Ajax-loader

Krúdy Gyula könyvei a rukkolán


Krúdy Gyula - Vendéglős könyv
Válogatás Krúdy Gyula novelláiból

Krúdy Gyula - Etel ​király kincse
Az ​Etel király kincse a címadó művön kívül még három regényt tartalmaz: a Valakit elvisz az ördög, a Boldogult Úrfikoromban és a Purgatórium címűeket. A kötet alaphangját a végső illúziótlanság határozza meg. "Krúdy életművének - írja Sőtér István - csak héja az álomvilág, a bonbonosdoboz tetejére illő stilizálás a tabáni és vízivárosi zenélőórák csilingelése, vagyis mindaz a gyunyorosan kimunkált ódonság, mely a tapasztalatlan Krúdy-olvasókat oly könnyen félrevezeti. Az álomburok alatt keserű, néha megdöbbentő valóság rejtezik, egy elvadult ország idillje, csupa kallódó élet, vagyis - mindenestül - egy olyan látomás az országról, az alásüllyedő társadalomról, a keserűségről és az elégedetlenségről, az egyes ember és az egész nép jóvátehetetlen kudarcáról, mely látomás erejében, sűrítettségében és különösségében a legnagyobb honi és világirodalmi igazmondók műveivel vetekszik. ... A fiatal Krúdy még hinni tudott a múlt nagy embereiben, de ezek helyébe nem léptek újabbak, és még Alvinczi Eduárd sem pótolhatta Széchenyit. Jókai, sőt még Mikszáth is frissebb emlékként őrizték meg a negyvennyolcas hőskort, Krúdynak azonban csak a két világháború közti kor maradt meg otthonául. Vagyis: a vesztegelő magyar történelem. Az, hogy ő erre ráébredt, az engedte létrehozni ezeket az utolsó műveket, melyekben Krúdy igazi alkotásait kell látnunk. A Valakit elvisz az ördög, Nyírsége mit sem változott, A falu jegyzője, Taksony vármegyéje óta, és nem is fog változni még Krúdy korában. A magyar irodalom fél évszázadának elteltével tért vissza ugyanazokhoz a témákhoz, mivel a viszonyok változatlanok maradtak. Micsoda viszonyok ezek! »Óh, Nyírség, óh, Magyarország! te tündéri panoráma, miért szálldos vissza lelkem mindvégig régen látott tájaidra?« kiált föl Krúdy, mint akinek jóvá kell tennie valamit. Arany ugyanígy kiáltott A nagyidai cigányok után, pedig mi volt az a szatíra Alvinczi Eduárd nyírségi látogatásának történetéhez képest!"

Krúdy Gyula - Regények ​és nagyobb elbeszélések
Hat ​regényt tartalmaz ez a kötet, köztük olyat is, melyet majdnem száz esztendő óta nem adtak az olvasók kezébe. A Kék láng a maga idejében ponyvaként került terjesztésre, benne Krúdy ifjúkori riporterei bravúrjának, a tuzséri hipnotizálási ügynek az élményanyagát dolgozta fel, az események után több mint egy évtizeddel. A további művek az író sokoldalú arcát mutatják: többféle szerepben jelenik meg előttünk. Sorrendben előbb a dzsentri szigorú kritikusaként (A bűvös erszény), majd ebből a pozícióból némileg visszalépve, andalító stílusú glóriát vonva fővárosi (Régi szélkakasok közt) és vidéki alakjainak (Régi és új emberek) feje köré. S köztük ott az első történelmi regénye (A magyar jakobinusok - A mécses kialszik), melyet a Martinovics-mozgalomról írt, a balul végződő politikai mozgalom szereplőinek tragikus alakját megrajzolva. Ennek a regénynek a szövege most először jut ismét az író szándékai szerinti szöveggel az olvasók kezébe, mivel a korábbi kiadások részben szerkesztői húzások, részben véletlenszerű nyomdai tévedések folytán csonkán jelentek meg. Végül egy rövid próza került még ebben a kötetbe: Krúdy legmerészebb erotikájú szövege. A De Ronch kapitány még ma is izgatóan hat a férfi és női szexualitás furcsaságaira való rámutatás terén.

Krúdy Gyula - Mit ​mond a tenyerünk?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Nagy ​kópé
Nagy ​kópé, azaz Rezeda Kázmér Krúdy Gyula egyik irodalmi alteregója, aki a történet elején, amikor szomorú álmából felébred, 'ezüstlakodalmat ülhetett volna a bánattal...' Ám az idő előrehaladtával döntésre jut: 'Meg kell fiatalodni, elölről kell kezdeni mindent, el kell felejteni dolgokat, amelyeket huszonöt esztendő előtt sikerült megtudni az emberekről. Fiatalnak és jámbornak kell átváltozni, hogy tovább folytathassa az életet'. És Rezeda Kázmér - mint már annyiszor - most is megtalálja a gyógyírt sebeire, miként megleli azt mindig Szindbád is. A titkos panácea ugyanis maga a szerelem, az a tiszta érzés, amely fölemel, majd mélybe taszít, elandalít és mámorossá tesz, a test pórusaiba tövisként behatol, édes fájdalmat, keserű gyötrelmet okozva, ez az az érzés, amelyért mindent érdemes odaadni, hiszen lehet-e 'szebb dolog a világon, mint igaz szerelem miatt meghalni, választhat dicsőbb halált egy férfiú negyvenedik évén túl, mint a szerelmi boldogtalanság halálát?' A regényben a korosodó Rezeda Kázmér Antóniával folytatott szerelmi kalandja során számos alkalommal fölmerül ennek a gyönyörű halálnak a gondolata, miközben Krúdy varázslatos írásművészete révé föltárul az 1910-es, 20-as évek Pestjének egészen különös hangulatú élete. Valós és álombéli alakok lebegése viszi előre a történéseket, pontosabban szólva az alig-történéseket. Mert a regény valójában Rezeda Kázmér rezignált hangulatainak, borongós lelkületének kivetülése, amely egyetlen, hatalmas monológgá formálódó fájdalmas panasz elmúlásról, életről, halálról, szenvedésről, gyönyörről, a soha el nem érhető boldogságról. Mert Rezeda még igaz szerelmét, Antóniát is csak azon az áron tarthatja meg, ha meglesi a lány pásztoróráját egy másik férfival. De még ez az önsajnálatba menekítő fájdalom is fölmagasztosul a szerelem oltárán, amelyen Rezeda oly nagy gyönyörrel áldoz. Krúdy korabeli Pestről készült 'akvarelljei', szinte életre keltik, megfoghatóvá teszik en nek a letűnt világnak az árnyképét, amely még ma is gyönyörködtet, annak ellenére, hogy az olvasó szinte megborzong a polgári világ 'haláltánca' láttán, mert ez a regénye is a nagy ábrándokba és színpadias szerepjátszásokba merült régi világ elmúlásáról szól, a visszavonhatatlanul megváltozott életről, amelynek meghökkentő prózaiságával nehéz békét kötni. - Minden Krúdy-rajongó igazi csemegéje lehet.

Krúdy Gyula - Bukfenc ​/ Velszi herceg / Primadonna
A ​Bukfenc a harmatos vágyakkal fényes ifjúságról, egy álmodozó, gyönyörű árvaleányról, Gyöngyvirág életéről és egy már öregedő, de a szerelem által megifjodó férfiúról (az író legszemélyesebb emlékeiről) vall a tavasz és az ősz színeit egyesítőn. Ugyanez, a szerelem a főtémája a Velszi hercegnek is, de másfajták a szerelmek a második könyvben; pénzszagúak, gyötrelmesek, nemritkán beszennyezettek. A kisregény háttere Pilisi Róza szalonja, hová előkelő urak, gazdag disznókereskedők járnak légyottra kevésbé előkelő hölgyekkel, az éjszaka "rangos" pillangóival; pénzre, ragyogó karrierre vágyó fiatal színészlányokkal találkozni. Pálmay Ilkáról, a tüneményes pályát befutó felvidéki színésznőről (ki pesti, bécsi s londoni sikerei után újra visszatér szülőföldjére), szól a Primadonna, a kötet utolsó darabja, mely itt jelenik meg először könyvalakban.

Krúdy Gyula - A ​podolini kísértet
E ​rendkívül népszerű, ifjúkori regényét 1900-ban írta Krúdy Gyula. Podolin, melynek sajátos levegője Wart Erzsébet és Prihoda Ancsurka, Kavaczky György és Riminszky Kázmér meg az öreg vak trombitás sorsát meghatározza, nagy szerepet játszott Krúdy Gyula életében és műveiben. E szepességi kisvároska nevét ő rajzolta be a magyar irodalom térképére, bár Krúdy Podolinjának kevés köze van a valóságos kisvároshoz, de annál több az álmokhoz, a csodákhoz, elködlő kísértetekhez és tenyeres-talpas cselédlányokhoz, a Krakkói kalaphoz címzett fogadó rejtélyeihez és szépasszonyok őz-bokájához.Podolin Krúdy tollán a múlt, a csodák városa. A regény hősnőjének, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet, Wart Erzsébetnek az alakja Jókai és Mikszáth romantikáját idézi, de a hangulat, amely végigömlik a regényen, Krúdy műveinek jellegzetes atmoszférája, "az élet álom" költőjének varázslata. A podolini kísértet Krúdy ifjúkori regényei közül a legszebb és legmaradandóbb írás: népszerűségének és halhatatlanságának ez a titka.

Krúdy Gyula - The ​Charmed Life of Kázmér Rezeda
"Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak" - mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő - illetve hasonmása, Rezeda Kázmér - próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. A titkos légyottok, a mulatságok, a nagy szerelem, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát - mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként "egy tompa, szinte föld alól jött hang" szólal meg: "Éljen a háború! - ... a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor." Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve ez a könyv; költőiségén túl rádöbbenti az olvasót a háborúba vakon rohanó tömeg haláltáncára; a nagy üzletek, bukások, panamák, eszeveszett mulatozások és nyomor városának, szeretett, féltett, gyűlölt és megunt Budapestének elsüllyedésére. Krúdy Gyula 1933-ban írt regényének első angol nyelvű fordítása.

Krúdy Gyula - A ​has ezeregyéjszakája
"Akárhol ​nyitjuk fel könyveit, minden oldalon, minden sorában érezzük a titokzatos áramot." Márai Sándor Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nô és a szerelem jelentôségét, állítja Krúdy. De vajon tudnak-e az emberek úgy enni, ahogy a természet rendje megköveteli? A több, mint ötven elbeszélést és karcolatot tartalmazó kötet a gyomor örömeirôl szól. Krúdy hôseivel együtt hosszú estéket tölthetünk Pest-Buda kisvendéglôiben, belehallgathatunk az evés-ivás közben szövôdô beszélgetésekbe, magunkba szívhatjuk a "boldog békeidôk" jóllakott, csöndes atmoszféráját. Milyen a jó kocsmaillat? Miért a legtáplálóbb étel a varjúleves? Mibôl fôzik a levesek hercegét, a ráklevest? Mi a gábli? Milyenek a szép magyar hasak? Hogyan készítik Ujházi levesét és Esterházy rostélyosát? A gasztronómiai kalandozások közepette feltûnik Szindbád is, aki újra és újra szerelmi emlékei után, az elveszett múlt nyomát keresve utazik. A válogatás nagy része elfeledett vagy kevésbé ismert Krúdy írásokat közöl.

Krúdy Gyula - Szindbád, ​a hajós
„Szindbád, ​az ezeregyéjszakabeli hajós történetünk előtt körülbelül huszonöt esztendővel kisdiák volt a határszéli algimnáziumban, a Kárpát alatt, valamint a legjobb valcertáncos a városka tánciskolájában. A mohos zsindelytetők alatt, ahol az algimnázium meghúzódott, Szindbád semmiféle nevezetes emléket nem hagyott maga után, a névaláíráson kívül a torony falán; ellenben a tánciskolában, táncos lányok és fiúk között, Szindbád emléke sokáig kedves emlékezetben maradott, amint a következőkből majd minden kiderül. Szindbád - akinek ez az álneve még abból az időből eredt, midőn az algimnázium növendékei az ezeregyéjszaka tündérmeséit olvasgatták, és maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból - megnövekedett, széles vállú, deresedő férfiú lett, midőn egyszer eszébe jutott, hogy elmegy megkeresni ifjúkori emlékeit.”

Krúdy Gyula - Pesti ​nőrabló
Vajon ​mit is mutat valójában elölről az a két hosszabb terjedelmű regény és négy rövidebb írás, kisromán, ahogy akkoriban nevezték, mielőtt ledörszöljük róluk a papirost? A téli Pestet a századelőn, a behavazott Nyírséget, az ódon kúriák és a vadvizek, lápok között élő embereket, szelíd és démonikus hölgyeket, józan fiatalembert és középkori lovag módjára élő Don Quijotét meg a nyírségi Falstaffot, akivel oly különös dolgok történnek holtig tartó szerelmében. Majd részt vehetünk Pistoli úr másvilági kalandjában, mely Hieronymus Bosch ecsetjére kívánkozik. Aztán az útitárs halk hangú elbeszéléséből elénk jön egy vidéki városka, ahol hősünk egy hosszú sóhajtásnyi ideig kettős szerelmi kaland foglya. S jóllehet Csinosi a tőrmester tapasztalt gardírozása ellenére rajtaveszt az Aranykéz utca vidékén Aranykeblű Kecseginé elrablásán - ez a kis közjáték vidámabb hangulatra derítheti az olvasót. Vidámabbra, mint Natália története, amelyben egy leány elnyeri ugyan az Asszonyságok díjá-t, de belehal a szülésbe, amivel megváltja az Álommal viaskodó Czifra Jánost, és glóriás fénybe vonja a Múzeum-kert környékének, a Józsefvárosnak, a Ferencvárosnak tarka és dolgos hétköznapjait, a Frank Jeremiás és Neje utcájának sötét kapualjait és ördög megszállta házait. Mindezek után jogot nyerhetünk, hogy elutazzunk az író szülőföldjére, gyermek- és ifjúkorának színterére, ahol dajkájáról, a tücsökről olvasunk megszívlelendő és felejthetetlen dolgokat.

Krúdy Gyula - A ​macskavári sasok
Sokan ​ismerik Krúdy Gyula prózáját, de azt már kevesebben tudják, hogy kiváló meseíró is volt. Ebben a kötetben magyar történelmi témájú mesés történeteiből olvashatunk válogatást. Szebbnél szebb, néhol népmesei motívumokkal gazdagított, izgalmas történetek, anekdoták szólnak Mátyás királyról és a török világról, a Rákóczi- , valamint az 1848-49-es szabadságharcról, ezek kis és nagy hőseiről, miközben az író végigkísér bennünket a történelmi Magyarországon. Megtudjuk, hogy a macskavári sasok hogyan űzték el a törököt, hogyan zajlott régen a toborzás, micsoda katonakalandok jártak szájról szájra, de azt is, kik voltak a vörössapkások, a garibaldisták vagy éppen a 48-as Krimóczy- , vagy Lenkei-huszárok. Nem csak a gyerekek, hanem tanáraik, szüleik is bizonyosan élvezni fogják ezt a színes Sajdik ferenc illusztrálta jókedvű legendáriumot.

Krúdy Gyula - Asszonyságok ​díja
Az ​Asszonyságok díja Krúdynak talán a legpazarabb alkotása. A Ferenc körúti temetésrendezõ, - majd hogy ki nem írtam az igazi nevét, - egy Bakáts téri esküvõ alkalmával kissé berúg, kissé el is esik, azután tétován ténferegni kezd, amíg véletlenül összetalálkozik az Álommal. (Én vagyok az, - mondja a fel nem ismert új ismerõs, - aki azt a sok furcsaságot, bolondságot, tréfát, gyilkosságot, meredélyrõl való zuhanást, paráznaságot, fajtalanságot, mezítelenséget, vadállatokkal való birkózást, lencseevést, csókolózást, óriásokkal és törpékkel való küzdelmet elkövettem, én jártam a toronytetõn, a kút mélyében, amíg te az ágyban nyújtózkodtál). - Következnek azután a Krúdy csodálatos látomásai, átszõve a drága aforisztika legdrágább aranyával..., Dickens, Hoffmann és Krúdy, õk hárman tudják szívedre hinteni a legtündöklõbb szomorúságot, õk ismerik a bûvös-erejû mondatokat, amelyek rózsaszínû örömeid közül is visszacsalogatnak elmúlt, névtelen szomorúságaid közé, amikor álmodban ezer koporsót láttál és mind az ezerben az édesanyádat vitték ki a temetõbe, vagy amikor halkan, gyötrõdve nyöszörögtél, mert elittad az anyád utolsó forintját is és részegségedben megtépted az asszonyod haját. De a temetésrendezõ bolyongásai körül bajok vannak. Mert a túlfinom álompillérek nem bírják meg a regény boltozatát, meg azért is, mert Krúdy, ha betéved kedvenc virágai közé, nem szívesen törõdik a kiúttal, inkább leül, tenyerébe hajtja bús fejét, az olvasó pedig szabadon elmehet a dolga után. Ezt a kérdést egyébként Krúdy maga is úgy intézte el, hogy a történet végére odaírta: e regény folytatását megtalálja az olvasó a Mindszentek címû regényben. Nem tudom, ebben a Ponson du Terrail-i elintézésben mennyi a komolyság, de hiszen ennél a regénynél, amelynek minden oldala egy-egy befejezett mûremek, - bármily furcsán hangzik is, - ez a kusza-furcsa elintézés nem is túlságosan fontos. Valahol már említést tettem igénytelen kis elméletemrõl, amely szerint az elképzelések végtelenje elosztva egy bizonyos egységgel, az író lelkének egységével, eredmény gyanánt nem egy új, stilisztikai értelmû egységet, hanem a végtelent adja, vagyis tehát hogy végtelen per egy egyenlõ végtelen.

Covers_183530
elérhető
0

Krúdy Gyula - 1848
"Akkoriban ​már híresek voltak a vörössapkások. Nem rendes sereg volt, fölvettek oda mindenkit, akinek még nem volt bajusza. A fiatalság volt a mérték a sorozásnál. Rövidnadrágú fiúcskák a szülei háztól, diákok az iskola padjából, fiatal papok az oltár mellől csak a vörössapkásokhoz mentek. Ott nem kérdeztek senkitől semmit."

Krúdy Gyula - Váci ​utcai hölgytisztelet
"Szindbád ​olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában... Ott szállott partra, ahol lehetett, akár csak egy sekélyes, reménytelen parton is, ahol elhasznált pléh kályhacsövek, lyukas bádog-, gyermekfürösztő teknők, öregasszonyok megfoltozhatatlan edényei (ibrikei) között, ahol a hasznavehetetlen tárgyak között haszontalannak érezte már önmagát is. De sajkája léket kapott, vihart talált, sziklába ütközött, egyszóval tönkrement a Dunán, csak puszta életét mentette meg a csatából, amelyet az elemekkel vívott, amikor is minden percben agyonzúzhatta volna magát... Ő, mint neve is mutatja, 'vadevezős' volt egész életében, így senkinek a pártfogására nem számíthatott, mikor érzése szerint összetört bordákkal, kimerült tagokkal, a pokoli látományoktól elgyávult lélekkel, csak éppen egy paraszthajszálon függő szívvel, nehézkes testtel, mint egy kővel megrakott szekér a sivatagban: a hajótörésből megmentette puszta életét, és annak is örült, hogy még egy saru van a lábán... Úgyis mindig az óbudai temetőben akartam nyugodni, ha már nem tölthettem egész életemet Óbudán, a nagyon tiszteletreméltó városban. Itt szeretnék adót fizetni - mondta Szindbád szívbéli meggyőződéssel, mert hajótörése után ő se volt takarékoskodó a kegyes elhatározásokkal, amelyekkel kegyelmet kér további életben maradásához".

Krúdy Gyula - Magyar ​király-idyllek
"Ő ​volt az első asszony a magyar trónon, aki a férfiakat mindig a szívüknél fogva ragadta meg, mit később a francia királynék oly diadalmasan praktizáltak. Erzsébet a kengyelfutójára éppen oly szerelmes pillantást tudott vetni, mint az ország leghatalmasabb főurára." A könyv a Századok Legendái 1913. októberi száma alapján készült.

Krúdy Gyula - Rezeda ​Kázmér szép élete
"Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak" - mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő - illetve hasonmása, Rezeda Kázmér - próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. Titkos légyottok, zajló mulatságok, nagy szerelme, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát - mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként "egy tompa, szinte föld alól jött hang" szólal meg: "Éljen a háború! - ... a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor." Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve ez a könyv; költőiségén túl rádöbbenti az olvasót a háborúba vakon rohanó tömeg haláltáncára; a nagy üzletek, bikások, panamák, eszeveszett mulatozások és nyomor városának, szeretett, féltett, gyűlölt és megunt Budapestének elsüllyedésére.

Krúdy Gyula - A ​nő varázsa
„Szerelmes ​vagyok, mint egy ifjú, aki csodálatosnak, mámorítónak érzi a nők illatát, különös zenét hall minden asszonyhangban, megbolondult egy meleg kézfogástól, és napokig elgondolkozik a női hajszálak göndörödésén.” Krúdy Gyula vallomásai nőkhöz és nőkről: szerelmes levelek, történetek a női és a férfi lélek titkairól, a nők és udvarlóik leleményességéről, szenvedélyről, szerelemről, ábrándokról. A könyv az Alinea Kiadó Krúdy-sorozatának újabb tagjaként – a Gasztrohangulatok, a Pest-budai hangulatok és a Régi Magyarország folytatásaként – jelenik meg. A kötetben az író több mint negyven elbeszélése és cikke szerepel: az Első szerelem, A Jólányhoz, A kegyes hercegnőhöz, a Szerenád, a Leányszöktetés, A régi asszony varázsa, a Dal arról a bizonyos szőke művésznőről, a Pásztoróra és további Krúdy-írások.

Krúdy Gyula - Kánaán ​Könyve
A ​Kánaán könyve Krúdy középső korszakának mintegy két tucat írását tartalmazza, 1917-1919 között megjelent írásokét, amelyekben a nagy író, aki első korszakában nagy szerelmi történeteivel (legalábbis a felszínen erről volt szó) aratott sikereket, és aki most - álorcás, inkognitós módon - az idősödő férfiak gyönyörűségeinek megéneklésére vállalkozott, az előszóban be is vallott program alapján: "rendes ember hasat ereszt" - persze csak úgy negyvenéves kora után. Ételről, italról, csendes, ebéd utáni szundikálásokról, a másnapi ebéden gondolkodó asszonyokból áradó nyugalomról szólnak a kis kötet novellái, vagy inkább életképei, zsánerképei (Magyar hasak; József-napi vendégek; A bors; Egy régi ember vallomása; Szüreti dal stb.). Remekművek ezek a novellák, amelyek megtalálhatók a nagy Krúdy-válogatásokban, novellagyűjteményekben és a sorozatokban is.

Krúdy Gyula - Régi ​és új emberek
Még ​mindig kerülnek elő könyvtárakban porosodó napilapok hasábjairól, asztalfiókokból elfelejtett, kiadatlan Krúdy-regények, amelyek méltók a Szindbád-történetek, az Asszonyságok díja írójához. Most Kozocsa Sándor újabb fölfedezésekkel örvendezteti meg a Krúdy-rajongókat. Több regényt és elbeszélést gyűjtött össze: A Régi és új emberek, A helyettes halott, a Szarvasgomba-emberek, A költő és a leányzó, A csillag, aki jár és az Álarcos hölgy című írásokat. Az 1911 és 1930 között született, eddig kallódó művek az anekdotázó romantika és bizarr mese, a színes történelmi körkép és legenda, a századfordulós szerelmi idill és a világ maró gúnnyal ábrázolt dzsentrivilág mesteri ötvözetei. Mesélőkedve leleményessége, finom iróniája és furcsa alakokat teremtő képzelete friss és megragadó ezekben a véletlen folytán életműve perifériájára került kisregényekben is.

Covers_103029
elérhető
0

Krúdy Gyula - Mohács
Két ​magányos gyermek uralkodik a szerencsétlen törökök ostromolta országban. Jagelló Lajos és Habsburg Mária, kettős árvaságukban - mert nem csak szüleiket vesztették el, de övé a trón válsága is, - csak egymásra számíthatnak nyomasztó országos gondjaikban, pénztelenségükben, hiszen a nemesi rendek talán még nagyobb veszélyt jelentenek számukra, mint a török, s külföldről legfeljebb alamizsna érkezik néha-néha - segítség helyett. Csupán Mária, a tizenhat éves királyné kezd leleményes okos akcióba, hogy pénzt szerezzen a királynak. Elgondolása tapasztalt kereskedőnek is becsületére válna, de a segítség elkésik - Lajos a nem uralkodásra született ifjú király elesik Mohácsnál.

Krúdy Gyula - Festett ​király
A ​mű nagy mesélőnk, klasszikus írónk legjobb munkái közé sorolható, melyben minden - szerelem és ármány, tragikus heroizmus és könnyed, szórakoztató mesélés, menny és pokol - együtt van, ami a romantikus történelmi regények eszköztárába tartozik, emellett azonban a felelősségvizsgálatról sem feledkezik meg, miközben észrevehetően nemcsak a múltat faggatja, hanem a Mohácshoz elvezető okok elemzésével saját kora tragédiájának - a trianoni katasztrófának - magyarázatát is keresi.

Krúdy Gyula - A ​tegnapok ködlovagjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_6404
elérhető
11

Krúdy Gyula - Álmoskönyv
Az ​Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája. Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a "szakirodalomban" is kutakodott, főként azonban saját íróí zsenialitásából kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban használatos mű lesz.

Covers_150985
elérhető
3

Krúdy Gyula - N. ​N.
A ​lírai kisregény 1920-ban jelent meg először folytatásokban a Magyarország hasábjain. Krúdy "vidéki hangulatai", nyírségi gyerekkora és ifjúsága elevenedik meg a kötetben, melynek lélekmás főszereplője a "tücsök", aki "mindenkinek a szívében lakott, aki nem volt az élet kiválasztottja".

Krúdy Gyula - Régi ​pesti históriák
Krúdy ​Gyula életéhez hozzátartozott a rendszeres alkotói munka. A legkülönbözőbb lapokban adta közre novelláit, cikkeit, tárcáit. Írásainak dzsungelét eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sokszáz elbeszélése, ezernyi kisebb-nagyobb hírlapi cikkének, tárcájának, színes írásának tömkelege. Jelen gyűjteményben pedig a műfaji hovatartozás tekintetében nehezen megfogható, az eddigi kötetekbe nem sorolható színes írások, tárcák, karcolatok, írói rajzok, vázlatok, alkalmi cikkek, porték, emlékezések jutnak el az olvasóhoz, így végre életművét eddig kiadatlan kisebb írásait tekintve is szemügyre vehetjük.

Krúdy Gyula - Az ​első Habsburg
"- ​Kár pedig minden könnycseppért, felséges asszony, amely könnycseppet itt, ebben a hosszú, rabsétára épített szobában elejteget. A spanyolországi futár, ha ugyan közeledik ilyenféle lovag valahol Európában Pozsony felé, egyetlen perccel, egyetlen órával nem jön meg előbb, mint a többi futárok szoktak Granadából jönni. Két hónapig tart ez az utazás, és a futárok, ezek a legnagyobb gazemberek, már csak a cimboraság kedvéért se teszik meg gyorsabban az utat, akármilyen paripát ad alájuk Ferdinánd, cseh király őfensége, akár V. Károly, a leghatalmasabb római császár. Kár minden könnycseppért, felséges asszony, mert a futár amúgy is betér minden útba eső vendégfogadóba, hogy megkérdezze, melyik cimborája járt erre." (részlet)

Krúdy Gyula - A ​Tisza fia
Ez ​az elbeszélésgyűjtemény a magyar történelem hatalmas ívét fogja át. Krúdy Gyula elbűvölő és tanulságos novellákat írt Attila sírjáról, a pogány magyarokról, Kun Lászlóról, a kis Toldi Miklósról, Károly Róbert és Nagy Lajos koráról, a Rákóczi-szabadságharc időszakáról, az 1848--49-es szabadságküzdelmekről, a 48-as öreg honvédek menhelyéről. A lenyűgözően érdekes válogatást a nagy mesemondóról, Jókai Mórról írt kisregény zárja le. A kötet külön érdekessége, hogy az írások túlnyomó része vagy hetven éve nem jelent meg új kiadásban. Ezeket az először és utoljára 1905-ben, 1907-ben, vagy 1910-ben napvilágot látott remek Krúdy-írásokat nemzedékek óta alig ismerik már, fiatal és felnőtt olvasóink tehát zömmel csupa újdonságot kapnak a kezükbe.

Krúdy Gyula - Pest-budai ​hangulatok
Budapestről ​az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyörű ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal ibolyaszaga van a városnak, mint a pesti korzó hölgyeinek; őszidőben Buda adja meg a város tónusát, lehulló vadgesztenyék kopognak a bástyasétányon, a méla csöndben áthallatszik a túlsó partról a kioszkbeli katonabanda muzsikája. Az ősz és Buda egy anyától születtek. Krúdy Gyula mesél a városról, mely olyan, mint egy érett korú Carmen, aki nem élhet szenvedély, szerelem és udvarlás nélkül. A Gasztrohangulatok folytatásaként megjelenő kötetben a Régi pesti svindler, az Aranytükrös kávéházban, Az óbudai szívhalász és még további harminckilenc elbeszélés olvasható a szépséges, drága, küzdelmes és dúlt pesti élet-ről, jellegzetes figuráiról, megannyi ismert és titokzatos helyszínéről, hangulatairól.

Krúdy Gyula - Gyémántmesék
A ​Gyémántmesék harmincegy története 1905-ben jelent meg először egy kötetben. Krúdy egészen ifjan írta szépséges hangú, kicsiknek szóló meséit, amikor első házasságából sorra születtek gyermekei, s mint ifjú apa és kezdő író, tudta jól, mi kell a gyermeki szívnek, fantáziának. A Holnap Kiadó Szimonidesz Kovács Hajnalka friss illusztrációival bocsátja útjára a könyvet, bízva abban, hogy az épp olyan örömet szerez az önálló olvasással barátkozó mai gyermekeknek, mint évszázaddal korábban élt elődeiknek.

Krúdy Gyula - A ​cirkuszkirály
Ezek ​az írások Krúdy Gyula halála óta csaknem kivétel nélkül egyszer sem jelentek meg új kiadásban. Javarészt a szerző pályakezdő korszakának termését fogja egybe ez a kötet, és csak eredetileg is ifjúságnak szánt műveket tartalmaz. Születésükkor az író maga is közel állt még saját kalandos ifjúságának időszakához, bőven meríthetett tulajdon élményeinek forrásából. A kötet hangulati egységét az adja meg, hogy minden egyes írása utazásról szól, a rendkívül érdekes és izgalmas történetek hősei pedig fiatalok, diákok. Ez a gyűjtemény tehát új oldaláról mutatja be Krúdy Gyulát: nemcsak tanulságos és élvezetes olvasmányt ad a fiatal olvasók kezébe, hanem egyúttal fontos és jellegzetes alkotások újraközlésével hozzájárul a Krúdy-életmű feltárásának teljességéhez is.

Krúdy Gyula - Királyregények
"A ​történelemben megtaláljuk a puszta tényeket, de a többit a fantáziára bízzák a tudósok, mindenkinek: költőnek vagy vándorlegénynek a fantáziájára" - mondja Krúdy, mintegy félre, a kötet egyik regényében. E történelmi regénytrilógiát valóban költő írta; szárnyaló fantáziával, de ugyanakkor hatalmas történelmi dokumentumanyagot is földolgozva és beépítve a mesébe. Súlyos betegség és súlyos pénzgondok árnyékában születtek ezek a regények élete utolsó évtizedében; mindegyik folytatásokban, napilapokban látott először napvilágot. Egy időre elhagyta kedvenc alteregóhőseit, hogy a XVI. századba meneküljön, amelyet - mint írja - "sokban hasonlatosnak ítélek a mai időkhöz". E regénytrilógia is - akárcsak a Hét bagoly, a Rezeda Kázmér szép élete vagy a Zöld ász - a "nagy-nagy regény" helyett íródott, Krúdy megvalósulatlan nagy álma helyett. De talán így egynél több remekművel gazdagodott irodalmunk... A fantázia tágította, de valójában eseménytelen tegnapok helyett e művekben Krúdy a tegnapelőttök krónikásául szegődik; néhány sorsdöntő, történelemformáló esztendő, a mohácsi tragédia, a három részre szakadó ország krónikásává. Hősei sem kortalan, hontalan különcök, álmaikat valósággá hazudó "szellemlovagok"; a Három király trilógia valamennyi szereplője történelmi személyiség volt: többségük az események gyújtópontjában. De Krúdy Gyula nem szobormerevségű történelmi arcképcsarnokot fest; az ő józanul-realista Mária királynője, enervált-hedonista II. Lajosa, férfiasan agresszív Szapolyája megannyi ragyogó, hamisítatlan Krúdy-portré - emberszabású, mégis enigmatikusan különös, megfejthetetlen figura. Krúdy meghitt otthonossággal járkál akár a királyi palota visszhangos termeiben, akár a remete királyné pozsonyi házában, és úgy számol be a királyi ház asztalára tett fogásokról, mintha kedvenc kiskocsmája ételremekeit ismertetné - a részletek krúdys gazdagságával. Gyilkos, leleplező iróniája, a történelem valós mozgatórugóit fölismerő éleslátása megmenti attól, hogy romantikus "nemzeti psalmust" formáljon a mohácsi tragédia történetéből. Krúdy minden olvasója előtt világossá válik, hogy itt nem "nemzeti nagy múltunk" obligát Mohács-siratásáról van szó. A történelmi regényt író Krúdy realista volt, sőt materialista. Trilógiájában egy évszázadokra kiható történelmi lépéstévesztés történetét írta meg - páratlan írói hitellel, nosztalgia nélküli, szkeptikus bölcsességgel. Történelmi szembesítés ez a javából; e szempontból különös módon földönjáróbb a legjellegzetesebb Krúdy-műveknél, de az ihlető élmény itt is ugyanaz: a "kizökkent idő" drámája.

Kollekciók