Ajax-loader

kollekció: Szerzői Filmklub

Ami feltétlenül a polcodon kell, hogy legyen! Magyar nyelvű filmművészeti alapkönyvtár az első és egyetlen magyar nyelvű filmművészeti szakkönyvkiadó, a Francia Új Hullám Kiadó ajánlásával.


A ​film - dacára annak, hogy sok-sok fizikai és kémiai mechanizmust mozgósítva, vagyis természet adta, szükségszerű kölcsönhatásokra alapozva képezi le a világot - korántsem gépiesen pontos, lenyomatszerű másolatokat tár elénk, hiszen létrehozásának minden egyes mozzanata átalakítási lehetőségek sokaságát kínálja fel az alkotóknak, akiknek így minden egyes részlet megformálásánál döntéseket kell hozniuk. Amit tehát a moziban látunk, az telis-tele van elrajzolásokkal, s ezek a nyilvánvalókon messze túlmutató megfejtési mintákat mozgósítanak bennünk. Ráadásul az sem áll meg, hogy a nagyobb átalakítások inkább távolítanának a fotografikus hitelességtől, míg a kisebbek valósághűbb eredményre vezetnének, hiszen nem ritka eset az sem, hogy éppen a hiteles élmény megidézése érdekében kell jócskán eltávolodni az eszközök kínálta mechanikus rögzítésmódtól. A szemünk előtt pergő film egyáltalán nem befejezett késztermék, hanem voltaképpen csak egy sajátos törvényszerűségektől uralt közvetítő közeg - mint mondjuk egy levél -, melynek eszközrendszerét fölhasználva valakik megszólítanak bennünket. A moziban felkínált ingeregyüttes a palackposta, amely elhozza hozzánk az üzenetet, a filmnyelv pedig a kód, amelynek segítségével az értelmét ki tudjuk silabizálni. A könyv szokatlan szemszögből veszi sorra a filmnyelv eszköztárát: minden egyes összetevőjét abból a szempontból írja le, hogy mennyiben és miben épít a nézőre, milyen mozgásteret és miféle késztetést jelent számára. A felvillantott képsorok csak a szubjektumban létező élességének kérdésétől a befogadó erkölcsi felelősségének fölvetéséig ívelő gondolatmenet felértékeli a nézőt, épít és számít rá, miként így van ezzel a szerző is, aki filmalkotóként maga is szövetségest vár - és azt is lát - a közönségben.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tartalom A ​Broadway aranyifja 5 Az első siker 11 A beskatulyázott Bogart 20 Bogart igazi arca 34 Fekete széria 58 A függetlenség évei 68 Utolsó évek 79 A bogarti ember 93 Jegyzetek 98 Filmográfia 101 Képek jegyzéke 107

Covers_120882
Gaál ​István Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gelencsér ​Gábor nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás - ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya.

Róma, ​a '90-es évek eleje. Egy kissé cinikus, naiv író, aki egyszerre meggondolatlan és mély érzésű, végre munkát talál egy levéltárban, a Pier Paolo Pasolini Archívumban. Egy nyomasztó, római belvárosi palota mélyén, dokumentumok kusza tömegét őrzi a jobb napokat látott színésznő, Laura Betti, aki az olasz író-költő, filmrendező kizárólagos szellemi örökösének tekinti magát. Az ifjú író számára ez a találkozás hol gyötrelmes, hol szépséges, de mindenképpen gyümölcsöző szellemi kalandnak bizonyul. A Valami írás a megszállottságról is szól, Laura Betti - aki Pasolini Teoremájában a szentté lett szobalányt alakította - sajátos viszonyáról Pasolinihez, a művészhez és az emberhez, ahhoz a szellemi örökséghez, amelyet a XX. századi olasz irodalom és filmművészet egyik legnagyobb hatású és legellentmondásosabb alakja hagyott az utókorra. A könyv ezenkívül Pasolini utolsó, befejezetlenül maradt regényének, az Olajnak a felkavaró erejű interpretációja. Emanuele Trevi az olasz irodalom- és művészetkritika legújabb generációjának jeles képviselője. Valami írás című rendhagyó, igen provokatív hangú regényével 2012-ben a legtekintélyesebb olasz irodalmi díj, a Strega döntőse volt, és megkapta érte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Covers_328688
Képességek Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

televíziós tankönyv (Magyar Televízió, Bp., 1999)

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_371909
53 ​magyar film Ismeretlen szerző
0
1

Melyek ​a huszadik század legmaradandóbb, az idő próbáját kiálló magyar nagyjátékfilmjei? Erre kereste a választ a Magyar Művészeti Akadémia, amikor megszavaztatta tagságát a számukra legemlékezetesebb magyar filmekről. Az Uránia Nemzeti Filmszínház pedig nagysikerű sorozatot szervezett a válogatásból, melyet a Duna Televízió is bemutatott. Az 53 magyar film című kötet különböző műfajú írásokban – tanulmányok, kritikák, riportok, irodalmi művek – segít felidézni a filmeket, s azt a korszakot, amikor az emberek még jártak moziba, s a filmek legjava a közgondolkodás formálója tudott lenni.

A ​mi képernyőnk című kötetet forgatva a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója mellett a városi televíziózás elindítása és 2011-ig tartó fejlődése, valamint a 90-es években Pécsett néhány évig működő kereskedelmi tévék is fontos szerepet kapnak. A mintegy 70 személyes hangú visszaemlékezésre építő művet forgatva, számos érdekes történetet felelevenítve rajzolódik ki a közelmúlt, s a szöveges részeket fotók, egykori újságcikkek és más illusztrációk teszik gazdagabbá. A könyvben a körzeti és városi televíziók egykori főszerkesztői, vezetői, szerkesztői, riporterei, operatőrei és műszaki munkatársai mellett olyan a pécsi televíziózásban egykor érdekelt neves alkotók is megszólalnak, mint Babiczky László, Radó Gyula, Téglásy Ferenc, Vitézy László rendezők, vagy képernyős ismerőseink közül Erős Antónia, Kandász Andrea, Rabb Ferenc, valamint Vujity Tvrtko, aki Pécs jószolgálati nagykövete.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Megjelent a Magyar Televízió Budapest jóvoltából 1998-ban.

Krzysztof ​Zanussi a lengyel és az európai filmművészet világszerte ismert és elismert személyisége. Ő az a rendező, akinek munkásságával sikerült Közép-Európa tapasztalatait átvinni a nemzetek közötti kultúra területére, akinek filmjei a legegyetemesebb emberi tapasztalatokra épülnek. Filmjei, mint a Közjáték, az Illumináció, A falon túl, a Védőszínek, a Konstans, az Imperatívusz, a Paradigma, A nyugodt Nap éve, a Csendes érintés vagy Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség tartós anyagból készültek. Meglehet, ma másként hatnak ránk, mint egykoron, ám üzenetük változatlanul megszólító erejű. Képesek voltak lépést tartani az idővel. Krzysztof Zanussi pályafutása során pontos metszeteket alkotott a huszadik század második felének emberéről, éljen az Lengyelországban, Nyugat-Európában vagy másutt. Műveiben benne van mindaz, ami velünk és bennünk történt. Nem a politika forgószínpadain, az utcán vagy a gyárakban, hanem a választásainkban és a mohó akarásainkban, a törekvéseinkben és a tétovaságainkban, a diadalmas mosolyainkban és a bukásainkban.

Covers_386373
Zsurzs Ismeretlen szerző
0
1

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Az ​Én Operatőri Iskolám [sic!] bepillantást enged több generáció szemszögéből a Magyar Operatőr Iskola történetébe. A könyvben többek között, eddig még sehol nem publikált képek találhatóak a Színház-, [sic!] és Filmművészeti Főiskola híres "Eiben István műtermében" készült operatőr gyakorlatokról. Novák Emil annak az utlsó [sic!] osztálynak volt hallgatója, akiket Illés György operatőr, és Bojkovszky Béla fénymester, az operatőr oktatás alapítói Vagyóczky Tiborral tanítottak közösen. Minden operatőrnek készülő fiatalnak ajánljuk a könyvet.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Woody ​Allen - író, rendező, komikus és zenész - csaknem ötven filmjével minden idők egyik legnagyobb hatású filmrendezője, a kortárs kultúra és mozi állócsillaga. A legváltozatosabb műfajokban alkotott: slapstick komédia, dráma, bohózat, sci-fi és áldokumentumfilm. Filmes stílusát és vígjátéki szemléletét megannyi író, rendező, színész és komikus utánozta az elmúlt évek során, filmjei a mozirajongók immár több generációja számára jelentenek meghatározó kulturális élményt. A kötet szerzője, Jason Bailey - filmes újságíró, író - Allen minden egyes filmjét ismerteti a bemutatkozó darabtól (Mi újság, Tiger Lily?) a slapstick klasszikusain (Fogd a pénzt, és fuss!; Hétalvó) és az Oscar-díjas alkotásokon (Annie Hall; Hannah és nővérei; Lövések a Broadwayn; Hatalmas Aphrodité; Vicky Cristina Barcelona; Blue Jasmine) át az Európában forgatott gyöngyszemekig (Match Point; Éjfélkor Párizsban; Rómának szeretettel; Káprázatos holdvilág). Bailey röviden áttekinti az egyes filmek témáit, tartalmát, a hatásukat, és közben mindegyiknél bepillantást enged a kulisszák mögé is. A szerző azonban nemcsak az egyes filmeket tárgyalja, hanem megismerteti az olvasóval Allen múzsáit, vizsgálja munkamódszereit, egyedi stílusának fejlődését, személyes és szakmai hatását, valamint filmjeinek közös, visszatérő motívumait is. Négy vendégszerző további szempontokat kínál a zene, a judaizmus, a filozófia és az európai nagyvárosok Allen filmjeiben betöltött szerepével, valamint a filmes életpálya egyes szakaszaival kapcsolatban. Az idézetekkel, képekkel és a filmkészítés folyamatának részleteivel kiegészülő kötet méltó tisztelgés az ikonikus rendező életműve előtt.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Morsányi ​Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) MORSÁNYI BERNADETT 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015)

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hogyan ​alakultak át a magyar film intézményei a rendszerváltás utáni két évtizedben? Milyen erők, miféle hatások formálták a magyar játékfilmkészítés trendjeit? Hogyan változtak a finanszírozás, a forgalmazás, a mozizás és a magyar filmes kánon erővonalai? Hol van a fiatalok, a függetlenek, a sztárok és a szerzők helye? Miként alakult át a populáris filmkultúra? Hová tűntek a középfajú filmek? A közönség tűnt el, vagy a kulturális fogyasztás alakult át? Milyennek mutatja magát a magyar filmkultúra európai és régiós kontextusban? Hol van a kortárs magyar film Magyarországa? Ez a könyv a rendszerváltás utáni két évtized magyar filmes rendszerváltásairól szól. Célkeresztjében a magyar film intézményi átalakulásai állnak, elemzései pedig azt járják körül, hogy ezek az átalakulások ilyen módon befolyásolták a hazai filmkultúrát, a filmkészítési trendeket. Varga Balázs filmtörténész, az ELTE BTK Filmtudomány Tanszék tanára, a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat szerkesztője.

Beszélgetés ​- Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. "Majorelvtárs" és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba. Beszélgetés - Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni... Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem - ahogy Bérczes László mondja - "azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni."

Hideg ​napok, Falak, Nehéz emberek. Csupán néhány cím a hatvanas évekből, amikor a filmművészet viharos gyorsasággal és sikerrel közügy lett Magyarországon. Mindhárom az 1925-ben Erdélyben született Kovács András filmje, aki vezető dramaturgként, rendezőként, egy nagy filmes nemzedék egyik "motorjaként" remekművek egész sorának volt bábája. Visszatekintő kötetében mesél az erdélyi szülőfalu különös világáról, a békés, majd háborús kolozsvári évekről, a Pestre kerülés viszontagságairól, a filmgyár rejtelmeiről, forgatásokról és fesztiválokról, szerelmekről s nem utolsó sorban olyan kollégákról, pályatársakról, mint Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Páger Antal, Törőcsik Mari, Bara Margit...

A ​szerző 2007 és 2009 között 24 órányi interjút készített Bacsó Péterrel életéről és munkásságáról. Ezekből a beszélgetésekből és a rendező életére vonatkozó sajtóanyagokból írta meg róla ezt az életrajzot, amelynek véglegesítés előtti utolsó változatát Bacsó Péter áttanulmányozta, s annak felépítését, szemléletét, nyelvezetét helybenhagyta. A könyvből kiderül, hogyan értékelte a rendező a sorsát és az, hogy tetteit és alkotásait az utókornak miként kell megközelítenie.

A ​könyv szerzőjének személyében olyasvalakit tisztelhetünk, aki egyszerre tudós szakértője és sikeres művelője tárgyának, a kísérleti filmnek. A téma alapos, az elnevezés nehézségeit is feltáró bemutatását, az informatív történeti leírásokat és az érzékeny műelemzéseket ezért a megszokottnál is erősebben hatja át a személyes érintettség szenvedélye. Ám e hozzáállás ezúttal jól illeszkedik a vizsgált jelenséghez, amelyben szintén fokozottabb mértékben van jelen az alkotómunka intim személyessége. Egy helyütt a következő, egyszerre pontos és poétikus meghatározással találkozunk: Az absztrakt film témája maga a filmanyag, vagyis a fény fantasztikus szépsége. Ez a fény Lichter Péternek köszönhetően most a láthatatlan birodalom fantasztikus szépségét teszi láthatóvá.

Bizonyára ​nem véletlen, hogy Jeles András filmjeiről számtalan kitűnő esszé, elemzés és kritika látott napvilágot, olyan szerzőktől, mint Balassa Péter, Fodor Géza, Radnóti Sándor vagy éppen Petri György, ám átfogó, monografikus igényű áttekintés, mint a jelen kötet, még nem született a rendező filmművészetéről. A könyv módszertanában is igyekszik követni a Jeles-recepció hagyományát, illetve Jeles művészetének voltaképpeni tárgyát: a küzdelmet saját anyagának megformálásért. Célja egyszerre bemutatni Jeles filmjeinek formaeszközeit és társadalmi környezetét, ugyanakkor megsejtetni mindennek bölcseleti távlatát. Jelesnél erős az elutasítás, a rombolás - avagy enyhébb kifejezéssel élve - a perspektívaváltás gesztusa, ám ehhez látnunk kell azt is, mit utasít el, mit rombol le, mihez képest módosít a nézőpontján, hogy megnyílhasson a figyelme valami másra. Nehéz őt elhelyezni a magyar filmtörténeti hagyományban, hiszen művészetének lényege épp e hagyomány lebontása, illetve átalakítása.

Covers_414827
A ​sci-fi Ismeretlen szerző
0
3

"A ​Filmanatómia sorozat harmadik kötete a sci-fi műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a sci-fi műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek az inváziós filmekről, és a franchise-rendszerről, ismertetik a sci-fi vallással, és szerzői filmmel való kapcsolatát. A kötetben szerepel egy mélyinterjú a magyar film egyik legkreatívabb látványtervezőjével, Pater Sparrow-val, aki Stanislaw Lem-adaptációt rendezett is, '1' címmel. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány."

A ​közértes Fekete Péter, a szerelmes Szöszi, Miloš, a vasutas gyerekember, a százszorszép Jarmila és Ježinka – sorolhatjuk emlékezetes cseh filmek felejthetetlen filmhőseit. Mindannyian egy nevetős-sírós, filmművészeti (tűzoltó) bál résztvevői voltak az 1960-as években, ahonnan, mint ismeretes, ellopták a tombolanyereményeket – máig nem tudjuk, kik. Mások meg, 1968-ban, véget vetettek a táncnak, a mókának, a kacagásnak. Tudjuk, kik voltak. A bált fiatal cseh és szlovák filmrendezők új szemléletű nemzedéke rendezte, szomorúságos évek után újra mosolyt varázsolva a nézők arcára, nemcsak Csehszlovákiában és Magyarországon, hanem egész Európában. Az úgynevezett cseh új hullámról van szó, arról a filmművészeti megújulásról, amelyhez olyan kiemelkedő rendezők munkái tartoznak, mint Miloš Forman, Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Karel Kachyňa és Ivan Passer. Olyan filmek, amelyek az ember belső szabadságáról, eltiporhatatlan méltóságáról és esendőségéről szóltak az azóta is oly sokszor emlegetett hatvanas években. E rendezők a régi filmformákat megújítva biztosan igazodtak el a valóság dokumentumai között éppúgy, mint a képzelet kifürkészhetetlen birodalmában. Miközben előszeretettel tették nevetségessé az emberi kicsinyességet és önhittséget, egy pillanatra sem feledkeztek meg ember voltunkról, sem a humánum elpusztíthatatlanságáról. A Film van, babám! az eddigi legteljesebb magyar nyelvű összefoglaló a cseh új hullámról, mely a korszak zárlatáig, 1970-ig mutatja be e filmművészeti megújulást, kitérve azokra a szellemtörténeti és filmtörténeti hagyományokra is, amelyeket a rendezők folytatásra érdemesnek tartottak. Több mint százhúsz csehszlovák produkció szerepel a kötetben, a kiemelkedő tehetségű filmrendezők filmjeinek részletes elemzésével. Filmtörténeti-filmelemző kalauz, amelyet nemcsak a cseh kultúra, a cseh filmművészet iránt érdeklődők forgathatnak érdeklődéssel, hanem hasznos lehet a filmrajongó olvasók széles tábora számára is.

Kollekciók