Ajax-loader

legnépszerűbb könyvek

Az elmúlt időszak legnépszerűbb könyvei.


A ​világszerte méltán népszerű írónő új regénye olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak? Érdemes-e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjon minket a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté? Homokba dughatjuk-e a fejünket, vagy ezzel csak saját magunkat és gyermekeinket veszélyeztetjük? Lehet, hogy nem elég jól, nem elég okosan szeretjük õket, és így nem is tudjuk megvédeni õket se maguktól, se a világtól?

Heidi ​két éve képtelen magához térni a férje halála okozta sokkból. Egyedül neveli nyolcéves fiát, Abbotot, és minden energiáját felemészti a napi teendők ellátása. Egyre zárkózottabbá válik, szenvedélyével, a süteménykészítéssel is felhagy, azt pedig elképzelni sem tudja, hogy imádott Henryje elvesztése után valaha más férfival randizzon. Helyzetét családja sem könnyíti meg: nővére és anyja heti rendszerességgel bombázzák világmegváltó ötletekkel, melyekkel szeretnék visszaterelni az életbe. Így aztán Heidi már meg sem lepődik, amikor nővére esküvőjének másnapján anyja előáll a nagy tervvel: utazzon el Provence-ba, a család tulajdonában lévő házukba, ahol utoljára tizenhárom éves korában járt. A ház a családi legendárium szerint meggyógyítja a szerelmi bánatot - történetek egész sora bizonyítja csodatévő hatalmát… Heidi természetesen szkeptikusan fogadja az ötletet, de végül beleegyezik, hogy hat hétre Franciaországba utazzon Abbottal, illetve nővére mostohalányával, a tizenhat éves Charlotte-tal. A „gyógyulásban” ugyan nem reménykedik, de évek óta furdalja a kíváncsiság, vajon mi történhetett annak idején, amikor apja félrelépése után anyja egy egész nyarat egyedül töltött a provence-i házban… Érkezésük első napja azonban katasztrofálisan alakul: kirabolják őket, elromlik az autójuk, és bőrig áznak. Ráadásul az a férfi igyekszik segítségükre, akiről Heidi csupa rossz emléket őriz gyerekkorából. De a közelben magasodó hegy, a varázslatos provence-i táj, a fantasztikus ízek és a ház valóban csodát tesznek. Visszaadják Heidi életbe vetett hitét, és bebizonyítják, hogy minden szerelmi történet mélyén egy újabb szerelem lakozik…

Hasszan ​Hadzsi chef, a középkorú párizsi étteremtulajdonos életének története családja mumbai-i kifőzdéjében kezdődött, melynek udvarában rotyogott a kadai, zsírpapíron sorakoztak a szamoszák, tandooriban sült a rák és a marinált padlizsán. Édesanyja halála után a hatalmas és lármás Hadzsi család, élükön az apával, aki tisztában lévén saját korlátaival, úgy dönt, hogy elmélyíti a világról való tudását: három használt Mercedesszel bejárja és végigeszi Európát. A sors a francia Lumière városka határában szól közbe: autóik egy szolid panzió és egy üresen tátongó kastély előtt robbannak le. A család hamarosan megnyitja indiai éttermét: a finom panzióval szemben egy hatalmas fa elefánt fogadja a vendégeket, s hindusztáni klasszikus zene üvölt sercegve a hevenyészett hangfalakból. Madame Mallory, a francia konyhaművészet nagyasszonya, a panzió tulajdonosa és éttermének vezetője kis híján szívrohamot kap, amikor felfedezi az ösztönös tehetséggel rendelkező tinédzser szakácsot az indiai étterem konyhájában. A dörzsölt ám nagyszívű családfő, Abbasz Hadzsi és a dölyfös francia szakácsasszony, Mme Mallory háborúja örökre meghatározza Hasszán életét.

A ​rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni... "A csillagainkban a hiba" - John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

Philip ​K. Dick egyszerre volt ragyogó sci-fi író és látnok filozófus, aki elmélkedéseit fikcióba ágyazta. Miközben androidokról és virtuális valóságról, skizofrén prófétákról és amnéziás istenekről írt, fundamentális kérdésekkel is foglalkozott: Mi a valóság? Mi az ember? Ebben a kötetben változatos témák és hangulatok mutatják be érdeklődésének széles skáláját, önéletrajzokból, science fiction kritikákból és provokatív esszékből kapunk bepillantást egyedi gondolkodásmódjába. A szellemes, alapos és gondolatébresztő írások tovább gyarapítják Dick szellemi örökségét, és növelik hírnevét.

„Ebben ​a szexi, okos és gyengéd történetben a punk rock és az igaz szerelem lüktet. Az olvasók el fognak ájulni az Eleanor és Parktól.” (Gayle Forman, New York Times bestseller szerző) Park _Eleanor kezét fogni olyan volt, mint egy pillangót tartani. Vagy mint egy szívdobbanás. Mint valami teljeset, valami teljesen élőt fogni._ _Park fogta már más lányok kezét. És eddig mindig kellemes volt. Nem sokban különbözött attól, amikor kiskorukban Josh-sal kézen fogva mentek át az utcán. Vagy amikor a nagymamája templomba vitte, és fogta a kezét. Talán egy kicsit édesebb, egy kicsit furább volt._ _Amikor tavaly kiszáradt szájjal és a szemét majdnem végig nyitva tartva megcsókolta azt a lányt, azon tűnődött, hogy talán vele van valami baj. Még azon is eltöprengett – komolyan, csókolózás közben ezen töprengett –, nem meleg-e esetleg._ _Vagy talán, gondolta most, egyszerűen csak nem ismerte fel azokat a lányokat. Ahogy egy számítógép meghajtója kiköpi azt a lemezt, amelyiknek nem ismeri fel a formázását._ _Amikor hozzáért Eleanor kezéhez, felismerte őt. Tudta._ Eleanor _Jó volt egymás kezét fogni. Eleanor keze nem volt teljesen ciki. És a csókolózás biztonságosnak tűnt, mivel a duzzadt ajakkal nincs semmi baj – és mivel Park általában lehunyta a szemét._ _Eleanor törzsén azonban nem volt biztonságos hely. A nyakától a térdéig nem akadt olyan pont, ahol észrevehető struktúrával rendelkezett volna._ _Amikor Park a derekához ért, behúzta a hasát, és előrebukott. Ami ahhoz a katasztrófához vezetett… amitől Godzillának érezte magát. (Pedig még Godzilla sem kövér. Csupán gigantikus méretű.)_ _A dologban az volt az őrjítő, hogy Eleanor szerette volna, ha Park újból megérinti. Azt szerette volna, hogy állandóan tartsa rajta a kezét. Még ha emiatt Park rá is jön, Eleanor túlzottan emlékeztet egy rozmárra ahhoz, hogy a barátnője maradhasson… Ennyire jó érzés volt. Olyan volt, mint az a kutya, amelyik megízlelte az emberi vért, és attól kezdve mindig harap. Egy rozmár, amelyik megízlelte az emberi vért._ Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart örökké, de elég bátrak és elszántak, hogy mégis megpróbálják.

Deadwood, ​Egyesült Államok: egy kislány oson ki sötétedés előtt kipróbálni az új biciklijét, hirtelen azonban eltűnik a lába alól a talaj. Egy mély veremben ébred, miközben a mentőcsapat épp ereszkedik le érte. De azok, akik a gödör pereméről néznek le rá, valami sokkal különösebbet látnak egy egyszerű kislánynál... "Mindig előre nézünk, soha nem hátra." A kislány felnő, és Dr. Rose Franklin lesz belőle: zseniális tudós, kutatási területének az egész világon elismert szakértője. Ez a terület pedig nem más, mint kislánykori felfedezése: egy óriási, díszes kéz, amelyet hihetetlenül ritka fémből készítettek jóval korábban, mint hogy a kontinensen bármilyen emberi civilizáció kialakult volna. "De ez a dolog... más. Igazi kihívás. Újraírja a történelmünket." Olyan tárgy ez, melynek eredete és rendeltetése egyszerre lesz a leghatalmasabb rejtély, amelyet eddig az emberiségnek meg kellett oldania. Származásának titkát felfedve talán megváltozik minden, amit eddig az életről hittünk. És még hány hasonló darabra bukkanhatunk a nagyvilágban... "Kénytelenek vagyunk megkérdőjelezni mindent, amit eddig önmagunkról tudni véltünk." Mi lehet ez a szerkezet? Ki készíthette? Hogyan lehetséges, hogy anyaga a bolygón előforduló legritkább fém? Vajon képes lesz valaha irányítani az ember? Mi van, ha nem is annyira a véletlen műve, hogy rátaláltunk? És mi történik majd, ha végül az utolsó darabot is a helyére illesztjük ebben a gigantikus, globális kirakóban? "Bármi megtörténhet."

Az ​olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

A ​nagy sikert aratott Egymásra hangolva, Családi összhangzattan, illetve Életre szóló ajándék és Nehéz évek íróinak közös műve. A gyermeklélektanban nagy tekintélynek örvendő szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy a nevelésben minden a szülő és a gyermek közötti szeretetkapcsolaton múlik. Ahhoz, hogy gyermekünk az élet bármely területén meg tudja állni a helyét, elengedhetetlenül fontos, hogy betöltsük érzelmi szükségleteit. Minden gyermek – és felnőtt – alapvetően öt kommunikációs csatorna egyikén fejezi ki, és fogadja be a szeretetet. Hiába halmozzuk el például gyermekünket ajándékokkal, ha ő arra vágyik, hogy leüljünk vele játszani. Csak akkor fogja igazán érezni a szeretetünket, ha felismerjük és beszéljük a számára legérthetőbb szeretet-nyelvet. A könyv üzenetének alkalmazásában szemléletes esetleírások és gyakorlati útmutatások segítik az olvasót.

Quentin ​Jacobsen egész életét azzal töltötte, hogy távolról csodálta a hihetetlenül kalandvágyó Margo Roth Spiegelmant. Így aztán, amikor a lány nindzsának öltözve kinyitja Quentin ablakát, bemászik rajta az életébe, és magával invitálja egy nagy fantáziával kitervelt bosszúhadjáratra, a fiú vele tart. Egész éjszakás kalandjuk után új nap veszi kezdetét, s amikor Q megérkezik az iskolába, megtudja, hogy a mindig is enigmatikus Margo ezúttal valódi rejtéllyé lett. Hamarosan kiderül azonban, hogy vannak bizonyos nyomok, amelyek felderítése csak rá vár. Ezzel olyan csapongó kaland veszi kezdetét, amelynek során minél közelebb kerül, annál kevesebb tárul fel előtte a lányból, akiről azt hitte, jól ismeri. A Printz-díjat elnyerő John Green azzal a ragyogó szellemességgel és izzó érzelmi őszinteséggel tér vissza, amely olvasók egy egész új generációját hozta lázba.

Miért ​szerencsés egyik ember, s miért sújtja balszerencse a másikat? Mi a siker titka? Élhet-e valóban eredményes életet az, aki csupán önös érdekeit szolgálja? Hogyan szül a bizalmatlan ember mások iránti gyanakvása bizalmatlanságot maga ellen? Mi az önbizalom titka? Hogyan küzdhetünk meg foszladozó idegeinkkel? Mert a panaszkodás, az elkeseredés, az elhatalmasodó pesszimizmus önveszélyes, nemcsak betegít, de megnehezíti, ha nem teszi lehetetlenné életcélunk elérését. Milyen a sikeres szerelem, barátság, általában a jó emberi kapcsolatok "mágiája"? Hogyan építhetünk kölcsönösen előnyös kapcsolatot környezetünkkel, kerülhetjük el a "munkahelyi ártalmakat"? Segíthetünk-e magunkon, ha nem vagyunk készek a rászorulókon minden pillanatban segíteni? Mit jelent az "Én Te vagyok" törvénye? Melyek azok a tévedések, hibák, bűnök, amik egy időre, akár véglegesen kudarcok sorozatává tehetik mindennapjainkat? Kinek keressük társaságát s kiét kerüljük? Egyáltalán, mit tehetünk magunkért és embertársainkért? Nagy élettapasztalatból, segíteni akarásból fogant válaszokat kapunk ezekre a kicsi és nagy, de mindenképpen sorsdöntő kérdésekre; a feleletben nemcsak az író véleménye, tanácsa, de a keleti filozófia több évezredes bölcsessége is kifejeződik.

A ​kulturális városlátogatásokhoz, a művészeti látnivalók felfedezéséhez nyújt kitűnő segítséget a most induló új sorozat. Róma - a világ köldöke, az Örök Város, a nyugati kereszténység központja; ezek és hasonló állandó jelzők próbálják régóta megragadni az olasz főváros sajátos karakterét. Háromezer eseménydús év rajzolta ki ennek a figyelemre méltó városnak a profilját, s olyan történelmi szintézist eredményezett, melyet másutt a világon föl nem lelhetünk... A múlt és a jelen, a pogány és a keresztény, a művészet és a mindennapi élet - itt mindez szétbogozhatatlanul összeolvad. ... a város delejes vonzereje oly erős, hogy sokan, akik csak rövidke látogatást terveztek Rómába, sokáig, hónapokig vagy évekig ott ragadtak. E könyv most a tájékozódást elősegítő gyakorlati tanácsok mellett mélyebb betekintést nyújt Róma és Vatikánváros művészettörténetébe.

Ennek ​a regénynek rendhagyó a története: először novella volt, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus antológiáknak egyaránt kedvelt darabja, utána televízió-dráma lett belőle, s csak azután teljes jogú és méretű regény. Nem véletlen, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom is magának követeli Keyes művét: a gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé operálása, majd eredeti állapotába való rohamos visszahanyatlása valóban hálás témája lehet a science fiction népszerű műfajának. De ez a regény több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélektani rajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének, s a tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő: Charlie Gordon a mesébe illő pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élni akarását, optimizmusát.

A ​Dr. Pol állatklinikája című televíziós sorozat sztárja most az olvasókkal is megosztja őszinte, szívmelengető és időnként kacagtató történeteit, amelyeket négy évtizedes pályafutása során gyűjtött csokorba. Dr. Jan Pol nem hétköznapi állatorvos. A holland származású doki csaknem negyven éve gyógyítja az állatokat egy michigani kisvárosban és környékén. Több mint félmillió páciense között nem csupán kutyák és macskák akadnak: a fehéregerektől kezdve a teheneken és birkákon át egészen a lovakig mindent látott és kezelt már. Dr. Pol sok mai állatorvossal ellentétben nem bízza magát a legmodernebb, drága szerkezetekre, ha meg kell állapítania, hogy érzi magát, mitől szenved egy állat. Jobban bízik a hagyományos módszerekben, még ha ez sokszor meglehetősen kellemetlen helyzetekkel is jár. A szívvel-lélekkel megírt, lebilincselő stílusú visszaemlékezéseket olvasva hamar kiderül, miért vált dr. Pol Amerika kedvenc állatorvosává. Akik pedig szerették Gerald Durrell könyveit, Jan Pol sem fog csalódást okozni. Minden állatbarát számára kötelező olvasmány! Mindazok, akik marhákkal foglalkoznak, őszintén örülhetnek annak, hogy ezek a jószágok nincsenek tisztában a saját erejükkel.

"A ​sötét boszorkányok nagy tettekre képesek." Négy évvel korábban Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány, amiből természetesen jó pár kalamajka származott. Egy napon aztán, amikor Sophie egyik bűbája meglehetősen rosszul sült el a szalagavató bálon, apja úgy döntött, felügyeletre szorul. A Hex Hallba, egy világtól elzárt nevelőotthonba küldte őt, ami a problémás viselkedésű prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye. A hasonszőrű csodabogár tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhetett: - három erős, szupermodell-kinézetű ellenséget szerzett, - egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelmet, - egy ijesztő kísértet kezdte követni, - és kapott egy szobatársat, akiről kiderült, hogy a suli leggyűlöltebb diákja és ráadásul vámpír. A legrosszabb azonban akkor következett be, amikor Sophie rádöbbent, hogy a diáktámadások első számú gyanúsítottja az ő szobatársa és egyetlen barátja. A vérfagyasztó rejtélyek egyre sokasodtak, és Sophie kénytelen volt felkészülnie a legnagyobb fenyegetésre, hogy egy ősi, titkos társaság mindent megtesz azért, hogy elpusztítsa a prodigiumokat - _kiváltképp_ őt. _"A Hex Hallt olvasni olyan, mint kinyitni egy doboz bonbont - nincs az az önuralom, ami megállítana. Minden oldalára jutott minimum egy kacagtató mondat! A gyilkossági ügy izgalmai miatt pedig szinte maguktól peregtek a lapok - vagy talán a Hex Hall egyik láthatatlan prodigiuma volt a felelős ezért! Sophie Mercer engem is elvarázsolt!"_ - Becca Fitzpatrick, a _Csitt, csitt_ sikerkönyv írója -

Elizabeth ​Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő - két könyvet publikált a Prozac-ország óta.

A ​harmincas éveiben járó Linda megbecsült feleség, odaadó anya és ambiciózus újságíró. Szerencsés és sikeres nő, akinek mindene megvan: szerető férj, gyerekek, család, gazdagság. Belül mégis szorong, depressziós és a mindennapjaiban rendkívül boldogtalan. A rutint és a kiszámíthatóságot, amelyek eddig biztonságot nyújtottak számára, hiányként éli meg, a szabadság hiányaként. Börtönnek érzi harmonikus életét, majd ennek rabságából mély apátiába süllyed. Ebből rántja ki egy izgalmas, régi-új kapcsolat, egy népszerű politikus személyében. Linda egyszerre szembesül a szenvedély felszabadító érzésével és a választás kényszerével. Élete sorsfordulóhoz ér. A világ első számú bestseller írójának legújabb műve elementáris erejű provokáció. Paulo Coelho érzékeny figyelemmel, de könyörtelen őszinteséggel mesél szabadsághiányról, az élmények erejéről, elkövetett bűnökről, azok szükségszerű következményeiről. A brazil mester felismerése hátborzongató: a házasságtörés az emberi természet legpontosabb metaforája.

A ​Lesz ez még így se az utóbbi idők legnagyobb holland könyvsikere. Hendrik Groen valóságos nemzeti hős lett hazájában, képmásával bögréket díszítenek, a rajongók magukra is tetováltatják. Hendrik naplója hónapokig vezette a sikerlistákat, az eladások rekordot döntöttek, jelenleg 29 nyelvre fordítják. Az Öreg, de még nem halott-klub kalandjai hamarosan folytatódnak. A 83 és 1 éves Hendrik az Alkonypír öregotthon lakója, de ki nem állhatja az öregeket, akik a szőnyegbe tapossák a mézes puszedlit, folyamatosan zsörtölődnek és nyögnek. A napi rutin is az idegeire megy; vacsora után kávé, utána tévé, utána irány az ágy. Az egyhangúságnak Eefje érkezése vet véget, akiben Hendrik felismeri az elszalasztott lehetőséget... Elege lesz hát a nyavalygásból, szeretné, ha még tartogatna számára valamit az élet, ezért néhány bentlakóval megalakítja az Öreg, de még nem halott-klubot, és titkos naplót vezet akcióikról. Hogy életkedvüket fenntartsák, kaszinóba, pétanque-bajnokságra, főzőtanfolyamra és tájcsizni járnak, és miközben minden erejükkel azon vannak, hogy az elmúlás a lehető legszórakoztatóbb legyen, néhány nem várt fordulattal is számolniuk kell... Hendrik Groen nem szuperhős, és pont ezért szerethető. A 100 éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt illetve Az ember, akit Ovénak hívnak rajongóinak és persze mindenkinek, aki kezdeni akar valamit az élettel, mielőtt lejár a szavatossága. Ébren tart a vágy, az izgalom, a szenvedély. Ez az INSOMNIA könyvek birodalma. Ne várd a hajnalt, olvasd ki az éjszakát!

Fairy ​Oak varázslatos, réges-régi falucska az időtlen idők rejtekén. Ha rá szeretnénk lelni, a skót felföldek és a normann szirtek között kellene kutatnunk, Bretagne egy virágszőnyegtől tarka völgyében, Írország zöld legelőin és az óceán tágas öbleiben. A falut varázsos és emberi lények lakják, akiket roppant nehéz megkülönböztetni egymástól: a tündérek, varázslók, boszorkák és közönséges lakosok olyan régóta élnek egymás szomszédságában a falu kőházaiban, hogy szinte már fel sem tűnnek nekik a másik furcsaságai. Sőt, ilyen sok idő után már mindannyian hasonlítanak is egy kicsit egymásra! Kivéve a tündéreket. Ők nagyon picikék, csodálatosan fényesek és… repülnek! A völgy varázslói és boszorkái azért hívják ide őket, hogy a falu kisfiúira és kislányaira vigyázzanak. Ezt a történetet éppen egy ilyen tündérke meséli el nekünk: Feli, az ikerlányok, Vanília és Pervinka dajkatündére.

Jackson ​Galaxy az Animal Planet népszerű sorozatának macskaguruja, leginkább egy motoros banda tagjára emlékeztet, mégis különleges képességgel rendelkezik: nem létezik a világon olyan zűrös cica, akivel ne tudna "szót érteni", és akinek ne tudna segíteni - az állatok idegileg kikészült gazdáiról nem is beszélve. Most megjelenő könyvében Jackson Galaxy elmeséli tizenhárom éven át tartó barátságának történetét Bennyvel, egy kistermetű, rövidszőrű, szürke-fehér kandúrral, illetve tanácsokat és tippeket ad, hogyan élhetünk egy fedél alatt, harmonikus kapcsolatban nehéz természetű kedvenceinkkel. Jackson Galaxyt többek között nevezték már macskaidomárnak és macskapszichológusnak is. Egyedülálló "Cat Mojo" módszerével segít rávilágítani a macskatulajdonosoknak, miért viselkedik úgy a kedvencük, ahogy. Galaxy tanácsadóként dolgozik, és "Cat Mojo" órákat tart magánembereknek valamint menhelyi dolgozóknak. Célja, hogy beszüntessék az egészséges menhelyi állatok elaltatásának gyakorlatát. Los Angeles mellett él három cicájával, Caroline-nal, Chippyvel és Velouriával, valamint kutyájával Rudyval.

Orwell ​1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr . Jones Major-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul... A könyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

Ami ​ebben a pokoljárásban vonzó - különös, hát a borzalomnak is lehet bája? -, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: "Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom." Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden "naprakész" csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét. És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek. Az olvasót magával ragadja a szerző egyéni bája és egyéni látásmódja. S amit olyan sokszor elmondtunk már: a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik ebből a könyvből azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhetik meg soha.

J. ​Herriot önéletrajzának egy részét már jól ismeri a magyar olvasók nagy tábora. A Gondolat Kiadó most az autobiográfia első részét, a pályakezdő fiatal állatorvos legelső éveit felidéző novellákat adja közre. A szerző nemcsak a gyógyításnak, a tollnak is jeles mestere. Az egyes fejezetek rendszerint egy-egy farmernél tett látogatást, kalandos, nem egyszer izgalmas műtéteket, kezeléseket örökítenek meg. Bepillantást nyerhetünk a yorkshire-i farmerek életmódjába, megismerkedhetünk sajátos erényeikkel, hibáikkal, de feltárul előttünk három fiatal állatorvos magánélete is. Herriot önmagát sem kíméli, amikor őszintén beszámol tévedéseiről, nevetséges helyzeteiről. Herriot kitűnő ember- és állatismerete, humánuma és humora átsüt könyvének minden fejezetén. A karakterek a történet során bomlanak ki, s Herriot szeretetteljes humorral világítja meg egyik-másik jellemző vonásukat. Szinte minden történetének megvan a helyzet- vagy jellemkomikumból adódó humoros csattanója.

A ​Fumax Irodalom sorozat szép sikerrel indult tavaly a Tolvajok tele című regénnyel. A Fumax Irodalom sorozat második kötetére, Az elvarázsoltakra még tavaly tavasszal figyeltünk fel, amikor az Amazon legjobb könyve lett márciusban. Azóta megnyerte a jelentős francia Prix irodalmi díjat és számtalan más díjra jelölték, rengeteg év legjobbjai listára került fel, illetve bejutott a Goodreads-en a legjobb 20-ba a fiction kategóriában (ami talán a legjelentősebb kategória) az év végi olvasói szavazáson. Bekerült az ALA (Amerikai Könyvtárak Szövetsége) Figyelemreméltó Könyveinek listájára, 2015-ös díjazottként, és esélyesnek tartják az idei Pulitzer-díjra való jelölésre is. Az elvarázsoltak csodálatos és megváltással teli első regény, melynek rideg világában találkozik a gonoszság és a mágia, Alice Sebold empátiája és líraisága és Stephen King sötét képzelőereje. TARTALOM: “Még a szörnyeknek is szükségük van a békére. Még a szörnyeknek is szükségük van valakire, aki valóban meg akarja hallgatni – és hallani – őket, hogy egy napon megtaláljuk a szavakat, amelyek többek üres dobozoknál. Talán akkor megakadályozhatjuk, hogy a hozzám hasonlók létrejöjjenek.” A szigorúan őrzött börtön halálsorán raboskodó fogoly egyedüli menedéke a megálmodott szavakban rejlik, a nyelv hatalmán keresztül megteremtett világban. Nincsen neve, nem tudjuk a bűnét sem. De figyel, megérzi azt is, amire mások képtelenek. Látomásai, melyekben aranyszőrű paripák vágtáznak a börtön alatt, és olvadt fémként csurran hátukról a hőség, a börtönélet pusztító erőszakosságával ötvöződnek. Két kívülálló lép világába: egy bukott Pap és a Hölgy, egy nyomozó, aki eltemetett morzsákat kutat a rabok múltjában, amelyek megmenthetik a kivégzésre várókat. Egy York nevű gyilkos múltjába ásva fájdalmas titkokra bukkan, amelyek felülírják a megszokott elképzeléseket áldozatról és bűnözőről, ártatlanságról és bűnösségről, míg végül a Hölgy saját megdöbbentő múltjára is fény derül. És a rab várakozik, várja, hogy az ő történetét is meghallgassa valaki. Mert még a szörnyeknek is van történetük. Ez a fájdalommal teli, ugyanakkor költői regény emlékeztet a mindannyiunkat összekötő emberségre, és arra, hogy még a legszörnyűbb, rémálomba illő valóságban is létezhet szépség és szeretet. A kötetet a neves műfordító és írónő, Kleinheincz Csilla ültette át magyar nyelvre. RENE DENFELD hivatalos munkaköre szerint nyomozó, méghozzá a halálsoron várakozó elítéltek ügyeit deríti fel minél alaposabban, hogy minden kétséget kizáróan tisztázza bűnösségük kérdését. Publikált már többek között a világ egyik legrangosabb újsága, a New York Times hasábjain is. Az elvarázsoltak az első regénye, előtte három szociológiai-kulturális témájú kötete is megjelent. Három örökbe fogadott gyermeket nevel.

A ​22 millió példányban elkelt sikerkönyv, A Viskó szerzőjének új, minden eddiginél felforgatóbb regénye. John, a Begyűjtő különös helyen él; szigete a világok határán fekszik, egy dimenziók közti redőben. Egy nap az óceán hatalmas konténert sodor a partra, melyben tizenkét holttest hever. A roncsok közt kutatva John egy fiatal lányra bukkan, aki csodával határos módon túlélte a tragédiát. A sziget Gyógyítói és Tudósai hamarosan felfedezik, hogy a lány genetikai adottságai nem mindennapiak: teste minden egyes sejtjében ott hordozza az egész emberiséget... Lilly felépülése lázálmokkal és hallucinációkkal terhes, látomásai során Éva, Minden Élők Anyja látogat el hozzá, hogy felfedje előtte az elfeledett igazságot a teremtésről és a bűnbeesésről. Álom és ébrenlét, mitológia és valóság fonódik szorosan egymásba, Lilly pedig ráeszmél, hogy neki is óriási szerepe van az események alakulásában, a tét pedig nem más, mint Ádám és Éva leszármazottainak múltja és jövője. Az Éva a mindenki által jól ismert teremtéstörténet példátlanul merész újraértelmezése, különleges munka, ami vélhetőleg egész generációkat fog inspirálni. WM. Paul Young Kanadában született, gyerekkorát viszont Új-Guinea bennszülött törzsei között töltötte misszionárius szüleivel. Kezdetben csupán közeli barátainak és családtagjainak írta történeteit, míg A Viskó (melynek megírásában saját, fiatalkori útkeresése inspirálta) el nem hozta számára a ismertséget. Mindkét eddigi regénye felkerült a New York Times sikerlistájának első helyére. Jelenleg Oregonban él a családjával.

A ​népszerű művész, Jeffrey Brown vicces történeteiből készült sorozat első része.

A ​Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtalanságára.

Holly ​összetörten, magába roskadva él férje halála óta, sokszor ahhoz sincs kedve, hogy kikeljen az ágyból és ennivalót készítsen magának. Úgy érzi, élete értelmetlen Gerry nélkül. Azonban egy nap minden megváltozik, amikor egy csomagot kap, benne több borítékkal. Holly ezentúl izgatottan várja minden hónap első napját, ugyanis akkor bonthatja fel az újabb borítékot és olvashatja el Gerry soron következő üzenetét a feladatot az előtte álló hónapra. A feladatok teljesítésével Holly lassan újra megtalálja az utat az élethez. Visszatalál családjához, régi barátaihoz, új barátságokat köt. Dolgozni kezd, és életében először élvezi a munkáját, majd végül megnyitja szívét egy új szerelem lehetősége előtt. Holly újra megtanul élni.

"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Éden ​párhuzamos valóságában javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl. A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára? Az SF Nagymestere csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérhető Éden-trilógiájának második kötetében bolygónk egy elképzelt arcát mutatja meg olyan hitelesen és olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem. „Nagy regény, minden értelemben. A mesterségbeli tudás diadala.” – Washington Post Book World

A ​világszerte népszerű Ken Follett legsikeresebb regénye. A cselekmény a középkorban, a XII. századi Angliában játszódik. A könyv oldalain középkori világ kel életre, mely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a hideg kőpadlókon zajló forró ölelkezéseket, kínzást, gyilkosságot és a szerzetesi élet keserveit. A cselekmény egy katedrális építése körül bonyolódik, melyért Benedek-rendi szerezetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén; körülöttük vér, ármány és szerelem.

Kollekciók