Ajax-loader

Christa Wolf könyvei a rukkolán


Covers_86229
elérhető
1

Christa Wolf - Kasszandra
Az ​immár Európa-hírű írónő e legutóbbi művében, amely újabb olvasókat hódított meg Chirsta Wolf számára hazáján, az NDK-n kívül is, az ókori mitológiából ismert trójai királylányt, Kasszandrát állítja e régi témája ellenére is modern, aktuális, izgalmas regény középpontjába. Az érdekesen, feszültséget keltően visszapergetett cselekmény során a csalódott, visszautasított "isteni" szerető, Apollón által a jövőbe látás, jóslás képességével megajándékozott-megátkozott Kasszandra,a görögök bosszújára - a nagy háborúban Tróját éri a vereség után előre tudott halálára - várván, a híres mükénéi oroszlános kapu előtt, felidézi életét, mindazt, amit hű honleányként Trójában a királyi udvarban és szeretett városával kapcsolatban átélt: örömöket, majd a nagy tragédiát. A jövőnek, nekünk is szánván néma tanúvallomását, belső monológját, figyelmeztető intését, óvását a trójai - és minden háború szörnyűségeitől, embertelenségétől. Ha nincs is aki meghallja, az utolsó pillanatig meg akarja őrizni a "látók", a "tudók" egyben írástudók,mint amilyen Christa Wolf is, felelősséget, tanúságtételét az igazságról. - Rólunk is szól tehát ez a szép parabola, nekünk is, egy megejtően megható szerelem szálait is belefűzve az elkerülhetetlenné váló tragédiába, amely egyben erőt is ad a szerető nőnek, hogy méltósággal várja be végzetét, s így egyúttal megragadó emberi, mai közelségbe is kerül a rég volt mítosz korunk küszködő valóságához, példát adva egy esendő de méltóságát fel nem adó emberi tartásra.

Covers_70534
elérhető
0

Christa Wolf - Üzemzavar
Christa ​Wolf, a nálunk is népszerű NDK-beli írónő alábbi mondatai legújabb művének akár mottójául is szolgálhatnának: "A kor, úgy rémlett nekem, megint létrehozta azt, amit én úgy nevezek, úgy nevezünk, hogy Előtte és Utána. Arra gondoltam, hogy le tudnám írni az életemet, mint ilyen fordulópontok sorát." Mi is történt ezen a napon? 1986. április végén a kis mecklenburgi falut - e könyv cselekményének színhelyét - is elérik a csernobili katasztrófa hírei. S ugyanezen a napon súlyos agyműtétet hajtanak végre az elbeszélő öccsén. E két sorsdöntő esemény határozza meg a különben békés, hétköznapi életet élő asszony óráit, aki Ezután már nem tud - már nem lehet - úgy gondolkozni és írni, mint Azelőtt.

Christa Wolf - Angyalok ​városa avagy Dr. Freud köpenye
Christa ​Wolf írónő-alteregója a regény kezdetén épp Los Angelesbe tart, ahol kilenc hónapot tölt ösztöndíjasként. Keresztül-kasul bejárja a várost, ismerkedik az ott lakók színes, nemzetközi forgatagával, az ország népeivel, tájaival, kultúrájával, s persze a kapitalizmus vadhajtásaival. De ez az utazás egyben időutazás is. A valóságos ismerkedést az amerikai életformával át-meg átszövi az emlékezés, a különböző idő- és korszakokból feltoluló emlékképek sora: a gyerekkort megidéző múlttól egészen a regény jelenkori eseményeinek jövőbeli megírásáig, vagy a könyv az író saját élményeinek önéletrajzi elemekkel átszőtt, vallomásos leírásán túl a német (és nem csak a német) történelem három korszakának gondolati áttekintése is. Realitás és fikció, visszatekintés és mérlegszámadás és tanúságtétel az egykor kikezdhetetlennek vélt, majd darabjaira hullott hitről. Szembenézés önmagával, az őt ért vádakkal, szembenézés az NDK elmúlt négy évtizedével - s közben megidézi a 30-as években Amerikába szakadt német emigráció nagy nemzedékét, az emigránsok mai utódait is. Mindezt az igaz szépíró módjára: tárgyszerűen, vallomásosan, ironikusan, önironikusan...

Christa Wolf - Ki ​volt Christa T.?
Ennek ​a regénynek a hősnője, Christa, vagy ahogy osztálytársai becézik, Krischan, rendhagyó ember. Mindig kilóg a sorból, alkalmazkodásra képtelen, sose azt teszi, amit várnak tőle. Korai halála után barátnőjét nem hagyja nyugodni Christa sorsa. Ki is volt tulajdonképpen? - teszi fel magának a kérdést. Ki volt ez a frucsa lány, aki az egyetemen sem azzal foglalkozott, amivel kellett volna, aki pedagógusként szüntelenül - szükségtelenül? - megnehezítette a maga dolgát, aki zűrzavaros szerelmi ügyei közepette egy hivatásos jóst is meglátogat, akit néha öngyilkossági gondolatok foglalkoztatnak, s egyszer csak barátai megdöbbenésére, a legszokványosabb módon férjhez megy, boldog lesz. De boldog volt-e valóban? S hiába rajzolódik ki előttünk naplójegyzetekből, töredékekből, valódi vagy elképzelt beszélgetésekből egyre tisztábban Christa életútja, újra és újra fel kell tennünk a kérdést: kicsoda volt hát? Gyönge, neurotikus lélek, aki nem tud eleget tenni a reális élet követelményeinek, vagy csak túlságosan is tisztességes, képtelen minden megalkuvásra? A kérdésre nincs egyenes válasz, hiszen a valóság sosem egyértelmű, egy élet egészére nem mondható ki kategorikus, rideg ítélet, csak az emberséges figyelem és a megértés közelítheti meg az igazságot.A bravúros, modern prózai technikával felépített regény alkotóját, a kitűnő német írónőt eddig 1964-ben megjelent regényéből, a "Kettészegelt ég"-ből ismerhette meg az olvasó.

Christa Wolf - Stadt ​der Engel
Los ​Angeles, die Stadt der Engel: Dort verbringt die Erzählerin Anfang der Neunziger einige Monate auf Einladung des Getty Center. Ihr Forschungsobjekt sind die Briefe einer gewissen L. aus dem Nachlaß einer verstorbenen Freundin, deren Schicksal sie nachspürt – eine Frau, die aus dem nationalsozialistischen Deutschland in die USA emigrierte. Sie beobachtet die amerikanische Lebensweise, taucht ein in die Vergangenheit des „New Weimar unter Palmen“, wie Los Angeles als deutschsprachige Emigrantenkolonie während des Zweiten Weltkriegs genannt wurde. Ein ums andere Mal wird sie über die Lage im wiedervereinigten Deutschland verhört: Wird der „Virus der Menschenverachtung“ in den neuen, ungewissen deutschen Zuständen wiederbelebt? In der täglichen Lektüre, in Gesprächen, in Träumen stellt sich die Erzählerin einem Ereignis aus ihrer Vergangenheit, das sie in eine existentielle Krise bringt und zu einem Ringen um die Wahrhaftigkeit der eigenen Erinnerung führt. Das neue Buch von Christa Wolf ist auch autobiographische Prosa: Sie erzählt von einem Menschenleben, das drei deutschen Staats- und Gesellschaftsformen standhält, von einer Auseinandersetzung mit der eigenen Geschichte, von der Kunst, sich zu erinnern. »Und herausgekommen ist dabei eine gigantische, facettenreiche Lebensbeichte, eingebettet in jenes Jahrhundert, das das ihre war (...) kunstvoll verwoben, kontrastreich gegliedert, unter wechselnder Beleuchtung angestrahlt bietet sich das Mosaik dar, das jetzt vor uns liegt. Ein Zeugnis von Triumph des ordnenden Geistes über das Chaos der Gefühle.« Tilman Krause, Die Welt; »Es ist das radikale Bekenntnisbuch einer Schriftstellerin, die einst die bedeutendste Autorin der DDR gewesen ist, ein Buch der Suche und des Abschiedsnehmens, ein kämpferisches Buch, ein Buch über die Kämpfe des letzten Jahrhunderts, ein Buch der Verzweiflung (...) Sie hat nicht aufgehört nach ihrer Variante der Wahrheit zu suchen. Dieses Buch ist das kalifornische Monument dieser Suche.« Volker Weidermann, Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung; »So erfrischend selbstironisch wie in "Stadt der Engel" war Christa Wolf wohl noch nie. "Stadt der Engel", der lang erwartete neue Roman der 81-jährigen Ost-Berliner Autorin, ist vieles: ein Buch der Erinnerung und des Abschieds. Eine waghalsige, in zehnjähriger Schreibarbeit entstandene, atemberaubende Selbstbefragung, ja Lebensbeichte. So ungeschützt präsentierte sich Christa Wolf noch nie. ›Jede Zeile, die ich jetzt noch schreibe, wird gegen mich verwendet werden.‹« Oliver Pfohlmann, Der Tagessiegel; „Du bist dabei gewesen. Du hast es überlebt. Du kannst davon berichten.“ Der neue große Roman von Christa Wolf: Stadt der Engel oder The Overcoat of Dr. Freud spiegelt das Leben der Autorin, wie in Kindheitsmuster immer wieder verbunden mit entscheidenden Momenten deutscher Geschichte.

Christa Wolf - Kettészelt ​ég
Egy ​nagy szerelem két éve pereg le előttünk, az első tétova pillantásoktól kezdve, a bizonyosság és verőfényes boldogság időszakán át addig a percig, amikor kettéválik az ég... Véget érhet-e a szerelem? Ketté lehet-e vágni az eget, a reménységnek és vágynak, szerelemnek és gyásznak e boltozatát? Meddig és hogyan lehet így élni? Kérdések és töprengések, álom- és emlékképek között vergődik Rita egy szanatóriumi szobában és felfedezi a maga számára a kérlelhetetlen igazságot: nem szabad hazugságba menekülni, mindenképp szembe kell nézni az élettel. A fiatal írónő újszerűen és izgalmasan mutatja be egy mai szerelem kibontakozását és válságát.

Christa Wolf - Nachdenken ​über Christa T.
Die ​Ortschaft, in der sich die Erzählerin und Christa T. im November 1943 in der Schule kennenlernen, liegt zwei Fahrstunden von Berlin entfernt. Beyersdorf und Altensorge sind Nachbarorte. Christa T., Tochter eines Dorfschullehrers, kommt aus dem knapp 50 Kilometer entfernten Eichholz bei Friedeberg. Die jungen Mädchen in der Klasse stehen auch nach dem Attentat vom 20. Juli 1944 treu zu Adolf Hitler. Die Erzählerin und Christa T. verlieren sich 1945 aus den Augen, begegnen sich jedoch 1952 an der Uni Leipzig beim Pädagogikstudium wieder. Umdenken ist angesagt; neue Namen stehen auf den Broschüren: Gorki und Makarenko. Christa T. liest Dostojewski und schreibt. Schreibend auf dem „Weg zu sich selbst“ entdeckt und behauptet sie sich; nähert sich den Dingen. Während des mehrjährigen Lehrerstudiums in Leipzig verlässt Christa T., die als wirklichkeitsfremd gilt, mitunter – unruhig geworden – ihre Kommilitonen, kommt aber stets wieder zurück. Dem Wunsch der Eltern, die Stelle ihres Vaters zu übernehmen, folgt sie nicht. In den Leipziger Jahren malen sich die künftigen Pädagogen ihre Paradiese aus – gleichviel ob mit Gas oder Atomstrom beheizt, es sind ihre Refugien, es ist ihre Sache. Mit den Jahren verflüchtigen sich die Luftschlösser. Der Streit über die Ausgestaltung der Utopien geht in einstimmigen Chorgesang über. Am 22. Mai 1954 beendet Christa T. ihr Studium. In Leipzig hatte sie Justus, einen Veterinär, kennengelernt, den sie 1956 heiratet. Im selben Jahr wird ihr Tochter Anna geboren. Manchmal sucht Justus seine Verwandten in Westdeutschland auf. In der siebenjährigen Ehe kommen noch zwei Kinder zur Welt. Des Öfteren fahren Justus und Christa T. gemeinsam über Land. Für ihre Skizzen „Rund um den See“ lässt sich Christa T. von den Bauern Geschichten erzählen. Später beschließt das Paar, auf dem Land zu bleiben, wo Justus als Tierarzt tätig ist. Das Ehepaar baut ein Haus, einsam gelegen, auf einer kleinen Anhöhe am See. Bauen bedeutet in der DDR für Intelligenzler ohne „Beziehungen“ eine beträchtliche Kraftanstrengung. Die Ehe ist glücklich; nur einmal erlaubt sich Christa T. einen Seitensprung mit einem Jagdfreund von Justus. Der Gehörnte schafft das Problem aus der Welt, indem er seine Frau ein weiteres Mal schwängert.

Christa Wolf - Visszaperelt ​emlékezet
Az ​írónő 1971-ben családostul ellátogat szülővárosába. Két rövid nap alatt megelevenedik a múlt, beszélni kezdenek házak, utcák. És kérdezni kezd az írónő tizenöt éves lánya, és konokul kérdezi: az igazat, a személyes igazságot, az önvizsgálat fáradságával leszűrt igazságot akarja tudni a német fasizmus éveiről. Az írónő válasza - mélyen emberi és mélyen német önvizsgálata - regénnyé terebélyesedik a rövid látogatás regényében : Nelly Jordanról szól, aki egy porosz kisvárosban nő föl a 30-as, 40-es években. Nelly Jordan tipikusan németnek mondható csalájáról is szól ez a második regény az első regényben, a hitleri időkről, a rettentően rendes hétköznapokról, amelyekből rettentő háború és bukás származott. Harmadik rétege is van ennek az immár európai hírű regénynek, a mai NDK-irodalom egyik legjelentősebb alkotásának: ebben a jelent vizsgálja Christa Wolf, kettős történetében beiktatott reflexiókkal, tűnődésekkel. Ilyenképpen háromszoros vizsgálat és önvizsgálat ez a regény. Az európai irodalomnak abba a nagy vonulatába tartozik, amelyet a történelmi önvizsgálat irodalmának nevezünk, és amelynek célja az, hogy az európai népek és az emberiség úrrá legyenek a keserves múlton, a tiszta jövő és tiszta nemzedékei szolgálatában. Chirsta Wolf: "..... nemzedékem érései folyamatát nyomon követni, s egyben az okokat is keresni, amelyek hátráltatták fejlődését. Azok számára, akik a fasizmus korában nőttek fel, nem létezik olyan dátum, amelytől fogva azt lehetne mondani: "úrrá lettek rajta". Az irodalomnak kell utánajárnai a folyamatnak...."

Kollekciók