Ajax-loader

Ráth-Végh István könyvei a rukkolán


Ráth-Végh István - A ​könyv komédiája
A ​könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el.

Ráth-Végh István - Hatalom ​és pénz
A ​neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét "A fejedelmi bálvány" és "A pénz komédiája" című könyvek anyagából állítottuk össze "Hatalom és pénz" címen. Főképp a feudalizmus világának alakjai jelennek meg e mű lapjain. Saját isteni küldetésükben hívő uralkodók, kiváltságaikkal hivalkodó nemesek és főpapok életével ismerkedünk meg, akik mérhetetlenül lenézték a dolgozó, egyszerű embert. De megismerkedünk a pénz világával is. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve őrző zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétől hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítő szórakozást.

Ráth-Végh István - A ​fáraó átka
Micsoda ​kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdanvolt emberek, micsoda babonaságok éltek - és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek... Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

Ráth-Végh István - Szerelem, ​házasság
Új ​kiadásban jelenteti meg a kiadó a neves író Szerelem, házasság című művét, amely annak idején nagy sikert aratott. E műben az író A szerelem regényes életrajza, A házasság regényes életrajza és Az asszonyi hűtlenség története című műveit foglaltuk egybe. E könyvben is érvényesül Ráth-Végh István sajátos szellemessége és iróniája. Páratlanul gazdag anyagát, mint az életet tükröző dokumentumokat tárja az olvasó elé, s humanista derűje a szerelem fonákságainak bemutatásával ad szórakoztató, de egyben meggondolkodtató képet.

Ráth-Végh István - Az ​erényöv
Lehet-e ​valaki bűnösebb a szöktetés bűntettében, mint Berlhe uraság? Fortélyos álnoksággal legyőzte Lajon kisasszony erényét, de a győzelem kegyetlenné tette: nem elégedett meg azzal, hogy rabul ejtette a fiatal lány szívét, de a szó szoros értelmében bilincsbe verte a testét is, s kegyetlenebbül bánt el vele, mint egy rabszolgával. Képzelhető-e gonoszabb barbárság annál, mint egy ifjú teremtés testét láncra verni, s oly börtönbe zárni, melyet magamagával hurcol mindenhová? Ez a börtön egy keskeny, nadrágocskaszerű öv, átszőve és beszegve sárgaréz sodronyokkal, elöl lakattal lezárva, melynek kulcsa Berlhe uraságnál állott. Az öv varratai vörös spanyolviasszal voltak lepecsételve, olyan pecsétnyomó alkalmazásával, melybe egész különleges és utánozhatatlan rajz volt vésve. De hát ez csak természetes: a börtönőr nyugodt akart lenni, hogy foglya kellő biztonságot nyújtó rács és lakat alatt van. Az egész alkotmány oly módon van megszerkesztve, hogy csak egy igen kis rést hagy szabadon, de ez a rész is körül van tüskézve, úgyhogy kívülről megközelíthetetlen, azt hiszem, Berlhe uraság ezt a rész sem engedélyezte valami szívesen, de a természeti szükségleteknek ő sem parancsol. Ám azt megtette, hogy a rést is pecsétekkel körítette, melyek karéjban őrködnek fölötte, mint megannyi őrszem vagy mint megannyi eunuch.

Ráth-Végh István - A ​sétáló falevél
A ​nagy magyar kultúrhistorikus író cikkeinek újabb válogatását adjuk itt közre. Olvasója lehet kicsiktől nagyokig mindenki, aki kíváncsi szemmel fordul a múlt idők sokféle furcsaságai felé. Ráth-Végh István jó érzékkel válogatta ki az emberi hiszékenység, babonaság, kapzsiság, esztelenség, áltudomány stb. mérhetetlen tárházából azokat a különösségeket, amelyeken a mai kor embere elcsodálkozhat, mosolyoghat vagy éppen elgondolkozhat. A mai diáknak különösen szórakoztató emberi közelségben látni az elmúlt korok világát, amelyről a tankönyvekben legfeljebb néhány szűkszavú mondatot olvashat.

Ráth-Végh István - Magyar ​kuriózumok
A ​szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: "kuriózum". Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy "ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli" és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek. A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: "keményfejű magyar". Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január - zúzoros, február - enyheges, szeptember - gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először - a ma olvasójának is szórakoztatást, "kuriózumot" jelent a könyv elolvasása.

Ráth-Végh István - Az ​ércmadár
A ​győzelemittas római katonák túlerejük tudatában vad üvöltéssel rontottak Hannibál maroknyi testőrségére, hogy elfogják a karthágói vezért. Azonban a sátrak közül zúgás hallatszott, roppant méretű szürke alkotmány egy hatalmas ércmadár kerül elő, és amikor berregve a levegőbe emelkedett a rómaiak ijedten vetették a földre magukat.... Repülők Hannibál korában? Miféle csoda révén kerültek oda? Van-e újjászületés? Térdre tudja kényszeríteni a pun vezért Rómát? Be lehet-e avatkozni a történelem menetébe? Ezekre és más elgondolkoztató kérdésekre ad választ Ráth-Végh István kalandos, lebilincselő olvasmányos regénye.

Ráth-Végh István - A ​tengeri kígyó
Élt ​még nem is olyan régen egy tudós kultúrtörténész, Ráth-Végh István, aki különös kiváncsisággal kutatta a régmúlt korok különös babonáit, nevetséges szokásait, megannyi furcsaságát. Diák ha olvassa a könyveit egyszeribe rájön, hogy a történelem éppenséggel nem unalmas magolni való, száraz tananyag, hanem hallatlanul szórakoztató, teméntelen titkot rejtegető csodálatos világ. Ebben a kötetben összegyűjtöttünk néhányat Ráth-Végh István legérdekesebb írásaiból. Többek között titkos aranykincsekről, tengeri mendemondákról, vérengző római diktátorokról olvashatunk és kutathatjuk, vajon mi történhetett a francia forradalomban kivégzett királynak, XVI. Lajosnak kisfiával.

Ráth-Végh István - Die Komödie des Buches
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ráth-Végh István - A ​varázsvessző
A ​könyv a varázsvesszőnek, ennek a páratlanul érdekes kuriózumnak a történetével kezdődik: hogyan kutatták vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele gyilkosságok tetteseire is. A többi, csevegésszerű kis essay-ben az érdekességek tarka tömegét ontja az olvasó elé az illusztris szerző, mintegy jelképes varázsvesszővel tárva fel őket a századok rétegei alól. Néhány irodalmi ízű fejezetcím: Melyik régi író keresett legtöbbet? - A legunalmasabb műfaj - Restif de la Bretonne gránitnaplója - Tabarin - A csalások lexikona. Bolyongások kerülnek sorra a nyugati nagyvárosok bohémtanyáin. Mi volt a bécsi "Ludlambarlang"? Párisi bohémvilág. Mimi és Musette valódi története. Londoni tavernák. Hova járt Shakespeare és társasága? A régi Velence Márk-terének zenés, álarcos forgataga. Sor kerül a politikára is: A Népszövetség első terve 1713-ból. Divat és politika. A szélkakasok lexikona. Bizarr témák következnek: A gorombaság történetéből. A temetők mosolygó sírkövei. Az egyiptomi piramisok rejtélye. Milliós főnyeremények. Ötven elhangzott rádió-előadása közül a szerző hármat örökít meg: Lavater. Paracelsus. Mirabeau. A modern életből a művelt körök babonái érdeklik a szerzőt: Mi az igazság a "Fáraó átka" körül? A vészthozó gyémántok meséje. Fakírlegendák. A magyar származású genfi médium-csoda. A könyvet a maga nemében páratlan kis tanulmány zárja be: Az amazonok. Létezett-e a régi amazon-birodalom? Koronás amazonok. Kardforgató magyar és lengyel asszonyok. Török őrmester férjhez megy. A saragossai leány. Jeanne Hachette, a fejszés leány. Haarlem hős asszonya. Hivatásos asszonykatonák. Ross anyó. Hannah Snell. A francia forradalom hősnői és a Konvent évidíjai. Napoleon asszonykatonái és a becsületrend női tisztjei.

Ráth-Végh István - Két ​évezred babonái
"A ​régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára."

Ráth-Végh István - Vége ​az emberi butaságnak
Könyvem ​címe csupán azt jelenti, hogy befejező kötete a kiadó által tervezett sorozatnak. Budapest, 1940 április 1. Ráth-Végh István

Ráth-Végh István - Tarka ​históriák
Az ​ismert író művelődéstörténeti műveinek sorozatában negyedik kötetként jelenik meg ez a könyv. Anyagát az író korábban kiadott Kalandorok és titokzatos történetek, Bolond ünnep, Mendemondák és történeti hazugságok című műveiből állította össze a kiadó. A könyv elvezeti olvasóját régmúlt korok életének olyan területeire, melyet mai gondolkodásunkkal megérteni is nehezen tudunk. Rejtelmes sorsú emberek, a társadalom fegyelmét nehezen tűrő társaságok, a közélet, a tudományok és művészetek ferdeségei ismerhetők meg e műből. E művet is élvezhetővé teszi az író humora, derűs szemlélete és szellemes iróniája.

Ráth-Végh István - Fekete ​krónika
Ez ​a könyv olyan bűnügyeknek a gyűjteménye, amelyeket az érdekes, változatos és szinte művésziesen bonyolított cselekmény megannyi regény színvonalára emel, s azonfelül a történeti igazság előnyével is bírnak. Elénk állítják az embert a legkuszáltabb és legérdekfeszítőbb helyzetekben. Kibontakozik előttünk a szenvedély titkos játéka, s megismerkedünk a bűnnek olyan rugóival, amelyek rendszerint az élet felszíne alatt rejtőznek el. A bűnperek történetét hitelesség dolgában a legmesteribb történetírás sem éri utol, mert a bírói eljárás behatol a gondolatok legtitkosabb rejtekébe, és napvilágra hozza a bűn és a gonoszság minden szövedékét. A könyv tehát oly fokú emberismerettel gyarapítja az olvasó tudását, hogy ez magában véve elegendő ajánlás mellette.

Ráth-Végh István - Az ​emberi butaság
Az ​emberi butaság történetéről írott trilógia (Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberi butaság kultúrtörténetéből; vége az emberi butaságnak), amelyet most – a régebbi három kötet anyagát tematikai szempontoknak megfelelően egyesítve – átadunk az olvasónak, talán az író legjellemzőbb műve. Az emberi gyarlóságok és szenvedélyek olykor elképesztő panoptikuma, mintegy az emberi művelődés történetének visszája bontakozik ki a könyv lapjairól, de oly módon, hogy az író felvilágosult gondolkodása és igazságszeretete mindig a társadalmi és kulturális haladás nagy eredményeinek, céljainak árnyékában láttatja a századok során burjánzó butaságokat, aljasságokat.

Ráth-Végh István - Az ​emberi butaság kultúrtörténete I-II.
Mint ​a könyv címéből is kitűnik, a szerző nem nyúlt a politikai történet adattárához. A kultúrtörténet kevéssé ismert területeiről válogatta össze a legjellemzőbb és legszínesebb kultúrképeket annak a szemléltetésére, minő csodálatos módon mondott néha csődöt a józan emberi ész. Anyagát azzal a játékos kedvvel dolgozza fel, amelyre Erasmus mutatott példát a Balgaság dícséretében. A könyv mindenki számára készült Élvezetet akar nyújtani a szórakozást kereső olvasónak, adatokat a művelődéstörténeti kutatónak. A derűvel nem fér össze az epés, komor társadalomkritika s így a könyvet bárki kezébe veheti, akármilyen világszemléletet követ is. Felidézi az aranyláz hajdani álomképeit s elvezet az aranyfogú fiú gyermekes meséjétől kezdve, az aranypatika bolond különlegességein át az El Dorado aranykupolái felé törő kalandorcsapatokig. Betekint az abszolut uralkodók udvarának hamis fényű világába; feltárja a spanyol etikettnek s a versaillesi udvar komikumba fulladó nagyzásának részleteit. Hogyan kelt fel és hogyan ebédelt a napkirály? Hogyan etették a halott királyt helyettesítő viaszbabát? Hogyan majmolták Napoleon etikettjét Haiti néger császárai? Mit jelentett a pirossarkú cipő? Az udvari emberek rangkórsága: ki ülhet karosszékben és ki zsámolyon? Kinek dukál talpas pohár? Kinek milyen hosszú lehet a ruhauszálya? Csatlakozik a rangkórhoz a címkórság s a délibábos családfák divatja, amelyek Ádámig viszik fel az illusztris familiák származását. Ezek paródiája: a tudósok címkórsága s a Mayer-család nemzetségtörténete. A középkor betűjogászát mutatja be a hírhedt középkori állatperekről szóló részletes tanulmány. A barokk-jogász a disszertációk özönével szerepel, amelyet a kísérletjogról, pofonjogról, hajadonjogról s efélékről gyártottak. Sor kerül azokra a tudósokra is, akik a haladást akadályozták meg elfogult konokságukkal, viszont őket magukat, akármilyen szélhámos becsaphatta, mint a francia akadémia tagját, aki megvásárolta Kleopatra szerelmes leveleit és Mária Magdolna levelét a feltámasztott Lázárhoz. A közönség hiszékenységét egyebek közt a hírlapi kacsa történetét felölelő tanulmány illusztrálja. Végül a flirt történetét írja meg a szerző s ujszerű megvilágításban mutatja be a lovagkori szerelmet, a francia prsziőz-udvarlást, a spanyol galanteot, az olasz cicisbeot.

Ráth-Végh István - A ​Sátán és cimborái
Ördögidézés, ​varázslás, fekete mágia, boszorkányhit fontos kiegészítő részei a kultúrtörténetnek. És már csak azért is számot kell róluk adnom, mert egyben az emberi hiszékenységnek is szemléltető példatárai. Mondanom sem kell, hogy miután csakis kultúrtörténeti szempontból idézem tetemre a sátánt és cimboraságát, egyáltalán nem érintem az egyházak tanításait a Gonoszról. Más a dogma és más a babona. Nincs az a tan, amelyet ki ne forgathatna a tudatlanság és amellyel vissza ne lehetne élni tudatosan. Tisztelem a spiritizmus erkölcsi tanításait, ám ha az új tan új utakon halad is, itt-ott régi babonák bogáncsa tapad a sarujához.

Ráth-Végh István - Die ​Geschichte der Liebe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ráth-Végh István - A ​szerelmes ördög
Ki ​nem ismerné Ráth-Végh István nevét? Nem a színmű- és regényíróét - pedig az is volt! -, hanem a nagy sikert aratott humoros, olykor szatirikus hangvételű kultúrhistóriai munkák (pl. Magyar kuriózumok, Két évezred babonái, A varázsvessző, A fáraó átka) szerzőjét. Ezekben több évezred megannyi különös és furcsa históriáját gyűjti csokorba a rá oly jellemző szórakoztató, kellemes, csevegő stílusban; játékos, könnyed, színes formában. A mindnyájunk számára kedves témát - a szerelmet - több könyvében, több oldalról is körüljárta. Ezekből az írásaiból válogatott most Szathmáry Éva azoknak, akik még nem ismerik a szellemi sziporkák nagymesterét. De azok sem csalatkoznak a válogatásban, akik szívesen elevenítik fel korábbi olvasmányélményeit. A kötetet a szöveghez jól illeszkedő humoros rajzok teszik még élvezetesebbé.

Ráth-Végh István - Októberi ​rózsa
A ​városban tavasz volt. De csak benn a városban. Odakünn a szabadban még minden kopár volt és rideg. A szél élesen fújt, kellemetlenül. Az erdőben nem volt még semmi élet, csak néhány rigó ugrált a lombtalan fák alatt, hosszúkat füttyentve, mint a vásott utcagyerek. Hideg színek bántották a szemet: a gyümölcsfákat szürkéskék, szinte szennyes hamvval vonták be a fakadni kezdő rügyek; a föld lila színben komorkodott; a hegyoldalon még rajtaszáradt a barnáslila, tavalyi avar. De a pesti korzón már megjelent a tavasz. Napfény játszott a Dunán, csillogott a víz, enyhe volt a szellő. Virág és madár az asszonyok kalapján bújt elő, a színek a ruhájukon virultak 'ki s az ibolya és gyöngyvirág illatát a zsebkendőjük lehelte szét. Szemben a nappal egy magános férfi ült. Levette a kalapját, hogy a nap szabadon tűzzön a homlokára.

Ráth-Végh István - Kalandorok ​és titkos társaságok
Nagy ​emberek elmúlásába nem bír a világ könnyűszerrel beletörődni Különösen ha a halál rejtélyes módon ragadja el áldozatát. Ilyenkor csírázik ki és szökik szárba a legenda magva a halottakról, akik nem haltak meg. És ilyenkor arathatnak a vakmerő kalandorok... A középkor irodalmából általában sűrűn csap felénk az alvilági fantáziák pokolszaga. Szinte önálló műfajt jelentettek a tiszítótűzről és a pokolról szóló útleírások tele ezeknek a kevésbé rokonszenves helyek rémségeivel. - üdvös intelmül a hitetlenkedők számára.

Ráth-Végh István - A ​pénz komédiája
"Polgárnál, ​pórnál, más szegény embernél nem számított a becsületszó. Egyéb biztosíték kellett. A Biblia szövegével táplálkozó középkornak kettős erkölcsére jellemző példa volt a feleség mint zálogtárgy. A férj zálogba adhatta a feleségét, és beutalhatta – nem rendes vendégfogadóba, hanem abba a nyilvánosházba, amelynek gazdájától a pénzt kölcsönvette. Ott a gazda – jogi nyelven szólva – "gyümölcsöző letétként" kezelhette, vagyis kötelezhette, hogy vegyen ő is részt a többi bennlakó hivatásának gyakorlásában. A városi tanácsok mégis megszorították a családfői hatalmat, s az erkölcsös jogügylethez az asszony beleegyezését is megkívánták. Azzal azután a törvény nem törődött, hogy a férj milyen eszközökkel csikarta ki a beleegyezést. Az épületes joggyakorlat szépen megfért azzal a felfogással, amely a megesett lányra és a törvénytelen szülöttre rásütötte a becstelenség bélyegét."

Ráth-Végh István - Mendemondák ​és történelmi hazugságok
Varillas ​francia történetíró arról volt nevezetes, hogy írásaiban a hatás kedvéért alaposan elrugaszkodott az igazságtól. Amikor ezt a szemére vetették, nem is tagadta. Ennyi volt csak a védekezése: "Nem tesz semmit. Amit én írok, sokkal érdekesebb, mint ami megtörtént." Íme: a mendemondák egyik forrása. A krónikás az érdekesség kedvéért kíméletlenül elbánik az igazsággal. Változtat, kihagy, kiegészít – aszerint, amint a képzelőereje szárnyal vagy gyalog jár. Lehetnek egyéb szándékai is: lelkesedést vagy gyűlöletet akar kelteni a múlt idők példázatával, s a tényeken erőszakot követ el – vagy megalkuszik a lelkiismeretével, holmi koncok fejében hízelkedik a hatalmasoknak, érdemeiket eltúlozza, hibáikat szépíti, ferdít és eltagad…

Ráth-Végh István - Csalók, ​tolvajok, kurtizánok
"Írtam ​róluk, akik a pénzt kölcsön veszik - róluk is, akik koldulják -, azokra is rá kell szánnom egy fejezetet, akik engedelem nélkül szedik el. De itt a horizont túlságosan kitágul. A bűnök országútján beláthatatlan tömegben tolonganak legváltozatosabb fajtáik, az alkalmi tolvajtól a rablógyilkosig...

Ráth-Végh István - Bolondünnep
A ​szatirikus irodalom magyar mestere ebben a művében kultúrtörténeti groteszkeket dolgoz fel. A középkori bolondünnepek ismertetésének során elvezet a rheimsi székesegyházba, ahol a bolondpüspök misézik, és jelmezes, álorcás had viháncolja körül. A párját ritkító kultúrtörténeti érdekesség fölelevenítése után sort kerít a bolondos társaságokra, köztük a furcsánál furcsább angol klubokra, aminők a Gyöngyök klubja, a Törpék klubja, a Rútak klubja, a Hallgatók klubja, az Örökkétartó klub stb. - Április bolondja következik: a szokás eredete s a nevezetesebb áprilisjáratások története. - Tarka és színes Az udvari bolond című fejezet, ennek a hivatásos mulattatónak a történetéhez illően. - A bolondruhás gróf fejezetei alatt a hűbéres világ furcsaságai sorakoznak fel, - A lenyakazott árnyék pedig a törvényen kívüliek és a jobbágyok keserves helyzetének különösségeivel foglalkozik.

Ráth-Végh István - Anekdoták ​- Furcsaságok
Az ​író kultúrtörténeti csevegésnek nevezi új művét. Ez a közvetlen és könnyed műfaji megjelölés jól érzékelteti a könyv kötetlen jellegét. Az író szabadon csapong térben, időben és az ő egyéni modorán, csípős iróniával cseveg azokról a furcsaságokról, amelyeket innen-onnan, szorgos évek munkájával összegyűjtött. Közben tollára jön néhány csattanós anekdota s módját ejti, hogy azokat is elmesélje nekünk. Ezúttal tehát elsősorban mulattatni kívánja olvasóit az író, de aki a Ráth-Végh-könyvekben nemcsak szórakozást keres, az ebben a kötetben is sok tudni és megszívlelni valót talál.

Ráth-Végh István - Fejedelmi ​bálvány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ráth-Végh István - A ​házasság regényes életrajza
A ​szerző az ő egyénien sajátos, ragyogó szellemességű előadásában ugyanolyan színes és meglepően érdekes képeket vetít az olvasó elé a házasságról, mint előző könyvében: A szerelem regényes életrajzában a szerelemről. A könyv ezzel a különös fejezettel kezdődik: "Általános tájékoztató a nőkről." A maga nemében egyedülálló pompás kis gyűjtés ez mindarról a rosszról és jóról, amit az asszonyfaló és asszonyvédő irodalom a nőkről összehordott. Utána így sorakoznak fel a fejezetek érdekességei: Az agglegény természetrajza. A házassági sztrájkok. A csehországi leánydiktatúra. 22 férj és 21 feleség. A dunmow-i szalonna-pályadíj békés életű házasok számára. Eljegyzés a vérpadon. A gajnai leányvásár. Házasság sorshúzás útján. A próbaéjszakák. A vén leány sorsa. A szalmakoszorús menyasszony. A leányanya. A házasságszédelgő. A hozományvadász. Házassági kiskáté. Szabad-e a feleséget verni? A mirtuskoszorú, a menyasszonyi fátyol és a harisnyakötő. A jegygyűrű története. A "Beilager". Különös házasságok. Esküvő a levegőben, a hegycsúcson és a víz alatt. Hadiesküvők. Mikor a kapitány férjhezment a hadnagyhoz. A gretna-greeni Kovács. A "mésalliance". Színésznőkből és műlovarnőkből hercegnék. A házasság "balkézről". Maintenon asszony és a nadrágzseb titka. Gyümölcsös kofából svéd királyné. A kétnejű Gleichen gróf. Több feleség a harmincéves háború után. A mormonok keresztény háremei. Létezett-e a jus pirmae noctis? A papucshős. A férj, akit a felesége megvert. A szimándli férj büntetése: leszedett háztető, lovaglás szamáron, charivari. Igaz-e,hogy a házasság válságban van? Reformtervek: Pajtásházasság. Házasság időre. A párisi ankétok eredményei: a férfi több nőt, a nő több férfit szerethet egy időben. Javaslatok törvényes háromszögről, sőt négyszögről, ötszögről és hatszögről. A legbolondabb indítvány: házasságok a kereskedelmi törvény szerint társas cég, szövetkezet és részvénytársaság mintájára.

Ráth-Végh István - A ​szerelem regényes életrajza
A ​szerelemnek négy kapuja van - írja Havelock Ellis. Aszerint, amint a szeretett lény szépségét a szemük felissza, hangja a fülünkbe cseng, illatát beszívjuk, testét érintjük. Ezen a négy kapun nyomul be és igáz le a szerelem.

Kollekciók