Ajax-loader

kollekció: Versek

“Nem volt fűzfapoéta. A rím kedvéért nem rontotta el a verset.”
(Rejtő Jenő)


Szőke ​István Atilla: Szív-vágyódás Napkeletnek Szittya szívem vágyódik Napkeletnek, 'hol boldogan ringott bölcsőben a dal, az egekig szállt a büszke diadal és zengett "vágtás-íjjas" győzedelmet. Szittya szívem érzi a gerjedelmet és vágtatni, lőni és győzni akar, hogy megint szárnyaljon az az ősi dal és érezze mindenki e "múlt-szerelmet". Mert lelkünk mélyén rejtőzik a múltunk, ej, de sokszor kaptunk s mégse okultunk, pedig a múlt a jövő fényét ontja. A végtelent világítja be nékünk és látjuk, hogy a helyes útra léptünk... s az utat csillag mutatja- ragyogva.

Ez ​a mostani könyv fordulatot jelez Héra pályáján és alkotómódszerében. Változtat a formateremtő, a formát mintegy kikényszerítő indulat mentén. Újabb élményei arra szólították fel, hogy az embert megkörnyékező iszonyat helyzeteiből indítsa a költeményt, s magát azokon átküzdve, sajátosan egyéni lírai iróniáját is működtetve jusson el a "létragyogásig". Másfajta ostrom zajlik most, mint a régebbi Héra-kötetekben. Azokban erődítményekből, ha gyakran "árvavárból", akkor is várból szálltak ki a versek portyára, ütközetre. Ebben a kötetben legtöbbször a várfalakon kívül zajlik a tusa. Még jobban előtérbe került az ember mint drámai lény: olyan akinek nemcsak külső romboló erőkkel kell megvívnia tulajdon épségért, magáért az énazonosságért, hanem sokszor a saját, ellene forduló, a személyiséget negativizálni kész belsőkkel, a démonikusokkal is. A sötétebb tónusok ellenére sem a komorság könyve ez. A magány itt aktív: ramszeszi magány. Az ív, amelyet Héra Zoltán a kötetindító versről a kötetzáró, címadó versig feszít, úgy hordozza súlyos terheit, hogy az előzőekből megtart minden fényt. Az érdes ellenszegülések energiáit éppúgy, mint a tragikus-ironikus pátoszét.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​zalai irodalom legfrissebb és sokunknak fájó vesztesége, Szoliva János utolsó maga válogatta kötetét tartja kezében a kedves Olvasó. Egy olyan verseskönyvet, mely, noha a beszédes Idővonal címet viseli, nem záróköve, hanem koronaékszere az életműnek, nem áttekintő, pályaösszegző számvetés, de jóval több, gazdagabb annál, hiszen sajátos keletkezési körülményei miatt evilág és másvilág visszfénye egyaránt megcsillan rajta és a maradandóság aranyporával vonja be korpuszát. Világokat rejtő, testamentumian tömör passzusaiban megelevenednek a felvidéki vízimolnár ősök, az eltávozott szülők: hallik az apa sóhaja, melegít az anya ölelése, s a "nemlét csöndjének"mélysége magassággá válik, megérti hívó elei, a már a "néma torony" árnyékában időzők szavait. És az idő sem egyenesen folyik tova, mint az élet vize, a szeretett Mura, linearitását feltoluló emlékek, újra megtalált, egyszervolt pillanatok, sőt az elkövetkező egyre kontúrosabb sejtelme, a jelenben visszhangzó odaát mélyről felfakadó hullámai is megtörik. A még-itt homályosodó tekintete pedig mind tisztábban látja már, hogy amott, a közeledő távolban föld és ég, múlt és jövő összeér. S noha visszahúzó agyag-fél meg-megretten a semmitől, az üresség végtelenségétől, a hazatérni vágyó szellem-fél tudja: másféle végtelenség várja ott. Az örök fény, melyben jó otthon lenni, elmerülni. És a limes, az átlépendő és gondolatban már százszor átlépett idővonal felé haladva nyer erőt a hit, igazán érvényt az írás, bomlik ki a nyomok-hieroglifák jelentése és itt szakad el a múlandóságtól és diadalmaskodik a test halálán a szerelem. Amint a hitvest bátorító, fájdalmasan szép versben írja: "Tér és Idő keresztjén / nézem a világot. / Fordítsd felém csüggedt fejedet / összetartozunk.". Hangja bennünk rezeg tovább, rezgessük, amíg lehet... (Szemes Péter)

Napjainkban ​a versbe kívánkozó gondolat, a művészet majdhogynem vallásos erővel hat az elidegenedés ellenében. Péter Erika ezért keresi a magasztos jeleket a hétköznapokban. Gondolatvilágát a szeretett társhoz való kötődése, a szerelem fényjelei, közösségi létünk gondjai, örömei alakítják, spiritualizálják.

Eisemann ​György új kötetében azokat az összetett változásfolyamatokat vizsgálja, amelyek maghatározták a 19. század második felének magyar költészetét, Arany, Vajda, Tompa és kortársaik líráját. Az összefoglaló monográfia korszerű, új eredményekkel gazdagítja a magyar irodalomtudományt. "Hogy bizonyos hangokat Ágnes asszony visszás szavakként, az olvasó pedig a bírák összefüggő beszédeként ért, csak úgy lehetséges, ha az előbbi esetben megszakad, az utóbbi esetben pedig helyreáll a fantázia és a nyelv, a médium és az információ működésének harmonikusnak minősülő kölcsönössége. Arany János egész művészete és kritikai munkássága e kölcsönösség megteremtésében volt érdekelt, mint ahogy a későromantikus magyar líra teljesítménye – Vörösmartytól Vajda Jánosig – szintén értelmezhető a kettő romantikus diszharmóniája avagy későromantikus harmóniája közötti átmenetek különböző formái szerint. Mindez persze csak dióhéjban jelölheti az e könyvben kifejtendő problémákat, a magyar líratörténet azon szakaszának tárgyalását, melynek legkiemelkedőbb mestere Arany János, s amely körülbelül a 19. század második felét foglalja magában, közvetlenül a romantika utáni korszak évtizedeire összpontosítva. Beleértve Arany lírája mellett Vörösmarty kortársi költészetét, Vajda Jánosnak a század utolsó évtizedében záruló pályáját, s Tompa Mihály egy-egy sikerültebb felvillanását, de elhagyva a hetvenes-nyolcvanas évektől induló ťúj nemzedékŤ munkásságának más keretek között megfelelőbben kifejthető sajátosságait." Eisemann György (1952, Budapest) a magyar és európai romantika és modernség kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Jelen könyvében a 19. század utolsó harmadának magyar költészetéről tár az olvasók elé új szempontú megközelítéséket

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​karácsony az év legszebb ünnepe. Ezzel a gyönyörűen illusztrált könyvvel az ünnepi készülődés is meghitt és örömteli lesz. Olvassuk együtt a kedves karácsonyi történeteket, verseket és dalokat, hogy közösen hangolódjunk rá a karácsony varázsára! A kötetben olyan klasszikusok szerepelnek, mint: - Az első karácsony - Csengő szól - A diótörő - Ó, zöld fenyő! - Karácsony tizenkét napja - A Hókirálynő - Csendes éj ...és még sok más történet.

Fényes ​égből, Mennyországból, Szálljatok le, angyalok! Zöldleveles, aranydiós Karácsonyfát hozzatok! Karácsonyfát, ragyogót, Zörgő-börgő mogyorót, Ezüstcsengős barikát, Selyemszőrű paripát. Fényes égből, Mennyországból, Szálljatok le, angyalok! Kis fiúknak, kis lányoknak Egy-egy könyvet hozzatok! Hadd kiáltsák: jaj de szép! Legyen benne mese, kép, A hazáért imádság, Magyar érzés, szabadság. Fényes égből, Mennyországból Szálljatok le, angyalok! A didergő szegényeknek Meleg ruhát hozzatok! Nagykabátot, nagy kendőt, Vastagtalpú cipellőt. Tüzelőfát, angyalok, Azt is, azt is hozzatok!

"Egy ​év története versben elbeszélve MINDEN korosztálynak! Szepesi Attila egyik "legköltőbb költőnk", ezekből a csengő-bongó rímekből is kitetszik. Az illusztrációk, kreatív grafikus közreműködésével, a Szerző gyermekeinek és unokáinak munkái."(a Kiadó)

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_422825
Enumeráció Ismeretlen szerző
0
1

Az ​Előretolt Helyőrség Íróakadémia célja az anyaországi és határon túli magyar tehetségek felkutatása és szakmai kiteljesedésük elősegítése. Küldetésének tekinti, hogy a kortárs fiatal irodalom teljesítményeit ne csak az irodalmi központok, hanem a Kárpát-medence teljes közönsége megismerje. Az Enumeráció című kötet teljességre törekvő seregszemle: az Előretolt Helyőrség Íróakadémia közel félszáz tagjának - hallgatók, mentorok és oktatók - munkáiból válogat. Szeretnénk megmutatni mindazt a minőséget és potenciált, ami eddig megszületett és ebben a sokszínű, tehetséges csapatban rejlik. Antológiánkat egyféle kiindulási pontnak szánjuk, hogy az olvasók láthassák, hol tart most az Előretolt Helyőrség Íróakadémia.

Sämtliche ​Gedichte Heines werden in der Universalbibliothek in einer von Bernd Kortländer sorgfältig kommentierten Ausgabe vorgelegt: vom frühen und in vielen veränderten Auflagen immer wieder nachgedruckten 'Buch der Lieder' über den mittleren Heine der Neuen Gedichte (zuerst 1844), die unter anderem den berühmten Zyklus der "Zeitgedichte" enthalten, und die Sammlungen "Romanzero" und "Gedichte. 1853 und 1854" bis zu den nachgelassenen Gedichten des 1856 verstorbenen Dichters. Der ausführliche Anhang gibt Auskunft über die Entstehungs-, Druck- und Rezeptionsgeschichte dieser bedeutenden Lyrik, erläutert die zeitgeschichtlichen Hintergründe und Anspielungen und erschließt ein lyrisches Werk, das in seiner Vielfalt und in seiner Qualität im 19. Jahrhundert nicht seinesgleichen hat.

Nem ​volna semmi rendkívüli abban, ha a Nihil című Karinthy-vers megjelenését korszakos eseményként jegyeznék fel irodalmi évkönyveink. Ha úgy gondolnánk rá, ahogy mondjuk a Tavaszi áldozat bemutatójára vagy Duchamp első readymade-jeire gondolnak a művészet nagyvilágában. Kiválthatott volna azonnali zajos botrányt, mint Sztravinszkij darabja, de akár később, évtizedek múltán is megnőhetett volna a híre és hatása, tudatosulhatott volna jelentősége, mint Duchamp biciklikerekének és hólapátjának. Hiszen ez a vers, mely a Nyugat 1911. január 1-jei számában jelent meg, valóságos időzített bomba volt: explicit kihívást jelentett nemcsak a korszak átlagolvasója, de még a modernség nevében fellépő Nyugat irodalom- és művészetfelfogása számára is. Aztán a botrány mégis elmaradt. Ezért az, aki ma, száz évvel megjelenése után a Nihilről ír, egy kicsit még mindig a felfedező pózában tetszeleghet, miközben a vers bizonyos értelemben közszájon forog. (Beck András)

A ​meztelenség különös rétegei, az őrület laboratóriumi viszonyai, a csodás, metsző emberi létezés. Kemény, kegyetlen viszonyok, szerelem, család, férfi-nő, apa-lány, anya-lány. Cérnával vágják a húst és az emberi kapcsolatokat Nagy Hajnal Csilla első kötetének versei.

Abababababab ​- mondja gyermekünk, és mi értjük. Ezekből a hangokból születnek a szavak, amelyekből a költő mondókákat sző. Az első versélmények ezek a beszélővé válás gyermekien egyszerű, nyelvbe hívogató rigmusai. Logopédusként és anyaként szeretettel ajánlom, hogy "ababababázzanak" gyermekükkel, hogy ő bátran indulhasson további felfedezőutakra az anyanyelv rejtekébe. _Gáll Edina logopédus_

Az ​ötven év határkő, az ember ilyenkor már úgy látja, hogy ha van távlat, akkor az visszafelé sugarasodik. Valahogy úgy érzi, eddig több volt az álom, az idill a szépség, a fény az életben, ami ezután lassan kezd kikopni. Ilyenkor jön el az, hogy számvetést csinál, s kiderül, hogy talán hetvenöt-nyolcvan százalékban megalkotta mindazt, amire vágyott, amit eltervezett. Ezért aztán egy kicsit félve pillant előre, mert a korábban megélt élmények helyét egyre inkább a szorongásélmény foglalja el. Fiatal korában vonzzák a földi távlatok, ötven év táján ez megfordul: a figyelem inkább a belső végtelenre terelődik. Érzékenyebbé válik, közelebb hajol a dolgokhoz, jobban becsüli a meghitt értékeket, mindez egyfajta védekezés az ellen a tudat ellen, hogy öt évtized után mindinkább a hideg csodák kora vár rá.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Clement ​C. Moore versét tartalmazó kartonkönyv Vida Kata rajzaival minden kisgyermek kedvenc könyve lesz!

Covers_365265
Magyar ​csillagok Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_419604
Mire ​gondolsz? Ismeretlen szerző
0
1

A ​Mire gondolsz? c. kötet a kortárs szépírók gyerekeknek írt műveiből válogat. Gyermekíróktól is, és azoktól is, akiknek most, ebben a kötetben jelenik meg először gyerekeknek szóló írása. A 160 oldalas, színes könyvet a balatonfüredi általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak rajzai illusztrálják.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga ​Imre rendkívül élénk mesekönyve váltogatja a prózát a verssel. Ez a kettős játék csak fokozza a könyv elevenségét. A versek tulajdonképpen virágportrék. A prózai történetek a köznapi élet apróságaiból teremtenek meseuniverzumot. Varga könyvét szokatlanul mély természetrajongás hatja át, mely a gyermeki lélek természetéhez oly közel áll.

Covers_314891
Kotkodács, ​kotkodács Ismeretlen szerző
1
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Manófalva ​Vas megye erdeiben, mezőin, láposaiban található. Lehet, hogy tegnap már te is jártál arra, csak éppen nem figyeltél rá. Vajon észrevetted-e az apró kis manókat a virágok kelyhében, a taplógombákban? A legturpisabbak a bókoló bogáncsban keresnek menedéket, vagy a puha, meleg mohában. Ha öreg, hatalmas tölgyet látsz, óvatosan lépkedj, mert megpillanthatod a sapkájuk bojtját vagy a csíkos zoknijukat! Tudod-e, hogy a manók nagyon szeretik a tölgyesek békéjét? Minden odú, mélyedés varázslatos birodalommá válik a kezük alatt. Minden gomba egy kiváló lakosztály, az erdőszéli rétek pedig ezer titkot mesélnek róluk. Még a napsugarak is tovább időznek ott. Az arra járó szellőgyerekek szelídebben simogatják meg a virágok kelyhét, nehogy egy álmos manócskát kiejtsenek. Ismerd meg Te is valamennyi mókás lakóját!