Ajax-loader

H. G. Wells könyvei a rukkolán


Nem ​a modern tudományos fantasztikus regény, a sci-fi ősét, hanem Dickens utódját ismeri meg kötetünk két kisregényéből az olvasó. A szerencse kerekei 1896-ban, a Mr. Polly 1910-ben keletkezett, világuk azonban közös, mint ahogy hősük is: a szeretetre méltóan kétbalkezes, tipikus wellsi kisember. Mindketten - Párkereki úr és Mr. Polly is - egy azon foglalkozást űznek: kiskereskedők, akik a pult mögül szép, szabadabb, levegősebb életre vágynak. Párkereki úr és Mr. Polly is egy akkoriban bűvös járművel - kerékpárral - kelnek útra, amikor elfogja őket a belső nyugtalanság, hogy világot lássanak: vagyis megismerjék az öreg "békebeli" Anglia városait, falvait, ismeretlen vidékeit. Wells pompásan idézi fel az Edward-kori Anglia légkörét. Az elbeszélések pikareszk gazdagsága, fordulatossága és derűs hangja vonzó olvasmánnyá varázsolja az "egyszerű élet" dicséretét, a mindennapok hőseinek élni akarását és vitalitását megörökitő regényeket.

"Arcán ​- írta Wellsről Európai irodalomtörténetében Babits - a brit gyakorlatiasság józan kifejezése ül. Fantasztikumában eleinte szigorú volt és egzakt; és az ő egzaktsága mögött nem settenkedett Poe démona. A józanság a szabad játékból hamarosan haszonra szánt és tervezgető utópiákban vitte..." A jellemzés szigorú, de igazságos. A fantasztikum és a gyakorlatiasság látszólag ellentmondó ereje mozgatja Wells egész életművét. Wells csodálkozó író, és ezért mindig kedves olvasmánya a hasonlóképpen csodálkozó ifjúságnak. szeme friss, pillantása éber, örök kiváncsisággal néz körül a világban. Amit meglát, lecsap rá; mindent vizsgálatra méltónak és megváltoztathatónak talál. És azonnal hozzá is fog, hogy megváltoztassa. Gyors és élénk fantáziája rögtön és gyakorlatiasan lát hozzá a probléma megoldásához, és ha a jelenben ezt történetesen nem látszik lehetségesnek - sebaj: megteszi a maga teremtette jövőben. Ha ábrándjait néha megmosolyogjuk is, és hosszú társadalmi regényeit ritkán vesszük kézben, fantasztikus regényei ma is megragadnak bennünket. Néhány kitűnő, és azóta száz és száz változatban megírt ötletet adott az irodalomban. Feltalálta az időgépet, mellyel kényelmesen lehet utazni a múltba és a jövőbe; feltalálta a Cavoritot, ezt a csodálatos anyagot, amely elszigeteli a gravitációt, és lehetővé teszi az utazást a világegyetem fekete mélységeiben; feltalálta a láthatatlanná tevő vegyszert, a mesterséges gyémánt előállítási módját, a hibernálást, és még számos különös "tudományos" eszközt és módszert - hogy ezek révén is a társadalom problémáiról beszéljen.

A ​nagy angol író fantasztikus históriája kíméletlen társadalomkritika és egyben komoly tanulság a mai ember számára. Szükségképpen szembe kell fordulnia az emberekkel, bűnözővé kell válnia annak, aki teljesen egyedül valami rendkívüli felfedezésre jutott? Griffin, a zseniális vegyész, az első láthatatlan ember lebilincselően izgalmas, életre-halálra menő küzdelmét elgondolkozva teszi le az olvasó.

Az ​ifjú Bealby mostohafia volt a shontsi uralmi kertésznek, a kastélyban inas kellett, Bealby számára már pályát kellett választani, - apja beadta a kastélyba. Bealby nem akart szolga lenni, ellenkezett, de hasztalan. Apja erőszakkal vitte a kastélyba, ott a cselédnép mindjárt munkára fogta, - nem volt tehát mást mit tennie, minthogy megszökjön. Bealby kétnapos inaskodása, lázadó csínytevései, szökése, azaz menekülése, üldöztetése, bujdosása és megkerülése, - ez a regény tartalma. Bealby kedves, okos fiú, szubjektív figura, rajta keresztül, az ő szemével és kalandjai nyomán látjuk, de természetesen Wellsnek csaknem didaktikus kommentálásával értjük azt a világot, amelyen keresztül bukdácsol. Wells kommentálása elejétől végig szatíra; az író szocialistának mondott bírálata az angol társadalomról, azaz a Társadalomról. A szatíra - ezúttal - igen enyhe, annyira enyhe, hogy sokszor alig érezhető. A gúny néha-néha "kihagy", objektív ábrázolás marad a helyében, amely helyenként már annyira objektív, hogy dicséretnek, a "szóban forgó" társadalom dicséretének is beillik. (Nagy Lajos)

A ​tudományos-fantasztikus regényeiről híres angol író életművének két népszerű darabja A láthatatlan ember (1894) és Az istenek eledele (1904). Wells korlátlan fantáziájának remek terméke a történet Griffinről, a világ legtehetségesebb fizikusáról, aki korát messze meghaladó felfedezése révén azonban nem világhírt vívott ki, hanem a földhözragadt kortársak rettegését és gyűlöletét. Szánalomra és megvetésre egyaránt méltó a Láthatalan Ember, akinek zsenialitása rideg, kíméletlen lélekkel párosul, és útja óhatatlanul tragédiához vezet. Hasonlóan megelőzik korukat a tíz esztendővel későbbi regény, Az istenek eledele óriás gyermekei. Ők már nem magukat rekesztik ki a társadalomból, hanem a törpék társadalma szövetkezik, félelemből, maradiságból, a jobb sorsra érdemes kísérleti emberek ellen. Az istenek eledelének alapgondolata Swift Gulliverjének Liliputban tett utazásra emlékeztet, de a két mű nagy, szemléletbeli különbsége, hogy Guliver helyzete reménytelen, mert a törpék együttes ereje legyőzi a magányos óriást - Wells derék óriásai azonban már nem magányosak; megkeresik és megtalálják egymást, és arra készülnek, hogy szétszórják a világon a csodaszert, és győzzenek.

Edward ​Prendick ifjú angol természettudós hajótörést szenved. Keserves hányódások után titokzatos szigetre vetődik: szörnyetegek hemzsegnek a vadonban. A délövi szárazulat ura ugyan azt állítja, hogy biológiai kutatóállomást vezet, az igazság azonban más. A megszállott, ősz öregember, dr. Moreau borzalmas műtéteket hajt végre. A rovott múltú, hajdan híres, sőt hírhedt kórboncnok tudós idétlen szörnyetegeket állít elő. Fenevadakat és szelíd állatokat vagdal széjjel és operál egybe, olyan "alkotása" azonban nincs, amelyikkel elégedett lehetne. Mitévők lesznek a félresikerült, torz teremtmények, ha győz lényükben a ragadozó elem, és föllázadnak a tudós ellen, hogy bosszút álljanak pokoli kínjaikért?! Milyen áldozatok árán sikerül Prendicknek, az emberséges fiatalembernek megmenekülnie az elszabadult ösztönök véres szigetéről? Erről szól a világhírű nagy angol regényíró hátborzongatóan izgalmas remekműve.

A ​"Világok harcá"-ban Wells a marslakók és a földi emberek közötti háborút írja le, megalkotva ezzel a műfaj egyik legsikeresebb, hallatlanul izgalmas, végig feszültséggel teli alapművét. E szuggesztív hatású könyvből készült - híres-hírhedt - Orson Welles rádiójáték képes volt igazi tömeghisztériát előidéző pánikhangulatot okozni az Egyesült Államokban. A kötet e rádiójáték teljes szövegét is tartalmazza.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Az ​izgalmas regény története egy csodálatos tápszer köré szövődik. A tápszer nem kevesebbre képes, mint hogy hatszorosára növesszen minden teremtett élőlényt, legyen az növény, állat vagy ember. Az eleinte kísérleti célokra szánt anyag természetesen elszabadul és vele elszabadul a pokol... Rémséges szörnyetegek jelennek meg. Sosem látott méretű gyilkos csalánok, tigrisszerű patkányok, hatalmas darazsak bukkannak fel és szaporodnak ijesztő sebességgel. Végül megjelenik - a világ különböző pontjain - az óriási ember! A kisemberek társadalma felfigyel a veszélyre, és minden eszközt megragad arra, hogy az óriásokat saját kisszerű értékrendjének rabszolgáivá tegye. Ez azonban csak ideig-óráig sikerülhet. Az óriások síkra szállnak érdekeikért, és kitör az öldöklés...

H. ​G. Wells klasszikussá vált regénye, Az időgép, a XX. század modern fantasztikumának nyitánya, a SF-irodalom örökbecsű remekműve, mely azóta számtalan szerzőt ihletett meg, s minden sci-fi kedvelő féltve őrzött kincse. Az időgép-feldolgozások köréből, a tucatszámra született utánzatok tengeréből azonban maradandó szigetként emelkedik ki az osztrák Egon Friedell és az amerikai K. W. Jeter kisregénye, melyek egymástól eltérő történelmi korszakban születtek, és az időgép történetének folytatását, továbbgondolását tűzték ki célul. A tragikus sorsú Egon Friedell (az anschluss idején öngyilkos lett) kultúrhistoriográfus esszé- és drámaíróként volt ismert. Az időgép visszatér című kisregényében elsősorban a relativitáselmélet irodalmi-filozófiai konzekvenciái izgatják, míg K. W. Jetert a jövőből a jelenbe visszatért föld alatti emberek inváziója foglalkoztatja, s az a veszély, melyet az időgép feltalálása az emberiségre hozhat (A morlockok északája). Az egy kötetben közölt három kisregény kitűnő alkalmat szolgáltat az olvasónak, hogy összehasonlíthassa a különböző korokban és felfogásban született, irodalmi értékű sci-fi remekművek találkozási pontjait.

Egy ​kis cseléd meg egy urasági kertész - később szatócs - negyedik gyermekeként látta meg Herbert George Wells 1866-ban Bromley kormos napvilgát. Tizennégy éves kortól volt posztókereskedő-inas, gyógyszerésztanonc, segédtanító, Huxley professzor lelkes biológus-hallgatója a londoni egyetemen, bukott fizika-geológia szakos diák, fábiánus- és szocialista-szimpatizáns, vese- és tüdőbajos nagybeteg, tanár - majd huszonhét esztendősen végleg kikötött az írásnál. Több, mint félévszázados írói munkássága során tömérdek műfajjal kísérletezett, ő maga legszívesebben "tudományos" szerzőnek tartotta magát, kritikusai Dickenshez és Jules Verne-hez mérték, az utókor elsősorban mint a tudományos-fantasztikus irodalom atyját tiszteli. elbeszéléseinek nagy része fantasztikus-utópisztikus; de van Wellsnek más írói arca is. A sokat próbált, sok nélkülözés, megaláztatás közt íróvá - és jómódú polgárrá - lett Wells életének nagy réme az elszegényedés, a társadalmi süllyedés, a nehezen megszerzett létbiztonság elvesztése. Ez a szorongás fantasztikus novelláiban is fel-felbukkan, de ebből született Wellsnek néhány szinte dickensi figurája is. Kötetünk huszonegy elbeszélése méltán reprezentálja a közelmúltnak ezt az érdekes íróegyéniségét; a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy előfutárától, Az időgép-től a kispolgár éles rajzain át Wells humoros novelláiig.

Of ​the more than one hundred books that H. G. Wells published in his lifetime, this is one of the most ambitious. Spanning the origins of the Earth to the outcome of World War I, A Short History of the World is an engrossing account of the evolution of life and the development of the human race. Wells brings his monumental learning and penetrating historical insight to bear on the Neolithic era, the rise of Judaism, the Golden Age of Athens, the life of Christ, the rise of Islam, the discovery of America, the Industrial Revolution, and a host of other subjects. Breathtaking in scope, this thought-provoking masterwork remains one of the most readable and rewarding of its kind. For more than seventy years, Penguin has been the leading publisher of classic literature in the English-speaking world. With more than 1,700 titles, Penguin Classics represents a global bookshelf of the best works throughout history and across genres and disciplines. Readers trust the series to provide authoritative texts enhanced by introductions and notes by distinguished scholars and contemporary authors, as well as up-to-date translations by award-winning translators. (less)

Részlet ​a könyvből: Megismerkedés Lewisham úrral A bevezető fejezet nem foglalkozik a szerelemmel - ez az ellenfél kétségtelen bizonyossággal csak a harmadikban lép fel, - és Lewisham urat még tanulmányainak közepette találjuk. Az idő jó néhány évvel, majdnem évtizeddel napjaink előtt s ezekben a napokban Lewisham úr kisegítő oktató volt a whortleyi földesúri iskolában - Whortley, Sussexben - és fizetése negyven font volt egy esztendőre, a miből a tanidő tartama alatt hetenkint tizenöt shillinget fizetett Mundayné asszonynak, a weststreeti kis bolt tulajdonosának, lakásért és ellátásért. Urnak szólították, megkülönböztetésül a nagyobb fiúktól, a kiknek a tanulás volt a kötelességük és szigorú rendszabály tárgya volt, hogy ezek részéről a sir czímzés illeti meg. Készen vett ruhákat viselt, merev szövetből való fekete kabátja elől és ujjain fehér volt az iskolai krétától, arcza lágy bajusza alig serkedező. Elég jóképü tizennyolcz éves ifjú volt, dús hajú, mindennapiasan megnyirva, meglehetősen kiemelkedő orrán majdnem felesleges szemüveggel, - a szemüveget ugyanis azért viselte, hogy öregebbnek tüntesse fel magát s így a tekintélyt biztosítsa. Az adott pillanatban, mikor történetünk megkezdődik, lakószobájában tartózkodott. A helyiség padlásszoba volt, fémvázas feltoló ablakkal, ferde tetővel és nekivetemedett falakkal, melyek, mint azt a még le nem szaggatott helyek bizonyították, számtalan, régi divatú virágos papirszalaggal voltak kitapétázva.

When ​the "Time Traveller" courageously stepped out of his machine for the first time, he found himself in the year 802,700 - and everything had changed. In another, more utopian age, creatures seemed to dwell together in perfect harmony. The Time Traveller thought he could study these marvelous beings - unearth their secret and then return to his own time - until he discovered that his invention, his only avenue of escape, had been stolen. H. G. Well's famous novel of one man's astonishing journey beyond the conventional limits of the imagination first appeared in 1895. It won him immediate recognition, and has been regarded ever since as one of the great masterpieces in the literature of science fiction. Wells touches gently on time travel as a notion, but mostly The Time Machine is about the terminal future he sees for mankind: His nameless time traveler ventures to the world that will be 802,701 A.D., And there he finds mankind divided among the Eloi and the Morlocks. The Eloi are a gentle, winsome, idle race, who do not labor; the Morlocks, in contrast, are a barbaric race -- who use the Eloi for food. It's a grim vision, and a gripping one. There's a reason that The Time Machine has become a classic.

-A ​világ legolvasottabb írója, igy ismeri Wells-et ma öt világrész minden nyelvû olvasóinak hatalmas tábora. Herbert George Wells-et ma a világ egyik legokosabb, legvilágosabb fejû, legtisztábban látó emberének ismerik, aki bátor elfogulatlansággal, de emellett mindig bölcs mérséklettel markolja meg a látszólagos örökérvényû, de alapjában ingatag elõitéletoszlopokat és ledönti a sötétség és korlátoltság dohos épületeit. Legnagyobb regényében, a William Clissold Világá-ban megrajzolta a mai emberöltõ körképét, a XX. század emberének lelkét, olyan grandiózus erõvel és olyan híven, hogy ezt a könyvet méltán sorolhatjuk a világirodalom legjelentékenyebb alkotásai közé. Uj regénye, az Egyelõre (Egy lady arcképe) súlyban és jelentõségben nem marad el a William Clissold Világa mögött. Wells ebben a munkájában a jövõ perspektíváját vetítette elénk, a követendõ utat, az elérendõ célt, a modern megváltás gondolatát. De addig... egyelõre... még sok, keserû harcot kell megvívnunk, a természettel, a társadalmi berendezkedéssel, de önmagunkkal is. Ennek az alapgondolatnak aktuális hátteret ad az angliai bányász sztrájk leírása és egy szerelem, amit senki sem tud néhány szóval olyan mélységesen érzékeltetni, szívbõl jövõen szívünkbe csendíteni, mint ez a páratlan mûvész, aki nem hiába lett a világ legolvasottabb irója. A XX. század eleven lelkiismerete szólal meg.

És ​most többen is érkeztek a szerencsétlenség színhelyére. Repülőgépeken jöttek. Két egészen kicsi, zajtalan, gyors gépen, akár a fecske. Nem messze tőlük, a mezőn szálltak le. Az úton is egy férfi közeledett. Az is kicsiny, kétüléses, kétkerekű alkalmatosságon, amely valamelyest hasonlított a biciklihez. Könnyebb volt és kecsesebb minden földi automobilnál, s csodálatosképpen két keréken maradt állva. Lejjebb, az útról, utópiaiak kacagása érte a fülét, ugy látszik, roppant nevetségesnek találhatták a hatalmas Limousine=t. Es majdnem valamennyi épp olyan hiányosan volt öltözve és épp olyan szépnövésű volt, mint a két halott kísérletező.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kétnyelvű (magyar-angol) gyakorlókönyv.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Edward ​Prendick ifjú angol természettudós hajótörést szenved. Keserves hányódások után titokzatos szigetre vetődik: szörnyetegek hemzsegnek a vadonban. A délövi szárazulat ura ugyan azt állítja, hogy biológiai kutatóállomást vezet, az igazság azonban más. A megszállott, ősz öregember, dr. Moreau borzalmas műtéteket hajt végre. A rovott múltú, hajdan híres, sőt hírhedt kórboncnok tudós idétlen szörnyetegeket állít elő. Fenevadakat és szelíd állatokat vagdal széjjel és operál egybe, olyan „alkotása” azonban nincs, amelyikkel elégedett lehetne. Mitévők lesznek a félresikerült, torz teremtmények, ha győz lényükben a ragadozó elem, és föllázadnak a tudós ellen, hogy bosszút álljanak pokoli kínjaikért?! Milyen áldozatok árán sikerül Prendicknek, az emberséges fiatalembernek megmenekülnie az elszabadult ösztönök véres szigetéről? Erről szól a világhírű nagy angol regényíró hátborzongatóan izgalmas remekműve.

"Egy ​tiszteletreméltó kandúrmacska csíkos. A macska csak úgy ér valamit, ha csíkos. Bizony. Akarok egy macskát és egy kanárit is. Erre ugyan még nem gondoltam azelőtt, de tudják, a macska és a kanári úgy összeillenek. Nyári időben majd ott fogok reggelizni a bolt mögötti kis szobában, a nap be fog sütni az ablakon, a macska ott fog dorombolni a széknél, a kanári énekel... Mrs. Polly egy nagy darab szalonnát fog pirítani. Ragyogó szalonna, ragyogó macska, ragyogó kanári, ragyogó teafőző. És Mrs. Polly..." - írja a szerző. E regénye azt a nyugalmat és sokszor áhított légkört sugallja, mely mai rohanó világunkban sajnos szinte már ismeretlen.

Egy ​havas téli napon különös idegen érkezik az ipingi fogadóba. Hosszú kabátot és kerek szemüveget visel, a feje be van pólyálva. Sejtelmes külseje és furcsa szokásai gyanút keltenek az emberekben, és megindul a találgatás. Azt gyanítják, hogy a férfit valamilyen szörnyű baleset érte. De az igazság még ennél is rettenetesebb. Ahogy lassan kibontakozik a rejtély mögötti valóság, már csak egy dolog biztos: az idegent csak a saját beteges elmélete foglalkoztatja, és minden körülötte lévő embert rettegésben tart. H. G. Wells 1897-ben megjelent tudományos-fantasztikus története a mai olvasó számára is lebilincselően izgalmas és elgondolkodtató olvasmány, mely az emberség nélküli tudomány veszélyeire hívja fel a figyelmet.

''Hogy ​milyen kitűnően írt ez a huszadik századi mindenes, talán novelláiban érzékelhető leginkább. (...) A hatalmas, heterogén életmű összemosódó masszájából határozott, éles kontúrokkal, a megjelenítés nappali fényében emelkedik ki egy-egy remekbeszabott elbeszélés tömör érzékletessége, mesteri realizmusa, néhány felejthetetlenül jellegzetes figurája. Kis elejtett remekművek ezek.'' - Görgey Gábor

Tudományos-fantasztikus ​művei mellett Wells más műfajban is alkotott maradandót: nem egy könyvében örökítette meg s emelte irodalmi rangra a gyermek- és ifjúkorából nagyon is jól ismert kisembert. Mr. Polly és Párkereki úr mellé felzárkózik a jámbor Kipps - a nagyvilágban elveszetten csetlő-botló, szánalmas, de igen-igen emberi kis figura. Küzdelmes ifjúkorában, családi hátteréhez a maga küszködő családjában talált modellt, és nagy-nagy megértéssel, aranyos humorral segíti át szívéhez oly közel álló hősét az ínség és a bőség hányattatásain. Mint A szerencse kerekei, mint a Mr. Polly, az 1905-ben megjelent Kipps is pompásan idézi fel a századforduló Angliájának légkörét, a jobb körök léhaságát, a mindennapok hőseinek életerejét.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​történethez adott egy feleség, egy szerető, a tüzelőszer bizottság és Sir Richmond Hardy, aki a bizottsági munka és a magánélete között vívódik. Bensőjéből az előbbit választja, ami felőrli testét lelkét, ezért Dr. Martineauhoz fordul segítségért. Érdekes autós utazás és terápiás beszélgetés veszi kezdetét kettejük között Anglia csodálatos tájain. Útközben Sir Hardy megismerkedik az amerikai Miss Grammonttal, akivel lelki társakká válnak gondolataik és felfogásuk hasonlósága miatt. Megváltoztathatja-e ez a különleges fiatal hölgy a középkorú férfi eddigi életét, vagy mindez csak egy romantikus álom? Ezt a kérdést feszegeti közel száz év távlatából a regény, amely alapjában véve filozófikus elmélkedés életről, hivatásról, szerelemről, barátságról.

A ​kettős én, a váratlan személycsere hátborzongató témája híres angolszász írók fantáziáját foglalkoztatta, elegendő R. L. Stevenson félig jóságos félig szörny “emberpárjára” utalnunk, Dr. Jekyllre és Mr. Hyde-ra. H. G. Wells “Az ellopott test” című kisregénye ehhez még a gondolatátvitel – sőt a sikeres gondolatátvitel! – témáját kapcsolja. H. G. Wells azonban igen sokoldalú író volt, s ha szépirodalmi műveit most nem számítjuk, bájos, dickensi humorát jól jellemzi Mr. Brisher különös kalandja – egy “kinccsel”. Az itt közölt történetek a termékeny és sokoldalú szerző remekeiből izgalmas és szórakoztató szilánkokat nyújtanak, tegyük hozzá: világirodalmi szinten.

H. ​G. Wells ebben a kötetben a misztika, a hátborzongató ismeretlen világába kalauzolja el a felfedező kedvű olvasót. Hová vezet a titokzatos, semmiből feltűnt ajtó, s van-e visszatérés a túloldalról? Merre járt a tudós lelke, míg teste vakon botorkált saját laboratóriumában? Mikor kezd Mr. Fotheringay mindenható hatalmával? Mi az ára egy égből pottyant örökségnek? Mennyit kínál az ördög egy tehetségtelen festő lelkéért? Valóban a túlvilágon járt a nyomtalanul eltűnt, majd újra felbukkant tanár? Wells írásai néha tudományos precizitással, máskor magával ragadó fantáziával, időnként pedig fanyar humorral kutatják a válaszokat e bizarr kérdésekre.

Ug-lomi történetében Wells kamatoztatta természettudományos képzettségét, sok geológiai és őslénytani ismeretet nyújt. A történet az őskőkor első szakaszában játszódik, a neander-völgyi emberkultúrában, de a felvázolt földrajzi, éghajlati és élettani viszonyok alapján mindenképp az író által jelzett időpontnál korábban, az utolsó jégkorszak előtt, tehát 70-100 ezer éve. De nem is a tudományos pontosság és a hitelesség a lényeges, hanem az írói képzelet remeklése. Egyetlen figurába sűrítve - mégis valószerű és meggyőző ábrázolásban látjuk itt azt a fejlődést, amelyet talán csak nemzedékek százain át tett meg az őskőkor embere. Ug-lomi a maga találékonyságával, nyughatatlan kíváncsiságával, képzelőerejével és bátorságával az örök emberi értékek hordozója, és a gyengéd, ugyancsak bátor és önfeláldozó Eudena méltó párja.

On ​October 30, 1938, Orson Welles terrified American radio listeners by describing a Martian invasion of Earth in a broadcast that became legendary. Forty years earlier, H. G. Wells had first penned the story: _The War of the Worlds_, a science-fiction classic that endures in our collective subconscious. Deeply concerned with the welfare of contemporary society, Wells wrote his novel of interplanetary conflict in anticipation of war in Europe, and in it he predicted the technological savagery of twentieth century warfare. Playing expertly on worldwide security fears, _The War of the Worlds_ grips readers with its conviction that invasion can happen anytime, anywhere—even in our own backyard.

Der ​wohlsituierte, gebildete, aber etwas naive Mr.Blettsworthy erleidet Schiffbruch auf See und fällt, so scheint es, Kannibalen in die Hände, die ihn für geisteskrank halten, aber gerade deshalb sein Leben schonen. So erlebt er ihre barbarischen Bräuche, ihre wüsten, blutigen Kämpfe, bis er wieder in seine zivilisierte Welt zurückkehrt. Die freilich, so entdeckt er nun, begegnet dem arglos Gutwilligen kaum anders als jene Wilden.

Ug-lomi ​történetében Wells kamatoztatta természettudományos képzettségét, sok geológiai és őslénytani ismeretet nyújt. A történet az őskőkor első szakaszában játszódik, a neander-völgyi emberkultúrában, de a felvázolt földrajzi, éghajlati és élettani viszonyok alapján mindenképp az író által jelzett időpontnál korábban, az utolsó jégkorszak előtt, tehát 70-100 ezer éve. De nem is a tudományos pontosság és a hitelesség a lényeges, hanem az írói képzelet remeklése. Egyetlen figurába sűrítve - mégis valószerű és meggyőző ábrázolásban látjuk itt azt a fejlődést, amelyet talán csak nemzedékek százain át tett meg az őskőkor embere. Ug-lomi a maga találékonyságával, nyughatatlan kíváncsiságával, képzelőerejével és bátorságával az örök emberi értékek hordozója, és a gyengéd, ugyancsak bátor és önfeláldozó Eudena méltó párja.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók