Ajax-loader

Makszim Gorkij könyvei a rukkolán


Makszim Gorkij - Ilja ​gyermekkora
Az ​ikonfestő műhelyében inaskodó Miska életének leghőbb vágya, hogy egyszer, egyetlenegyszer eljusson a cirkuszba. Lonyka halálosan megrendül, amikor megtudja, hogy nagyapja, az öreg koldus lopásra vetemedett az ő érdekében. Ilja még Lonykánál is ínségesebb, őt egy vén koldus "bérli" azért, hogy vele járjon kéregetni. Jaska padig az Úristennek panaszolja el, hogy azért került a mennyországba tízéves korában, mert sokat ütötték és éheztették; de visszamegy a földre, hogy megtanuljon balalajkázni, s majdan azzal járjon kedvébe a vértanúk állandó panaszáradatáról elkeseredett Úristennek. Danko pedig kitépett szívével világítja meg az utat embertársai, az új hazát, új életet kereső téveteg tömeg előtt. A sikeres elbeszélésgyűjteménynek ez a negyedik kiadása.

Makszim Gorkij - Az ​áruló / Malva
Gorkij ​két kitűnő elbeszélését tartalmazza ez a kis kötet. A címadó elbeszélés, _Az áruló_ hőse egy hajdani tehetséges és merész forradalmár, aki inkább kíváncsiságból, mint félelemből a cári titkosrendőrség besúgója lesz. Gorkij ebben az írásában nagy elődjéhez, Dosztojevszkijhez hasonlóan erkölcsi-lélektani kérdésekre keresi a választ, de elődjétől eltérően válasza a forradalmi humanizmus tisztánlátását példázza. A kötet második darabja, a _Malva_ költői szépségű, romantikus elbeszélés. Egy világtól távol eső kis halásztelepen játszódik le három ember összecsapása. Apa és fia támad egymásra Malváért, az izgató szépségű asszonyért. De Malva leigázhatatlan. Malva nem tulajdon, nem árucikk: szabad és független a szerelemben - mindig maga dönt sorsáról. Gorkij a maga életét élő, s a szabadságot tudatosan vállaló Malva alakjában életművének egyik legvonzóbb, legérdekesebb nőalakját rajzolta meg. A két elbeszélésből sikeres magyar tv-feldolgozás készült, a _Malvá_-t 1975-ben másodízben tűzik műsorra, _Az áruló_-t 1975 őszén mutatják be.

Covers_265593
elérhető
0

Makszim Gorkij - Konovalov
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Itáliai ​mesék
Súlyos ​tüdőbaja Gorkijt 1906-tól 1913-ig, hét éven át Capri szigetéhez kötötte. A sziget: a tenger ragyogó fényei, az ég átható kékje, a növényzet egzotikus szépsége, s az olasz halászok, munkások, parasztok temperamentumos, érzelemgazdag élete, mely nem rejtegeti a figyelő szem elől titkait, belső törvényeit, ihlette az itáliai mesék novellafüzérét. Az érzelmek nyitottsága, ereje, az igazságérzet, amely az olasz embert ösztönös forradalmárrá teszi, s egyben magyarázza az olasz munkásmozgalom mindenkori erejét, az emberi együttélés, összetartás bensősége kelthette föl az orosz író érdeklődését a sziget lakói iránt, s mondathatta vele a különösnek tetsző szavakat: "az olasz emberek csodálatosan hasonlítanak az oroszokhoz". Ez az otthonosság, szeretet és a mesélőkedv hatja át az itáliai történeteket, s teszi összetéveszthetetlenül jellegzetessé, Gorkijivá a témáiban, stílusában sokrétű, szerteágazó novellaciklust.

Makszim Gorkij - Az ​áruló
"... ​Gorkij volt az első és a legnagyobb azok között, akik a 19. század mestereinek örököseként, de már a munkásosztály érzelmeit és világszemléletét formálták művészetté. Így vált ő folytatóvá, Tolsztoj örökösévé, és így vált újítóvá, a szocialista irodalom megteremtőjévé, első és legnagyobb mesterévé. Vannak írók, akik mesterei a szónak, a formának, a szerkesztésnek, akiket bámulnak is, de nem érezzük hangjuk melegét, nem érezzük azt a boldogító pillanatot, amikor az író szavai fészket építenek szívünkben. És vannak írók, akiket olvasva, színpadi alakjaikat látva, nem válunk a hideg tökély bámulóivá, hanem úgy érezzük, hogy az író közénk telepedik, ránk néz, hozzánk beszél, társunk és vezetőnk, barátunk, de apánk is, aki mint egy képeskönyvet nyitja elénk a társadalmat, a világmindenséget. Gorkij ezek közül való. S ezek közt is a legnagyobbak egyike." Zelk Zoltán

Makszim Gorkij - Első ​szerelmem
...túl ​sokat láttam, gondolkodtam, örökös nyugtalanságban éltem... ...az asszony halkan nevetett, megsimogatott tekintetével.szeme egész nap szemem előtt ragyogott és meg voltam róla győződve, hogy csupán nekem ragyog... a szerző szépségről , jóságról álmodik.... 5 elbeszélés

Romain Rolland - Makszim Gorkij - Jean-Christophe ​gyermekévei / Ilja gyermekkora
Jean ​Christophe gyermekévei: Ez a mű a századforduló emberének vallomása, annak a nemzedéknek tapasztalatait, tévedéseit, jóhiszeműségét és csalódásait summázza, amely fellázadt az emberi értékeket, képességeket gúzsba kötő társadalom ellen. A főhős - egy német kisváros ragyogó tehetségű szülötte - Németországban, Párizsban és Svájcban vívja meg harcát a boldogságért és az igazi művészet diadaláért. Az író szenvedélyes humanizmusa hatja át a művet, ez szüli tiltakozását a művészetet áruvá züllesztő világ embertelenségével szemben. Ilja gyermekkora: Az ikonfestő műhelyében inaskodó Miska életének leghőbb vágya, hogy egyszer, egyetlenegyszer eljusson a cirkuszba. Lonyka halálosan megrendül, amikor megtudja, hogy nagyapja az öreg koldus lopásra vetemedett az ő érdekében. Ilja még Lonykánál is ínségesebb, őt egy vén koldus "bérli" azért, hogy vele járjon kéregetni. Jaska pedig az Úristennek panaszolja el, hogy azért került a mennyországba tízéves korában, mert sokat ütötték és éheztették, de visszamegy a földre, hogy megtanuljon balalajkázni, s majdan azzal járjon kedvébe a vértanúk állandó panaszáradatáról elkeseredett Úristennek. Danko pedig kitépett szívével világítja meg az utat embertársai, az új hazát, új életet kereső téveteg tömeg előtt.

Covers_15001
elérhető
2

Makszim Gorkij - Az ​anya
Az ​anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelőtt az anya jellemének a fejlődését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szasa, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg. Pelagéja (az anya) a mű elején a munkásnegyed öntudatlan, szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerűnek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfőbb jellemző vonása a félelem. Ezzel egyidőben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az ő fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik. A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében. A regény kezdetén "kicsit oldalvást jár, mintha attól félne, hogy nekimegy valaminek", a regény végén már megszállja szívét a bátorság: a harc és a győzelem feltétele. Ez az oka annak, hogy - bár a regény a munkásforradalmárok látszólagos bukásával végződik - mégis érezzük közelgő győzelmüket.

Makszim Gorkij - Színművek ​1901-1906
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - A ​mester
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_113416
elérhető
0

Makszim Gorkij - Nyár
Az ​orosz polgári értelmiséget, amelynek egy tekintélyes része az 1905 előestéjén együtt érzett a népfelszabadító küzdelemmel, a forradalom leverése után kiábrándulás és ingerült félelem fogta el. Mint annyiszor a vérbe, terrorba fojtott népmegmozdulások után, az akkori Oroszországban is kezdetét vette az "írástudók" árulása, vezeklés a régi hitekért, rokonszenvekért, heveskedésekért. Ez mutatkozott meg az egész közéletben, ezt tükrözte a sajtó, s ennek az árulásnak hullámai öntötték el az irodalmat. A polgári írók "belátták", hogy túlságosan is engedékenyek voltak addig, nyakig belemerültek az "átkos liberalizmusba". S mint ahogy az oly sokszor előfordult már a történelemben, a renegátokból lettek az ellenforradalom ideológiájának leghangosabb szószólói. Írók és költők, akik azelőtt halálosan megsértődtek volna, ha valaki kétségbe vonja szeretetüket a nép iránt, egyszeriben gyalázni kezdték az orosz népet. S főleg a muzsikot, aki - mint írták - megbízhatatlan sötét erő, ha van benne valami akart és ösztön, akkor az a rablás és a program ösztöne, akarata. Ezt a sötét erőt eloldozni, láncaitól megszabadítani, azért, hogy rögtön a kultúremberek torkának essék? Nem, ezt nem lehet - hirdették újságcikkel és "irodalommal" a kultúrának ezek a finom őrei. Inkább maradjon csak a muzsik olyannak, mint amilyen volt, cár- és uraságtisztelő, hitbuzgó, ikonos, imádkozó pravoszlávnak. Felemeli a fejét? Oda neki! Rohangáljanak csak a kozák paripák és a csendőrlovak, csillogjanak a kivont szablyák, a kultúrát védelmezik ők, barbárságukból béke, kultúra, jólét fakad... Ezzel a polgári-kispolgári szennyáradattal csak néhányan fordultak szembe a korabeli orosz írók közül. S köztük is leghatározottabban, a szellem és gondolat legteljesebb erejével Gorkij. Leninnel való barátsága, a bolsevikokkal való együttműködése egyáltalán nem lazul az első orosz forradalom bukása után, sőt erősödik. A vereség nem ábrándítja ki, hite, hogy az első forradalom után még hatalmasabb megmozdulás, győzelem következik, még acélosabbá válik. Ez a hit és az orosz nép erkölcsi nagyságába vetett bizalom indítja arra, hogy szépirodalmi művekben ábrázolja; művészileg általánosítsa az 1905-ös forradalom nagy népi, történelmi tapasztalatait. Így születik meg nem sokkal a forradalom után Az anya című regény, az Ellenségek című dráma, majd valamivel később, 1909-ben, a sztolipini reakció kibontakozása a falun játszódó, a muzsikok forradalmi harcát mutató Nyár.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Makszim Gorkij - Foma ​Gorgyejev
A ​fiatal Gorkij "mezítlábas" hőseivel világsikert aratott. Elbeszélései s hősei, a szabályos élettel szakító, a kispolgári életfelfogás elleni lázadásukban annyira rokonszenves figurái már a századfordulón ismertek Magyarországon. De az íróban egyre inkább érik az az igény, hogy Oroszország társadalmának alapvető osztályairól is valljon. Az átfogóbb kép átfogóbb műfajt is igényel, így születik meg, mintegy az író első korszakának lezárásaképpen 1899-ben első regénye, a Foma Gorgyejev, amelyet magyarul első ízben 1901-ben adtak ki.

Makszim Gorkij - Huszonhat ​férfi - egy leány
"Most ​már nyugodtan meghalhatok - mondta a sír felé tartó öreg Tolsztoj, amikor kéziratban olvasta Gorkij első novelláit -, mert a XX. századnak is megszületett a nagy orosz költője." Valóban, a kötetünkben levő tizennégy novella egy-egy gyöngyszeme nemcsak a XX. századi orosz prózának, hanem az egyetemes világirodalomnak is. Az 50 év körüli korosztály jól ismerheti ezeket a kis remekműveket, a Makar Csudra, a Csalkas, A tutajon és a címadó Huszonhat féri - egy leány című elbeszélést, a Kozmosz olvasóközönsége azonban talán csak most ismerkedik meg ezekkel a művekkel, mivel Gorkij-novellákat önálló kötetben hosszú ideje nem adott közre könyvkiadásunk.

Makszim Gorkij - Gyermekkorom ​/ Inasévek / Az én egyetemeim 1913-1923
Három ​kötetben, már érett alkotóművészként írta meg (1912-16) gyermekkorának és emberré válásának történetét Makszim Gorkij. Fiatal évei a nép sűrűjében teltek el, s amikor élményeire és ábrándjaira emlékezik vissza, az egész kor vajúdó valóságát eleveníti meg. Nagyszerű egyénisége vonzó és megrázó regénnyé formálta saját sorsának történetét. Feledhetetlen figurái - a nagymama, a szentképfestők, a kültelki gyermekbarátok - a szocialista realizmus típusalkotásának örökbecsű emlékei. Az orosz nép életének tengernyi baja és ellentmondása, forradalmakkal terhes világa, tájainak s embereinek szépsége tárul elénk, amikor elkísérjük bonyodalmas útjain az ifjú Gorkijt. S magunk előtt látjuk a férfi Gorkijt, a forradalmárt is, aki halhatatlan önéletírásával is az emberek teljesebb és boldogabb életéért harcolt.

Makszim Gorkij - Inasévek ​/ Az én egyetemeim
"Okos ​szíve van magának!" - jegyezte meg Tolsztoj, amikor Gorkijjal először találkozott, és megismerkedtek egymással. E trilógia olvasása közben járja át igazán az embert Tolsztoj megjegyzésének igazsága, amikor a "keserű" író (a Gorkij szónak ez a jelentése) végigvezet bennünket a forradalom előtti proletárélet poklain, de tevékeny emberszeretetében, az emberi lélek iránti bizalmában egy pillanatra sem inog meg. De nemcsak okos ez a szív, hanem végtelenül nagy is, hiszen belefér a munkássá lett parasztok, volgai hajósok, kisinasok, utcakölykök, rakodómunkások, diákok, próféták, csavargó "mezítlábasok", a "fölösleges emberek" eddig még alig ismert, új életet sóvárgó egész mélyvilága. Az emlékiratok áradatában Gorkij életregénye az első személyes híradás volt a szegények világáról, a proletársors valódi mélységeiről, s ezt a megrázó vallomást a forradalmi változtatás sürgető igénye ihlette. Ebben különbözött a hagyományostól, s rendkívüli hatása is éppen ebben a lényeges különbségben rejlik.

Makszim Gorkij - Az ​Artamonovok
E ​művében egész történelmi korszakot mutat be az író, egyetlen család sorsának tükrében. A család feje az öreg Ilja, maga a megtestesült őserő. Kezdetben vaskézzel fogja össze családját, s ő veti meg az Artamonov cég alapjait. Ám a család következő nemzedékeinek élete már nem úgy alakul, ahogy az apa elképzelte. A családi kötelékek fokozatosan fellazulnak, az utódok elsatnyulnak, és a család széthullásával egyben az öreg Artamonov dédelgetett álma, a cég is alapjaiban rendül meg, s széthull a forradalom tisztító viharában. Gorkij egy család merészen ívelő fölemelkedésével és tragikus széthullásával egyidőben a kor történelemformáló erejét is nagy művészi erővel ábrázolja ebben a regényében, amely magyarul 1926-ban a Nyugat-ban jelent meg először.

Makszim Gorkij - Gyermekkorom
Az ​életrajzi trilógia első része. "Okos szíve van magának!" - jegyezte meg Tolsztoj, amikor Gorkijjal először találkozott, és megismerkedtek egymással. E trilógia olvasása közben járja á igazán az embert Tolsztoj megjegyzésének igazsága, amikor a "keserű író (a Gorkij szónak ez a jelentése) végigvezet bennünket a proletárélet poklain, de tevékeny emberszeretetében, az emberi lélek iránti bizalmában egy pillanatra sem inog meg. De nemcsak okos ez a szív, hanem végtelenül nagy is, hiszen belefér a munkássá lett parasztok, volgai hajósok, kisinasok, utcakölykök, rakodómunkások, diákok, próféták, csavargó "mezítlábasok", a "fölösleges emberek" eddig még alig ismert, új életet sóvárgó egész mélyvilága. Az emlékiratok áradatában Gorkij életregénye az első személyes híradás volt a szegények világáról, a munkássors valódi mélységeiről...

Makszim Gorkij - Az én egyetemeim
Az életrajzi trilógia harmadik része. "Okos szíve van magának!" - jegyezte meg Tolsztoj, amikor Gorkijjal először találkozott, és megismerkedtek egymással. E trilógia olvasása közben járja á igazán az embert Tolsztoj megjegyzésének igazsága, amikor a "keserű író (a Gorkij szónak ez a jelentése) végigvezet bennünket a proletárélet poklain, de tevékeny emberszeretetében, az emberi lélek iránti bizalmában egy pillanatra sem inog meg. De nemcsak okos ez a szív, hanem végtelenül nagy is, hiszen belefér a munkássá lett parasztok, volgai hajósok, kisinasok, utcakölykök, rakodómunkások, diákok, próféták, csavargó "mezítlábasok", a "fölösleges emberek" eddig még alig ismert, új életet sóvárgó egész mélyvilága. Az emlékiratok áradatában Gorkij életregénye az első személyes híradás volt a szegények világáról, a munkássors valódi mélységeiről...

Romain Rolland - Makszim Gorkij - Lully
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Január ​9. / Az Ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Az ​igazi kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Elbeszélések ​/ Az anya 1903-1907
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Kisregények ​/ Az Artamonovok 1922-1925
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Kispolgárok
Amikor ​1901-ben, a moszkvai Művész Színházban Nyemirovics-Dancsenko felolvasta társulatának a művet, azonnal viták támadtak Nyil figurájával kapcsolatban, akinek szövege a színészek szerint sok túl tendenciózus monológot tartalmazott – igaz, hogy ezek jelentős része később kikerült a szövegkönyvből a cenzúra beavatkozását követően. A viták ellenére a darab az ősbemutató óta az egyik legtöbbet játszott színdarab – minden bizonnyal annak köszönhetően, hogy a darabban ábrázolt család, a szülők, gyerekeik, és az ő ismerőseik élete ideológiai nézeteiktől függetlenül olyan alapvető és emberi kérdéseket vet fel, amelyek messze túlélték Nyil monológjainak problematikáját…A szülők ma éppen olyan elveszett és tanácstalan generáció tagjai, mint utódaik. Még igyekeznek összefabrikált értékrendjüket ráerőltetni gyerekeikre, de ebben sem hit, sem meggyőződés nincs – és legfeljebb annyit értek el, hogy elveszítették gyerekeik tiszteletét és szeretetét, éppolyan magányos, kétségbeesett lényekké váltak, mint az utat kereső fiatalok.

Makszim Gorkij - Nyaralók
Mi ​az élet célja? "Élj magadnak" - vallja a nyárspolgár. E cinikus, kicsinyes, a tömegektől való ingerült elkülönülés ellen száll szembe Vlasz, a Nyaralók hőse. Két világ találkozik és csap össze: a polgári társadalomban gyökerező individualista és az új, az eljövendő nemesebb világ. Az önzésre épített világot nem lehet megszelídíteni, új humánus tartalommal feltölteni. Gorkij és hőse könyörtelenül, mint maga a forradalmat érlelő valóság, dörgedelmesen szól az emberekhez: "Vagy átalakítjátok az életet, vagy megnyomorítalak benneteket!" Gorkij színpadának újszerűsége ezekben az eszmékben, ítéletekben nyilvánult meg és tört előre diadalmas útján.

Makszim Gorkij - Bolondoska ​Ivanuska
"Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy derék szép legény. Csak egy baja volt: bolondosan járt az esze."

Ivan Bunyin - Makszim Gorkij - Vaszilij Rozanov - Apokalipszis ​- 1917
Az ​1917-es oroszországi forradalomról természetesen tömérdek könyv jelent meg magyarul is, de hogy valójában mi történt - vagy inkább: hogyan történhetett meg, hogy a bolsevizmus elképesztően rövid idő alatt kegyetlen, ateista diktatúrává változtatta a hatalmas, pravoszláv birodalmat -, azt ma sem igazán tudjuk. A három mű (Ivan Bunyin: Elátkozott napok, Makszim Gorkij: Időszerűtlen gondolatok, Vaszilij Rozanov: Korunk apokalipszise), amely e kötetben helyet kapott, nem ad választ ugyan minden kérdésre, de háromféle - és egymástól nagyon különböző nézőpontból - megvilágítja az 1917-18-as eseményeket és azokat a folyamatokat, amelyek az apokalipszishez elvezettek.

Makszim Gorkij - Elbeszélések ​1896-1900
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Visszaemlékezések ​/ Elbeszélések 1913-1925
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makszim Gorkij - Ahogy ​én tanultam
Makszim ​Gorkij, a szovjet-orosz irodalom klasszikusa, életének keserves időszakáról vall ebben az elbeszélésében. Mint kisfiút szigorú nagyapja fogta betűre, ekkor még kín és keserűség volt számára a könyvek titkainak megfejtése. Később azonban megízlelte az olvasás gyönyörűségét, s az inasként elszenvedett pofonok elől a könyvek igazságában keresett menedéket.

Makszim Gorkij - Orosz ​földön / Orosz mesék / Színművek 1912-1917
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók