Ajax-loader

Wilfrid Stinissen OCD könyvei a rukkolán


Wilfrid Stinissen OCD - Egyszerű ​szóval Istenről 2.
Folytatódik ​a liturgikus kalendárium: november szövegei a végső időkről szólnak, december az adventi és a karácsonyi időt foglalja magában. Célszerű lehet, hogy a lelki olvasást legalább néhány másodpercnyi csendes összeszedettség előzze meg, hogy a napi gondok háttérbe szoruljanak és nyitottá, készségessé váljunk a befogadásra. Az olvasás legfőbb célja, hogy bevezessen az ima világába, ahol Ővele találkozhatunk, aki meghalad minden emberi szót.

Wilfrid Stinissen OCD - Istenbe ​rejtve
Stinissen ​atya könyve a Kármel sok évszázados, és a szerző több évtizedes szerzetesi tapasztalatát foglalja új keretbe, s ad az alapvető kérdésekre megfontolt, bölcs válaszokat. „A könyvet semmi esetre sem kell egyvégtében elolvasni. Egyszerűen jó tanácsok gyűjteményéről van szó, ezekből mindenki saját igénye, kedve szerint meríthet, különösen figyelve az eredeti Regulánk összefoglalásában ajánlott józan megkülönböztetés (discretio spirituum) követelményére, hiszen lelkiségünknek ez az egyik legalapvetőbb vonása.”

Wilfrid Stinissen OCD - Idő ​és örökkévalóság
"Mi ​az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban meg kell magyaráznom, akkor nem tudom" (Szent Ágoston). Nem találják különösnek, hogy egy olyan mindennapi dolgot, mint az idő, ennyire nehéz megmagyarázni? Amint megpróbáljuk jobban megismerni, titkokkal találkozunk. Nem szabad értetlenül fogadnunk, hogy az idő olyan egyszerű, mégis olyan érthetetlen! Helyesebb, ha örömmel és áhítattal csodáljuk ezt az értelmünket meghaladó, fenséges titkot. Legyünk olyanok, mint a gyermekek, akik tágra nyílt szemmel járnak egy titkait apránként felfedő tündérvilágban! ___ A neves svéd karmelita lelkiségi író nem kimerítő és részletes magyarázatot ad az időről és az örökkévalóságról, és nem akarja megfejteni minden titkukat. Tapasztalatai alapján azok szemlélésére, a teljes értékű jelenlétre tanít, és arra, hogy miként használhatjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket az idő nyújt nekünk.

Wilfrid Stinissen OCD - Kontemplatív ​ima a Kármelben
Konkrét ​segítséget nyújt a belső imát gyakorlóknak. A belső ima döntő jelentőségű szakaszát tárgyalja Keresztes Szent János alapján: az érzékek éjszakáját. Ezen a szakaszon sokan visszafordulnak az útról, mert nem értik, mi történik velük. Nem tudják, hogy a kezdeti eufórikus imaélet után törvényszerűen bekövetkezik a kedvetlenség, a szárazság az édességes érzések hiánya miatt. Ekkor kezdi ugyanis Isten közölni magát a lélekkel. Isten, aki egészen más, mint mi, ezért először fáj a jelenléte. Nem azt kapjuk, amit megszoktunk. Nem tejed adnak, hanem szilárd táplálékot, amivel meg kell kínlódnunk. Ha tudatosan fölvállaljuk ennek a szakasznak lelki küzdelmeit, megtisztulunk ebben az éjszakában, és betölt bennünket szelíd fényével Isten jelenléte, aki béke és öröm a Szentlélekben.

Wilfrid Stinissen OCD - Támaszkodva ​támasz nélkül
A ​sötét éjszaka az Isten felé vezető út egyik kikerülhetetlen szakasza. Ha valaki komolyan veszi a hitét, előbb-utóbb át kell rajta haladnia. Keresztes Szent János a sötét éjszakák szakértője. Minden bizonnyal éppen emiatt a közismert jellemzője miatt olyan időszerű és közkedvelt napjainkban. Megbízható vezető. Arra tanít minket, hogy nincs az a feneketlen mélység vagy sziklás csúcs, amely úttá ne válhatna számunkra. Megvilágítja, hogy utunk egy bizonyos pontján mlért érezzük úgy, mintha minden csak távolítana minket az Istennel való találkozástól. Lényünk legmélyén Isten maga a boldogság. De a felszínünk, az "ego"-nk számára fenyegetést jelent. Ez az "ego" pedig először ellenáll,összeütközik Istennel. Később azonban megadja magát. A könyv szerzője Keresztes Szent János: _A lélek sötét éjszakája_ című könyvéből indul ki, de fejtegetéseiben a Szent egész tanításával foglalkozik. Az Éjszaka út, s ahhoz, hogy megértsük, tudnunk kell, hová vezet.

Wilfrid Stinissen OCD - A ​keresztény meditáció mélységei
Korunkban ​sokan érzik, hogy szükségük van csendre, békére, sokakban él a vallásos és a "transzcendentális" élmények utáni vágy. Szorultságukban néhányan a jóga vagy a zen felé fordulnak. És biztos, hogy a Kelet kínál olyan eszközöket a gyötrődő nyugati embernek, melyek segíthetik abban, hogy összetört lényének cserepeit egybegyűjtse. Az ehhez vezető egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett belső imádság vagy csendmeditáció. Általában nem tudnak arról, hogy a kereszténységben is már a kezdetektől fogva jelen volt a meditációnak ez a formája. különösen Avilai Szent Teréz és keresztes Szent János ismert a meditáció művészetének mestereként, ami egyébként náluk inkább a szemlélődés nevet viseli. Ez a könyv a csendmeditáció egy keresztény formáját írja le, és különös hangsúlyt helyez azokra a nehézségekre, melyekkel a modern ember találkozik, amikor megpróbál magába mélyedni.

Kollekciók