Ajax-loader

Louis Pergaud könyvei a rukkolán


Louis Pergaud - La ​Guerre des boutons
Cela ​fait des générations que les enfants de deux bandes rivales se font la guerre. Les uns sont du village de Longeverne, les autres de Velrans. Une histoire de tradition pour une guerre qui, bien qu'enfantine, n'en reste pas moins d'un grand sérieux. Dangereuse pour l'amour-propre de ceux qui, prisonniers, se retrouvent à la merci de leurs ennemis! En effet, le butin de guerre des deux armées est constitué de boutons de culotte et de lacets de souliers. Face à Lebrac, dit le Grand Braque, et ses fidèles lieutenants se dressent l'Aztec des Gués et ses troupes : la guerre des boutons est déclarée!

Louis Pergaud - Miraut ​kutya nem eladó
Egy ​kis francia falu parasztgazdája, Lisée elment a városba, hogy malacot vegyen. Kissé ittasan érkezett haza egy új puskával és egy kölyökkutyával. Felesége, az örökké zsémbelő Guélotte jól megszidta, a kutyába pedig menten belerúgott. Miraut - így nevezte el a kutyát a gazdája - hamar megbarátkozott az anyamacskával és két kölykével. Játékos, élénk kisjószág volt, csak a gazdasszony nem bírta elviselni. Ha a férje nem látta, okkal-ok nélkül verte, rúgta, szidta szegénykét, sokszor nem adott neki enni; aztán, ha Miraut az éhségét a baromfiudvarban igyekezett enyhíteni, mindenféle büntetéseket talált ki számára. A gazda nagyon szerette a kis kutyát, az pedig boldog volt, amikor mellette lehetett, együtt mentek a faluba és az erdőbe. Teltek a hónapok, és Miraut teljesen kifejlődött. Eljött a vadászidény, és Lisée megtanította, hogy kell a nyulat a vadász felé hajtani: egykettőre Miraut lett a környék legügyesebb vadászkutyája. Igenám de egy kutya nehezen érti meg, hogy van olyan időszak, amikor vadászati tilalom van. Sokszor egyedül járta az ismert utakat és elkapott egy-egy nyulat. A vadőrök többször rajtakapták, és a gazdának büntetést kellett fizetnie, a felesége pedig szidta őt is és a kutyát is, mondván, erre kell az amúgyis kevés pénzüket költeni. Addig fajult a dolog, hogy amikor egy előkelő úr pénzt ígért Miraut-ért, rábeszélte a férjét, hogy szabaduljanak meg tőle. Keserves búcsút vett Lisée a kutyától, az új gazda kocsival vitte el messzire. Miraut búskomor lett, nem evett, pedig az új gazdiék igencsak kedvébe jártak; mégis az első adandó alkalommal megszökött. Sok viszontagság után talált vissza Lisée házába. Az új gazda ismét értejött kocsival és elvitte, ő pedig újra elszökött... Az állatregény kivételesen sikerült darabja ez a könyv.

Louis Pergaud - Gombháború
Két ​hegyvidéki falucska - Longeverne és Velrans - emberemlékezet óta ádázul gyűlölködik, nem csoda hát, hogy a gyerekek közt is kitör a háború. A velrans-iak szörnyen megsértik a longeverne-ieket, és Lebrac vezér, a két Kobak fiú, Pepe, Duda, Cinege meg a többi vitéz úgy dönt, hogy a becsületsértés vért, pontosabban gombot kíván. Igen: gombot, mert az összecsapásoknak az a céljuk, hogy foglyot ejtsenek, akinek aztán levágják mindenét, ami levágható: gombot, nadrágtartót, paszományt, "cipőperklit". Igazi nagy háború ez, van benne tömegverekedés és párviadal, hőstett és árulás, csel és ellencsel, és persze szerelem is. A szerző, Louis Pergaud (1882–1915) az előszóban tapintatosan közli, hogy könyvét nem gyerekeknek és nem is ifjú szüzeknek írta. A Gombháború - melynek Bognár Róbert fordította bravúros magyar változata régóta hiánycikk már a hazai piacon - mégis nemzedékek óta olyasféle ifjúsági alapkönyvnek számít Franciaországban, mint nálunk A Pál utcai fiúk.

Kollekciók