Ajax-loader

kollekció: Szépirodalom

“Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.”
(Rejtő Jenő)


Dickens ​regénye a Bleak House, mely magyarul az Európa Kiadónál Örökösök címen jelent meg, egyike a nagy író legkiválóbb írásainak. Ebből a híres könyvből, mely a cselekmény bonyolultsága és a mű terjedelme miatt nem lehet ifjúsági olvasmány, készített Ottlik Géza, a kiváló író és fordító egy összevont és rövidített változatot. Ez a Jarndyce-örökösök. A fiatal olvasók ebben a változatban azt a terjedelmes nagyregényt kapják kézbe, ami a XIX. századi irodalom egyik legnagyobb teljesítménye. azt a regényfolyamot, amely az élet aprólékos ábrázolásával fel tudja idézni a társadalmi élet - ahogy mondani szokták - teljességét. A társadalmi ember és az emberi belső világ egészét. És persze, ami a társadalmat illeti, bő, határozott kritikával élve; azért is szokták ezeket az írókat kritikai realistáknak nevezni. Célunk az volt A Jarndyce-örökösök kiadásával, hogy a magyar ifjúság ebből a regénytípusból - méghozzá a legjavából - ízelítőt kapjon. A regényt a centenáris angol kiadás illusztrációi díszítik.

Los ​Angeles PI Philip Marlowe is working for the Sternwood family. Old man Sternwood, crippled and wheelchair-bound, is being given the squeeze by a blackmailer and he wants Marlowe to make the problem go away. But with Sternwood's two wild, devil-may-care daughters prowling LA's seedy backstreets, Marlowe's got his work cut out and that's before he stumbles over the first corpse.

A ​classic with girls everywhere, LITTLE WOMEN tells the gripping story of the four March sisters--Jo, Amy, Beth, and Meg--as they struggle to grow up in an impoverished New England family during the Civil War. In this old-fashioned coming-of-age novel based on Louisa May Alcott's own interesting childhood, each sister, though uniquely talented, has to overcome her own unfortunate qualities, which include bluntness, vanity, shyness, and self-indulgence. Book One focuses on the pleasures and pains of life with their loving and wise mother, Marmee, while their father, a minister, serves in the war. Book Two takes place after the war has ended and the father has returned to the family. Jo's intense determination to become a professional writer, Beth’s loving heart, Meg’s work as a governess, and Amy’s burgeoning artistic talent are each followed with care.

Tarzan ​szülei - Lord Greystock és felesége - Afrikába utaznak. A hajó már az Egyenlítő körül jár, amikor a legénység fellázad kegyetlen kapitánya ellen, hatalmába keríti a hajót, két utasát pedig partra teszi Afrika egy lakatlan részén. A fiatal pár berendezkedik az őserdei Robinson-életre, s az asszony itt szüli meg gyermekét. A fiú egy éves, amikor elveszíti szüleit. Egy nőstény majom "örökbe fogadja", s az angol lord fiát emberszabású majmok hordája neveli fel. Tarzan egyesíti magában a majmok ügyességét és erejét az ember értelmével: így lesz az őserdő legyőzhetetlen ura. Húsz éve éli a dzsungel vadjainak életét, amikor bekövetkezik a sorsdöntő fordulat: fehér emberek kerülnek útjába. Akárcsak szüleit, ezeket is lázadó matrózok teszik partra. A tapasztalatlan utasokat az ősvadon ezer veszélye fenyegeti: félelmetes ragadozók, emberevő bennszülöttek, asszonyt rabló majmok. Tarzan védelmébe veszi a hozzá hasonló, mégis annyira különböző fehéreket, és nem egyszer megmenti őket a biztos haláltól. Végül egy francia cirkáló felveszi őket és Tarzan elutazik a civilizált világba.

Viví ​así, solo, sin nadie con quien hablar verdaderamente, hasta que tuve una avería en el desierto del Sahara, hace seis años. Algo se había roto en mi motor. Y como no tenía conmigo ni mecánico ni pasajeros, me dispuse a realizar, solo, una reparación difícil. Era, para mí, cuestión de vida o muerte. Tenía agua apenas para ocho días. La primera noche dormí sobre la arena a mil millas de toda tierra habitada. Estaba más aislado que un náufrago sobre una balsa en medio del océano. Imaginaos, pues, mi sorpresa cuando, al romper el día, me despertó una extraña vocecita que decía: - Por favor..., ¡dibújame un cordero!

Esterházy ​Péter publicisztikai írásait tartalmazó kötete, _Az elefántcsonttoronyból_ 1991-ben jelent meg először. Adja magát a kérdés, hogy az Előszó- vagy utószóval bevezetett ötven írás, mely egyenként és összességében is az idő _ívére_ feszül, kiállja-e az idő próbáját, azaz hogyan vehetők most kézbe ezek a _Talált tárgyak_, megtisztítatlanul és _megtisztíthatatlanul_. Ne remegjen az a kéz, nyájas olvasó, a szövegek múltbéli "aktualitása" a jelené is, meghökkentően az. Az irodalmi vonatkozású cikkek mellett a rendszerváltozás személyes megtapasztalásának folyamata játssza a főszerepet a könyvben, hisz a szerző a nyolcvanas évek végi, immáron történelmi eseményeket követi nyomon. A maga módján. Egy közép-kelet-európai elefántcsonttoronyból: fala áttetsző, lépcsei szavak, a panoráma ködbe vesző hegyormok helyett a szomszéd sufnija. És a szomszédot úgy hívják: _Drága Hazám_. "Két éven át írtam a _Hitel_be ezeket a _háromflekkeket_, kéthetenként, 88. október 13-ától 90. szeptember 25-ig. Egyik-másik íráson lehetett volna talán igazítani, kiegészíteni, lábjegyzetelni, de végül is nem nyúltam egyikhez sem, mert az _egészet_ akartam békén hagyni, nem akarva megzavarni azt az időt, amely itt, akár egy jó, régi praemodern regényben vagy egy valóságos naplóban: múlik. Mert mintha ilyen könyv lenne ez is: múlik benne az idő."

A ​rendkívüli erejű történet a Mississippi 1927. évi sokáig emlékezetes áradásra épül. A cím is erre utal; partjának lakói a legendás folyamot emlegetik az "Öreg" néven, s az "Öreg" a nagy amerikai írónak megjelenítő erőben, művészi értékben egyik legnagyobb alkotása. Különleges körülmények közé helyezi hősét, a fegyencet.. Rozoga csónakon felveszi a harcot az elemekkel, a tomboló árvízzel: kimenti a vajúdó asszonyt, biztonságba helyezi, hogy megszülje gyermekét. Megküzd árral, kígyókkal, aligátorokkal - de tehetetlen az emberi önzéssel, előítéletekkel, az ostoba bürokráciával szemben. Vállrándítással veszi tudomásul, hogy újabb tíz évet nyomnak rá, mit is tehetnének - ha már egyszer holttá nyilvánították, s ezt írja elő a formula. A kisregény mozgalmas, tömör - kevés a történet, de az annyira művészi és letisztult, hogy valósággal mitológia, s a hősök örökké élők: a NŐ, a FÉRFI, a FOLYÓ.

This ​work is interesting enough for its history. Completed in 1940, Long Day's Journey Into Night is an autobiographical play Eugene O'Neill wrote that--because of the highly personal writing about his family--was not to be released until 25 years after his death, which occurred in 1953. But since O'Neill's immediate family had died in the early 1920s, his wife allowed publication of the play in 1956. Besides the history alone, the play is fascinating in its own right. It tells of the "Tyrones"--a fictional name for what is clearly the O'Neills. Theirs is not a happy tale: The youngest son (Edmond) is sent to a sanitarium to recover from tuberculosis; he despises his father for sending him; his mother is wrecked by narcotics; and his older brother by drink. In real-life these factors conspired to turn O'Neill into who he was--a tormented individual and a brilliant playwright.

"Ne ​féljünk a halk mondatoktól, a tehetség ordít" - írja 1911-ben Kosztolányi Dezső az Anatol budapesti bemutatója után Arthur Schnitzlerről (1862-1931). Bécs emblematikus szerzője orvosként, gége- majd idegspecialistaként kezdte pályáját, ám az irodalom igen hamar felülkerekedett az orvostudományon, s többek közt Hugo von Hofmannsthal ösztönzésére Schnitzler alig harmincévesen végérvényesen írásra adta fejét. A Monarchia ellentmondásokkal teli világának szerelmese, az osztrák főváros élethabzsoló és depresszív melankóliára hajlamos művésze ízig-vérig bécsi lévén elsősorban imádott városa alakjait örökítette meg: Bécs titokzatos asszonyai és az értük hiába küzdő férfiak lettek művei főhősei, Hermann Broch kifejezésével élve amolyan "vidám apokalipszist" teremtve. Schnitzler prózájában három középponti kérdés rajzolódik ki: a látszat és valóság problematikája, avagy az önáltatás és az önmagunkkal való szembenézés kérdésköre, a férfi-nő kapcsolat, valamint az attól Schnitzler szerint elidegeníthetetlen féltékenység és a megalázó játszmák, s végül a kapcsolatok aszimmetriája, az ön-alárendelés, az áldozathozatal kérdése. E három problémakör igen gyakran kombinálódva, összefonódva jelenik meg a Schnitzler-novellákban.

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​könyv Békesi Lászlót mutatja be, a politikust és szakembert, akinek személyében és tevékenységében összekapcsolódnak az 1990-as évek a megelőző évtizedekkel. 1989-1990 mindent átfogó változásai elsöpörték az előző rendszer politikai élvonalának szinte valamennyi főszereplőjét, egy kézen megszámolható, aki talpon maradt, s ő a kevés kivételek egyike. Azon keveseké, akiknek jelleme legalább annyira érdekes, mint a múltja és a jövője. Technokrata - mondják majd ajakbiggyesztve. Technokrata - mondják majd elismerőleg. Realista - teszem hozzá én. Véleményem arra a hosszú beszélgetéssorozatra alapozódik, amelynek megszerkesztett változatát tanulmányozhatja a könyv első részében a kedves olvasó. A könyv második része válogatott cikkek, interjúk, parlamenti beszédek időrendbe szerkesztett gyűjteménye. Olyan dokumentumválogatás, amely - túl Békesi László személyes teljesítmények megítélhetőségén - alkalmat adhat mind a Németh-kormány, mind pedig a koalíciós kormányzás gazdaságpolitikai dilemmáinak és megoldási javaslatainak értékelésére.

Werther, ​ein intelligenter, hochsensibler, schwärmerischer junger Mann, schreibt zwischen dem 4.5.1771 und dem 23.12.1772 seinem Freund Wilhelm Briefe aus »Wahlheim«, in denen er ihm sein Innerstes eröffnet, seine Begeisterung über Natur und Liebe, seine Verzweiflung über deren Aussichtslosigkeit und über gesellschaftliche Zurücksetzung. Werther verliebt sich in Lotte, die zumindest seine aus der empfindsamen Literatur gespeiste Gefühlssprache erwidert. Als ihr Verlobter, der brave Albert, von einer Reise heimkehrt, schließt man Freundschaft, doch Werthers Eifersucht wird, wie seine Briefe verraten, immer drängender...

A ​kötet Demszky Gábor több mint negyedszázados írói-publicisztikai életművének java. A "Best of Demszky" rendkívül gazdag, a mostaninál két-háromszor terjedelmesebb anyagból állt végül össze. A válogatás során a kiadó arra törekedett, hogy megmutassa: mindazt, amit a párt- és várospolitikus Demszky mond, társadalomismereten, szociológiai terepmunkán és következetes filozófiai-emberjogi elveken alapul. Külön örömükre szolgált, hogy a szamizdat - sőt, az azt megelőző - korszakból is bőséggel válogathattak. Azokat az írásokat hagyták el, amelyek túlságosan kötődtek megszületésük aktuális problémáihoz, vagy a máshol már kifejtett gondolatok, vélemények, álláspontok ismétlései, variációi voltak.

Little ​Women is one of the best-loved children's stories of all time, based on the author's own youthful experiences. It describes the family life of the four March sisters living in a small New England community, Meg, the eldest, is pretty and wishes to be a lady; Jo, at fifteen is ungainly and unconventional with an ambition to be an author; Beth is a delicate child of thirteen with a taste for music and Amy is a blonde beauty of twelve. The story of their domestic adventures, their attempts to increase the family income, their friendship with the neighbouring Lawrence family, and their later love affairs remains as fresh and beguiling as ever. Good Wives takes up the story of the March sisters, some three years later, when, as young adults, they must face up to the inevitable trials and traumas of everyday life in their search for individual happiness.

On ​22nd February 1944, 650 people were sent to Auschwitz in 12 goods trains. Only Primo Levi and two others survived. "If This Is a Man" is Levi's most direct, non-fictional account of his time in Auschwitz, and in "The Truce" he describes his flight from the hell in which he had been incarcerated.

Amok ​è una parola malese, indica una "follia rabbiosa, una specie di idrofobia umana...". La voce narrante di questo testo è un medico dai tanti conti in sospeso: con la giustizia, con la professione, con la propria vita ormai annientata.

“Naturellement, ​vous savez ce que c’est, Rieux ? - J’attends le résultat des analyses. - Moi, je le sais. Et je n’ai pas besoin d’analyses. J’ai fait une partie de ma carrière en Chine, et j’ai vu quelques cas à Paris, il y a une vingtaine d’années. Seulement, on n’a pas osé leur donner un nom, sur le moment… Et puis, comme disait un confrère : ”C’est impossible, tout le monde sait qu’elle a disparu de l’Occident.” Oui, tout le monde le savait, sauf les morts. Allons, Rieux, vous savez aussi bien que moi ce que c’est… - Oui, Castel, dit-il, c’est à peine croyable. Mais il semble bien que ce soit la peste.”

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A ​warm day on Central Avenue, and Philip Marlowe's hunch about the man beside him is as vague as the heat waves that dance above the sidewalk. The way business is looking, even a hunch is enough. Moose Malloy stands six five and one-half and weighs two hundred and sixty-four pounds, without his necktie. After eight years in the pen, he wants little Velma back, and no cops or mobsters are ready to stand in his way. Marlowe's tough enough for the ride, but he can't help thinking there's never been a happy ending to the story of beauty and the beast ...

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fama ​verko de franco, kiu estis aviadisto dum la dua mondmilito. Saint-Exupéry verkis la libron en la franca, Pierre Delaire unue tradukis ĝin en Esperanton, kaj la unua eldono aperis en 1961. Ĉi tiu eldono estas rezulto de kunlaboro de multaj homoj, sub la ĉef-ordiginto Francisko Lorrain, kiu loĝas en Montreal kaj estas membro de Esperanto-USA.

Covers_349476
Babits ​és kortársai Ismeretlen szerző
0
0

"Nem ​magad nyomát veted: csupa nyom vagy / magad is, kit a holtak lépte vet. A Csak posta voltál záró sorai adják e kötetkompozíció szellemi vezérfonalát: Petőfitől Petri Györgyig, Vörösmartytól Borbély Szilárdig számtalan mű és életmű öltődik megannyi szállal a Babits-corpus szövetéhez. Babits és kortársai?Meglepő cím, ha megfejtéséhez csak e könyvben szereplő alkotók nevét vesszük alapul. E nem csupán Babits-kortársakról szóló kötet azonban azt kísérli meg felmutatni, hogy az irodalom egybefüggő folyamat, melyben a korábban élt szerző egy-egy sora vagy akár egész alkotása is pretextusa az utána következőknek a később született alkotók pedig akarattal kebelezik be az irodalom múltját, és nem feltétlenül megszakítani, hanem sokkal inkább folytatni és újrafogalmazni akarják a közvetlen és távolabbi elődök életművét. Ezt tette Babits is, amikor alkotásaiban megidézte Horatiust, Szent Ágostont vagy Jónás próféta alakját, s így kortársakká lettek az irodalom időtlen idejében. Ilyen megidézések titkát fürkészheti most az olvasó. A tanulmányok nyitott ablakok egy-egy műre, életműre, alkotások vagy alkotók kapcsolatára ám mögöttük mindig a mű zárt, titokzatos, örökké nyílni vágyó ablakát találjuk, melyen egyszerre tükröződik a kinti, és melyen át egyszerre sejlik fel a benti világ."

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

_„Olvastad ​már az Aranypintyet?”_ – koktélpartik és baráti beszélgetések visszatérő kérdése volt ez a könyv megjelenése idején Amerikában. Tizenkét év hallgatás után jelentkezett új könyvvel az amerikai kortárs irodalom egyik legtitokzatosabb ikonikus figurája, és bebizonyította, hogy megérte a várakozást. A könyv páratlan módon rögtön a második helyen nyitott a The New York Times bestsellerlistáján, majd hamarosan első lett, és 40 héten át szerepelt a tíz legolvasottabb könyv között. A kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. Ezzel egy időben megkezdte hódító útját a nemzetközi színtéren is: Finnországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is bestseller lett, és eddig több mint 30 nyelvre adták el a jogokat, a megfilmesítésért pedig a legnagyobb hollywoodi stúdiók versengtek egymással. A történet főszereplője egy szerető anya és egy távol lévő apa fia, a tizenhárom éves Theo Decker. Csodálatos módon túlél egy katasztrófát, mely azonban szétrombolja az életét. Magára marad New Yorkban, irányvesztetten és teljesen egyedül, míg végül egy gazdag barát családja befogadja. Ám a Park Avenue jómódú és távolságtartó világában sehogy sem talál otthonra. Sóvárog az anyja után, és görcsösen ragaszkodik ahhoz a tárgyhoz, amely a leginkább rá emlékezteti: egy kis méretű, varázslatos festményhez, amely végül az alvilág felé sodorja. Az Aranypinty egy régen várt klasszikus történet veszteségről, megszállottságról, túlélésről és önmagunk megtalálásáról. Néhány oldal után magába szippant, nem hagy aludni, és nem engedi magát elfelejteni. Donna Tartt (1963) amerikai írónőt már első regénye, a több mint 5 millió példányban elkelt A titkos történet (1992) világhírűvé tette. Második regénye, A kis barát (2002) WH Smith Irodalmi Díjat kapott. A 2014-ben megjelent Aranypinty Pulitzer-díjas lett, és Az év könyvének választották. A megfilmesítés jogait a Warner Bros. filmstúdió vette meg. Donna Tartt 2014-ben szerepelt a Time magazin Az év 100 legbefolyásosabb személyisége listáján.

Sue ​Trinder árva lány, akit Mrs. Sucksby gondjaira bíztak. Az asszony olyan szokatlan gyengédséggel nevelte Sue-t, mintha a sajátja volna. London egyik nyomornegyedének szívében lévő háza nemcsak nyűgös apróságok menedéke, akiket alkalomadtán ginnel csendesít le, hanem kisstílű tolvajok ideiglenes otthona is. Egy napon beállít az egyik legkedveltebb tolvaj, Gentleman. Az elegáns szélhámos csábító ajánlatot tesz Sue-nak: ha elnyeri a naiv, nemes hölgy, Maud Lilly mellett a szobalányi állást, és segít Gentlemannek a nő elcsábításában, megosztoznak majd Maud hatalmas örökségén, akit őrültté nyilváníttatnak és egész életére bezáratják egy bolondokházába. Sue elvállalja a feladatot, mert arra gondol, hogy az így szerzett pénzzel leróhatja a háláját a fogadott családjának a tőlük kapott kedvességért. Amikor azonban belekerül a dolgok sűrűjébe, kezdi megsajnálni tehetetlen áldozatát, és nem várt érzésekkel fordul Maud Lilly felé… De senki és semmi nem az, aminek tűnik ebben az izgalmakkal, meglepetésekkel és leleplezésekkel teli regényben. A mű alapján készült Park Chan-Wook azonos című filmje, amelyet a 2016-os cannes-i filmfesztiválon Arany pálma-díjra jelöltek, és 2016. dec. 1-jén mutatják be Magyarországon.

Ez ​a könyv személyes tapasztalaton és dokumentumokon alapszik. Írója öt éven át követte a bírósági eljárást a jogerős ítéletig. A perjegyzetek, a könyv második része volt az alap, az első rész a menet közben megismert tényekből, nyomozati anyagokból reflektált fikciót: így is történhetett. A harmadik fejezet a korábban taglalt szereplőkről szól - s így kikerekedik egy történet, az évezredelő bűnügye Magyarországon. "Maratoni futók érezhetnek így, mikor negyven kilométer után a távolból integetni kezd a cél. Nem akármilyen tárgyalási folyamat eredményeként jutottunk a Kúria dísztermébe, ahol színes kavalkád fogad, egzotikus tetoválások, Blood & Honour felirat gót betűkkel övtáskán, egy fejtetkós barát AK-47-est stilizáló, Shooting Club feliratú kardigánban, jogvédők és nácik a Markó utcai tárgyalóban. A Kúria helybenhagyja az első és másodfokú bíróság ítéletét. Bérdi ügyvéd azt nyilatkozza az ítélethirdetés után, hogy "valakik most nagyon örülhetnek", jelesül azok, akik résztvevői (megbízói, finanszírozói, bűnsegédei) voltak a bűncselekménysornak, de nem kerültek a vádlottak padjára. Gulyás József pedig annak a reményének ad hangot, hogy a belügyi szerveknek a nyomozást leállító nyilatkozata csak taktikai lépés. Nincs vége." (részlet a könyvből)

Nem ​volna semmi rendkívüli abban, ha a Nihil című Karinthy-vers megjelenését korszakos eseményként jegyeznék fel irodalmi évkönyveink. Ha úgy gondolnánk rá, ahogy mondjuk a Tavaszi áldozat bemutatójára vagy Duchamp első readymade-jeire gondolnak a művészet nagyvilágában. Kiválthatott volna azonnali zajos botrányt, mint Sztravinszkij darabja, de akár később, évtizedek múltán is megnőhetett volna a híre és hatása, tudatosulhatott volna jelentősége, mint Duchamp biciklikerekének és hólapátjának. Hiszen ez a vers, mely a Nyugat 1911. január 1-jei számában jelent meg, valóságos időzített bomba volt: explicit kihívást jelentett nemcsak a korszak átlagolvasója, de még a modernség nevében fellépő Nyugat irodalom- és művészetfelfogása számára is. Aztán a botrány mégis elmaradt. Ezért az, aki ma, száz évvel megjelenése után a Nihilről ír, egy kicsit még mindig a felfedező pózában tetszeleghet, miközben a vers bizonyos értelemben közszájon forog. (Beck András)

"Sohasem ​látott még testet, amely ennyire sokat tudna mesélni, mégsem több önmagánál." Jonghje álmában vér, nyers hús és a halál kísért. Másnap az asszony, akinek élete és házassága is átlagos, kitakarít minden állati eredetűt az otthonukból. És az életükből eltűnik az íz. A férje elkeseredett részletességgel beszéli el, hogy a növényevés feldúlja a házasságukat, és egyre abszurdabb események láncolatát indítja el. A szűkebb család mindent megtesz ez ellen, először a nő lelkét, majd a testét veszik célba, de Jonghje megszállottan halad a maga választotta úton... az elidegenedés felé. Közben a történet társadalmi szokások, nemi szerepek és legális hétköznapi bántások mélyén gyökerező organikus emlékművet emel egy szabadulni vágyó életnek: egy nő életének ezen a világon. A nemzetközi Man Booker-díjjal kitüntetett Növényevő világszerte átütő irodalmi sikert aratott. A koreai Han Kang csodálatos és felkavaró regénye tabukról és lázadásról, erőszakról és erotikáról, a lélek metamorfózisáról szól; igazi kafkai történet.

Dr. ​Shirin Ebadi, iráni emberi jogi ügyvéd és aktivista érzelmileg felkavaró könyvében elmeséli, hogyan küzdött hosszú időn át az országon belüli reformokért. Miközben a szerző fáradhatatlanul harcolt Iránban a demokráciáért, a törvény előtti egyenlőségért és a szólásszabadságért, világszerte milliókat inspirált a munkájával. Saját hazájában életét pokollá tették az állandó megfigyelések, megfélemlítések és az erőszak. A Szabadnak születtem megrázó történeteken keresztül meséli el, hogyan kényszerítették az iráni hatóságok a szerzőt önkéntes száműzetésbe. Nővérét és lányát őrizetbe vették, férjét belekeverték egy kémkedési ügybe. Nobel-békedíját - melyet első muszlim nőként kapott - hatóságilag elkobozták, teheráni irodáját pedig lerohanták, majd bezáratták. Végül hamis adóügyi vádakkal távollétében minden vagyonától megfosztották. A könyv rávilágít a mai Irán hétköznapjaira, és Ebadi személyes, - a hivatásáért és családjáért vívott - küzdelmére. A Szabadnak születtem bizonyosságot ad arról, hogy töretlen töretlen kitartással és bátorsággal, soha nem múló hittel a legszélsőségesebb helyzetekben is célt érhetünk.

_Nagyszabású ​kémregény John le Carré stílusában egy nyugalmazott CIA tiszt tollából – hamarosan a mozikban is!_ A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova keservesen próbálja kiismerni és túlélni a posztszovjet hírszerzés veszedelmes dzsungelét. Épp csak kikerült a Verébiskoláról – ahol hírszerzési célokat szolgáló csábításra képezik ki a hallgatókat –, és egyből Nathaniel Nash CIA-tisztre állítják rá. Ő a kapcsolattartója az amerikaiak egyik legértékesebb kémének, akit valaha sikerült beépíteniük az oroszok közé. A lélegzetelállító sebességgel pörgő cselekmény Oroszországból indulva Finnországon, Görögországon és Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba vezet minket. Jegorova és Nash halálos össztűzben találják magukat, amely már nem csak az ő életüket, hanem másokét is veszélybe sodorja. Titkos hűségeskük köttetnek és szegődnek meg, miközben minden hírszerző ügynökség veszélybe kerül Moszkvától egészen Washingtonig. A _Vörös veréb_ a nyugalmazott CIA tiszt Jason Matthews első regénye; letehetetlen stílusával és emlékezetes szereplőivel nem csupán irodalmi bravúr, hanem szakmai szempontból is jelentős teljesítmény. Nagy részletességgel, valós módszerek bemutatásával – kémkedés, kémelhárítás, beszervezés, kiberháború – nyerhetünk bepillantást a nemzetközi hírszerzés működésébe. A kötet 2013-ban elnyerte a rangos Edgar-díjat, és Jennifer Lawrence főszereplésével Francis Lawrence forgat belőle filmet Budapesten.

"Hogy ​is kell hazudni? - tűnődött Esti Kornél. A kísérleti lélektan azt javallja, hogy amikor ürügyekkel akarunk élni, olyan dolgokra hivatkozzunk, amelyek lépten-nyomon előfordulnak az életben. Ha például vacsorára vagyunk híva, s nincs kedvünk elmenni, hozzunk föl egy ártatlan betegséget. Fejfájás, nátha stb. Minthogy ezek a betegségek a leggyakoribbak, nyilvánvaló, hogy - a valószínűségi számítás alapján - el is hiszik." (K. D., 1932)

Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.