Ajax-loader

prerukkolások - hamarosan érkeznek

A felhasználók által prerukkolt példányok, amelyek hamarosan elérhetővé válnak.


Furcsa, ​torz, gonoszarcú emberke érkezik egy olasz városkába. Cipolla, a bűvész, a varázsló. Démoni tekintetével, gúnyosan sértő hangjával és suhogó korbácsának erejével hatalmába keríti egész közönségét, fellobbantja a nemtelen szenvedélyeket, derék, tisztes polgárok, feddhetetlen életű asszonyok, marionett figurákként rángatják tagjaikat, miközben arcukat megdermeszti a rémület. A fasizmus, ez a szadista szörny végzi itt fertelmes bűvészmutatványait, az hozza fel a mélyből az emberben rejtőző állati ösztönöket. De Thomas Mann nemcsak azért írta meg 1930-ban ezt a remekművét, hogy az emberiesség, a humanista erkölcs nevében tiltakozzék az emberhez méltatlan világ ellen, hanem azért is, hogy megmutassa: a világon mindenütt vannak Mariók, akik tiszták és beszennyezhetetlenek, akik a maguk egészséges erejével végül mégis ellenállnak és elpusztítják a gyűlölt varázslót.

"Elsőre ​annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem pillanthattam ugyan, de a nyaka s a mozgása megbizonyosított, hogy ő az, leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált, mikor azt láttam, hogy teljes teste kibukik az ablakon, és kúszni kezd a falon, méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny, úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem. Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgysem láttam egyebet: a keze meg a lába ujja kapaszkodott a kövek illesztései közé... Rettegés szállt rám, mert tudom, hogy nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik..."

Covers_149406
Riadj ​magyar! Ismeretlen szerző
1
1

Egyedülállóan ​izgalmas dokumentumgyűjtemény a szabadságharc eseményeiről. Költők, nyomdászok, katonák írták le élményeiket azon melegében, csaták szüneteiben, s szedték ki, terjesztették a nyomdák, a kiadók, dacolva a tilalmakkal, büntetésekkel, amelyeket a császári elnyomók helyeztek kilátásba az efféle röplapok íróinak, terjesztőinek. Pogány Péter, az anyag összegyűjtője és sajtó alá rendezője úgy állította, szerkesztette egybe a különféle, egymástól független kiadványokat, hogy azokból a nagy küzdelem időrendileg is hiteles története bontakozzék ki, márciustól, Jellasics betöréséig, magyar falvak fölperzselésétől a dicsőséges győzelmekig, a kudarcokig, a világosi fegyverletételig, az aradi vértanúk haláláig. De van eszmei íve is a gyűjteménynek. A nemzeti önvédelem igenlésétől a népek szabadságának igényéig, a kamarilla megtagadásától a király trónfosztásának szükségességéig és a köztársasági eszmény megvallásáig jutnak el e versek szerzői. S a nemzetiségekben nemcsak fölbujtatott ellenséget, nemcsak a bécsi intrikusok eszközét, hanem jó szomszédot, barátot is látnak, akiknek sorsa a magyarokéval van összekötve. A harcoknak, cselvetésekben, a politikai intrikáknak és féktelen indulatokban, íme, ez a végső tanulsága. Nem kevés örökség a jobbára ma már ismeretlen nevű szerzőktől, akik Arany, Jókai, Czuczor és más nagyságok mellett tettek hitet 1848-1849 mellett.

A ​gyógyítás XVI-XVII. századi helyzetéről, színvonaláról, ágazatairól és irányzatairól kap átfogó képet az olvasó ebből, a művelődéstörténet máig feltáratlan területére kalauzoló összeállításból. A kötet a Melius Péter 1578-ban megjelent Herbárium-ától az első szintézisig, Pápai Páriz Ferenc 1690-ben kiadott Pax corporisáig tartó időszak leglényegesebb, legjellemzőbb, nyomtatásban és kéziratban terjedő kézikönyvei alapján mutatja be az orvoslás gyakorlatát, Ezekben a széles körű szakmai vagy házi használatra szánt, sebészeti ismereteket, otthon is elkészíthető orvosságrecepteket, belgyógyászati és gyermekgyógyászati kórisméket és gyógymódjavaslatokat tartalmazó írásokban a reneszánsz emberközpontú szemlélete a reformáció vallásos betegségfelfogásával és anyanyelvi programjával ötvöződött. S mivel az orvosi kézikönyvek voltak hosszú időn át a magyar nyelvű természettudományos művelődés egyedüli eszközei, nem csupán tudománytörténeti szempontból értékes dokumentumok e nyomtatásban jórészt most először megjelenő művek.

Covers_81847
Teherán, ​Jalta, Potsdam Ismeretlen szerző
2
0

„Az ​olvasó e könyvben a három, immár fogalommá vált kormányfői konferencia anyagát kapja kézhez a szovjet gyorsírók feljegyzései nyomán. Sztálin, Roosevelt, Churchill, illetőleg Truman, Attlee és tanácsadóik személyes vitái, rajtuk keresztül a különböző törekvések és elvek összecsapása rendkívüli élményt jelent az olvasó számára, aki a könyv olvasásakor szinte személyes résztvevője lehet a történelemmé vált politikának.”

Ki ​ne álmodozott volna arról, hogy kincset talál a föld alatt? Vagy arról, hogy olyasmire bukkan, ami minden tekintetben egyedülálló és izgalmas? A tizennégy éves Will Burrows is erről álmodozik. Ezért minden szabad percét ásóval és lapáttal a kezében a föld alatt tölti, édesapja társaságában, aki egy napon nyomtalanul eltűnik. Will a barátjával, Chesterrel indul a keresésére, és hamarosan a föld alatt találják magukat, ahol egy sötét titokra bukkannak, amelyért akár az életüket is kockáztatnák. Sokszor halljuk a figyelmeztetést: légy óvatos, mit kívánsz, mert a végén még valóra válik. Hát Will pontosan így járt. Ám amikor az álma valóra vált, és döbbenetes felfedezést tett, mindenre számított, csak arra nem, hogy ezzel nem csak saját, hanem szerettei életét is halálos veszedelembe sodorja. Ezúttal nem hagyatkozhat másra, csak saját leleményességére és kitartására, pedig könnyen lehet, hogy még ezt is kevésnek bizonyul, ha megszokott világa összeomlani látszik körülötte, akár egy romos alagút fala, mélyen a föld alatt...

A ​Hétvégi Iskola sorozat új felfogásban, az elfoglalt emberek számára készült. Szakértő edző segítségével a lehetséges legrövidebb idő alatt tanulhatunk meg egy sportot vagy hobbit. Sajátítsa el a tenisz minden csínját-bínját ennek a könyvnek a segítségével, mely sok-sok képet és pontos időbeosztást tartalmaz.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_87747
Irodalmi ​szakácskönyv Ismeretlen szerző
1
16

A ​finom ételek és az irodalmi csemegéket kedvelők számára egyaránt érdekes ez a válogatás, amelyben megtalálható a világirodalom jónéhány hírességének az étkezésről és az étkezési szokásokról írott műve vagy annak részlete. Cervates és Galeotto, Petronius és Brillat-Savarin, Bethlen Miklós és Apor Péter, Tömörkény, Krúdy, Mikszáth, Móricz, Nagy Lajos és még sokan mások szerepelnek e kötet lapjain érdekes ételleírásokkal, számunkra ma már történelmet jelentő lakomák ismertetésével, étkezési szokásokkal. Aki belenéz a könyvbe, nem tudja letenni, és aki elolvasta maga is kedvet kap arra, hogy a kötet sok-sok ételleírásából valamelyiket saját asztalán felszolgálhassa.

Mi ​a szeretet? Mi a szerelem? Hogyan lehetek boldog, sikeres ember? Sokan keressük a választ az élet legnagyobb kérdéseire nap mint nap. Ranjeet Singh Dhillon segítségével azonban új nézőpontból közelíthetjük meg ezeket a problémákat, és ami még fontosabb: egyszerű, mégis nagy segítséget nyújtó válaszokat is találunk. Végre egy világos és nagyon szórakoztató könyv azoknak, akik meg akarják érteni az élet első ránézésre kusza szerkezetét, és természetesen azoknak is, akik változtatni akarnak rajta. Ez a könyv sokak számára egy új, teljesebb élet kezdetét jelentheti. Ranjeet Singh Dhillon Indiában, Udaipurban született jómódú szikh kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Húszévesen döntött úgy, hogy saját lábára áll, és elindul felfedezni a világot. Magyarországra a kilencvenes évek elején érkezett. Ma sikeres üzletember, de a sikerért és a lelki békéért neki is meg kellett dolgoznia. Hosszú évek alatt tapasztalta meg, hogy a spiritualitás nem valami elvont dolog, amit templomban vagy ashramban kell gyakorolni, hanem az életünk része, amely minden pillanatunkat áthatja. Erről mesél ebben a könyvben.

Az ​anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelőtt az anya jellemének a fejlődését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szasa, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg. Pelagéja (az anya) a mű elején a munkásnegyed öntudatlan, szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerűnek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfőbb jellemző vonása a félelem. Ezzel egyidőben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az ő fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik. A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében. A regény kezdetén "kicsit oldalvást jár, mintha attól félne, hogy nekimegy valaminek", a regény végén már megszállja szívét a bátorság: a harc és a győzelem feltétele. Ez az oka annak, hogy - bár a regény a munkásforradalmárok látszólagos bukásával végződik - mégis érezzük közelgő győzelmüket.

"...az ​életből lestem el, mégsem egy bizonyos fiúról mintáztam - három jól ismert gyerek vonásait egyesítettem benne, a regényszerkesztés szabályai szerint" - így ír a szerző e történet egyik főszereplőjéről, ám jóval többet tett ennél. Mindenkiről szól, tehát mindenkinek szól, ezért örök életmű a Tom Sawyer kalandjai, amely már megírása (1884) idején hatalmas sikert aratott. Az ifjúsági irodalom sok szép alkotása között egyike a legkiválóbbaknak. Mark Twain, Amerika nagy klasszikus írója 1910-ben halt meg, halála óta sok kiadást megértek páratlan humorú, érdekes művei, legnagyobb sikere mégis ifjúsági regényeinek van. Nincs olyan felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne olvasta volna a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finnt vagy a Koldus és kirlyfit.

Szinnyei ​Júlia a szerelemről, a boldogság-keresésről ír új regényben. Az igazság szeretetétől fűtött, iróniával s bölcs kritikával átszőtt regény lélektani nyomozással villantja fel a házasság problematikájának megoldatlanságát. A regény voltaképpen egy házaság története, mely szerelemmel indult és mégis zátonyra futott. Márta, a regény fiatalosan bátor főhőse, egy napon élete fordulópontjához érkezik, és döntenie kell. Visszatekint az elmúlt évekre, feltárja magában házassága egész történetét, egyben nyomon követi a velük párhuzamosan futó vagy az ő útjukat keresztező házasságok felszín alatti mélyáramlásait is. Márta nem akar megalkudni, s döntése, ha keserű is, végül az életet, annak végső, legalapvetőbb célját szolgálja: a fennmaradásért, a folytatásért. Ez a morális szemlélet biztosítja az írónő nemegyszer kényes, de mindvégig érdekfeszítően előadott mondanivalójának emelkedettségét a regényben.

"... ​Amikor Veres Pétert a fonyódi táborban magasba emeltük, tök őszintén ordítoztunk: Péter bácsi! Péter bácsi! Mit jelentett? Ifjúság, forradalom - igen, igen, de hagyja az eszmei vizsgáztatást, vizsgáztam eleget... Majd elszégyelltem magam. Újságok hivatkoztak rám, volt egy kis zenebona, talán némi veszély is, gyönyörűen kibontakozott fejem fölött a bátorság és harcosság dicsfénye. Remek história, ugye? Kriszta sose bocsátotta meg nekem, hogy a glóriám nem igazi."

Apácák ​között, internátusban! Képtelen vagyok elhinni, hogy a mama gyenge osztályzataim miatt ezt meri tenni velem. Szerintem inkább meg akar szabadulni tőlem! Mi ketten már régóta nem értjük meg egymást... Szerencsére itt van Rémi, aki nagyon jóképű . Mi lenne, ha éppen ő segítene abban, hogy a mama mondjon le döntéséről, és mégse küldjön internátusba.

T. ​G. Oaks boldogan élte a kanadai magyarok álmosítóan unalmas életét egy hamiltoni kertes házban: önként hódolt be bolondos felesége egyre-másra következő aktuális hóbortjának, néha meglátogatta kissé bogaras édesapját az öregek otthonában. A hirtelen jött örökség értékesítésének ügyében nagy duzzogva a Balatonhoz utazik, ám a magyar tenger és annak édesvízi mediterrán lüktetése szépen lassan felőrli minden ellenérzését az óhazával kapcsolatban. A tóparti falu különc lakói először ugyan az őrületbe kergetik, de egy jó balatoni halászlé és egy pohár hűs kéknyelű után máris más színben fest az a bizonyos öreghegyi szőlőskerttel körbevett Fenséges Rom, amelyet ráadásul még egy titokzatos legenda is övez. Tóth Gábor Ákos háromkötetesre tervezett sorozatának első részében a kiváló toszkán és provanszi minták ihlette élményirodalomba kóstol bele, hogy soha nem látott szemszögből mutassa be a Balaton-felvidék ellenállhatatlan hangulatát.

Szívfacsaró ​történet... Charlie Babbitt: vagány (vagy annak hiszi magát), nyüzsgő és keservesen büszke. Amikor apja meghal, azt reméli, nagy vagyont örökölt. De apja mást gondolt. Raymond Babbitt: Charlie tizennyolc évvel idősebb bátyja, akiről Charlie semmit sem tudott: egy gyógyintézet ápoltja, saját elméjének foglya, gyermekkora árnyainak üldözöttje. És hárommillió dollár örököse. Amikor Charlie elrabolja Raymondot, és megpróbálja elrejteni, hogy megszerezze a pénzt, nem sejti, hogy mindkettejüket odüsszeiába hajszolja, keresztül-kasul Amerikán - a múltba vezető hosszú útra, vesztükbe, egyszersmind kölcsönös szeretetük váratlan újjászületéséhez.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

"Az ​elveszett cirkáló" közmegbecsülést kiérdemelt kapitánya, Piszkos Fred ebben a kötetben új oldaláról mutatkozik be: érző szívű atyaként, aki a maga módján mindent elkövet, hogy isten kegyelméből trónörökössé lett fiát az uralkodói székbe segítse. Közben megismerjük Fülig Jimmyt is, aki bár Piszkos Frednek régi ellenlábasa, ez alkalommal úgy is mint szépíró, úgy is mint "beugró" trónörökös-herceg, Fred kapitány malmára hajtja a vizet, pedig szíve szerint csak kedves csontnyelű kését keresi, amit véletlenül mindig valaki hátában felejt.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_25593
Góbéságok Ismeretlen szerző
3
1

Két ​koldust enged be házába a szentpáli asszony, s étellel is kínálja őket. Megkérdi: - Van itt egy tányér leves, melyikük kanalazná fel? Mire az első: - Hát én! - s már lapátolja is befelé. Mikor befejezi, azt mondja az asszony: - Van egy kis sültem is, melyikük vállaná? - Hát én! - mondja újra az első. Megkapja s befalja hamar. - Van egy kis málém is - mondja ekkor a vendéglátó asszony. - Melyikük enné meg? - Hát én! - szól ismét ugyanaz. Mikor befejezi, azt mondja az asszony: - Van itt néhány fatuskó, melyikük hasogatná fel? Mire az első a társának: - Szólj már egyszer te is valamit!

A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Az ​utolsó szó jogán c. posztumusz novellás kötet Rejtő Jenő életművének egyetlen olyan alkotása, ahol az író neve mellett nem szerepel az annyira jellegzetes (P. Howard) név is. Ezekből a novellákból az az író szól az olvasókhoz, aki saját maga által költött sírfelirata szerint: "Halt harminchat évig, élt néhány napot / S ha gondolkozott, csak álmodott / Néhány lapot ..." Ez a kötet tartalmazza tehát azt a "néhány lapot", amelyet Rejtő Jenő "néhány napig" tartó életében álmodott; csak ezeknek az írásoknak ismeretében lehetséges kellő tisztelettel adózni az író emléke előtt, aki az igazi alkotók alázatával képes volt arra, hogy emberi-társadalmi viszonylatokban oly fontos mondanivalóit, "álmait" álnév mögött, és olyan formába burkolva tárja az olvasók elé, amelyről az akkori kultúrpolitika hajlandó volt egy ideig tudomást nem venni. A detektív, a cowboy és a légió c. kisregény (P. Howard) ironikus, kacagtatóan szomorú ars poeticája. A Csavargók a Riviérán gyűjtőcím alatt található novellák valóságos élményanyagában megtaláljuk a sajátos P. Howard-figurákat, de most irodalmi változatban: a társadalom kitaszítottjai, a munkanélküliségre, örökös éhezésre és életveszélyes kalandokra kényszerített emberek reménytelenül "szabad" életének egy-egy epizódja villan fel ezekből az írásokból. Az utolsó szó jogán c., töredékben maradt írásban pedig bátor, tiszta csengésű hangon búcsúzik a förtelmes kor "vádlottja": az emberiség sorsáért szavát felemelő író, akinek ígéretes tehetsége életével együtt oly tragikus körülmények között veszett kárba.

Newly single magazine journalist Chelsea Benson can't think of anything worse. Your grubby small nephew torpedoing any chance of romance with the dishy guy you met on the plane . . . Your eighty-five-year-old granddad chatting up ladies at the hotel bar . . . Getting nothing but sarcastic comments from your older sister, who's always been the family favourite . . . And all this is before your parents drop their bombshell. Is a week enough time for the Bensons to put their differences aside and have some fun? Or is this their last ever proper family holiday?

She thought losing him was the worst thing that could happen. She was wrong. They tell her not to worry. Her sister, the police. They say it's only natural, when someone close to you dies, to see him everywhere, sense him still nearby. But they don't know Zach like she does. How much he loved her. How he liked things just his way. How far he would go to get revenge...

Life has never been easy for the three Campbell sisters. Jess, Courtney, and Dani live on a remote ranch where they work hard and try to stay out of the way of their father's temper. One night, a fight gets out of hand and the sisters are forced to go on the run, only to get caught in an even worse nightmare when their truck breaks down in a small town. As events spiral out of control they find themselves in a horrifying situation and are left with no choice but to change their names and create new lives. Eighteen years later, they are still trying to forget what happened to them. But when one of the sisters goes missing, followed closely by her niece, they are pulled back into the past. And this time there's nowhere left to run...

Koczkás ​Pierre önállósítja magát.

Évtizedekkel ​keletkezésük után olvasva ezeket a döbbenetesen eleven és változatlanul katartikus hatású művészi látleleteket a korabeli Magyarország és az egykori ormánsági élet mindennapos drámáiról, egyre inkább igazat kell adnunk magunkban egykori kritikusának, Németh Lászlónak, aki azt írta e Kodolányi-novellák naturalizmusáról, hogy az nem más, mint "a közelről nézett élet fényjátéka."

Kockás ​utazósapka, kurta szárú angol pipa és a nyeles nagyító - ezek az utolérhetetlen Sherlock Holmes, minden idők legnagyobb detektívjének örök kellékei, no meg az elmaradhatatlan Dr. Watson, Holme hűséges barátja, jobbkeze, krónikaírója. Doyle, maga is kalandos pályát futott be. 1859-ben született Edinburghban, ugyanott végezte egyetemi tanulmányait, az orvoskaron. Jólértesültek szerint egyik egyetemi professzorának diagnosztikai módszereiből merített ihletet Sherlock Holmes alakjának és nyomozási szisztémájának megteremtéséhez. Conan Doyle orvosként kezdte pályafutását, és mert kezdetben gyéren szállingóztak southsea-i rendelőjébe a páciensek, üres óráiban írogatott. Szenvedélyesen pártjára kelt mindazoknak, akiket szerinte ártatlanul ítéltek el; sportolt; műkedvelő módra detektívkedett; katonaorvos volt a búr háborúban; de volt prédikátor, sőt misszionárius is. Nevét azonban Sherlock Holmes közvetítésével ismerte meg a világ; a mesebeli Sherlock Holmes rezidenciáját, a Baker Street 221/b-t máig is megkeresik a turisták - még a komoly angol útikönyvek is megemlítik. Sherlock Holmes, aki az elszórt cigarettahamuból megállapította a dohányos korát, nemét, hajszínét és kedvenc ételét, aki ellopott versenylovakat csakúgy megtalált és visszaszármaztatott jogos tulajdonosának, mint ellopott titkos államszerződéseket, akinek megfigyelőképességével csak a kombinációs és következtetőkészsége versenyezhet, aki nem ismer reménytelen és megoldhatatlan esetet, egyszóval minden idők legnagyobb detektívje - az a Holmes e könyv utolsó esetében magával ragadja legyőzhetetlen ellenfelét a halálba; ám hogy mennyire nincs számára lehetetlen, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy milliós olvasótáborának elkeseredett követelésére Conan Doyle kénytelen volt hősét teltámasztani, és a jó Dr. Watsonnal megíratni Sherlock Holmes tucatnyi újabb esetének krónikáját.

A ​regény egy nyár története a világháború utolsó évéből. Erre a nyárra a forradalom őszi vihara zúg le s ez a vihar sodorja el egymástól a regény szereplőit s szakítja el a gazdag történet fonalát. De a forradalom viharában ott zúg az első szerelem vihara is a fiatalság minden vágyával és érzelmi válságával. Ez a vihar tép bele két ifjú barát életébe. Barátságukat, amelyen a gyermekkori pajtásság pecsétje ég, csaknem széttépi egy mesteri tollal megrajzolt, ravasz kis falusi démon cselszövénye. Vergődő, ábrándos rajongás és egészséges férfiszerelem ütköznek itt össze. Az utóbbi győz, de józan életszemléletével ez segíti át barátját is az első csalódás nagy válságán. A kettős szerelem-feszültségnek drámai hátteret ad a forradalom felé érő helyzet izzása, amelynek villamos légkörében szinte monumentális körvonalakat kap Kodolányi többi mesterien megformált alakja is. A regény komoly, nagy értéke az újabb magyar szépirodalomnak.

Az ​előkelő bentlakásos iskola borostyánnal borított falai között korrupció, botrány és egy összeesküvés baljós hálózata rejtőzik. Az Amerikából jött Raven Stone-nak feltűnik, hogy valami nagyon nem stimmel. Először is ott vannak a titokzatos eltűnések. Aztán a tanárok hazugságai. És most pedig a halálos fenyegetések... A nyugtalanító történéseket csak tovább bonyolítja a rejtélyes Kieran Storm feltűnése, akinek nemcsak az agya penge, de a teste is döglesztő. Raven érzi, hogy beleszeret a fiúba, de megbízhat olyasvalakiben, akiről szinte semmit sem tud?

Vacsora ​után a három fiatalabb nő a falon ült a felső kert végében, és az óriási holdat nézték, amint lassan kúszik a hely fölé, ahol Shelley élte utolsó hónapjait, éppen száz évvel ezelőtt. Ahol a hold ösvénye húzódott, megremegett a tenger. Mrs. Wilkins a klubja ablakából szomorúan nézi az ömlő, hideg esőt. Miért ilyen rémes a londoni február? És miért kellett pont azt a hirdetést elolvasnia a Times-ban, ami glicíniát, napfényt és középkori kastélyt kínált áprilisra Olaszországban? Ekkor veszi észre Mrs. Arbuthnotot, aki ugyanezt a hirdetést olvassa és ugyanolyan csábítónak találja. Hátha ketten már bérbe tudják venni a kastélyt… hátha nem is olyan drága, hiszen kicsiny és öreg. Lotty Wilkins életében először megtalálja a megfelelő szavakat és eléri, hogy válaszoljanak a hirdetésre. Végül négyen utaznak el, hogy testi-lelki felüdülést találjanak. Mrs. Wilkins és Mrs. Arbuthnot boldogtalan házasságát akarja feledni, Lady Caroline Dester a piócaként rátapadó imádókat, Mrs. Fisher pedig a magányát. „A különösképpen esős és szomorú londoni március után egészen magával ragadta őket a szépség tobzódása. Egyszerre csak itt találták magukat: itt, ahol az ég olyan mozdulatlan volt, mintha visszatartaná a lélegzetét, ahol a fény úgy aranylott, hogy még a leghétköznapibb dolgok is átszellemültek; itt, ahol simogatott a lágy meleg és a finom illatok, ahol úgy emelkedett a magasba az ódon szürke kastély, akár egy díszlet, a háttérben pedig ott hullámzottak Perugini méltóságteljes, tiszta vonalú dombjai.” Olaszország majdnem száz évvel ezelőtt is balzsamot nyújtott a sebzett lélekre; mire egy hónap múlva a négy nő hazaindul, boldogtalanságuk elszállt, mint a glicínia illata.