Ajax-loader

Agócs Sándor könyvei a rukkolán


A ​magyar társadalom nemzeti sorskérdéseink iránt fogékony valamennyi rétegének régi igénye, hogy A magyarság esélyei címmel 1987. szeptember 27-én, Lakiteleken megrendezett tanácskozás jegyzőkönyve végre megjelenjen, minden érdeklődő számára hozzáférhetővé váljon. A nevezetes tanácskokzás az MDF előtörténeténenk legfontosabb eseménye és a szabad, független Magyarország megteremtéséhez vezető békés forradalom korai szakaszának történelmi léptékkel mérve is igen jelentős állomása. A II. világháború idején a népi írók és az ifjúság Szárszói Találkozójának dokumentumai még 1943-ban, a tanácskozás évében megjelenhettek Püski Sándor Magyar Élet kiadója gondozásában. Ezzel szemben a Lakiteleki Tanácskozás jegyzőkönyvének legális kiadására 1987-88-ban nem nyílt mód a saját létezését szemérmetlenül tagadó, rejtőzködő pártállami cenzúra ébersége miatt, jóllehet Bíró Zoltán, Csurka István és Für Lajos már 1987-ben megszerkesztette, kiadásra előkészítette a felszólalásokat, de csak egy erősen megszelídített, az akkor agonizáló kommunista rezsim számára szalonképessé "lektorált" változata készülhetett el. Az így összeállított jegyzőkönyv - elsősorban a résztvevők körében terjesztett - "szamizdat" változata jelent meg később alig százötven példányban, s Bihari Mihály 1991. februárjától a Társadalmi Szemlében ebből a jegyzőkönyvből adta közre három folytatásban a találkozó legfontosabb dokumentumait, nyilvánosságra hozva szó szerint a kényszerűségből megfinomított jegyzőkönyv fontosabbnak ítélt felszólalásait. Most az elveszettnek hírelt magnó- és videofelvételekkel összevetett, a felszólalók által ismét jóváhagyott, hiteles szövegű jegyzőkönyv akadálytalanul juthat végre az Olvasókhoz. Megtalálható a könyvben - és itt kerül először a nyilvánosság elé - a találkozón résztvettek pontos névsora is. A sorsformáló tanácskozáson elhangzottak ismerete segíthet eligazodni a jelenben is.

"(...) ​A hosszú idő alatt hallgatni megtanult költő, a köz- és magánélet terheit, igazságtalanságait hordozva bolyong végig a mások által fölégetett tarlón. S ha vannak is (remény a reményre!) kérdései, azok a boldogságos készenlét mellett az emberlétből fakadó szorongást, a biztos bizonytalanságot ugyancsak visszhangozzák. Hogy meg ne ismételtethessék Mohács, Trianon, és meg ne ismételtethessék Katyn! Ebben a zaklatott, a fehérséget parancsra minduntalan eltakarni akaró hóhullásban leginkább a közösség gondjai világíttatnak meg. Ám Agócs Sándor nem kis szemérmességet mutató tört szavaiban ott a magánélet szívfájdító, nyughatatlan öröme is." (Szakolczay Lajos)

Kollekciók