Ajax-loader

Tandori Dezső könyvei a rukkolán


Tandori Dezső - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - Kolárik ​légvárai
"Igazi ​esszék"-et ígér Tandori Dezső legújabb kötetében. Miközben állítja, meggyőződéssel vallja, hogy minden elemző hamisítatlan légvár-építő. Ha Tandori Dezső nem verset ír, akkor is költő. Nem hihetjük, hogy tud úgy is írni, hogy egy idő után ne lenne egyértelmű: költő sorait olvassuk. Együtt van a magyar és a világirodalom, s közvetlen közelükben a képzőművészet. Tandori mindig csak olyan művészekről ír, akikhez erős köze van, akik számára egészen személyes élményt, már-már közeli ismerőst jelentenek. Irodalomról és képzőművészetről született elemzései két vonulatban követik egymást: egyik a személyesebb-önéletrajzi, a másik a tárgyszerűbb, elemző típusú tanulmány.

Tandori Dezső - Játék-történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - A ​Rossz Reménység Foka
EGY ​ZÉRÓ-KŐRE Tandori mindig mindent újrakezd. Nekikezd – minek, kinek? Tandori mindig mindent utoljára mond, mást sem tesz, mint az értelmes lezárás beépített ütemére figyelmez, a látható leszállás pillanatát jósolja, várja. Tandori sohasem kezd semmit elölről, szövegei mögött mindenkor a megörökített, feljegyzett időnek irdatlan tömege, tapasztalása sorakozik és őrzi az emlékezés fontos zálogát. Tandori verse sohasem ér véget: nemcsak tud arról a teljesíthetetlen időkihívásról, amiről beszél, de éli is azt, igézetében halad, kételyein törik el. Igen, Tandori új könyve ezek szerint megint újraindul, csak hogy a szakaszos végetérés megállójáig, patt-helyzetéig jusson. És nem, Tandori ezúttal sem remél új fordulatot, de folytatja a létével egy-hosszú eredettelen menetelést. Utolsó szó nem hangzik, csak utolsó szavak. Készül, és el nem készül a valamikori végtárgy, melynek szüntelen közelsége mind mélyebb ismerősséggel, a soha-viszontlátás rossz reményével bíztat. Merthogy volt itt egyszer valami, ami megélt-értett jelenében örökre elveszett. Helyette fokok és fáradt visszakerülés ígér elérhetést, friss érintést, kapcsolódást. „Mi kezdődött és mi végre” – már régen elfeledtük, eltájolódtunk igazától, de egy zéró-kő, indulásnyi-érkezésnyi, rajtra-célra, győztes kudarchoz, íme, megint készen áll. (Tóth Ákos)

Tandori Dezső - Ne ​lőj az ülő madárra!
Jó ​író nem törekszik arra, hogy sokféle hangon szóljon, mint egy zenekar, nincs sok témára szüksége, hogy a mindnyájunknak fontosról szóljon. Tandori hangja eltéveszthetetlen, s nem azért annyira megnyerő, mert eltéveszthetetlen, hanem mert személyhez szóló. Regényének hőse maga az író, életének mindennapi környezete, munkája, játékai, személyek, állatok, tárgyak. A látszólag csupán a személyes élet szférájában érvényes kapcsolatok és viszonyok észrevétlenül jelképessé válnak, egyre általánosabbá és közösségivé, egyre nagyobb ívűek lesznek. Ez a regény valami nagyon fontosat, mindnyájunk számára érvényeset mond el az életről, a munkáról, a világ apró dolgairól, amelyeket a nagyoktól csupán egy kis lépés választ el. A lépést együtt tesszük meg az íróval, hiszen amennyire az íróról, annyira az olvasóról is szól ez a regény; s ki ne tudná egy történet hősének helyébe magát behelyettesíteni?

Tandori Dezső - Valamivel ​több
Kezdetben ​volt a játék. Egyszer festeni kezdtem. Túl sokat dolgoztam akkoriban egy-egy nap; kellett valami. Van is egy ilyen "képem" - volt képem kitenni a falra. Arasznyi négyzet, bordó alapon sok fehér freccsentés: mintha egy hajdani budapesti platánfa alól emeltem volna ki, egykori veréb-toronyház alól. Pontosan fogalmaztam: nekem valahogy az a platánfa is csak "hajdani", ha a madarakat olyan módszeresen leirthatták róla. Elveszett ott némi játékosság. A fáknak ott nincs igazi "játéka". Talán a legszebb dolog a játékban, hogy a zenészek a hangszereken szintén játszanak. S hogy mit tekintünk zenének, mit hangszernek? Én midig úgy szerettem volna játszani, hogy szép a gyep, ápolt, magam vagyok a legrondább az egész környezetben, és vigyorgok. Felrúgom a labdát, bele a fába, attól a madarak csak elrepülnek. Kedvelem az egészet. Aztán, ha jól csinálom a játékomat, elvisz egy elsőligás csapat, később meg visszatérek a kis klubhoz, játékos-edzőnek. És madarakkal foglalkozom az öbölben. Tehát: társas óhajok. A koalák is így adódtak. Nem voltak ők se mindig nemzeti értékek Ausztráliában. És szerencse kérdése, hogy az ember - ember lesz-e vagy más. Koala. Vagy veréb. Képemre, melyen fönt három freccsentés mintha maga is madár lenne, azonnal rászállt első verebünk. Aki most is a vállamon ül, hogy ezt írom. érdekes, hogy a kép címe: MADARAK ELVÁLÁSA (BÚCSÚJA), vagy: SZÜLETÉSNAPI ÜNNEPSÉG. Hát van nyelv, ahol ez a kettő hasonlóan hangzik? Van. Szinte minden van ezen a világon. Volt már, hogy egymás mellé terült a négy ász; vannak játékmedvék, akiket négy emelet romjai alól kotortam ki: ők az első játékaim. Valamit most az időrendről. Ezt a könyvet 1977 tavaszán írtam. Utána jöttek tehát a verebek. Többen kérdezik: mi lett a koala-kártyabajnokságokkal. Válasz: élénkebben zajlanak, mint valaha. Madaraink is klubtagok lettek azóta. És így tovább. Készülünk az 1982-es jubileumra. Akkor lesz tízéves a bajnoki szisztéma. Kártyázni barlangban kezdtem. 1944 telén. Két szék volt a barlang. (Az egyik még akkor is megvolt, amikor ez a Tornakönyv készült; azon ültem, ahogy írtam.) A gránát a szemközti házba csapott be; a házat azóta lebontották. Szép fű van a helyén, szép fák, csak éppen a labdarúgás helyett a madáretetésre alkalmasabb hely. A játék: nem "talán". Nem kísérlet. A játék: bizonyosság. Ahogy Zelk Zoltán írja: a kártya végzetes szabály. A kötészet pedig - kényszerű igazmondás, miközben a Föld... hát, az döcög így-úgy, néha kisiklik. A játék: nos, jó, hogy van. Rend, melyet jó betartani. És nincs-e benne a Tornák Rendszerében maga a legnagyobb remény? Hogy amikor kijelölöm a Jubileumi Torna (a majdani Második Különtorna) utolsó fordulóját: "1982. február 2.; Medve Nap", holtbizonyosan bízni látszom benne, hogy azt a napot - megérem? Játszani mindig megéri. És a "magunk megjátszásából" csak el kell hagyni az elszánást meg az önzést - és ott a játék. A kezdet. Örülök, hogy mindig újrakezdhetem. Tandori Dezső

Tandori Dezső - "Hol ​élsz te?"
Hangzatos, ​bár mostanra alig tetszetős – gondolom – egy ily bejelentés: „Most, hogy ebben a könyvben élek…” Ez a könyv egy kánikulai nyár végére jött össze, és oly sok más évszakban készült (a szó megannyi értelmében), hogy ideje meghatározhatatlan. Voltam közben beteg, ittas, boldogtalan, reménykedő, kényszermunkás (anyagi ügyek intézése! még jó, ha vannak), szerencsétlenkedtem és boldogkodtam, s más tavasz, tél, ősz. Nem élünk egyetlen könyvben sem, semmi se „arról szól” (amiről szól ez??), semmiben nem gondolkodunk... ...Igyekszem arról gondolkozni, hogyan is élhetnek a XX. század lírájának néhány magyar költőjével, költőjének művében stb. mások. Tehát bizalmaskodás nélkül „hogyan élhetsz”, „hol élsz”, ha ilyesmiben élsz, te. Senkire nem gondolok eme „te” megszólítással, így hát még magamat sem zárom ki. Hol élsz, ha a költészettel élsz.

Tandori Dezső - Madárlátta ​tollaslabda
"Ha ​az embernek hirtelen madara lesz, azt hiszem, nem is tudja igazán, hogy mije van. Azt gondoltam jómagam is, hogy: hát igen. Csipog; most először hallok ebben a lakásban verébcsipogást. Már úgy, hogy a veréb itt van, bent. Felvettem magnóra. Először láttam az ebédlőasztalunkon madarat ugrálni. Lefényképeztem. Aztán szerettem volna valahogy úgy egészen közel kerülni hozzá. Ezért láttam hozzá mégis a rajzolásához. Most meg csak ültem és féltem. Néztem a kosarat, néztem, ahogy felébredt, ahogy elkezd mocorogni, matatni; lehunytam a szemem, annyira féltem. Ahogy jöttem vele a parkon át, ezek az érzések mind megvoltak bennem, de csak most tudtam róluk. És most értettem meg, hogy nem rajtam múlik az egész... Éreztem, itt nem arról van szó, hogy először csipog a lakásban madár, először ugrál az asztalon veréb, hanem...." Hanem? Hogy miről is van valójában szó, arra a regény ad választ. A regény, amely egy izgalmas nyomozás története. Hogy milyen ügyben folyik a nyomozás? Érjük be annyival, hogy egy Ügyben s a teljes igazság felderítése érdekében. Egy tizenötéves fiú a teljes igazságot keresi. Arra keres választ, hogy "ha valami nem úgy van, akkor az emberek miért csinálnak úgy, mintha úgy lenne." És a nyomozás végén, ha nem is derül fény a teljes igazságra, mégis fontos felfedezésre jut hősünk, s az olvasó is, aki vele együtt éli át a lelkiismeretes és lelkiismereti nyomozás minden egyes mozzanatát.

Tandori Dezső - Tandori ​Light - Elérintés
Ez ​egy látszókönyv. Valóját csak az ismerheti meg, aki megismerésre, ködhámozásra is kész. Titkokkal együtt élni is bír. "Tandori Dezső és a Scolar Kiadó különleges vállalkozása ez a kötet, melyben a költő maga válogatta össze kimagasló, mívesen végfokon álló régebbi és mai verseit, s a nem könnyű témákat költői magyarázatokkal látta el. Így az olvasót maga Tandori engedni be egy szélesebb kapun a "lélekbe", a légi könnyedségek rejtelmes, ám földi súlyokkal terhes világába. Tandori "pozitív cunaminak" minősíti könyvét, ahol "rémfotók" vallanak Jekyll doktorról és Hyde úrról, madárkákat és lovakat érzékelhetünk tiszta szellemi szárnyalásban, s legfőképpen megtudhatjuk, hogy csaknem ötven év költői-szellemi tevékenysége hogyan zár teljes kört, s miként suhan a végső teljesség felé. E "látszókönyv" valóját csak az ismerheti meg, aki megismerésre, ködhámozásra is kész, s titkokkal együtt élni is bír. Tandori Dezső 2013-ban 75 éves - e kötettel köszöntjük a költőt." (a Kiadó)

Tandori Dezső - Vissza ​a sírból
"Kemény ​idegekkel vedd kezedbe ezt a könyvet, Olvasó...!" Szoktak ilyen hangzatos szavakkal ajánlani a Már-Már-Megszokott-Izgalom (Akció) könyvei közül egyet-egyet. Ám itt a szerzőnek voltak talán erős idegsodronyai, hogy négy - legalább négy! - Nagy Londoni Lókalandot átélve vissza tudott jönni a sírból. A lovak "rémtörténetei", Hong-Kong, Barátok Nélkül, Promalee (anyja neve Oralee) és a többi: remélhetőleg karizmatikus szobrok, az én emlékezetemben feltétlenül. Rejtélyesen odakerültek az Életembe. De - ezzel a vallomással tartozom - be is végezték egy kalandos korszakomat. Csalódásodra leszek, Olvasó, de a Nagy Utazás históriája nálam ezzel végetért.

Tandori Dezső - Aforiz ​dió, aforiz mák
Az ​élet álom, az élet mákony, az élet dióny, az élet álomizma, áporizma. Az aforizma tesz róla, hogy az élet mégse legyen kizárólag áporizrma. A kortárs magyar líra élő klasszikusának aforizmái, „kertjének diói, mogyorói, mákjai” kerültek az Aforiz-dió – aforiz-mák „kamrájába”. Szikrányi remekművek, rímbölcsességek, máskor hömpölygő gondolatfüzérek és ceruzakarcok csokra a kötet, amelyben Tandori füzetlapokra lejegyzett reflexiói között kalandozhatunk.

Tandori Dezső - Ki ​nem feküdt halál
"Ez ​a regény a Torlandó szörfpóker egyenes folytatása. Csak az egyenes jó görbe. De görbe egyenessel jutunk ahhoz is, hogy miféle halál itt a KI NEM FEKÜDT HALÁL? Az Avon-gyilkosságok? Aligha. Az életbenmaradottak dolgai lennének ezek? Az Olvasó nyilván észreveszi azt a prózatrükköt, hogy regényt írok egy másik regény olvasásából. KÉREM EZT A REGÉNYT VÉGIGOLVASNI-LAPOZNI. A kert látszólag elaltat. De az agy-rázkódtatás a végén jön!!! Ha nem is a legvégén. Magam nem rejtőzöm nagy eszmék, szenvedélyek, pletykák, aktualitások, közbeszéd-szereplések védfalai mögé. Regényt írok. A technika korában a regénytechnika a fő-fő kérdés. Már aki bírja az iramát. Magam itt a regénytechnika maximumán megint egy jót fejlesztettem; egy jót rúgtam. Itt tartunk!!! Ha volna búcsúzásra mód, remélem, regénytechnikailag a világ élvonalában búcsúznék. Ha vitatható is, hogyan tudok írni, hogyan nem." (Tandori Dezső)

Tandori Dezső - Medveálom ​madárszárnyon
Tandori ​Dezső, amikor verset ír a medvéiről és madarairól, kicsit beenged minket saját világába. Sétálunk a medvés-madaras Duna-parton, a medvés-madaras városban, nézzük a sakktáblát és a gombfocipályát, az élet örök feladványait medveszemmel. Lehetünk újra gyerekek, a komoly dolgokat még komolyan vevők, elmélyülten játszók. Jó benne lenni ebben a verseskötetben, ahol folyton magunkba ütközünk, miközben a medvék és madarak mulatságos csetlés-botlásairól olvasunk. A Medveálom madárszárnyon versei korábban csak folyóiratokban jelentek meg. Egy kötetben olvasni őket különleges irodalmi élmény.

Covers_26554
elérhető
4

Tandori Dezső - Zombi
A ​Zombi önéletrajzi utalásokkal teli mű, mely kortárs és klasszikus világirodalmi művek sokaságával mutat rokonságot, pl. Bret Easton Ellis legújabb regényével (Holdpark): a "történet" hátterében maga Tandori áll, aki ismer valakit, aki a kéziratot írta. A személyiség megtöbbszöröződik, a léttel, annak valóságával kapcsolatban megoldhatatlannak tetsző filozófiai kérdések foglalkoztatják a főszereplőt. A történetet ezen a szálon kapcsolódik a Chandler-féle amerikai krimi, illetve inkább a thriller világához. A főszereplő nem képes sorsát irányítani, átláthatatlan és felfoghatatlan események és döntések vették át az irányítást; a valóság szülte összevisszaságban elkeseredetten próbálja előkeríteni gyerekeivel Dél-Amerikába szökött feleségét, és megfejteni, hogy új barátjával, a mackóval csak gondolati szinten kommunikál-e, a medve tényleg létezik, vagy párbeszédeiket csak a képzelete szülte.

Tandori Dezső - Medvék ​minden mennyiségben
A ​költő medvéi: mackók a játékboltból, bazártrafikból, áruházból, mackók a desszertesdoboz fedeléről, üvegmackók, de talán még képzeletbeli mackók is. Vegyes társaság, de mégis igaz jóbarátok, társak. Lehet velük beszélgetni, ki lehet találni, mire gondolnak, mit néznek, látnak, mire vágynak, mi az, amire a nagyokat intik. Pirongatni, korholni lehet őket, rájöhettünk apró cseleikre, úgy tehetünk, mintha... Lehet velük játszani, de ők is játszanak velünk. Egy szó, mint száz; nagyon fontos, hogy a versekből megtudhatunk mindent, "amit a játékmackókról tudni kell". De talán még többet is ennél, mert ezekben a medvékben emberi érzések élnek, mosoly és könny csillog a szemükben, emlék, részvét, szeretet bujkál bolyhos testükben.

Tandori Dezső - Galambocskám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - A felhúzható medveorr
Minden tárgyhoz emlék és érzés kötődik. A játékmackókból is szeretet árad, báj és mosoly. A bűvös kis társulat - az író előző mesekönyveihez hasonlóan - itt is egy boldog család érzetét kelti, ahol könnyed, kellemes hangulatú költeményekbe szőve történik "a Dolgok Kutyagolása". Gondokkal-bajokkal teleültetett létezés-kertünkben üdítően hat e melegség, játékosság, amely néhol káprázatosan költői. A nyelvi találékonyság még fordulatosabbá, olvasmányosabbá teszi a verebek és medvék közötti párbeszédet.

Tandori Dezső - Az ​evidenciatörténetek
Valóságos ​kis Tandori-enciklopédiáról van szó, egy csak látszólag gátlástalan önbemutatásról, önkitárulásról. Tandori egy Wittgensteinre utaló (őt folytatni hivatott) gondolattal indítja a könyvet, és a könyv egésze tulajdonképpen válasz a wittgensteini hallgatás-parancsra, de egyúttal derűs-ironikus válasz Leibniz és Heidegger semmi-koncepciójára is. Talán a legjobb Tandori-könyv, de csak úgy érthető-élvezhető, ha az olvasó a korábbiakat is, legalább módjával ismeri. Mindenesetre a magyar posztmodern irodalom egyik csúcsműve, ha a szerzőnek egyébként igencsak sajátos és sajátosan kifejtett nézetei is vannak a posztmodernről - ezek szellemében érdemes ajánlani.

Tandori Dezső - Torlandó ​szörfpóker
"A ​Zombi után Tandori Dezső meglépte, ami várható volt: sakkjának középjátékában a pokoli kombináció bevezetését! A regény két szinten játszódik, az egyik a virtuális - egy "világkönyv" züllötten rémes története -, a másik a könyvvel foglalkozó, megfertőzött (boldog?) emberek, olvasók sztorija... hamar összekeveredik a kettő, és amaz is, ez is röhejes tragikumba fúl. Valóság és virtuális játékvalóság ábrázolásával Tandori az efféle regények mai határát jelöli ki. De már halljuk, megint lép tovább..."

Tandori Dezső - Nem ​lóverseny!
"Nem ​ígérhetem, hogy az olvasó rendszeres lóverseny-történeti ismereteket szerezhet itt. Azt sem, hogy kíváncsiságát minden lehető pletykával, ténnyel, adattal kielégítem. Remélem, mégis jól fogunk mulatni. Magam, hogy emlékeimet felidézhetem, az olvasót pedig, hogy - ha jól végzem a dolgom - az események irdatlan bősége magával fogja sodorni, el fogja ragadni, s hogy honnan? A mindennapok taposómalmából."

Tandori Dezső - 2 ​és fél töredék Hamletnek
Egyetlen. ​- A könyv eredeti címe lett volna, sokan tudják. A mai, 2 és fél töredék igazán hű a régihez, a későbbihez is. Sőt, a Töredék Hamletnek is hű volt az egyetlen-fogalomhoz, hiszen annak csak töredékei mutathatók meg. Az egyetlen-fogalom nem zen-buddhista, nem "keleti", ahogy a Hamlet-kötet koanjai sem voltak effélék, nem, ahogy a képversekkel, ideogrammákkal mindig is a rációval követhető értékekig, költészeti lehetőségekig mentem el. Megmaradt-e az .Egyetlen"?! Mármint hogy nekem. Meg, és a mostani kötet verseinek során erre ki is tértem. Nekem a "Hamlet" idejében életelemem volt a filozófiai, eszmei, végteleni gondolkodás (a könyv zsengéket is tartalmazott bőven!), ergo önéletrajzi voltam. Ma egzisztencialistának mondom magam, és beszélgetni csak azzal tudok, aki egy "jelentős irodalmi életművel" párban az "élet-rajz" jelentősségét (két s-sel, és ez más, mint a "jelentőségét"!) ugyanígy elfogadja, még ha fanyalogva is, tehát ha negatív egész számoknak tekinti, ahogyan élek, annak sorát. Az olyasmi, ami a "Hamlet", csupa lepergető anyag már, ha nekem nem tetszik is itt-ott, nem karcolhatja semmi. Ilyen a vers. A vers maga a nyilvánvalóság. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a kísérletet végre kell hajtani, "Hamlet" magára maradt, most lett, én csak tudom, igazán "Egyetlen". Mint 2 és 1/2 töredék.

Tandori Dezső - Egy ​regény hány halott...?
tandori...? ​nat roid...? tradoni...? - Egy regény hány halott... ? - második könyve egy trilógiának, az Egynyári vakjátszmának. MindhároAi kötetnek külön címe van, mindháromnak külön felépítése, mely a másik szerkezetével szinte teljesen megegyezik; például a könyvek mindegyikének hét-hét-hét része van, de a fejezetek, a mottók jellege, a számozás, az idézőjelek a változatosságot szolgálják: olyan kaleidoszkóp, amit még egyszer aligha tud összeállítani az emlékezet. A trilógia - és külön-külön az egyes kötetek - befogadását nagyon könnyíti, hogy nem erőltet az olvasóra semmit: dús, dzsungeles; és a nagy terjedelmet ellensúlyozza az olvasás kötetlensége. A kaleidoszkóp légiessége, felhőjárá-sos változása, tűnékenysége. Emberi panoptikum is ez így. Valamint: két ember együttélése... különböző fajta létezők együttélése... együttélése a szerzőnek regényével... az elszakadás fájdalma, mely a megírással egyenlő. Én és nem én problémája... ezt már a „szerzőség" hármassága, kérdőjelessége is jelzi. A látszólagos improvizáció, „indiai-friz"-szer-kezet belső törvényszerűségek rendjévé szilárdul fájdalmasan és derűsen... a csillagos ég és az erkölcsi parancs végül eggyé válik... de semmi el nem intéződik. Ez a „vakjátszma" kifejezés lényege: nem látjuk a végét, „csak egy nyár", amit élünk.

Tandori Dezső - Aztán ​kész
A ​mai magyar költészet koronázatlan királyának az elmúlt tíz évben írt legfontosabb versgyűjteménye. A kötetet a kritika egyöntetű elismeréssel fogadta és Év könyve díjat is kapott.

Tandori Dezső - A ​zsalu sarokvasa
Könyvem ​tanulmányokat tartalmaz, és ha szerzőnek lehet egyáltalán ilyesmit szelíden előrebocsátania: elsősorban azoknak szól, akik úgy érzik majd, hogy az irodalomról szól. Dolgozataimat mint író írtam, meggyőződésem ugyanis, hogy az író, ha érti az irodalom "valamely " szándékát vagy szeletét, ha átéli a világirodalom bizonyos töredékeit, a maga módján szakszerűbben ért, elevenebben éli át, mint... Továbbá: amikor egy-egy tanulmányt befejeztem, láttam: kezdhetném elölről... A dolgozatok összefüggnek; Szép Ernőről nem írtam volna így, ha Kosztolányiról nem írok mindjárt előtte...

Tandori Dezső - Meghalni ​késő, élni túl korán
tandori...? ​nat roid...? tradoni...? - Meghalni késő, élni korán - első könyve egy trilógiának, az Egynyári vakjátszmának. Mindhárom kötetnek külön címe van, mindháromnak külön felépítése, mely a másik szerkezetével szinte teljesen megegyezik: például a könyvek mindegyikének hét - hét - hét része van, de a fejezetek, a mottók jellege, a számozás, az idézőjelek a változatosságot szolgálják: olyan kaleidoszkóp, amit még egyszer aligha tud összeállítani az emlékezet. A trilógia - és külön-külön az egyes kötetek - befogadását nagyon könnyíti, hogy nem erőltet az olvasóra semmit: dús, dzsungeles: és a nagy terjedelmet ellensúlyozza az olvasás kötetlensége. A kaleidoszkóp légiessége, felhőjárásos változása, tünékenysége. Emberi panoptikum is ez így. Valamint: két ember együttélése...különböző fajta létezők együttélése...együttélése a szerzőnek regényébe....az elszakadás fájdalma, mely a megírással egyenlő. Én és nem én problémája... ezt már a "szerzőség" hármassága, kérdőjelessége is jelzi. A látszólagos improvizáció, az "indiai fríz" -szerkezet belő törvényszerűségek rnejvé szilárdul fájdalmasan és derűsen...a csillagos ég és az erkölcsi parancs végül eggyé válik...de semmi el nem intéződik. Ez a "vakjátszma" kifejezés lényege: nem látjuk a végét, "csak egy nyár", amit élünk.

Tandori Dezső - Még ​így sem
Rengeteg ​nagyszerű vers Ottliktól Charlie Parkerig. 1978

Tandori Dezső - Vagy ​majdnem az
Tandori ​legutóbbi, Koppar köldüs című (910942) zúzott nyelven szóló, összeomlott állapotot tükröző kötetének élén mintegy fohászként írta: "uj fordltt remlek" (azaz: új fordulatot remélek). Az igazi lírai változás ebben az új, a terjedelmes verskötet-szerkesztést messze maga mögött hagyó, tudatosan is a pályakezdő kötet - a nevezetes Töredék Hamletnek - hangvételéhez visszahajló gyűjteményben történt meg. Intenciója szerint is a lírai kis formák, nevezetesen a dal, sőt annak magyaros metrikájú, rímes változatai kerülnek most e poézis centrumába. (E szándék személyes vonatkozásairól az egyéni módon felvezetett magyar költészet tradícióiról a költő az ELTE-n tartott "Arany János előadások" című sorozatában beszélt, melynek - az ÚK által nem ismertetett - szövegváltozata A dal változásai című füzetben 1994-ben jelent meg. Tárgykörüket tekintve e költeményekben, melyek sok esetben szerveződnek ciklusokba, Tandori gyakori londoni és bécsi utazásai, az útonlét és lóversenyek, a feszített életforma és az életérzés állandó, transzcendenssé emelkedő elemei jelennek meg. A zenei szólamvezetés egyszerűsége, a "szív panaszának" közvetlen megszólaltatása, a tisztán zengetett, de melankolikusan elhaló hang most egészen páratlan közvetlenséget eredményez, noha - s ez a fordulat ellenére szerves folytatást jelez - a költői aktust kísérő reflexiók, jegyzetek, mottók és magyarázatok, a ciklusok belső és külső kapcsolatainak jelzése mindezt egy tudatos esztétikai, filozófiai közeg hálójában hozza felszínre. A gyermekversíró Tandori bölcseleti nyelvjátékai, a jelversek levezetései, a fájdalom kínrímei itt egy új költői kifejezésmód szolgálatában jelentkeznek - egy immár kiépült költői mitológia változatos formaalakzataiként. A halál közelsége, az elpusztult, szeretett lényekkel tartott gyászkapcsolat megrendítő módon szólal meg ebben a kötetben - mely azoknak a versszerető olvasóknak is ajánlható, akik Tandori költészetétől korábban tartózkodtak.

Tandori Dezső - Szép ​Ernő
"Ismerkedéseim ​szerint Szép Ernő a huszadik századi világköltészet fontos, nemes, sajátosan kiemelkedő alakja volt és marad. Döbbenetes emberközelség, egyetemes világlátás a legapróbb részletecskék révén is: íme a prózaíró Szép Ernő." (A szerző)

Tandori Dezső - Medvék ​és más verebek
Másról ​van szó. "A posztóképző szót keresem." "A MIIIIIT...?" Aztán belekapok az eszembe. A hajamba. Nem oly dús, mint Dömi fehér haja. Fehér haja és lila mellénye van Főmedvémnek. "Egyik legkedvesebb szavam keresem..." Eddig úgy tudtam, hogy csak legkedvesebb mondása van. Mégpedig: "Lila mellényem van..." "A posztóképzőt", mondom. És kapcsolok. Felkapcsolom a kis Tudományos Lámpát, hátha annak fényében megtaláljuk a szót. Mert Dömi úgy jött a világra, hogy előbb POSZTÓT KÉPEZTEK. "Én legalább pontosan tudom az Eredemetet." "Az eredetedet." (Így igazítom ki.) "Nem tudom. Ha a Demeter szót veszed..." Kicsit türelmetlen leszek. A medve néha így hat. "Hét", találja ki a gondolataimat. "Öt és hét közt. Fogadjunk." "Miért?" "Fogadóóra 5-7 közt", mondja, ábrázata zord. "Nincs benne a posztóképző szó." Persze, Dömi posztómedve. Posztót képeztek, abból készül ő. A posztóképzőből került ki az anyaga. Tanácstalanul ülök a Szótárral. "Ebben a szótárban minden benne van?"

Tandori Dezső - Tandori ​Dezső legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - A ​Semmi Kéz
Tandori ​"renoméja" és - különösen a fiatalabb évjáratok körében való - olvasottsága egyre nagyobb, bár ő maga az utóbbi években sokkalta kevesebbet publikált, mint egy évtizeddel korábban. A Semmi Kéz című kötet anyagát az elmúlt két évben, a Vagy majdnem az kötet (az ÚK nem ismertette) óta írt költemények alkotják. (Nagyon szép, a szerző maga tervezte borítóval - nagyobb könyvtárakban, ahol erre lehetőség van, érdemes ezt a fotómontázst is a kötetben megőrizni.) ; Tartalmilag nagyon kompakt a versvilág tematikája: a saját grafikáival tagolt ciklusokban a költő szeretett lényeinek, madarainak agóniája és pusztulása, illetőleg Tandori évek óta tartó európai csavargásának, egy művész-clochard bolyongásainak, lóversenyek, szállók helyszíneit megelevenítő, nyers és ugyanakkor filozofikus élményei, gondolatai adják a versek tárgykörének alapjait. A jóval korábban és a közelmúltban kidolgozott változatos formavilág szólaltatja meg ezt sokféle regiszteren: nagyon klasszikus formájú, míves költemények, a beszéd darabosságát, döccenőit is formai komponenssé tevő "prózaversek", valamint - ahogyan egy cikluscím találóan mondja: Rongyszőnyegtoldalékok, vagyis olyan kisformák (dal, haiku stb.), amelyek a kései Arany János melankóliáját és a weöresi lírai "rongyszőnyegezését" egyaránt az emlékezetbe idézhetik. A címadó vers - ez a létezés és elmúlás misztikumait idéző darab -, valamint a kötetet lezáró párverse (A Semmi Kéz - Egy fél szárny) valószínűleg a mai magyar költészet antológiaverseihez fog tartozni. A kötet anyagába kitűnően illeszkedik a költő feleségének, Tandori Ágnesnek Pipike című prózai írása: itt az asszony Tandoriék vak verebe és egy világtalan árus asszony ismerősük kapcsán a látás, az otthonosságban, barátságban életre kapó csonkaság históriájáról mond el nagyon fontos dolgokat. Nagy játékosság és mély - nemegyszer nagyon szomorú - bölcsesség járja át a kötet darabjait. - Versszeretők és "Tandori-hívők" figyelmébe egyaránt ajánlandó.

Tandori Dezső - Medvék ​minden újabb mennyiségben
"Drága ​medvéim, mit mondjak útravalóul Nektek én, én, aki Nálatok jobban senkit - semmit nem szeretek! Bár élhetnénk örökké együtt ezen a világon, vagy Bármi Máshol" (Tandori Dezső)

Kollekciók