Ajax-loader

kollekció: Versek

“Nem volt fűzfapoéta. A rím kedvéért nem rontotta el a verset.”
(Rejtő Jenő)


A ​forradalom költője "A címben szereplő titulus a magyar irodalom történetében hagyományosan Petőfi Sándort illeti. Sokáig kevesen tudták, hogy van egy 20. századi költő is, akit legalább ilyen joggal megillet a forradalmi költő megnevezés. Úgy hívják: Gérecz Attila. Sorsa és költészete szorosan összefonódott az 1956-os eseményekkel" - írja a költő-műfordítóról Vilcsek Béla. Gérecz Attila 1929-ben született és 1944-ben vonult be a nagyváradi hadapródiskolába. A második világháborúban francia hadifogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza. 1948-ban érettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1950-ben hadapródiskolás barátaival összeesküvés és hazaárulás vádjával bíróság elé állították, és 15 évi börtönbüntetésre ítélték. A váci börtönben a "füveskerti" költők, írók: Béri Géza, Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint fogadták barátságukba, és verselésre, műfordításra biztatták. 1954-ben megszökött a váci börtönből. (A medréből kiáradt Dunát átúszva eljutott Budapestre.) Szökéséért további három év szigorított börtönt kapott, ahonnan az 1956-os forradalom október 30-án szabadította ki. November 4-én csatlakozott az utcai szabadságharcosokhoz, és egy orosz tankról leadott gépfegyversorozat oltotta ki az életét.

Elrejtem ​magam elrejtem magam hogy megtalálhass alkonyatból vetek neked ágyat kiszólok érted az éjszakámból elengedlek ha a hajnal lángol tűnődő ujjaimmal vigyázok ne riassza el a csönd az álmot elrejtem magam hogy megtalálhass szavaimból vetek neked ágyat metaforákkal üzenek érted végigfut a láz ha megérted vacogsz? borítlak takaróval: melledre hajlok perzselő szókkal elrejtem magam hogy megtalálhass karjaimból vetek neked ágyat szólok a májusi orgonának a már elköszönő gyöngyvirágnak és neked is ne siess maradj még - hullajtja szirmát a tavaszi ég

A ​Felderítés Jónás Csaba első verseskötete. A talált mondatok – melyeket a lejegyző a maga számára derített föl az írott szövegek végtelenjéből – elrejtőznek a saját gondolatfutamok között. A szűkszavú közlések éltető eleme a keresés iránti vágy. Ez a vágy megelégszik azzal, hogy a dolgokat a fény felé fordítsa, ám az átvilágításukra nem tart igényt. "Életemben ecsettel és szénnel eredtem a Nap nyomába, s / csak a lélek néha reménytelennek tűnő bolyongása tanított meg, hogy győzni a szavakban a legegyszerűbb. // Az én tanításom: a tudatlanság beismerése." – olvasható a (Napút) című versben. A szerző a háttérbe vonul, hogy semmi ne zavarja a személytől független megfogalmazásban rejlő gondolati feszültség érvényesülését, egy mániákus agy működésének formálódását.

Kasza ​Béla költészete tudatosan kitér a közhasználatú konfliktusok elől; más szóval: nem idomítja a közmegegyezésen nyugvó egzisztenciális traumákhoz, depresszióskodáshoz, önpusztításhoz. Ezzel szemben sokféleképpen érez rá a valóság megannyi "mimikájára"; hol puritán logikával, hol pedig eruptív romantikával. Az említett kitérés, vagy mondhatjuk azt is: szembenállás meglepően természetes helyzetbe hoz, friss látványba összpontosít sok olyan "közérzeteseményt", amelyet banalitások ismételgetnek nekünk vagy bennünk. Kasza Béla érzékenysége számos olyan valóságos "mást" mutat ki, mint amilyet nem ismerhettünk meg eddig megfelelő lírai akcentusban.

Kondor ​Béla 2006-ban lenne hetvenöt éves. Erre az alkalomra jelentet meg a festő összegyűjtött verseit és prózai írásait, számos olyan művet is tartalmazó kötet, amelyek eddig csak kéziratban léteztek. A prózai írások között olvashatók naplóföljegyzései, útinaplója, önéletrajzi vázlata, vallomás műveinek keletkezéséről, számos megemlékezése és találó portréja művészbarátairól, valamint a vele készült interjúk szövege. Több mint harminc Kondor-mű és -dokumentum díszíti a kötetet.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztai ​Zoltán tehetséges, rokonszenves fiatal költő. Laza szerkezetű, szürrealisztikus szabad verseiben játékosan és oldottan, cikázó könnyedséggel és magától értetődő természetességgel fejezi ki magát. Mindig a lényeges összefüggések kimondására törekszik. Pedig látszólag egyszerű, köznapi dolgokról, eseményekről és élményekről számol be verseiben. Fölidézi például a gyerekkori házat, a kertet, a titokzatos padlást, a rovargyűjteményt, a karáncsonyt, a pecázások légkörét és ezernyi más semmiséget, ám egyszer csak váratlanul olyan kínzó nosztalgia csendül ki, sugárzik a sorokból, ami csak az igazi művészet sajátja. Hasonló módszerrel él Pusztai mindig, akkor is, amikor a felnőtté érés gondjairól, szerelmes vágyakozásairól, albérleti magánáról vagy az emberi viszonyokról, közéleti és morális dilemmákról beszél; azaz mindig a banális élet szférájából merít, arra építve bont ki megszívlelendő, magvas tartalmakat. Ironikus és groteszk ötleteket, szójátékokat és szóvicceket is sodró műveit olvasva először alig vesszük észre, hogy életünk legfontosabb kérdéseit feszegeti. Szinte észrevétlenül társadalmi fonákságaink bírálatába kezd, morális, etikai problémákra tapint rá, az emberi kiszolgáltatottságot panaszolja, vagy létünk törékenységét villantja fel, fájón és érzékletesen.

Covers_369670
Szavalókönyv Ismeretlen szerző
0
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dobai ​Bálint 1983-ban született Zilahon. Megfáztam egy temetésen című verseskötete 2009-ben jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában. „Amúgy meg ez csoda, ősvasérces zúzda, combos erőmetál az egekbe húzva, eszetlen őrjöngés eszes szövegekkel, agyhullám-simító dallamszövet – ez kell!”

The ​book is divided into four chapters, and each chapter serves a different purpose; deals with a different pain; heals a different heartache. milk and honey takes readers through a journey of the most bitter moments in life and finds sweetness in them because there is sweetness everywhere ifyou are just willing to look.

Tóthárpád ​Ferenc számos gyermekeknek szóló antológia és önálló kötet után, most a legfiatalabbak, az óvodások és a kisiskolások kedvét keresi. A BIM-BAM-BUSZ című kötetéről megállapítható: hangulatával, szókészletével, versformájával az előző Unicus-könyv a Szivárványból vánkost című sikeres versösszeállítás méltó folytatása. A bájos rajzok Diós Gabi munkái.

A ​kiváló, Kossuth-díjas szerző és a Holnap Kiadó együttműködésének újabb szép példája ez a kötet, a nyelvi játékosság, a zeneiség alapritmusára megszólaló, az apaság és a "nagyapaság" világát is közvetítő derűs líra. Felnőtteknek, gyermekeknek is kedves könyv állt össze a költő újabb munkáiból és korábbi két verseskötetének darabjaiból. Műfaji különlegesség, hogy még néhány haikut is közöl a költő, s a felnőtt olvasók is találnak régi kedvenceket. Az immár modern klasszikusoknak (Tersánszky Józsi Jenő, Kányádi Sándor, Donászy Magda, Bálint Ágnes, Osvát Erzsébet, Tarbay Ede) számító gyermekkönyvsorozat értékes új tagja odaillik az este gyerekeiknek felolvasó családok polcaira. Keresztes Dóra csodálatos rajzai remekül közvetítik Buda Ferenc költői képzeletvilágát gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

"Szentirmai ​Mária megkapó eredetiséggel szemléli a világ dolgait, s az emberi lét sokféle kötelékeiből sajátos érzékenységgel teremt hiteles költészetet. Kötelék a félhomályba tűnő gyerekkorhoz, a fátyolemlék családhoz: az egyik én még mindig ott él, az egykori házban, érzi az ­alumíniumdoboz illatát, látja, amint az anya lehajtja fejét Isten előtt, s a nagyapa a befagyott tó partján áll. Kötelék a szülőkhöz, alázatosan térdelve a végtelenből kihasított darabon; megtapasztalva az apa öregségét: elfáradt rajtad az öltöny; és megtapasztalva az elmúlást: a halott anyához a legszebb kosztümjét viszi. Tudja jól: A gyerekkor nem nő fel soha. Kötelék a hétköznapokhoz, ahol hajnalban szelídebben égnek a lámpák, s a törvények mellett és felett / egy pillanat is a végtelenbe vezet. Kötelék az időhöz, szelíd küzdelem a múlttal, figyelem a megtartó, felragyogó csodákra, hisz minden perc egy hosszú némulás. Kötelék a nyelvhez, s nem véletlen a kötődés a barokk korhoz, a barokk kor nyelvének megidézése: jókedvvel neveténk, ahogy belénk futa erdő, rét. Kötelék a hithez, a Bibliához; Szentirmai Mária angyala ha tehetné, odaadná szárnyát, / emelkedjen fel utca, ember, ház. Kötelék a szülő és öregedő testhez: Csak a test, ha hagyom hullani, / csak az mutat helyes utat. Kötelék a földi léten túlihoz, ahol a költő így a képzeli a találkozást: Csak körvonalaink mosódtak el, sejtjeink futottak széjjel, / útjuk kitágult, nem érnek célba sem nappal, sem éjjel." Villányi László

"Két ​hétköznapi ember tollából született meg ez a hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető verseskönyv, melyet a Kedves Olvasó most a kezében tart. A gyönyörű illusztrációkkal tarkított versek főhőse Panni és Bence, az óvodás korú testvérpár. Családjukkal élnek egy békés kisvárosban. Hétről-hétre tapasztalnak és tanulnak valamit az élet dolgairól: szeretetről, boldogságról, elfogadásról, felelősségvállalásról, békéről, háláról, álmokról... A versek között vannak elbeszéléses jellegűek, illetve néhány soros köszöntők is azért, hogy az egészen kicsi gyermekek is könnyen megérthessék és megtanulhassák a pozitív üzeneteket hordozó sorokat. Egyszerű, közérthető, gyermekversekre jellemző formája ellenére bízunk benne, hogy a könyvben rejlő mélyebb igazságtartalom miatt a felnőttek is örömmel forgatják a lapokat. Teljes szívvel és őszintén ajánljuk ezt a könyvet Mindenkinek - óvodásoknak, kisiskolásoknak és kamaszoknak ugyanúgy, mint a szülőknek, nagyszülőknek, nevelőknek, - de főleg azoknak, akik hisznek a versek tanítóerejében, és bátran merik használni ezt az erőt." (a Kiadó)

Az ​olvasás sajátságos gyakorlatai megmutathatják, hogy az elmeléti érdeklődés széttartó folyamatai a szövegeknek nem csupán textuális-kontextuális dimenzióira támaszkodnak, hanem azok újabb és újabb rétegeit képesek játékba hozni. Az érdeklődés, mely sokszor valamiféle teoretikus elgondolás függvénye, jó esetben nem doktriner távlatokat erőltet egy tőle független vizsgálandó tárgyra, hanem abban a kölcsönviszonyban erősödik meg, sőt teljesedik ki, és hoz létre újabb és újabb kontextusokat, amely kizárólag az olvasás folyamatának köszönhetően létesül. Ami helyeselhető egy irodalmi megközelítésben, legyen az bármilyen összefüggésrendszerben elhelyezve, nyelvileg ellenőrizhető, s ez nem tényként, hanem folyamatosan mozgó perspektívák játékaként lép elénk. Az irodalom, azon belül is a lírai szövegek történeti helyzete a meghaladottság hangsúlyozása helyett új kérdések megfogalmazására sarkall. A kérdések természetesen továbbélnek, ám a válaszok a témafelvetés kereteihez igazodva újulnak meg. Amikor tehát e kötetben (főként 20. századi) költemények elemzésére vállalkozom, azokra a specifikus problémákra hívom fel a figyelmet, melyek az irodalom 21. századi olvasási lehetőségeit és nehézségeit is felmutatják. BEDNANICS Gábor (1976) az Eszterházy Károly Egyetem tanára. Korábbi kötetei: Beszédformák között (2003), Kerülőutak és zsákutcák (2009), A kétséges faggatása (2012). A Ráció Kiadónál a szerkesztésében megjelent kötetek: Kulturális közegek (2005), Induló modernség kezdődő avantgárd (2006), Az olvasás labirintusában (2013), Mesterkönyvek faggatása (2015).

A ​Természet után W. G. Sebald összes többi irodalmi munkája előtt jelent meg, de nem csupán itthon, hanem Németországban is leginkább csak összes többi művének sikere után irányult rá a figyelem. Sebald későbbi írásművészetének jellemzőit oly tisztán, mondhatni elementárisan tartalmazó mű ez, amelyet olvasva az ,,Elemi költemény" alcím nem hübrisznek, hanem pontos leírásnak hat. Ez az alcím egyben jósol is, hiszen a Természet után verses triptichonjában számtalan olyan szöveghely található, amely előreutal a későbbi életmű elemeire: témáira, motívumaira, szemléletmódjára, biografikus hajlamára, képelméleti és történetfilozófiai alapállására. Sebald majd minden könyve csírájában benne rejlik, vagy ha igazodunk a kronológia recepcióbeli anomáliájához: ma, a Kivándoroltak, az Austerlitz, a Szédület. Érzés, a Légi háború és irodalom és A Szaturnusz gyűrűi ismeretében az életmű költői összefoglalásaként is olvashatjuk.

Ez ​a könyv az első hópihével kezdődik és tavaszi virágba öltöztetve a szíveket virágszirmokon költözik át benne a kikelet és a szeretet egyik oldalról a másikra. Hozzád jött, hogy Álomszirma megérintsen, 14 meséből álló mesecsokra álomra szenderítsen. Kisállatok, erdei manók népesítik be. Hercegnős allűrtől bővelkedik éppen a sok mese, lesz -e mindnek udvarlója mire a tél sapkáját hordja? Ez a kötet elárulja. A szerző illusztrációival.

Ez ​a könyv olyan, mint egy utazás. A versek az utazás közben készített fényképek. Minden egyes vers az idő indokolatlan megállítása és felnagyítása. Azoknak hangulatoknak, ízeknek és illatoknak az albuma, amikre mindig emlékezni akarunk. Vagy éppen azoké, amiket azért készítettük, hogy örökre elfelejtsük.

Covers_424294
Vau, ​vau, kis vitéz! Ismeretlen szerző
0
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kisjuli ​a hatodik gyerek a családban közben persze az első gyerek a Földön. Hiszen vele újrakezdődik minden: a lépcsőn leesés veszélye, a pitypang­fújás ámulása, a csilipaprika ­csípőssége, a koszolás, a pancsolás, a pizsama­babusgatás és más hasonló észveszejtő kalandok. Ébresztők, altatók, ringatók, rosszal­kodó, játszogató, okoskodó, ­ugrándozó versek, mondókák egy hatgyerekes apuka tollából. A fő­szerepben a vadiúj földlakó: Kisjuli.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gagyi ​József 1953. április 26-án született Marosvásárhelyen. Ugyanitt érettségizett 1972-ben a Bolyai Farkas Líceumban. Magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett 1978-ban a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. Jelenleg a Vlahicai Ipari Líceum tanára. Versekkel 1974-ben jelentkezett a romániai magyar sajtóban. "Vers talán az, amikor nem a megszokott módon veszünk lélegzetet, hanem mintha kihagyó szívverések ritmusára, mintha máglya lobogásának ritmusára."

Nádasdy ​Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog - a magány, a szerelem, a küzdelem - hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá. Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_420853
Hófehér ​karácsony Ismeretlen szerző
0
0

Mikulás ​és karácsony váró versek, dalok gyerekeknek.

Covers_330485
Boci, ​boci tarka Ismeretlen szerző
0
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Branko ​Males a háború után született nemzedék tagja, 1949-ben született Zágrábban. Költői pályája a hetvenes években indult, 1978-ban Tekst címmel jelent meg legendás hírű kötete, mely igen ellentmondásos fogadtatásra talált az akkori jugoszláv irodalmi berkekben. Költészetének legfőbb ihletője a tagadás, a szembefordulás. Males a költészet hagyományos, fennkölt feladatainak vállalása helyett, az ironikus hangvételre, a fragmentáltságra, a nyelv dekonstrukciójára helyezte a hangsúlyt. a rútat affirmálta a költői szépség és harmónia helyett. Branko Males költészete lazán rockeros, szabadszájú, fragmentáris. Szereti a rock szókimondását, a nyers és kemény hangot, a dinamikát, az urbánus perifériát, a nagymellű, farmernadrágos nőket, az egzotikus nevű füstös, külvárosi korcsmákat, ahol a lányok szájában cigi lóg és biliárdgolyók koccannak.

A ​költő -verseiről: "Az estébe kékülő nappalt, a lámpagyújtás idejét mindig szerettem. - Most én világítok - szólal meg bennem egy nagyon-nagyon távoli hang a nappal és az éjszaka határmezsgyéjén ma is. És mintha gondolatok indulnának messzi-messzi útra, másféle hold és másféle csillagok alatt - a nappal elvirágzásakor. Új könyvemnek talán ezért is adtam az Estébe kékülő címet. A könyv az utóbbi három esztendő termésének legjavát tartalmazza; a versekbe lecsapódott sorsok és életek párlatát kristályosítaná - érzésem szerint - salaktalanító szép-szándékkal. Egyszerűsége, közérhetőségre törekedtem; bár verseskötetekben a partikuláris és az egyetemes, rész és egész egymást erősítő kapcsolata sohasem lehet közérthetően egyszerű; s azért nem, mert minden 'Mélységes Magasság' gyújtópontjáról elindult s emberi sorsok által önmagát fogalmazó versben az együtt- és egybezenélő sorok, szavak egy 'zárt végtelen' csillagrendszerében magyarázzák a világot."

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

"Világéletemben ​azért ragadtam tollat, hogy a gyerekeket szórakoztassam, és hogy a szülők, nagyszülők hétköznapjait is megszínesítsem." - írja Rangáné Lovas Ágnes magáról. Íme hát tőle egy, a mindennapokban jól használható, kedves, szeretettel megírt altatókat tartalmazó kötetecske. Ki is lehetne más a szereplője, mint a gyerekek által imádott kölyökállatok, a nyuszi, a kiskutya, a maci, a bárányka, a cica... Ha eljő az este, őket is álomba simogatja anyukájuk, az egész világ ráhangolódik a jóízű, álomteli alvásra. Így könnyebben nyugszik le az álmos kisgyermek is: dúdolva, mondókázva, együtt ringatózva.

Covers_400161
Sorsod ​művészete Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.