Ajax-loader

Benedek Elek könyvei a rukkolán


Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete-tengernek ​a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat..." Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, azt a királyfi, aki a Óperenciás-tengeren is túl, de még az Üveghegyen is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már. Benedek Elek első között gyűjtögette és dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találélkonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának.

Az ​egyik legismertebb és legkedveltebb magyar népmese az okosságot dícséri. Az agyafúrt kismalac túljár a nálánál erősebb farkas eszén. Nemigen akad óvodás gyerek, aki ne ismerné a tanulságos történetet, Benedek Elek színes nyelvezetű feldolgozásában.

"Megáll ​a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja: -Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve. Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják: -Ez bizony jó név. Mondja a király is: -Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs. Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusasszonynak, hogy holtig urasan élhetett belőle." Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.

Benedek ​Elek 1905-ben hatalmas vállalkozásba fogott, meg akarta írni a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményét: 13 kötet el is készült a Nagy magyarok életéből, de a történelmi földcsuszamlás, a világháború megakadályozta az írót, hogy bevégezze a "nagy magyarok Patheonjának" fölépítését. E félbeszakadt, nagyratörő sorozat legszebb darabjait: Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Széchenyi István életrajzát veheti most kezébe az olvasó e válogatásban.

Mára ​már elcsépelt gondolat, hogy rohanó világban élünk, hogy sok minden változik; de szerencsére a mesék világa ugyanolyan maradt, mint gyermekkorunkban. Gyermekeink éppúgy áhítattal hallgatják esti meséinket, ahogy mi tettük annak idején. Kötetünkben _Benedek Elek_ legszebb meséiből válogattunk, bízva abban, hogy ezekkel a történetekkel gazdagabbá tehetjük csemetéink gondolatvilágát.

A ​Faragó József gondozásában megjelent kötet Benedek Elek népmesegyűjtésésből közöl egy csokorra valót. Az igényes kivitelezésű mesekönyv szórakoztató és tanulságos olvasmányélményt kínál ifjú olvasóinak.

A ​nagy mesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal, így van ez e kötet közel húsz darabjával, amely Benedek Elek saját gyűjtéséből közöl magyar népmeséket és mondákat. A Réka királyné sírja a magyar múlt régi, homályba vesző esztendeiig vezet el, amikor a hunok hatalmas királya, Attila élt és uralkodott. A hiedelem úgy tudja: tündérek építették Bálványos várát. Egy tündér állott a hegy tetején, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták föl neki a követ. A mondák szinte az élőbeszéd természetességével elevenítik föl Zeta vára, Hiripné fiai, A kápolna harangja, Mirkó királyfi történetét. Benedek művészetében a mesélőkedv áradása a székely nyelv eleven közvetlenségével párosul (Etéd; Szolokma; Atyha; Szerencsének szerencséje; Firtos és Tartod; A Szentdemeteri kastély; Csicser). Tündérekről és ördögökről szólnak e mesék és aranypalotában lakó szépséges tündérasszonyról, akinek két növendéklánya volt Maros és Olt. Meg kevély, gőgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára pillanatokon belül porrá omlik, s vele megsemmisül Venturné büszkesége is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa.

A ​magyarság pogánykori ősköltészetének nyomai

Volt ​egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Két kicsi suta szarvú ökre s darab földecskéje vala minden gazdasága. Az egyikbe kölest vetett, s két gyermeket melléje állított, hadd őrizzék. Azt mondják egyszer a szomszédok: - Hé, szomszéd, kendnek aranykölese van! - Az biza! Lássák-e kendtek - mondta a szegény ember -, s én nem is vettem észre eddig. - Egyszeribe meghagyta erősen a gyermekeknek, hogy jól őrizzék azt a drága istenáldását, mert ha egy szál hibádzik belőle, halálnak halálával halnak meg. Még azon nap csak lerüppen egy varjú, s elvisz egy szálat. Aj, gyorsan utána a legkisebb gyermek, fut árkon-bokron keresztül, de mindhiába, nem tudja elfogni a varjút. Addig futott a szegény gyermek, míg egy nagy rengetegbe tévedt. Hát, amint megy, nagy tüzet lát, a tűz mellett egy éktelen hosszú óriást, amint ott hemmedezett. Ennek az óriásnak akkor orra volt, hogy éppen a térgye kalácsáig ért.

Benedek ​Elek híres népmese- illetve népmonda-feldolgozásai immár nemzedékek számára jele- nítik meg a képzelet varázslatos világát. A nagy mesemondó összes meséit az eredeti, még a századelőn megjelent sorozat alapján állítottuk össze. Az első kötet csodálatos történeteiben a legkedvesebb hősök - Hunor és Magor, Erős János, Mirkó királyfi, királyok és királykisasszonyok, valamint a lehetetlent nem ismerő legkisebb királyfiak - kalandjai elevenednek meg. Benedek ragyogó tollából új életre kel a népi mesemondó nyelvi egyszerűsége és tisztasága, mely a már jól ismert cselekményt is lebilincselően izgalmassá, érdekessé teszi. A több mint öt évtized után először megjelenő háromkötetes sorozatot Széchy Gyula klasszikus művészi illusztrációival nyújtjuk át a kedves olvasónak.

Itt ​sem volt, ott sem volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy király, s annak egy akkora fiacskája, mint egy ütés tapló; Palkó volt a neve. Búsult a király éjjel-nappal, sóhajtozott: Istenem, istenem, kire hagyjam az országomat. Elveszik ettől a csöppnyi gyermektől, bizonyosan el. Búsult a királyné is, sírt éjjel-nappal, s egyszer csak olyan beteg lett a sok sírástól, hogy hívatták a csudadoktorokat: egy sem tudta meggyógyítani. Mikor a halála órája közeledett, hívatja a királyné az urát, s mondja neki: Lelkem-uram, ha meghalok, temettess a kertbe, s a síromra ültess egy szál gyöngyvirágot. De őriztesd jól, nehogy ellopják, mert ha ellopják, még a sírban sem lesz nyugodalmam.

A ​magyarok története a honfoglalás előtti időktől.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek ​Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tiszteleg a "mesemondók mesemondója" előtt. A sorozatban "Elek apó" leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csudalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet tervezzük kiadni. Az Arany mesekönyv illusztrációit, tipográfiáját Kapala Györgyi képzőművész készítette. A színes és fekete fehér képek igazi mesevilágba, a tündérek, pillék, mesemanók és fehér paripás királyfiak csodaországába repítik - persze meseszőnyegen - a gyerekeket. A gyermeki fantáziát igazi szárnyalásra készteti a klasszikus mesekönyvek titokzatos világát felidézni kívánó kötet, mely vállaltan törekszik mind tartalmában, mind küllemében szemben úszni az árral: nem csilli villi, rágógumi szagú könyvet, hanem igazi értéket kell adni - már kisgyermekkortól.

Az ​aranyalmafa Benedek Elek külföldi népmese-feldolgozásainak gyűjteménye. A tartalmas kötet tizennyolc nemzet népmesekincséből ad ízelítőt. Valamennyi mese megőrizte sajátos népi jellegét, de Benedek Elek ízes magyar nyelve mégis közel hozza a mi fiatal olvasóinkhoz.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

„Volt ​Tündérország királyának egy gyönyörűséges szép leánya, akinél szebbet a világ nem látott, s aki olyan sebesen tudott szaladni, mint a szél. Nem is volt más az ő neve: Szélike királykisasszony. Egyszer kihirdetteti a király az országban, még azon is túl, hogy annak adja leányát, aki a futásban elhagyja: de úgy próbáljon szerencsét akárki, hogy ha leányát el nem tudja hagyni, karóba kerül a feje. Hiszen próbáltak szerencsét királyfik, hercegek, grófok, bárók s válogatott cigánylegények, de karóba is került a feje valamennyinek…" A mese további részéből megtudhatjuk, hogy János királyúrfi hetedhét országon át vándorol azért, hogy megkaphassa Szélike királykisasszony kezét. Útja során öt barátra tesz szert, akik különleges képességekkel rendelkeznek, melyekre szükségük is lesz a feladat megoldásához, Szélike legyőzéséhez. "A nagy mesemondó", Benedek Elek generációkon át öröklődő meséiből készült válogatás összesen harminchat mesét tartalmaz, mely híven tükrözi a nép ügyességét, jó kedélyét, s mindezt Benedek Elek a maga eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti a gyermekolvasók számára.

"Réges-régen ​a farkas meg a róka nagy erős barátságban s komaságban voltak. Erdőn-mezőn együtt jártak, egymást el nem hagyták. No, ha együtt jártak, egyszer együtt is estek bele egy verembe. Orgonáltak, ordítoztak szegények, de senki lélek nem jött arrafelé. Nap nap után, éjszaka éjszaka után múlt. Majd megvesztek a nagy éhségben, mert sehogy sem tudtak kiszabadulni."

„Nagy ​lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” – írta majd kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó, író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek az élőszó útján. Vajon ki ne emlékeznék a régiek közül A csodaszarvas mondájára, a kisfiúra, aki az Isten kardját megtalálta és ezzel új erőt öntött a hunok lelkébe, a csetlő-botló Szent Péterre és a kedélyesen – „népiesen” – igazságtevő Krisztusra, aki Szent Péterrel járja a világot; és melyik gyerek ne ismerné a hős Nemtudomkát, a deszkavári királyfit, vagy ne örülne annak, hogy az aranyhajú királykisasszony kiszabadul a gonosz boszorkány átka alól. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.

Benedek Elek népszerű történeti jellemrajzokat tartalmazó könyvsorozata, a Nagy magyarok élte, 1905-1914 között jelent meg 13 kötetben. Könyvünk az első hét könyvet foglalja egybe. A háború előtt több kiadást megért sorozat mára hiánycikké vált, az elmúlt évtizedekben jobbára csak válogatások jelenhettek meg. Könyvünket elsősorban a tanulóknak ajánljuk, hiszen e sorozat több nemzedékre volt jellemformáló hatással.

Ebben ​a kötetben Benedek Elek válogatott meséit találjuk: Bolond Istók; A két bors ökröcske; A vitéz szabólegény; Mezőszárnyasi; Rózsa királyfi; Ravasz Jancsi; Az okos leány; Az aranyréten; A három aranygyűrű; A táncos bárány; A perlekedők; A fazékfedő.

"Ez ​a könyv nem történelmi szakmunka, hanem népünk ősmúltját, regés-mondás kezdeteit is felidéző, a XX. század küszöbéig végigkísérő történelmi áttekintés. Korának történelmi ismereteit tényszerűen adja vissza, ugyanakkor stílusa, nyelvi színessége a mai ifjú és felnőtt olvasónak egyaránt kedves élményt nyújt."

Benedek ​Elek népmesegyűjtőnk vallomása szerint a magyar népmeséket a merész képzelet, a kifogyhatatlan humor, az egészséges észjárás és az elmés ötletek teszik művészileg tökéletessé. A mesék felejthetetlen élményt nyújtanak a gyerekek számára a népies szófordulatoknak és a képzeletet megmozgató történeteknek köszönhetően.

Hol ​volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyen is túl, hol a kis kurta farkú malac túr..." - így kezdődik Szélike királykisasszony meséje, azé a Szélike királykisasszonyé, akit János királyúrfi öt kenyeres pajtásával, Villámgyorssal, Hegyhordóval és a többiekkel együtt meghódít magának. Szélike királykisasszony ugyanis gyorsabban tud futni a legsebesebb szélnél is. Szélike királykisasszony vidám története mellett még harmincegy mesét találnak az óvodás gyerekek ebben a kötetben, szebbnél szebbeket, tréfásakat, csalimeséket is. Elek nagyapó hatalmas mesekincséből állította össze ezt a kötetet Sulyok Magda, csupa olyan meséből, melyek majd a legkisebb mesehallgatóknak is örömet szereznek. Kondor Lajos színpompás, vidám rajzai teszik még élvezetesebbé ezt a kis könyvet.

Aki ​elolvassa ezt a tiszta levegőjű írást, rádöbben arra, hogy minden során átsüt a valóság. Az író, Katalin történetével az előítéletek, a köznapi ember-telenségek ellen küzd úgy, hogy sorai mögött ott csillog mindig a szeretet és az emberség. Katalin élete a munka, a gond és a lemondás szavakban fejeződik ki legtökéletesebben. A felvilágosult, sikerorientált világban egy olyan törékeny leányalakból formál óriást, aki a mindennapi kötelességteljesítések hőse lett, és kemény munkával felneveli testvéreit. Katalin lemond a boldogságáról a mások boldogságáért.

Színdarab ​a magyar népmeséből három felvonásban gyermekeknek.

A ​kék liliom mesebeli virág - a mesehős, aki hetedhét országon át vándorol érte, mikor meglelte, elnyer minden boldogságot, amit csak kíván magának. A közel nyolcvan meséből álló kötet tündérmeséi, tréfás és állatmeséi újabb csodás kalandokba viszik el a gyerekeket. Ebben a mesevilágban is, mint minden népmesében, a jó diadalmaskodik a gonosz fölött, a kiskondások és a legkisebb királyfiak legyőzik a hétfejű sárkányokat, és a szegény emberek igazsága napnál világosabban fénylik az urak kapzsi ostobaságával szemben. Benedek Elek sok száz magyar népmeséjének csak egy részét ismeri a mai olvasó a Világszép Nádszál kisasszony, a Többsincs királyfi, A vitéz szabólegény, az Aranyalmafa és a Vége jó, minden jó című kötetekből; A kék liliom második kiadása újra gazdag zsákmány a nagy mesélő kiapadhatatlan hagyatékából; méltó társa az eddig megjelent Benedek-köteteknek. Mint az előzőeket, ezt is Szecskó Tamás művészi illusztrációi díszítik.

"Van ​nekem egy csodalámpám, gyerekek, melynek tündéri fényességet árasztó világa mellett országot-világot bejárok, s úgy szedegetem össze a világ legszebb meséit. Világjáró nagy utamból, íme, itt egy könyvre-való mese: olvassátok, gyönyörködjetek bennök, aztán hozok én nektek újabb meg újabb könyveket, melyekből a nagyvilág népeinek legszebb meséit ismeritek meg. Az én csodalámpám nemcsak a világ legszebb meséit mutatja meg, de mutat mindenféle gyönyörűséges színeket is: ez a magyarázata, hogy ennek a kötetnek Kék mesekönyv külön jelzője van. Az ezután következő köteteknek is valamely szín lesz a jelzője, azt példázván ezzel, hogy a mesék világa, melyet én bejártam, színekben pompázó világ. Mostan pedig üljetek ide körém. Kezdődik a mesemondás, mégpediglen minden mesék ősforrásán - a Pancsatantrán... Benedek Elek"

A ​magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak várhatóan felejthetetlen élményeket. A magyar ifjúsági irodalom egyik legnevesebb, de idehaza kissé elfelejtett alkotójának életműve most teljes egészében elérhető lesz, kéthetente kínálva valódi és hiteles, a székely néplélekben gyökerező tündérvilágot az esti mesék hallgatóinak és olvasóinak egyaránt.

"Kis ​manók, kis és nagy bűbájosok, bölcsek és varázslók, mind ahányan vagytok, induljatok egyszeribe itt legyetek, földi ember és hegyi tündér fiának palotát építsetek! - mormogta Nagy Bűbájos, és abban a szempillantásban megtelt a kert apró manókkal, pápaszemes varázslókkal, bűbájosokkal, akik gyorsan munkába fogtak, dolgoztak éjjel-nappal, s mire az első tavaszi napsugár a fák ágai közt beszűrődött a rengeteg erdőbe, hatalmas palota állt a kis házikó helyén." Hét nap, hét éjjel tartott a lakodalom, s mindenki nagyon boldog volt. Így végződik Bűbájosnak és Mirkó király leányának története. Vége jó, minden jó - az olvasó is megelégedetten teszi le a könyvet, egy nagy élménnyel gazdagabban. Benedek Eleknek - a magyar nép Elek nagyapójának - minden meséje élmény, szín, szó, érzelem. A világszép Nádszál kisasszony, a Többsincs királyfi, a Vitéz szabólegény és A kék liliom után ebben a kötetben még mindig új, ismeretlen motívációjú meséket talál az olvasó.

A ​monda az a történet, amit a nép a múltról igaznak tart. Nem szórakoztatni akar, hanem ahogyan a híres folklór-kutató Theodor Renfey megállapította, elsősorban tanítani. A történelem nemcsak eseményeket, titkokat hordoz, hanem epikus köntösbe bújtatva tanulságokat is. A monda rejtett lelki, erkölcsi tulajdonságokat emel ki, miközben csodás eseményeket mesél, hősöket formál. Nem hazudik, de az elbeszélés sodró formáját sokszor csodás elemekbe öltözteti. A történeti mondáktól nem tudományos hitelességet várunk, hanem inkább morális tisztességet, emberséget. A mondának mindig ez a célja. Honszerző Árpád birodalmába kalauzol ez a történelmi olvasókönyv. Benedek Elek a középkori krónikások ősi írásai nyomán újra álmodja a hajdani világ ködbe vesző titkait. Ebből a máig élő legendából az őshaza, a honfoglalás emlékei bontakoznak ki előttünk, tizennégy lenyűgözően szép történetben. Nem tudjuk, hogy Árpád sírját hol rejti az anyaföld. "Hamvait ne keressétek - tanácsolja Elek apó -, hadd pihenjenek tovább az édes anyaföld porával összevegyülve! E földnek minden darabkája zarándokhelyünk: akármerre lépünk.

Csali ​mese Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, meg az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani, s amint egyet fordul, egyszerre csak elkiáltja magát a fiú: – Nézze, apámuram, nézze, egy kulcsot találtam. – Az ám, egy kulcs – mondja a szegény ember. –Ejnye, de jó volna, ha egy ládát is találnál hozzá! Na, ez annyiban maradt. Tovább szántanak, kettőt-hármat térülnek-fordulnak. Megint elkiáltja magát a fiú: – Nézze édesapám, megtaláltam a ládát is! Próbálják a kulcsot, hát jól belétalál a zárba. Kinyitják a ládát, felemelik a fedelét, nézik, mi van benne, hát abban bizony nem volt egyéb, csak egy kurta farkú egerecske. Ha az egérnek hosszú farka lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Pallas Antikvárium Kft., Gyöngyös, 2006.

Kollekciók