Ajax-loader

Lev Tolsztoj könyvei a rukkolán


Covers_353730
elérhető
0

Lev Tolsztoj - Luzern
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - A ​két huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - A ​három medve és más mesék
Lev ​Tolsztoj a meséit nemcsak szórakoztatásra, hanem oktatásra is szánta. Reméljük, ez a válogatás a kellemes időtöltés mellett sok tanulsággal is szolgál.

Lev Tolsztoj - Egy ​ló története
Ez ​a nálunk mindeddig kiadatlan kisregény nagy fölfedezés lesz a magyar olvasóközönség számára. Egy tarka ló történetét meséli el. Holsztomjer, a könyv hőse, híres versenylovaktól származik, előkelő istállóban születik, azonban váratlan és megszégyenítő tarkasága belesodorja a lóéletnek olyan megpróbáltatásaiba és viszontagságaiba, melyektől arisztokrata származása egyébként megkímélte volna. - Tolsztoj kisregénye Holsztomjer születésétől, csikókorán, szerelmein és szenvedésein át szörnyűségében is magasztos haláláig vezet, ugyanazzal az erővel s az elbeszélőművészet ugyanolyan magaslatára, mint nagy regényeiben a Háború és béké-ben, a Karenina Anná-ban, vagy, hogy ugyancsak egy kisregényét említsük, az Iljics Iván halálá-ban. A lélek- és a természetábrázolás hatalmas realizmusa és a tolsztoji szeretet evangéliumi fénye ragyog rajta át. Megjelenése a magyar művelődésnek is fontos eseménye: az orosz irodalomról, az orosz lélekről való ismeretünk nagy gazdagodása. A fordítás Szőllősy Klára hűséges és művészi munkája.

Lev Tolsztoj - Szofja Tolsztaja - Kreutzer ​szonáta / Ki a bűnös?
1891-ben ​jelent meg Lev Tolsztoj Kreutzer szonáta című kisregénye, amelynek addigra már óriási volt a híre. Több ezer másolat terjedt a műről szerte az országban, és mindenki el akarta olvasni azt a könyvet, amelyben a nagy író akkoriban szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről, és emiatt a cári cenzúra egy ideig nem is akarta engedélyezni a kinyomtatását. Tolsztoj ekkor már elutasította a szexualitást (jóllehet a valóságban mégsem tudott lemondani róla), teljes önmegtartóztatást és tisztán szellemi életet hirdetett. Sokan a Kreutzer szonáta hatására fogadtak szüzességet… Ez a könyv valóságos földrengésként hatott Oroszországban, de Tolsztoj már hallani sem akart róla – nem szerette, minél gyorsabban túl akart lépni rajta, s elkezdte írni a Feltámadás-t. Szofja Tolsztaja azonban nem tudott „túllépni”; úgy érezte, hogy a Kreutzer szonátá-ban a férje megsértette és megalázta őt és általában a női nemet; s nem értette, mekkora különbség van a férfi alapvetően testi és a nő idealizált, költői, gyengéd szerelme között. Úgy döntött, versenyre kel férjével a szerelem és a nemiség ábrázolásában, és 1892–93-ban megírta „válaszát” a Kreutzer szonátá-ra. Egy fiatalasszony érzéseit írta le benne, aki szenved anyagias gondolkodású, önmagát filozófusnak tartó, de közben érzéketlen, a házasságban csak a testi gyönyör könnyű lehetőségét látó férje mellett. Akár didaktikus feminista műnek is mondhatnánk – ám a kisregény hősének, Annának az érzékenysége folytán mégiscsak igazi irodalommá válik. Egy olyan „női regénnyé”, amely sok tekintetben ma is izgalmas olvasmány lehet; bár Szofja Tolsztaja sokkal inkább a saját házasságát és titkos szerelmét, egyszóval a saját életét írta meg, mint Tolsztoj a maga kisregényében, mégiscsak van a művében valami egyetemes női érzés, női sors… A mű oroszul is csak a megírása után mintegy száz évvel jelent meg; magyar kiadása nemcsak egy irodalomtörténeti érdekesség közreadása, hanem egy kiváló írónő bemutatása, aki nagyrészt zseniális férjének szentelte életét, de ezzel a kisregénnyel és Moja zsizny (Életem) című hatalmas önéletrajzi munkájával azért létrehozta saját életművét is.

Covers_225098
elérhető
1

Lev Tolsztoj - Hóvihar
Tolsztoj ​Leo Nikolájevics gróf (1828-1910), orosz regényíró Jasznaja Poljanán született. Családja még Nagy Pétertől kapta a grófi címet. A fiatal Tolsztoj atyja birtokán közvetlen közelről ismerte meg az orosz jobbágysorsot. Nem véletlen tehát, hogy hatalmas életművében a kizsákmányolt muzsik figurája láthatóan vagy láthatatlanul, de állandóan jelen van. Itt közölt, Hóvihar c. elbeszélésének főalakjai is parasztok, akik valami derűs beletörődéssel viselik a szenvedést, az elemekkel és a szegénységgel való küzdelmet.

Lev Tolsztoj - Ivan Iljics halála és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az aranyhajú királylány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Háború és Béke IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ljev ​Nyikolájevics Tolsztoj levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Gyónás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Elbeszélések
Kötetünk ​Tolsztoj 1863 és 1886 között írott elbeszéléseit tartalmazza. Első darabja a Kozákok, utolsó az Ivan Iljics halála. E negyedszázad alatt írta meg Tolsztoj a Háború és béké-t és az Anna Kareniná-t, ekkor élte át gyötrelmes belső válságát, amelyből az orosz eszmetörténet jelentős fejezetét alkotó "tolsztojánus" tanok születtek meg. A nagyszabású regényépítés s az intellektuális keresés kettős erőfeszítése szerényebb helyet juttatott Tolsztoj szellemi munkásságában a novellairodalomnak. Elbeszéléseit erkölcsi eszméinek hordozójául szánta - sok közöttük a tanmese, példázat s az iskolai ábécéskönyve részére írott gyermekmese. E tömör és rendkívül egyszerű írásokat éppen parabolisztikus élességük miatt érezheti korszerűnek a mai olvasó, s egyszersmind tanúja lehet annak a különös szellemi ellentmondásnak, hogy Tolsztoj a tanító célzatú írásokkal szinte egy időben írta a teremtő művészi elfogulatlanságnak olyan mesterműveit, mint a Polikuska, a Holsztomer és a Dekabristák.

Lev Tolsztoj - Műveltség ​gyümölcse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Mindennapra
A ​gondolatokat, amelyeket itt összegyűjtöttem, tömérdek írásból és dokumentumból merítettem, amelyek jegyzéke a könyv végén van. Azok a gondolatok, amelyeknek szerzője nincs megnevezve, vagy oly gyűjteményekből származnak, amelyekről a szerző megjelölése hiányzott, vagy pedig én vagyok a szerzőjük. A többi gondolat alá oda van ugyan írva a szerző neve, de a gondolatok összeállításakor - sajnos - elmulasztottam pontosan följegyezni, hogy milyen művekből való idézetek. Sok idézet nem az eredetiből, hanem más nyelvekre való fordításokból van átültetve, amivel vele jár az a lehetőség, hogy fordításaim nem fedik mindig tökéletesen az eredetit. Egy másik oka annak, hogy ezek az idézetek nem fedik tökéletesen az eredetit, az, hogy ezek a gondolatok nem ritkán hosszú értekezésekből vannak véve, amikor is a világosság és a hatás tökéletessége kedvéért egyes szavaknak és prepozícióknak el kellett esniök. Itt-ott, bár ritkán, némely szó mással van pótolva."

Lev Tolsztoj - William ​Shakespeare
A ​Palatinus kiadó sorozatában (-ról, -ről) világhírű írók, zeneszerzők és képzőművészek vallanak mestereikről, pályatársaikról. Bár tudom, hogy az emberek többsége olyan szilárdan hisz Shakespeare nagyságában, hogy az ítélet jogosultságának még sok lehetőségét sem fogja megengedni, én mégis, amennyire tőlem telik, megkísérlem kimutatni, miért hiszem, hogy Shakespeare-t nem lehet nagy zseninek, sőt még csak átlagos írónak sem elismerni - írja Lev Tolsztoj. Többek között. Shakespeare (1564-1616) anyja földbirtokoslány volt, az apja kesztyűkészítő, kereskedő, majd polgármester, aki elszegényedett. 18 éves, amikor feleségül veszi a nála nyolc évvel idősebb Anna Hathaway-t. Állítólag vadorzás miatt kellett elhagynia szülővárosát, ahonnan Londonba ment. Londonban fokozatosan vált színésszé, rendezővé, drámaíróvá. A század végén már ünnepelt szerző. No és Tolsztoj (1828-1910): Grófi családban született Jasznaja Poljanán, ahol élete nagy részét töltötte. A kazanyi egyetemen tanult keleti nyelveket és jogot később katonaként a Krímben szolgált. 1855-ben utazik Pétervárra, ahol belevegyül az irodalmi életbe. 1862-ben megházasodik és Jsznaja Poljanai birtokán letelepedik. Mint író és bölcselő óriási hatással volt korára és az utókorra egyaránt. Leghíresebb regényei: Háború és Béke, Anna Karenina.

Lev Tolsztoj - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Tanulmányok, ​cikkek, vallomások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az ​aranyhajú királyleány / Золотоволосая царевна
Mesék ​és elbeszélések két nyelven

Lev Tolsztoj - Regények ​és elbeszélések I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Szevasztopol ​/ A két huszártiszt
A ​hajnalpír most gyúl ki az ég peremén a Szapun-hegy felett; a tenger sötétkék tükre már kibontakozott az éj homályából, s csak az első napsugarat várja, hogy elkápráztasson vidám tűzijátékával; hideg szél és köd árad az öböl felől; hónak nyoma sincs - minden fekete, de csípő hajnali fagy vág az arcunkba, és ropog a lábunk alatt. A hajnal csendjét csak a távolban morajló tenger szüntelen zúgása töri meg, amelybe olykor-olykor belehasít a szevasztopoli ágyúk messze visszhangzó dörgése. A hajókon tompán felhangzik az őrszolgálat végét jelző nyolcadik ütés. Az északi oldalon lassan-lassan nappali sürgés-forgás váltja fel az éjszaka nyugalmát. Fegyvercsörgés közepette őrségváltásra induló csapat vonul végig az utcán. Egy orvos sietős léptekkel a kórház felé tart. Emitt egy katona bújik elő a fedezékéből, jéghideg vízzel megmossa napbarnított arcát, majd a pírban égő keleti látóhatár felé fordulva szaporán keresztet vet és imádkozik. Amott pedig egy tevefogatú, magas, otromba madzsara döcög nyikorogva a temető felé, szinte roskadásig megrakva az elföldelésre váró véres holttestekkel.

Lev Tolsztoj - "Mindennapra" ​Tolsztojtól januárra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Az ​ördög
Az ​ördög-öt Tolsztoj 1889 őszén, a Kreutzer szonáta befejezése után írta. A két kisregény összetartozik, a Bibliából idézett mottójuk is azonos, kiegészítik, egyben cáfolják is egymást. A Kreutzer szonáta házasságtörő asszonya azért bűnhődik, mert vállalni merte a testi szerelmet, Az ördög-ben viszont mintha az aszketizmus szellemében ítélkező Tolsztoj maga is elismerné a testi vágyak fékezhetetlen erejét. Az ördög-ben Tolsztoj személyes emlékei is megelevenednek:házassága előtt viszonya volt egy Jasznaja Poljana-i parasztasszonnyal. Az először betiltott Kreutzer szonáta kiadásához Tolsztoj felesége járta ki a cári engedélyt, Az ördög csak az író halála után jelenhetett meg: kéziratát gondosan elrejtette hozzátartozói elől.

Lev Tolsztoj - Válogatott ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ruben Saillens - Lev Tolsztoj - Panov ​apó különös napja
Ruben ​Saillens meséjének Lev Tolsztoj által átdolgozott változata. Panov apó, az öreg suszter magát az Urat várja karácsony napján látogatóba. A nagy előkészületek után mindenféle szegény, rászoruló ember kopogtat be hozzá, akiket vendégül lát. Az Úr azonban nem jön, pedig megígérte. Karácsony szent estéjén az elszomorodott suszter arca egyszerre csak felderül. Hirtelen rádöbben az isteni valóságra...

Lev Tolsztoj - Gazda ​és cseléd / Hadzsi Murat
Ebben ​a kötetben a nagy orosz klasszikus emlékezetesen szép öregkori elbeszéléseit, kisregényeit nyújtjuk át az olvasónak. Tolsztoj e termékeny korszakából való a Hadzsi Murat című híres regény is. A népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét. Elemző gonddal vezet végig a meghasonlott Szergij atya élettörténetén, akit a testi vágyak kolostori magányába is elkísérnek. De Tolsztoj számos regényhőse közül mindenkor kimagaslik a romlatlan lelkű, egyszerű orosz paraszt alakja: egyik legmeghatóbb kisregényében, a Gazda és cselédben Nyikita jobbágy élete kockáztatásával próbálja kimenteni urát a halálos hóviharból. A nagyobb lélegzetű regényeken, elbeszéléseken kívül gondos megfigyelőkészségről tanúskodó kisebb írásokat, nemes veretű karcolatokat, pillanatképeket is találunk a Tolsztoj kései alkotásait összefoglaló kötetben.

Lev Tolsztoj - Gyónás ​/ Mi a művészet?
Lev ​Tolsztoj az 1870-es évek második felében miközben nagyregényét, az Anna Kareniná-t írta szinte egyfolytában a Gyónás önemésztő gondolataival küszködött. Az Anna Karenina szereplői valamennyien Tolsztoj családtagjai és közeli ismerősei köréből adaptálódtak az irodalomba; köztük hol békésen, hol lázongó elvágyódással múlatta mindennapjait ez a habókosnak tartott gróf, aki szénakaszáláskor az értelmes-munkás élet formáit keresve a parasztjaival együtt vágta a rendet. Az Anna Karenina Levinjének alakjában az író mintegy önmagát tárta a világ elé, a Gyónás szerzője pedig vagyis az első személyben beszélő Tolsztoj csaknem szó szerint megismétli Levin mondatait: Mi vagyok én?, Miért élek én?, és keresve, mi adna értelmet életének, eljut az egyetemes érvényű felismerésig: Ahol élet van, ott mióta csak létezik az emberiség a hit teszi lehetővé az életet. Az életmű mélységeinek, Tolsztoj egyéniségének közelebbi megismerését segítő Gyónás - Thomas Mann értékelése szerint - Szent Ágoston és Rousseau vallomásai mellett a világirodalom legnagyszerűbb önéletrajzai közé tartozik. A másik nagy kérdés, mely Tolsztojt ifjúságától kezdve a haláláig foglalkoztatta: Miért írok? E kérdésre is többször válaszolt, küldetését, elhivatottságát hangoztatta, ám csodálkozott - mondta már öregemberként , hogy Isten miért éppen őt, gyarló, bűnös embert választotta ki, hogy rajta keresztül szólítsa meg az embereket. A Mi a művészet? című könyvében Tolsztoj a fő európai nyelveken megjelent minden jelentős esztétikai tárgyú műről hosszabb-rövidebb ismertetést közölt. Bármilyen különös is ez a kijelentés - írja Tolsztoj - , az összeírt könyvhegyek ellenére a művészet pontos meghatározása mind a mai napig nem született meg. Ennek az az oka, hogy a művészet fogalmát a szép fogalmára alapozták. Tolsztoj javaslata szerint a művészetet nem az élvezet, a szórakozás eszközének, hanem az élet szükséges feltételének kell tekintenünk. S a művészi alkotások tartalmi oldalára és közérthetőségére helyezve a hangsúlyt, válogatás nélkül elutasította a szimbolistákat, a dekadenseket s minden olyan műalkotást, amely megítélése szerint csak a vallási tudatukat elvesztett osztályok élvezetét szolgálja. A művészet jövőjéről utópisztikus optimizmussal írja: A művészetnek ma az a rendeltetése, hogy a most uralkodó erőszak helyén megteremtse az Isten, vagyis a szeretet uralmát. A két esszé közreadásával Tolsztoj halálának századik évfordulójáról emlékezünk meg. Szerkesztette és a jegyzeteket összeállította Gerencsér Zsigmond.

Lev Tolsztoj - Gyermekkor, ​serdülőkor, ifjúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lev Tolsztoj - Ifjúságom ​regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók