Ajax-loader

Krúdy Gyula könyvei a rukkolán


Krúdy Gyula - Krúdy Gyula - Kánaán ​Könyve
A ​Kánaán könyve Krúdy középső korszakának mintegy két tucat írását tartalmazza, 1917-1919 között megjelent írásokét, amelyekben a nagy író, aki első korszakában nagy szerelmi történeteivel (legalábbis a felszínen erről volt szó) aratott sikereket, és aki most - álorcás, inkognitós módon - az idősödő férfiak gyönyörűségeinek megéneklésére vállalkozott, az előszóban be is vallott program alapján: "rendes ember hasat ereszt" - persze csak úgy negyvenéves kora után. Ételről, italról, csendes, ebéd utáni szundikálásokról, a másnapi ebéden gondolkodó asszonyokból áradó nyugalomról szólnak a kis kötet novellái, vagy inkább életképei, zsánerképei (Magyar hasak; József-napi vendégek; A bors; Egy régi ember vallomása; Szüreti dal stb.). Remekművek ezek a novellák, amelyek megtalálhatók a nagy Krúdy-válogatásokban, novellagyűjteményekben és a sorozatokban is.

Krúdy Gyula - Krúdy Gyula - Kánaán ​Könyve
A ​Kánaán könyve Krúdy középső korszakának mintegy két tucat írását tartalmazza, 1917-1919 között megjelent írásokét, amelyekben a nagy író, aki első korszakában nagy szerelmi történeteivel (legalábbis a felszínen erről volt szó) aratott sikereket, és aki most - álorcás, inkognitós módon - az idősödő férfiak gyönyörűségeinek megéneklésére vállalkozott, az előszóban be is vallott program alapján: "rendes ember hasat ereszt" - persze csak úgy negyvenéves kora után. Ételről, italról, csendes, ebéd utáni szundikálásokról, a másnapi ebéden gondolkodó asszonyokból áradó nyugalomról szólnak a kis kötet novellái, vagy inkább életképei, zsánerképei (Magyar hasak; József-napi vendégek; A bors; Egy régi ember vallomása; Szüreti dal stb.). Remekművek ezek a novellák, amelyek megtalálhatók a nagy Krúdy-válogatásokban, novellagyűjteményekben és a sorozatokban is.

Krúdy Gyula - Az ​útitárs
Az ​útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapodó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista "foltokkal" ábrázolja. Krúdy kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be.

Krúdy Gyula - A ​nő varázsa
„Szerelmes ​vagyok, mint egy ifjú, aki csodálatosnak, mámorítónak érzi a nők illatát, különös zenét hall minden asszonyhangban, megbolondult egy meleg kézfogástól, és napokig elgondolkozik a női hajszálak göndörödésén.” Krúdy Gyula vallomásai nőkhöz és nőkről: szerelmes levelek, történetek a női és a férfi lélek titkairól, a nők és udvarlóik leleményességéről, szenvedélyről, szerelemről, ábrándokról. A könyv az Alinea Kiadó Krúdy-sorozatának újabb tagjaként – a Gasztrohangulatok, a Pest-budai hangulatok és a Régi Magyarország folytatásaként – jelenik meg. A kötetben az író több mint negyven elbeszélése és cikke szerepel: az Első szerelem, A Jólányhoz, A kegyes hercegnőhöz, a Szerenád, a Leányszöktetés, A régi asszony varázsa, a Dal arról a bizonyos szőke művésznőről, a Pásztoróra és további Krúdy-írások.

Covers_58591
elérhető
0

Krúdy Gyula - Komédia
Színművek ​és színházi írások

Krúdy Gyula - Etel ​király kincse
Az ​Etel király kincse a címadó művön kívül még három regényt tartalmaz: a Valakit elvisz az ördög, a Boldogult Úrfikoromban és a Purgatórium címűeket. A kötet alaphangját a végső illúziótlanság határozza meg. "Krúdy életművének - írja Sőtér István - csak héja az álomvilág, a bonbonosdoboz tetejére illő stilizálás a tabáni és vízivárosi zenélőórák csilingelése, vagyis mindaz a gyunyorosan kimunkált ódonság, mely a tapasztalatlan Krúdy-olvasókat oly könnyen félrevezeti. Az álomburok alatt keserű, néha megdöbbentő valóság rejtezik, egy elvadult ország idillje, csupa kallódó élet, vagyis - mindenestül - egy olyan látomás az országról, az alásüllyedő társadalomról, a keserűségről és az elégedetlenségről, az egyes ember és az egész nép jóvátehetetlen kudarcáról, mely látomás erejében, sűrítettségében és különösségében a legnagyobb honi és világirodalmi igazmondók műveivel vetekszik. ... A fiatal Krúdy még hinni tudott a múlt nagy embereiben, de ezek helyébe nem léptek újabbak, és még Alvinczi Eduárd sem pótolhatta Széchenyit. Jókai, sőt még Mikszáth is frissebb emlékként őrizték meg a negyvennyolcas hőskort, Krúdynak azonban csak a két világháború közti kor maradt meg otthonául. Vagyis: a vesztegelő magyar történelem. Az, hogy ő erre ráébredt, az engedte létrehozni ezeket az utolsó műveket, melyekben Krúdy igazi alkotásait kell látnunk. A Valakit elvisz az ördög, Nyírsége mit sem változott, A falu jegyzője, Taksony vármegyéje óta, és nem is fog változni még Krúdy korában. A magyar irodalom fél évszázadának elteltével tért vissza ugyanazokhoz a témákhoz, mivel a viszonyok változatlanok maradtak. Micsoda viszonyok ezek! »Óh, Nyírség, óh, Magyarország! te tündéri panoráma, miért szálldos vissza lelkem mindvégig régen látott tájaidra?« kiált föl Krúdy, mint akinek jóvá kell tennie valamit. Arany ugyanígy kiáltott A nagyidai cigányok után, pedig mi volt az a szatíra Alvinczi Eduárd nyírségi látogatásának történetéhez képest!"

Krúdy Gyula - Rózsa ​Sándor
Ki ​is volt Rózsa Sándor? "Ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát, de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek... Ő állt be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértől távol voltak. A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igazságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életrajzát írtam. Sokszor álltam meg tűnődve hivatalos ügyiratok állításai és a mesemondások felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza." Krúdy Gyula

Krúdy Gyula - A ​tegnapok ködlovagjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - The ​Charmed Life of Kázmér Rezeda
"Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak" - mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő - illetve hasonmása, Rezeda Kázmér - próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. A titkos légyottok, a mulatságok, a nagy szerelem, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát - mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként "egy tompa, szinte föld alól jött hang" szólal meg: "Éljen a háború! - ... a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor." Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve ez a könyv; költőiségén túl rádöbbenti az olvasót a háborúba vakon rohanó tömeg haláltáncára; a nagy üzletek, bukások, panamák, eszeveszett mulatozások és nyomor városának, szeretett, féltett, gyűlölt és megunt Budapestének elsüllyedésére. Krúdy Gyula 1933-ban írt regényének első angol nyelvű fordítása.

Krúdy Gyula - Magyar ​király-idyllek
"Ő ​volt az első asszony a magyar trónon, aki a férfiakat mindig a szívüknél fogva ragadta meg, mit később a francia királynék oly diadalmasan praktizáltak. Erzsébet a kengyelfutójára éppen oly szerelmes pillantást tudott vetni, mint az ország leghatalmasabb főurára." A könyv a Századok Legendái 1913. októberi száma alapján készült.

Krúdy Gyula - Váci ​utcai hölgytisztelet
"Szindbád ​olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában... Ott szállott partra, ahol lehetett, akár csak egy sekélyes, reménytelen parton is, ahol elhasznált pléh kályhacsövek, lyukas bádog-, gyermekfürösztő teknők, öregasszonyok megfoltozhatatlan edényei (ibrikei) között, ahol a hasznavehetetlen tárgyak között haszontalannak érezte már önmagát is. De sajkája léket kapott, vihart talált, sziklába ütközött, egyszóval tönkrement a Dunán, csak puszta életét mentette meg a csatából, amelyet az elemekkel vívott, amikor is minden percben agyonzúzhatta volna magát... Ő, mint neve is mutatja, 'vadevezős' volt egész életében, így senkinek a pártfogására nem számíthatott, mikor érzése szerint összetört bordákkal, kimerült tagokkal, a pokoli látományoktól elgyávult lélekkel, csak éppen egy paraszthajszálon függő szívvel, nehézkes testtel, mint egy kővel megrakott szekér a sivatagban: a hajótörésből megmentette puszta életét, és annak is örült, hogy még egy saru van a lábán... Úgyis mindig az óbudai temetőben akartam nyugodni, ha már nem tölthettem egész életemet Óbudán, a nagyon tiszteletreméltó városban. Itt szeretnék adót fizetni - mondta Szindbád szívbéli meggyőződéssel, mert hajótörése után ő se volt takarékoskodó a kegyes elhatározásokkal, amelyekkel kegyelmet kér további életben maradásához".

Krúdy Gyula - Andráscsik ​örököse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Festett ​király
A ​mű nagy mesélőnk, klasszikus írónk legjobb munkái közé sorolható, melyben minden - szerelem és ármány, tragikus heroizmus és könnyed, szórakoztató mesélés, menny és pokol - együtt van, ami a romantikus történelmi regények eszköztárába tartozik, emellett azonban a felelősségvizsgálatról sem feledkezik meg, miközben észrevehetően nemcsak a múltat faggatja, hanem a Mohácshoz elvezető okok elemzésével saját kora tragédiájának - a trianoni katasztrófának - magyarázatát is keresi.

Covers_183530
elérhető
0

Krúdy Gyula - 1848
"Akkoriban ​már híresek voltak a vörössapkások. Nem rendes sereg volt, fölvettek oda mindenkit, akinek még nem volt bajusza. A fiatalság volt a mérték a sorozásnál. Rövidnadrágú fiúcskák a szülei háztól, diákok az iskola padjából, fiatal papok az oltár mellől csak a vörössapkásokhoz mentek. Ott nem kérdeztek senkitől semmit."

Krúdy Gyula - A ​has ezeregyéjszakája
"Akárhol ​nyitjuk fel könyveit, minden oldalon, minden sorában érezzük a titokzatos áramot." Márai Sándor Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nô és a szerelem jelentôségét, állítja Krúdy. De vajon tudnak-e az emberek úgy enni, ahogy a természet rendje megköveteli? A több, mint ötven elbeszélést és karcolatot tartalmazó kötet a gyomor örömeirôl szól. Krúdy hôseivel együtt hosszú estéket tölthetünk Pest-Buda kisvendéglôiben, belehallgathatunk az evés-ivás közben szövôdô beszélgetésekbe, magunkba szívhatjuk a "boldog békeidôk" jóllakott, csöndes atmoszféráját. Milyen a jó kocsmaillat? Miért a legtáplálóbb étel a varjúleves? Mibôl fôzik a levesek hercegét, a ráklevest? Mi a gábli? Milyenek a szép magyar hasak? Hogyan készítik Ujházi levesét és Esterházy rostélyosát? A gasztronómiai kalandozások közepette feltûnik Szindbád is, aki újra és újra szerelmi emlékei után, az elveszett múlt nyomát keresve utazik. A válogatás nagy része elfeledett vagy kevésbé ismert Krúdy írásokat közöl.

Krúdy Gyula - Előhang ​egy kispörkölthöz
Akárhol ​nyitjuk fel könyveit, minden oldalon, minden sorában érezzük azt a titokzatos áramot. Most a szerelem villanyütése ad szikrát, most a magyar ősz esőzése kezd szólani, mint egy alvilági zenekar, most a tél kurjongat. Alakjai, ezek a nagyon is testies, a test minden szomorú, nyomorú és fönséges titkát egy öreg műtősnő bizalmasságával és közönyével feltáró és ismerős alakok, szívükben mélyen őriznek egy titkot, melyet az író nem tud szavakkal elmondani' - írta egykor Márai Sándor a kötet szerzőjéről, Krúdy Gyuláról. A Millenniumi Könyvtár sorozatban megjelent kötet novelláit az utószót író Fábry Anna válogatta. A novellák hősei Pesten, a Tabánban, Óbudán élik át azokat, a mára már a múlt homályába vesző hangulatokat, amelyek nyomán a tovatűnt polgári világ is szinte megéledni látszik. A szindbádi hangulatok (Egy pohár borovicska és következményei; A hírlapíró és-a halál; Magányos ember álma;-A-budai gavallér stb.) ezekben az írásokban is jelen vannak, közvetítve az álmok vize nagy hajósának lírai sorokban megfogalmazott, ám némi malíciától sem mentes élettapasztalatait. - Kitűnő válogatás a legszélesebb körben érdemes ajánlani.

Krúdy Gyula - Mit ​mond a tenyerünk?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_150985
elérhető
3

Krúdy Gyula - N. ​N.
A ​lírai kisregény 1920-ban jelent meg először folytatásokban a Magyarország hasábjain. Krúdy "vidéki hangulatai", nyírségi gyerekkora és ifjúsága elevenedik meg a kötetben, melynek lélekmás főszereplője a "tücsök", aki "mindenkinek a szívében lakott, aki nem volt az élet kiválasztottja".

Krúdy Gyula - A ​muskétás
A ​kötetről Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművéből ad válogatást ez a kötet. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeinek alakját felidéző novellák vagy a középkori zsoldostörténetek egyaránt azt a sajátos, egyénített világot tárják az olvasó elé, amely annyira jellemző Krúdy irásművészetére, s amelynek egyik csúcspontját az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél cimű novella jelenti. Ezekben az Írásaiban is megjelennek a félmúlt álomködébe vont regényes alakok, bizonytalan nosztalgiákkal lépegetve a szerelem és a halál határmesgyéjén, sorsukkal a dzsentrinek a történelemből való kihullásáról tanúskodva. Krúdynak kötetünkben összegyűjtött elbeszélései ugyanakkor egy különös novellatipust is képviselnek, amelynek jobbára nyugalmazott katonatisztek a szereplői. A róluk festett kép mögött lehetetlen nem észrevenni a dekadencia ábrázolásában megmutatkozó csöndes iróniát; ebből Krúdy csak akkor enged, ha az 1848/49-i szabadságharc egyik tábornokáról ír - ezzel mutatva meg saját korának ellenpontját. Kötetünk a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelenleg is folyó életműkiadás elbeszélésgyűjteményeire támaszkodik, a szövegközlést illetően tehát Barta András munkájára. A fölvett harminc elbeszélés a Pókhálós palackok, Bp., 1977; Az álombéli lovag, Bp., 1978; a Szerenád, Bp., 1979; a Telihold, Bp., 1981 és a Delikátész, Bp., 1982; cimű kötetekben jelent meg.

Krúdy Gyula - Bukfenc ​/ Velszi herceg / Primadonna
A ​Bukfenc a harmatos vágyakkal fényes ifjúságról, egy álmodozó, gyönyörű árvaleányról, Gyöngyvirág életéről és egy már öregedő, de a szerelem által megifjodó férfiúról (az író legszemélyesebb emlékeiről) vall a tavasz és az ősz színeit egyesítőn. Ugyanez, a szerelem a főtémája a Velszi hercegnek is, de másfajták a szerelmek a második könyvben; pénzszagúak, gyötrelmesek, nemritkán beszennyezettek. A kisregény háttere Pilisi Róza szalonja, hová előkelő urak, gazdag disznókereskedők járnak légyottra kevésbé előkelő hölgyekkel, az éjszaka "rangos" pillangóival; pénzre, ragyogó karrierre vágyó fiatal színészlányokkal találkozni. Pálmay Ilkáról, a tüneményes pályát befutó felvidéki színésznőről (ki pesti, bécsi s londoni sikerei után újra visszatér szülőföldjére), szól a Primadonna, a kötet utolsó darabja, mely itt jelenik meg először könyvalakban.

Krúdy Gyula - Pesti ​nőrabló
Vajon ​mit is mutat valójában elölről az a két hosszabb terjedelmű regény és négy rövidebb írás, kisromán, ahogy akkoriban nevezték, mielőtt ledörszöljük róluk a papirost? A téli Pestet a századelőn, a behavazott Nyírséget, az ódon kúriák és a vadvizek, lápok között élő embereket, szelíd és démonikus hölgyeket, józan fiatalembert és középkori lovag módjára élő Don Quijotét meg a nyírségi Falstaffot, akivel oly különös dolgok történnek holtig tartó szerelmében. Majd részt vehetünk Pistoli úr másvilági kalandjában, mely Hieronymus Bosch ecsetjére kívánkozik. Aztán az útitárs halk hangú elbeszéléséből elénk jön egy vidéki városka, ahol hősünk egy hosszú sóhajtásnyi ideig kettős szerelmi kaland foglya. S jóllehet Csinosi a tőrmester tapasztalt gardírozása ellenére rajtaveszt az Aranykéz utca vidékén Aranykeblű Kecseginé elrablásán - ez a kis közjáték vidámabb hangulatra derítheti az olvasót. Vidámabbra, mint Natália története, amelyben egy leány elnyeri ugyan az Asszonyságok díjá-t, de belehal a szülésbe, amivel megváltja az Álommal viaskodó Czifra Jánost, és glóriás fénybe vonja a Múzeum-kert környékének, a Józsefvárosnak, a Ferencvárosnak tarka és dolgos hétköznapjait, a Frank Jeremiás és Neje utcájának sötét kapualjait és ördög megszállta házait. Mindezek után jogot nyerhetünk, hogy elutazzunk az író szülőföldjére, gyermek- és ifjúkorának színterére, ahol dajkájáról, a tücsökről olvasunk megszívlelendő és felejthetetlen dolgokat.

Krúdy Gyula - A ​cirkuszkirály
Ezek ​az írások Krúdy Gyula halála óta csaknem kivétel nélkül egyszer sem jelentek meg új kiadásban. Javarészt a szerző pályakezdő korszakának termését fogja egybe ez a kötet, és csak eredetileg is ifjúságnak szánt műveket tartalmaz. Születésükkor az író maga is közel állt még saját kalandos ifjúságának időszakához, bőven meríthetett tulajdon élményeinek forrásából. A kötet hangulati egységét az adja meg, hogy minden egyes írása utazásról szól, a rendkívül érdekes és izgalmas történetek hősei pedig fiatalok, diákok. Ez a gyűjtemény tehát új oldaláról mutatja be Krúdy Gyulát: nemcsak tanulságos és élvezetes olvasmányt ad a fiatal olvasók kezébe, hanem egyúttal fontos és jellegzetes alkotások újraközlésével hozzájárul a Krúdy-életmű feltárásának teljességéhez is.

Krúdy Gyula - Aranykéz ​utcai szép napok
Az ​Aranykéz utcai szép napok nem regény, hanem elbeszélésfüzér. Mivel azonban maga Krúdy rendezte ciklusba és a későbbi életműkiadásokban újra így jelent meg, a regények sorában közöljük a szövegét. A háború kellős közepén, 1916-ban a régvolt Pestre, a biedermeier hangulatok 19. századi világába álmodta, ringatta vissza hőseit - és az olvasókat.

Krúdy Gyula - Régi ​és új emberek
Még ​mindig kerülnek elő könyvtárakban porosodó napilapok hasábjairól, asztalfiókokból elfelejtett, kiadatlan Krúdy-regények, amelyek méltók a Szindbád-történetek, az Asszonyságok díja írójához. Most Kozocsa Sándor újabb fölfedezésekkel örvendezteti meg a Krúdy-rajongókat. Több regényt és elbeszélést gyűjtött össze: A Régi és új emberek, A helyettes halott, a Szarvasgomba-emberek, A költő és a leányzó, A csillag, aki jár és az Álarcos hölgy című írásokat. Az 1911 és 1930 között született, eddig kallódó művek az anekdotázó romantika és bizarr mese, a színes történelmi körkép és legenda, a századfordulós szerelmi idill és a világ maró gúnnyal ábrázolt dzsentrivilág mesteri ötvözetei. Mesélőkedve leleményessége, finom iróniája és furcsa alakokat teremtő képzelete friss és megragadó ezekben a véletlen folytán életműve perifériájára került kisregényekben is.

Krúdy Gyula - Kossuth ​fia
\\Nyolcesztendős ​gyermek volt Kossuth Ferenc, amikor Ruttkaynéval és ötesztendős Tivadar öccsével egy gyékényes dunai hajón Orsovánál elhagyta Magyarországot. Ötvenhárom esztendős volt, amikor kilencvenkét esztendeig élt atyja koporosója mögött visszatért hazájába. Mennyi minden történt ez idő alatt! Ifjúvá nött a gyermek, megöregedett férfi, az élet végéhez érkezett aggastyán, a magyar nemzet \\édespja\\. Nemzedékek jöttek, mentek, a temetők háromszor is megteltek; kis bokrokból százesztendős fák lettek. Régi házak összeomlottak, és az idők avarjából mindíg újabb és újabb magyarok születtek, akiknek mind egyetlen ember volt az apjuk: Kossuth Lajos. Amíg Kosuth Lajos élt: apja volt minden régi és új magyarnak, vénembernek és ma született csecsemőnek. Szinte csodálatos volt, hogy akadt két férfi, Ferenc és Tivadar, akik a magyarok apjánál is valódibb atyjuknak mondhatták Kossuth Lajost, akinek annyi gyermeke volt, mint a \\fűszál\\ A temetés után a fiatalabb Kossuth fiú visszautazott Nápolyba, s csak az idősebb Ferenc maradt Magyarországon, s a magyarul rosszul beszélő, álmodozó, politikai cikkeit házi úújságírójával irató, szokásaiban és szemléletében hazájától eltávolodott, öregedő hídépítőmérnök miniszteri bársonyszékig ívelő politikai karriert futott be. E karriertörténetét hiteles adatok, hírlapi cikkek, korabeli anekdóták felelevenítésével mondja el mindeddig kiadatlan regényében Krúdy. Az irónia, amellyel hősét s a körülötte nyüzsgő társadalmi, politikai életet, a millenáris Magyarország teátrális világát megrajzolja, elsősorban a kornak - ifjúsága korának - szól, amelyben a magyar függetlenségért haláláig következetesen harcoló Kossuth Lajos fia kiegyezett Ferenc Józseffel.

Krúdy Gyula - Királyregények
"A ​történelemben megtaláljuk a puszta tényeket, de a többit a fantáziára bízzák a tudósok, mindenkinek: költőnek vagy vándorlegénynek a fantáziájára" - mondja Krúdy, mintegy félre, a kötet egyik regényében. E történelmi regénytrilógiát valóban költő írta; szárnyaló fantáziával, de ugyanakkor hatalmas történelmi dokumentumanyagot is földolgozva és beépítve a mesébe. Súlyos betegség és súlyos pénzgondok árnyékában születtek ezek a regények élete utolsó évtizedében; mindegyik folytatásokban, napilapokban látott először napvilágot. Egy időre elhagyta kedvenc alteregóhőseit, hogy a XVI. századba meneküljön, amelyet - mint írja - "sokban hasonlatosnak ítélek a mai időkhöz". E regénytrilógia is - akárcsak a Hét bagoly, a Rezeda Kázmér szép élete vagy a Zöld ász - a "nagy-nagy regény" helyett íródott, Krúdy megvalósulatlan nagy álma helyett. De talán így egynél több remekművel gazdagodott irodalmunk... A fantázia tágította, de valójában eseménytelen tegnapok helyett e művekben Krúdy a tegnapelőttök krónikásául szegődik; néhány sorsdöntő, történelemformáló esztendő, a mohácsi tragédia, a három részre szakadó ország krónikásává. Hősei sem kortalan, hontalan különcök, álmaikat valósággá hazudó "szellemlovagok"; a Három király trilógia valamennyi szereplője történelmi személyiség volt: többségük az események gyújtópontjában. De Krúdy Gyula nem szobormerevségű történelmi arcképcsarnokot fest; az ő józanul-realista Mária királynője, enervált-hedonista II. Lajosa, férfiasan agresszív Szapolyája megannyi ragyogó, hamisítatlan Krúdy-portré - emberszabású, mégis enigmatikusan különös, megfejthetetlen figura. Krúdy meghitt otthonossággal járkál akár a királyi palota visszhangos termeiben, akár a remete királyné pozsonyi házában, és úgy számol be a királyi ház asztalára tett fogásokról, mintha kedvenc kiskocsmája ételremekeit ismertetné - a részletek krúdys gazdagságával. Gyilkos, leleplező iróniája, a történelem valós mozgatórugóit fölismerő éleslátása megmenti attól, hogy romantikus "nemzeti psalmust" formáljon a mohácsi tragédia történetéből. Krúdy minden olvasója előtt világossá válik, hogy itt nem "nemzeti nagy múltunk" obligát Mohács-siratásáról van szó. A történelmi regényt író Krúdy realista volt, sőt materialista. Trilógiájában egy évszázadokra kiható történelmi lépéstévesztés történetét írta meg - páratlan írói hitellel, nosztalgia nélküli, szkeptikus bölcsességgel. Történelmi szembesítés ez a javából; e szempontból különös módon földönjáróbb a legjellegzetesebb Krúdy-műveknél, de az ihlető élmény itt is ugyanaz: a "kizökkent idő" drámája.

Covers_39084
elérhető
2

Krúdy Gyula - Primadonna
"- ​Apám, én színésznő szeretnék lenni! - rontott rá apjára egy vasárnapon Petráss Ilka, amikor a zárdából atyja látogatására kiengedték." A "sárga hajú, pulykatojásképű, zörgő csontú kassai apácanövendék" mindössze tizennégy esztendős, midőn előáll az ő köreiben szokatlan kívánsággal. S hamarosan felléphet a világot jelentő deszkákra; igaz, egy ideig még szalvétával kell kitömnie a harisnyáját, hogy pipaszárlábát mutatósabbá tegye. Ám kirobbanó tehetsége lenyűgözi a közönséget, s a nyiszlett bakfis nemsokára gyönyörű nővé fejlődik, ő lesz korának, a múlt század végének legünnepeltebb, tisztelt, csodált körülrajongott primadonnája.

Krúdy Gyula - Pest-budai ​hangulatok
Budapestről ​az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyörű ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal ibolyaszaga van a városnak, mint a pesti korzó hölgyeinek; őszidőben Buda adja meg a város tónusát, lehulló vadgesztenyék kopognak a bástyasétányon, a méla csöndben áthallatszik a túlsó partról a kioszkbeli katonabanda muzsikája. Az ősz és Buda egy anyától születtek. Krúdy Gyula mesél a városról, mely olyan, mint egy érett korú Carmen, aki nem élhet szenvedély, szerelem és udvarlás nélkül. A Gasztrohangulatok folytatásaként megjelenő kötetben a Régi pesti svindler, az Aranytükrös kávéházban, Az óbudai szívhalász és még további harminckilenc elbeszélés olvasható a szépséges, drága, küzdelmes és dúlt pesti élet-ről, jellegzetes figuráiról, megannyi ismert és titokzatos helyszínéről, hangulatairól.

Krúdy Gyula - Jockey ​Club
Krúdy ​kisregényének e kötete hét művet tartalmaz. A bűvös erszény még a mikszáthi hagyományt folytatja: derűs,színes írás. A Pesti nőrabló már az érett Krúdy játékosan ironikus alkotása, éppúgy mint a Kleofásné kakasa, amely egy női sors itt-ott fantasztikumba hajló krónikája. Az Őszi versenyek ugyan inkább novella, mint regény, de párját ritkító művészi tökélye, Krúdynál ritka megkomponálása remekművé teszi. A Repülj fecském! ezúttal először jelenik meg kötetben: a nevezetes Józsa András úri betyártársaságának kalandos története. Először kerül kötetbe a Jockey Club is: Rudolf trónörökös tragédiájának széles társadalmi körképet nyújtó, izgalmas feldolgozása. Végül az Etel király kincse a minden illúziójából kiábrándult, idős Krúdy "Nagyidája"- a fanyar humor remeke.

Krúdy Gyula - Szindbád ​és társai
Krúdy ​életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban. Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író életének eseményeit, álmait idézik. Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.

Krúdy Gyula - Álmoskönyv ​/ Tenyérjóslások könyve
Krúdy ​Gyula álmai, ábrándjai, java férfikorának játékai, vigasztalódásai vannak ebbe a könyvbe zárva. Nem tévedés: amikor kinyitjuk az Álmoskönyv-et, nem elsősorban a magunk álmaira találunk megfejtést, hanem arról értesülünk, miként magyarázta az álom és a félébrenlét kavargó képeit a magányos, a csalódott ember, mégpedig elődjeinek, őseinek följegyzései nyomán. Azaz: milyen álomvilágba menekült az alig negyvenesztendős író, aki tizennégy évesen fogott először tollat, érettségi után meg akarta hódítani a századforduló Budapestjét, harminc-, majd harmincöt esztendősen megtalálta egyéni hangját, sikeres író lett.

Krúdy Gyula - Régi ​pesti históriák
Krúdy ​Gyula életéhez hozzátartozott a rendszeres alkotói munka. A legkülönbözőbb lapokban adta közre novelláit, cikkeit, tárcáit. Írásainak dzsungelét eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sokszáz elbeszélése, ezernyi kisebb-nagyobb hírlapi cikkének, tárcájának, színes írásának tömkelege. Jelen gyűjteményben pedig a műfaji hovatartozás tekintetében nehezen megfogható, az eddigi kötetekbe nem sorolható színes írások, tárcák, karcolatok, írói rajzok, vázlatok, alkalmi cikkek, porték, emlékezések jutnak el az olvasóhoz, így végre életművét eddig kiadatlan kisebb írásait tekintve is szemügyre vehetjük.

Kollekciók