Ajax-loader

Szabó Máté könyvei a rukkolán


Szabó Máté - Zöldek, alternatívok, környezetvédők
Hol és hogyan jelennek meg az ökológiai mozgalmak a politikában? Kik a zöldek, milyen a mozgalom társadalmi bázisa, szervezete, programja, stratégiája? Ezek és ezekhez hasonló kérdések megválaszolása során a szerző áttekinti az ökológiai politika különféle elméleteit, bemutatja az Egyesült Államok, Franciaország, s a munka fő részében az NSZK ökológiai mozgalmát, valamint pártját, a Zöldeket.

Paczolay Péter - Szabó Máté - A ​politikaelmélet rövid története
A ​politikatudomány önállósulása a társadalomtudományok fejlődésének viszonylag kései terméke. De az ókortól napjainkig majd minden jelentős gondolkodó állást foglalt a politika nagy kérdéseiben. A filozófiai gondolkodásnak ezt a vonulatát követi végig Paczolay Péter és Szabó Máté könyvének első része, a kulcsfontosságú kategóriák (demokrácia, politika, hatalom stb.) értelmezésének változásait kutatva. A XIX-XX. századdal részletesen foglalkozó második rész pedig a már kialakult politikatudomány alapproblémáit mutatja be. Ebben a részben megismerhetjük a politikai rendszer, a demokrácia, az állam és társadalom viszonyának stb. problémáit olyan szerzők nézőpontjából, mint például Dahl, Lasswell, Merton, Pareto, Parsons vagy Weber. A munka, amely hazánkban első ízben vállalkozik a politikaelmélet átfogó történeti feldolgozására, a történelem, a filozófia és a politika iránt érdeklődő olvasó könyvespolcára ajánlható.

Paczolay Péter - Szabó Máté - A ​politikatudomány kialakulása - A politikaelmélet története az ókortól a huszadik századig
Az ​1970-es évek végétől kezdve, egyidejüleg a magyar politikatudomány intézményesedésével, határozottan felmerült bennünk, hogy valamilyen módon válaszoljunk azokra az igényekre, melyek a politikatudomány kialakulását és előtörténetét bemutató, korszerű szemléletű kötet iránt támadtak. Többéves munkával készítettük el kéziratunkat, mely a politikaelmélet történetének bemutatására vállalkozott. Az ókortól a francia forradalomig terjedő részeket Paczolay Péter, a XIX-XX. századi részeket pedig Szabó Máté írta. Az elméleti-módszertani bevezetőt közösen készítettük el. A kézirat némileg megrövidített kiadásra a Kossuth Könyvkiadó késznek mutatkozott, és a kötet 1984-ben megjelent A politikaelmélet rövid története címmel.Ezért köszönetünket ma is kifejezzük Nyíri János Kristófnak, a Kossuth Kiadó lektorának, aki tanácsaival végig segítette munkánkat, és Gábor Lucának, szerkesztőjének. Megjelenése óta a kötet a téma iránt érdeklődő szakmai közönség mellett széles körben elterjedt tankönyvként is, országszerte használják az egyetemi és főiskolai oktatásban, az általunk szerkesztett szöveggyűjteményekkel együtt (Az egyetemes politikai gondolkodás története Rejtjel 1999; A politikaelmélet története a XIX-XX. században. Rejtjel 2003. Elsősorban az oktatási igények indítottak minket arra, hogy kötetünket újra útjára bocsássuk. A kötet a Korona Kiadónál 1996-ban megjelent kézirat utánnyomása.

Paczolay Péter - Szabó Máté - Az ​egyetemes politikai gondolkodás története
A ​válogatás az ókortól a politikatudomány modern társadalomtudományi diszciplínaként való kialakulásáig követi végig a politikaelméletek történetét, a klasszikus gondolkodók egy-egy művéből vett szemelvények bemutatásával.

Paczolay Péter - Szabó Máté - Az ​egyetemes politikai gondolkodás története
A ​válogatás az ókortól a politikatudomány modern társadalomtudományi diszciplínaként való kialakulásáig követi végig a politikaelméletek történetét, a klasszikus gondolkodók egy-egy művéből vett szemelvények bemutatásával.

Szabó Máté - Zöldek, ​alternatívok, környezetvédők
Hol ​és hogyan jelennek meg az ökológiai mozgalmak a politikában? Milyen elméletek készítették elő, s napjainkban milyen társadalmi-politikai tényezők segítik vagy gátolják jelentkezésüket a fejlett tőkés országokban? Besorolhatók-e, és ha igen, akkor hová az európai politikai tudat hagyományos sémái közé, avagy gyökeresen új jelenségek, és ezért új fogalomrendszert követel leírásuk? Hogyan vált az ökológia problematikája az NSZK-ban önálló politikai párt kialakulásának alapjává? Kik a zöldek, milyen a mozgalom társadalmi bázisa, szervezete, programja, stratégiája? Melyek a párt problémái, belső és külső vitái? Milyen helyet foglal el az NSZK politikai rendszerében, mit tartanak róla politikai ellenfelei? Melyek egyedülálló sikerének forrásai? E kérdések megválaszolása során a szerző áttekinti az ökológiai politika különféle elméleteit, bemutatja az Egyesült Államok, Franciaország, s a munka fő részében az NSZK ökológiai mozgalmát, valamint pártját, a Zöldeket.

Szabó Máté - Globalizáció, ​regionalizmus, civil társadalom
A ​XXI. század elején az európai civil társadalom fejlődése több folyamat metszéspontjában új szakaszához érkezett. A globalizációs folyamatok egyszerre érik a kontinens minden országát, miközben az EU keleti bővítése a korábban relatíve elkülönülten fejlődő európai régiókat az unió regionális fejlődésének dinamikájába integrálta. A korábbi mozgalomfejlődés Nyugat-Európában a nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív mozgalmi hullámának dinamikáját, az ezredforduló az ezek örököseként és kihívójaként jelentkező globális mozgalmakat állította előtérbe. Magyarországon a civil társadalom fejlődését a kommunista múlt, illetve – a rendszerváltástól óta – a pártpolitika dominanciája határozta meg. A nagy mobilizációs hullámok nem a nyugat-európai mozgalmi hullámok dinamikáját követték, sokkal inkább a politikai rendszer konfliktusaihoz és problémáihoz kötődtek. Míg Nyugaton a XXI. század elején a globalizációkritikus mozgalmak hódítottak teret, addig Magyarországon inkább a polgári körök fejlődése az új tendencia. E folyamatok elemzéséhez kíván hozzájárulni Szabó Máté tanulmánykötete az európai civil társadalom és a globalizmus, regionalizmus, ökologizmus viszonyrendszerének felvázolásával, illetve karakterisztikusan jelentkező magyarországi mobilizációs hullám, a polgári körök mozgalma megindulásának elemzésével.

Szabó Máté - Emberi ​jogok - Alapvető jogok?
Az ​emberi méltóságnak, mint mindennek megvannak a maga határai. A határok lehetővé teszik a vándorlást, a cserét, a kommunikációt, normális esetben nem elzárkózást és kirekesztést hordoznak. A korlátok azonban olyan korlátozások, amelyek nem rendelkeznek a határ kommunikatív funkcióival, hanem a puszta zárást, korlátozó előírást jelentenek, amelyet nem túr meg az emberi méltóság univerzális érvényesülési igénye. A mi korlátaink és környezetünk korlátai nem lehetnek akadályai az emberi méltósághoz való jog érvényesülésének, amely az emberi jogok kiinduló alapja és végszava. Ezért hangzik így ombudsmani jelmondatom: „Emberi méltóság - korlátok nélkül.” Emblémánk ennek képi megjelenítésére olyan köztéri padot ábrázol, ahol egy ember, a mi akkori ügyünkben egy hajléktalan közbenső korlátok nélkül kényelmesen kinyújtózhat.

Kollekciók