Ajax-loader

Gál Ferenc könyvei a rukkolán


Gál Ferenc - Ódák ​és más tagadások
Peer ​Krisztián költő ajánlója: Gál Ferenc versei szívósan ellenállnak minden értelmezői agresszivitásnak, olyanok, mint valami félálomban felismert nagy összefüggés, egy megmentett mondat, melynek reggelre elvész a jelentése, nem magyaráz semmit, nem emlékeztet semmire, egyszerűen: van. Tiszta költészet, bonyolult és anyagtalan, mint a csillagközi tér.

Gál Ferenc - Az ​élet sűrűjében
Pollágh ​Péter szerkesztő a kötetről: A megismerés fája elveszi tőlünk az élet fáját írta Johann Georg Hamann, és sírni valóan igaza volt. Jéghideg és pazar szereplíra? Vagy csak félelemvezérelt kódbeszéd? Egy kém, aki félti az életét? Ki beszél, s mit is tud pontosan? Döntsék el Önök. De nagyon kérem, a titkokat őrizzék meg. A beszélő bujdosik, mint egy kuruc, és énekel. Kaiserek és Königek pletykáltak róla, leselkedtek utána, de mégis: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudták az arcát. Nem tudni, mettől meddig élt. Nem ismerjük a sírját. Az adatbázisokban nincs meg ujjnyoma, sem DNS-e. Elsőre sötét van az élet sűrűjében, mint egy paprikában, de először a medvék érzik meg / a hajnalt. Majd a cirkusz többi állata / üvölt a fájdalomtól és a gyönyörtől. / Hozzájuk csatlakozhatunk mi, / a nekünk tetsző módon és időben. / A csakis ránk jellemző ruhában / és pózban, szabad emberekhez méltón.

Gál Ferenc - Istenről ​beszélünk
A ​teológiai irodalomban egészen a legújabb időkig meg lehetett figyelni valamilyen belső emigrációt. Az Egyháznak meg volt a maga iskolai, filozófiai és teológiai rendszere, s azzal élesen elhatárolta magát más vallásoktól és világnézetektől. A szerzők ennek a rendszernek a tökéletesítésére törekedtek s nem maradt elég érzékük az új emberi problémák iránt. A zsinat utáni teológia hű akar maradni a világ felé való kitárulás elvéhez s a konkrét ember lelkületével közelíti meg a kinyilatkoztatott tanítást. A jelen munka egyszerű kísérlet arra, hogy a fenti követelményeket figyelembevételével bemutassa mindazt, amit a teológiai könyvek az egy Istenről és a Szentháromság titkáról elmondtak.

Gál Ferenc - A ​hit ébresztése
Krisztus ​ebben foglalja össze feladatát: "Arra születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról" (Jn 18,73). Ez egyúttal uralmának, királyságának is tartalma hiszen akkor mondja e szavakat, amikor Pilátus megkérdezi királynak vallja e magát. Az igazság itt azt jelenti, hogy a teremtő Isten magáénak vallja e magát. Az igazság itt azt jelenti, hogy a teremtő Isten magáénak vallja e az embert és a Megváltónak üdvrendet készített számára. Krisztusban az Isten személyes szeretettel és irgalommal fordult az ember felé, felajánlotta neki a lehetőséget, hogy gyermeknek és örökösnek érezze magát az Atya házában. Ez az igazság tehát magába foglalja Isten létét, az ember hivatását az örök életre, az erkölcsi rend célját és értelmét.

Gál Ferenc - A ​teremtett és megváltott ember
Az ​embernek a hit fényénél való bemutatása, a teológiai antropológia a mai vallásos élet követelménye lett. A teremtés tanával foglalkozó régebbi dogmatikai könyvek a Szentírás helyeinek túlságosan kötött értelmezése miatt nem tudták beépíteni előadásokba azokat a megállapításokat, amelyeket a természettudomány a fejlődés elméletéről és az ember történetiségéről megállapít. Témakörük is kimerült a teremtés fogalmának elméleti tárgyalásában, továbbá az úgynevezett paradicsomi állapot és a bűnbeesés bemutatásában.

Gál Ferenc - Beszélgetések ​az evangéliumról
A ​Biblia megismerésére egyre nagyobb lett az igény. A serdülők és a felnőttek katekézisében kell, hogy az evangélium legyen a központ és a vezérfonal. Jézus személyének, tanításának, tetteinek és a megváltás művének megismerése csak így lehetséges. A könyvben szereplő "beszélgetések" ilyen katekéziséhez és bibliaórák tartásához akarnak segítséget nyújtani.

Gál Ferenc - Az ​örök élet reménye
Az ​örök élet, a túlvilág, a feltámadás a keresztény hitnek is nehéz kérdései. Az egyház a hitvallás végén emlegeti őket. Nemcsak azért, mert ezek „végső dolgok”, hanem azért is, mert elfogadásuk csak úgy lehetséges, ha előbb magunkévá tettük a hitvallás előző tételeit. Az ember örök élete függ a személyes Isten lététől, az Atya örök tervétől, a Fiú emberré levésétől, a megváltástól. Krisztus feltámadásától és a bűnök bocsánatától. Először meg kell élnünk azt, hogy Isten a kinyilatkoztatásban és a hitben természetfölötti párbeszédet kezdett az emberrel, s ha ebben felismertük a személyes kapcsolatot, a személyes szeretetet, akkor nem tartjuk lehetetlennek, hogy ez a kapcsolat örökké tartson s hogy a földi homályból egyszer átmenjen a teljes világosságba. Az örök életről szóló tanítás sajátosan keresztény hagyomány. Az ószövetségi hit középpontjában a törvény, az ember kötelessége állott. A kereszténység Krisztus feltámadásának hirdetésével indult el útjára. Azt a parancsot kapta, hogy ezt a tanúskodást az idők végéig folytassa. Küldetése tehát az élet hirdetése és az embernek az örök jövő felé való irányítása. A jövő ennek a földi életnek a jutalma, vagy ha úgy tetszik, orvoslása. Ma a jövő keresése és alakítása elevenebb az emberiségben, mint bármikor. A teológia érzi, hogy ebben a szellemi kitárulásban könnyen helyet kaphat a végső cél kérdése is. Azért szükséges, hogy a mai kor nyelvén, a mai ember lelkületéhez mérten beszéljünk róla. A könyv ilyen kísérlet akar lenni.

Gál Ferenc - Az ​Apostolok Cselekedeteinek olvasása
Az ​Apostolok Cselekedetinek könyve már feltételezi az evangéliumokat, Jézus életének és tanításának a kifejtését. A könyv igazi témájáról és céljáról már sokat vitatkoztak. De az minden olvasó előtt világos lehet, hogy végső fokon azt tartalmazza, amivel Péter apostol megokolja a Krisztusról szóló tanúságtételt: "Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk." (4,20). A szövegből kitűnik, hogy Pál évekig tartó útjait is ez az élmény táplálja. A hivatásos egzegéták az Apostolok Cselekedeteivel kapcsolatban is felvetnek számtalan történeti és szövegkritikai kérdést., amelyeknek az elemzése érdekes lehet. Mi azonban csak a könyv "olvasását" tartottuk szem előtt, vagyis annak megértését, ami a mindenkori egyházi tanításhoz és az egyéni hithez szükséges.

Gál Ferenc - Jézus ​Krisztus a megváltó
A ​krisztológiai irodalom kettős irányú: az apologetika történeti források alapján igyekszik igazolni a názáreti Jézust, mint isteni küldöttet, aki joggal állította magáról, hogy ő a Megváltó, az Isten Fia. A dogmatika pedig úgy mutatja be őt, mint akiben a háromszemélyű egy Isten teljesen és végérvényesen kinyilatkoztatta magát. Ő az Atya örök Fia, aki emberré lett és megváltást szerzett.

Gál Ferenc - János ​Evangéliuma
János ​evangéliuma azzal fejeződik be, hogy ha Jézusról mindent meg akartak volna írni, ahhoz könyvek sokaságára lett volna szükség. Az evangélista ezzel nem nagyot akart mondani, hanem utalt a megtestesült Ige kimeríthetetlen gazdagságára. Ma a negyedik evangéliummal kapcsolatban hasonló helyzet előtt állunk. Valószínű, hogy több könyv jelenik meg róla és több elemzendő problémát, találnak benne, mint az Újszövetség bármelyik más részében. Téma lehet a könyv keletkezése, szerzője, az anyag csoportosítása, a források megjelölése, a vallási és kulturális hatások felmérése, mint ahogy erre a Bevezetésben rá is mutatnak. Az evangélistát azonban a kimeríthetetlen gazdagság láttán is határozott cél vezette. Nem a gondolatok és események útvesztőjébe vezette az olvasót, hanem azt írta le, ami szükséges a keresztény hithez, illetve ami ezt a hitet „életté és világossággá” teszi. Ő már értelmezte Jézus tetteit és szavait, de az értelmezés annak bemutatása volt, hogy a nyilvános földi működésben hogyan kell felismerni az Isten Fiát, az üdvösség szerzőjét. A vallásos szövegmagyarázatnak ma is ez az igazi célja.

Gál Ferenc - A ​Szentlélek kiáradása
VI. ​Pál pápa az 1975. december 8.- án kiadott „Evangelii nuntiandi” c. exhortációjában a következőket írja: „Úgy lehetne mondani, hogy napjainkban újból a Szentlélek kivételes korának résztvevői vagyunk. Újból fel akarják őt fedezni úgy, ahogy a Szentírás elénk tárja. Bátorságot érez, aki átadja magát az ő irányításának. Sokan csak őrá akarnak figyelni, tőle akarják vezettetni magukat. A Szentléleknek az egész egyház életében döntő szerepe van, de elsősorban az evangelizáló munkában nyilatkozik meg. Nem ok nélkül kezdődött az evangelizáció a Szentlélek sugallatára pünkösd reggelén.” Magáról az evangelizációról pedig ezt mondja: „Az evangelizáció megfelelő módszerei fontosak, de a legkiválóbb módszerek sem pótolhatják a Szentlélek csendes munkáját. Bármekkora legyen a hithirdető tudása, mindez semmi, ha a Szentlélek nem kíséri. Őnélküle a leghatásosabb érvelés sem ér semmit. A legcsodálatosabb lélektani rendszerek is értéktelenek a Szentlélek segítsége nélkül” (Ev. nunt. 74). Vegyük hozzá, hogy szerte a világon a karizmatikus csoportok és irányzatok mind őrá hivatkoznak, belőle akarnak erőt és ihletet meríteni, mert meggyőződésük, hogy az apostoli egyház kezdeti melegének és lendületének ő volt a forrása. Az egyetemes egyház a II. vatikáni zsinattal meghirdetett reformjában is ezt a gondolatot képviselte. A teológiának az a feladata, hogy segítséget nyújtson ezekhez a törekvésekhez. A hívők tudatában tisztázni kell, hogy valójában kit nevezünk Szentléleknek, mi az ő üdvtörténeti és üdvrendi szerepe, hogyan működik az egyházban és a hívők lelkében. A könyv ezen a téren akar eligazítást adni, s így akar hozzájárulni az egyházon belül a vallásos élet elmélyítéséhez.

Gál Ferenc - A ​kinyilatkoztatás fényében
Krisztus ​alakjából megtanuljuk, hogy Isten ereje és irgalma egészen átjárja világunkat, továbbá, hogy az ő akaratából egészen el vagyunk kötelezve egymásnak. Ebből a két igazságból táplálkozik a remény és az élet iránti felelősség. Ezért a könyv középpontjában a feltámadt Krisztus áll, a Megváltó, hogy nála erősítsük reményünket és tőle tanuljuk meg egymás iránti kötelességeinket.

Gál Ferenc - A ​teológus az egyházban
Az ​itt összegyűjtött tanulmányok legnagyobb része mint konferenciabeszéd hangzott el, ezért magán viseli az igehirdetés és népszerűsítés jegyét. Amikor a teológus a hitet akarja közvetíteni és elmélyíteni, nem veszhet el a vélemények és nevek tömkelegében, hanem arra törekszik, hogy a szilárd tanítást a hallgatók igényének megfelelően kifejtse. Az ilyen vállalkozás nem reménytelen, de megvannak a követelményei. Marcel Légaut, az egykori matematikatanár, családjával visszavonult egy francia faluba, s évtizedeken át földjét művelte s állatokat tenyésztett. Néhány évvel ezelőtt, öreg korában kiadta könyvét, „Bevezetés a kereszténység múltjának és jövőjének a megértéséhez” címmel. A német fordító azonban ezt a címet adta neki: Meine Erfahrung mit dem Glauben – a hittel kapcsolatos tapasztalataim. A könyv tartalma valóban ezt javallja, és sikerének is ez a titka. Úgy gondolom, az igehirdetés és a teológiai előadás csak akkor számíthat elfogadásra, ha nem véleményeket közöl, hanem az olvasót elvezeti a hittel való találkozásra, sőt a hit szerzőjével, Jézus Krisztussal való találkozásra. Éppen az említett Légaut írja Jézusról: „A múlt nagy egyéniségei közül sokan szereztek maguknak hírnevet politikai, gazdasági vagy tudományos munkásságukkal, de csak kevesen kísérelték meg, hogy az emberi lét döntő kérdéseire választ adjanak. Ha éppen úgy került, megelégedtek közhelyek emlegetésével. Senki közülük nem nyomta úgy rá a bélyegét az emberi történelemre, mint Jézus Krisztus a maga rövid életével. Hatása immár húsz évszázada tart...” Ma is vannak, akiket érdekel, hogy a Krisztus által hozott kinyilatkoztatás mit válaszol a lét döntő kérdéseire, azért igyekszik a teológus mérlegelni a tételeket, szemlélni a keresztény életet és kiaknázni a Szentírást.

Gál Ferenc - Zsinat ​és korforduló
A ​zsinat lefolyása, vitái, a haladó és konzervatív irány mérkőzése ma már csak történelmi emlék számunkra. De a hívő embert érdekelheti a maradandó eredmény és szeretne szempontokat kapni annak megítéléséhez, hogy milyen irányba terelte a zsinat az egyházi életet. Mi újat hozott, hogyan viszonylik az a régihez, mennyiben vette figyelembe a mai ember lelkületét és kultúráját? A könyv nem akarja a zsinat 13 határozatának részletes magyarázatát nyújtani. A vállalkozás meghaladná a mű kereteit és nem is tarthatna számot szélesebbkörű érdeklődésre. Ezért inkább azokat a fogalmakat és témákat ragadtam ki, amelyeknek különös mondanivalójuk van a mai hívő számára s amelyekből mégis teljes képet kaphatnak az egyházi reformról.

Gál Ferenc - Brojlertartás ​és feldolgozás a kisüzemekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Ferenc - Dogmatika
Az ​eszmék és világnézetek forgatagában szükség van arra, hogy a hívő ember alaposan ismerje az egyház tanítását, mert csak így vállalhatja a Krisztus mellett való tanúságtételt. A dogmatika módszere is változott az idők folyamán. A hagyományos előadásmód inkább a hitigazságok elméleti kifejtésére törekedett. Ma érezzük, hogy a vallási tanítást közel kell hozni az élethez, mert csak így látjuk meg, hogy a hitben a személyes Isten és az élet értelmét kereső ember találkozhat. A hittétel, a dogma annak a megfogalmazása, hogy a teremtő Isten a maga megszentelő és üdvözítő erejével az ember felé fordult, sőt elkötelezte magát neki, ezért feltekinthet rá és reményét belé vetheti. Harminc évvel ezelőtt az egyetemes egyházi zsinat úgy intézkedett, hogy a dogmatikát az üdvösség történetére kell alapozni. Isten nemcsak üzent, hanem Jézus Krisztus által belépett történelmünkbe, s a földi életet az üdvösség útjává tette. Ez a könyv a mai teológiai irodalom alapján bemutatja, hogy a tudományos elmélyülésben, rendszerezésben és kifejtésben is megmarad a hitnek az az átlátszósága, amit az apostol így jellemzett: „Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek" (1Jn 1,1).

Barsi Balázs - Gál Ferenc - Hozsannától ​Allelujáig
Fráter ​dr. Barsi Balázs ferences atya és dr. Gál Ferenc teológiai professzor mély gondolatai megtanítanak bennünket Hozsannától Allelujáig, Virágvasárnaptól Húsvétig, Jézus szenvedése előtti diadalmas jeruzsálemi bevonulásától, megváltó szenvedésein és kereszthalálán át a dicsőséges feltámadásig, ezen Szent Napokban lélekben Vele azonosulni. A könyv első részében a nagyheti liturgia misztériuma tárul fel, míg második részében a Jézussal együttérző, imádkozó, elmélkedő és bűnbánó közösségi ember hangja szólal meg.

Gál Ferenc - A ​Jelenések könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Ferenc - Újabb ​jelenetek a bábuk életéből
"Gál ​Ferenc első kötete - A kert, a város és a tenger - kísérlet a költészet kockázatának rekonstruálására. Romantikus gesztus: a jelen megvetése... Egységes egész, mely épp teljességében tagadja azt, amit valóságnak szokás nevezni." Horkay Hörcher Ferenc, Életünk "Valami olyan könyv, tehát, amilyet mostanában mindenki keres (akár az aluljárókban is), amiből megtanulhatjuk a legfontosabbat: azt, hogy hogyan éljünk. Nem filozófiai tanítás, vagy gondolati útmutatás, éppen ellenkezőleg: mélyen átélhető. De még mielőtt valaki bibliaként kívánná forgatni, hozzá kell tennünk: "csak" (sőt, tiszta) költészet." Kun Árpád, Határ "Témái a színterek és a magányosság közé vetett harmadik feszültségháromszögéhez vezetnek el, s a lappangó dialógusból, mint örök moraj válik ki a versbeszéd kegyetlen és békítő sodrása." Wirth Imre, Élet és Irodalom "Belső helyzetjelentés lenne? Vagy napló-monológ? Elküldetlen levelek egy általunk ismeretlen, de neki, a költőnek, borzasztóan fontos személynek? - De kinek?, cseng bennünk megválaszolatlanul az utolsó és egyben legfontosabbnak tűnő kérdés, abban a reményben, hátha mégiscsak mi vagyunk a levelek címzettjei." Jász Attila, Magyar Napló "Íme egy kötet, amelynél találgatni sem lehet, szerzője mivel áll elő legközelebb. Újabb álarcot húz? Másodjára "kiadja" magát? Ki tudja?" Ferencz Győző, Holmi

Gál Ferenc - Munka- ​és környezetvédelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Ferenc - Pál ​apostol levelei
Pál ​apostolt jobban ismerjük, mint bárkit az Újszövetség alakjai közül. Levelei és az Apostolok Cselekedetei forrásul szolgálnak élete eseményeihez. Ezek megerősítik és kiegészítik egymást, jóllehet a részletekben eltérésekkel is találkozunk. Pál ránk hagyott levelei alkalmi iratok: nem teológiai traktátusok, hanem konkrét helyzetekre adott válaszok. Valóságos levelek, melyek az akkori formulák szerint készültek, de nem magán- és nem irodalmi levelek.

Gál Ferenc - A ​kert, a város és a tenger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bolberitz Pál - Gál Ferenc - Aquinói ​Szent Tamás filozófiája és teológiája
Ez ​a könyv két, Aquinói Szent Tamás filozófiáját és teológiáját tárgyaló nagyszabású tanulmányt, továbbá a "skolasztika fejedelmének" két eredeti és csorbítatlan szövegű művét tartalmazza, ami nyilvánvalóvá teszi megírásának és kiadásának célját: újra felidézni - munkássága legfontosabb aspektusainak bemutatásával - a keresztény gondolkodás meghatározó személyiségének alakját és életművét, és ízelítőül megszólaltatni őt magát is. Egy Aquinói Szent Tamással foglalkozó mű megjelentetése már régóta esedékes volt. A keresztény, tehát Krisztus-központú gondolkodás - minden jel szerint - kiállta a legjújabb idők próbáját is, és a "modern" irányzatokban csalódott, vagy azoktól nem eleget kapott keresők egyre nagyobb kíváncsisággal fordulnak a felé a szellemi irányzat felé, amelynek válaszait az élet, a halál és az igazság végső kérdéseire most sem sikerült meghaladni. A szellem csataterén nem először és valószínűleg nem is utoljára zajlik le ez a folyamat. Az ún. "modernek" produkcióit követő kijózanodás után az érdeklődés - művészetben, történelemben, filozófiában - törvényszerűan a múlt felé fordul. Az elért eredményeket kevésnek tartók egyszerre kedvet kapnak, hogy újra elzarándokoljanak az átmenetileg elfelejtett forrásokhoz és ismét felfedezzék azokat a szellemi-lelki értékeket, amelyek évszázadokon keresztül az élet stabil alapjait és az organikus fejlődés lehetőségét nyújtották. Aquinói Szent Tamás szellemi hagyatéka óriási. A múlt eredményeit összegző és a jövőnek irányt szabó munkásságának kisugárzása mind a mai napig tart. Mindanniyan a tanítványai és adósai vagyunk; az öt kontinens minden "európai" fogalmakkal gondolkodó lakója - akár tud róla, akár nem, akár keresztény világnézetű, akár nem - szellemi struktúrájának legalább bizonyos elemeit, ha áttételesen is, de tőle tanulta. A kitűnő szerzők - a hazai katolikus teológiai és filozófiai irodalom legnevesebb szaktekintélyei - nem elégedtem meg Szent Tamás egyes műveinek tartalmi ismertetésével, hanem a filozófia és teológia nagy kérdései köré rendezve adják elő az Angyali Doktor tanítását. A tanulmányok olvasói nemcsak Aquinóii Szent Tamás gondolataival ismerkedhetnek meg, hanem az egyes kérdések előtörténetével is, azzal a sokszor kacskaringós úttal, amit a tárgyalt filozófiai felismerésnek vagy teológiai tételnek a megelőző korok fiozófusainál és teológusainál meg kellett tenniük, amíg nála végleges vagy legalábbis sok évszázadra érvényes formát öltöttek. És míg a "Lét és lényeg" című értekezésben megcsodálhatjuk a hétszáz év után is friss hangon szóló szerző pontos megfigyeléseit, finom disztinkcióit, zseniális rendszerező képességét. "A teológia összefoglalásá"-ban megérezzük, hogy Aquinói Szent Tamás nemcsak a filozófia és teológia szaktudósa, hanem karizmatikus ember, szentéletű szerzetes is volt, aki "Isten országáért" élt, írt és tanított. Szimbolikusnak is lehet tekinteni, hogy élete utolsó művének utolsó mondataiban erről az "országról" beszél, és - talán önmagára, súlyos betegségére és megsejtett halálára gondolva - azt bizonyítja, hogy "az ember eljuthat abba az országba: egyébként hiába remélne és szenvedne... Az Úr ugyanis így szól: "Ne félj te maroknyi nyáj, hiszen Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot".

Gál Ferenc - Úton ​a teljesség felé
Aki ​visszatekint az elmúlt két évtized teológiai könyvjegyzékeire, könnyen megállapíthatja az érdeklődés változásait. Az ötvenes évek végétől és főleg a zsinat idején a modern filozófiával és a természettudományokkal való szembesítés volt a fő téma. Azután az egyház belső reformja került előtérbe. Megkezdődött a széles körű mítosztalanítás, új lendületet kapott a szentírásmagyarázat és a dogmák történeti keretben való értelmezése, illetve ökumenikus szempontok szerint való mérlegelése. A túlkapásoktól eltekintve, mindez sokat használt a teológiának. De közben az is kiderült, hogy az elméleti viták igazában kevés hívőt érdekelnek, s az egyház kormányzati és szociológiai struktúráinak modernizálása sem az a varázsszer, amely a hitet észrevehetően elmélyítené, vagy az egyéni vallási kérdésekre kielégítő választ adna. Ugyanakkor tapasztaljuk azt is, hogy az életformákhoz kötött vallási hagyomány sokfelé megszűnt, ezért az új környezetben élő, a technika és a természettudomány adataiban gondolkodó embernek a hit tételei és a szimbolikával telített szertartások nem nyújtanak igazi élményt. Ezek az előzményei annak, hogy az utóbbi években a meditáció, a vallásos elmélkedés egyre nagyobb teret kap a teológiai irodalomban. Az igehirdetésnek olyan formája ez, amely a Szentírás alapján meg akarja eleveníteni azt az üdvtörténeti helyzetet, amelyben Isten kitárult az ember felé, hogy hittel, reménnyel és szeretettel töltse el. Az itt összegyűjtött konferenciabeszédek és -előadások ebbe a műfajba tartoznak.

Rózsa Huba - Gál Ferenc - Jézus ​kereszthalála és feltámadása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók