Ajax-loader

David Owen könyvei a rukkolán


Az ​edzett agy tovább él! Mit szólnál, ha egy személyi edző előírna neked egy agyfejlesztő edzéstervet, mely élesíti elmédet, segít az összpontosításban, és fejleszti a kreativitásodat? Az A(gy)erobikkal ez lehetséges! Az a(gy)erobik egyedülálló mentális edzésterv, amely segít megakadályozni elménk öregedését. Ez a program, mely erősségeidre és gyengeségeidre van szabva, üstökön ragadja a szürkeállományodat, és megváltoztatja az életedet. Hagyd, hogy az A(gy)erobik fejtörői - logikai, számtani, emlékezeti, kreatív feladatai - fejlesszék gondolkodásodat, és tökéletesítsék mentális képességeidet. Hamarosan emlékezni fogsz a megbeszélt találkozókra, tudni fogod, hol a kulcsod, és főként: fejlődik majd az agyad! Állítsd össze saját agyfejlesztő programodat! - Előzd meg elméd öregedését úgy, hogy érzékeidet új módokon használod. - Hozd formába kreativitásodat és töltsd fel a memóriádat. - Fejleszd a gondolkodásodat több mint 100 észbontó fejtörővel.

In ​this remarkable challenge to conventional thinking about the environment, David Owen argues that the greenest community in the United States is not Portland, Oregon, or Snowmass, Colorado, but New York, New York. Most Americans think of crowded cities as ecological nightmares, as wastelands of concrete and garbage and diesel fumes and traffic jams. Yet residents of compact urban centers, Owen shows, individually consume less oil, electricity, and water than other Americans. They live in smaller spaces, discard less trash, and, most important of all, spend far less time in automobiles. Residents of Manhattan- the most densely populated place in North America -rank first in public-transit use and last in percapita greenhouse-gas production, and they consume gasoline at a rate that the country as a whole hasn't matched since the mid-1920s, when the most widely owned car in the United States was the Ford Model T. They are also among the only people in the United States for whom walking is still an important means of daily transportation. These achievements are not accidents. Spreading people thinly across the countryside may make them feel green, but it doesn't reduce the damage they do to the environment. In fact, it increases the damage, while also making the problems they cause harder to see and to address. Owen contends that the environmental problem we face, at the current stage of our assault on the world's nonrenewable resources, is not how to make teeming cities more like the pristine countryside. The problem is how to make other settled places more like Manhattan, whose residents presently come closer than any other Americans to meeting environmental goals that all of us, eventually, will have to come to terms with.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

"Volt ​egy barátom az egyetemen, aki az ifjúkori maximalizmus egy tipikus fellobbanásában úgy döntött, hogy nem hord többé karórát. Belefáradt abba, hogy az idő rabja legyen, megszabadította hát magát a zsarnoki és elnyomó civilizáció kronológiai börtönéből. A dolog csattanója természetesen az, hogy óra nélkül arra kényszerült, hogy szüntelenül az időre gondoljon. Hamarosan minden napjának egy jelentős részét azzal töltötte, hogy másoktól tudakolta a pontos időt - ami szükségszerű volt, lévén, hogy többek között professzorai és a helyi mozik gépészei változatlanul figyelmet szenteltek az órának. Megszabadult ugyan karórájától, ám ez nem szabadította fel, csupán idült időfüggővé tette. A gyerekeknek ugyanazon okból kifolyólag kell a pénzről tanulniuk, amiért barátom hamarosan visszatért az óraviseléshez: hogy ne kelljen túlságosan sok célirányos szellemi energiát szentelniük egy olyan tevékenységnek, mely gyakorta jobban működik a reflexek szintjén. Az ember részben azért tanul a pénzről, hogy ne kelljen folyton rajta rágódnia, és senki nem tölt több időt azzal, hogy pénzügyeken tépelődik, mint az, aki tart tőle, aki nem érti meg, vagy aki szándékosan megpróbálja semmibe venni."

Kollekciók