Ajax-loader

Fejtő Ferenc könyvei a rukkolán


Fejtő Ferenc - József ​Attila
A ​kötet Fejtő Ferenc József Attiláról írott publikációit tartalmazza, melyek az 1930-as években jelentek meg a Valóság, illetve a Szép Szó hasábjain. A ma 96 éves szerző, akinek múlhatatlan érdeme, hogy József Attila költői nagyságát kortársként felismerte és hirdette, barátként is mellette állt. Az újságcikkeket összekötő szövegek a közérdeklődésre számot tartható emlékeket elevenítik fel. A válogatás és összeállítás Fejtő Ferenc munkája, szerkesztő Róna Judit irodalomtörténész.

Fejtő Ferenc - 1956 ​a magyar forradalom
"Ezt ​a könyvet 1981-ben írtam, francia nyelven. Jelenleg, 2006-ban Magyarország az októberi forradalom és a szovjet beavatkozás 50 éves évfordulójának megünneplésére készül. Felmerülhet a kérdés, hogy annyi év után írásom megállja-e a helyét a forradalom körülményeinek, lefolyásának, történelmi hatásának értelmezésében. Válaszol-e például arra a problémára, hogy hogyan történhetett meg, hogy világ egyik leghatalmasabb impériuma ellen a magyar nép volt az első és tulajdonképp az egyetlen, amelyik fegyveres felkeléssel nyilvánította ki elégedetlenségét az 1949-ben rákényszerített bolsevik uralom ellen. A felszabadultság mámorában a nép a függetlenség mítoszát alkotta meg, és nem nyugodott addig, amíg ez a mítosz meg nem testesült Nagy Imre személyében. Az 1848-as francia forradalom egyik mérsékelten republikánus vezetőjének, Rollinnek a mondására emlékeztetett: "Vezetőjük vagyok, tehát követem őket". Realista szemszögből tekintve persze azt is lehetne erre mondani, hogy nem bölcs dolog, ha egy nemzet olyan álmokat kerget, amelyek az adott erőviszonyok között megvalósíthatatlanok. De a ma káprázatából még megszülethet a holnap bölcsessége. A szovjet blokk általános fejlődésének perspektívájából nézve a magyar 56-os felkelés a totalitárius kommunizmus felbomlásának a nyitánya volt."

Fejtő Ferenc - A ​népi demokráciák története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fejtő Ferenc - Szociáldemokrácia ​tegnap, ma, holnap
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fejtő Ferenc - József ​Attila, az útmutató
A ​hiánypótló kötet arra vállalkozott, hogy a költészet és József Attila barátai megismerkedhessenek Fejtő 1947-es értekezésével, mely árnyalt, részletes képet ad József Attila személyiségéről. A kötetben olvasható Valachi Anna tanulmánya és mélyinterjúja Fejtő Ferenccel, mely kettejük barátságával, József Attila személyiségével, létharcaival és ars poeticájával ismerteti meg az olvasót. A könyv írásai drámai erővel tárják fel a költő életének utolsó hét évét, József Attila életútjának tragikus befejezését, mely Fejtő értékelése szerint szükségszerűen haladt a szomorú végkifejlet felé. A függelékben Fejtő Ferenc egyik kritikai írása olvasható André Gide Szovjetunióbeli utazásáról írt könyvéről, mely alapjaiban határozta meg a kortársak gondolkodását a sztálini diktatúráról és a szocializmusról.

Fejtő Ferenc - Budapesttől ​Párizsig - Párizstól Budapestig
Mérlegem, ​nem dicsekvésből mondom, globálisan pozitív. Sokat dolgoztam, s majdnem mindig örömmel, de azért mindig szakítottam időt kószálásokra, baráti találkozásokra, zenehallgatásra, utazásra. Miért ne vallhatná be az ember, hogy meg van elégedve az életével?"

Fejtő Ferenc - Mégiscsak ​a szociáldemokrácia
Történeti ​áttekintés a szociáldemokrácia születéséről és fejlődéséről, a nemzeti szociáldemokrata pártok történetéről, neves skandináv, brit, osztrák és német képviselőiről, röviden: minden, amit a szociáldemokráciáról, nevezetesen reformista szárnyáról, ennek problémáiról és fejlődési tendenciáiról tudni kell. Hatalmas ismeretanyag, a szerzőre jellemző szellemes, olvasmányos előadásmód, amely a humort sem nélkülözi.

Fejtő Ferenc - Hova ​repül az idő?
Az ​itt következő beszélgetések ötlete Maurice Partouche kiadótól származik. Megpróbáltam lebeszélni róla. Úgy gondoltam, ez a műfaj inkább szárokhoz, nagy tudósokhoz vagy politikusokhoz illik, akik komolyan veszik magukat, vagy szívesen veszik, ha komolyan veszik őket. Ez nem az én világom. Nem vagyok "nagyság" és nem is érzem magam annak. Nem voltam újító, nem teremtettem sem új filozófiát, sem új stílust. Egyetlen érdemem van: Dolgoztam, fáradhatatlanul tanulmányoztam, kérdéseimmel ostromoltam és próbáltam megérteni ezt a századot, amellyel együtt születtem, s mellyel valószínűleg együtt fogok meghalni is. Folyton azt kérdezem magamtól: nos, mi az eredmény? Kétségtelen, hogy vannak fogalmaim és elképzeléseim a módszerről, a kutatásról, van egyfajta világnézetem - Weltanschauung, ahogy a német mondja -, mellyel a múltat, jelent és jövőt szemlélem, miközben mindig bizonytalan vagyok abban, hogy helyes úton járok-e, amikor - ahogy Gramsci írta - szüntelenül a pesszimista tisztánlátás és az optimista akarat között ingadozom (egyébként ez minden, amit Gramscitól megtanultam).

Fejtő Ferenc - Szép ​szóval
Fejtő ​Ferenc publicisztikáiból válogat e kötet. Egy részük a Szép Szóban jelent meg, de vannak közöttük olyanok is, amelyek az 1980-as években keletkeztek. A legfontosabb írások József Attiláról szólnak, de érdekesek a rendkívül élesen fogalmazó politikai cikkek is.

Fejtő Ferenc - A ​Monarchiától a globalizációig
"A ​Pécsi Tudományegyetem rektora 2001. július 14-én, a francia nemzeti ünnep alkalmából a Francia Köztársaság budapesti nagykövete által tartott fogadáson - e kötet szerkesztőjének jelenlétében - invitálta szeretettel és tisztelettel Fejtő Ferencet, hogy töltsön pihenéssel néhány napot az egyetem vendégeként a mediterrán hangulatú városban. A 92 éves Fejtő Ferenc szelíd mosolyával nyugtázta a pihenésre szóló meghívást, mivel - nem mondta ki - az mindig csak lehetőség marad számára, ha Magyarországon tartózkodik.Az egyetem Külügyi Igazgatósága (és részben e sorok írója) szervező munkájának eredményeképpen az egyetem díszdoktora végül 2002. november első napjaiban érkezett meg fia, Charles Fejtő kíséretében Párizsból, immár négy - Pécsen és Szekszárdon - megtartandó előadás időközben vállalt kötelezettségével. Három nappal korábban még gyengélkedett, orvos is volt nála. Fia megnyugtatott, miközben Fejtő Ferencet - közvetlenül a pécsi utazás előtt - a magyar parlament előtt vártuk, (...) "ne aggódj, mert apám mindig erőre kap, ha valahová utazik. (...)A megírt szövegek nélkül tartott előadásokról - az előadó hozzájárulásával - hangfelvételek, majd azokról átírt szövegek készültek. A leírt szövegek természetesen számos apró technikai jellegű problémát és pontatlanságot tükröztek, melyek korrigálása a szerkesztő örömmel teljesített feladata maradt, miként a könyv címének megadása, az előadásoknak fejezetcímekkel való tagolása, s a legszükségesebbnek ítélt esetekben kisebb jegyzetek készítése is. A szövegek gondozása közben igyekeztem a legnagyobb mértékben követni az előadó közlési szándékait, kifejtett gondolatait, stílusbeli sajátosságait. Az előadások az elhangzás sorrendjében következnek.A meghívó fél, a szervezők és a kiadó a kötet megjelentetésével szeretnék a meglepetés erejével kárpótolni Fejtő Ferencet az elmaradt pécsi pihenésért, hiszen az előadásokon (...) kívül további közéleti programok is adódtak számára..." (Csizmadia Sándor szerkesztő)

Fejtő Ferenc - Borkóstoló
Fejtő ​Ferencről, a kiváló gondolkodóról, XX. századi irodalomtörténetünk nagy tanújáról, hatalmas tudásanyagáról és kivételes emlékezőképességéről sokat tudhat már a magyar olvasó. Tudunk magyarul is megjelent, a Monarchia szétbomlasztásáról írott, meggyőző és eredeti felfogású művéről, mely 1989-ben Franciaországban, kényszerű emigrációja helyszínén megkapta az év legjobb történelmi alkotásáért járó díjat. Kötetünk most a kitűnő esszéistát mutatja be. Tudható az is, hogy neve és munkássága szorosan egybefonódott a Szép Szóval, s legjobb barátjával, József Attilával - róla szóló, egyedülálló dokumentumértékű visszaemlékezéseit is közreadjuk. Ám tanulmányai Batsányiról és Berzsenyiről, Huxley-ről és Ionescoról, D.H. Lawrenceről és Emile Cioranról - hogy csak őket emeljük ki - a megkapó újdonság erejével hatnak, mint ahogy mély és aktuális mindaz, amit egyes interjúiban, s főleg Erasmus kapcsán elhangzó elmélkedéseiben megoszt velünk szélsőséges erők szabdalta világunkról, s a humanizmus és erőszak olykor látszólag kényszerű, de lényegében elfogadhatatlan kapcsolatáról.

Fejtő Ferenc - Érzelmes ​utazás
Fejtő ​Ferenc Érzelmes utazásában gyermekkori emlékek, dalmáciai útleírás, interjúk és teoretikus elmélkedések kavarognak. De minden, ami benne van, az élet szeretetéről tanúskodik és annak szeretetéről is, ami ennek a tartozéka: a családhoz való ragaszkodás, az emlékek megőrzése, a román és gótikus építészet iránti rajongás, a tengervíz iránti vonzalom és talán mindenekfölött a nap imádata. Az Érzelmes utazás tulajdonképpen cikknek készült a Nyugat számára. De aztán a szerző rádöbbent, hogy "a cikkben megpendített gondolatok kissé hosszabb kifejtést igényelhetnének, a zágrábi és dalmáciai utazást, az apai, anyai emlékek közt való kalandozást folytatni kellene egy másik utazással, amelyben saját énemet keresném, saját gondolataimat tisztáznám, hiszen ezek még zavarosan, ellentmondásosan keringtek bennem... Hangulatkönyvet írtam, lírát, és nem tudományos értekezést. Vakációt vettem egy időre a politikától, hogy magamhoz térjek, friss levegőt szívjak, tisztázzam gondolataimat. S azóta sem csinálok egyebet, mint hogy próbálom megfejteni saját rejtvényemet meg a magyar rejtvényt, és vakmerően a világét meg az életét."

Fejtő Ferenc - II. ​József
Hogyhogy ​nem szerette Józsefet a nép, amelyet boldoggá akart tenni? S amikor műve, eszméi, élete veszélyben forogtak, hogyhogy nem akadt egyetlen védelmezője sem? Hiszen soha senki sem ült a trónon, aki nála buzgóbban, őszintébben, lelkesebben fáradozott volna alattvalói erkölcsi és anyagi jólétének előmozdításán. Mindent egyszerre akart csinálni, s ezért mindent elrontott. Jót akart tenni, de rosszkedvűen tette. Soha nem mosolyodott el nyilvánosan.Csak az értelemhez szólt, a szívhez soha.

Fejtő Ferenc - Isten, ​Ember, Ördög
"Töprengéseim ​során arra a nem éppen eredeti következtetésre jutottam, hogy az ördög mint személy nem létezik, nem Isten ellentettje és versenytársa; létezik viszont mint metafora, mítosz, képzeletbeli bűnbak, hordozza azokat a hibákat, amelyeket az ember nem tud vagy nem akar bevallani. Azért személyesítették meg - az emberi szív sötét felét megjelenítve -, hogy levegyék a felelősséget Istenről a sok rosszért, amit az általa teremtett világban tapasztalunk. Létezik az ördög abban az eljárásban is, amelyet az egyház fejlesztett ki, miután szakított a judaizmussal: ördöginek állítja be az ellenfelet, hogy törvényesítse az iránta érzett gyűlöletet, az ellene irányuló erőszakot. Nem csak az egyházi intézmények használták ezt a módszert, használják a mai kor ideológiai versenytársai is mindennapi gyakorlatukban. A humán tudományok kimutatták, hogy a rosszra való hajlam potenciálisan minden emberben megvan: az ördög, a pokol bennünk van, mindegyikünkben. Nem azt állítja-e a Biblia, hogy Isten szabadnak teremtette az embert? A szabadsággal együtt jár, hogy felelős is a cselekedeteiért. Azt már bizonyította az ember, hogy képes pokollá tenni a földet. De azt még meg kell mutatnia, hogy tud-e paradicsomot is teremteni." Fejtő Ferenc

Fejtő Ferenc - Magyarság, ​zsidóság
A ​magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc - eredetileg franciául megjelent - nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja. Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a 10. század végére már meghonosodott modelleken alapult, bár a megaláztatást és elkülönítést célzó intézkedések átvételekor 'türelmesebbek voltak' szomszédaiknál: mindez a magyar állam kezdetektől birodalmi, sok nemzetiségű, több vallásnak is helyt adó jellegéből adódott. Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek (lehettek) a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is. A magyar-zsidó viszonyt tehát a 'társadalmi szerződés' mindenkori érvényesülése, a politikai aktualitás diktálta keresztény jobboldal (és a fel-feltörő nacionalizmus) politikai harcai alakították. A tanulmány - kitekintéssel a modern kori Európa történetére - azt mutatja, hogy az antiszemitizmus elleni harc nem pusztán 'zsidó ügy': része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzete k felvilágosult elitjei folytatnak a jogszerűség, az igazságosság és a demokrácia térnyerése érdekében. - Kézikönyvként tárgyszerű összefoglalása lehet mindazoknak, akik még semmit sem tudnak erről a szerteágazó, indulatoktól sem mentes témakörről, ugyanakkor, mint rövid szintézis, a hazai zsidóság múltjára vonatkozó szakirodalomban is alapmű.

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Fejtő Ferenc - A ​század utasa
"Bizonyos ​dolgok egész életemben megdöbbentettek. Láttam tömeggyűléseket, amelyek meghatározták a századfordulókat. Már említettem, hogy egyik első emlékem, az örömmámorban úszó nép az 1914-es hadüzenet után. Azután láttam a Népfrontot, az antifasiszta mozgósítást, a felszabadulást, 1968 májusát, a berlini fal leomlását... Láttam embereket, akik azért jöttek vidékről Párizsba, hogy meghallgassák Thorezt vagy leróják tiszteletüket de Gaulle tábornok előtt, hogy részt vegyenek Jean Moulin vagy André Malraux temetésén... Láttam, hogy a campesinók tapsolnak Castrónak és Chenek, hogy munkások beszélgetnek Hruscsovval, hogy tömegek siratják Kennedy halálát, hogy hatalmas tömeg rója le tiszteletét Nagy Imre előtt, harminc évvel meggyilkolása után. Mondhatjuk-e, hogy ez a történelem?" Fejtő Ferenc író, publicista, politológus, A népi demokráciák története, a II. József, a Rekviem egy hajdanvolt birodalomért és más kitűnő könyvek szerzője ebben a kötetében mint a század kivételes tanúja beszélget olasz történész barátjával, Maurizio Serrával, aki ismert kutató, diplomata. Kettejük lebilincselő, a história logikáját kutató beszélgetéséből rajzolódik ki a XX. század tragikus eseményeinek láncolata, ideológiák születése és halála, politikusok és államférfiak élet- és pályarajza, egy rendkívüli személyiség eszmetörténete s hitvallása.

Kollekciók