Ajax-loader

Szilvási Lajos könyvei a rukkolán


Szilvási Lajos - Kinek ​a sorsa? / Vízválasztó
Egy ​tízéves kis parasztgyerek indul el 1942-ben falujából a városi gimnáziumba, tanulni és élettel-társadalommal ismerkedik, hogy később a népi kollégium emberformáló közösségében verjenek gyökeret benne a felelős világlátás kockázatok vállalására kötelező magatartástörvényei. Kemény években - a történelemben élve - keresi és leli meg a feleletet arra a kérdésre, kinek a sorsa fontosabb, az egyéné-e vagy a nagy közösségé, ahonnan az egyén ered. Ez a története Szilvási Kinek a sorsa? című regényének, amely először több mint másfél évtizede jelent meg. A Vízválasztó-ban tizenkét évvel később folytatódik az előző történet Bojtár Istvánjának élete, akit a határszéli kisvárosban megalázott és félreállított emberek várnak vissza Kubából, abban bízva, hogy ez a korrumpálhatatlan - de már agyonfáradt, szívbeteg - férfi szembe fog szállni azokkal, akik a szocializmust önnön hitbizományuknak tekintik. Mindkét regényében tartja magát Szilvási a maga vállalta szabályhoz: fordulatos eseményszövéssel, összecsapások izgalmas rajzaival és igaz emberi érzelmek ábrázolásával ad képet napjaink valóságáról.

Szilvási Lajos - És ​mégis őrizetlenül
A ​hatvanas évek elejének fiataljairól szól e regény, arról a nemzedékről, mely az első a „békebeli” nemzedékek sorában: a háború alatt kisgyermek volt, vagy éppenséggel később született, s az ötvenes évek megrázkódtatásaitól is jobbára megkímélődött. Így érthető módon éretlenebb fővel került ki az iskolapadból, mint az előtte járók, s ez még azok számára is válságossá tette az életben a felnőtt létben való elhelyezkedést, akiket szerető szülői otthon gyámolított. De hiszen a regény főszereplője, Ádám számára éppen ebből következett a legelső és legnehezebb feladat: az elszakadás, az önállósulás. Ő ezt kamaszos szögletességgel nagyon végletesen hajtja végre. Nemhogy balatoni szerelmi kalandját és kibomló szép szerelmét titkolja el szülei előtt, hanem még hősies vállalkozását is, hogy első éves medikusként kikötői rakodómunkásnak áll be, mert sokkal több pénzre van szüksége felnőtt élete első pillanatától kezdve, mint a neki csordogáló zsebpénz. Helyzetét ez a titkolózás esztelenül megnehezíti. Bár igaz, így válhat el leginkább hogy Ádám kiváló ember, méltó a hivatásra, amit választott, csak sajnos ezért az első nem osztályozható „kollokviumért” rendkívüli árat kell fizetnie. A regény másik főszereplője, a lány, még súlyosabb megpróbáltatás elé kerül, mint a fiú. Édesanyján halálos betegség tör ki, egyik pillanatról a másikra kórházba kerül, lányára hagyva a pénztelenség és háztartás minden gondját. Mariann derék kis teremtés, munkát keres, úgy tűnik állja a sarat. De aztán hirtelen túl sok hárul rá, túlságosan kézenfekvő a „megoldás”, s e kritikus pillanatban elég egy könnyelmű éjszaka...

Szilvási Lajos - Appassionata
1944. ​október 15-én öt magyar katona megszökik a frontról. Csak ők maradtak életben a századból, amely annak idején a keleti hadszíntéren kezdte meg tragikus sorsát. Parancsnokuk, Türr Pál főhadnagy, már csak egyet akar: Túlélni a háború utolsó hónapjait biztos rejtekhelyen. Kalandos menekülésük során felvesznek kocsijukra egy sebesült angol pilótát, egy öreg munkaszolgálatos cigányt s egy gyönyörű fiatal lányt, Olgát, aki zeneakadémiai növendék, s családja elől szökik, nem akar nyugatra emigrálni. Zuárd atya, az emberséges rendfőnök jóvoltából egy premontrei rendházban lelnek biztosnak látszó menedéket. Itt, a rejtőzködés nehéz, idegfeszültséggel teli heteiben bomlik ki a regény konfliktusa a kommunista Szojka gépkocsivezető és Türr főhadnagy között. Dönteniük kell: segítenek-e kiszabadulni a kolostor alatti völgybe hurcolt politikai foglyoknak, vagy végzetükre hagyják őket? Türr főhadnagy a végsőkig ragaszkodik vélt igazához. Nem akar részt venni az akcióban, mire három embere az ő akarata ellenére kísérli meg a kiszabadítást. Vállalkozásuk és az ezt követő drámai eseménysor a regény csúcspontja. A kolostor csöndjében ébredt szerelem – Türr főhadnagy és Olga szerelmének – finom rajza szövi át az izgalmas cselekményt, amelynek minden részletére rányomja bélyegét a kor és az ellentétes akaratú emberek előbb alig észrevehetően izzó, majd kirobbanó feszültsége.

Szilvási Lajos - Születésnap ​júniusban
Ugrai ​Béla, fiatal autószerelő megismerkedik egy külkereskedelmi vállalat vezérigazgatójának feleségével, Erikával. Az asszony szép, elegáns, s unatkozik. Környezete átlagos felüli jólétet biztosít számára, de igazi érzelmek helyett legfeljebb olcsó kalandokat. Érthető hát váratlanul fellobbanó szenvedélye a vonzó, értelmes, s nem utolsósorban tiszta áhitattal teli fiú iránt. De törvényszerű az is, hogy végül is nem vállalja ennek a szerelemnek a következményeit, hogy amikor választania kell, megszokott környezetéhez fordul vissza. A történet mindössze egy hét alatt játszódik, de a mesterien bonyolított cselekményből mégis izgalmasan összetett kép bomlik ki Erika s a fiú világáról. A történet főhőse látszólag a fiú, Ugrai Béla, de a figyelmes olvasó számára már az első lapokból kitetszik, hogy a regény világában csupán a katalizátor szerepét tölti be; az ő alakja és érintetlen világa - a társául szegődödött vérbelien mai, vonzó munkáslány alakkal, Maszattal együtt - arra való, hogy hozzá mérhessük a regény többi alakjainak erkölcsi súlyát, vagy éppen súlytalanságát.

Szilvási Lajos - A ​néma
"Kemény ​kaland egy írónak, aki már elmúlt ötven, hogy egy mai srácról, napjaink húszéveseinek egyikéről írjon regényt: abból a nemzedékből válasszon főszereplőt, amelyet képletesen (netán valósan is?) időtlen idők választanak el az ő generációjától, tőle magától" - ismerteti Szilvási Lajos új regénye írópróbáló terhét. Pedig nem először veti alá magát ilyenféle próbatételnek: hasonló korú fiatalok közegébe merült (sikerrel) a Hozomány, az Egymás szemében, a Lélekharang megírásakor is, most azonban részben a társadalmon kívüli, saját törvényű - illetve többnyire törvénybe ütköző - narkós, csöves tenyészetekbe merészkedett el író-felderítőként, részben pedig egy önpusztító magatartás eredetét, természetét kíséri figyelemmel egy, a családja ellen lázadó "kádergyerek" - illetve éppen e helyzet meghatározó volta ellen lázadó, tehetséges, derék fiatalember - tragikus fordulatú sorsában. "Lestár Balázs gondolataiból a napjainkban mind járványosabb életérzés, az elidegenedésnél is bénítóbb tudatos közöny sorvadásképlete is kirajzolódik - folytatja Szilvási - az a fajta korbetegség, amit a mai tízen- és huszonévesek, és természetesen velük együtt a szüleik, más-más lázgörbével kínlódnak végig, hogy végül belefásulva vagy belenyomorodva (ha van egyáltalán e két változat között különbség) jussanak el egyfajta beilleszkedésig." Lestár Balázs például, aki korábban nem találta és nem is kereste a szavakat sem életfontosságú kérdésekhez, sem pedig válaszokhoz e magatartás szimbólumát most már sorsaként éli: egy késszúrás által megfosztva a beszéd képességétől, némaként.

Szilvási Lajos - Jegenyék ​- A bojnyik
Minden ​bizonnyal meglepi majd azokat, akik Szilvási Lajost mai témájú műveiből ismerik, hogy az író most – váratlan játékos kedvvel és egyszersmind gondos kutatással – az 1860-as évek, a kiegyezés korának valóságába merült le, s azt az illúziót kelti fel, mintha a kor nagy elbeszélőinek, Jókainak, Mikszáthnak kortársaként és hódoló tanítványaként szerzette volna e munkát. A betyárrá lenni kényszerült alig-legény Jegenye Pál kalandos-romantikus történetével az író egy családregény-sorozatot indít el, amelyben napjainkig fogja követni a regény hőseinek és leszármazottaiknak sorsát. Ez az „apokrif’ múltszázadi betyárlegenda a kiegyezés értékelésében – sorsdöntő szükségességének elismerésével – szembefordul a közelmúlt fellengzős, egyoldalú ítéletével. A „bojnyik”, e jóérzésű és ha kell, agyafúrt pásztorlegény üldözésében és mentésében szinte az egész vármegye érdekeltté és részessé válik, s ez a nagyszabású kaland két táborba osztja a megye jelességeit a maradiság és a polgáriasodás frontvonala mentén. Magas pártfogók is társulnak a bojnyik két gyöngéd szívű és bájos, titkos pártolójához; tudta nélkül így ő is kovásza lesz a folyamatnak, ami e történet idejében hatalmas lendülettel megindul Magyarországon: a haladásnak (és gáláns védőszelleme két házasságnak).

Szilvási Lajos - Ott ​fenn a hegyen
Két ​ember, férj és feleség életének döntő hetvenkét órájáról számol be a regény. E három nap alatt egy házasság válságának anatómiája rajzolódik elénk. Móra Sándor atomfizikus és felesége, Gitta között feszülő ellentétek külső és belső okainak feltárása során az író arra igyekszik választ keresni és adni: kinek van igaza e kérdés eldöntésében: mi végre vagyunk a világon. Az írói állásfoglalás egyértelmű: akkor válik az ember teljessé, ha képes vállalni az életet, a gyakran megoldhatatlannak és elviselhetetlennek tűnő belső válságokkal együtt, még akkor is, ha számára ez a küzdelem csak hosszú távon ígér mérhető eredményeket. A fiatal tudósnak egy sorsdöntő szerelem feláldozásával, önmaga lelki megrokkanásával kell szembenéznie a döntés három napja alatt. Az ízig-vérig mai regény rendkívül izgalmas, érdekes eseménysorokban tárja fel napjaink egyik legégetőbb problémáját, a hivatástudat és az anyagi érdekek között fennálló erkölcsi ellentétet.

Covers_96633
elérhető
2

Szilvási Lajos - Kamaszok
Két ​regény simul egymás mellé ebben a kötetben. Mindkét történet 16-17 éves serdülõkrõl szól - fiúkról és lányokról -, akik már nem gyerekek, de még nem felnõttek. Ám a Fekete ablakok sihederei 1945 tavaszán, a háború végén kamaszok, az Egymás szemében szereplõi három évtizeddel késõbb, 1975-ben tinédzserek. Fabricius Bálint és barátai a bõrüket viszik vásárra a megmaradásukért, és egy morális kötelesség parancsára: a túlélés lehetõségét kell megtalálniuk olyan napokban, amikor a felnõttek világa fiatal életükre tör. Harminc év múlva Fábián Attila és Ventus Tamara önmagukat és egymást - társat a magányosságuk ellen - keresik a XX. század utolsó negyedének kapujában, olyan társadalmi atmoszférában, amely megannyi ellentmondással hat kiforratlan kamaszaira, rákényszerítve õket, hogy ítélkezzenek a felnõttek világra fölött. Két regényben két nemzedék. \Elõttük az élet\: azok az évtizedek, amelyekben õk lesznek a felnõttek - nekik kell megméretniük az ítélkezõ utódok által.

Szilvási Lajos - Vízválasztó
Akik ​olvasták Szilvási Lajos Kinek a sorsa? című regényét, régi ismerőssel találkoznak a Vízválasztó főszereplője, Bojtár István személyében. Időközben azonban tizenkét év telt el, s ebből a legutóbbi hármat Bojtár Kubában töltötte. Távolléte alatt a Radius Híradástechnikai Művek vezetése egy klikk kezébe került. Megalázott és félreállított emberek várják vissza a Vízválasztóra Bojtárt, abban bízva, hogy ez a fáradhatatlan és korrumpálhatatlan mérnök lesz az az ember, aki eredménnyel száll szembe a Snádler klikkel. A három évvel korábbi Bojtár István helyett azonban 1970-ben egy agyonfáradt szívbeteg férfi érkezik haza. Lesz-e ereje, hogy kesztyűt dobjon azoknak, akik a szocializmust önnön hitbizományuknak tekintik, ellen tud-e állni a megnyugvásra vágyás, a korrumpálás és az asszonyi megkörnyékezés kísérteteinek? Kinek a sorsa fontosabb - az egyéné-e vagy a közösségé? - az a kérdés állítja ismét válaszút elé Bojtárt.

Szilvási Lajos - Lélekharang
„Még ​rendesen fellázadni se tudunk. Csak elképzelni, hogy fellázadunk. Mondjuk, még elkezdeni is. De folytatni meg végigcsinálni... azt már nem. Egyszerűen alkalmatlanok vagyunk a válságokra...” - mondja Szilvási új regényének egyik főszereplője, a húszesztendős Bojtár István, aki a szerző egyik korábbi történetében a _Vízválasztó_-ban még tíz-tizenegy éves kisfiú volt, s aki azóta neves-sikeres zongoraművésszé nőtt. Vele együtt más ismerősök is feltűnnek a _Lélekharang_ lapjain: Peterdi Mihály, a balatondiósdi plébános, Deák Tibor, a sebész, Simon Sándor repülő ezredes és még néhányan, akikkel az _Albérlet a Síp utcában_, a _Ködlámpa_, a _Légszomj_, az _Ördög a falon_, a _Kinek a sorsa?_ és a _Karácsony_ oldalain találkozott a korábbiakban az olvasó. Az új Szilvási-regény főszereplői azonban nemcsak ők, hanem napjaink közgondjai, társadalmi feszültségei is, amelyek a felnőtt embernek és a húszévesnek az erkölcsi szakítószilárdságát egyaránt próbára teszik.

Szilvási Lajos - Ködlámpa
"Hidd ​el nekem, ha egyszer ködbe kerülsz, amikor húszlépésnyire se látsz előre, hiába az előírás szerint kötelező lámpáidon kívül a ködlámpa, semmit sem segít rajtad! A köben csak egy segít: az ösztön" Ez az idézet mottója lehetne Szilvási Lajos regényének. Öt fiatal férfi víkendje során arra vállalkozik, hogy az érzelmi és gondolati útvesztőkből azt az utat találja meg, amely az egyetlen lehetséges út a barátság, a vállalt eszmék, a hűség megtartására. Egyiküket távol levő hatodik társuk barátságukat eláruló hűtlenséggel vádolta meg. Miközben ennek a vádnak a részleteit bogozzák, önmagukkal is szembesülnek korunk legfontosabb etikai problémáival, saját magukat is le kell mérniök ahhoz, hogy ítélekezhessenek. A vád végül nem bizonyul igaznak, de a felmentés mégsem egyszerű, mert az elmúlt esztendők mérlegre tétele során az is bebizonyosodik, hogy valamennyien "ködbe kerültek", a továbbiakban is szükségük van egymásra.

Szilvási Lajos - Kipárnázott ​kaloda
A ​szerzőnek ez a regénye 1945-46 telén játszódik a háború utáni infláció egyre fokozódó tombolása idején. A regény főszereplője a húszéves Molnár Kristóf műegyetemi hallgató, aki amerikai fogságból tér haza s próbál talajt fogni a körülötte kavargó világban, próbálja célját lelni életének. Fortyogó kráter körülötte az élet, az éhség és az országos nyomor változásért kiált, és Kristóf különféle erők metszéspontjában ismeri meg a dolgozó kisemberek életét éppúgy, mint a felső tízezer irreális jólétét, bepillantást nyer az egymással viaskodó politikai erők küzdelmeibe, magas régiókban egymást keresztező politikai szándékokba és a külvárosok egyszerű élni akarásába. Fehér izzásig hevülő szerelem egy bankár lányával, Barbarával, éjszakai verekedés vetkőztetők bandájával, leszámolás egy lánykereskedő bűnszövetkezettel, titokzatos autóút Bécsbe hatvanezer dollár miatt, az élet produkálta feszültebbnél feszültebb események alakítják ennek a fiúnak a kétségek között őrlődő jellemét, rádöbbentve, hogy az élet és a kibontakozás legfőbb hajtóereje az új Magyarország megformálásáért vívott harc, amelyben minden embernek előbb-utóbb állást kell foglalnia, tettekre kell szánnia magát. A mindvégig izgalmasan pergő regény egyaránt szól azokhoz, akik szenvedően-cselekvően élték át ezt az időt, s azokhoz, akik számára ezek az események már "csak" történelmet jelentenek.

Szilvási Lajos - Kinek ​a sorsa?
"Itt ​az ideje, hogy komolyan felfigyeljünk Szilvási Lajosra. Olyan íróról van szó, aki minden idegszálával napjaink problémaköréhez kötődik. S talán éppen ezért olyan népszerűek művei, főleg a fiatal olvasók körében..." Így kezdte ismertetését egyik legnagyobb napilapunk kritikusa Szilvási Lajosnak erről a könyvéről, melyet rövid időn belül a második kiadásban bocsátunk az olvasó elé. Kinek a sorsa? - kérdezi a regény már a címében is, és az olvasó, miután elolvasta, meggyőződéssel mondhatja: rólam, terólad és még oly sok mai harminc-negyvenévesről, aki előtt a felszabadulás nyitotta meg a tanulása, a tehetségének megfelelő emberi fejlődés útját. Egy fiatal mérnök életútját ábrázolja a szerző egy kis dunántúli falutól a kisvárosi papi gimnáziumon, majd a maguk teremtette népi kollégiumon át a szovjet egyetemig s onnan haza, épp 1956 viharos októberében. A hazatérés időpontja sejteti, a diploma megszerzése nem elég ahhoz, hogy ezentúl simán hajózhasson az érvényesülés és az egyéni boldogság révébe; most következik az igazi küzdelem tudása elismertetéséért is, de legfőképpen saját, kétségek közt őrlődő gondolkozásának megtisztításáért. Szilvási kezdettől fogva jól érzékelteti hőse sorsában a napi politika áramlását, a társadalmi változásokat, az eredményeket és buktatókat. A fiatal mérnök kommunista, és kommunista meggyőződését oly sok tévelygés, kétkedés és gyötrődés után is szilárdan vallja. Ezért találhatja meg végül a lelki békét is magával hozó, igazán alkotó munkaterületet, s lesz ereje ahhoz is, hogy - saját hibáját belátva - másodszor is megküzdjön a hozzá méltó lány szerelméért.

Covers_40042
elérhető
5

Szilvási Lajos - Hozomány
"A ​regényben Kozák Katira a maga tizennyolc évével, napokkal az érettségi után, napokkal az egyetemi felvételi vizsga előtt szakad rá élete első nagy válsága, ami ellen senkinél sem kereshet oltalmat. Egyedül - szigorúan szembenézve önmagával - kell elviselnie az első embert roppantó megaláztatását, a nagybetűvel írt Élet első övön aluli ütését. A sorsába avatkozó valóság váratlan és kivédhetetlen orvtámadását túlélve kell Katinak meglelnie az ajtót, melyen át "felsőbb osztályba léphet", tizennyolc éves életének e történetbe sűrített néhány keserves napja alatt környezetét is arra kényszerítve, hogy őszintén vagy gyáván de valahogy ítélkezzenek tegnapi és mai önmaguk fölött."

Szilvási Lajos - Bujkál ​a hold
1956 ​novemberében a soproni erdőmérnöki akadémia hallgatóinak zöme elhagyja az országot, s Kanadába vetődik. Azt remélik, jó körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Néhányukat valóban fel is veszik az erdőmérnöki főiskolára, többségük azonban fakitermelő munkára kerül, ahol munkavezetőik szinte fegyencként kezelik őket. Közülük öt fiú a szökést választja, abban a reményben, hogy egy honfitársuk kanadai farmjára menekülhetnek. Ezt az emberfeletti vállalkozást, bujdosásukat a vadonban, az ismeretlen kanadai őserdőben, mondja el a drámai fordulatokban gazdag regény.

Szilvási Lajos - Egyszer-volt ​szerelem
A ​világ másik végéről ér haza két esztendő után Holló Péter, soproni erdőmérnök-hallgató. Annyi más fiatallal együtt, kalandvágytól űzve vágott neki a világnak 1956 novemberében. Fél Európán át hányódva jutott maroknyi társával Kanadába. Ott azonban nem a tanulás lehetősége várta, hanem valóságos rabszolgamunka egy fakitermelő telepen. Ötödmagával megszökött, de végül csak egymaga vergődött haza, a könnyelműen elhagyott ősi városba. Vissza tud-e illeszkedni az életbe, képes lesz-e meglelni helyét a főiskola közösségében, s visszatalál-e Krisztinához, életének egyszer-volt szerelméhez?

Covers_36972
elérhető
3

Szilvási Lajos - Légszomj
Simon ​Sándort, a szuperszonikus vadászrepülőt az olvasó már ismeri a szerző „Albérlet a Síp utcában”, „Ködlámpa” és „Születésnap júniusban” c. regényeiből. Két évtizedes repülő pályafutás, kemény önfegyelemmel kidolgozott számtalan siker után kell Simon őrnagynak rádöbbennie, hogy tüdejét tbc támadta meg. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja a műtét, ami azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy soha többé nem repülhet, pedig neki a repülés nem egyszerűen mestersége, nem is csak hivatást jelentett, hanem életformája, szenvedélye, önmaga kifejezésének formája volt. A rendkívüli szituáció, mint minden emberben, Simon őrnagyban is feltámasztja a számvetés igényét. Megelevenítve repülőélményeinek legszebb pillanatait, válságos helyzetbe jut, szinte újraéli egész életét, s egyre reménytelenebbnek, kilátástalanabbnak látja jövőjét. Életének ebben a legnehezebb periódusában azonban nem marad magára. Barátainak cselekvő szeretete, leleménye, évtizedek alatt kialakult közösségük szolidaritása s nem utolsósorban egy váratlanul, szinte ajándékba kapott szerelem segíti át ezen a katasztrófán.

Szilvási Lajos - Metszéspont
A ​kötetben Szilvási Lajos három nagy sikerű regényét – a Ködlámpa, a Születésnap júniusban és a Hozomány című műveket – találja az olvasó. Szilvási minden regényét a felelős valóságlátás, az élet kritikus jelenségei, folyamatai iránti érzékenység jellemzi, így szinte mindegy, melyik három írását állítjuk egymás mellé. Hogy mégis ezek a regények kerültek egy kötetbe, annak a siker mellett más oka is van. Éppen tizenöt éve, hogy az Albérlet a Síp utcában című regénnyel megindult Szilvási második hatalmas regényciklusa. Ebbe a sorozatba tartozik a három alkotás, amelyek előzménye, illetve folytatása a Légszomj, a Vízválasztó vagy a legutóbb megjelent Karácsony. A ciklus főhősei a népből jött értelmiségiek vagy azok leszármazottai. Sorsukat, tragédiájukat és katarzisukat vizsgálja valamennyi írásában, s a "Búvópatakként" lappangó, majd a sorsfordulók izzásában a felszínre törő társadalmi jelenségeket. Mert a főhősök és a mellettük megjelenő mellékszereplők életében Szilvási olyan közgondokat, társadalmi feszültségeket villant fel, amelyek a múltban, mindannyiunk múltjában gyökereznek, és hatásuk a jelenben is érezhető. Széles rétegeket foglalkoztatnak, nyugtalanítanak, késztetnek szinte naponta töprengésre, s talán éppen ez magyarázza a szerző és az olvasók "hullámhossz-azonosságát".

Szilvási Lajos - Egymás ​szemében
Szilvási ​Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. ___Az _Egymás szemében_ a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Szilvási Lajos - Karácsony
Pásztor ​Zoltán patológus főorvost harminckilenc éves korában az országúton kocsijának volánja mögött éri az infarktus. Fegyelmének maradék erejével még meg tudja állítani a kocsit. Innen szállítják be az egyik budapesti kórházban, "visszarángatják a nihilből". Mozdulatlanul fekszik a kórházi ágyon karácsony előestéjén, de éppen ez a mozdulatlanságra ítélő állapot ad végre számára végre elég időt ahhoz, hogy végiggondolja múltját, életének olyan eseményeit, melyek hatásainak összeadódása szinte törvényszerűen vezetett az infarktushoz. Gondolataiból, emlékeiből kirajzolódik az olvasó előtt egy évekig tartó konok küzdelem olyan emberek ellen, akik jelenünk anakronisztikus "táblabírájaként" hitbizományként akarják kezelni az élet rájuk bízott területét.

Szilvási Lajos - Jegenyék ​- A Jackman
1867 ​nyarán és őszén Magyarországon és az Egyesült Államokban folytatódik a siralomházból az Újvilágba szöktetett bojnyik, Jegenye Pál és a regényciklus többi szereplőjének története. Amerikában az ifjú bujdokló, kinek boldogulását-békességét kellene meglelnie a világ másik végén, ismét saját bőrét kényszerül vásárra vinni: testőrszolgálatot vállal az amerikai polgárháborúban megrokkant Marius Farago kapitány, egy magyar eredetű, dúsgazdag família szerencsétlen sorsú tagja mellett, megoltalmazandó őt egy merénylőtől, aki már kétszer is az életére tört. E szolgálatban esik szerelmbe a család ifjabbik lányával, Jessica Faragóval, mit sem sejtve arról hogy az ő óhazában maradt kedvese, Rácz Eszter az ő ivadékát hordozza a szíve alatt. Aggódó szívű asszonyok rettegnek a végzet verte fiatal pásztor életéért, s próbálják védeni fátuma elle, a messzi Magyaroszágról igyekezvén fordítani sorsán. De vajon elégséges-e a boszorkányasszony, Csépe Bozsó szerelmes lelkének ereje ahhoz, hogy megmentse olyannyira féltett szeretőjét? S míg a világtenger túlpartján a tizennyolc éves bujdokló élete kockán forog, itthon Magyarországon az egyes ember sorsánál sokkal nagyobb a tét: a haza nyugalmát kell megvédeni a kiegyezés ellenzőivel szemben, hogy a sokat szenvedett nemzet valóban elindulhasson a megerősödés, a gyarapodás, a majdani önállóságot megalapozó gazdasági felvirágzás útján.

Szilvási Lajos - Ördög ​a falon
Gondatlannak ​ígérkező balatoni víkend. Öngyilkos lány a szomszédos villában. Mi történt, hogyan juthatott el az öngyilkossági kísérlethez egy ilyen fiatal élet? - ez a kérdés nem hagyja nyugodni Tatárt, a kormánytisztviselőt, aki esetről esetre kínos ügyekkel foglalkozik. Utat tévesztett fontos beosztású emberek botlásainak vagy bűneinek jár utána a törvények és a törvényesség védelmében. S míg kideríteni igyekszik az okokat, összefüggéseket, társadalmunk egyik fontos gondja rajzolódik ki egyre élesebb vonásokkal: egymástól elidegenedő szülők és gyerekek sorsa, egy rosszul értelmezett, elviselhetetlen és mégis elfogadott életforma gúzsába kötve, egy család értelmetlen vegetáló élete azon a szinten, amit köznapi kifejezéssel a "társadalom krémjének" szokás nevezni... A nyomozás során Tatárban a fiatal vonzó ügyvédnő váratlan szenvedélyeket szabadít fel, s így már nemcsak az öngyilkos gyereklány sorsáért, de önmaga megkísértett hűségéért is küzdenie kell.

Szilvási Lajos - Középiskolások
Szilvási ​Lajos bőséges életművének egy eddig csak nehezen hozzáférhető darabját tartja a kezében az olvasó. Gyűjtők féltve őrzött kötete a Középiskolások, a szerző első regénye. Mindössze 18 éves, amikor a SZOT József Attila regénypályázatára beadja művét, amit meg is nyer. Míg a szerző könyvei később százezres tételben jelentek meg több kiadásban és utánnyomásban is, ez a könyve még csak kis példányszámban került boltokba. Így sok, könyvespolcokon őrzött Szilvási-sorozatból hiányzik ez a kötet. Most a gyűjtők és a rajongók kérésére újra kiadjuk a Középiskolásokat. Reméljük, hogy a könyv kiadásával örömet okozunk Szilvási Lajos regényeit kedvelők népes táborának.

Szilvási Lajos - Albérlet ​a Síp utcában
Szilvási ​Lajos talán legnépszerűbb regényében olyan kérdéseket érint, melyekre napjainkban sokan keresnek választ. Dr. Kelemen András, jól kereső fővárosi orvos élete válságba jut. Még diákkorában, a politikai perek idején nagy megrázkódtatás éri. Ivásra adja a fejét, s évről évre mindinkább az alkohol rabja lesz. Tudományos munkájával fölhagy, a pályán még remek intuitív képességének és szakmai lelkiismeretességének köszönheti maradék tekintélyét, de lassan kicsúszik a lába alól a talaj. Magánéletében is zsákutcába kerül, házassága felbomlik, csak barátaihoz kötődik teljes szívvel. A megváltozott politikai légkör, a tisztuló közélet érezteti jótékony hatását Kelemen életében is. Ehhez járul egy kezdődő szép szerelem, s ha visszaesésekkel is, de megteszi az első elhatározó lépéseket egy új élet felé, ahol az ember a másokért végzett munkában találja meg létezése értelmét.

Szilvási Lajos - Jegenyék ​- A kísértet
1867 ​telén, a kiegyezést követően folytatódik Jegenye Pál, a halott-hírű bojnyiknak s a "Jegenyék"-regényciklus többi szereplőjének története. ...Az 1867-es esztendő Ádventjének első napján, midőn ismét Fiume forgalmas-lármás kikötőjében parolázott a dévéri uradalom kasznárjával, Jegenye Pálnak még 211 észak-amerikai dollár és 50 cent volt a kabátja zsebében... ... Jegenye Pál kisfia, Jánoska közelében akar maradni, és így akaratlanul is "kísértetté", hazajáró lélekké lesz az Upor völgyében... /részletek a regényből/

Szilvási Lajos - Szökőév
"Kalandor ​vagy?... Bónisné a szemembe mondta, hogy a te urad, Eszter, vagy egy virtigli kalandor, vagy valami fenenagy ember a védőszentje, hogy így mer hazardírozni... Kalandor vagy? Bónisnénak azt mondtam, hogy nem tudom, mi vagy, csak azt tudom, hogy paraszt volt minden ősöd, és ezen a mostani helyeden azokat akarod védeni, akik még ebben a bolond világban is mernek megmaradni parasztnak..." Az asszony, akinek a szavai visszajárnak Vinczellér János emlékezetébe, már halott. Özvegyen hagyta a negyvenéves férfit, árván a három gyerekét. És Vinczellér János, aki a Horka megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, egyszerre csak szembekerül egy, az egész további életét meghatározó dilemmával: vagy tengelyt akaszt a megye "mindenható notabilitásaival", vagy pedig megalkuszik, hogy ezen az áron folytathassa, amit eddig is tett, s ami miatt sokan valóban kalandornak nevezik, vagyis érdek nélkül szolgálja az Upor menti vidék kisembereinek boldogulását. A három napba sűrített, modern szerkezetű regényben a jelen, félmúlt és a múlt idősíkjainak keveredésével, a főhős és a három gyerek lélektanilag árnyalt, benső monológjaiból bontakozik ki a történet, amelyben nemcsak a szolgálat, a társadalmi lét hogyan-továbbja, de egy váratlanul fellobbanó új szerelem is tét lett.

Szilvási Lajos - A ​vincellér
A ​vincellér Szilvási Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének eddig kiadatlan regénye. Az író a két nő szerelme között őrlődő Jegenye Pál, a királyi kegyelmet kapott betyár világába invitálja az olvasót. A dualizmus korában játszódó, szép, régies magyar nyelven megírt történetben a korszak híres alakjai - Erzsébet királyné, Ferenc József és Deák Ferenc - is megelevenednek. A rejtélyesen végződő regény Szilvási Lajos utolsó, halála után 12 évvel megjelenő műve. A szerző munkáit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Szilvási Lajos - Csillaghullás
1940. ​augusztus 20-án avatják tisztté a kassai repülőakadémián Szanyi Márkus hadnagyot, s a pilótatiszt négy esztendő múltán, 1944 augusztusában tér vissza ejtőernyős partizánként Magyarországra. Ennek a négy évnek a történetét mondja el Szilvási Lajos új regénye, tucatnyi érdekes szereplő sorsán át. Négy esztendő története - jóformán az egész második világháború históriája. A fronton és a hátországban, Budapesten, Belgrádban és Moszkvában, ellenállók angyalföldi titkos találkozóhelyein és miniszterek dolgozószobáiban, színházi kulisszák mögött és hadifogolytáborok barakkjaiban, lövészárkokban és repülőgépeken, világvárosi szállodák halljában és hajógyári dokkokon játszódik le a Csillaghullás. Két nagy szerelembe gázol bele a második világháború és a fasizmus. Két szerelmespár: - Szanyi Márkus repülőhadnagy és Nóra, a miniszter leánya, meg Kabán János, a kommunista párt titkára és Andrea, a ballerina - harcol a boldogságért az egyensúlyát vesztett világban, s mögöttük olyan emberek tűnnek fel a regény lapjain, mint Satanowsky ezredes, a hős lengyel partizánparancsnok, Bajcsy-Zsilinszky Endre, a magyar ellenállás mártírja, s a kor más, ismert történelmi alakjai. Nagy emberi érzések: szerelem és hűség, hazaszeretet és önfeláldozás ötvöződik ebben a könyvben azzal a dinamikus történet-bonyolítással, amely a szerző eddigi írásait oly híven jellemezte.

Szilvási Lajos - Fekete ​ablakok
Az ​író maga mondja új regényéről, új regényének formai gondjairól: "Kalandregényt csak úgy lehet írni, ha a szerző egy pillanatra sem alkuszik meg félmegoldásokkal, félizgalmakkal, ha egy pillanatra sem engedi csökkenni a feszültséget, s nem könyörül a percnyi fellélegzésre szomjazó olvasón. De a kalandregény csak akkor lesz vérbeli, ha nem szakad el az embereket foglalkoztató korabeli gondoktól, hanem szorosan kapcsolódik mindahhoz, ami nemes a korszak életében, s az ellen veszi fel a harcot, ami nemtelen az adott korban." Szilvási Lajos új regényében is megtalálja az olvasó a kalandregénynek jellegzetes figuráit. De mégsem sablonosak ezek a szereplők, hanem lélektanilag és társadalmilag körültekintően és pontosan megrajzolt, hiteles alakok mozognak, gyötrődnek s válnak végül emberebb emberré a regény lapjain a cselekmény hét napja alatt. Ez alatt a hét nap alatt a tizenhat éveseknek is rá kell döbbenniük, milyen korban élnek. A háború utolsó évében Nyugat-Magyarországon úgy alakul a helyzet, hogy egy kiszámíthatatlan véletlen folytán még a játék is felelősséggé válhat: életet menthet, és életet követelhet,

Szilvási Lajos - Nem ​azért született...
A ​fiatal író új regénye a felszabadulás előtti hónapokban, az újpesti ellenállók akcióiról s ezzel párhuzamosan két fiatal szerelmének kibontakozásáról szól. Izgalmas, feszült helyzetek, történelmi hitelességű események során mutatja be Szilvási Lajos az újpesti ellenállási mozgalom megannyi szereplőjét, köztük a főhőst, Domokos Bertit, az újpesti munkásfiút, aki fiatalságának minden lángolásával vágyik a boldogság, a szerelem, az élet után. Mégis - szinte öntudatlanul -, hogy szerelmesét megmentse, bekerül a mozgalomba, ahol - bár fél, és eleinte érzelmileg sem vonzza semmi a partizánokhoz - a legveszélyesebb akciókban vesz részt. Az író kitűnő stílusban érdekfeszítő cselekmények során mutatja be, hogy válik a semmivel sem törődő fiatalember a baráti érzés, a helytállást mutató közösség, a lassan sajátmagában felébredő kötelességérzet hatására pátosznélküli hőssé, igazi emberré.

Szilvási Lajos - Riadó ​a tárnák felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilvási Lajos - A ​gazda
Igazi ​kuriózumot vehet a kezébe az olvasó: Szilvási Lajos eddig kiadatlan, az író hagyatékában rejtőző regényét. A 80-as évek elején Szilvási – saját korában játszódó népszerű regényei után – egy új, nagyszabású munkába kezdett: a Jegenyék című történelmi sorozatba. A Gazda a kulcs e regényciklushoz. A történet eleje az 1980-as években játszódik, majd egy hosszabb visszatekintést olvashatunk a szereplőkről és az őseikről. Az előzmények bemutatása adhatta az ötletet a szerzőnek: nem kellene itt abbahagynia, erre egy hosszabb sorozatot lehet építeni… A bojnyik, A jackman, A kísértet és A vincellér című kötetekben megírta a Jegenye család 19. századi életének és a korszak fontos szereplőinek a történetét. A Gazdát pedig félrerakta, hogy majd akkor vegye újra elő, amikor a sorozat időben odaér. A teljes sorozatot sajnos már nem írhatta meg, A Gazda viszont most – bő 30 évvel megírása után – végre az olvasók kezébe kerülhet.

Kollekciók