Ajax-loader

Hankiss Ágnes könyvei a rukkolán


Hankiss Ágnes - Széphistória
Pusztán ​biográfiai tény, hogy a Széphistória Hankiss Ágnes első szépprózai alkotása, mert hibátlan szerkezet, egyéni hang és látásmód jellemzi a regényt, melynek pergően izgalmas cselekménye árnyalt jellemrajzokkal, hiteles környezetfestéssel egy XVII. századi szerelmi történetet mesél el: egy nő és két férfi gyöngéd érzelmekkel, szenvedélyes kitörésekkel, válságokkal és árulásokkal átszőtt boldogságháborúját. A cselekmény másik szála - a szép Forgách Zsuzsanna szerelmi drámájával párhuzamosan játszódó köztörténet - Illésházy István korabeli hűtlenségi pere. A magántörténet már-már mítikus szálakkal kötődik a köztörténethez; a közéleti események cselekvésmotívumai kísértetiesen ismétlődnek a magánéletben. A regény drámai sűrítésekkel mondja el a két, egymásba áttűnő cselekménysort, miközben korunki többlettudását szándékos, de sohasem bántó anakronizmussal alkalmazva ironikus képet ad magáról a tudásról, a tudás kábítószerén tengődő észről. Az ironikus látásmódot lírai hangvételű természetleírások, meghatóan szép erotikus jelenetek ellenpontozzák. Tárgyak és tájak láttató erejű rajza, burjánzó virágerdő versprózára emlékeztető megelevenítése párosul itt a legmodernebb szemléletű és stílusú esszéisztikus elemzések sorával. E kettős látásmód révén válik a négy évszázaddal korábbi szerelmi történet maivá és egyben időtlenné, s a regény maga jelenkori prózánk egyik jelentős alkotásává.

Hankiss Ágnes - Érzékeny ​búcsú a fejedelemtől
Milyen ​volt Erdély "az idegen szemével" a XVII. század elején? Bethlen Gábor fejedelem uralkodása miféle feloldhatatlan ellentmondásokat teremtett a "Tündérkertben" - miközben meghozta az áldott békességet, a röpke nyugalmat, a biztató gazdasági felemelkedést és a nemzetközi elismerést? Hol húzódtak a határai a biztató lehetőségeknek, álmoknak, utópiáknak? Miféle történelmi, emberi és lelki parancsok szegülnek szembe egymással a korszak krónikásainak lelkében, aki meg akart felelni a Fejedelem megbízásának is - ám Erdély múltjáról írva nem kerülhette meg az alapvető kérdések felvetését? Hankiss Ágnes filmforgatókönyve ezeknek a problémáknak sokrétű, mégis elragadó ábrázolásán keresztül fest érzékletes, színes képet Erdély fénykoráról, miközben olyan magatartásmintákat, beidegzettségeket, modellértékű helyzeteket teremt és jellemez, amelyek aktualitása bizonnyal nem kopik a telő időben. Az új műfajban is otthonosan mozgó szerző, a kitűnő szociálpszichológus forgatókönyve - amelyből film is készül - olvasmányélménynek is maradandó, lebilincselő.

Hankiss Ágnes - A ​bizalom anatómiája
E ​tanulmányok igazi tárgya azonban nem önmagában a hazugság vagy az igazmondás, a bizalom vagy a bizalmatlanság, a társas konfliktus vagy a társas idill, hanem a hátterükben munkáló _mindennapi racionalitás,_ a maga buktatóival és működési hibáival, a mindennapi emberi együttélés bizonyos _kiélezett_ helyzeteiben - ahogyan a szociálpszichológus látja.

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Hankiss Ágnes - Csak ​az élet
Scientia ​profana - az életteljességétől megfosztott XX. századi ember tünődéseinek foglalata. A Zrínyi Miklós kálváriája a költővezér életének utolsó évéről szól. Zrínyi halálának körülményeit a mai napig kérdőjelek, találgatások övezik. Hankiss Ágnes meggyőző erővel, magas színvonalú, átütő erejű prózában mutatja be azt a folyamatot, amely elvezet oda, hogy a nagy terveket dédelgető hősből elkeseredett, megalázott és önmagát - az életet - föladó emberré válik. E lelki szenvedéstörténet tükrében végül is mindegy, hogy a vadkan végzett vele avagy netán császári bérgyilkos - a hiány a fontos, az énazonosságtól - megfosztott ember tragédiája. A Rabbi cipője voltaképpen miniatűr novellákká formált XVIII. századi haszid történetek füzére, megidézve egy olyan hitfelfogás belső világát, amelyben a zsidó-keresztény személyesség, a lélek egysége, az élet öröme és tisztelete - rendkívül érdekes filozófiává ötvöződnek. A haszid történetek, mesék sorába kommentárok és széljegyzetek ékelődnek, beleszövődik az író személyes életének egy-egy epizódja; gondolatok a megbocsátásról, a vezeklésről, kapcsolataink mikéntjéről, az ünneplésről, az önismeretről és a meghasonlásról. Így válik ez az írás az életteljesség visszaperlésévé is, izgalmas szellemi kalanddá, melyet az író kifinomult esszéstílusa, a szépprózáját is jellemző lírai hangvétel és ironikus látásmód együttese avat különleges és elgondolkodtató olvasmánnyá.

Kollekciók