Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Lev Tolsztoj - Válogatott ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Szofja Tolsztaja - Kreutzer ​szonáta / Ki a bűnös?
1891-ben ​jelent meg Lev Tolsztoj Kreutzer szonáta című kisregénye, amelynek addigra már óriási volt a híre. Több ezer másolat terjedt a műről szerte az országban, és mindenki el akarta olvasni azt a könyvet, amelyben a nagy író akkoriban szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről, és emiatt a cári cenzúra egy ideig nem is akarta engedélyezni a kinyomtatását. Tolsztoj ekkor már elutasította a szexualitást (jóllehet a valóságban mégsem tudott lemondani róla), teljes önmegtartóztatást és tisztán szellemi életet hirdetett. Sokan a Kreutzer szonáta hatására fogadtak szüzességet… Ez a könyv valóságos földrengésként hatott Oroszországban, de Tolsztoj már hallani sem akart róla – nem szerette, minél gyorsabban túl akart lépni rajta, s elkezdte írni a Feltámadás-t. Szofja Tolsztaja azonban nem tudott „túllépni”; úgy érezte, hogy a Kreutzer szonátá-ban a férje megsértette és megalázta őt és általában a női nemet; s nem értette, mekkora különbség van a férfi alapvetően testi és a nő idealizált, költői, gyengéd szerelme között. Úgy döntött, versenyre kel férjével a szerelem és a nemiség ábrázolásában, és 1892–93-ban megírta „válaszát” a Kreutzer szonátá-ra. Egy fiatalasszony érzéseit írta le benne, aki szenved anyagias gondolkodású, önmagát filozófusnak tartó, de közben érzéketlen, a házasságban csak a testi gyönyör könnyű lehetőségét látó férje mellett. Akár didaktikus feminista műnek is mondhatnánk – ám a kisregény hősének, Annának az érzékenysége folytán mégiscsak igazi irodalommá válik. Egy olyan „női regénnyé”, amely sok tekintetben ma is izgalmas olvasmány lehet; bár Szofja Tolsztaja sokkal inkább a saját házasságát és titkos szerelmét, egyszóval a saját életét írta meg, mint Tolsztoj a maga kisregényében, mégiscsak van a művében valami egyetemes női érzés, női sors… A mű oroszul is csak a megírása után mintegy száz évvel jelent meg; magyar kiadása nemcsak egy irodalomtörténeti érdekesség közreadása, hanem egy kiváló írónő bemutatása, aki nagyrészt zseniális férjének szentelte életét, de ezzel a kisregénnyel és Moja zsizny (Életem) című hatalmas önéletrajzi munkájával azért létrehozta saját életművét is.

Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_225098
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Lev Tolsztoj - A ​három medve és más mesék
Lev ​Tolsztoj a meséit nemcsak szórakoztatásra, hanem oktatásra is szánta. Reméljük, ez a válogatás a kellemes időtöltés mellett sok tanulsággal is szolgál.

Covers_353730
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Kozákok
Moszkva ​egyik előkelő francia vendéglőjében hajnalig tartó dáridó: reggel felé három fiatalember beszél a nőkről, az életről, a szerelem reménytelenségéről és hiábavalóságáról. Közülük indul Olenin hadapród a századához, a Kaukázusba, a kozákok közé. A több napig tartó szánút közben, a ragyogó havas tájak láttán Oleninben megerősödik a csömör a moszkvai aranyifjúság a szokványos életétől s felébred a vágy az egyszerű és tiszta élet után. Állomáshelyén kibontakozik előtte a kozákok életének minden szépsége és kívánatossága. De hiába akarja megnyerni bizalmukat, gyanakvással nézik szeretetét, idegennek tekintik őt. Beleszeret házigazdája lányába, egy szép kozáklányba, eleinte nem mer közeledni hozzá, később már-már megnyeri őt, de az utolsó pillanatban a lány vőlegénye megsebesül és Marjánka ráébred, hogy mégiscsak ehez a fiatal kozákhoz tartozik. Olenin fájdalmas kiábrándultsággal hagyja ott a kozák falut. Ennyi az egész regény. De ez a regény Tolsztoj klasszikus realizmusának és egyetemes szeretetének egész nagy skálája felragyog benne. Akár az aranyifjúság mulatságairól olvasunk, akár a kozákok ivásairól és játékairól, a vadászatról, a háborúról, a mezei és kerti munkákról, a kaukázusi tájakról, moszkvai és kaukázusi ételekről, férfikedélyről, asszonyi testről, tájakról, felejthetetlen alakokról, - mindig az élet jó ízeit érezteti meg velünk.

Lev Tolsztoj - Családi ​boldogság / Szergij atya
Tolsztojt ​a 19. század írójaként tartja számon a világ, de, amint Németh László a 20. századi tapasztalatok birtokában Tolsztoj életművének idő fölötti epikai jellegét felismerve megállapítja: vannak olyan tulajdonságai, amelyek éppen hogy újkori művésszé teszik. A könyvünkbe felvett kisregényekkel és elbeszélésekkel az élő Tolsztojt kívánjuk bemutatni, a művek kiválasztásánál természetesen a jelentősebb műelemzések egyetemes érvényű megállapításait is figyelembe vettük. Tolsztoj kisebb terjedelmű szépprózai alkotásai művészileg egyenértékűek a nagyregényekkel, noha művészetét mégiscsak módosította a lelkek rövidre fogott ábrázolása, a benső dráma koncentráltsága az emóciók általánossága írta Romain Rolland, Tolsztoj értő tanítványa. Olvasásra buzdítanak, reméljük, az itt következő sorok, amelyekben a 20. század írói részben még kortársaink vallanak Tolsztoj novelláinak lenyűgöző hatásáról, az egyes művek lényegi elemeiről, vagy éppen a tolsztoji írásművészet ellesett titkairól. Tolsztojnak nem volt kezdő korszaka, írói pályája 1852-ben a Gyermekkor című kisregényével, majd az 1853-ban publikált Rajtaütés-sel, rögtön két remekművel indult. A Háború és béke több típusa a Rajtaütés-ben próbálgatja először szárnyait: Hlopov kapitány az igazi hős, aki nem mulatságból verekszik, hanem kötelességből. Romain Rolland

Ruben Saillens - Lev Tolsztoj - Panov ​apó különös napja
Ruben ​Saillens meséjének Lev Tolsztoj által átdolgozott változata. Panov apó, az öreg suszter magát az Urat várja karácsony napján látogatóba. A nagy előkészületek után mindenféle szegény, rászoruló ember kopogtat be hozzá, akiket vendégül lát. Az Úr azonban nem jön, pedig megígérte. Karácsony szent estéjén az elszomorodott suszter arca egyszerre csak felderül. Hirtelen rádöbben az isteni valóságra...

Lev Tolsztoj - Tolsztoj ​levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Kiáltvány ​az emberiséghez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az ​aranyhajú királyleány / Золотоволосая царевна
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Gyónás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Szevasztopol
E ​három elbeszélés Tolsztoj korai alkotása, mintegy előtanulmány a Háború és békéhez, de már itt is teljes fényében csillog a nagy író művészete. Az elbeszélések az 1853-1856-as krími háború döntő szakaszát, a Szevasztopol körüli harcokat örökíti meg, amikor az orosz katonák hosszú hónapokon át halálmegvető hősiességgel védték városokat az egyesült francia és angol hadsereg támadásaival szemben. Tolsztoj maga is részt vett a harcban, személyes élményei alapján, szépítés nélkül mutatja meg a háború borzalmait, és szenvedélyesen szót emel a béke gondolata mellett.

Lev Tolsztoj - Egy ​szegény asszony élete
Különös ​és érdekes könyv az "Egy szegény asszony élete". Nemcsak azért érdekes, mert a múlt századvégi orosz paraszt életéről ad egyszerűségében is - vagy talán annál inkább - megrázó leírást, hanem érdekes a szenvedélyes irodalomtörténeti vita miatt is, amely ennek az írásnak a keletkezése és szerzősége körül kialakult. A történetet Tolsztoj tette közzé először egy orosz folyóiratban, ő azonban váltig hangoztatta, hogy a történet egy parasztasszonyról, Ivanovna Aniszjától származik, ő - Tolsztoj - csak átnézte, itt-ott átjavította és címet adott neki. A történet eredetét illetőleg azonban hamarosan éles irodalmi viták kerekedtek. a vitát máig sem sikerült eldönteni. Az irodalomtörténet azonban Tolsztoj nevével kapcsolta össze ezt a remekművet, amelynél a nagy író csak az "íródeák" szerény szerepét volt hajlandó vállalni.

Lev Tolsztoj - Szevasztopoli ​elbeszélések / Albert
1854-56- ​ban, Szevasztopol védelménél ott harcol egy fiatal orosz tiszt. Nemcsak egyszerű szemlélője az eseményeknek: élményeit és véleményét az orosz katonák hősiességéről csakhamar elbeszélésekké formálja. Lev Tolsztoj - mert ő volt a tiszt - írói pályájának még csak kezdetén áll ekkor, de műveire egyre jobban felfigyelnek. Már fiatalon is szenvedélyes igazságkeresés fűti, boncolgatni próbálja az emberi kapcsolatokat, megkísérli feltárni a társadalomban rejlő fonákságokat.Minden művében fellelhetjük ezeket a törekvéseket, akár az orosz paraszt keserves sorsát vetíti elénk megdöbbentő képekben akár a külföldön dőzsölő, léha arisztokrata vagy a kiskirálykodó földesúr alakját mintázza meg. Tolsztoj korai írási között akad olyan elbeszélés, kisregény, amely még csak próbálkozás, előtanulmány későbbi nagy regényeihez, de néhány miniatűr remekmű már sejteti az orosz író-óriás halhatatlan alkotásai.

Lev Tolsztoj - Feltámadás
A ​regény alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, amelyet az író ügyvéd barátjától hallott. A regény hőse Nyehljudov herceg, egy előkelő úr, akiben felébred a lelkiismeret, hogy egykori kedvesét, Katyusa Maszlovát a prostitúció fertőjébe kergette. A lányt gyilkossággal vádolják. Ártatlansága kiderül, ám formai hibák miatt mégis négyévi kényszermunkára ítélik. Nyehljudov, hogy jóvátegye bűnét, hajlandó lenne Katyusát feleségül venni, és hogy megossza vele büntetését, utánamegy Szibériába vezekelni. A századvégi orosz élet szörnyűségeit Tolsztoj a fogolykaraván szibériai útja során mutatja be. A társadalmi igazságtalanság bemutatása ellenére a regény mégsem nyomasztó olvasmány. Alaphangját az ember erkölcsi értékeibe, az egyszerű emberek jóságába vetett hit adja meg, s az, hogy a gonosz elleni harc egyetlen eszköze az erkölcsi tökéletesedés.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat / Az ördög
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Lev Tolsztoj - Járjatok ​világosságban
Lev ​Tolsztoj vallásos ihletésű műveit a háború után született generációk igen kevéssé ismerhetik. Pedig az író egész életét áthatotta a keresztény világnézet radikális értelmezése, mely során ugyan időnként túlzásokba esett, de őszinte istenkereséséhez nem fér kétség. Kötetünk címadó kisregénye az ókeresztény korba kalauzolja az olvasókat. Az író a letűnőfélben lévő, hedonista görög-római gondolkodást szembesíti benne a kereszténység új tanításával, s bár ránk bízza annak eldöntését, melyik az igaz eszme, ő maga határozottan állást foglal, amikor főhősét végül elvezeti a keresztény közösségbe. A kötet elbeszélései szintén az evangéliumok talaján sarjadtak. Legyen bár szó az orosz parasztról, aki minden pénzét félretéve Jeruzsálembe zarándokol, a kisvárosi csizmadiáról, aki Krisztust szeretné vendégül látni, vagy a pokolbéli ördögről, aki a népmesék hangulatát idéző módon akarja bűnre csábítani a romlatlan lelkű gazdaembert, Tolsztoj mindegyik történetben az örök és változatlan keresztény értékrend mellett foglal állást.

Lev Tolsztoj - Kreutzer ​szonáta / Családi boldogság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Gyermekkor, ​serdülőkor, ifjúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Műveltség ​gyümölcse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Gyónás ​/ Mi a művészet?
Lev ​Tolsztoj az 1870-es évek második felében miközben nagyregényét, az Anna Kareniná-t írta szinte egyfolytában a Gyónás önemésztő gondolataival küszködött. Az Anna Karenina szereplői valamennyien Tolsztoj családtagjai és közeli ismerősei köréből adaptálódtak az irodalomba; köztük hol békésen, hol lázongó elvágyódással múlatta mindennapjait ez a habókosnak tartott gróf, aki szénakaszáláskor az értelmes-munkás élet formáit keresve a parasztjaival együtt vágta a rendet. Az Anna Karenina Levinjének alakjában az író mintegy önmagát tárta a világ elé, a Gyónás szerzője pedig vagyis az első személyben beszélő Tolsztoj csaknem szó szerint megismétli Levin mondatait: Mi vagyok én?, Miért élek én?, és keresve, mi adna értelmet életének, eljut az egyetemes érvényű felismerésig: Ahol élet van, ott mióta csak létezik az emberiség a hit teszi lehetővé az életet. Az életmű mélységeinek, Tolsztoj egyéniségének közelebbi megismerését segítő Gyónás - Thomas Mann értékelése szerint - Szent Ágoston és Rousseau vallomásai mellett a világirodalom legnagyszerűbb önéletrajzai közé tartozik. A másik nagy kérdés, mely Tolsztojt ifjúságától kezdve a haláláig foglalkoztatta: Miért írok? E kérdésre is többször válaszolt, küldetését, elhivatottságát hangoztatta, ám csodálkozott - mondta már öregemberként , hogy Isten miért éppen őt, gyarló, bűnös embert választotta ki, hogy rajta keresztül szólítsa meg az embereket. A Mi a művészet? című könyvében Tolsztoj a fő európai nyelveken megjelent minden jelentős esztétikai tárgyú műről hosszabb-rövidebb ismertetést közölt. Bármilyen különös is ez a kijelentés - írja Tolsztoj - , az összeírt könyvhegyek ellenére a művészet pontos meghatározása mind a mai napig nem született meg. Ennek az az oka, hogy a művészet fogalmát a szép fogalmára alapozták. Tolsztoj javaslata szerint a művészetet nem az élvezet, a szórakozás eszközének, hanem az élet szükséges feltételének kell tekintenünk. S a művészi alkotások tartalmi oldalára és közérthetőségére helyezve a hangsúlyt, válogatás nélkül elutasította a szimbolistákat, a dekadenseket s minden olyan műalkotást, amely megítélése szerint csak a vallási tudatukat elvesztett osztályok élvezetét szolgálja. A művészet jövőjéről utópisztikus optimizmussal írja: A művészetnek ma az a rendeltetése, hogy a most uralkodó erőszak helyén megteremtse az Isten, vagyis a szeretet uralmát. A két esszé közreadásával Tolsztoj halálának századik évfordulójáról emlékezünk meg. Szerkesztette és a jegyzeteket összeállította Gerencsér Zsigmond.

Lev Tolsztoj - Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Mindennapra ​- Február
Tolsztoj ​gyűjteménye saját és nagy gondolkodók idézeteiből - mindennapra.

Kollekciók