? A nagyvárosokban még a csillagos eget is elrejtik előle a toronyházak és a légszennyeződés."

Konrad Lorenz - On ​Aggression
This ​work has had significant impact on the social and biological sciences and is now a classic point of reference for investigations of behavioral patterns. Lorenz presents his findings on the mechanism of aggression and how animals control destructive drives in the interest of the species. Translated by Marjorie Kerr Wilson.

Konrad Lorenz - Er ​redete mit dem Vieh, den Vögeln und den Fischen
Konrad ​Lorenz erzählt mit der liebenden Zuneigung des Tierfreundes von den Lebensgewohnheiten seiner zwei- und vierbeinigen Gefährten und stellt fest: »...nicht, dass der Mensch ein Viech ist. Aber gewisse Grundgesetzlichkeiten instinktiven Verhaltens gelten für Tiere wie für Menschen.«

Konrad Lorenz - Összehasonlító ​magatartás-kutatás
Konrad ​Zacharias Lorenz (Bécs, 1903 - Bécs, 1989) az ún. klasszikus összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni. Ő maga ezt a kutatási területet 1949-ig "állatpszichológiának" hívta, és a német nyelvterületeken őt tekintik e terület alapító atyjának. 1973-ban Karl von Frisch-sel és Nikolaas Tinbergennel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott az "egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért".

Konrad Lorenz - A ​tükör hátoldala
Elsőként ​Oswald Spengler ismerte fel, hogy a kultúrák mindig az után hanyatlanak le és pusztulnak el, miután eljutottak a „magaskultúra” fejlődési stádiumába. Mint történész, hitte, hogy az „idő” rendíthetetlen „logikája” és az öregedés feltartóztathatatlan folyamata a felelős valamennyi magas kultúra bomlásáért – ideértve a miénket is. Ha azonban az összehasonlító magatartás-kutató és az orvos szemszögéből vizsgáljuk saját kultúránk hanyatlásának napjainkra jóval egyértelműbb jelenségeit, bármily szerény is mai tudásunk, nyilvánvalóan patologikus természetű zavarok egész sorát látjuk. [...] E könyv egy korábbi vázlatában kultúránk hanyatlási jelenségeinek, „az emberi szellem betegségeinek” egyetlen, mégpedig az utolsó fejezetet szenteltem. Minden bizonnyal a mai ember rohamos megváltozásának tünete, hogy pár év múltán nekem magamnak is felül kellett vizsgálnom, vajon kellő jelentőséget tulajdonítottam-e ezeknek a kóros jelenségeknek. Ennek volt következménye, hogy ebből az egyetlen fejezetből egész kötet lett. Az önmagam elé kitűzött feladat kibővítéséhez hozzájárult az a váratlanul nagy visszhang is, amelyet egy kis írásom, A civilizált emberiség nyolc halálos bűne váltott ki, s amely Eduard Baumgarten barátom születésnapja alkalmából kiadott jubileumi kötetben jelent meg.

Konrad Lorenz - So ​kam der Mensch auf den Hund
Der ​Verhaltensforscher und Nobelpreisträger erzählt bewegende, amüsante und aufschlussreiche Episoden aus seinem Leben, in dem Tiere und insbesondere Hunde immer eine große Rolle gespielt haben. Er stellt sich sogar die Frage »Welcher Hund passt zu wem?«. Seine Erinnerungen und Gedanken sind nach wie vor eine Quelle der Inspiration und Information für alle Tierfreunde und Hundeliebhaber. Und eine Bestätigung dafür, dass die Liebe zu einem Tier nicht abwegig, sondern ein »wundervoller Seelenzustand« ist, wie es eine Leserin bei amazon beschreibt.

Konrad Lorenz - Az ​állati és emberi viselkedésről I-II.
Jelen ​könyv Konrad Lorenz megítélése szerint legfontosabb tudományos munkáinak válogatását tartalmazza. Ezek a tanulmányok nemcsak egy zseniális kutató Nobel-díjban végződő fényes pályájának, Lorenz tudományos fejlődésének egyes állomásait mutatják be, hanem az állati viselkedés tudományának, az etológiának az alapjait is. Lorenz rendkívül pontos megfigyelő volt és kitőnű teoretikus, aki észleléseit azonnal egy az evolúciós gondolati keretben értelmezte.

Konrad Lorenz - Das ​sogenannte Böse
Das ​sogenannte Böse ist ein Buch des Verhaltensforschers Konrad Lorenz aus dem Jahr 1963. Er behandelt darin den Ursprung von und den Umgang mit der Aggression, das heißt den von Lorenz so gedeuteten innerartlichen, „auf den Artgenossen gerichteten Kampftrieb von Tier und Mensch“. Der Entschluss, dieses Buch zu schreiben, entstand nach Lorenz' Angaben während einer Amerikareise, wo er vor Psychiatern, Psychoanalytikern und Psychologen Vorlesungen über vergleichende Verhaltensforschung und Verhaltensphysiologie hielt. Dort traf er auf Psychoanalytiker, die die Lehren Freuds nicht als unumstößliche Dogmen ansahen, sondern als Arbeitshypothesen. Dabei habe er in Bezug auf Freud erkannt: „Diskussionen seiner Trieblehre ergaben unerwartete Übereinstimmungen zwischen den Ergebnissen der Psychoanalyse und der Verhaltensphysiologie.“ Hierzu gehörten u. a. gemeinsame Auffassungen über den von Freud beschriebenen Todestrieb und den von Lorenz im Rahmen seiner Instinkttheorie vermuteten Aggressionstrieb des Menschen. Das Buch beginnt mit der Schilderung von Beobachtungen typischer Formen aggressiven Verhaltens. Dabei dienen die Revierkämpfe der Korallenfische, die als moral-ähnlich gedeuteten Instinkte und Hemmungen sozialer Tiere, das Ehe- und Gesellschaftsleben der Nachtreiher, die Massenkämpfe der Wanderratten „und viele andere merkwürdige Verhaltensweisen der Tiere“ als Grundlage „zum Verständnis der tieferen Zusammenhänge“. Durch Anwendung der induktiven Methode sollen demnach – vom voraussetzungslosen Betrachten der Einzelfälle zur Abstraktion voran schreitend – die Gesetzlichkeiten, der alle Tiere gehorchen, erschlossen werden.

Konrad Lorenz - Ember ​voltunk hanyatlása
Ez ​idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még, ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt és jó néhány könyv tartalmazza ezt a felismerést, hogy a környezet pusztítás és a kultúra ?hanyatlása? kéz a kézben járnak. Az emberi leépülést azonban csak kevesen tekintették betegségnek csak kevesen kerestek kórokokat, s próbáltak ellenlépéseket tenni, miképpen Aldous Huxley. Álljon ez a könyv ennek keresésének a szolgálatában.

Konrad Lorenz - A ​gondolat ösvényein
Az ​1973-ban Nobel-kitüntetett osztrák tudós számos könyve aratott nagy sikert a magyar olvasók körében, például a Salamon király gyűrűje, az Ember és kutya,A válogatott tanulmányok stb. Jelen kötete ismét új adatokkal világítja meg az etológia tudományát. Megfigyelései segítségével újra meg újra megmutatja, hogy érdemes megismerni az emberi lény létezésvilágának azon területeit, amelyek sok más élőlénnyel közösek. Számos olyan magatartásforma van, amely sokkolta idősebb az emberi fajnál, s amelyről tudjuk hogy mennyire általános érvényű.

Konrad Lorenz - L'agression
Konrad ​Lorenz montre que l'agression n'a, en ellemême, rien de pathologique ou de " mauvais ", mais qu'elle est un " instinct " qui, comme beaucoup d'autres, aide à la survie des espèces. C'est l'agressivité qui, par exemple, sélectionne les sujets les plus forts et les plus aptes à la reproduction. Mais si le comportement agressif peut être parfois exagéré jusqu'à devenir nuisible et manquer son but, l'évolution a toutefois " inventé " des mécanismes ingénieux pour diriger cette agressivité vers des voies inoffensives. Chez l'homme, à qui manque malheureusement ce dispositif de sécurité, l'instinct d'agression semble avoir dépassé son utilité depuis que les armes modernes ont multiplié les possibilités de destruction. L'auteur pense que l'étude de la conduite des animaux peut encore nous indiquer les dangers qu'il est possible d'éviter. En se penchant avec un humour attentif sur les mariages des oies sauvages, les combats territoriaux de certains poissons ou les inhibitions quasi morales des loups, Lorenz entraîne le lecteur vers des réflexions imprévues, toujours profondes.

Konrad Lorenz - King ​Solomon's Ring
A ​rare phenomenon of a book - bursting with data about animal species and instincts. Translating animal terms into everyday language that brings vividly alive the fascination inherent in the animal kingdom. A pioneering classic - that mixes a profound knowledge of animal behaviour with rare insight into human actions.

Konrad Lorenz - Konrad Lorenz - Mentsétek ​meg a reményt
Konrad ​Lorenz 1903-ban született Bécsben. Orvosi és zoológiai tanulmányokat folytatott, 1940-ben az összehasonlító pszichológia professzorává nevezték ki Königsbergbe. 1950-től 1973-ig a Max Planck Intézet igazgatója volt Buldernben, majd Seewiesenben. Itt végzett etológiai kutatásai elismeréseképpen neki ítélték 1973-ban az orvosi Nobel-díjat. 1989-ben bekövetkezett haláláig az Osztrák Tudományos Akadémia Konrad Lorenz Intézetének vezetője volt. Nyolcvanötödik születésnapjára barátja és tanítványa, a természetfilmeket készítő Kurt Mündl jelen kötetben adta közzé mesterével folytatott beszélgetéseinek gyűjteményét. Az interjúsorozatból, melyet Konrad Lorenz szellemi végrendeletének is tekinthetünk, megismerhetjük a világhírű tudós és filozófus gondolatait a "hűtlenül kezelt világ" jelen állapotáról, főként azonban ember és természet, ember és társadalom viszonyáról.

Konrad Lorenz - Konrad Lorenz - Mentsétek ​meg a reményt
Konrad ​Lorenz 1903-ban született Bécsben. Orvosi és zoológiai tanulmányokat folytatott, 1940-ben az összehasonlító pszichológia professzorává nevezték ki Königsbergbe. 1950-től 1973-ig a Max Planck Intézet igazgatója volt Buldernben, majd Seewiesenben. Itt végzett etológiai kutatásai elismeréseképpen neki ítélték 1973-ban az orvosi Nobel-díjat. 1989-ben bekövetkezett haláláig az Osztrák Tudományos Akadémia Konrad Lorenz Intézetének vezetője volt. Nyolcvanötödik születésnapjára barátja és tanítványa, a természetfilmeket készítő Kurt Mündl jelen kötetben adta közzé mesterével folytatott beszélgetéseinek gyűjteményét. Az interjúsorozatból, melyet Konrad Lorenz szellemi végrendeletének is tekinthetünk, megismerhetjük a világhírű tudós és filozófus gondolatait a "hűtlenül kezelt világ" jelen állapotáról, főként azonban ember és természet, ember és társadalom viszonyáról.

Konrad Lorenz - Válogatott ​tanulmányok
Az ​1973-ban Nobel-díjjal kitüntetett, ma 74 éves osztrák tudós neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt, hiszen Salamon Király gyűrűje valamint Ember és kutya című könyvét már évekkel ezelőtt olvashatta magyarul is. Ezek a könyvei inkább a nem szakember, érdeklődő laikus számára készültek, természetesen azzal az elmélyült, évtizedes kutatásokon alapuló szakmai háttérrel, amelyet a magyar olvasó ebben a kötetben ismerhet meg közvetlenül. Az etológia - a magatartást kutató tudomány - lényegében és elsősorban Lorenz munkássága révén került a tudományos érdeklődés középpontjába. Az ő tevékenységéhez kapcsolódik a modern tudományág kialakulása, elméleti munkásáágának jelentőségét Darwinhoz mérik. Kutatásai elsősorban az állatvilágra, azon belül főként a madarakra terjedtek ki, következtetései azonban általánosíthatók, sőt egyes vonatkozásokban az emberre is kiterjeszthetők.

Konrad Lorenz - Az ​"Orosz kézirat"
"Alapjában ​véve megteheti-e egy természettudós, hogy bármilyen jelenség magyarázatául egy megmagyarázhatatlan és elképzelhetetlen erő létezését tételezze fel? Vajon akkor legitim módon teheti meg ezt, ha minden más magyarázat csődöt mond? Természetesen mindenkinek joga, hogy higgyen valami különösben, magasabb rendűben, sőt talán természeten kívüliben is, amely benne rejlik az életben és bennünk magunkban is. Senki sem teheti meg azonban, hogy a természetes történés oksági láncolatába valami természeten kívülit kauzális tényezőként illesszen be, majd úgy tegyen, mintha ezzel természetes folyamatokat magyarázott volna meg..."

Konrad Lorenz - Man ​Meets Dog
Lorenz, ​a Nobel Laureate in animal behavior, here concentrates his vast learning on the animals most closely bound to humankind--dogs and cats. With wisdom and humor he discusses dogs and children, dogs' relationship to human language, canine and feline relationships, and much more.

Konrad Lorenz - Én ​itt vagyok - Te hol vagy? - A nyári lúd etológiája
A ​nem sokkal a szerző halála előtt elkészült mű egy élethossziglan tartó folyamatos kutatás végső mérlege, amely a nyári lúd viselkedéstanával foglalkozik. Lorenz a rá jellemző szemléletes, közérthető stílusban számol be e társasan élő állatfaj magatartásáról, amely véleménye szerint számos döntő pontban az ember családi életével analóg", ezért is válhatott a tudományos kutatás kiemelt tárgyává. S hogy mi irányíthatta a neves tudós figyelmét e fontos kutatási témára? Megfigyeléseimet egy svéd tanítónő költői beleérző képességének köszönhetem, aki emocionális alapon, de tudományos szempontból teljesen hibátlanul így fordította le a vadludak hívójelét: "Én itt vagyok - te hol vagy?" - vallja a korábbi köteteiről (Ember és kutya, Salamon király gyűrűje, Orosz kézirat) a magyar olvasók körében is jól ismert szerző.

Kollekciók