Ajax-loader

Dr. Czeizel Endre könyvei a rukkolán


Hetvenéves ​lettem, e könyv megírásának ez az apropója. A magyar férfiak születéskor várható átlagos élettartamának meghaladása nem érdem, inkább a családi géneknek, az életmódnak és a szerencsének köszönhető. Ugyanakkor szomorkás figyelmeztetés: milyen gyorsan eliramlott az életem. Huszonéves koromban fogalmaztam meg életcélomat, a magzatok életének és egészségének megvédését. E célhoz egész életemben ragaszkodtam, noha a hozzá vezető út nem úgy alakult, mint ahogy elképzeltem. Szülész szakorvosként szerettem volna e szép feladatot teljesíteni, azonban hamarosan rájöttem, hogy a szülészorvos már a kész, az ép vagy rendellenes magzattal találkozik. Így kapóra jött az akkortájt még kényszerűnek érzett pályamódosításom, mivel orvos-genetikusként sokkal többet tehettem a magzatok életét és egészségét veszélyeztető kórokok korlátozásáért. Az élet sokszor bölcsebb, mint mi magunk. (Czeizel Endre)

Bizonyára ​sokan emlékeznek Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című népszerű televíziós műsorára, amelyet 1976-ban mutatott be a Magyar Televízió. Ezt követően az előadássorozat könyv formájában több kiadásban is megjelent, és a műsorhoz hasonlóan óriási sikert aratott. Több mint harminc évvel az első megjelenés után felmerült e könyv új, korszerűsített kiadásának a gondolata - és e gondolat valóra vált. Minden leendő szülő számára fontos, hogy egészséges gyermeke szülessen. A szerző sorra veszi a fogamzás, a magzati fejlődés, a születés természetes folyamatát, majd ezek kóros megnyilvánulásainak, a meddőségnek, a magzati halálozásoknak és a fejlődési rendellenességeknek, a koraszületésnek okait. Leginkább azonban a magzatokra és újszülöttekre leselkedő veszélyek kivédésére, a megelőzésre szeretné felhívni a figyelmet, és egyúttal segítséget nyújtani a gyermekeiket tudatosan és felelősséggel vállaló párok minőségi családtervezéséhez. A Sejtbank, a szülői gondoskodás partnereként nem csupán az újszülöttek őssejtjeinek megőrzésével kíván a leendő szülők szolgálatában állni, hanem olyan értékek megőrzésével is, mint Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című műve. Ezért a Sejtbank számára küldetéséből fakadó kedves kötelezettség és nagy megtiszteltetés, hogy támogathatta e könyv megjelenését, s ezáltal a korszerű terhesgondozást, a felelősségteljes családtervezést.

Az ​öröklődéstan vagy genetika mindinkább a természettudományok és általában az emberiség sorsát figyelemmel kísérő gondolkodó emberek érdeklődésének előterébe kerül. Különösen vonatkozik ez a létünkkel és jövőnkkel közvetlenül összefüggő emberi öröklődéstanra, a humángenetikára. Az orvostudomány jelentős sikereket ért el a környezeti ártalmak okozta betegségek elleni harcban, viszont az öröklött ártalmak meglehetősen ellenállóknak bizonyultak a gyógyítási kísérletekkel szemben. Erre utal, hogy napjainkban már sokszorosan több csecsemő hal meg a döntően örökletes eredetű , veleszületett rendellenességek miatt, mint az összes fertőző betegségben együttvéve. A gyógyító tevékenységben tehető további előrelépés elképzelhetetlen az öröklött ártalmak, betegségek mélyebb megismerése nélkül. A genetikai alapkutatások már csodálatos eredményekhez vezettek. Így - többek között - feltárult az élet titka, az egyetemes genetikai kód, és a közeljövőben már az ember esetében is napirendre kerülhet a genetikai folyamatokba való beavatkozás.

A ​gyermekvállaláshoz tanácsot adó orvos, aki ilyenkor valamiképpen egész családok sorsát tartja a kezében, gyakran kerül különböző érdekek ütközőpontjába. A könyvből megtudhatjuk, hogy milyen gondokkal küszködik egy orvosgenetikus. Milyen konfliktusok alakulhatnak ki egy család életében az utódok vállalása kapcsán? Milyen szempontok alapján milyen tények és érdekek figyelembevételével születik a tanács? Miben tér el a genetikai tanácsadás hazai módszere a nemzetközitől, és mennyire hatékony ez a módszer? Milyen e tevékenység jogi szabályozása, mennyiben segíti vagy gátolja a tanácsadó munkáját? A szerző a vezetése alatt álló Genetikai Tanácsadó társadalmi és etikai szempontból legjellemzőbb eseteinek összegyűjtésével, értelmezésével és értékelésével egyrészt lehetővé teszi, hogy egy új típusú orvosi tevékenység kialakulásával járó kérdések természetéről fogalmat alkothassunk, másrészt a mindnyájunkat izgató örök emberi problémák újratárgyalására serkent.

"Miért ​íródott ez a kötet? A válasz remélhetőleg nem meglepő. A családtervezéskor ma már lehetőségünk van a csekély általános kockázat minimalizálására, a gyermekvállalással kapcsolatos indokolatlan szorongások csökkentésére, és - talán ezeknek köszönhetően is - a szülési kedv növelésére. E tudásunk akkor hasznosul igazán, ha minél szélesebb körben alkalmazhatóvá válik. Teendőink közül ezért az egyik legfontosabb az optimális családtervezés elveinek és rendelkezésre álló módszereinek a megismertetése." Ezekkel a gondolatokkal zárja a könyvét dr. Czeizel Endre, melyet a minél egészségesebb utódok születése érdekében ajánl minden családtervezőnek. A gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek rendszerezett, a lehetséges problémákra kiterjedő összefoglalását nyújtja a szerző, ám ezenkívül foglalkozik a gyermekvállalás előtti kor és a gyermekvállalás utáni életszakasz sajátos gondjaival is (például a tizenévesek nemi életével, vagy a legmegfelelőbb fogamzásgátlai eljárások és eszközök bemutatásával). Olyan új szemléletet kíván adni, amely ha általánossá válik, kézzelfogható eredményeket is hozhat a későbbi generációk egészségi állapotában.

A ​szerzö így jellemzi könyvét: Nem szeretem ezt a művemet. Pedig amikor könyvet írok, viszonyunk az apa és a fiú kapcsolatához hasonlítható. A megfogant ötlet „kihordását" gondosan előkészítem és még a gépelés „vajúdását" is kedvelem, mivel fontosnak tartom tapasztalataim és üzeneteim közzétételét. Természetesen büszke is szeretnék lenni „fiamra" - szellemi produktumomra. E könyvem életem hét és fél éves kálváriáját mutatja be, amit jobb lenne elfelejteni. Mégis erre képtelen vagyok. Talán lelki megpróbáltatásom „kibeszélése" segítheti öngyógyításom. Fontosabb ennél e rémtörténet hiteles ábrázolása, hiszen még most is oly korban élünk, amikor emberek élvezetet találnak mások tönkretételében. Ugyanakkor sokan álltak, sőt kiálltak mellettem - könyvemet elsősorban nekik ajánlom, köszönettel. De még a velem rokonszenvezők körében is érzékeltem, igazából nem is fogták fel, hogy mi történt. A végig soha nem mondható magyarázkodásaim és az engem likvidálni akarók rágalmai között nehéz volt eligazodni. Úgy érzem, hogy ez az orvosi elsősegélyként induló, majd bűnüggyé fajult história csakis személyiségem és pályafutásom tükrében, meg eÍlenségeim indulatainak és motivációinak ismeretében érthető meg. Szeretném tárgyilagosan ábrázolni önmagam és meghurcoltatásom, noha tudom,hogy mindenki szubjektív. Különbözőképpen látjuk és értelmezzük ezért a világot és annak eseményeit, különösen súlyos és személyes sérelmeinket. Éppen emiatt igyekeztem mondanivalómat dokumentumokra alapozni A lektorokon túl számos ismerősömet is megkértem a kézirat elolvasására és véleményezésére. Hálás vagyok tanácsaikért és önzetlenségükért. Kálváriám végén elmaradt a megfeszíttetés, de azért sikerült a magyar egészségügy érdekében végzett életművem befejezését megakadályozni, nevemet besározni, lelkileg megsebezni, bár meg nem törni. Büszke vagyok arra, hogy a nyílt örökbeadást népszerűsítő orvosi elsősegély programunknak köszönhetően hetven - közöttük 31 roma-magzat-újszülött, és talán néhány terhes anya életét sikerült megmentenünk.

A ​kötet a nagy sikerű televíziós sorozat anyagát adja közre némi stiláris átdolgozással. A családtervezés fogalmának ismertetése és a genetikai tanácsadók munkájának bemutatása után Czeizel néhány gyakran fölmerülő problémára (csípőficam, vetélés, rokonházasság stb.) kapcsán exponálja a témát, majd sorra veszi az öröklődés alapfogalmait: miért hasonlítanak a gyerekek a szüleikre, hogyan működnek a kromoszómák és a gének. Ezután bemutatja az ikerkutatások eredményeit, megmagyarázza a nem (fiú vagy lány) szerepét az öröklődésben, foglalkozik a szellemi képességek (tehetség vagy gyöngeelméjűség) öröklődésével, leírja a leggyakrabban öröklődő, veleszületett rendellenességeket, ismerteti azokat a módszereket, amelyekkel az orvostudomány ma rendelkezik ezek korai felismerésére, s kitekintést ad az akkor még kutatás tárgyát képező további lehetőségekről (lombikbébi, génsebészet stb). Végül a beérkező, közérdekű kérdésekből állt össze a sorozat utolsó, szintén rendkívül érdekes adása. Kitűnő ismeretterjesztő munka, mindenki számára közérthető stílusban.

Sokakban ​és gyakran felmerül a dilemma, hogy vajon létezik-e egyáltalán nőkérdés, s vajon csak nőkérdés létezik-e a kétnemű társadalmakban? A nőkérdésként megfogalmazott problémák nem férfiproblémák-e is egyúttal, s a férfiak vajon nem szenvednek-e a nőemancipáció rájuk nézve hátrányos következményeitől? A kötet szerzői azt vallják, hogy amikor a nőkről beszélünk, akkor a férfiakról is beszélünk. a kétnemű társadalom munkamegosztási viszonyainak alakulása mindkét nem helyzetét érinti, annak minden lényeges ugrópontján megvonható férfiak és nők nyereségeinek és veszteségeinek mérlege. A kötet tanulmányaiban a nőkérdések hátterében minduntalan ott felesel az emberiség másik fele, a férfi. Biológusok, orvosok, szociológusok és közgazdászok elemzik, hogy miben és miért különbözik egymástól nő és férfi, s rámutatnak, hogy a munkamegosztás változásának sorásában felismert és kevésbé felismert konfliktusokkal küzd a kétnemű ember nő és férfi tagja egyaránt. A tanulmányok következtetései egybecsengenek: férfi és nő egymásra utaltak, magatartásukat biológiai és társadalmi tényezők alakítják. A biológiai különbségek kihasználása az emberi képességek jobb hasznosítását segíti, a biológiai és a társadalmi mechanizmusok kölcsönös összefüggéseinek ismerete fontos mind az egyéni és a családi kapcsolatok javítása, a szocializáció zavarainak kiküszöbölése, mind pedig a munkaerő hatékony felhasználása szempontjából.

A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Esszéjében ​a fiatalon elhunyt Gruber Béla (1936-1963) festőművész nem mindennapi tehetségének természetrajzával foglalkozik az orvos-genetikus Czeizel Endre.

A ​könyv Dr. Czeizel Endre eddig megjelent műveinek rezüméje. Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak? Kertész Imre megszállottan, 13 év alatt alkotta meg a Sorstalanságot, amit az 1975. évi megjelenése után 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Így lett Kertész Imre Szent-Györgyi Albert és Hevesy György után a harmadik, aki magyar állampolgárként vehette át ezt a legrangosabb nemzetközi elismerést. A szerzők azt vizsgálják, hogyan lesz az iskolába járást rühellő és nagyon rossz bizonyítványú diákból, majd az évekig vidám színdarabok írásából élő fiatalemberből valamiféle megvilágosodás után az Auschwitz jelenség megörökítője. Kertész Imre géniuszságának gyökereit kutatva megállapítható, hogy zsidó ősei között irodalmár nem volt. Ő pedig gyermeket nem vállalt, mivel szerinte hogyan is lehetne egy élőlényt rákényszeríteni, hogy zsidó legyen Auschwitz után. Ő túlélte az ottani borzalmakat, de egy idő után úgy érezte, mementót kell állítania ennek az emberi szörnyűségnek. Különösen, mert az emberiség nem tanul a múltjából és ezek az ordas eszmék újra élednek, többek között Magyarországon is. A mű tisztelgés Kertész Imre életműve előtt. Czeizel Endre korábbi kutatásai szerint a zsidó származású géniuszok sokkal gyakoribbak a matematikusok, tudósok, muzsikusok és a képzőművészek között, mint ahogy az a népességen belüli arányuk alapján várható lenne. Éppen ezért keresi ennek szocio-kulturális okait. Érdemes lenne ugyanis ezeket nekünk magyaroknak eltanulni a zsidó kultúrától és hasznosítani. Az író a könyvben a zsidó kultúra tömör összefoglalását tárja elénk.

"Jelenleg ​Magyarországon a gyermeket akaró házaspárok 3%-a keresi fel a genetikai tanácsadókat, és ezzel az aránnyal világviszonylatban az élre kerültünk" - írja könyve előszavában Czeizel Endre. És így folytatja: "A televízió segítsége nélkül ezt bizonyára nem lehetett volna elérni." A "Jövőnk titkai" sorozat célja már nem pusztán a tudomány eddigi eredményeinek népszerűsítése és az egészségnevelés, hanem a megoldásra váró problémák megismertetése is volt. A megoldásra váró probléma pedig rengeteg. Az előadássorozat azt vizsgálta: érvényes-e a genetika az emberre is? Hiszen azt már megszoktuk, hogy az állattenyésztésben, a növénytermesztésben alkalmazzuk eredményeit. De lehet-e megjavítani az emberi jövőt a genetika segítségül hívásával? A válasz biztató is, ijesztő is lehet. A tévésorozat felelős és biztató választ adott, a különböző tudományterületek képviselőinek bevonásával vitatva meg ezt az izgalmas kérdést.

Az ​embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá jó magánéletük, megelégedetté gyermekeik tehetik. A boldogtalanságnak gyakori forrása a szerelmi csalódás, a kiúttalanságnak és a kétségbeesésnek a zsákutcába jutó párkapcsolat, a legmélyebb szomorúságnak a gyermektelenség. A magánéletnek ezek a csapdái elkerülhetők harmonikus életvezetéssel. Ennek érdekében meg kell ismernünk azokat a fontos kérdéseket, amelyek jórészt eldöntik magánéletünk sikerességét vagy sikertelenségét, így a serdülőkor kihívásit, a párkapcsolatok alakításának gyakorlatát, a fogamzásgátlás módszereit, a szexuálisan terjedő betegségek veszélyeit, meg a családtervezést: az egészséges gyermek világra hozásának feltételeit. Természetesen nem gondolom, hogy csak ezek az ismeretek határozzák meg jó sorsunkat; a felelősségérzet, az erkölcs és az emberség is nagyon fontos. A tudatlanság azonban bizonyosan súlyos veszélyeket rejt magában!

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Az ​ismert szerző ebben a könyvében a genetika szabályszerűségeit híres emberek, nevezetes művek példáján próbálja érzékeltetni. A genetikus szemével nézi a múzeumokban a világhírű festményeket, olvassa József Attila verseit; számára Madách Imre alkotása nemcsak irodalmi élmény, hanem a kor genetikai ismereteinek példatára is, a testi adottságok és a személyiség összefüggéseit egy Shakespeare-dráma vagy Andersen-mese olvastán gondolkodtatják el, s elmebeteg zsenik alkotásai is genetikai képzettársításokra készteti.

Szent-Györgyi ​Albert, a C-vitamin felfedezője A kultúrtörténet géniuszainak bemutatásakor magam két célt emelnék ki. Az egyik a tiszteletadás, amely egyben segíthet az igazi társadalmi értékek tudatosításában és elfogadtatásában is. Hiszem, szemben a média táplálta dőre közhiedelemmel, nem a pénz, a hatalompolitika és a szex adja meg az emberi élet értelmét. Sokkal inkább a tehetség, az egészség és a szerelem-család-gyermek jelenti az igazi jussát földi létünknek. A másik: a géniuszok élete olyan tanulságokkal is szolgálhat, amelyek általánosíthatók és hasznosíthatók a "Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk" örök kérdésére keresett válaszainkban. Éppen ezért is kezdem Szent-Györgyi Albert élettörténetének bemutatását az ősökkel.

Dr. ​Czeizel Endre orvos-genetikus, akit családtervezési munkája és televíziós műsorai révén az egész ország ismer, új könyvében ezúttal is mindenkit érdeklő témával foglalkozik. Bár a szerző bevallottan a párválasztás előtt álló fiatalokhoz szól ebben a könyvben - és a könyv megjelenésével egy időben a Magyar Televízió által sugárzott hasonló című műsorban -, mégis, amit mond, az - életkortól és nemtől függetlenül - mindazok számára tanulság, akik a boldogság és az érett, felelős szerelem titkát keresik. Czeizel doktor úr kendőzetlen őszinteséggel ír nemi életünkről, a fogamzásgátlás korszerű módszereiről, a nemi élet nyújtotta örömökről, de figyelmeztet is; óv a nem kívánt terhességektől, a szexuális úton terjedő betegségektől. Czeizel doktor úr nem \"oktat\", hanem beavat. Nem beszél mellé, hanem egyenrangú partnerként társául választja az olvasót, úgy adja át tudását, tapasztalatait. Létezik-e külön nemi erkölcs és van-e erkölcsös és erkölcstelen szerelem? Az érzelmeink vagy érzékeink vezessenek-e bennünket? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében Czeizel Endre.

A ​humángenetika "nehéz" kérdéseivel, a szellemi adottságok és a tehetség modern értelmezésével ismertet meg bennünket a népszerű szerző ebben a művében. Pedagógusoknak, szülőknek és általában közgondolkodásunk korszerűsítéséért, ifjúságunk látókörének tágításáért fáradozóknak ajánlja művét. A genetika főbb elveinek áttekintése után, a szellemi adottságok fejlesztésének lehetőségeivel, az önismeret és magyarságtudat helyes értelmezésével, a rasszizmussal, a zsidók tehetségének vizsgálatával, a cigányok hátrányos helyzetével, a zsenialitás és szellemi képességek fokozásával pedagógiai lehetőségeivel foglalkoznak a további fejezetek. A modern tudományos kutatások célkitűzéseit, az elért és a várható eredményeket érdekesen, közérthetően magyarázó szöveget számos szép, meggyőző irodalmi idézet teszi még színesebbé, igazán olvasmányossá.

Komoly ​feladat a magyar kultúra értékeinek megőrzése és nehéz feladat ennek elfogadtatása. Erre csak megfelelő magyar identitástudattal és önbecsűléssel rendelkező emberek lesznek képesek. A magyarság kulturális-történelmi kategória, amely elsősorban az anyanyelven, a magyar kultúrához való kötődésen, de mindenekelőtt a magyarság vállalásán múlik. Mindezt elősegítheti a magyarság genetikai múltjának és jelenének ismerete, mivel így könnyebb választ adni a "mi a magyar" és "ki a magyar", valamint a "miért ilyen a magyar" kérdésekre. A magyarság nem genetikai kategória, tehát gén- vagy DNS-vizsgálat alapján senkiről sem állapítható meg nemzeti eredete. Az elmúlt évszázadokban meggyengűlt a magyarság identitástudata és önbecsülése, hozzájárulva az emberek egészségtelen életviteléhez, hitehagyattságához és önértékelési válságához. Mindezek miatt nagy szükség van a nemzeti tradiciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ez különösen most, az Európai Unióhoz való csatlakozáskor életbe vágóan fontos, és ebben segíithet a származás és a gének ismerete: így talan majd sikerül egyszerre magyarnak, közép-európainak, európainak és nem utolsósorban embernek lenni.A könyv utolsó fejezetei a magyarság jövőjével és feltételezett sorsával foglalkoznak.A Galenus Kiadó tudománytörténeti sorozatának harmadik kötete nemcsak azokhoz szól, akfk a tudományos-ismeretterjesztő művek iránt érdeklődnek, hanem minden magyar embert érint. A mű nélkülőzhetetlen információt tartalmaz, amely ahhoz szükséges, hogy sikerüljön egyszerre magyarnak, közép-európainak, európainak és nem utolsósorban embernek lenni. A Kiadó

Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.

Az ​emberi tehetség a legfontosabb természeti kincsünk, a kivételes talentumok, a géniuszok pedig a legértékesebb társadalmi tünemények. Különböző tehetség-talentum típusok ismertek. Dr. Czeizel Endre korábban a magyar költögéniuszokat értékelte családfájuk alapján. Most a kiemelkedő tudósi talentum természeti és társadalmi gyökereinek elemzésére vállalkozik a magyar származású Nobel-díjasok családfáinak ismeretében. Jelenleg a Nobel-díj tekinthető a tudósok legnagyobb tekintélyű nemzetközi elismerésének. A tudósok társadalmi értékelésekor számos dilemmával szembesülünk, például azzal, hogy ki tekinthető közülük magyarnak. Eddig 12 magyar származású Nobel-díjast tartottak számon, amit Czeizel dr. vitat. A családfaelemzés alapján ugyanis M. Friedman és C. Gajdusek szüleinek, illetve anyai őseinek magyar származása is bizonyítható.

Szeretnénk ​mindig jól járni, mindig győzni, soha nem veszíteni, soha nem csalódni? Ha beteljesedne ez a vágy, szegényes, szürke és unalmas lenne az életünk. Már csak azért is, mert eltűnne belőle a vágyakozás, a fájdalom, a szomorúság, a felháborodás dühe, az elkeseredés - és jóval kevesebbet tudnánk a világról. Mert vannak olyan élethelyzetek, amelyeket csak alulnézetből lehet megismerni, miután elestünk, és a földön fekszünk. A legnagyobb baj az, hogy a nevelés során nem készítjük fel a gyerekeket a vereség, a vesztés lehetőségére. Nem tanítjuk meg őket arra, hogyan kell újra talpra állni. Ezért felnőttkorban is gyakran kétségbe esnek, és tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzik magukat a kudarcok miatt. Ez a Mesterkurzus kötet arra világít rá, hogy a vereség soha sem végleges az egyén életében, de még a háborúkban sem. A kudarcaink okai többnyire mi magunk vagyunk, először is ezt kellene vállalnunk. Az erőinket ne pazaroljuk el vádaskodásra és bűnbakok keresésére. Igenis megtanulható az életenergiák összegyűjtése az újrakezdéshez, a sikerhez, a boldoguláshoz. Ha valami romba dőlt az életünkben, az egyben mindig lehetőséget is nyit új élethelyzetek, új kapcsolatok építésére.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ki ​vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.

Aranyban, ​olajban és urániumban szegény hazánkban legértékesebb természeti kincsünk bizonyosan az emberi tehetség. A kivételes társadalmi teljesítményt nyújtó géniuszok férfi-nő, történelmi korok, földrajzi régiók és származás szerinti vizsgálata viszont egyértelműen azt bizonyítja, hogy e természeti kincsünkkel is rosszul sáfárkodunk: a kivételes tehetségek jelentős hányada elveszett. A veleszületett adottságok valóra váltását Mohács óta a Kárpát-medencében elsősorban a kedvezőtlen családi, iskolai és társadalmi körülmények nehezítették. Emellett azonban a szerző által "sors" faktornak nevezett biológiai hatások sem hagyhatók figyelmen kívül. Így a korai halálozás, amelyet a "Békássy Ferenc-jelenség"-ként ír le. Továbbá a betegségek is gyakorta megakadályozzák, illetve torzítják a tehetség kibontakozását. Legfontosabbnak a szélsőséges kedélyállapotok (a mániás-depresszió és a depresszió) tűnnek, ezek előfordulása gyakoribb a géniuszokban. Részben ez magyarázhatja meg az önpusztítás különböző formáit a kreatív emberek körében, szemben a kivételes értelmi képességűek jobb egészségi állapotával. A homoszexualitás művészek közötti magasabb arányának feltételezett okait is bemutatja a szerző. A könyv legfőbb tanulsága: e legfontosabb természeti kincsünk: a kivételes emberi tehetség sok tekintetében hátrányos állapotnak számít, ezért fokozott pedagógiai, társadalmi és orvosi védelemre szorul.

A ​közismert és népszerű szerző egész eddigi munkásságának középpontjába a fejlődési rendellenességek megelőzésének és a magzatok élete védelmének kérdéseit állította. Az új, átdolgozott és bővített kiadásban az öröklődés és az ezért felelős gének "titkairól" szól. Nem a tudomány nyelvezetével írta meg, hanem azt népszerűsíteni tudó módon osztja meg az ismereteit az olvasókkal. Az előző, 2001. évi kiadás óta az emberi öröklődéstan sok újabb csodás felfedezést hozott, amik már az orvosi ellátásban is éreztetik hatásukat. Szakterületének ezeket az eredményeit is közreadja könyvében. Önálló - a mű záró részét követő - fejezetet jelent a Sejtbank Kft. anyaga, A köldökzsinórvér-őssejtek megőrzése; A korszerű gyógyítás ígérete címmel.

Amióta ​világ a világ, a leendő szülők mindig egészséges kisbabát akartak. Ám egészen korunkig ezért legfeljebb csak imádkozni lehetett, a családtervezés ugyanis a XX. század egyik nagy vívmánya. A családtervezés egyben az orvosi megelőzés szép eszméjének a betetőzése is, mivel ezáltal a jövő generáció sorsát is kedvezően befolyásolhatjuk. Mégis előfordulhat sikertelen terhesség, amikor a terhesség az áhított egészséges kisbaba, a várt boldogság helyett magzati halálozással vagy veleszületett rendellenességgel sújtott újszülött világrajöttével végződik. A szülők többsége úgy érzi, hogy az egészségügyi intézményekben nem kapnak olyan felvilágosítást, amelyet tragikusnak érzett helyzetükben, sokszor kínzó, sőt önvádló lelkiállapotukban elégségesnek éreznének. Ebben a könyvben a szerzők összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek e „különleges” gyermekeket és szüleiket segíthetik sorsuk jobbra fordításában. Külön fejezeteket szentelnek a leggyakoribb fejlődési rendellenességeknek, magzati betegségeknek és fogyatékosságoknak, bemutatva ezek okaik és kialakulásukat, a gyermekek szükséges orvosi ellátását és előfordulásuk megelőzési lehetőségeit.

Az ​elmúlt években a magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése révén kivételes talentumok gyökereit próbáltam jobban megérteni. Életük alakulásának megismerése arra sarkallott, hogy orvosi szempontból értékeljem testi és lelki egészségük általános szabályszerűségeit.

"Az ​élet él és élni akar" című sorozatot 1987 elején sugározta a Magyar Televízió. (A forgatókönyvet a Minerva Kiadó meg is jelentette.) A közönség jól fogadta a műsort, és ezért eleget tettünk az újabb felkérésnek: nyolcadik témaként, amolyan ráadásként, felvettük az AIDS-programot is. Tévés barátaim tájékoztatása szerint ez az egészségnevelési műsor rekordokat döntött 94%-os tetszési és 41%-os nézettségi indexével. Ezt követően ajánlatokat kaptam a szöveg megjelentetésére. Ennek teszek eleget e könyv közreadásával. Természetesen ez nem azonos a tévéelőadás szövegével. Egyrészt a felkészülés során sokkal nagyobb ismeretanyagra tettem szert, mint amit az előadásban elmondhattam. Másrészt a tévéfelvétel 1987. április 13-án volt, ezt a kéziratot pedig augusztusi nyári szabadságom alatt készítettem. Igyekeztem ezért gyorsan változó ismeretanyagot korszerűsíteni. Két fő célom volt. Az egyik: most, az AIDS-fenyegetés árnyékában, talán sikerül kellően felhívnunk a figyelmet a szexuálisan terjedő betegségek, vagyis az SZTB-k növekvő orvosi, sőt társadalmi jelentőségére. Idáig ezt csak a szakemberek ismertek fel, de a veszélyeket széles körben tudatosítani kell. Orvosi munkám során, a Genetikai Tanácsadóban és az Optimális Családtervezési Modellben, gyakorta találkozom az SZTB-k két tragikus következményével: a meddőséggel és a sikertelen terhességgel. A másik: sokan úgy vélik, az egészséges életmód sivárrá teszi az életet. Sokszor mondogatják azt is, az SZTB-kel, de különösen az AIDS-szel való "ijesztgetéssel" még a nemi élet és a szerelem örömeitől is megfosztják az embereket. Szeretném ezt a nézetet megcáfolni. A férfi és a nő egymásra találását és a szerelem rangjára emelt párkapcsolatot az élet legfontosabb boldogságforrásának tartom. Az emberségünkhöz méltó "szex"-től ezért az SZTB-k és az AIDS veszélye sem tántoríthat el minket

Már ​az ógörögök nagy gondolkodói azt vallották, hogy muzsikus, poéta, festőművész és matematikus géniusznak születni kell vagyis kivételes tehetség nélkül a legjobb családi, iskolai és társadalmi feltételek mellett sem lehet valakiből ilyen géniusz. Korábbi könyveimben a muzsikus, poéta és festőművész géniuszok elemzése kapcsán igyekeztem a születni kell koncepcióra a modern genetikai ismeretek alapján magyarázatot találni. Most a nagy magyar matematikusok értékelésére vállalkozom. Be kell vallanom, nem véletlenül maradtak a matematikusok utolsónak. Féltem tőlük, most már tudom: joggal. Be kell vallanom, a matematikus-géniuszok csúcsteljesítményeit jelentő képletekből sokat nem értettem. Azt hiszem, ezeket felfogni, értékelni, bennük igazából gyönyörködni csak a matematikusok külön kasztjának adatik meg. Éppen ezért könyvemben a matematikusokat matematika nélkül kísérlem meg bemutatni, mivel ha őket, mint embereket ismerjük meg, talán jobban is érthetők és szerethetők. Megkértem ugyanakkor Tusnády Gábor matematikus akadémikust, régi barátomat, hogy az elméleti matematikusok tudósi teljesítményének lényegét fordítsa le nekünk a hétköznapi nyelvre. A könyv terjedelmi korlátai miatt 15 személy értékelésére terveztem vállalkozni, ebből 10 elméleti és 5 alkalmazott matematikus. Az elméleti matematikusok közül legrészletesebben Bolyai Jánossal foglalkozom. Nem csak azért, mivel ő a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb hérosza, hanem hogy amolyan orvosi rehabilitációként bebizonyítsam: Bolyai János nem volt elmebeteg. Ugyanakkor a könyvem címében szereplő Rejtély szó arra utal, hogy e kutatásom során több olyan meglepő összefüggésre bukkantam, amikre nem találtam végleges választ. Éppen ezért reményeim szerint könyvem elindíthat egy olyan gondolatáramlást, ami választ adhat e rejtélyes kérdésekre, hozzájárulva a matematikus-géniuszság jobb megértéséhez és megbecsüléséhez. - (Dr. Czeizel Endre )

Dr. ​Czeizel Endre, a televízióból is jól ismert orvos-genetikus és munkatársa, dr. Erős Erika pszichiáter megkísérlik megfejteni a Karinthy család tehetségének titkát. Czeizel doktor már huzamosabb ideje foglalkozik tehetségkutatással, természetesnek mondható hát, hogy eljutott Karinthy Frigyeshez. A kötet megismertet a nagy író családfájával: a nehezen kikutatható sorsú nagyszülőkkel, szülőkkel, valamint a sokfelé letelepedett leszármazottakkal, a szintén sokféle tehetséggel, különleges tulajdonsággal megáldott utódokkal. Foglalkozik a könyv az értelmi képességek megnyilvánulásaival, az ember veleszületett tulajdonságaival, az öröklődéssel, a kreativitással, és annak határesetével, a zsenialitással. Jelentős helyet foglal el a tanulmányban a család szerepének vizsgálata, a rendkívül erős egyéniségek elemzése, a szélsőséges kedélyállapotok, személyiségzavarok, másság-tudatok kórrajza, vagyis a Karinthy család patográfiája. A kötetet számos irodalmi idézet gazdagítja (elsősorban Karinthy Frigyestől, Ferenctől és Gábortól), és sok ábra könnyíti meg a tudományos elemzések megértését. Nem Czeizel Endre lenne az egyik szerző, ha a könyvet nem olyan összefoglaló fejezet zárná, amely a tehetséggondozás általános gondjait, jelenlegi magyarországi helyzetét vizsgálja.

Könyvemben ​azt próbálom bemutatni, hogy mi a tehetség és talentum, illetve ki a tehetséges és talentumos ember. Hiszen az adottságok birodalmát és ezen belül a tehetséget a fogantatáskor összetalálkozó két ivarsejt egyesüléséből kialakuló DNS-makromolekula határozza meg. S ez a jó szerencsétől függ. De hogy az adottságokból mi fog megvalósulni és az ígéreteknek tekinthető tehetséges gyermekekből lesz-e a talentum, az már nem a szerencsén múlik. Ezt már a családi környezet, az iskoláztatás, a kortársi hatások és a társadalmi lehetőségek döntik el, valamint a szabad akaratunk, hogy mennyire vagyunk képesek kiaknázni kivételes adottságainkat.

A ​gyakori komplex rendellenességek (nyitott gerinc, csípőficam stb.) és betegségek (korai kezdetű szívinfarktus, magas vérnyomás, depresszió, allergia, rák) kivédésében igen hatékonynak ígérkezik a genetikai megelőzés új koncepciója, amely a családfa vizsgálatán és laboratóriumi módszereken alapul.