Ajax-loader

Grétsy László könyvei a rukkolán


Grétsy László - Nyelvi ​játékaink nagykönyve
A ​Nyelvi játékaink nagykönyve bemutatja a nyelvünkben rejlő játéklehető­ségeket; a nyelvi vonatkozású feladványok, rébuszok, fejtörők gyűjteménye. Grétsy László eligazítást ad minden bemutatott játék, rejtvény múltjáról is. A szerző így vall kötetéről: „a játék számomra ezúttal nyelvi játékot jelent; olyan önként és kedvvel, örömmel végzett cselekvést, amelynek tárgya, eszköze az anyanyelv.” A Nyelvi játékaink nagykönyve a következő tíz témakörbe csoportosítva adja közre anyagát: 1. Betűk, hangok játékai 2. Betű- és képtalányok 3. A betűjátékok fejedelme, az anagramma 4. Szótagok, szavak játékai, rejtvényei 5. Egyéb klasszikus játékok (palindrom, intarzia) 6. Játékok, bűvészkedések versekkel, rímekkel 7. Nyelvtörők, találósdik 8. Nyelvi játékok – menet közben 9. Betűhálók rabságában – és bűvöletében 10. Egyéb nyelvi játékok, csecsebecsék A kézikönyvben ismertetett több száz játék átfogja nyelvünk egészét, hiszen a kötetben megtalálhatók a betűkkel (hangokkal), szórészletekkel (szótagokkal, rímekkel), a szavakkal és a szavaknál nagyobb nyelvi egységekkel, a szólásokkal, közmondásokkal foglalkozó játékok is, valamint számos olyan agyafúrt szellemes játék, fejtörő, illetve megoldás, amely anyanyelvünk csodálatra méltó képlékenységéről és gazdagságáról tanúskodik. Minden feladványnak megtaláljuk a megoldását is a kiadványban. Grétsy László a magyar nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés széles körben ismert személyisége, az ELTE BTK professor emeritusa, Magyar Örökség-díjas nyelvész. Az elmúlt évtizedekben számos – a nyelvi játékokkal is foglalkozó – tévé- és rádióműsor (Szójátékklub, Játsszunk!, A nyelv világa, Gyöngyök, Játéksarok, Magyarán szólva) vezetője vagy közreműködője. A Nyelvi játékaink nagykönyve kiválóan alkalmas mind egyéni és társas szórakozásra, mind pedig az anyanyelv megszerettetésére, a nyelvérzék fejlesztésére, csiszolására.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő kézikönyv II.
A Nyelvművelő kézikönyvek, ennek a tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, minden lényeges gyakorlati nyelvhelyességi kérdésre feleletet adó munkának az első kötete 1980-ban , majd - változatlan formában - 1983-ban jelent meg. Ezzel a most megjelenő második kötettel, amely az L-Zs-ig terjedő címszavakat, cikkeket tartalmazza, befejeződik, teljessé válik a mű. A kézikönyv rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatásos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (íróknak, közéleti embereknek, stb), akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. Bár a felsoroltakból következőleg igen sok emberhez szól e mű, bizonyos előzetes ismereteket is feltételez: az anyanyelvi ismereteknek legalább középiskolás fokát. A szerkesztés alapelve - csakúgy, mint az első kötet munkálatai során - mindvégig a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi hivatkozásokkal segíti.

Biró Ágnes - Büky László - Deme László - Grétsy László - Kemény Gábor - M. Korchmáros Valéria - Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grétsy László - Anyanyelvünk ​tájain
A ​Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjjal kitüntetett nyelvész, Grétsy László legismertebb szerzőink egyike. Akik ismerik írásait, főleg azért szeretik, mert élvezetes stílusban megírt, ugyanakkor pedig mindig tudományos megalapozottságú cikkeivel hozzásegíti olvasóit nyelvünk milliónyi érdekességének és titkának megismeréséhez s ezáltal minél nagyobb fokú megszeretéséhez. Íme, néhány téma a sok közül: Mi fán terem a napjainkban divatos mutyizás mutyi szava? Miért nevezzük a sokat alvó embert álomszuszéknak? Van-e öntisztulás a nyelvben? Miért hallunk néha olyan furcsaságot, hogy „ezt meg kellesz javítani”? Stb., stb. A kötetben található cikkek a szerzőnek a Szabad Föld című hetilapban vezetett Anyanyelvi őrjárat című rovatából valók. Az itt közreadottakat a legutóbbi években megjelentek közül válogatta ki. A rovatot 2015 nyarán, pont húsz évvel megindítása után befejezte, s egy cikkben elköszönt olvasóitól. A Szabad Földnek az a szerkesztője, aki többek között ezt a rovatot is gondozta, még abban a számban ezt fűzte hozzá: Szerkesztőként hadd valljam be: számomra minden idők kedvenc szerzője Grétsy Tanár Úr. Mert szeretem azt, ahogyan hatalmas tudását megosztotta velünk: logikusan, érthetően és nem utolsósorban szelíd, finom humorral. Megértjük, hogy most már pihenni akar, de nagyon fog hiányozni a lapból ez a hang. A Kiadó biztos abban, hogy e kötet olvasói is örömüket lelik majd a szerző cikkeiben. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 43. tagja.

Grétsy László - Szaknyelvi ​kalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő ​kézikönyv I-II.
Egyre ​sürgetőbben merült föl a szükségessége egy tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, tüzetes nyelvművelő kézikönyvnek. E munkalexikonszerűen, ábécérendben minden lényeges gyakorlati kérdésre feleletet ad,s elvi tájékoztatást, nyelvtani rendszerezést is nyújt. Rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatalos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (írók, szerkesztők, tanárok, előadók, közéleti emberek stb.) akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. A szerkesztés alapelve a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. Az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi forrásjegyzékkel és hivatkozással segíti.

Grétsy László - Anyanyelvünk ​játékai
Érdekes ​nyelvi - és szójátékok, feladványok, rejtvények.

Grétsy László - A ​szavak ösvényein
Mi ​is az a vs.? Jó-e zakót kapni? Nem mind arany, aki költő?! Hányan vannak a hármas ikrek? Forogna-e sírjában a dízelmotor feltalálója? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad szellemes, egyben nyelvészetileg megalapozott választ Grétsy László a kötet 100 cikkében. Az írások témáját a Szabad Föld szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szolgáltatták, melyekre a Tanár Úr az újság hasábjain, az Anyanyelvi őrjárat rovatban válaszolt. Jelen válogatás azoknak a cikkeknek az újbóli közreadása, melyek a szavak keletkezésével, jelentésváltozásával és érdekességeivel, valamint szólások értelmezésével foglalkoznak. Kiderül belőle, hogy a föveg szó félreolvasás eredményeként jött létre, mi is az a hurma és a pomeló, hogyan lehet ülve andalogni, mit tesz, aki zabot hegyez, vagy hogy mit takar pontosan a kapukirúgás. A kötet izgalmas olvasmány mindazok számára, akik szeretnek elmerülni nyelvünk furcsaságaiban, akik sokat gondolkodtak már olyan nyelvi jelenségeken, amiket nem értettek, netán kíváncsiak néhány régi szólásunk magyarázatára vagy a homo ludens, a 'játszó ember' újításaira. Grétsy László Magyar Örökség-díjas nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, számos könyv és nyelvművelő tanulmány szerzője, az Édes Anyanyelvünk folyóirat felelős szerkesztője. A legtöbben a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsorból ismerhetik. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 16. tagja

Grétsy László - Anyanyelvi ​séták
A ​könyv szerzője a főleg rádió- és televízióbeli nyelvi műsorai révén sokak által ismert Grétsy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas nyelvész, számos könyv és tanulmány szerzője, az Édes Anyanyelvünk folyóirat felelős szerkesztője. Ez a kötet a szerzőnek azokból a cikkeiből tartalmaz válogatást, amelyek nem szaktudományi kiadványokban, hanem a nagyobb közönségnek szóló folyóiratokban, nevezetesen az Interpress Magazinban (rövid nevén IPM) és a Családi Lapban jelentek meg 2008 és 2013 között. A kötet címe egyébként azonos azzal a címmel, amely a szerző Családi Lap-beli anyanyelvi rovatának címe volt a 2013. év végéig, tehát annak emlékét őrzi. A most önálló kötetben is napvilágot látó cikkek célja anyanyelvünk milliónyi érdekessége, titka közül minél többnek a megismertetése és ezáltal magának a nyelvnek, legfőbb nemzetösszetartó erőnknek minden, magyarságát nem szégyenlő, hanem arra inkább büszke honfitársunkkal való megszerettetése. A szerző, aki azt vallja, hogy ebben a globalizálódó világban legfőbb kötelességeink egyike anyanyelvi hagyományaink őrzése s egyúttal nyelvünk ápolása, sőt korszerűsítése, a mindezekről hasonlóan vélekedő olvasókat hívja hatvan kis fejezetnyi tanulságos, de egyúttal szórakoztató anyanyelvi sétára.

Kollekciók