Ajax-loader

Apuleius könyvei a rukkolán


Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Petronius Arbiter - Apuleius - Trimalchio ​lakomája / Az aranyszamár
Petronius ​Arbiter, a Sienkiewicz Quo vadis-ából bizonyára mindenki előtt ismert lemondóan-hősiesen meghaló arisztokrata, és a botrányhős rétor, a madaurai Apuelius a római irodalom két idegenből - görögből - átvett ikerműfajának, a novellának és a regénynek legjelesebb képviselői. Petronius műve a Trimalchio lakomája (Satiricion című, töredékesen fennmaradt "erkölcsregényének" - valójában laza novellafüzérének - egyetlen összefüggő része) a felkapaszkodott újgazdagok szűk körű, kicsinyes és földhözragadt világának ellenálhatatlan erejű szatírája. Az aranyszamár, Apuleius remeke (a latin irodalom egyetlen terjedelmesebb regényes) az örökké kíváncsi, nyughatatlan és titkokat feszegető ember tragikomédiája.

Apuleius - Amor ​és Psyche
Apuleius, ​aki a második században élt, korának legnevezetesebb szónoka és költője volt. Nagyon híres a valószínűleg önéletrajzi elemekkel tűzdelt Aranyszamár, aminek egyik hosszú részlete az Amor és Psyche. A történet keretében egy öregasszony mesével próbálja megvigasztalni egy lányt, akit az esküvőjéről raboltak el. A mese főszereplője az összehasonlíthatatlanul szép Psyche, egy királylány, akibe Vénusz fia, Amor visszafordíthatatlanul beleszeret. 12 színes reprodukcióval illusztrálva.

Apuleius - A ​világról
A ​Krisztus utáni második században élt karthágói szerzőt, korának ünnepelt vándorfilozófusát a legtöbb olvasó csak mint Az aranyszamár szerzőjét ismeri. Ez a kötet, mely Apuleius összes szónoki művét és - magyar nyelven eddig meg nem jelent - filozófiai írásait tartalmazza, kalandra hívja az olvasót. Kalandra, melynek során újra meg újra felteszi magának a kérdést, mi köti össze a frivol történetek mesélőjét, a platonikus filozófia pontos ismertetőjét és a csengő-bongó szavú szónokot.

Apuleius - A ​mágiáról / Virágoskert
Apuleiust, ​az ünnepelt szónokot, sikeres írót, könnyű tollú költőt, sokaktól csodált természettudóst i. sz. 158-ban beidézték az észak-afrikai Sabrata város bíróságára. Hatalmas tömeg gyűlt össze a tárgyalás napján, hogy meghallgassa a vádat - Apuleius mágikus üzelmekkel házasságra kényszerített egy nála tizenhárom évvel idősebb özvegyet -, és még inkább az író bravúrosnak ígérkező védekezését. Nem csalódott a hallgatóság: az író védőbeszéde - A mágiáról - ragyogóan szellemes érvelésével valóban nagyszerű szórakozást nyújtott. De a rejtélyek nem oszlottak el: Mire használta a tükröt? Miért vásároltatott halakat? Csakugyan tartott-e éjszakai varázsszertartást? Mi történt az epilepsziás fiúval? Mi volt az a kendőbe burkolt tárgy? Csontváz volt-e a szobor vagy Mercurius képmása? ... A Virágoskert ókori válogatás Apuleius beszédeinek legszebb helyeiből. Különös egyveleg anekdotákból, földrajzi, történelmi, természetrajzi érdekességekből, morális eszmefuttatásokból, dús verbális pompájú hasonlatokból, szinte verssé és zenévé párolódó szónoklattöredékekből. Az olvasó élvezettel fogja fölfedezni, hogyan kapcsolódik ezer szállal ez a méltatlanul elfeledett két Apuleius-írás a világhíres főműhöz, az Aranyszamárhoz.

Apuleius - Apologia ​(de magia) / Védőbeszéd (a mágiáról)
Apuleius ​mint filozófus a középső platonizmus képviselője, a Platonicus név büszke viselője, rhétorként az újszofisztika (második szofisztika) művelője. Védőbeszéde sokat köszönhet a változatlan emberi jellemnek. Bölcselők hosszú sora fejtegette, hogy az embernek az önfenntartásra való törekvése a legfontosabb ismertetőjegye. Az ember mivolt jellemzője az egoizmus, "az ember embernek farkasa" törvénye, igény a másik mindenkori leküzdésére. Az összeférhetetlenség, az irigység, a féltékenység, a másik sikerével való azonosulás képtelenség segítette megszületni a világirodalom első - a szerző saját maga érdekében kifejezett - Apologiáját.

Kollekciók