Ajax-loader

kollekció: Társadalomtudomány

“Hisszük, hogy az emberi jogok univerzális értékek, melyek pártállástól, hovatartozástól, bőrszíntől, nemtől, vallástól függetlenül minden embert megilletnek.”

- a kollekció támogatója a Humana emberi jogi magazin


Ben ​Richards feleségével és beteg lányával Co-Op City lepusztult szegénynegyedében él, ahol az emberek munka nélkül tengődnek. A bűnözés óriási méreteket öltött, fegyveres rendőrök cirkálnak a környéken. A Hálózat minden lakásba képernyőt szereltetett, amely vég nélkül ontja a vetélkedőket és valóságshow-kat. A férfit kirúgták, új állásra reménye sincs, az orvos pedig drága. Végső elkeseredésében Richards játékosnak jelentkezik a Hálózatnál és bekerül A Menekülő Emberbe. A szabályok egyszerűek: száz dollár minden szabadon töltött óráért, tizenkét óra előny. Ha harminc napig kibírja, övé az egymilliárd dollár. De ha elkapja a speciálisan képzett embervadász kommandó, megölik. És mindezt élőben közvetíti a tévé...

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mi ​lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Hozzáférhetővé válna az az információ, hogy ki gázolt cserbenhagyásosan az előző héten, éppúgy, mint az, hogy mi történt meg valójában a bibliai események közül. Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is? A két díjnyertes SF-szerző közös műve egszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.

Az ​abortusz az egyik leginkább elhallgatott téma a világon. Akár megtörtént, akár csak tervezett abortuszról esik szó a családban, a tárgy mindig igen kínos. Klinikai tapasztalataink és kísérleti eredményeink mégis azt mondatják velünk, hogy nem kerülhető ki ez a rendkívül kellemetlen a téma. A legjobb, ha nyíltan beszélünk róla, mert így elkerülhetők az áltitkokból, a nyugtalan együvétartozásból és a véletlenszerű felfedezésekből származó kellemetlenségek. E könyvecske segítségével igyekszünk ezt a párbeszédet a lehető legkönnyebbé tenni. Az eredményt persze nem mondhatjuk meg előre, de ha becsületesen és körültekintően követi majd utasításainkat, rájön, hogy Önnek is, meg a családjának is előnyös, ha a betartja őket. Lehet, hogy nem azonnal, de egy éven belül örülni fog, hogy így döntött... Miért mondjuk el gyermekeinknek? Bizonyos szempontból akadémikus az a kérdés, hogy beszéljünk-e vagy inkább ne a vetélésről, különösen a művi abortuszról. A tények azt látszanak igazolni, hogy a terhesség-megszakítás mindig hatással van ránk is, ezért így vagy úgy előkerül és a gyermek ki fogja találni, mi történt. Bár mi, emberek sokszor nem tudunk egymással beszélni, akaratunktól függetlenül mégis mindig közlünk valamit. Kinyilvánítjuk, hogy valami megváltoztatott minket, különösen, ha az olyan nyugtalanító, mint az abortusz. Akár elhiszik, akár nem, az ember akkor sem tud hazudni, ha egyébként félrevezető és ködösítő szándékkal beszél. Elváltozásaink elárulnak minket. Ha egyébként tiszták az alapvető összefüggések, bármit mondunk is, az mindig elárul rólunk valamit.

A ​szerző ebben a könyvében rendkívül izgalmas szellemi kalandra vállalkozik: az emberi megismerés törzsfejlődésének mindeddig alig feltárt területére viszi el az olvasót. Kísérletet tesz arra, hogy rekonstruálja a gondolkodás történelem előtti, archaikus korszakát és az abból kibontakozó fejlődést és annak gyökereit. Ehhez - a pszichológián kívül - egyszerre használja a modern biológia ismereteit (a genetikától az embertanig) és számos társadalomtudomány adatait. A témának megfelelően érdekfeszítő Klix munkamódszere is. Először áttekinti egy-egy korszak valamennyire objektíven rekonstruálható életmódját, ebből megpróbál következtetni a tárgyi tevékenységre és a társas életre, majd ezekből mint meghatározókból és indító tényezőkből kísérli meg levezetni a mögöttük álló gondolkodást.

Covers_232964
Bibliai ​enciklopédia Ismeretlen szerző
0
1

Könyvünk ​arra vállalkozik, hogy összefoglaló képet adjon a Biblia egészéről, a benne szereplő nem mindennapi emberek küzdelmes életéről, vágyairól, fájdalmairól, félelmeiről, bűneiről és a régmúlt korok eseményeiről. Bemutatja azokat a férfiakat és asszonyokat, akik a világirodalom és a művészetek nagyformátumú alakjaivá váltak, és akiknek élete, cselekedetei követendő példa generációk milliói számára. Segít a harmadik évezred olvasójának, képet alkotni arról, milyen volt a világ a bibliai ősidőkben,hogyan dolgoztak, harcoltak, imádkoztak, házasodtak az ősatyák, s miként nevelték gyermekeiket. Könyvről könyvre haladva megismerjük a Biblia sorsfordító történeteit, és ízelítőt kapunk az évezredek tanulságait, bölcsességeit átható költészetből. Ha belelapozunk a _Biblia enciklopédiájába_, tetten érjük a múlt és a jelen összefonódását. Feltárul benne Egyiptom, Asszíria, Perzsia, Babilon, a görög világ és Róma évezredes kultúrája, amely mind összetéveszthetetlen lenyomatot hagyott a bibliai történetek vonulatában. Fölsejlenek előttünk azok a gyöngyszemek és azok a kincsek is, amelyek még régészeti feltárásra várnak, elképzeljük azt a múlt idők ködébe vesző világot, amelyben a népeket és nemzeteket oltalmazó és haragvó isteneik vezérelték, amelyben valóság és csoda egyetlen pillanatban megfért egymás mellett. Elgondolkodhatunk azon, mit mond a Biblia az élet és halál nagy kérdéséről, a jóról és gonoszról, Istenről és a Teremtésről.

"...milyen ​előnyöm származott nekem abból, hogy a Teremtő, áldva legyen a neve, értelmet adott a kakasnak, hogy különbséget tegyen a nappal és éjszaka között? Mi hiányzott volna nekünk, ha a kakasnak nem lett volna ilyen észbeli képessége? Azonban ma, amikor mindannyian órától megfosztottak vagyunk; sem zsebóránk, sem karóránk, sem falióránk nincs, és az egész határunkon nincs toronyóra, áhítattal mondom ezt az áldást, mert őszintén rá vagyunk utalva a kakasok értelmére. Abban az órában a kakasok voltak az egyetlen teremtmények az összes teremtmények között, akik a mi előnyünkre is teljesítették feladatukat. Rajtuk kívül nem volt senki az egész határban: élőlények, hogy válaszoljanak a kérdésünkre: Hány óra van? A kakas hangja minden reggel elhallatszott a településnek azon telkéig is, amelynek földjén mi aludtunk. Az egyetlen rokonszenv kifejezése volt ez, mely akkor nekünk osztályrészül jutott. (...) Felébrednek az eddig mélyen alvók és azt mondják: mostantól már nincs többé szükség a kakasra a népek között, és így levágják őket bűnbaknak. A mi időnkben mintegy hatmilliót" - írja Domán Ernő, azaz Reb Élijáhu Domán héber nyelven írt buchenwaldi visszaemlékezésében. Az oly ritka nyelvemléknek is beillő dokumentum a magyar zsidó ortodoxiának egyszerre társadalomtörténeti és irodalmi reprezentációja. Fehér holló-ritka, noha a 20. század elején a közel milliós létszámú magyar zsidóság felét ez a nép tette ki. Ahogyan itt elmondja és lefesti az átélnie adatott apokalipszist - a stílusában kétezer év Istenközelsége és bibliai, talmudi szelleme és műveltsége összegződik, amely benne, e nép képviselőjében, megszakítatlanul folyamatos volt. Kötetünkben két rabbigeneráció élete és munkája harmonikusan egészíti ki egymást: a fiú, a szintén Talmud-professzor, Domán István fordította le apja művét, látta el azt magyarázatokkal, s írta meg biográfiáját.

What ​is a meme? First coined by Richard Dawkins in The Selfish Gene, a meme is any idea, behavior, or skill that can be transferred from one person to another by imitation: stories, fashions, inventions, recipes, songs, ways of plowing a field or throwing a baseball or making a sculpture. The meme is also one of the most important--and controversial--concepts to emerge since The Origin of the Species appeared nearly 150 years ago. In The Meme Machine Susan Blackmore boldly asserts: "Just as the design of our bodies can be understood only in terms of natural selection, so the design of our minds can be understood only in terms of memetic selection." Indeed, Blackmore shows that once our distant ancestors acquired the crucial ability to imitate, a second kind of natural selection began, a survival of the fittest amongst competing ideas and behaviors. Ideas and behaviors that proved most adaptive--making tools, for example, or using language--survived and flourished, replicating themselves in as many minds as possible. These memes then passed themselves on from generation to generation by helping to ensure that the genes of those who acquired them also survived and reproduced. Applying this theory to many aspects of human life, Blackmore offers brilliant explanations for why we live in cities, why we talk so much, why we can't stop thinking, why we behave altruistically, how we choose our mates, and much more. With controversial implications for our religious beliefs, our free will, our very sense of "self," The Meme Machine offers a provocative theory everyone will soon be talking about.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_231267
The ​Real McCoy Ismeretlen szerző
0
0

English ​is incredibly rich language, full of colorful and unusual phrases and expressions. This entertaining book illuminates the question of why we say the things we say. The Real McCoy gives the fascinating stories behind hundreds of the most interesting and commonly used idioms in the English language-from 'black sheep' to 'mad hatter' they're all here. Each phrase has been thoroughly researched to uncover its origins and the way it has been used in the past. The book includes a section focusing on idioms linked by a common theme, such as phrases coined by Shakespeare, nautical phrases, or phrases with Biblical origin. Written in a lively and approachable style,The Real McCoy includes specially commissioned cartoons to illustrate the idioms making this great book a truly entertaining look at the colorful side of the English language.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

"You'll ​not only break the ice, you'll melt it away with your new skills." -- Larry King "The lost art of verbal communication may be revitalized by Leil Lowndes." -- Harvey McKay, author of “How to Swim with the Sharks Without Being Eaten Alive” What is that magic quality makes some people instantly loved and respected? Everyone wants to be their friend (or, if single, their lover!) In business, they rise swiftly to the top of the corporate ladder. What is their "Midas touch?" What it boils down to is a more skillful way of dealing with people. The author has spent her career teaching people how to communicate for success. In her book How to Talk to Anyone (Contemporary Books, October 2003) Lowndes offers 92 easy and effective sure-fire success techniques-- she takes the reader from first meeting all the way up to sophisticated techniques used by the big winners in life. In this information-packed book you’ll find: 9 ways to make a dynamite first impression 14 ways to master small talk, "big talk," and body language 14 ways to walk and talk like a VIP or celebrity 6 ways to sound like an insider in any crowd 7 ways to establish deep subliminal rapport with anyone 9 ways to feed someone's ego (and know when NOT to!) 11 ways to make your phone a powerful communications tool 15 ways to work a party like a politician works a room 7 ways to talk with tigers and not get eaten alive In her trademark entertaining and straight-shooting style, Leil gives the techniques catchy names so you'll remember them when you really need them, including: "Rubberneck the Room," "Be a Copyclass," "Come Hither Hands," “Bare Their Hot Button,” “The Great Scorecard in the Sky," and "Play the Tombstone Game,” for big success in your social life, romance, and business.

Covers_340125
A ​kovakőtől a szilíciumig Ismeretlen szerző
0
4

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_314621
"Csak ​másban" Ismeretlen szerző
0
0

Magyarországon ​a kisebbségek médiareprezentációját hosszú ideje az elrejtés vagy láthatatlanná tétel, továbbá a devianciát és veszélyességet alátámasztó esetek tabloizálása jellemzi. Ez a helyzet alig változott az elmúlt években. Mindemellett új jelenségekre is felfigyelhettünk: ilyen például a roma szereplők megjelenése a populáris tömegmédiában, vagy a gyűlöletbeszéd megerősödése a szubkulturális nyilvánosságban, és átterjedése a főárambeli médiumokba is. Kötetünk ezeknek a jelenségeknek a vizsgálatát, a róluk való szakmai párbeszédet ösztönző konferencia előadásaira épül. E tanulmánykötet szerzői, a konferencia előadói, a kisebbségi reprezentációk, elsősorban a romák reprezentációjának létrejöttét és működését a szociológia, a kritikai kultúrakutatás, a médiaelmélet és médiajog szempontjából vizsgálták.

What ​if everything you ever wanted isn't what you actually want? Twenty-something, suit-clad, and upwardly mobile, Joshua Fields Millburn thought he had everything anyone could ever want. Until he didn't anymore. Blindsided by the loss of his mother and his marriage in the same month, Millburn started questioning every aspect of the life he had built for himself. Then, he accidentally discovered a lifestyle known as minimalism...and everything started to change. That was four years ago. Since, Millburn, now 32, has embraced simplicity. In the pursuit of looking for something more substantial than compulsory consumption and the broken American Dream, he jettisoned most of his material possessions, paid off loads of crippling debt, and walked away from his six-figure career. So, when everything was gone, what was left? Not a how-to book but a why-to book, Everything That Remains is the touching, surprising story of what happened when one young man decided to let go of everything and begin living more deliberately. Heartrending, uplifting, and deeply personal, this engrossing memoir is peppered with insightful (and often hilarious) interruptions by Ryan Nicodemus, Millburn's best friend of twenty years.

Magyarnak ​születni, azaz menni vagy maradni? S ha menni, mégis hova, s miért? Mi hajt, mi késztet, hogy elhagyd a hazád? Netán mi az, ami elűz? S mi az, ami esetleg visszahoz? Magyar Föld, vagy külhon? Kinek mi a haza, s vajon mi az otthon? Azt mondják, nem véletlen, hogy hova születünk meg. Mindennek oka van, mint annak is, amiért magyarnak születtünk, legyen az Magyarország államhatárain belül, vagy azon túl. Magyarok, honfitársak! Sokan elhagytátok az óhazát, az anyaföldet, ami életet adott nektek. Én is egyike vagyok közületek. Megvolt rá az okotok, hogy miért. Ekkor tettem fel a kérdést, miért? Miért hagyták és hagyják el az országot ilyen sokan? Mi az ok? Mi az okozat? Kint jobb? Vagy rosszabb, és hazatérnél? Ha eljön az utolsó óránk, hol veted le földi tested? Mit tekintesz hazának? Ha kint vagy, kérdezlek, megérte? Hogyan vélekedsz Magyarországról? Mi az, ami zavar benne, és mi az, ami elbűvöl? Itt vagy ott? Kérdések fogalmazódtak meg bennem, amire keresem a választ.

A ​műben leírt térség, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó határvidék választja el Európát Oroszországtól. Erről a Tengerközről tudunk a legkevesebbet, mert ez már nem tartozik bele a jól ismert Közép-Európába. Gdańskban kezdődik az utazás, ahol a szerző fölszáll a kalinyingrádi hajóra. A korábban hermetikusan elzárt városban hosszasan keresi a német kultúra nyomait, majd megy tovább Litvániába, Fehéroroszországba, Ukrajnába, aztán Kárpátalján keresztül Moldovába, végül eljut Odesszába. Ideális utazó kalauzol minket az ismeretlen tájakon, aki kitűnően eligazodik a Szovjetunió felbomlását követő bonyolult politikai folyamatokban. Amerikai, tehát nem azonosul egyik itt élő nép nemzeti ideológiájával sem, a gyökerei azonban ide kötik, hiszen a nagyszülei Kobrinból, a mai Fehéroroszországban lévő kisvárosból, az egykori stetlből vándoroltak ki. Az orosz és szovjet történelem nemzetközi hírű szakértője, tehát pontosan tudja, milyen következményekkel járt a moszkvai dominancia. Ugyanakkor a lengyel történelemben és kultúrában is otthonosan mozog: tudja, mi tekinthető ezen a tájon a Litván Nagyfejedelemség és a hajdani Jagelló-Lengyelország örökségének. A német történelmet és kultúrát is hasonlóan jól ismeri, így tökéletesen át tudja tekinteni a régió sokszínű kultúráját. Emellett képes belülről láttatni e népek történelmét, megvilágítani, miben közösek és miben ellentétesek az érdekeik. A kilencvenes évek legelején, abban a különleges történelmi pillanatban szerezte személyes tapasztalatait, amikor már lebomlottak a régi kommunista struktúrák, de még nem épült ki a demokrácia vagy az új diktatúra. Ebből a nézőpontból tisztán láthatjuk, mi maradt meg ezeknek az országoknak a kultúrájából a kommunizmust követő korszakra. Amilyen közeliek a helyszínek, olyan egzotikusak. Az utazó nemcsak Vilniusban, Minszkben, Bresztben vagy Lembergben jár, hanem a periféria perifériájára, sosem hallott nevű litván, ukrán vagy fehérorosz kisvárosokba is eljut, és azt látja, hogy valamiféle régi-új civilizáció születik (lengyel pap érkezik egy fehérorosz falu düledező plébániájára, New York-i haszid keres híveket Minszkben), vagy úgy érzi, hogy a régi rend hatalmas tehetetlenségi ereje miatt nincs esély valódi változásra.

A ​szegénységgel szinte egyidős az a jelenség, hogy a szegényeket igyekszünk klisékkel jellemezni. A szegények, a társadalmi elméletekben éppúgy, mint az irodalomban, felváltva tűnnek lustának vagy vállalkozó szelleműnek, nagylelkűnek vagy lopósnak, mérgesnek vagy tétlennek, gyámoltalannak vagy önállónak. Nem csoda, hogy a szegénység szakpolitikai kezelésében is leegyszerűsítések bukkannak föl: "Szabad piacokat a szegényeknek!", "Érvényesítsük az emberi jogokat!", "Először rendezzük a konfliktusokat!", "Adjunk több pénzt a legszegényebbeknek!", "A külső segély megöli a fejlődést!" stb. Ezek a gondolatok az igazság egy-egy fontos szeletére épülnek, de ritkán szólnak az átlagos szegény nőkről vagy férfiakról, a reményeikről, a kételyeikről, a korlátaikról és az ambícióikról, a hiedelmeikről és a tévedéseikről. A szegénység elleni szakpolitika mezeje tele van konyhakész csodamegoldások hulladékaival, amelyekről persze általában kiderül, hogy nem is annyira konyhakészek. Ahhoz, hogy előrelépjünk, fel kell hagynunk azzal, hogy képregényhősökké egyszerűsítjük a szegényeket, és rá kell szánnunk az időt, hogy teljes összetettségében és gazdagságában megértsük az életüket. Az elmúlt tizenöt évben ezzel foglalkoztunk, a könyv ennek a folyamatnak az eredménye. Kísértet arra, hogy elmondjuk, hogyan élnek a szegények.

Pikler ​Gyula (1864-1937) Pikler Gyula, a századforduló univerzális érdeklődésű jogtudósa, a magyar pozitivista jogbölcselet legnagyobb alakja, a polgári radikális irányzat egyik elindulója. Szabó Imre akadémikus könyve nemcsak a jogászoknak szól, hanem a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek általában, de élvezettel olvashatják azok is, akik a tudománytörténettel, illetve a hazai gondolkodás történetével foglalkoznak.

Jelen ​kötet a negyvenéves videojáték közel tízéves elméleti és kritikai vitáiról, álláspontjairól és koncepcióiról nyújt áttekintést. Kritikus módon kezeli a videojátékról folyó beszéd elméleti, kritikai és fejlesztői koncepcióit, mivel a fogalmi változékonyságot, az iteratív jelleget tekinti a kifejezésforma legfontosabb sajátosságának. Kerüli továbbá az olyan elvont és sokat tárgyalt fogalmakat, mint az interakció vagy az immerzió, és a játékdesignhoz közelebbi megfelelőiket, a játék sürgetése, a játékérzés és az ágencia fogalmát használja. Az utóbbi fogalmak haszna elsősorban az, hogy kevéssé kötöttek a videojáték-elméletet uraló „játék vagy narratíva?” kérdése által, miközben érvényes és új válaszokkal szolgálnak az elméleti szempontból elcsépelt kérdésre.

A ​Gazdasággép az első kötete egy tervezett trilógiának, mely a közgazdaságtanba tartozó, közérthető tudományos mű. Célja rendkívül ambiciózus: olyan gazdasági elmélet kidolgozása, mely megfelel a társadalmilag és ökológiailag is fenntartható fejlődés követelményeinek. Az embert a pénz elé helyező közgazdaságtan mintegy 2500 éves történetre tekinthet vissza, s ezen idő 90 százalékában a főáramot képezte. Ezt a hagyományt morálökonómiának kereszteltük el, megkülönböztetve a felvilágosodással elsőbbséghez jutott, s ma még főáramot képező haszonökonómiától. A kötet egy terjedelmes mellékletet tartalmaz 200 közgazdasági gondolkodóval, az ókori görögöktől a középkori muszlimokon keresztül a modern észak-amerikai közgazdászokig, az esszéistáktól a Nobel-díjas matematikusokig, az ökológiai közgazdaságtantól a keresztény gazdasági tanításig. Mindezen személyeket, műveket és iskolákat besoroljuk a morál- és haszonökonómia két nagy vonulatába. A közgazdaságtant (=ökonómiát), melyet társadalomtudományként, akadémiai diszciplínaként értelmezünk, megkülönböztetjük az ökonomizmustól, melyet ideológiaként, paradigmaként, sőt kvázi vallásként írunk le. A könyvben megoldást is keresünk: a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő, alternatív közgazdaságtanként a humánökonómiát javasoljuk. Nem tervezzük vagy tartjuk realisztikusnak, hogy ez teljesen felváltsa a főáramú közgazdaságtant, egyfajta forradalom formájában. Ehelyett egyfelől a természeti korlátok beépítését javasoljuk az ökológiai gazdaságtan és a fenntarthatósági tudomány eredményeit alkalmazva (kiegészítés lefelé), másfelől gazdasági az erkölcstanból és vallási tanításokból eredő célokat javaslunk bevinni az öncéllá vált ökonomizmusba, ahol az anyagiak az emberibb ember felé való fejlődés szükséges, de nem elégséges feltételei.

Jean ​Vanier, a _Bárka_ és a _Hit és fény_ közösségek alapítója, fogyatékos emberekkel vállalt életközösséget. Mozgalma mára elterjedt az egész világon. Könyvei számos nyelven váltak közkedvelt olvasmánnyá. Vanier egy gazdag élet tapasztalata alapján fejti ki: minden ember sajátos értéket hordoz, szeretetre képes és szeretetre méltó. A boldoguláshoz egymáson keresztül vezet az út. "Haza kell találnunk" mindnyájunknak, egy olyan közösségbe, amelyben gyarlóságainkkal együtt elfogadnak és szeretnek bennünket, és amelyben mi is megtaláljuk mások szeretetét. Könyvének célja, hogy e hazatérésben segítse az olvasót.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_429077
Partium Ismeretlen szerző
0
0

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy _nem_ helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos. Amíg az új audiovizuális médiumok új virtuális realitásokat hoznak létre, addig a színházban a test és a tárgyak létének egyszerisége, jelenléte és multifunkcionalitása kelt érdeklődést.

Ez ​a könyv Neked íródott kedves vállalkozó társam, aki folyamatosan keresi, hogyan tudja a vállalkozását a következő szintre emelni! Ebben nyújt segítséget ez a könyv, rengeteg színes ábrával, feladattal és letölthető bónusszal!

Ez ​a könyv Neked íródott kedves vállalkozó társam, aki folyamatosan keresi, hogyan tudja a vállalkozását a következő szintre emelni! Ebben nyújt segítséget ez a könyv, rengeteg színes ábrával, feladattal és letölthető bónusszal!

E ​kötetet Neményi Mária, intézetünk nagyra becsült és szeretett kutatójának 70. születésnapjára készítettük köszöntésképpen. A kötetet alkotó tanulmányok közös vonása, hogy tematikailag a magyar társadalom kisebbségi-többségi viszonyainak vizsgálatával foglalkoznak, ami az egyik központi témája Neményi Mária társadalomtudományi munkásságának is, aki többször hangsúlyozta saját kutatásai kapcsán, hogy ő nem csupán a társadalmi kisebbségek sajátosságai iránt érdeklődik, hanem a többség és a kisebbség viszonyai, kapcsolatrendszere és egymásra hatásai azok, amiket MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatkszi közelebbrol vizsgálni kíván. A kötet szerzői: Csepeli György, Herczog Mária, Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor, Kovács Éva, Lengyel György, Majtényi Balázs, Nagy Péter Tibor, Örkény Antal, Szalai Júlia, Szirmai Viktória, Tamás Pál, Tibori Timea Theodosia, Váradi Luca, Erős Ferenc, Messing Vera – Ságvári Bence, Kende Anna – Lantos Nóra Anna, Tardos Róbert, Janky Béla, Feischmidt Margit, Nagy Beáta, Tardos Katalin, Acsády Judit, Durst Judit – Fejős Anna – Nyírő Zsanna, Takács Judit – P.Tóth Tamás

A ​tisztelt Olvasó egy furcsa könyvet tart most a kezében. Egy olyan születésnap alkalmára készült, amelyet nem nagyon szokás dobra verni. A tartalma is nagyon vegyes, a műfaja ugyancsak kérdéses. Az egyes tanulmányok keletkezésének körülményeit és a célját a tanulmányok elé írt bevezető sorokkal próbáltam megmagyarázni, amelyek olykor kissé szubjektívre sikeredtek, de ennyi "érzelem" - talán - megengedhető egy születésnapi kötetben. Számomra ez a kötet az Élet egyik legnagyobb ajándéka. Köszönet mindazoknak, akik kiadását lehetővé tették. S most e bevezető sorok végére jegyzem fel azt, amit az elejére illett volna tennem: Lectori salutem! Üdvözlet minden kedves Olvasómnak. Kérem és várom ítéletét. _a Szerző_

Sebastian ​Junger, the bestselling author of War and The Perfect Storm, takes a critical look at post-traumatic stress disorder and the many challenges today’s returning veterans face in modern society. There are ancient tribal human behaviors-loyalty, inter-reliance, cooperation-that flare up in communities during times of turmoil and suffering. These are the very same behaviors that typify good soldiering and foster a sense of belonging among troops, whether they’re fighting on the front lines or engaged in non-combat activities away from the action. Drawing from history, psychology, and anthropology, bestselling author Sebastian Junger shows us just how at odds the structure of modern society is with our tribal instincts, arguing that the difficulties many veterans face upon returning home from war do not stem entirely from the trauma they’ve suffered, but also from the individualist societies they must reintegrate into. A 2011 study by the Canadian Forces and Statistics Canada reveals that 78 percent of military suicides from 1972 to the end of 2006 involved veterans. Though these numbers present an implicit call to action, the government is only just taking steps now to address the problems veterans face when they return home. But can the government ever truly eliminate the challenges faced by returning veterans? Or is the problem deeper, woven into the very fabric of our modern existence? Perhaps our circumstances are not so bleak, and simply understanding that beneath our modern guises we all belong to one tribe or another would help us face not just the problems of our nation but of our individual lives as well. Well-researched and compellingly written, this timely look at how veterans react to coming home will reconceive our approach to veteran’s affairs and help us to repair our current social dynamic.