Ajax-loader

Alekszej Tolsztoj könyvei a rukkolán


Alekszej Tolsztoj - Emigránsok
Alekszej ​Tolsztoj, - a halhatatlan nagy orosz írónak Tolsztoj Leónak közeli rokona, - ragyogó művész volt. A legkülönbözőbb fajtájú, tárgyú és tartalmú alkotások kerültek ki tolla alól. Írt történelmi regényt, elbeszélést, színdarabot, tudományos-fantasztikus munkát és politikai pamfletet. Az "Emigránsok" című regénye Párizsban játszódik a Nagy Októberi Forradalom elől menekült emigránsok, a kapitalista pénzemberek, politikusok és intrikusok körében. Rendkívül érdekfeszítő és színes események keretében jórészt saját élményei alapján mutatja be az író azokat a bűnös cselszövéseket, intrikákat, amelyeknek központja Párizs volt, de kihatásait az egész világon érezni lehetett. A cél akkor is, - akár csak ma, - a Szovjetunió megsemmisítése. Ezek az erőfeszítések csúfosan csődött mondottak. Ami megmaradt: a reakció romlottsága, sötét, felhőtlen, rosszindulatú ágálása és elkerülhetetlen történelmi bukása. A regény eseményeinek hátterében ott vibrál Párizsnak, a világ egyik legsajátosabb városának, a fasoros bulvárok, a dolgozó, szerető, nevető, kínlódó, politizáló világvárosnak, Franciaország fővárosának varázslatos légköre, amelynek vendégszeretetével az emigránsok visszaélnek.

Alekszej Tolsztoj - Első ​Péter
Első ​Péter cár két évszázada élénken foglalkoztatta az orsz írók képzeletét. Hol nemes törekvéseit, hol barbár kegyetlenségét hangsúlyozva, mindenképp mint erőskező uralkodót ábrázolták, bizonyságául annak, hogy méltán kapta a "Nagy" jelzőt. A klasszikus kor írói közül azonban egyik sem látta oly tisztán, mint Alekszej Tolsztoj, hogy mit jelentettek Péter reformjai, és milyen eszközökkel lehetett őket végrehajtani, hogy Oroszország európai nagyhatalommá váljék. Tolsztoj monumentális regényében az orosz nemzeti múlt e legizgalmasabb lapjai elevenednek meg. A sok szálból szőtt, temérdek szereplőt mozgató cselekmény középpontjában Péter alakja áll: bátor hadvezér, fortélyos politikus, nemzetteremtő cár, aki - Puskin szavaival élve - "önkényuralkodói kézzel szórja szét a felvilágosodás magvát", közelről szemlélve azonban küszködő, kétségek közt hányódó, örömet habzsoló, tudásra szomjazó, kudarctól meg nem tántorodó, messzire világító egyéniség, mint mindazok, akik egy lépéssel előbbre járnak kortársaiknál.

Covers_294770
elérhető
2

Alekszej Tolsztoj - Golgota
"Pétervár ​fergeteges, dőzsölő éjféli életet élt. Tébolyodott, kéjesen foszforeszkáló nyári éjszakák és télen a zöld asztalnál átvirrasztott éjjelek, aranycsengés, zengés, keringő párok az ablakok fénykeretében, veszett kocsikázások, cigányok, hajnali párbajok és katonai parádék a jeges szélben, rézfúvók rivalgásában a cár dülledt szemének borzalomkeltő tekintete előtt... Így élt a város. Járványos lett az öngyilkosság. A törvényszéki tárgyalótermeket zsúfolásig megtöltötték a hisztérikus asszonyok, akik mohón figyelték a véres, izgalmas bűnpörök menetelét. Pénzért minden kapható volt: luxus és asszonyok egymás egyaránt. Ez volt az az idő, amikor a szeretet, a jóság, az egészség közönségesnek, elavultnak számított. Senki sem volt szerelmes, de mindenki szomjuhozott, és mint a megmérgezettek, úgy vetették magukat mindenre, ami kábított s bensejüket elzsongította. A lányok titkolták szűzességüket, a hitvestársak hűségüket. A rombolás jóízlésről tanúskodott, a neuraszténia az elfinomultság jele volt. az emberek inkább vállalták a bűnök s fajtalanság látszatát, semhogy "ízléstelennek" tekintsék őket. Ilyen volt Pétervár 1914-ben." Ebből a kaotikus, szennyes kavargásból indulnak el Alekszej Tolsztoj regényének hősei. Ebből a reménytelen, sötét világból remélnek, hisznek egy új, szebb, boldogabb életet. Kerülő utakon, szenvedéseken, megpróbáltatásokon, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét. Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sorsa az orosz értelmiség sorsa: "Három vízben áztunk, három véren fürödtünk, három lúgban főttünk. Tisztábbak vagyunk a tisztánál."

Alekszej Tolsztoj - Garin ​mérnök hiperboloidja
Hatalmas ​gépek, szinte mesebeli szörnyetegek vájják, kutatják a föld mélyét. Még néhány nap, és elérik a mérhetetlen kincseket, színaranyat rejtegető, titokzatos Olivin-övezetet. A Csendes-óceán magányos szigetén Garin mérnök a korlátlan úr. Rettenetes fegyverrel tartja rettegésben a világot: pusztító erejű hiperboloidjával, halálsugárral felrobbantja a távoli vegyi telepeket, könnyűszerrel kettészeil az ellene küldött csatahajókat. Szeretőjével, egy nagystílű kalandornővel fantasztikus utópiát akarnak létrehozni: a föld istenei szeretnének lenni. Hogyan jutott idáig Garin mérnök? Sikerül-e felépítenie lázálomnak is beillő utópiáját? Erre ad feleletet Alekszej Tolsztoj Garin mérnök hiperboloidja című, végig drámai feszültségű, izgalmas kalandregénye.

Alekszej Tolsztoj - Aranykulcsocska, ​avagy Burattino kalandjai
Mit ​nyit az aranykulcsocska? Milyen kalandokon megy keresztül Burattino, a kis, életre faragott fabábu, mennyi fondorlat, mennyi izgalom, jó barát és rosszakaró kíséri útján a szerencsés, vidám befejezésig. Ezt meséli el Alekszej Tolsztoj, az 1945-ben elhunyt nagy szovjet író, sok kiváló regény szerzője, aki a híres Pinocchio vagy a fabábu kalandjai ihletése nyomán írta meg a mindmáig érdekes és népszerű történetet.

Alekszej Tolsztoj - Fagyos ​éjszaka
Emlékeztek ​a polgárháború kezdetére, első heteire? Még Kornyilov jéghadjárata előtt. Ezek voltak ám a parázs idők! A vöröscsapatok legelső alakulatai... Lótás-futás, zűrzavar, szabotázs, senki se tud semmit, körös-körül árulás... Mikor a tisztikar, a junkerek, diákok, a rendőrség szálingózni kezdtek Novocserkasszkba, Kalegyin atamán szárnyai alá, és kialakult az első ingadozó, laza arcvonal. Hadseregük mintegy tízezer főből állt, fő erejük: tiszti dandár. Rablómódra dolgoztak, váratlan rajtaütésekkel. Különösen kitüntette magát Csernyecov kozák százados csapata: bányákat, munkástelepeket, vasúti csomópontokat pusztított el. Rettenetes pánikot okozott. Éppen karácsony előestéjén Csernyecov megrohanta Gyebalcevót, a fontos vasúti gócpontot; átkutatták az egész telepet, a kommunistákat kihurcolták a hóba, és lekaszabolták őket. Elpusztítottak és túszként elcipeltek huszonhét embert. Halálra ijesztették a lakosságot...

Alekszej Tolsztoj - Aelita
A ​kisregény Losz, egy orosz mérnök történetét meséli el, aki űrhajót épít, és társával, Guszevvel, a korábbi vöröskatonával a Marsra utazik. Az ott talált marslakók egy igazságtalan, kapitalista rendszerben sínylődnek, és az elnyomók közül csak Aelita, a helyi Legfelső Tanács vezetőjének gyönyörű leánya fogékony szenvedéseikre. A két orosz űrutazó tanúja, majd később aktív résztvevője lesz az elnyomottak felkelésének.

Alekszej Tolsztoj - A ​kérkedő nyúl
Meghitt ​ismerősökkel találkozunk ebben a mesekönyvben: a háztáj és erdők, mezők állataival. Az egyik szelíd, a másik vérengző, ez agyafúrt, az ostoba, van köztük dolgos, és van mihaszna; egy szó mint száz, olyanok, mint mi, emberek. Olyanok, amilyennek minden nép mesealkotó képzelete mutatja őket: egy-egy emberi tulajdonság megtestesítőinek. A védtelen és gyenge mindig megmenekül, eszével és bátorságával megszégyeníti a gonosz ostobát, akárcsak az emberi mesehősök világában.

Alekszej Tolsztoj - Elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszej Tolsztoj - Ibikusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszej Tolsztoj - Szerelem ​/ Любовь
A ​kötet 3 novellát tartalmaz magyar és orosz nyelven: Víz alatt Szerelem Az ősi út

Alekszej Tolsztoj - Nagy ​Péter I-II.
Részlet ​a könyvből: Azon az óriási földterületen, amely a Fekete-tengertől és a Keleti Kárpátoktól északra terül el, ahol valamikor a Hérodotosz szkítái, később a szarmatáknak nevezett lovas és íjas népek, az alánok és roxolánok, északabbra finnugorok: a halász-vadász finn, vesz, jem, észt, merja, mordvin, cseremisz, votják, zűrjén stb. népek laktak, majd - amint a történeti és régészeti kutatások kinyomozták - germánok (gótok), nomád lovas húnok, avarok, magyarok, bessenyők, kunok, bolgárok, kazárok és tatárok portyáztak, tanyáztak és uralkodtak hosszabb-rövidebb ideig - az a nép lett úrrá - hatalmas, félelmetes urává Kelet-Európának, amely a legigénytelenebb, az adott viszonyokkal a legkönnyebben megalkuvó, minden viszontagságot alázattal tűrő, békés, egyhelyben lakó nép volt már akkor, amikor sztyeppjein még ázsiai hordák száguldoztak át. Szanaszét, de inkább az erdőségekben, mint a sztyeppeken telepedtek meg törzsenként, mint horvátok, duljebek, buzsánok, poljánok, drevljánok, dregovicsok, szjeverjánok, radimicsok, vjaticsok és krivicsek, - az ős-oroszok. Harcolva az Ázsia felől újra, meg újra rájuk zúduló nomád hordákkal, hol legyőzve és tovább kergetve őket, hol meghódolva nekik, számban, erőben és területben egyre gyarapodtak, csodálatosképpen felszíva magukba szomszédos, vagy közöttük lakó népeket, görögöket, törököket, tatárokat, finneket és ugorokat, akik közül soknak ma már csak a nevét őrzi a tudomány

Alekszej Tolsztoj - Cár ​vendége Kuzma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszej Tolsztoj - Nyikita ​gyermekkora
Aligha ​lepődhetünk meg azon, hogy Alekszej Tolsztoj az írói hivatást választotta. Egyrészt Turgenyev leszármazottja, másrészt édesanyja elismert ifjúsági írónő volt. Tolsztojt a felnőtt olvasók Golgota című trilógiája révén ismerik, amely az orosz értelmiség sorsát mutatja be az első világháború, majd a forradalom kataklizmájában. Regényeinek témája változatos: a Nyikita gyermekkora önéletrajz, az Aelita helyszíne a Mars, a Nagy Péter a történelembe kalauzol bennünket. Meséi közül az egyik legkedveltebb A róka meg a nyúl.

Kollekciók