Ajax-loader

É. Kiss Katalin könyvei a rukkolán


É. Kiss Katalin - Shakespeare ​szonettjei Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter - Új ​magyar nyelvtan
Az ​utóbbi évtizedekben a nyelvleírás módszerei a kísérleti fizika módszereihez váltak hasonlóvá. Lényegük, hogy egy nyelvi jelenség leírásakor a tapasztalt tények alapján először hipotézist állítunk fel arról, hogy az adott jelenség milyen feltételek teljesülése esetén fordul elő. Majd kísérletezni kezdünk: például olyan mondatokat, kifejezéseket, szavakat vagy hangkapcsolatokat hozunk létre, amelyekben a hipotézisben szereplő egyik vagy másik feltétel nem teljesül, s ezért ezeket helytelennek jósoljuk. Ha a tapasztalt tények megcáfolják a várakozásainkat - például, ha valamelyik feltétel nem teljesülése mégsem rontja el a szerkezetet -, akkor módosítanunk kell a leíráson. Ezt azután addig folytatjuk, amíg a leírásunk minden tekintetben meg nem felel a tényeknek. Az olvasó olyan leíró magyar nyelvtant tart a kezében, amely elsősorban a huszadik század utolsó harmadának magyar nyelvészeti eredményeire épül, de felhasználja a korábbi leíró munkák számos megfigyelését, általánosítását is. A szerzők arra törekedtek, hogy az új felismeréseket olyan formában tegyék közzé, amely a modern nyelvészetben járatlan olvasó számára is hozzáférhető. A modern nyelvészeti gondolkodás- és érvelésmód megismertetését az új ismeretek közlésével egyenrangú fontosságúnak tartják: könyvük nem csupán az eredményeket foglalja össze, hanem a hozzájuk vezető utat is megvilágítja.

É. Kiss Katalin - Anyanyelvünk ​állapotáról
A ​könyv amellett érvel, hogy a magyar nyelv jelenével és jövőjével kapcsolatban vannak aggodalomra okot adó és azonnali cselekvést kívánó tények, ezek azonban nem azonosak azokkal a jelenségekkel, melyeket a közvélemény nyelvromlásként kárhoztat. Áttekintvén a nyelvromlás tüneteinek tetsző jelenségeket, megállapítja, hogy ezek a valamennyi nyelv szükségszerű sajátságát képező állandó lassú változás jelei. A művelt köznyelvi normával ütköző alakok nem ?romlottak? vagy helytelenek, hanem olyan változatok, melyek a nyelvnek csupán valamely regionális vagy társadalmi változatában: valamely nyelvjárásban vagy valamely társadalmi réteg nyelvében nyertek polgárjogot. A könyv tényszerű adatokkal bizonyítja, hogy új szavaink között az idegen eredetű és a belső keletkezésű szavak aránya nem különbözik attól az aránytól, mely a nyelvtörténet korábbi korszakait jellemzi; ennek ellenére javaslatokat tesz arra nézve, hogy hogyan lehetne az idegen szavak minél nagyobb részét belső keletkezésű szóval felváltani. A könyv második része a magyar nyelv jelenével, jövőjével kapcsolatos valódi gondokkal néz szem-be. Statisztikai adatokkal mutatja be a magyar nyelvterület egyre gyorsuló csökkenését, a magyar beszélők számának egyre gyorsuló fogyatkozását, az asszimiláció ijesztő mértékét. Összefoglalja a nyelvcsere és identitás-vesztés okaival, lefolyásával kapcsolatos szociolingvisztikai kutatásokat. Végül arra is kitér, hogy hogyan előzhetők meg az Európai Unió tagjává lett anyaországban azok a folyamatok, melyek a szomszéd országokban a magyar nyelvnek az államnyelvekkel szembeni térvesztéséhez vezettek.

Kollekciók