Ajax-loader

Kertész Erzsébet könyvei a rukkolán


Kertész Erzsébet - A ​tábornok lánya
A ​gazdag és előkelő környezetből származó, elragadóan szép és művelt fiatal nő, az orosz cár tábornokának leánya, Alekszandra már életújtának kezdetén szembefordult környezetével. Pedig tálcán kínálnak neki mindent, hogy rangjához illően boldog lehessen. Még a nagy szerelem se késlekedik, saját választása szerint mehet férjhez. De beérheti-e ennyivel Alekszandra boldogságkeresése? Hiszen már tudja, hogy jóllehet ő a napos oldalon van, az árnyékban és sötétségben többen élnek. Örök érvényű igazság lenne ez? Erre keresi a feleletet Alekszandra. Meg akarja ismerni az igazat, és ezért mindent megtesz. Elhagyja családját, és tudatosan, a forradalmi eszmék tanulmányozásával készül a forradalmár hivatásra, mert az elhivatottság érzése alakítja sorsát a továbbiakban. Ezért kell vállalnia a nélkülözést, az emigrációt, a különböző veszélyeket. Már életútjának felén jár, amikor ünnepelheti a győztes 1917-es forradalmat. Természetes, hogy ez az ő számára újabb feladatokat jelent. Már "a felkészülés" három évtizede van mögötte, amikor élete elérkezik csúcspontjához: ő lesz a világ első női diplomatája. Sorsa összefonódott hazájának, a Szovjetuniónak harcaival, tevékenysége hozzájárult az első szocialista állam elismertetéséhez.

Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Kertész Erzsébet - Harriet ​regénye
A ​tizenkilencedik század közepén egy egyszerű amerikai asszony - lelkész felesége és hétgyermekes anya - valóságos diadalmenetben vonul végig Európán. Angol tisztelői egy aranyból készített bilincset nyújtanak át neki, jelképéül annak, hogy ez a kicsi asszony milliók bilincseit segített széttörni, mégpedig egy regény megírásával. A regény a Tamás bátya kunyhója, az ünnepelt amerikai asszony pedig Harriet Beecher-Stowe. Az ő küzdelmes, különleges életéről szól Kertész Erzsébet érdekfeszítő regénye.

Kertész Erzsébet - A ​három Róza
Amikor ​Jókai Mór az anyai átok ellenére feleségül vette Laborfalvi Rózát, annak már volt egy tizenharmadik évében lévő törvénytelen lánya, akit ugyancsak Rózának hívtak. Az új "Jókai" kisasszony szeszélyes, elkényeztetett gyermek volt, fiatal lány korában pedig makacs, fékezhetetlen teremtés. Az ő törvénytelen lánya a harmadik Róza, akit anyja halála után Laborfalvi kérésére Jókai örökbe fogadott. A harmadik Rózából Feszty Árpádnak, a körkép festőjének felesége lett. Laborfalvi halála után a házaspár együtt élt Jókaival. A harmonikus viszony akkor szakadt meg, amikor Jókai feleségül vette Nagy Bellát, a nála ötvennégy évvel fiatalabb színésznőt. Jókairól és a három Rózáról szól a népszerű írónőnek ez a nagyrészt ismeretlen életrajzi adatokat feltáró, de romantikus elemekben is bővelkedő igaz regénye.

Kertész Erzsébet - Teleki ​Blanka
1846 ​tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a "hóbortos grófnőt", aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A "kufsteini mártír" szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.

Kertész Erzsébet - A ​fejedelemasszony
Mindnyájan ​őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.

Kertész Erzsébet - Az ​első Gertrudis
Engelhardt ​Anna, a német ajkú kis cselédlány, aki Kántorné néven az ország első tragikájává küzdötte fel magát, méltán tarthat számot az olvasóközönség érdeklődésére. Kertész Erzsébet fordulatos életrajzi regényében plasztikusan formálta meg Kántorné alakját, aki elsőnek játszotta el Bánk bán Gertrudisát. Megelevenedik a regényben a magyar színészet hőskora, a magyar nemzeti színházért folytatott áldozatos küzdelem. Kántornén kívül olyan ismerősökkel találkozik az olvasó, mint Déryné, Szigligeti, Egressy Gábor, Megyeri Károly. A regény színháztörténeti érdekessége mellett egy megrázó emberi sorsot tár fel. Kondor Lajos rajzai a kor hangulatát idézik.

Kertész Erzsébet - Gyönyürű nyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - Jenny, ​Laura, Tussy
Számos ​fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek - az író őszinte fájdalmára - nincsen hepiendje.

Kertész Erzsébet - Szonja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - Szeretném ​Blankát boldognak látni
Az ​életrajzi regény a magyar nőnevelés egyik lelkes úttörőjéről szól. Teleki Blanka (1806-1862) erdélyi arisztokrata családból származott, édesanyja Brunszvik lány volt. Nagynénje, Brunszvik Teréz, Beethoven feltételezett "halhatatlan kedvese". Ő alapította 1828-ban az első magyar óvodát, ez ösztönözte Teleki Blankát is a pedagógusi pályára. A regény jól érzékelteti, mennyi akadályt kellett leküzdenie a gőgös mágnáscsalád lányának, milyen megrögzött előítéletek ellen kellett harcolnia, míg végül 1846-ban Pesten megnyithatta az első magyar nyelvű nőnevelő intézetet. Az iskolának az első évben csak egyetlen növendéke volt, de a gúnyolódók és a főúri intrikusok ellenére két év múlva már alig győzte a munkát a buzgó tanári kar. Az intézet első tanárai között találjuk Vasvári Pált, a márciusi ifjak egyik vezetőjét és Leövey Klárát, a magyar nőnevelés másik nagy úttörőjét. Teleki Blanka lelkesen üdvözölte a 48-as forradalmat, a bukás után bújtatta az üldözötteket. Emiatt Leövey Klárával együtt bíróság elé állították és Kufstein hírhedt börtönébe zárták, ahonnan csak hat év múlva szabadult. ; A regény elemzően és érdekesen mutatja be Teleki Blanka szellemi fejlődését, áldozatos életét a hosszúfalvi grófi kastélytól a börtönből való szabadulásig. Hitelesen rekonstruálja a mágnások életét, gondolkodásmódját, felidézi a reformkor eszméit, megrajzolja a jobbat és újat akaró minden rendű ás rangú magyarok portréját, felidézi a szabadságharc nagy napjait és a Világos utáni rendőri terrort. Az írónő emberi közelségbe hozva hősnője nemes alakját, a mai serdülő lányoknak is érdekfeszítő, színes olvasmányt nyújt. - Az érdeklődő felnőtteknek is ajánlható.

Kertész Erzsébet - Zsuzsi ​vakációja
A ​negyedikes Zsuzsi aranyos, ügyes kislány. A Balatonnál nyaral, ahol anyjának panziója van. Az egész nyáron ott nyaraló gyerekek két bandába verődve acsarkodnak egymás ellen. Zsuzsi néhány jó barátjával együtt eléri, hogy az egyesült Kékpirosak szenzációs tetteke hajtanak végre, szórakozva, boldogan - immár veszekedés és harag nélkül. Kisebb gyerekeknek, öregeknek segítenek, színházat játszanak, barlangot fedeznek fel - csupa öröm és szórakozás lesz így a nyár. De sajnos, a csodálatos, kalandos nyár elmúlik - lehet várni a következőt.

Kertész Erzsébet - Szonya ​professzor
Szerelem ​vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? - ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni "négy fal között" nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig - mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül - e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Kertész Erzsébet - Zöldfa ​utcza 38.
Ki ​volt Veres Pálné? Mit tud róla valaki, ha nekiszegezzük a kérdést? Utca a Belvárosban, az Irányi és Váci utca szomszédságában, és gimnázium. És hogy miért neveztek el róla utcát és gimnáziumot? És hogyan lesz egy utca regénycím? Méghozzá egy utcza! Erre felel Kertész Erzsébet rendkívül érdekes és tanulságos leányregénye, amelyben megismerkedhetünk Veres Pálnénak, ennek az okos, kedves és energikus asszonynak szívós harcával a nők továbbtanulási lehetőségéért, és bepillantást nyerhetünk a 19. század sajátos, ma már romantikusnak tűnő hangulatába, a magyar nemesség életvitelébe, sőt még Madách Imre hányatott sorsa és szerencsétlen házassága alakulásába is.

Kertész Erzsébet - Elizabeth
Komor, ​barátságtalan ház a londoni Wimpole Street 50. Nyomasztó az élete ebben a házban még annak is, aki napközben elhagyhatja, s szabadon járhat-kelhet az utcákon. De még nyomasztóbb a mozdulatlanságra kárhoztatott betegnek. A sápadt, sötét hajú lány, akit súlyos betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya - s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Egy napon mégis megtörténik a csoda... Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.

Kertész Erzsébet - Marton Lászlóné - Itt ​a tavasz
A ​szöveggyűjtemény a tavaszhoz köthető verseket, meséket, dramatizált játékokat tartalmaz. Óvónők és tanítók számára készült.

Kertész Erzsébet - Négylevelű ​lóhere
„Az ​élet nagyon érdekes, csak nincs rá elég idő” – kesereg naplójában a tizennégy éves Ági, aki a legfiatalabb a Máté-lányok közt. Nővéreinek sokkal könnyebb. Zsuzsa virágkertész, Éva textiltervező. Anni a könyvek szerelmese. De Ágit még ezerféle dolog érdekli: a Vöröskereszt lelkes aktivistája, angolul tanul, korcsolyázni jár, beteg barátját látogatja. A háztartás gondja hirtelen a lányok nyakába szakad, mert a szüleit amerikai tanulmányútra hívta meg a New- York-i pedagógiai kongresszus. De ne féltsük Ágit! Barátnőivel, a Négylevelű Lóhere című lap alapító-szerkesztői, meg van győződve arról, hogy ők, a konvenciók ellen lázadó, modern gondolkodású lányok mindenre képesek, s hogy fiúk és lányok örök versengésében ők az esélyesebbek. Kertész Erzsébet pályája elején, a múlt század harmincas éveiben, amikor ezt a regényét írta, még maga is úgy látta, hogy minden bizonnyal gyönyörű lesz a titkokkal teljes, csodálatos jövő.

Kertész Erzsébet - Szendrey ​Júlia
Kertész ​Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Kertész Erzsébet - Kislányok ​a nagyvárosban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - A ​szabadság angyala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - Úttörő ​asszonyok
Az ​első német orvosnő, Dorothea Leporin Brunszvik Teréz és Teleki Blanka Az első magyar primadonna, Déryné Széppataki Róza A havasok asszonya, Varga Katalin Kossuth Zsuzsanna A három Marx lány, Jenny, Laura, Eleanor Az első magyar régésznő, Torma Zsófia A professzor, Szonya Kovalevszkaja Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma Kaffka Margit Az "Elátkozott Szentháromság" - Suzanne Valadon Aleszandra Kollontaj

Kertész Erzsébet - Gyönyörű ​nyár
A ​regény végén tizenegy lány bőg együtt az elérzékenyült olvasóval. Ők tizenegyen bőröndjüket csomagolják, nehéz szívvel búcsúznak a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek, irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó "Sasok" fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki - ebben minden lány mindig is egyetértett - valóságos tündér. A Gyönyörű nyár, az írónő első regénye, fél évszázaddal születése után is elevenen hat, örömmel ismerjük fel, hogy nagymamáink bakfiskorukban mennyire hasonlítottak ránk.

Kertész Erzsébet - Bettina ​három élete
Bettina ​első élete a szülői ház és a nagymama védőszárnyai alatt töltött gyermekkor volt, a csapongó kedélyű, emberekre és művekre oly fogékony leánykoré. A második élet - egy porosz báró író feleségeként - a családi örömöket és bánatokat ismertette meg vele, és meghozta élete talán legdöntőbb élményét, a nagy Goethével való különös ismeretséget. Harmadik életében érett igazán íróvá, és ölelte szívére a szegények, az elnyomottak ügyét; tevékeny részt vállalt a zsarnokság elleni harcban és a negyvennyolcas idők forradalmi eseményeiben. Bettina Brentano-Arnim, a német romantikus irodalom sajátos alakja kel életre Kertész Erzsébet új regényében.

Kertész Erzsébet - Riporterkisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Kertész Erzsébet - Szamóca-lányok
Kertész ​Erzsébetet elsősorban híres nőalakokról írott életrajzi regényei tették népszerűvé az ifjúság körében. A mai fiatal lányok jól ismerik és szeretik a Csíkos könyvek sorában megjelent műveit, de ma már kevesen juthatnak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Kaland a Szamócában című regényéhez, amely nem történelmi személyekről, hanem kislányokról szólt. Ennek a nagy sikerű, vidám regénynek átdolgozott kiadását nyújtjuk most át a mai tizenéves lányoknak, akik sok mindenben magukra ismerhetnek, amikor a négy nyolcadik osztályt végzett jó barátnő első munkával töltött szünidejének krónikáját olvassák. Az otthonuktól először távol került kislányok a Balaton-parti Szamóca üdülőben már nemcsak a munka örömével ismerkednek, hanem a felnőttek világával is. Itt bontakozik első kamaszszerelmük, s itt teszi próbára kislányos hiúságukat az első csalódás. Kertész Erzsébet szórakoztató lányregényét Jurida Károly illusztrációi teszik még vonzóbbá.

Kertész Erzsébet - Kaland ​a Szamócában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Erzsébet - Titkos ​házasság
Fordulatokban ​gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.

Kertész Erzsébet - Fiút ​vártak, lány született
"Talán ​azért lettem író, mert bizonyítani akartam. Megmutatni apámnak, hogy nem olyan nagy szerencsétlenség, ha nincs fia." Kertész Erzsébet több mint hat évtizede tucatnyi regénnyel bizonyít. Történelmi hősnőinek személyisége mögé rejtezve végigélte a XIX. századot, és végigélte a huszadikat is. Ám ez egyszer ő maga a regényhős, a régimódi kisasszonyból lett modern, független szellemű íróasszony, a szeretteiért rettegő anya és feleség. Aki kilencven évesen is őriz valamit kamaszkori önmagából. Megrendítően őszinte legújabb regényével talán még az ifjúkori barát, Szerb Antal elismerő szemhunyorítását is sikerülne elnyernie.

Kertész Erzsébet - Marton Lászlóné - Itt ​az ünnep
A ​szöveggyűjtemény a jelentősebb ünnepeinkhez köthető verseket, meséket, dramatizált játékokat tartalmaz. Óvónők és tanítók számára készült.

Kertész Erzsébet - A ​lámpás hölgy
A ​kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.

Kertész Erzsébet - Kossuth ​Zsuzsanna
A ​Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem. Zsuzsanna, bátyja révén, egész fiatalon megismerkedett kora égető problémáival. Míg más fiatal lány bálozott, ő a _Törvényhatósági Tudósítások_ kis szerkesztőségi szobájában Kossuth Lajos valóságos "titoknokaként" buzgólkodott. A szabadságharc idején mint a tábori kórházak főápolónője fáradhatatlanul járta az országot. Férje elvesztése csak rövid időre bénította meg, bátyja hívó szavára vállalta a nagy felelősséggel, sok gonddal járó feladatot. A világosi fegyverletétel után többször bebörtönözték, végül emigrálnia kellett. Brüsszelben, majd később New Yorkban, még betegen is ő gondoskodott családjáról. Az erős egyéniségeket a sors gyakran próbára teszi. Életében a legnagyobb tragédiát talán mégis az jelentette, hogy Kossuth sohasem bocsátotta meg a sikertelen Makk-féle összeesküvésben való részvételét, és Zsuzsannát tette érte felelőssé. A jellemükben oly sok hasonlatosságot mutató testvérpár kapcsolatának ábrázolása külön érdeme az életrajznak.

Kollekciók