Ajax-loader

Kállay Miklós könyvei a rukkolán


Lelkes Lajos - Kállay Miklós - Szőlészeti ​és borászati szótár
Nem ​tematikus szerkezetű szótárunk a szőlész és borász szakma szókincsét tartalmazza: ötezernél több szócikket. Az ábécé szerint sorba rendezett magyar szakkifejezések a két ágazat különböző területeinek (a szőlőnövény biológiája, morfológiája, biokémiája, termesztéstechnológiája, technikai eszközei, művelési módjai, a borászati technológia, kémia, mikrobiológia stb.) szavait ölelik fel. Az idegen nyelvű kifejezések a magyar után állnak, angol, francia, német, olasz, orosz sorrendben. A szőlőbetegségek és -kártevők latin nevét is közöljük. Minden egyes szócikket sorszámmal láttunk el, az indexekben ez a sorszám szerepel a szócikk után. Ezek segítségével az egyes nyelvek szakszavai is kikereshetők, így a kötet angol – magyar, francia – magyar, német – magyar, olasz – magyar, orosz – magyar szótárként is használható.

Eperjesi Imre - Magyar Ildikó - Kállay Miklós - Borászat
A ​könyv, a borászat alapjain túl naprakész ismereteket nyújt a dinamikusan fejlődő ágazat legújabb tudományos és gyakorlati eredményeiről. A három fő fejezet formailag elkülönülten, de egységes tartalmi célkitűzéssel taglalja a borászati technológia, kémia és mikrobiológia témaköreit. A borászat leendő és már gyakorló szakemberein kívül a könyv hasznos útmutatóul szolgálhat e vonzó szakterület művelőinek, kedvelőinek.

Kállay Miklós - Borászati ​kémia
A ​borászati kémia az élelmiszer-kémia, illetve az élelmiszer-biokémia speciális részterülete. Elsőrendű feladata a szőlő, illetve a must mint alapanyag, valamint a bor mint végtermék kémiai összetételének vizsgálata, továbbá azoknak a bonyolult folyamatoknak a tisztázása, melyek során egy gyümölcsléből – a mustból – összetételében, technológiai viselkedésében és hatásában merőben más, új „anyag”, a BOR keletkezik. Ilyen értelemben tehát a borászati kémia meglehetősen analitikaigényes, eredményei egyenes arányban állnak az élelmiszer-analitika fejlődésével. A borászati kémia sohasem öncélú, eredményei minden esetben a technológia jobbítását kell, hogy célozzák, amelynek végterméke a szőlő értékes anyagait az adott kor ízlésvilágának megfelelően megőrző, az erjedés és az érlelés során keletkező új összetevőkkel kiegészítő BOR. Kállay Miklós közel 40 éves kutatói, oktatói tevékenysége folytatása annak a nemzetközi borkémiai trendnek, melyet hazánkban a 60-as években Ferenczi Sándor munkássága alapozott meg. A Borászati kémia szerves része annak a trilógiának, amelyet Eperjesi Imre: Borászati technológia és Magyar Ildikó: Borászati mikrobiológia című munkája alkot. Reményeink szerint nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytatók, de a szakterület művelői számára is hasznos lehet.

Kállay Miklós - A ​magyar irodalom története I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kállay Miklós - A ​murányi amazon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kállay Miklós - Báthory ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Kollekciók