Ajax-loader

Serdián Miklós György könyvei a rukkolán


A ​Nagy Sziget, Kuba hétköznapjai. A karibi szocializmus "vidám barakkja". A szemtanú tollából. A rendszerváltás óta az egyetlen magyar szerző által írt tényirodalmi értékű napló. 1997-2013.

Pavel ​Luknyickij Magyar naplójára utalás történik a világhálón, ahol ugyancsak megtalálható a Magyar Napló című folyóirat őstörténete (1989-) és későbbi virtuális részvalósága, amely összefüggésben D. 1 Péter különféle érdemeket szerzett. D. 1 Péter persze más módon is kiemelkedett a pályatársak derékhadából. Ő volt az, aki félidőben a rendszerváltozás után - a kellemesnek cseppet sem mondható emigrációból enyhén használt állapotban újra megérkezve a gyűlölve szeretett, középről Kelet-Európába tolt hazába - azt mondta, irodalomkritikusként és az önmaga állított szakmai játékszabályok betartásával; Hát, izé! Szemben vele Bata Imre ült szótlanul. Ő már azóta halott.

Serdián ​Miklós György komoly figyelmet szentel a társadalom perifériáján élők érzés- és hangulatvilágára, nyelvezetére - hiszen e körből merít sokkolónak szánt szövegeivel; elég, ha csak a huszonegy magyar szöveg című művére gondolunk.

A ​cél a szantería - egy minden ízében élő vallás - bemutatása, valamint annak a több száz éves folyamatnak az érzékeltetése, hogyan váltak az afrikai istenek, akik a behurcolt rabszolgák szellemi poggyászában érkeztek Kubába, a Nagy Szigetre, afrokubai és a későbbiekben szinte kubai istenekké.

Serdián ​Miklós György kisregénye az utolsó marxista esztéta, Lukács György (a regényben Lucas George) 1919-es szerepvállalását dolgozza fel. A burleszk elemekben is bővelkedő szürreális történet a még mindig élőként bemutatott tudós visszaemlékezésének állítja be a történetet, aki a Duna-parti lakása ablaka mögött szívja rituálisan szivarjait, így idézi fel a kilencven évvel ezelőtti eseményeket, amikor nyolc katonát végeztetett ki. A nyolcas szám végigvonul a művön, amelyben a posztkommunista jelen a maga balkáni abszurditásával egybecsúszik a kommunista forradalom múltbéli eseményeivel. A ma is élő szereplőket is felléptető mű sokak szemében durva lehet, főként a hrabali próza (antimarxista beállítottságú) kedvelőinek érdemes ajánlani. (kello)

A ​Kr. u. 21. század (= 1421 h.u.-1527 h.u.) kezdetét jelzi a 2000-ben kitört Második Intifáda, az ún. al-Akszá intifáda, amelynek közvetlen kiváltó oka Ariel Sáron - több száz izraeli rendőr kíséretében - megtett sétája a jeruzsálemi Templom-hegyen. Ezt követi a mitikus al-Káida számlájára írt támadás 2001. szeptember 11-én a New York-i Világgazdasági Központ és a Pentagon ellen, majd ugyanebben az évben a tálibán rezsim hatalomból való elűzése az USA beavatkozásával. 2003-ban az Amerikai Egyesült Államok kormánya tömegpusztító fegyverek állítólagos raktározása miatt megtámadja Irakot. Ugyanebben az évben az emberi jogokért kifejtett tevékenységéért Nobel-békedíjat kap Sitin Ebadi, elsőként a muszlim nők közül. 2004-ben egy iszlámista csoport bombamerényletet követ el egy madridi helyiérdekű vasút ellen. 2005-ben iszlámista bombamerényletek a londoni metróban és az "egyiptomi" üdülőhelyen, Sarm el-Sejkben. 2006-ban közgazdasági Nobel-díjat kap Mohamed Júnusz az általa megálmodott és Bangladesben megvalósított mikrokredit intézményrendszerért. Ugyanebben az évben akasztással kivégzik Szaddám Huszajn iraki diktátort az emberiség ellen elkövetett bűnök miatt. Ellencsapásként a Hezbolláh támadásaira az izraeli hadsereg behatol Libanonba. 2007-ben az etióp hadsereg bevonul Szomáliába, és elűzi az Iszlám Bíróságokat Mogadisuból. 2008-ban Koszovó kikiáltja függetlenségét, és ezzel létrejön egy második iszlám többségű államalakulat Európában. Ugyanez évben a Vatikán bejelenti, hogy a muszlimok száma a világon - most először - meghaladja a katolikusokét. 2009-ben Izrael megtorló akciókat hajt végre a Hamász ellen a Gázai-övezetben.

Három ​kisregény egy kötetben. Lipót-Alsó: a rendszerváltás és a vadkapitalizmus uszályában játszódik. Szivarklub: Lukács György poroszlói tizedelése kapcsán futurisztikus elemekkel. Képmutató lett a világ: egy sikeres cigány / roma ember sorsán keresztül nézve a mai Magyarországot.

Az ​iszlám kultúrkör fogalmainak tárgyalása, jelentős muszlim személyek életrajzi adatai rövid szócikkekben. Javaslatok a magyar nyelv sajátosságait figyelembe vevő átíráshoz. Időrendi táblázat. A függelékben fontosabb Korán-idézetek. A szócikkek az "abangantól" kezdődően több jelentős fogalmat tárgyalnak.

Kollekciók