Ajax-loader

Palotai Boris könyvei a rukkolán


Esterházy Péter - Palotai Boris - Rabindranath Tagore - Félszáz ​mondat ballagóknak
Bölcs ​és megszívlelendő gondolatok, versrészletek - igazi ajándék ballagásra. A könyvet a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria kincseiből válogatott színes műalkotások illusztrálják.

Palotai Boris - Keserű ​mandula
A ​Keserű mandula egy magára maradt fiatalasszony sorsát ábrázolja: férjét, Kálóczy György vegyészmérnököt az ötvenes években ártatlanul letartóztatják.A regény arról a négy esztendőről szól, melyet a regény hősnője, Jovics Zsuzsa, emberi és világnézeti tisztaságát megőrizve, él át. Szenvedő, küszködő lélekkel járja végig életútjának sokszor igen keserves stációit. Pedig Zsuzsa boldogságra termett. Ezért érezzük megrendítőnek sorsát: nem vágyott tragikai szerepre, de belekényszerült, és tiszta, mélytüzű szerelme hőssé tette. Hű marad eszméihez és szerelméhez s ez a látszólag egymásnak ellentmondó hűség válik az események során értékmérőjévé környezetének. Okos, biztos építkezéssel, lendületes elbeszélő kedvvel írt regény, melyben a líra sem szikkad el az értelem hűvösebb zónájában. A megrázó belső monológok, majd a belső monológokkal együtt futó párbeszédek drámai feszültséggel töltik meg a magára maradt fiatalasszony lélekrajzát. Palotai Boris a valóság anyagából, a kor levegőjéből és hangulatából szövi regényének magukkal ragadóan hiteles alakjait, akik az igazi művészet erejével példázzák egy tragikus történelmi periódus emberi viselkedésformáit.

Palotai Boris - Viharos ​mennyország
A ​francia vendégművészeket bájos fiatal tolmácsnő kalauzolja Budapesten. Színházba, hangversenyre kíséri őket, előkelő éttermekben vacsorázik velük, nem csoda, hogy megszédül a csillogó, idegen világtól. Pedig Huszár Sárika, a frissen végzett tolmács, éppen most kezd új életet, alig néhány hónapos asszony Csorba Ferenc énektanár oldalán. Sok éve már, hogy az első olvasók megismerhették Huszár Sárika és Csorba Ferenc viharos szerelmének, szakításának és újbóli egymásra találásának történetét. Azóta sok minden változott. Nemcsak a szegfű és a rövidkaraj ára, nemcsak az egyébként is szeszélyes női divat, hanem mindennapi vágyaink és pletykáink tárgya is - egész környezetünk. Nem változott azonban a regény igazsága: az emberi kapcsolatok viharán átsegíti az őszinteség, a megértés, a tartalmas szerelem.

Palotai Boris - Hetedik ​év
A ​Hetedik év olyan történetet mond el, mely csakis akkor és csakis ott történhetett meg, amikor és ahová Palotai Boris helyezte az időben és a térben. Egy múlt nélküli, a semmiből épülő városban (nyilvánvalóan Sztálinvárosban), az ötvenes években. Ahol a legkülönbözőbb emberek keveredtek el egymással a munkásszállások és az építkezés állványainak egyenlőségében, ahol nem lehetett tudni, honnan, miképpen került közéjük valaki. Ahol az, aki akarta, tökéletesen eltemethette múltját. Itt valóban megeshetett, hogy egy művelt polgári család féltett sarja, egy mérnök, házasságot köthetett egy segédmunkással, akiről elég volt annyit tudnia, hogy boldognak érzi vele magát, s elhessenthette a feltolakodó kérdést: hogyan élt ez a gátlástalan, jóvérű nő azelőtt. Megelégszik annyival, amennyit az asszony elmond mozgalmas életéről, s amit elhallgat, aláaknázza házasságukat.

Covers_41690
elérhető
1

Palotai Boris - A ​másik
A ​Kapor utcai ház / Euthanázia / A másik / Látlelet egy házasságról / Mrs. White / A modell / Fekete mennyország / Házon kívül... / Helyzetgyakorlat / Ott fáj... / Egy alkalmas pillanat / Hamvadó emlék / Jó étvágyat! / Célkondoleálás / Zárójelentés / Kegyelet

Palotai Boris - Két ​regény - A madarak elhallgattak / A férfi
A ​madarak elhallgattak című kisregény egyszerre két síkon és két időben, a legközvetlenebb jelenben és 1944 nyarán játszódik. Nádai Gábor író balatoni nyári pihenője alatt felfakad egy másik balatoni nyár, az 1944-es nyár emléke. Egy mindmáig bevallatlan, s most sürgető erővel feltörő, regénybe kívánkozó szerelem fájdalmas emléke. Feltámad a papíron Ágnes, aki az író a Balaton mellett ismert meg a háború utolsó hónapjaiban, felragyog a múltból üldözött, a deportálás elől bujkáló lány szenvedése. Ágnesé, aki a szerelem találékonysága sem tudott megmenteni a rá leselkedő végzet elől. Ágnesé, akik "ha már meg kellett halnia, úgy akart meghalni... valamiért... mint aki vállal valamit" Nem egyszerűen azért, mert van, s ez már elég ok arra, hogy ne legyen. A másik kisregény, A férfi az emlékezés lírája és az erkölcsi biztonság nyugalma nélkül néz szemben nemcsak az elhurcolással, hanem az ezt végrehajtó vagy megakadályozni próbáló környezettel is. Kemény és keserű mű, a vad életvágy és a kegyetlen izgazságérzet párharca zajlik benne. Az asszony, aki gyermekei és férje nélkül tér vissza a haláltáborból, dermedt lélekkel és legyengült testtel, apró, észrevehetetlen, csikorgóan nehéz léptekkel kezd elegyedni az élőkkel, még azzal a régi tanítónőjével is, aki valóban sokat tesz érte, és gyengéd türelemmel ápolja. S amilyen nehezek voltak az első mozdulatok, olyan szédítően robban rá az élniakarás. Előbb csak a testté: csak a szeretkezés fűzi a férfihoz, aki útjába akadt. Aztán a lélek is felébred: szerelem lesz a kapcsolatból. S az asszony, aki túlélte már egyszer halálát, azt nem élheti túl, hogy meg kell tudnia: szerelme a legméltatlanabb érzés, amit csak érezhet, hogy öntudatlanul megbecstelenítette magát a férfival. Nem élheti túl, hogy megismerhette a férfi múltját.

Palotai Boris - Zöld ​dió
A ​Zöld dió korunk egyik nagy emberi problémájával, a felbomlott házasságok érzelmi következményeivel foglalkozik, középpontjába egy szeretetre éhes, tehetséges kamaszlányt állítva. E finom megfigyelésekkel teli kamaszlányrajzban a költészetnek és az eleven humornak, a lázadásnak és a tiszta hitnek, töretlenségnek és a naponkénti kudarcoknak összetett varázsát, az ifjúság bájának és eredetiségének maradéktalan kisugárzását teremti meg.

Palotai Boris - Bejöhetsz ​hozzám panaszkodni
A ​címben szereplő mondatot Linda, a tanítónő mondja férjének, Kamarás Imrének, amikor az bejelenti: mással fog élni ezután. Linda nem akar szakítani, reménykedik, hogy egyszer még jóra fordulnak a dolgok. Ezért aztán továbbra is nyitva hagyja az ajtaját. Mint ahogy nyitva áll az írónő, Palotai Boris ajtaja is: hősei – fiatalok és öregek, házasok és egyedülállók, jómódúak és szegények, elhagyottak és elhagyók, boldogtalanok és még boldogtalanabbak – bármikor bemehetnek panaszkodni hozzá. Ő pedig, ha tanácsot nem is mindig tud adni nekik, megírja történetüket nekünk, olvasóknak. Okulásunkra és szórakoztatásunkra.

Palotai Boris - A ​madarak elhallgattak
Egyszerre ​két síkon és két időben, a legközvetlenebb jelenben és 1944 nyarán játszódik a kitűnő írónő új regényének története. Nádai Gábor író balatoni nyári pihenőjét hirtelen felkavarja egy másik - 1944-es - balatoni nyár; egy mindmáig elfojtott, bevallatlan, s most sürgető erővel feltörő, művé kívánkozó szép szerelem fájdalmas emléke, egy fiatal lány emléke, akit a regény főhőse a Balaton mellett ismert meg a második világháború utolsó hónapjaiban, s aki hamarosan elpusztult a fasizmus poklában. Az üldözött Ágnes alakja ragyog fel a múltból a formálódó regény lapjain: Ágnesé, kinek nevét a háború előtt elfojtva, mindenki elől elrejtve hordja magában; Ágnesé, akit a szerelem találékonysága sem tudott megmenteni a ráleselkedő végzet elől; Ágnesé, aki "ha már meg kellett halnia, úgy akart meghalni... valamiért... mint aki vállal valamit. Nem egyszerűen azért, mert van, s ez már elég ok arra, hogy ne legyen". A madarak elhallgattak lírai szépségű regénye egy tragikus végű szerelemnek a háború forgatagában.

Covers_35902
elérhető
1

Palotai Boris - A ​férfi
Palotai ​Boris regényeinek java abból a fogékonyságból született, amellyel elmúlt évtizedeink legégetőbb emberi gondjaira, legdrámaibb élethelyzeteire figyelt fel, néha elsőként íróink közül. És természetesen bátorságából, ahogy ezekről a kérdésekről gondolkodni mert. A férfi-ben annak a ténynek a tragikus veszélyeivel vetett számot, hogy az üldözések, a haláltáborok túlélői és a tömeggyilkosságok egykori végrehajtói, a fasizmus kiszolgálói a háború utáni mindennapokban gyanútlanul összesodródtak, egymás mellett éltek. A regény hősnője gyermekeit, férjét vesztette el a lágerekben. Visszatérve testi-lelki dermedtségben tűri el a napok múlását. S egyszer csak vak erővel tör fel belőle az élni akarás, egy szenvedélyes szerelem képében - vagy kíséretében. És a kegyetlen véletlen folytán éppen egy volt csendőr, egy rejtőző gazember lett a választottja, tehát öntudatlanul beszennyezte ezzel az érzéssel gyászát, igazát, tragédiáját.

Palotai Boris - Kegyetlen ​ifjúság / Keserű mandula
Palotai ​Boris-külön-külön több kiadást megért- két népszerű regénye közül a Kegyetlen ifjúság az írónő első regénye, amely 1943-ban látott először napvilágot, hősnője a későbbi-jellegzetes Palotai Boris-hősnők prototípusa: a serdülő lélek kitörő szeretetéhségével és érzékenységével környezetét felkavaró kamasz lány, ebben a regényben a félig, majd egészen árva Kádár Zsuzsa, akit rossz sorsa a két háború közti Magyarországon vet árvaházba, aki a kínzó szeretéhségtől űzött "feltűnési vágyában" a legnagyobbtól: a Haláltól sem riad vissza, hogy környezete figyelmét magára irányítsa. A Keserű mandula 1958-ban jelent meg először, nagy port kavarva, s heves indulatokat kiváltva, ami nem csoda, hiszen elsők között adott hírt szépirodalmunkban arról a hatalmas válságról és szenvedéssorozatról, amelyen a koncepciós perek áldozatainak hozzátartozói, sokszor éppen a leghívebb, legmeggyőződésesebb emberek mentek keresztül a társadalmi számkivetettség lefelé vezető állomásain. Ennek a regénynek is nő a hőse, Jovics Zsuzsa, akinek a férjét ártatlanul letartóztatták, s a fiatal, szerelmes, tehetségére éppen rácsodálkozó asszony egyenes, nyílt természete nem könnyíti meg az elárvult család számára a bizonytalanság elviselését, a "miért nincs bűnöm, ha van" érzésével való együttélést az ötvenes évek első felének nyomasztó hétköznapjaiban, mert négy esztendeig senki sem mondja, mondhatja ki nyíltan, hogy itt valami jóvátehetetlen, végzetes hibának kellett történni, hogy a férje ártatlan.

Palotai Boris - Varázsige
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotai Boris - Kakasszó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotai Boris - Vidám ​vasárnap
" ​– Miért ne? Veszünk egy termoszt. Nagyon ügyes ételtermoszokat kapni manapság. Ha egyszer igénybe vettük a kocsiját… A tortának majd csináltatok egy kartondobozt. Semmi az egész. A száraz süteményt alumíniumdobozba tesszük. – Száraz süteményt? Miféle száraz süteményt? – Amivel útközben kínálgatjuk őket. Valamivel csak viszonoznunk kell, hogy rendelkezésünkre bocsátják a kocsit. A szombati nap sütés és főzés jegyében zajlott le. Váli egyre biztatta a feleségét: nem szabad kicsinyeskedni. Egy ilyen autótúra megéri a fáradságot. Majd férfias szeméremmel bevallotta, hogy abban reménykedik, Buzás állandósítani fogja ezeket a vasárnapi kirándulásokat. Ha jól érzi magát velünk, miért ne? Csak persze igyekezni kell, hogy jól érezze magát."

Palotai Boris - Pokróc ​az ablakon
Tehetség ​és siker nem mindig jár párban, de Palotai Boris a szerencsés alkatú írók közé tartozik, akik mellé jóformán első pillanattól odaszegődik a siker, hogy többé el se hagyja. Első novelláira, amelyek a két világhánorú között jelentek meg csehszlovákiai magyar lapokban, nem kisebb kritikus figyelt fel, mint Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom megvesztegethetetlenül igazságos, szeretetteljesen szigorú mentora. "Instruktor kisasszony" című novellájával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán, "Péter" című regényével elvitte a pálmát az Athenaeum országos ifjúsági regénypályázatán; s eleddig kétszer kapott József Attila-díjat. Számos regényét, elbeszélését filmre vitték; ezek közül a "Nappali sötétség" a locarnói filmfesztiválon a zsüri különdíját kapta, "Nő a barakkban" című televíziódrámája pedig a monte-carlói fesztivál nagydíját. És utoljára, de nem utolsósorban: nagy, népes és hűséges olvasótábora van, regényei rendesen két vagy több kiadást érnek meg, s ott szerepelnek a legnagyobb példányszámú sorozatok programján. Legújabb, kilencedik elbeszéléskötete, a "Pokróc az ablakon", amelynek címadó elbeszéléséből tv-játék is készült, huszonegy novellát gyűjt egybe, az utóbbi két-három év termésének legjavát.

Palotai Boris - Örök ​harag
Pusziga ​molle azt jelenti pillangóul, hogy a nagymamának sok boldog születésnapot kíván a szivárványszínű főpillangó és hat piros pillangó - legalábbis Veronka, aki ért a pillangók nyelvén, ezt állítja. Márti viszont fecskéül tud, és azért előre bejelentik nekik a fecskék, hogy mikor tartanak fecskebált - ezt Anikó mondja, aki nagyon szeretné felvidítani villamosbaleset következtében megsérült barátnőjét. Panni titkot tart, de alig várja a pillanatot,hogy kikottyanthassa, mivel akarja meglepni anyut, Zsuzsi és Péter addig szépíti anyu kedvéért a lakást, amíg “örök harag,összeveszés” lesz belőle, de javukra szól, hogy egyik sem árulkodik a másikra legnagyobb haragjában sem. A gyerekek hétköznapjairól, gondjairól, örömeiről ír Palotai Boris, a népszerű írónő, olyan gyerekekről, akikben minden gyerekolvasó magára vagy pajtására Ismerhet.

Palotai Boris - Ünnepi ​vacsora
Mennyibe ​került egy parasztbarokk ebédlőgarnitúra, amikor Palotai Boris megírta ezt a regényt? 1955-ben, amikor a könyv először megjelent, minden bizonnyal sokkal kevesebbe került, mint ma. Akkoriban még nem volt divat, még csak néhányan vásárolták a bizományi áruházak értékes, régi búrorait. De Palotai Boris regényében, az Ünnepi vacsorá-ban annak a bizonyos garnitúrának igen magas ára van. Egy ember, egy tehetséges mérnök, Varsa József tisztessége, nyugalma, övéihez való hűsége. Varsa ugyanis Kossuth-díjat kapott, s a húszezer forintot felesége, Márta, egy úrhatnám polgárcsalád sarja arra szeretné fordítani, hogy a körülményekhez képest már éppen eléggé polgári életformájukat még polgáribbá tegye, Varsa pedig szét szeretné osztani testvérei: Laci, a háromgyerekes irodalomtanár, Mihály, a vasmunkás és nevelőanyjuk, a még öregen is mosásból éldegélő Mariska néni között. Mert elszakadt tőlük, mert Márta gulyásleves-családot csinált belőlük, saját családjával, a tejszínhab-családdal szemben. Mert az, hogy Márta tőkeként forgatta egyre jobban kiszínezett múltbeli szegénységüket, a Kossuth-díjas mérnök érzelmeit is megfertőzte, elsekélyesítette, mintha "kiemelkedése" közülük valóban emelkedés lett volna, s nem talajvesztés vagy árulás. S megindul a harc Márta és Jóska között, Jóska kényelemszeretete és lelkiismerete között, melynek színtere egy ünnepi vacsora, ahová mindkét család hivatalos. Palotai Boris elbűvölő kajánsággal festi le a tejszínhab-család hamisságát és gyengéd humorral a gulyásleves-család érdes kedvességét, s mindeközben megrajzolja az ötvenes évek politikai torzulásának emberi vetületét.

Palotai Boris - Szerelmespár
Palotai ​Boris, a mindennapok kisrealitását hordozó novellái egyetlen szálra, csattanóra épülnek, írásai nem nélkülözik az iróniát sem. Fanyar iróniája, humora megható életszeretettel társul, melyből a legváratlanabb pillanatokban tör fel a tiszta líra, s mélyíti történeteit tragikussá. Megrázó belső monológjai különösen kamaszfiguráinak ábrázolását telítik meg igazi, szuggesztíven drámai feszültséggel.

Palotai Boris - A ​színésznő és az oroszlán
Ez ​a kötet a kitűnő írónő régi és új vidám történeteinek legjavát tartalmazza. Mit is mondhatnánk még Palotai Boris közismert és méltán népszerű írásművészetéről, amellyel jellemző csípős, olykor szeretetteljesen megbocsátó s az emberi gyengéket megértő, elfogadó történeteit papírra veti? Hiszen a "jó karcolat nem szorul rá arra a lenéző elnézésre - mondotta Komlós János éppen Palotai Boris vidám történeteivel kapcsolatban -, amelyet a rossz tanulmányok iránta tanúsítanak, és semmit sem tud kezdeni azzal a szokványos magasztalással sem, amely szerint az igazi karcolat az örök emberi gyengeségeket tűzi tollhegyre. Egyrészt azért nem, mert a tartalmas karcolat mindig konkrét és korszerű, és nem is a korra jellemző általában, de egyenest a napra, amelyen született, és sohasem az örök jelenséget mutatja, csakis az időszerűt, valamint azt, hogy az örök most éppen milyen..."

Palotai Boris - Julika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotai Boris - Összegyűjtött ​novellák
Palotai ​Boris született novellaíró. Amihez nyúl, mintha önként öltene novellaformát; a történet mindig zökkenőmentesen, természetesen fo­lyik, mindig arányos és kerek, s rendesen jól előkészített, mégis váratlan csattanóba torkollik, a figurák, helyzetek elevenek és hitelesek, és hiány­talanul kitöltik dicséretes ökonómiával kiszabott keretüket. Sehol egy fe­lesleges szó, gesztus, az elbeszélés sietség, megállás és kitérő nélkül fut célba, s az olvasó alig is veszi észre, míg kellemesen sodortatja magát a mese árjával, elszórakozik helyzeteken, dialóguson, szellemes fordulato­kon, az írónő fel-felszikrázó, fanyar humorán, hogy a kecsesen könnyed forma hányszor rejt súlyos tartalmat, fejt meg bonyolult igazságokat. Mert Palotai Boris, sok más erénye mellett, igazmondó és nyílt szemű művész. Minden érdekli, ami él, mozog, van vagy éppen lenni készül, ezért olyan tág e kötet szemhatára, változóak és változatosak témái, színei és hősei.

Palotai Boris - Julika ​tizenhat éves
Előszó Ezt ​a regényt 1944 tavaszán írtam. Ott bóbiskolt a kiadó fiókjában, mígnem a világpolitika ide-oda repítette. A szó szoros értelmében repítette, gazdájával együtt. Egy nyomdász pincéjében bújt meg, igen jó társaságban. Csupa olyan kézirat között, amelyet tanácsos volt eldugdosni a szem elől. Aztán jött az ostrom, a pince beomlott, a házból is csak egy nagy kupac törmelék maradt, egy halom kormos deszka, elgörbült vasdarab. Volt még a regényből egy példányom, az egy budai barátomnál húzódott meg, egy vulkánkoffer mélyén. Azon a tájékon hét hétig állt a front. A budai ház a németek hadiszállása lett. A batisztfüggönyös ablakokban gépfegyverek kattogtak, a virágcserepekben kilőtt gránáthüvelyek hevertek...

Palotai Boris - Kegyetlen ​ifjúság
Palotai ​Boris népszerű regénye, a Kegyetlen ifjúság az írónő első regénye, mely 1943-ban látott először napvilágot. Hősnője a későbbi, jellegzetes Palotai Boris-hősnők prototípusa: a serdülő lélek kitörő szeretetéhségével és érzékenységével környezetét felkavaró kamasz lány, ebben a regényben a félig, majd egészen árva Kádár Zsuzsa, akit rossz sorsa a két háború közti Magyarországon vet árvaházba, aki a kínzó szeretetéhségtől űzött „feltűnési vágyában” a legnagyobbtól: a Haláltól sem riad vissza, hogy környezete figyelmét magára irányítsa.

Palotai Boris - Anyák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotai Boris - Péter
Palotai ​Boris Péter című műve - a szegény kisdiák története - az igaz barátság, a segítőkészség, az akaraterő és a becsületesség regénye. Palotai Boris Pétere a mának is üzen: „...mennyi mindent kell tudni egy ilyen szegény gyereknek, hogy agyon ne nyomják! Villanyt szerelni, jó tanulónak lenni, újságot hordani, idegen emberek asztalánál kegyelemkenyeret enni, és ráadásul becsületesnek maradni, és feláldozni magát másokért." Ez a szívmelengető történet megmutatja, hogy a gyermeki szeretet a lehetetlent is le tudja győzni. Áldozatok árán is embernek maradni tanít, bízni abban, hogy csak a helyes cselekedetek által képes jóra fordulni minden.

Palotai Boris - Puskásné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotai Boris - Aprópénz
"Múlt ​nyáron ismerkedtek meg Hévízen. A néni életében először nyaralt, s önmagának sem merte bevallani, hogy valami csalódásfélét érez. Lelkiismeretesen sétált, fürdött, hallgatta a kerthelyiségből kiszűrődő zenét, mindent megtett, amit egy fürdővendégnek meg kell tennie, mégis lassan múltak a napok. Ilyen nehéz szórakozni? - gondolta aggódva, és figyelte, mások hogyan csinálják... Persze, a fiatalokkal nincsen baj, de az ő korabeliek... A vendéglői koszt sem ízlett neki. Megette, amit eléje tettek, mert ha már kifizette, vétek otthagyni. Szemben vele egy bácsi ült, a szájmozgásából látta, hogy azt se tudja, mit eszik, csak gyűri le az ételt, s szokásból mártogatja tisztára a tányérját, nem élvezetből. - Mindent ugyanazzal a szósszal öntenek le - dünnyögte, de úgy, hogy a bácsi is meghallja. Meg is hallotta, s cinkosan összenézett vele. S délután, amint a padra telepedett a horgolásával, a bácsi egyenesen feléje tartott..."

Palotai Boris - Kassai ​diákok
– ​Ma kaptam édesapámtól az első lapot – újságolja Feri –, pedig már elég régen odavan. – Nem volt szabad írniok. Nehogy idehaza megtudják hol, merre járnak. – A család csak tudhatja! – Senki sem! Az hadititok! A hadititok szóra elhallgat Feri, a titkot tisztelni kell, nekik is mindig volt, amíg katonásdit játszottak. Amióta kinőttek a katonásdiból, cserkésztitkuk van, az meg éppenséggel komoly dolog! – Azt írja édesapám, hogy lötyög rajta a nadrág. Alig kapnak valami ennivalót. Úgy lefogyott szegény, hogy ha ráül egy egykoronásra, húsz fillér kilátszik alóla… Mindhárman nevetnek, de nincs a nevetésüknek zamatja, mint az árnyékban ért gyümölcsnek. – A te édesapád legalább tiszt. Tisztek mégis jobb falathoz jutnak. – Csakhogy a volt magyar tisztek nem kapták vissza a rangjukat. Aki magyar, az csak közlegény lehet! (részlet a regényből)

Palotai Boris - Ki ​ismer engem?
Ezt ​a novellás kötetét még Palotai Boris állította össze, de a könyv végleges formáját - testvére halála után - Palotai Erzsi adta meg. A kötet három ciklusra tagolódik: a legnagyobb, a Ki ismer engem? elbeszéléseket, a másik kettő: Esendő nagymama vagyok és Emlékek rendetlen fiókomból: tárcákat tartalmaz. Írásait, személyiségét nem kell felfedeznünk: Palotai Boris ezúttal is imádja a történeteket,az élet furcsaságait, csúfondáros, melegszívű és kíváncsi. Amihez csak hozzáér: legyen az egy búbánatos férfi, egy öreg kredenc, egy vidéki korzó, egy töpörödött házikó: azonnal lélegzik, él. Az úgynevezett "mindennapokból" öszegyűjtött elbeszélései a sokféleségtől tömöttek - mint egy teli szatyor, melyet gyakorta cipelnek elbeszéléseinek hősei.

Palotai Boris - Julika ​és az ötödik osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók