Ajax-loader

Kontra Miklós könyvei a rukkolán


Kontra Miklós - Közérdekű ​nyelvészet
Szokatlan, ​a nyelvészettel foglalkozó tanulmánykötetektől eltérő cikkválogatás Kontra Miklós könyve; a Közérdekű nyelvészet célja: vitaindítás aktuális, közérdekű problémákról, alapvető társadalmi kérdésekről. A szerző meggyőződése, hogy ez a különben "száraz tudomány" számos társadalmi probléma orvoslásában lehetne segédeszköz - szolgálva a köz érdekeit. ; Céljának megfelelően a kötet olyan tanulmányokból válogat, amelyek nem annyira az elméleti nyelvészetet, sokkal inkább a szociolingvisztika irányzatait közelítik tárgyukkal, és amelyekben a felvetett nyelvi, nyelvészeti, kommunikációs kérdések társadalmunk széles rétegeit érintik. A tanulmánykötet - egy-egy jelentősebb témakörnek megfelelően - négy nagyobb fejezetre tagolódik. Az első blokk a kétnyelvűséget, az ezzel kapcsolatos jelenségeket vizsgálja, olyan fogalomkörök alapján, mint pl. a tiszta magyar beszéd, az idegenszó-használat, a kétnyelvű oktatás, az amerikai magyarok anyanyelv-használata, a szlovák államnyelv törvényei - a kérdéskörökhöz kapcsolódó társadalmi reakciók bemutatásával párhuzamosan. A jog, a nyelvészet és a nyelvművelés összefüggéseivel foglalkozik a második, a Nyelv és jog című fejezet, amelyben a szerző nem csupán a nyelvészet és a jog általános kapcsolatait taglalja, de "gyakorlati példán", az 1990-es Duna-gate pert elemezve mutat rá a nyelv, az oktatás és az emberi jogok bonyolult összefüggés-rendszerére. Kitér a magyarországi cigány népesség tannyelvi diszkriminációból fakadó hátrányaira is. A Globalizáció című blokkban az angol-amerikai nyelvi és kulturális imperializmus komplex kérdéskörében vizsgálódik: bemutatja a kapcsolódó magyar példákat és elsősorban az oktatási rendszerben való jelenlétüket, kiemelten az idegennyelv-tanulásra vonatkozó határozatokat és az állami nyelvvizsgák újraszabályozásával kapcsolatos vitákat. Az utolsó rész (Magyar vizsgálódások) az anyanyelvünkben terjedő angol kifejezéseket taglalja társadalmi megközelítésben, és választ próbál adni arra a kérdésre, hogy miért beszél ma sok művelt magyar "műveletlen magyart". Beszél a kommunikációs kudarc jelenségéről, a nyelvészet és a társadalomkutatás összefüggéseiről, a "közös" kutatások során feltárt társadalmi dilemmákról. ; A kötet érdekes és aktuális problémákat felvetve, színes példákkal, vitára késztető vélemények felsorakoztatásával és kitekintő bibliográfiájával hasznos, ugyanakkor szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány lehet - mindazok számára, akiknek nem közömbös a magyar nyelv sorsa.

Fancsaly Éva - Gúti Erika - Kontra Miklós - Molnár Ljubić Mónika - Oszkó Beatrix - Siklósi Beáta - Žagar Szentesi Orsolya - A ​magyar nyelv Horvátországban
Az ​1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemezték. Ebből a kutatásból a horvátországi magyarok a dél-szláv (honvédő) háború miatt kimaradtak. A hiányt 2013 őszén kezdtük pótolni, s a kárpátaljai (1998), vajdasági (1999), szlovákiai (2000) és az összevont ausztriai és szlovéniai (2012) monográfiák után most megjelenik A magyar nyelv Horvátországban is, magyarországi és horvátországi nyelvészek, valamint eszéki, zágrábi és pécsi egyetemi hallgatók munkájaként.

Kontra Miklós - Hasznos ​nyelvészet
Kontra ​Miklós (1950) a Szegedi Tudományegyetem professzora és az MTA Nyelvtudományi Intézetében az Élőnyelvi Kutatócsoport vezetője. E kötetbe olyan tanulmányait válogatta össze, amelyek a nyelvészeti kutatások hasznosíthatóságának kérdéseit járják körbe. Konkrétan szociolingvisztikai, az anyanyelvi nevelésről, a Trianon utáni magyar nyelvváltozatokról és a nyelvi jogokról, nyelvpolitikáról szóló tanulmányokat gyűjtött csokorba a szerző.

Kontra Miklós - Bakró-Nagy Marianne - A ​nyelvészetről-egyes szám, első személyben II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók