Ajax-loader

Bogáti Péter könyvei a rukkolán


Bogáti Péter - Őrnagy ​úr, keressen magának ellenséget!
Az ​észak-déli polgárháborúban egy hidegvérű, vitéz magyar tiszt rohammal elfoglalja Springfieldet. százötven lovassal kerget meg kétezret, s egész Missouri állam az Unió kezére jut ezzel a remek huszárvágással. Hogyan szökik meg ez a derék katona a szabadságharc bukása után Haynau fogolytáborából? Hogyan hányódik Bulgáriában, Törökországban, Angliában, majd az Egyesült Államokban? Hogyan figyel föl rá a maga józan módján, hogy a Magyarországon megszokott életelvekkel és gondolkozásmóddal az Újvilágban mit sem kezdhet, s a megélhetésért vívott harcban a pemzli vagy a szabóolló hasznosabb, mint a kard? Erről szól ez az izgalmas történelmi regény, amelynek nemcsak főhőse, Zákonyi Károly, hanem a többi szereplői is a magyar történelem alakjai, élő személyek.

Bogáti Péter - Flamingók ​Új-Budán
1849... ​Komárom kapitulált, a védők szerteszéledtek az országban vagy a határokon túl, a nagyvilágban. Egy roskadt termetű, fehér szakállú, aggastyánnak látszó ötvennégy esztendős férfi is kezébe veszi a vándorbotot: Újházi László kormánybiztos. Nem sejtheti, hogy az előtte álló két évtizedben több megpróbáltatásban lesz része, mint volt eddigi élete során. Elindul, hogy a tengeren túli Státusokban megvetve lábát, maga köré gyűjtse mindazokat az idegenbe kényszerült magyarokat, akik a függetlenség mellé demokráciát is követeltek, akik nem csupán uralkodót, de államformát is váltani akartak: a flamingókat. Újházi nekivágott az őserdőnek, s megalapította Új-Budát, az egyesült államokbeli Iowában, hogy onnan folytathassa a Magyarországon megkezdett harcot. Újházit kortársai Catóhoz hasonlították makacs, hajlíthatatlan jelleméért, pedig inkább hasonlítható Kasszandrához, aki csak azért láthatta a jövőt, mert senki sem hitte el neki. Újházi azonban nem volt se jós, se próféta, csupán egy kitartó öregember, akit nála hajlékonyabb társai szántak, s akit halála után siettek is elfelejteni. Úgy elfelejtették, hogy még az sem tűnt fel: a történelem őt igazolta.

Bogáti Péter - Az ​oroszlán is macska
Az ​oroszlán nem háziállat: ezt a tényt mindeddig senki sem vonta kétségbe. Idomítani ugyan sikerült, amennyiben hajlandó átugrani a tüzes karikán és szájába venni az idomár fejét. De valljuk be, ez utóbbi esetben is a közönséget főként az a lehetőség tartja izgalomban, hogy az oroszlán akkor csukja be fogsorát, amikor a fej még közötte van. Háziasítani az oroszlánt azonban e könyv hősei kísérlik meg először. Mentségükre szóljon ifjú koruk, s ebből eredő járatlanságuk az élet dolgaiban. Továbbá az a tény, hogy az oroszlánt egészen kis korában, amikor jószerivel akkora még, mint egy macska, próbálják meg pórázra és türelemre szoktatni. Remélve, hogy mire felnő, lényegileg továbbra is macska marad, ha meglehet, már kicsit nagyobbacska is. Az oroszlánok azonban meglehetősen gyorsan nőnek, különösen az olyan regényben, amely arra keres feleletet, hol a határ a macska és az oroszlán között. Ha pedig valaki netán maga is próbát szándékozna tenni, az két lehetőség között választhat: vagy szerez egy oroszlánt, és felszáll vele a csúcsforgalomban a hatos villamosra, vagy pedig elolvassa ezt a könyvet. A szerző határozottan ez utóbbit tanácsolja.

Bogáti Péter - A ​linkostowni csapda
Nem ​akármilyen regény ez a regény! „Vadnyugati" a javából. Méghozzá olyasféle, amin jókat derül az ember, jóllehet izgalomban sincs hiány. Bogáti Péter, a Halló, itt Mátyás király! ötletes, vidám kedvű írója ezúttal egy képzeletbeli vadnyugati kisvárosba vezeti olvasóit, ahol a vadnyugatra jellemző viszonyok uralkodnak. A nagykereskedőké rendőrök és a gengszterek egymással szövetkezve riogatják a békés lakosságot. Az ám, de egy elcsapott kémiatanár és egy bátor lelkű gombügynök mégiscsak véget vet a rablóvilágnak! Harcuk vidám és izgalmas bonyodalmakban egyaránt gazdag, és persze a befejezés sem kétséges.

Bogáti Péter - Az ​utolsó ember
Bogáti ​Péter - mint ez a könyve is bizonyítja - a tudományos-fantasztikus műfaj avatott szerzője. Robinson mai különös történetéhez az ihletet minden bizonnyal az utóbbi években megerősödött fegyverkezési hajsza kiszámíthatatlan következményein való tűnődés adta. Rejtélyes, megmagyarázhatatlan okból, talán egy téves gombnyomás következtében, egy utolsó "mohikán" kivételével megsemmisül az emberiség. Mit csinál Robinson félelmetes, észvesztő magányában? Hogyan próbálja megőrizni civilizáltságát, emberi formáját? Mit ér az élet a társadalmon kívül? Erről szól a szerző nem mindennapi fantáziával, leleménnyességgel megírt könyve. Mi az, ami az ember életét emberivé, minősíthetővé teszi? Az emberi kapcsolatok - válaszolja Bogáti, aki épp egy ezektől radikálisan megfosztott hőst ábrázol. A magány számtalan megpróbáltatása után Robinson világjáró útra indul, hátha valahol mégis...

Bogáti Péter - A ​Hóvirág másodkormányosa jelenti...
Figyelmeztetjük ​az olvasót, hogy ebben a történetben sorozatosan becsapják. Már a könyv címének se higgyen! A „Hóvirág" másodkormányosa annyit ért a kormányos-mesterséghez, mint tyúk az ábécéhez, de azért ragaszkodott hozzá, hogy ő „jelentse" mindazt, ami ebben a könyvben történik. Ezért szakállt növesztett és beállt a „Hóvirág" nevű, karcsú balatoni motoroshajóra és mi tagadás, sikerült is megtévesztenie a „Búvár Kund", a „Csongor és a „Tünde" csapatok éles-szemű, kalandra éhes tagjait is. Mentségére legyen mondva, nem rossz szándékból tette. Csak azért vállalkozott kormányoskodásra és borostanövesztésre, hogy az említett csapatok minden tekintetben kitűnő tagjainak észrevétlenül megmutathassa, mennyi szép és érdekes kincset rejteget a Magyar Tenger: a Balaton. A történet hősei a „Búvár Kund" csapat félelem és gáncs nélküli lovagjai, élükön Vedres Pistával, a parancsnokkal. A többiek: a kis Plessz, közismertebb nevén: Tojás, Márki: a Filozófus, Dobos: a Gőgös, és a sor elején, de többnyire végén mindig ott gurul Gömböc, zsebében egy csomag összeragadt karamella cukorkával. Megismerkedünk még Rezeda Kázmérral, a hős- és jellemszínésszel, leányszívek halványával, aki egy személyben bazilita szerzetes, számadó juhász és feltámadt költő, Colossal és Szentantival, a két hajóslegénnyel, továbbá szelídített bakonyi betyárokkal, juhász Gézával a vitorlás-bajnokkal, kutyákkal, kerti törpékkel, nemlétező polipokkal, valamint a tűzvörös hajú Julikával, aki hol a víz alól bukkan fel, hol az égből pottyan le, de mindig jókor jön. Akadt hát dolga jócskán a botcsinálta másodkormányosnak, hogy ennyi szereplőt kordában tartson és mulatságos kalandjaikat rendre feljegyezze, aztán az egészet ebben a könyvben a jóhiszemű olvasó elé tárja. Hiába ügyeskedett azonban, mire hősei kalandjaik végére értek, majd minden turpisságára rájöttek. Hanem addigra rengeteg élménnyel lettek gazdagabbak. Reméljük, a nagyrabecsült olvasó is jól fog szórakozni kalandjaikon, mégpedig nem minden okulás híján, és ezért megbocsátja a másodkormányosnak, ha ideig-óráig visszaélt türelmével és jóhiszeműségével.

Bogáti Péter - Vörös ​érc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bogáti Péter - Pihe ​Pali
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bogáti Péter - A ​Nevenincs tér lovagjai
Gondolhatjátok, ​hogy ahol egy térnek nincs neve, az nem más, mint egy lakótelep. És ha lakótelep, ott gyerekek is vannak. És ahol gyerekek vannak, ott mindig történik valami. Ebben a regényben ráadásul olyan izgalmas dolgok történnek, hogy szinte észre sem vesszük: harsányan kacagva olvassuk végig Tupi és társainak, továbbá a Shakespeare-t idézgető szakállas könyvtárosnak és a nagyszerűen karatézó, szép tornatanárnőnek vidám nyomozását bizonyos gonoszkodó ikrek és tolvajkodó felnőttek dolgában.

Anthony Lupatelli - Bogáti Péter - Találmányok ​és feltalálók története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bogáti Péter - Cs. Horváth Tibor - Huszárkaland ​/ A fekete marsall
Bogáti ​Péter regényét Cs. Horváth Tibor rajzolta meg képregényben: Huszárkaland, A fekete marsall. Lövések dördülnek, és nyilak sivítanak a kanadai őserdő kusza rengetegében: Washington csapatai harcolnak a franciák és a velük szövetséges indiánok ellen. Nyolc magyar huszár pedig csak azt lesi, mikor szökhet meg az egérfogóból. Hogyan került ez a nyolc magyar jobbágy az Újvilág vadonjába? Milyen rosszakaróik ejtik fogságba őket, amikor furfangos vezetőjük, Lajtorjás Balog Gergely irányításával sikerül megakadályozniuk, hogy Capello gróf és Stumpf őrnagy orgyilkosokkal eltétesse láb alól Zichy Kálmánt, a népbarát arisztokratát, Mária Terézia tehetséges diplomatáját?

Bogáti Péter - Bankrablók
Beült ​a Skodába, és megcélozta a Lánchidat. A hegyen lakott, nem túlságosan kint, de úgyis hiába: a város oly szívósan és oly meglepő gyorsan irtotta maga előtt a zöldet és rakta tele betonkockákkal a helyét, hogy reménytelen volt előle menekülni. A házat filmezésből és tévészerepekből hozta össze. Mónika, a felesége, aki háztartáskönyvet is vezetett, pontosan meg tudta mondani, melyik szerepből alapoztak, melyik tévésorozat volt a falazás, és hányadik szilveszterből jött ki a lambéria. A kertben a tujákat egy krimi hozta, azt eladták nem szocialista relációba is, de mire a gázsi valutában felvehető része a bankba érkezett, annyi hivatal és közvetítő vette le belőle a maga sápját, hogy Mónika elkönyvelni sem tartotta érdemesnek a maradékot. Bement a valutásboltba, és vett rajta néhány karton cigarettát, amit azután odaadott Gereben Etának, a gyógytornásznak, aki kondiban tartotta Violát, mert amióta átlépte a negyedik X-et, csípője két oldalán mutatkozni kezdett a kappanháj, és Mónika azt mondta: − Ja fiam, sok mindent megengedhetünk magunknak, de azt, hogy elhízzál, azt nem! A slank seggedből is élünk, nemcsak a röcögédből… − Amiből kitetszik, hogy bár a házasság szent dolog, de papucsban a művész is ember, még ha a színházi lapokba ma ezt nem divat beleírni.

Bogáti Péter - Mindenki ​mondja a magáét
Vérbeli ​újságíró műve a regény: eleven, közvetlen, lendületes. Irodalom és riport egyszerre. Egyik hőse maga az elbeszélő, az újságíró, akit lapja az ötvenes évek elején leküld egy új gyár felavatásásra, és ott találkozik azzal a fiatal férfi, akiben "jó szimattal" felfedezi az izgalmas témát. Először csak annyit tud meg róla, hogy agronómus volt, és most flotáló munkás, alkoholista volt, és most a legjobb dolgozó. Kíváncsiság támad benne: miféle ember az , aki ekkora változásokra képes? Milyen okok késztethették rá? Az újságíró nyomozni kezd, majd szinte rögeszméjévé válik az ügy, és bár közben telnek-múlnak az évek, sok minden megváltozik, ő mindig újra és újra visszatér a furcsa nyomozáshoz, míg végül, különböző emberek sokoldalú megvilágításában teljesen kibontakozik előtte a volt agronómus históriája, a kor számos jellegzetes problémájával egyetemben.

Bogáti Péter - Halló, ​itt Mátyás király!
Mit ​tenne Ön, ha visszakerülne a középkorba, mondjuk éppen Mátyás király palotjában? Bogáti Péter regényének szereplői olyan helyzetbe kerülnek, hogy kénytelenek választ adni erre a furcsa kérdésre. Átélik az ötszázéves visszaugrás szédítő élményét: autóval, magnóval, írógéppel, órával - korunk legmegszokottabb eszközeivel - vonulnak be Mátyás udvarába, a szakállas, babonás, kardforgató feudális urak közé. Bizarr kalandokban keverednek: Julikát a geológusnőt elraboja egy "rámenős" lovag, Mátyás király telefonon beszél, a visegrádi palotában felhangzik a mambó és a twist, s közben szemünk láttára zajlanak a történelmi események, amelyeknek végkifejletét ők már ismerik... - Tudásuk és eszközeik birtokában fölébe keveredhetnek-e a náluk ötszáz évvel fejletlenebb társadalomnak? Segíthetnek-e Mátyásnak, hogy ne történjék, aminek történnie kellett? Megváltoztathatják-e a kort és az embereket? - A cselekmény izgalmas fordulataiból világosan kiderül mindenre a válasz. Ez a "játék a képzelettel" ahogy az író megjelöli könyve műfaját, nemcsak tanulságos, hanem halhatatlanul érdekes is.

Bogáti Péter - A ​mahagóni ember
László ​Károly regényes életrajza Bogáti Péter regényében Kossuth titkárának, László Károlynak kalandos életét dolgozza föl. László Kossuthot követte törökországi, majd amerikai emigrációjába, később külön útra tért, mérnöki szaktudását igyekezett hasznosítani, vállalkozó lett, és jelentős vagyonra tett szert. Életének eseményeit Napló-jában jegyezte föl, ebből merít, ezt bővíti ki és színesíti az író. László Károly mahagónifa-kitermeléssel is foglalkozott, és hazatérésekor ebből készíttetett íróasztalt a Tudományos Akadémia számára. Az érdekes, változatos ám sok tekintetben talányos életutat Bogáti Péter írói ihletettséggel dolgozza föl.

Bogáti Péter - Utazások ​a lopott tojáson
Lehetséges-e ​párbajt vívni teleszkóp-antennával egy középkori páncélos lovag ellen? Kockázatos vállalkozás-e egy ókori római szenátortól kockán elnyerni a gladiátorát? Az olvasó anélkül lehet részese a nem mindennapi kalandoknak, hogy a tojáslopás méltatlan vétségébe keverednék.

Bogáti Péter - Édes ​Pólim!
Sokáig ​töprengtem, hogy regényt írjak-e abból a vaskos levél- és naplókötegből, amelyre egy történeti munkámhoz végzett kutatás közben véletlenül bukkantam az Országos Levéltárban: vagy pedig magukat az eredeti, százesztendős iratokat tegyem közzé? Végül is az utóbbi mellett döntöttem, mert féltem, ha a magam szavaival mondom el az Ujházi lányok különös történetét, az olvasók nem hiszik el, hogy igazat írok. Pedig ennyire igazat csak a valóság tud produkálni, a képzelet aligha. Ujházi László a szabadságharcban Komárom polgári kormánybiztosa volt, és így 1849 végén rákényszerült arra, hogy kivándoroljon Amerikába. Nyolc gyermeke közül öt követte, közöttük két leánya. Ők írták meg levélben és naplóban Magyarországon maradt Paulin nővérüknek sorsukat, hányattatásaikat, szerelmüket, csalódásaikat, reményeiket és kiábrándulásaikat. Kevés izgalmasabb, fordulatosabb és torokszorítóbb olvasmánnyal találkoztam életemben, mint ezek a fakuló, apró betűkkel rótt sorok. Nem is változtattam rajtuk többet, mint amennyit a mai olvasó az érthetőség kedvéért megkíván, s pótoltam, amit pótolni kellett, lehetett. Bízom abban, hogy szolgál majd annyi örömmel, mint egy "igazi regény".

Bogáti Péter - Az ​ágasvári csata
A ​könyv, amelyet a tisztelt reménybeli olvasó e pillanatban a kezében tart, több mint két évtizeddel ezelőtt jelent meg először. Szerzője, mielőtt másodszor is útjára bocsátotta volna, nem minden aggodalom nélkül olvasta újra: érvényesek-e még a benne írottak? Noha a színhely, a táj azóta - miként ez természetes is - fölöttébb átalakult, új házak, új utak, épületek, sőt szereplői tisztes családapákká serdültek, úgy gondolom a legfontosabb mégsem avult el. A csata amelynek színhelyét annak idején egy kisegér rágta körül a térképen, a csata amely legalább annyi mulatsággal is járt, mint ádáz küzdelemmel, a csata amelyben ugyan sok patakvíz folyt el és semmi vér, de azért csata volt a javából - ez akár ma is megeshet újra! Ezt a csatát ésszel és ügyességgel vívták az úttörőtábor elrabolt zászlajáért elszánt lelkű, bátor és kalandvágyó ifjak, hozzájuk hasonlóak pedig, semmi kétség, napjainkban is szép számmal akadnak. Ennek a csatának az elbeszéléséhez egész könyv kell. Méghozzá az amelyet - mint mondottam - éppen a kezében tart a tisztelt, reménybeli olvasó. Jó mulatást kíván hozzá a szerző: Bogáti Péter

Bogáti Péter - Huszárkaland
Lövések ​dördülnek, és nyilak sivítanak a kanadai őserdő kusza rengetegében: Washington csapatai harcolnak a franciák és a velük szövetséges indiánok ellen. Nyolc magyar huszár pedig csak azt lesi, mikor szökhet meg az egérfogóból. Hogyan került ez a nyolc magyar jobbágy az Ujvilág vadonába? Milyen rosszakaróik ejtik fogságba őket, amikor furfangos vezetőjük, Lajtorjás Balog Gergely irányításával sikerül megakadályozniuk, hogy Capello gróf és Stumpf őrnagy-orgyilkosokkal eltétesse láb alól Zichy Kálmánt, a népbarát arisztokratát, Mária Terézia tehetséges diplomatáját? Erről szól ez a kalandos, izgalmas történelmi regény, amely a hétéves háború diplomáciai cselszövéseit, fejedelmek és tábornokok "történelmi üzleteit" az utókor józan, de nem elnéző derűjével ábrázolja, az olvasónak nagy mulatságára és remélhetőleg nem kisebb okulására.

Kollekciók